Esélyegyenlőségi terv

Átírás

1 Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A MÁV- START Zrt. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényből fakadó kötelezettségének megfelelően a szociális partnerekkel együttműködve esélyegyenlőségi tervet készít. Az esélyegyenlőségi terv nem része a kollektív szerződésének, önálló dokumentum, amiről a szociális partnerek a jelen dokumentumban állapodnak meg. Az esélyegyenlőségi terv hatálya december 31. és a MÁV - START Zrt.-vel munkaviszonyban álló minden munkavállalóra kiterjed. A MÁV- START Zrt. a MÁV Zrt-ből történt kiválása miatt, alapvetően a MÁV Zrt-nél, 2005-ben a szociális partnerekkel közösen kialakított Esélyegyenlőségi tervet a jelen terv előzményének és alapvető célkitűzéseiben azonosnak tekinti. A MÁV- START Zrt-nél a szociális partnerek Esélyegyenlőségi Bizottságot hoznak létre. A bizottságban a munkaadó 4, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek 2-2 fővel képviseltetik magukat. I. Az esélyegyenlőségi terv általános célkitűzései, etikai alapelvei 1. A MÁV- START Zrt., mint munkaadó valamennyi munkavállalóját és partnerét érintően érvényre juttatja az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére, az esélyegyenlőség elősegítésére. Adatgyűjtése során nem tart nyílván faji, vallási, nemzetiségi, etnikai, politikai hovatartozásra, fogyatékosságra, szexuális irányultságra, társadalmi származásra, vagyoni helyzetre vonatkozó adatokat így ezen az alapon sem munkavállalói, sem partnerei, utasai között nem tehet, és nem tesz különbséget. Ugyanakkor a működéshez szükséges, hivatalos nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján megkülönböztethető munkavállalói rétegekről, csoportokról a törvényben meghatározottakkal összhangban elkészíti a szükséges felméréseket, elemzéseket, és az esélyegyenlőségi tervet ezekre az elemzésekre építve fogalmazza meg. A nyilvántartott, működéssel összefüggő adatok a törvényi felsorolás szerinti sorrendben a következők: a munkavállaló neme, anyanyelve, egészségi állapota, családi állapota, anyasága/apasága, életkora, foglalkoztatási jogviszonyának jellege. Mindezek az adatok megfelelő belső adatvédelmi szabályozással védettek, és nem szolgálhatnak a munkavállalók közötti közvetett vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetés alapjául. 2. Az esélyegyenlőségi terv következő alappillére a munka és a családi élet összeegyeztetése. Az élet két legfontosabb területén, a munkahelyen és családban gyakran keletkeznek olyan szituációk, amelyek megnehezítik az egyén helytállását. A mai gyakorlat szerint az így kialakuló konfliktusok leginkább a nők, a gyermeküket egyedül nevelők, a több gyermeket vállalók foglalkoztatási és tanulási esélyeit befolyásolják kedvezőtlenül. Ők maradnak gyakrabban távol a munkából családi okok miatt, amiből további hátrányaik származhatnak. 3. A MÁV- START Zrt. esélyegyenlőségi tervének harmadik pillére amunkavállalóknak az egészséges, biztonságos és minőségi munkavégzéshez való joga. A munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése és a munkavégzés teljes időtartamára történő fenntartása elsődlegesen a munkáltató kötelezettsége. A munkavállalóknak ebben természetesen együtt kell működniük. A szakszervezetek feladata hogy tisztségviselőikkel, szervezeteikkel elfogadtassák a munkavédelem szükségességét, megismertessék annak korszerű tartalmát, s ezzel elősegítsék,szélesítsék a munkahelyeken a munkavédelmet szolgáló érdekképviseleti, érdekvédelmi munkát. 4. Az esélyegyenlőségi terv az előnyben részesítés (a pozitív diszkrimináció) elvét alkalmazza a 1. oldal (összes: 7)

2 múltból hozott, minden olyan örökség felszámolása érdekében, amelyek a munkavállalók közötti különbségek előidézői a foglalkoztatás, a fejlesztés, az előmenetel vagy a javadalmazás terén. 5. Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott célkitűzések csak hosszú távon értelmezhetőek és megvalósíthatóak. A munkáltató vállalásai elsősorban szellemiségét, elvi elkötelezettségét tükrözik a hátrányos helyzet és megkülönböztetések felszámolására. A célkitűzések megvalósításában, a módszerek kidolgozásában gazdasági lehetőségeinek, az Alapító elvárásainak figyelembe vételétől nem tekinthet el. II. Az egyenlő bánásmód betartása érdekében szükséges eljárásrendek kialakítása 1. Az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál kor, nem, nemzetiség, családi és egészségügyi állapot szempontjából nem tesz különbséget. Értelemszerűen a 14/1985/KM. sz. rendeletben meghatározott kizáró okokat, fogyatékosságota munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során érvényesíteni szükséges. Ennek érdekében a toborzás, kiválasztás szabályozásának kialakítása során az esélyegyenlőségi bizottság véleményét is kéri. 2. A munkaerő felvétel során a hangsúlyt az adott munkához szükséges készségekre, képességekre, jártasságokra és tapasztalatokra helyezi. A jelöltek kiválasztásánál ugyanolyan fontos szempontnak tekinti a hosszú szakmai, gyakorlati munkatapasztalatokat és az ezen alapuló megbízhatóságot, mint a többi készség és képesség figyelembevételét. Ennek érdekében a munkaerő-felvételi eljárásban résztvevőkről nyilvántartást vezet. 3. Előzetes képzéshez, betanuláshoz kötött munkakörök betöltésnél a 40 év felettiek pályázatát nem utasítja el csupán azért, mert a képzés és a betanítás korukból következően már nem kifizetődő befektetés. 4. Lehetőséget biztosít a panasztételre, a következő módon: a) Az egyenlő bánásmód sérülése esetén a munkavállaló a MÁV START Zrt.-nél megalakuló Esélyegyenlőségi Bizottsághoz fordulhat, amennyiben a sérelmes intézkedés valószínűsíthetően valamely, a 2003.évi CXXV. törvény 8. -ában meghatározott tulajdonsága miatt érte. b) Az Esélyegyenlőségi Bizottság a panaszt - anonim módon - véleményezés után, a véleménnyel együtt a munkáltató elé tárja 10 munkanapon belül. c) A panasznak a munkáltatóhoz való benyújtásától számítva az ügy megoldásáig, de legfeljebb 10 munkanapig a kifogásolt munkáltatói intézkedést fel kell függeszteni. d) Amennyiben a résztevők nem tudnak megegyezni, közvetítőt vonhatnak be az eljárásba, ennek költségviseléséről egyedi megállapodást kell kötni. e) Az eljárás eredményéről a munkavállalót tájékoztatni kell. f) Amennyiben így sem sikeres az ügy megoldása, a munkavállaló a területileg illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat panaszával. III. Esélyegyenlőség biztosítása a bérezés és juttatások területén 1. rendszereinek alakításával elősegíti az egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvének megvalósítására. Ennek érdekében: 2. oldal (összes: 7)

3 a). minden évben, a bér tárgyalások megkezdéséig felülvizsgálja a bérezési rendszert, az esetleges hátrányos helyzetek kialakulásának okait, és a bértárgyalás során javaslatot tesz a hátrányok megszüntetésének módjára, a kedvezményezettek körére, a ráfordítás mértékére. b). felülvizsgálja az addigi juttatások, kedvezmények rendszerét, megszünteti az olyan gyakorlatot, amely hátrányos megkülönböztetést eredményez. c). biztosítja, hogy a juttatások minden munkavállalót megillessenek, a részmunkaidőben, a távmunkában dolgozókra is arányosan vonatkozzanak. 2. A hátrányos helyzetű csoportok támogatása érdekében a). a VBKJ-n belül lehetőséget biztosít speciális nyugdíj-előtakarékossági programokra különös tekintettel az 45év felettiekre, Kedvezményezettek köre: 45 év feletti munkavállalók b). alkalmazza a kedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket Kedvezményezettek köre: 45 év feletti munkavállalók c). az esetleg bekövetkező létszámleépítés során kiemelten kezeli a 45 éven felüli nőket és az 50 éven felüli férfiakat d) segélyezési rendszert működtet a váratlan élethelyzetek kezelésére IV. Munkakörülmények javítása, különös tekintettel a 40 év feletti és a fogyatékosok munkavállalók helyzetének javítására 1. a munkakörülményeket úgy alakítja, hogy az folyamatosan elősegítse az idősebb korúak és a fogyatékosok fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését, az öregedéssel együtt járó változások ellensúlyozását. Ennek érdekében: a) felülvizsgálja a 40 év feletti ülőmunkát végző munkavállalók munkakörülményeit, és javaslatot tesz változtatásokra. Kedvezményezettek köre: 40 év feletti munkavállalók 2. A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében a). prevenciós szűrővizsgálatokat szervez önkéntes részvétellel a legtipikusabb betegségekre való figyelemmel (pl. szemészet, vérnyomásmérés, cukorbetegség-szűrés), b/ egészségmegőrző programot működtet Kedvezményezettek köre: 40 év feletti munkavállalók és a kedvezőtlen munkafeltételek között dolgozók /pl. pénztárosok jegyvizsgálók, kocsivizsgálók, 3. A negyvenöt év feletti munkavállalók fizikai és egészségügyi igényeinek, az egészséges életmód elősegítésének érdekében a). speciális szűrővizsgálatokat tesz lehetővé a hátrányos helyzetű/ veszélyeztetett csoportok számára, 3. oldal (összes: 7)

4 b). lehetőség szerint speciális felszereléseket (ergonómiai szék, szemüveg) vagy szolgáltatásokat (sportolási lehetőség) biztosít a veszélyeztetett csoportoknak, c). a munkavállalókat az egészséges életmód kialakítására, folytatására ösztönzi V. Esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatási és szakmai előmenetelben 1. A munkaerő-felvétel során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében: a) az álláshirdetésekben és a munkaerő felvétel kiválasztási szempontrendszerének meghatározásánál a korhatár vagy kortartomány, a nem, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás, egészségügyi vagy családi állapot nem szerepel, kivéve a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő szükségszerű megkülönböztetés esetén, b) a hangsúlyt a jelöltek képességeire, készségeire helyezi, más szempont (pl. kor, nem) nem kerül figyelembevételre, c) az álláshirdetéseket mindenki számára hozzáférhető módon (pl. az írott sajtón túl rádió, Internet, civil szervezetek), a célcsoportok minél nagyobb köre számára elérhetően teszi közé, Kedvezményezettek köre: fogyatékosok d) a megüresedett álláshelyeken előnyt biztosít a részmunkaidőben már ott dolgozók számára, Kedvezményezettek köre: nők, családosok: e) a felvételi beszélgetéshez, felméréshez szükség esetén jeltolmácsot, felolvasót biztosít, Kedvezményezettek köre: fogyatékosok 2. Minden munkavállaló számára biztosítja az előléptetés egyenlő esélyeit. Ennek érdekében a) a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tájékozódhatnak az előmeneteli eljárások rendjéről, b) biztosítja a részmunkaidőben dolgozók szakmai előmenetelét is., nők 4. oldal (összes: 7)

5 3. Az elbocsátás, létszámleépítés során elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét. Ennek érdekében a) olyan programokról gondoskodik, amelyek segítik az elbocsátás előtt álló munkavállalók új munkahely keresését és új munka vállalására történő felkészítését. : VI. Oktatási, képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés elősegítése 1. a munkavállalók számára biztosítja az egyenlő eséllyel hozzáférhető, egész életen át tartó tanulás lehetőségét. Ennek érdekében: a) a munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekről való tájékozódás lehetőségét, b) a képzéseket lehetőleg az oktatási, gyermekgondozási, intézmények nyitvatartási idejében szervezi, c) rugalmas képzési rendszert alakít ki (pl. nyelvi képzés a munkahelyen), d) képzési szabadidőt biztosít a képzésben résztvevő munkavállalók számára. e) a gyermekgondozás miatt távollévőknek lehetőséget ad a társaságnál meglévő képzésekben való részvételre Kedvezményezettek köre: a gyes-en, gyed-en lévő munkavállalók VII. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése 1. A munkaidő kialakításánál lehetőség szerint figyelembe veszi a munkavállalók családi és munkahelyi kötelezettségeinek összehangolását. Ennek érdekében: a) a munkaidő beosztása lehetőség szerint - alkalmazkodik a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitva-tartásához (beleértve a képzéseket, értekezleteket is), b) ahol ez megvalósítható, a kisgyermekes szülők számára felajánlja a rugalmas munkaidő lehetőségét. c) a kisgyermekesek számára- lehetőség szerint, a munkaszervezéshez igazodva, felajánlja a műszakcsere, a munkaidő csökkentésének lehetőségét, 5. oldal (összes: 7)

6 d) biztosítja a túlóra választhatóságát a gyermeket nevelők számára, és azt, hogy azok, akik ezt elutasítják, nem szenvednek hátrányt, e) ahol erre lehetőség van, kísérletképpen kismamás munkaidő -t alakít ki, ezzel biztosítja a speciálisan a kisgyermekesek igényeihez igazodó munkaidő lehetőségét, f) létszámbővítésnél előny a család, leépítésnél hátrány. g) szabadságolásoknál az iskola/ óvoda/ bölcsőde szüneteket lehetőség szerint figyelembe veszi, esetleg lehetőséget biztosít a soron kívüli szabadságolásra családi okok miatt 2. A juttatási rendszerek kialakításának figyelembe veszi a kisgyermekes munkavállalók többlet költségeit/igényeit. Ennek érdekében: a) speciális juttatásokat nyújt a VBKJ-én belül (pl. pl. iskolakezdési támogatás, üdülési támogatás, étkezési támogatás), és a segélyezési rendszeren keresztül b) munkahelyi családos rendezvényeket szervez (pl. Vasutasnap Mikulás, gyereknap stb.) c) a munkavállalók gyermekei szakmai gyakorlaton vehetnek részt a szervezetben, valamint segítséget kaphatnak a diplomamunkájuk elkészítéséhez. 3. A gyermekszülési/gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalókat egyenrangú munkavállalónak tekinti. Ennek érdekében: a) a kismamáknak egyedi juttatásokat biztosít / ajándékutalvány/ b) biztosítja a kiegészítő nyugdíj elő-takarékossági programban való részvételt számukra is a távollét ideje alatt, c) felajánlja számukra a részmunka, távmunka, gyes melletti foglalkoztatás lehetőségét d) a munkába való visszatéréshez speciális segítséget biztosít (munkaidő kedvezmény, felzárkóztató képzés, távmunka lehetősége)., megváltozott munkaképességűek 6. oldal (összes: 7)

7 VIII. Egyéb intézkedések 1. Helyzetfeltárás, a szükséges elemzések elkészítése: a) A MÁV- START Zrt. áttekinti a munkavállalókra vonatkozóan jelenlegi gyakorlatában rendelkezésre álló adatállományokat. Bemutatja az Esélyegyenlőségi Bizottságnak a nyilvántartott adatok miben létét. 2. Szemléletformálás a) az Alapító szakmai szervezeteinél kezdeményezi egy rövid, az esélyegyenlőség fogalmát, tartalmát és az esélyegyenlőségi tervet ismertető tananyag kidolgozását és beépítését a MÁV- START Zrt-nél folyó képzésekbe b) a munkavédelmi bizottságok és az Esélyegyenlőségi Bizottság között szoros együttműködést kell kialakítani. Munkájuk részévé kell tenni az esélyegyenlőségi tervben szereplő feladatokat. A szakszervezetek vállalják, hogy saját hatáskörükben intézkednek arról, hogy a) tisztségviselőik magas szinten megismerjék a munkavédelem és az esélyegyenlőség szerepét, jelentőségét; b) megértsék és elfogadjáka munkavédelem az esélyteremtés korszerű felfogását, tartalmát; c) felkészültek legyenek a munkavédelmi és esélyegyenlőségi kérdések képviseletére, 3. Kommunikáció: a) A Társaság kommunikációs csatornáit felhasználja az esélyegyenlőség ügyének megismertetésére. b) Évente egy alkalommal beszámol az Igazgatóságnak az esélyegyenlőségi terv megvalósulásáról. A beszámolót a MÁV- START honlapján közzéteszi. c) A cégismertető kiadványokban, a MÁV- START-ról megjelenő közleményekben, ahol ennek PR értéke van, megjelenteti az esélyegyenlőség témakörét. d) A nemzetközi kapcsolatokban, bench marking rendszerekben szerepelteti az esélyegyenlőség témakörét, más vasút társaságok hasonló testületeivel felveszi a kapcsolatot. Budapest, május 22. Forrás: 7. oldal (összes: 7)