Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Informatika

Átírás

1 Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) Tel./fax: (52) Informatika

2 Informatika Alapelvek, célok Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlődése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvető eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében - a könyvtárhoz hasonlóan - a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés az adatbázisban 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása 4. Infokommunikáció 4.1 Információkeresés, információközlés 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 8. Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században 180

3 Fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly. Adott informatikai környezet tudatos használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése. A számítógép könyvtárstruktúrájának, mappaszerkezetének könyvtár- és állományműveleteinek megismertetése. A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek A számítógép-használat problémaként való megközelítése fontos ezen a területen: egy - az éppen vizsgált - általános célú program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a kérdés. A jelenleg fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra-, (fény)kép- és videoszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szövegfeldolgozás. Multimédiás dokumentumok előállításához szükséges alapelemek (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) szerkesztése. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Közhasznú információforrások használata (menetrend, moziműsor, időjárás). Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, adatstruktúrákat - kérdőíveket, nyomtatványokat - töltünk ki, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk. A valós világ megértéséhez modelleket alkotunk, e modelleket számítógéppel megvalósíthatjuk és vizsgálhatjuk. Ezt a világot az érti igazán, aki tisztában van e tevékenységek alapjaival. Az iskolában, az egyes szaktárgyakban, a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet 181

4 számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Itt elsősorban eszközválasztásról, eszközösszeállításról, illetve eszközmegismerésről beszélhetünk. Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. Ezután módjukban áll kiválasztani a megoldáshoz leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha nincs ilyen (szoftver)eszköz, esetleg elkészíthetik. Ha több eszközt használnak, tudják megoldani a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismerik, annak használatát a dokumentáció alapján el kell sajátítaniuk. A számítógépes problémamegoldás számtalan lehetőséget teremt a tanulók csoportos foglalkoztatására, projektmunkában való részvételére. 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Az információ különféle formái jellemző felhasználási lehetőségeinek bemutatása. Problémák informatikai jellegű megfogalmazása. Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismertetése. Egyszerű problémák önálló megoldása. 3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megvalósítása számítógépen. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása. Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. Feladatok megoldása egyszerű fejlesztő rendszerrel. 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása A szabályozó eszközök hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. 4. Infokommunikáció Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről. Ezeknél alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Nagyon gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes kommunikációval. 1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről. Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai. 5. Médiainformatika A médiaintegráció a média informatizálódását jelenti. Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés), melyek értő használata informatikai tudást is feltételez. A hagyományos médiák elektronikus megfelelői új lehetőségeket tárnak fel (elektronikus könyv, elektronikus szótár) Az informatika lehetőségei teljesen új média megjelenését teszik lehetővé (virtuális valóság, interaktív média). Az informatikai eszközöket tartalmazó média mind a megismerési folyamatot, mind pedig a szórakozást más szintre emelheti. Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata. 6. Az információs társadalom E témakörben foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével. A tanulók megismerkedhetnek azzal, hogy mai környezetünkben hol találkoznak az informatika alkalmazásaival. Fel kell 182

5 hívni a figyelmet arra, hogy ezek a lehetőségek hogyan változtatják meg az emberek eddigi munkáját. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe előre látható, érezhető. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket. Figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. Szabadon felhasználható források megismertetése. Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása. Az informatika múltjára vonatkozó történetek megismertetése. Annak tisztázása, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának melyek a fontosabb etikai kérdései. 7. Könyvtári informatika A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is. Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Egyszerűbb irányított forrás-, és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték) és irányított feldolgozása évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök át- átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok használhatják ki jól az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly. Tájékozódás különböző informatikai környezetekben. A számítógép és perifériáinak kezelése felhasználói szinten. Az operációs rendszer és a fontos segédprogramok alapszolgáltatásainak bemutatása. Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek A számítógép-használat problémaként való megközelítése fontos ezen a területen: egy az éppen vizsgált általános célú program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a kérdés. A jelenleg fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra- és képszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés, térinformatika. 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására 183

6 Szöveges - rajzos - táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok (szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció, film) készítése. Elektronikus faliújságok, kirakati bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés módjainak megismerése. A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, adatstruktúrákat - kérdőíveket, nyomtatványokat - töltünk ki, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk. A valós világ megértéséhez modelleket alkotunk, e modelleket számítógéppel megvalósíthatjuk és vizsgálhatjuk. Ezt a világot az érti igazán, aki tisztában van e tevékenységek alapjaival. Az iskolában, az egyes szaktárgyakban, a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Itt elsősorban eszközválasztásról, eszközösszeállításról, illetve eszközmegismerésről beszélhetünk. Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. Ezután módjukban áll kiválasztani a megoldáshoz leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha nincs ilyen (szoftver)eszköz, esetleg elkészíthetik. Ha több eszközt használnak, tudják megoldani a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismerik, annak használatát a dokumentáció alapján el kell sajátítaniuk. A számítógépes problémamegoldás számtalan lehetőséget teremt a tanulók csoportos foglalkoztatására, projektmunkában való részvételére. 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása A problémák megoldásához szükséges informatikai eszközök és módszerek megismerése. Iskolához kapcsolódó problémák megoldása önálló, illetve irányított csoportmunkában (projekt). 3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) Adott feladat megoldásához algoritmuselemek, algoritmusok tervezése, megvalósítása és végrehajtása. Az algoritmikus absztrakció eszközei, a lépésenkénti finomítás elve. A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása Véletlen jelenségek modelljeinek megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. 4. Infokommunikáció Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk. Az egyikben információt közlünk, amelyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről. Ezeknél alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ez lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Nagyon gyorsan 184

7 terjed, fejlődik és integrálódik a (vezetékes és mobil) távközlés, valamint a műsorszórás az internetes kommunikációval. 1. Tapasztalatok szerzése a hagyományos és az új technológiákon alapuló kommunikációs formákban Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, információ elhelyezése az interneten. Infokommunikációs eszközzel egyéni információ küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. 5. Médiainformatika Megjelentek az informatikai eszközökkel jelentősen átszőtt médiumok (internetes portálok, interaktív-digitális tévé, digitális fényképezés), amelyek értő használata informatikai tudást is feltételez. A hagyományos médiák elektronikus megfelelői új lehetőségeket tárnak fel (elektronikus könyv, elektronikus szótár). Az informatika lehetőségei teljesen új média megjelenését teszik lehetővé (virtuális valóság, interaktív média). Az informatikai eszközöket tartalmazó média a megismerési folyamatot, illetve a szórakozást egyaránt más szintre emelheti. A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tévé) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok alkalmazása a megismerési folyamatban. 6. Az információs társadalom E témakörben foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével is. A tanulók megismerhetik, hogy mai környezetünkben hol találkozhatnak az informatika alkalmazásaival. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a lehetőségek hogyan változtatják meg az emberek eddigi munkáját. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe részben előre látható, érezhető. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket. Figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. Az elektronikus vásárlás egyre elterjedtebb a világunkban. A könyvek, a színház és mozi jegyek rendelése, az utazások szervezése, a banki átutalások elektronikus úton történő bonyolítása vagy a mobiltelefonos parkolódíj fizetés, élő gyakorlat napjainkban. Egyre szaporodnak a webáruházak, melyek árukínálata is bővül. Szükséges tehát az e-kereskedelem - néha határokon átívelő - rendszerének megismertetése a tanulókkal. Fontos rámutatni a fogyasztót védő szempontokra és a biztonságos e-kereskedés szabályaira. Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása. Az informatikai biztonság kérdéseinek, illetve az információnak a hitelessége. Az informatika emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása példákkal: múlt és jelen. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok bemutatása példákon. 7. Könyvtári informatika A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is. Az iskolai könyvtár eszköztárának teljes körű és készségszintű használata. A könyvtártípusok, az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. 185

8 A tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazásával. Időkeret: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám Éves óraszám: 37 óra 5. ÉVFOLYAM Informatikai eszközök használata Informatika-alkalmazói ismeretek Infotechnológia Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika időkeret: 5 óra időkeret: 15 óra időkeret: 5 óra időkeret: 3 óra időkeret: 2 óra időkeret: 2 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Az informatikai eszközök használata Ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása Szaktárgyi kommunikáció 2. Infromatikaalkalmazói ismeretek Ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása Kreativitás Értelmező képesség TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA 1.1. A számítógép közelében 1.2. A számítógép mint algoritmikus gép 1.3. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás 1.4. A számítógép perifériái 1.5. Könyvtárstruktura kezelése 1.6. A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata Szövegszerkesztés alapfokon 2.2. Rajzok készítése 2.3. Egyszerű szöveges-rajzos dokumentumok készítése A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata Audio és multimédia eszközök használata 2.6. Adatok csoportosítása, értelmezése Közhasznú információk használata (időjárás, menetrend) A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Ismerje és tartsa be a szaktanterem rendjére vonatkozó előírásokat. Tudja a számítógépet szakszerűen ki és bekapcsolni. Ismerje a számítógép perifériáit. Képes legyen a háttértárak és a könyvtárak közötti mozgásra. Tudjon alapszinten szöveges állományt létrehozni, formázni, menteni, nyomtatni. Ismerje a szövegszerkesztő rajzoló funkcióit és egy egyszerű rajzoló program használatát. Képes legyen audioés multimédia programok futtatására. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudja a számítógépet szakszerűen ki- és bekapcsolni. Tudja kezelni a számítógép perifériáit. Önállóan képes könyvtárszerkezet átalakítására. Önállóan tervez dokumentumokat. Önállóan kezeli az audio- és multimédia programokat Értelmezi adatokat az 186

9 3. Infotechnológia Problémakezelés Problémamegoldás Összefüggéseket felismerő és rendszerező képesség 3.1. Az információszerzésről 3.2. Az információ rögzítése 3.3. Az informatika alapjai 3.4. Az algoritmus 3.5. Egyszerű problémák önálló megoldása Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, 3.5. A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása Fejlesztő feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Csoportosítja az adatokat Segítséggel használ közhasznú információkat Ismerje az információ fogalomkörét. Ismerje az információ rögzítésére alkalmas eszközöket. Legyen képes algoritmusok értelmezésére, egyszerű programok futtatására. Tudja használni a közhasznú információkat. Ismerje az információ fogalomkörét. Ismerje az információ rögzítésére alkalmas eszközöket. Önállóan készít problémához algoritmust. 4. Infokommunikáció Digitális kommunikáció 5. Médiainformatika Információszerzés, információ alkalmazása Önálló, élethosszig tartó tanulásra való képesség 6. Az információs társadalom Felkészülés a felnőttlét szerepeire 4.1. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Hálózati ismeretek 5.3. Letöltés az internetről 6.1. Szabadon felhasználható információforrások megismertetése 6.2. Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása Az informatika múltjára vonatkozó történetek megismertetése. Be tud lépni a hálózatba és egy csevegőprogramba. Meg tud írni egy elektronikus levelet. Le tudja játszani a CD-t és DVD-t. Szempontok megadásával információt tud gyűjteni ezekből. Megtalálja a megfelelő képet, szöveget, zenét az interneten Ismerje fel a hologramról a jogtiszta CD-t. Megír és elküld egy elektronikus levelet. Használja a multimédiás eszközöket, önállóan gyűjti ezekről információit. Az internetről le tud tölteni és meg tud jeleníteni képet, szöveget, zenét, információt. Különbséget tesz a jogtiszta és a korlátos programok között. 7. Könyvtári informatika Tájékozódási képesség Ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása 7.1.Dokumentumtípusok 7.2. Információszerzés információs környezetben Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása Könyvtári katalógusok kezelése. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár állományában. Ismerje a dokumentumtípusokat. Tudjon betűrendes katalógusban keresni. Biztonságosan eligazodik az iskola könyvtárban. 187

10 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 óra Informatikai eszközök használata időkeret: 5 óra Informatika-alkalmazói ismeretek időkeret: 10 óra Infotechnológia időkeret: 8 óra Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom időkeret: 2 óra Könyvtári informatika időkeret: 2 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatikaalkalmazói ismeretek Információs technológiák használata gondol- Analógiás kodás Összefüggések felismerésének képessége 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Kreativitás Problémakezelés és problémamegoldás TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA 1.1. Számítógép környezetünkben A működő számítógép A számítógép perifériái 1.4. Könyvtárstruktura kezelése Windows alapú fájlkezelés A leggyakrabban használt eszközök működési elveinek bemutatása és használata Egyszerű szöveges-rajzos dokumentumok készítése, nyomtatása Audio és multimédiás eszközök használata Problémamegoldás egyszerű programokkal Az információ szemléltetését, vizsgálatát segítő eszközök megismerése 2.5. Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése Közhasznú információk használata (időjárás, menetrend, moziműsor) 2.7. Digitális Tudásbázis-rendszer használata, keresés az adatbázisban Az informatika alapjai Az algoritmus Egyszerű problémák önálló megoldása Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása számítógépen A problémamegoldás során az ismert adatokból az eredmények meghatározása Fejlesztő feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel Játék és logikai programok használata Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS Ismerje a hálózatban való keresés algoritmusát. Képes legyen adatbázisban keresni. Képes legyen audiomultimédia programok futtatására. ELVÁRHATÓ MAXIMUM ALAPJAI Tudja biztonságosan Biztonságosan kezelni a számítógép kezeli a számítógép perifériáit. perifériáit. Kezelni tudjon oktató adatbázisokat, egyszerű oktató-tanító és játék programokat. Ismeri a fájlműveleteket. Képes legyen egyszerű szöveges, rajzos kezeli a számító- Biztonságosan dokumentumok követelményeknek megfe- könyvtár szerkegépen lévő lelően létrehozására. zetét. Képes adatbázisban újabb adatokat elhelyezni. Legyen képes algoritmusok értelmezése, egyszerű programok futtatására. Képes legyen egyszerű programok átalakítására megadott szempontok szerint. Önállóan tud algoritmust létrehozni adott feladathoz Hatékony, céltudatos informá- Ismerjen egy elekt- Tudjon regiszt- 188

11 Infokommunikáció Digitális kommunikáció 5. Médiainformatika Önálló, élethosszig tartó tanulásra való képesség 6. Az információs társadalom Felkészülés a felnőttlét szerepeire 7. Könyvtári informatika Hatékony, tanulás önálló ciószerzés az internetről Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása. Az elektronikus levelezés alapjai Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata Szabadon felhasználható források megismertetése Annak tisztázása, hogy az informatikai eszközök alkalmazásának melyek a legfontosabb etikai kérdései Adatokkal való visszaélések, veszélyek, adathalászat, a számítógépen tárolt rejtett adatok (az életkori sajátosságok maximális figyelembevételével) Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása Egyszerűbb irányított információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban A médiumok megkülönböztetése (közlésmód, információs érték) és irányított feldolgozás. ronikus levél küldésére alkalmas felületet. Legyen képes zenét, szöveget, képet letölteni az adott weboldalról, tudja elmenteni a célkönyvtárba. Tudjon témára és szóra keresni az interneten, tudja azt letölteni és menteni. Megtalálja a szabadon és időlegesen használt programokat a hálózaton. Ismeri az azonosító, a jelszó használatát. Tudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumok körében. rálni, létrehozni egy címet. Az internetről letöltött információt képpel, illusztrációkkal egészíti ki. Letölt, majd ment szabadon és időlegesen használt programokat a hálózatról. Ismeri a számítógép rövid történetét. Eligazodik a helyi adatbázisban. Keresőkérdéseket fogalmaz meg tanulmányi feladataihoz. Éves óraszám: 37 óra 7. ÉVFOLYAM Informatikai eszközök használata Informatika alkalmazói ismeretek Infotechnológia Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Könyvtári informatika Az elektronikus vásárlás szerepe az XXI. században időkeret:10 óra időkeret: 8 óra időkeret: 2 óra időkeret: 1 óra TÉMAKÖR TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA 1.1. A sokoldalú számítógép A számítógép alapkiépítése Állománykezelő programok A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Informatikai eszközök használata ALAPJAI Ismerje a számítógép és perifériáinak felépítését, a fő részek funkcióit ELVÁRHATÓ MAXIMUM Önállóan kezeli a számítógépet. Önállóan készít 189

12 használata. a működés és használat könyvtárstruktúrát. Ismeretszerzés, 1.5. Vírusok felismerése. lényegét. Értelmezni ismeretek alkalmazása 1.6. A vírusok hatástalanítása, a tudja az informatikai fertőzés megelőzése. alapfogalmakat Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Ismerje és használja az operációs rendszer szolgáltatásait. Tudjon egy segédprogramot biztosan használni. 2. Informatika 2.1. Szövegszerkesztéstől a kiadványszerkesztésig Legyen képes egy do- Kiválasztja és alkalmazói ismeretek (multimédiás kumentumot többféle használja a feladat dokumentumok szerkesztése). tipográfiai megjelenésben megoldásához 2.2. Dokumentumtípusok megismerése. előállítani. szükséges alkal- Ismerje a dokumentumkészítés mazói környezetet. Szaknyelvű kommunikáció algoritmusát Egyszerű grafikai program készítése Önállóan készíti 2.4. Az iskolaújság és szerkesztése. dokumentumjait. Kreativitás 2.5. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és használata Adattömörítések Hálózati rendszerek Az Internet felépítése Az iskolai hálózat A megtalált információ gyűjtése, értelmezése, feldolgozása. 3. Infotechnológia 3.1. Problémák megoldásához Legyen képes egyszerű Önállóan készít szükséges informatikai eszközök algoritmusokat készíteni. Tudjon egyszerű algoritmust. Újításra való beállítódás és módszerek megismerése Egyszerű problémamegoldá- programokat futtatni, Összefüggéseket felismerő és rendszerező sok Oktatóprogramok alkalmazása módosítani vagy készíteni. képesség 3.4. Algoritmusok leírása és szerkezete A problémamegoldás során szükséges adatok és az eredmény kapcsolata. 4. Infokommunikáció kommu- Digitális nikáció 5. Médiainformatika Önálló, élethosszig tartó tanulásra való képesség 6. Az információs társadalom Szabálytudat 4.1. Tallózás az Interneten. Keresők Tanulás az Internet segítségével. Csevegők Szöveges információ elhelyezése az interneten Levelezés új módon 5.1. A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tv) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok felhasználása a megismerési folyamatban Szerzői jogi alapfogalmak, a szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok példákon történő bemutatása Ismerje az elektronikus levelezés szabályait. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. A hálózatról letöltött állományokat tudja tárolni és kezelni. Ismerje a hagyományos médiumok felhasználási lehetőségeit. Ismerje az alapfogalmakat (licence, shareware, freeware, demo) Biztonsággal használja az internetes kommunikációs eszközöket. Tudja PC-k kialakulásának történetét. 190

13 7. Könyvtári informatika Hatékony, önálló tanulási képesség 8. Az elektronikus vásárlás szerepe az XXI. században Tudatos fogyasztói gondolkodás kialakítása 6.2. Az informatikai biztonság kérdéseinek, illetve az információnak a hitelessége A PC-k kialakulása és fejlődése A könyvtári állomány áttekintése A kézikönyvtár és használata Problémamegoldás a könyvtárban. Tudjon információkat keresni segédkönyvekben. Ismerje a közművelődési könyvtár használati szabályait. Biztonsággal használja a segédkönyveket. Éves óraszám: 74 óra 8. ÉVFOLYAM Informatikai eszközök használata Informatika alkalmazói ismeretek Infotechnológia Infokommunikáció Médiainformatika Az információs társadalom Könyvtári informatika Az elektronikus vásárlás szerepe az XXI. században időkeret:10 óra időkeret: 8 óra időkeret: 2 óra időkeret: 1 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Informatikai eszközök használata Nyitottság, érdeklődés, fogékonyság kom- Szaktárgyi munikáció 2. Informatika alkalmazói ismeretek Kreativitás Problémamegoldás Informatikai ismeretek alkalmazásá- TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA 1.1. A számítógép mint rendszer Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz kiválasztása, a kiválasztás szempontjai Az informatikai eszközök működési elveinek bemutatása és használata Adattárolási alapok Az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök, illetve módszerek megismerése 2.2. Adatok csoportosítása, értelmezése, azok grafikus alkalmazása, következtetések levonása Dokumentumok tervezése és kivitelezése Rajzok, képek beillesztése A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Ismeri a legújabb hardvereszközöket, szoftvereket. Ismerje a dokumentumkészítés algoritmusát. Ismerje a tipográfiai terv fogalmát és alapjait ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudja használni a legújabb hardvereszközöket, szoftvereket. Önállóan kezeli a táblázatkezelő programot. Képes legyen adatokat táblázatba ren- Dokumentumait a tipográfia alapelveinek megfelelően készíti el. 191

14 nak képessége dokumentumokba Táblázatok készítése Grafikonok rajzolása 2.7. Komplex dokumentum készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása és használata A számítógép irodai felhasználási lehetőségei. dezni, grafikonokat készíteni. Tudja önállóan használni a táblázatkezelő menürendszerét. Tudjon adatbázisokat és táblázatokat menteni és nyomtatni. 3. Infotechnológia Összefüggéseket felismerő és rendszerező tevékenység Analógiás gondolkodás 4. Infokommunikáció Döntésekkel járó kockázatvállalás kommu- Digitális nikáció 5. Médiainformatika Tudatos fogyasztói gondolkodás kialakítása 6. Az információs társadalom Emberi jogok teljes körű tisztelete Fenntartható fejlődés és fogyasztás elvének kialakítása 7. Könyvtári informatika Hatékony, önálló tanulási képesség Tájékozódási képesség 3.1. Algoritmusok és leírásuk Eljárások és programok Feladatok megoldása Programozásról Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése Oktatóprogramok használata 4.1. Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről, a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával Szöveges és képi információ elhelyezése az interneten Infokommunikációs eszközzel egyéni információk küldése és fogadása, mobilkommunikációs eszközök. A közvetlen kapcsolat lehetőségeinek megismerése A hagyományos médiumok (könyv, folyóirat, rádió, zene, film, tv) informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségei, azok felhasználása a megismerési folyamatban Az informatika tudósairól PC-től a célszámítógépekig Az elektronikus háttéripar fejlődése Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok bemutatása példákon A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák az elektronikus médiában. Tudjon utasítássorozatot, feltételes elágazást és ciklusokat értelmezni. Képes legyen oktatóprogramot futtatni és értelmezni Tudjon egyszerűen dokumentumokat továbbítani elektronikus levél útján. Használja a korosztálynak szóló informatikai folyóiratokat. Ismerje a magyar tudósok szerepét a számítógépek fejlesztésében Keresés hagyományos katalógusokban Keresés számítógépes katalógusokban Adatok és dokumentumok gyűjtése Szakmai beszámoló készítése Tanulmányi problémának megfelelő médium kiválasztása és feldolgozása a forrás felhasználás algoritmusának és etikai szabályai- Tudjon szakjelzet alapján ismeretterjesztő művet keresni. Tudjon forrásanyagokat feldolgozni. Önállóan készít algoritmust, egyszerű programot. Egyszerű honlapot készít. Ismerje az algoritmus kódolt formájú leírásának logikáját. Biztonsággal tájékozódik az adatbázisokban. 192

15 nak alkalmazásával. 8. Az elektronikus vásárlás szerepe az XXI. században Tudatos fogyasztói gondolkodás kialakítása Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A helyi tantervre alapozott feladatlap alkalmas lehet a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszint mérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert metodikai szempontokra. Az informatika tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett, szerepeltetni kell a (számítógéppel ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) gyakorlati feladatokat is. Az ismeretközlésnél nagyobb súlyt kap a készség-, képességfejlesztés. Amikor azt állítjuk, hogy az informatika gyakorlatorientált készségfejlesztő tantárgy, valójában nem egészen az elmélet és a gyakorlat arányára gondolunk. A gyakorlat szó itt a különféle szoftverek (eszközök, rendszerek) használatára, kezelésére utal és nem arra, hogy a jobbára manuálisan végzett kommunikációs műveletek közben nem kell megfeszített szellemi (problémamegoldó, logikai vagy kreatív művészi) munkát végezni. Ezt a számonkérésnél és értékelésnél is szem előtt kell tartanunk. Fontos az is, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatsor megoldásához. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk, helyesebben, ha használunk, akkor azt kellő alapossággal ismertessük, értelmezzük. (Különben nem csak informatika-tudást értékelünk, hanem pl. a matematikatudást vagy szövegértést is.) A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak. De legyen olyan feladat is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. A feladatlapnak kellő számban kell tartalmaznia egyszerű, az adott téma alapvető ismereteire építő, begyakorolt rutinfeladatot. Ezeket a feladatokat az érdeklődő, szorgalmas de az informatika iránt nem túl fogékony tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhetők a felesleges kudarcélmények. Ne feledjük, az informatikaoktatás egyik általános célja; fenntartani a tanuló érdeklődését az informatika iránt. Minden feladat egyértelmű legyen, pontosak legyenek az utasítások. Következetesen használjuk a fogalmakat és a konvenciókat. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Amit a feladat kérdez, azt viszont mindenképpen értékelni kell. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók számonkérése értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, mert nincs minden tanulónak számítógépe, illetve nincs elegendő délutáni gépidő az iskolákban. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex (érdekes!) feladatokat, a 193

16 tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen. 194