Programozás alapjai Bevezetés

Átírás

1 Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai Amagasszintÿ programozási nyelv fogalma A programkészítés fázisai Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 2 A gépi kódú program A gépi kódú program A számítógép a mÿködése során gépi utasításokat (instrukciókat) hajt végre egymás után Az instrukciók csak primitív mÿveleteket tudnak végrehajtani.például: regiszterekben tárolt egész számok összeadása egy regiszter tartalmának adott memóriacímre másolása stb. Az instrukciók gép-specifikusak, a processzorral együtt tervezik meg azokat Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 3 Összeállította: SWF1 / 1

2 A gépi kódú programozás hátrányai Egy feladat megfogalmazása a gép nyelvén rendkívül aprólékos munka A gépi kódú programozáshoz a hardware elemek pontos ismerete szükséges Ha egy gép hardware összetétele megváltozik, a programot ennek megfelel en módosítani kell. Ha a programot egy másik processzorral épített gépen akarjuk futtatni, a programot teljesen újra kell írni, a gépi kódú programok nem hordozhatók! Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 4 A megoldás Az operációs rendszer (egyik szolgáltatásaként) elrejti a hardware elemek kezelésének részleteit (pl. egy lemez tartalmát file-rendszerként kezelhetjük) - de ez egy másik tárgy témája. A programok írására magasszintÿ programozási nyelvet használunk, amely processzor és - többnyire - hardware független utasításokat tartalmaz. A programok hordozhatók, egy másik processzorra változtatás nélkül áttehet a program. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 5 A megoldás (folytatás) A megoldás (folytatás) A programozási nyelv az emberi nyelvhez közelebb áll, mint a gépi nyelvhez - könnyebben megtanulható. A programozási nyelv utasításai bonyolultabb folyamatokat írnak le, mint az instrukciók - ugyanannak a problémának a leírása sokkal kevesebb utasítást igényel. A gyakran el forduló részfeladatokra el re elkészített programrészek (könyvtári rutinok) használhatók. ("Library") Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 6 Összeállította: SWF1 / 2

3 A programozási nyelv A természetes nyelvhez hasonlít a felépítése Számos nyelv létezik, de mindegyiknek precíz definíciója van. Egy nyelv definíciója tartalmaz: alapelemek leírását (szintaktikai egységek) - mint a természetes nyelvekben a szavak formális szabályokat az alapelemek összeépítésére (szintaktika)- mint a nyelvekben a nyelvtan a nyelvi szerkezetek jelentésének definícióit (szemantika) - mint a nyelvekben a használat szabályai Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 7 Megoldandó problémák Egyetlen processzor sem érti egyetlen magas szintÿ programozási nyelv utasításait sem! Megoldás: a programot le kell fordítani instrukciók sorozatára. A munka automatizálható: fordítóprogram (compiler) Minden operációs rendszer - processzor párosra külön fordítóprogram kell. Ez azonban megoldja a gépfüggetlen programok írását. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 8 Megoldandó problémák (folyt.) Megoldandó problémák (folyt.) Egy programot általában több részben (modulban) írunk meg Felhasználunk el re elkészített modulokat is (könyvtári rutinokat) Megoldás: ezeket össze kell építeni a linker (tárgykódú szerkeszt ) program segítségével Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 9 Összeállította: SWF1 / 3

4 A programkészítés menete 1. Forrás kód Elkészítjük a program forráskódját Ez egy (esetleg több) szövegfile Ehhez egy szövegszerkeszt programot használunk Szövegszerkeszt (editor) A file kiterjesztése általában utal a használt programozási nyelvre. Pl.: proba.c Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 10 A programkészítés menete 2. Forrás kód Tárgykódú modul Szövegszerkeszt (editor) Lefordítjuk a programot a fordítóprogrammal A tárgykódú modul egy speciális szerkezetÿ bináris file, amelynek formátuma már nem függ a programozási nyelvt l. Kiterjesztése általában.obj vagy.o Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 11 A programkészítés menete 3. Forrás kód Fordítóprogram Fordítóprogram Tárgykódú modul Linker Szövegszerkeszt (editor) Könyvtári modulok A tárgykódú modulokhoz hozzávesszük a könyvtári modulokat Futtatható program A linker összeszerkeszti A végeredmény a futtatható program Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 12 Összeállította: SWF1 / 4

5 Megjegyzések A forrásprogram szövegfile, elkészítéséhez szövegszerkeszt (text editor) és nem dokumentum szerkeszt alkalmas. Windows alatt például a "Jegyzettömb" (Notepad) alkalmazás, és nem a Word. Az el z ábrák azt az esetet mutatják, amikor parancssoros felületen, az egyes programok egyedi indításával készítjük el a programot. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 13 Megjegyzések (folyt.) Ma már a legegyszerÿbb fejleszt eszközök is integrálják az editor, compiler, a linker és a hibakeres (debugger) programokat, ezzel egyszerÿsítve a munkát. Mivel egy valóságos program több tárgykódú modulból és esetenként több könyvtár felhasználásával szerkeszthet össze, a linkernek fel kell sorolni a szükséges modulokat. Erre is tartalmaz eszközöket egy integrált fejleszt eszköz. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 14 Megjegyzések (folyt.) Az el bb vázolt eszközök csak egyszerÿ programok és nem alkalmazások fejlesztését teszik lehet vé. Egy programozási nyelv például általában nem tartalmaz ablakos felhasználói felület készítésére alkalmas eszközöket. (Ez alól részben kivétel a Java nyelv.) A program és az alkalmazás közötti különbségr la kés bbiek során még lesz szó. Valódi alkalmazások fejlesztésére összetettebb (és drágább) fejleszt környezet szükséges. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 15 Összeállította: SWF1 / 5

6 A program és az alkalmazás különbsége 1. A program egy technikai fogalom: algoritmusok számítógépes megvalósítása. Az alkalmazás felhasználó vagy felhasználók egy csoportjának a munkáját vagy egyéb tevékenységét segít számítógépes rendszer. Egy alkalmazás legfontosabb részei: program vagy programok rendszere mÿködtet környezet (hardware/software) adatok dokumentációk Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 16 A program és az alkalmazás különbsége 2. A program tehát egy szÿkebb fogalom, mint az alkalmazás (A tárgy keretében a gyakorlás érdekében programokat írunk.) Az alkalmazás mindig felhasználó(k) érdekében készül. Az alkalmazás kifejlesztése vagy megvásárlása pénzbe kerül, tehát termék, áru. A termékek megfelel min ségÿ gyártásához szükséges ismeretek együttesét technológiának hívjuk. (Software technológia) Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 17 A program és az alkalmazás különbsége 3. A mai szóhasznélatban a software szó a legtöbbször alkalmazást jelöl. Mivel az alkalmazás termék, a gyártásának a technológiáját ki kellett dolgozni - software technológia. Programozás alapjai (Bevezetés) SWF1/ 18 Összeállította: SWF1 / 6