A Nyugat-magyarországi peremvidék tájföldrajza

Átírás

1 A Nyugat-magyarországi peremvidék tájföldrajza

2 Peremvidék II.2 = Keleti-Alpok alja: II.2a = Kõszeg Soproni-Alpokalja. II.2b = Rába Murai-Alpokalja. II.2c = Mura Drávai-Alpok-alja. II.3 = Szávai-Alpokalja Rendszerszemlélet: Nyugat-Dunántúl Hazai megközelítés: PEREMVIDÉK!

3 Peremvidék Kialakulás, nagyszerkezeti egységek Pennini óceán bezáródása Alpi takarórendszerek kialakulása Soproni- és Kőszegi-hg. kőzeteinek utolsó metamorfizációja és a hegységek mai helyükre kerülnek Pennini és Ausztroalpi egységek Éghajlat Szubatlanti hatás Holocén időszaki folyóvízi felszínformálás Alpokból kisiető folyók

4 A Nyugat-magyarországi peremvidék tájtípusai 1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok: = ALPOKALJA 2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok: = ALPOKALJA + Nyugat-magyarországi peremvidék SOPRON-VASI-SÍKSÁG KEMENESHÁT ZALAI-DOMBVIDÉK

5 A Nyugat-magyarországi peremvidék tájtípusai 1. Kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek és a hozzájuk kapcsolódó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok: ALPOKALJA Soproni-hegység (= Soproni-h., Fertő-melléki-dombság, Soproni-med.) Kőszegi-hegység Vas-hegy (= Kőszegi-hegység, Vas-hegy Kőszeg-Hegyalja)

6 Nyugat-magyarországi kavicstakaró területe 2. Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok: ALPOKALJA Felső-Őrség Vasi-Hegyhát (= Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát) SOPRON-VASI-SÍKSÁG = Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rába-síkja és a Rába-völgy ártéri síksága KEMENESHÁT = Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső-Kemeneshát ZALAI-DOMBVIDÉK Nyugat-Zalai-dombság (= Felső-Zala-völgy, Kerka-vidék/Hetés, Közép-Zalai-dombság/Göcsej) Kelet-Zalai-dombság (= Egerszeg-Letenyei-dombság, Principális-völgy, Zalaapáti-hát, Alsó-Zala-völgy, Zalavári-hát) Mura-balparti-sík

7 A Nyugat-magyarországiperemvidék tájtípusai Soproni-hg. Fertő-melléki-dombság, Soproni-med. medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok és eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok kristályos kőzetekből felépülő alacsony középhegységek hozzájuk tartozó eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok Kőszegi-hg. Vas-hegy Kőszegihegység, Vas- hegy Kőszeg- Hegyalja

8 Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Soproni-hegység az Alsó-Kelet-Alpi takarórendszer része Variszkuszi (karbon) gránitok alpi metamorfizációja (itt: mélybeli újraolvadás) gneisz (Soproni gneisz) és ópaleozoós eredetű kristályos palák (pl.: Vöröshídi Csillámpala) Takarós mozgások során keletkezett leukofillit Felszínfejlődés Kőszegi-hegység a Pennini-egység része (ún. Kőszeg-Rohonci tektonikus ablak) Pennini-óceán üledékeinek alpi metamorfizációja (itt: préselődés során) Felsőcsatári zöldpala, szerpentin és jura időszaki üledékekből kvarc- és mészfillit (pl. Velemi mészfillit), konglomerátum (Cáki konglomerátum)

9 Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Felszínfejlődés Soproni-hegység Miocén: tektonikai hatás feldarabolódik Alsó miocén: Ny-i része megsüllyed brennbergi összlet felhalm. (széntelep!) Középső-miocén: Sopronimedence bezökken elkülönül a Fertő-melléki dombs. Tengeri és tavi ül. felhalm. bádeni agyag, lajta mészkő (Fertőrákos)

10 Soproni-hegység Soproni-medence Sopronkőhidai-medence Fertőmelléki-dombság

11 Alpi hegységképződés metamorfitjai (alsó keletalpi takaró): csillámpala, gneisz, fillit, amfibolit, leukofillit Soproni-hg. Balfi-tönk Harkai-csúcs Alsómiocén tengeri üledékek: helvét, torton, kárpáti agyagmárga, konglomerátum, szén!! Pannon,pliocén (pleisztocén): homok, kavics Középső miocén tengeri üledékek: bádeni, szarmata lajtamészkő, szarmata mészkő, homok, konglomerátum

12 Csillámpala, leukofillit

13

14 Gneisz

15 Alsómiocén: brennbergi összlet Szénbányászat 1785-től

16 az utolsó műszak 1952-ben

17 Brennbergbánya: bányarekultiváció

18 Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés

19 Brennbergbánya: jellegzetes bányásztelepülés

20 Miocén mészkövek Fertőrákos- Püspöki kőfejtő Római kortól művelt mészkőbánya Lajtamészkő: bádeni: tömör, jó építőkő, felette: szarmata mészkő (sekélytengeri, homokkal, kaviccsal kevert, törmelékes, porózus) vezérkövületei: Ostrea, Pecten, Lithothamnium, tengeri sünök, cápafogak, Cerithiumok etc.

21

22 Fertőmelléki-dombság a Fertő-tó felől Rax Soproni-hegység Rozália-hegység Schneeberg

23 Sopronkőhidaimedence: Deltaüledékek: Homok, kavics, Fosszíliákban gazdag

24

25 Júra üledékek kréta-paleogén metamórfózis: Felsőcsatári zöldpala, Velemi mészfillit, Kőszegi kvarcfillit, Cáki metakonglomerátum

26

27

28 Gyűrt, takaróredős szerkezet

29 Alacsony középhegységi, erdős tájtípusok Domborzat Soproni-hegység Ellipszis alakú tönk Harmadidőszak: ÉK-DNy + ÉNy-DK majd ÉD és KNy irányú törések szabdalták determinált, m széles völgyek, lekerekített hegyhátak, sziklás sasbércek, lépcsős domborzat: 500 m feletti tetők, ~ 400 m-es 2. lépcső, ~ 300 m-en a legalsó Kőszegi-hegység Tönkösödött rög Gyűrődések során metamorfizáció + kiemelkedés tönklépcsők és hegygerincek (NyDNy-KÉK irányú főgerinc + mellékgerincek mély völgyekkel) palás kőzetek érdekes pusztulása ( gombafejek) Pliocén: völgyhálózat, eróziós völgyek Pleisztocén hőingadozások kőtengerek

30 Kalapos-kő

31

32 Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok = hegylábfelszínek Felszínfejlődés A kristályos hegységekhez K, ÉK felől kapcsolódnak (Pannon-beltó visszahúzódott hegylábfelszín-képződés Pleisztocén kavicstakarók kialakítása (Ikva), völgyi felszabdalódás) Soproni-hg É-i és K-i peremén a 3. lépcső (Lővérek) Fertő-melléki-dombság (enyhén tagolt) Soproni-medencében kavicstakaró-maradványok különböző magasságokba emelve Kőszegi-hegység körüli m tetőszintű dombság (pannon ül.) Kőszeg-Hegyalja: Gyöngyös kavicsa Vas-hegy, Pinka-fs.: Pinka kavicsa, sekély eróziós-deráziós völgyek hullámozzák

33 Éghajlat Szubalpin klíma: hűvös és nedves (hóban gazdag terület)

34 Gyógyklíma Velem, Lővér

35 Vízrajz Bő csapadék, magashegységi háttér, kis vízáteresztő-képességű kőzetek Sok patak (pl.: Rák-patak, Rákos-patak), nagyobb vízfolyások felé (Ikva, Pinka, Gyöngyös, Sorok) Jelentős gyógy- és hévíz kincs: balfi (szénsavas és kénhidrogénes, 3500 l/perc, 58 C) Állóvizei nem jelentősek Talajvíz: 2-4 m,, összefüggően csak völgytalpakon és medencékben Résvíz a hegységi területeken jell., rétegvizei nem jelentősek

36 Talajok Csapadékbőség kilúgzás savanyú, nem podzolos és podzolos bet a jellemző (mg-lag nem hasznosítható tj-javítás szüks.) Dombságokon, kavicstakarós fennsíkokon, ahol bő csap. és vályog is van: pszeudoglejes bet szárazabb részeken abet vagy barnaföld Völgytalpakon öntés és réti talajok Lajta mkövön: rendzina

37 Kavicsos, kövessziklás váztalajok ERÓZIÓNAK KITETT TÉRSZINEK Jellemző talajok Rendzina KŐZETHATÁSÚ TALAJOK Ranker Savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj kristályos palákon mészkövön NYUGALMI TÉRSZINEK kristályos palákon Agyagbemosódásos barna erdőtalaj Pszeudoglejes barna erdőtalaj agyagon VÖLGYEK (VÍZHATÁS) Öntés réti talajok Láptalajok

38 Élővilág Soproni- és Kőszegi-hg, Vas-hegy: Kelet-alpi flóravidék Dombsági tájak: Pannóniai flóratartomány

39 Vegetáció: Alpesi flóratartomány (Alpicum) Erdei ciklámen Keletalpi flóravidék (Noricum) Papucskosbor Lisztes kankalin Lápi hízóka

40 Vegetáció: Alpesi flóratartomány (Alpicum) Keletalpi flóravidék (Noricum)

41 Élővilág Magasabb térszíneken: jegenyefenyős lucosok és bükkösök, áfonyás erdei fenyvesek Alacsonyabb lejtőkön: gyertyános és mészkerülő tölgyesek (ciklámenben gazdag) A hegységekben magas erdőarány: S: 84%, K: 70%; előterükben is > 30% (fentiek + gyertyános- és cseres-tölgyesek, tölgyelegyes fenyvesek, mészkerülő erdei fenyvesek) Kőszegi-hg.: sziklai növénytársulásai, tőzegmohalápjai Soproni borvidék, poncihter legények Kőszeg-hegyalja: szelídgesztenyések Soproni- és Kőszegi TK Fertő-Hanság NP (1991, 1994), Őrségi NP (2002)

42

43 Zonális: Siketfajd Cseres-kocsánytalan tölgyesek, gyertyános tölgyesek, jegenye és erdeifenyves bükkösök, bükkösök Intrazonális: Lápok, láprétek Alpesi gőte Kígyógyökerű keserűfű

44 Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Felszínfejlődés ALPOKALJA Felső-Őrség Vasi-Hegyhát SOPRON-VASI-SÍKSÁG = Ikva-, Répce-, Gyöngyös-, Rábasíkja és a Rába-völgy ártéri síksága KEMENESHÁT = Alsó-Kemeneshát (Cser), Felső- Kemeneshát ZALAI-DOMBVIDÉK (önálló dombság ) Nyugat-Zalai-dombság Kelet-Zalai-dombság Mura-balparti-sík Folyóvízi felszínformálás!!!! = kavicsfelhalmozás, feltöltés = felszabdalás Főleg kvarc és kvarcitkavicsokból épülnek fel építőipar

45 Dunántúl erózióbázisai az alsó- és középpleisztocénban Kisalföld süllyedéke Duna NyK-i Zala türjei kaptúrája Keszthely/Gleichenberg Felső-Kapos Kalocsai árok Zala Dráva-süllyedék

46 Ikva-síkon Ős-Ikva akkum. (Vulka, Lajta, Ikva vizeit vezette el) Répce-síkon 3 jól elkülönülő kavicssáv Gyöngyös ÉNy-ról DK-re tolódva akkumulált Rába bal parti kavicstakaró: újpleisztocén folyamán Ikva Répce/Rábca Gyöngyös Rába

47 Ny-Mo-i Kavicstakarók Ikva kt. Répce kt. Gyöngyös kt. Pinka kt. Rába balparti Rába jobbparti

48 Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Felsőpannon: homokos, agyagos üledékek felhalmozódása Pannon-beltó visszahúzódása: folyók akkumulálnak Vasi-Hegyhát: Rába Göcsej (Közép-Zalai-dombság) és a Kerka-vidéke: Mura Kelet-Zalai-dombság: Ős-Duna (amíg a Kisalföldtől D- re fut) Kemeneshát, Felső-Őrség, Vasi-Hegyhát kavicstakaróját a Kisalföld felé tartó Rába Eolikus vályog- ill. löszképződés Geliszoliflukciós anyagáttelepítés Völgyi felszabdalódás Felszínfejlődés

49 Medenceperemi kavicsos hordalékkúpsíkságok Ikva-sík: K felé kiszélesedő, tektonikusan feldarabolt kavicsos hord.kúp, melybe a pleisztocén végétől teraszos eróziós síkot mélyített az Ikva Domborzat Répce (/Rábca)-sík: 3 kavicssáv: 1. Legidősebb, erősen cementált tökéletes síkság 2. Szakadozott kavicsborítás széles lapos hátak, keskeny gerincek, eróziós tanúhegyek 3. Legfiatalabb (D-ről és K-ről) sekély, kanyargós völgyekkel

50 Gyöngyös-síkja: formaszegény, Rába síkjára m-es meredek töréslépcsővel Kemeneshát (Alsó, Felső) Rába-síkja: bal parti fiatalabb, ÉK felé alacsonyodik, tökéletes síks. Rába-völgy: széles árterű (3-6 km), jelentős esésű, óholocén folyamán kimélyített kanyargós meder, alacsony és magas ártérrel Vasi-Hegyhát: eróziós-deráziós völgyekkel szabdalt, magasra emelt tetők és gerincek, K-felé alacsonyodik, felszínén vályog

51 Rába kavicstakarói I. sz. kavicstakaró: DK-nek tartó Rába rakta le (pliocén, alsópleisztocén?) Vasi-Hegyhát, Göcsej Vita: ezüsthegyi kavicsok II. sz. kavicstakaró: ÉK felé fordult a folyó (alsó középsőpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát D-i része, Marcal-medence III. sz. kavicstakaró: a Rába Ny-ra tolódik (középpleisztocén) Vasi-Hegyhát, Kemeneshát (Cser) IV. sz. kavicstakaró: bal part menti süllyedékben (felsőpleisztocén) Rába balparti kavicstakaró

52 Rába hordaléka, teraszai A kavicsok % kvarckavics, színük sárgásbarna vörösesbarna, szemcseméretük, cementáltságuk változó Rába teraszai: vitatottak Vasi-Hegyhát: hét kavicsszint teraszok/egységes kavicstakaró utólagosan feldarabolódott Kemeneshát: kavicsok egymásra és áthalmozódása/rába eróziója Rába bal parti kavicstakaró: három kavicsszint, Vasi-Hegyháttal azonos megítélés

53

54

55

56 Fagyzsákok (poligonok) a Rába balparti kavicstakaróján

57

58 Pinka kavicstakarója A legidősebb kavicstakaró alsó és közép-pleisztocén K-i sávja Rába balparti kavicstakarója alatt Kőszegi-hegység hegylábfelszínén akkumulált Anyaga húsvörös kvarckavicsok, felszínén glaciális vályog geliszoliflukciós áttelepítés K/DK felé áthalmozódott peremeken m, másutt 1 2 m D-i és K-i peremen m magas szerkezeti lépcső + Perint oldalozó eróziója Középpleisztocén vége É D-i süllyedékbe csúszik Domborzat: enyhén hullámos, egyhangú fennsík

59 Kavicstakarók töréslépcsői Pinka/Gyöngyös Gyöngyös/Rába balpart

60 Ős-Gyöngyös kavicstakarója Alsópleisztocéntól épül ÉNy DK felé tolódva K-i sávja Rába bal parti kavicstakarója alatt Anyaga: vörösbarna kvarc, kvarcit, erősen cementált Felsőpleisztocén eleje a Gyöngyös a Kőszeg Szombathely süllyedékbe kerül Felsőpleisztocén: glaciális vályog, geliszoliflukció, (belső/felszíni) krioturbáció Pinka/Gyöngyös kavicstakaró határán szerkezeti lépcső Domborzat: alföldies jelleg, elhagyott Gyöngyös-medrek, lefolyástalan mélyedések

61 Répce kavicstakarója Középpleisztocéntől induló akkumuláció Három kavicssáv: É-i sáv: legidősebb, durvább, vörös, cementált kvarc, kvarcit Hanság felé irányult K-i pereme Rába kavicsok alatt Középső sáv: szakadozott, apróbb kavicsok Rábaköz felé irányult Legfiatalabb D-i sáv: durvább, puhább kristályos kőzetek kavicsai is, sárgásbarna, cementálatlan a süllyedő Fertő-medence felé irányult Mai nyomvonal újpleisztocén végén

62 Répce kavicsövei Legidősebb Középső Legfiatalabb

63 Ikva kavicstakaró Ős-Ikva: nagy kiterjedés + változatos összetétel Ős-Ikvarendszer része volt a Lajta és a Vulka is Fertő-medence besüllyedésével szűnt meg! Kavicsszintek teraszok/tektonikailag feldarabolódott kavicstakaró? Kőszeghegyalja: szögletes lepelkavicsok

64 Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt önálló dombságok Domborzat KEMENESHÁT: lösszel és vályoggal fedett, tagoltsága változó D-i része (~Felső-Kemeneshát) kevésbé szabdalt ( cementált kavicstakaró védi) Középső rész: szakadozott kavicstakaró völgyekkel, völgymedencékkel tagolt Alsó-Kemeneshát (Cser): tagolatlan fennsík, Rába felől markánsan elkülönülő perem

65 ZALAI-DOMBVIDÉK

66 ZALAI-DOMBVIDÉK: változatos Nyugat-Zalai-dombság Felső-Zala-völgy: tektonikailag előrejelzett, D-i peremén meredek, csuszamlásos lejtők, É-ról hosszú, lankás, teraszos lejtők Kerka-vidék/Hetés: fiatal süllyedék, benne áthalmozott Ős-Murakavics, tökéletes síkság Közép-Zalai-dombság (Göcsej): aszimmetrikus kibillenések (É-i göcseji-dombság É-D-felé, Délgöcseji-d. ÉK-DNy-i irányban billent meg) és lépcsősen bevágódó völgyek alakították (É,ÉK-i peremük magasabb, völgyekkel jobban tagolt)

67

68 Mura-balparti-sík Jól kifejlett teraszrsz., 5-10 km széles völgysík Kelet-Zalai-dombság: meridionális hátak és völgyek (szélbarázda/folyásirány/komplex) É-ról D felé alacsonyodnak, lépcsős völgykeresztmetszet, derázió, csuszamlásos formák Egerszeg-Letenyei-dombság Söjtöri és Zalaszentmihályi hátak D-i részén (Letenyei-d.) kevésbé jellemzőek a meridionális irányok, mély völgyek-keskeny gerincek Zalaapáti-hát: legnagyobb (É-i peremtől a D-ig, 5-12 km széles) Principális-völgy: D-i része medenceszerűen kiszélesedik, fiatal süllyedék, felszínén futóhomokformákkal, mélyebb részein tőzeg Alsó-Zala-völgy: É-D-i futású, aszimmetrikus (Ny-i meredek), a Balatonnal egykor szerves egységben, ma tőzegtelepek Zalavári-hát

69 Éghajlat Ny-DNy felől K-ÉK felé gyorsan változnak a mutatók mérs. hűvös-nedves, mérs. hűvös, mérs. száraz Csatornahatás É-i szél

70 Vízrajz Csapadékos, hegységi háttér, változó tagoltságú domborzat, kőzetek vízáteresztőképessége Kiemelt, vályogos területeken: bővízű patakok sűrűn (Göcsej, Letenyei-d.) Nagy vízelnyelő és tároló kavicstakaróról gyenge vízerek (Kemeneshát, Principálisvölgy futóhomok-, Lenti-medence) - Sok hordalék nagy esésű, heves árhullámú vízfolyások (Rába, Ikva, Répce, Gyöngyös, Sorok, Pinka) - Mediterrán hatás: Mura-Dráva vízrendszerén őszi árvízek Tavakban szegény (holtágak, de főleg mesterséges tárolók) Felszínközeli tjvíz (Rába-völgy: 1-2 m), de pl. Kemeneshát völgyközi hátja alatt akár 50 m) Parti szűrés: Rába, Mura Tekintélyes vízhozamú rétegvizek Ismert termálvizek:: büki (nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas, 3500 l/perc, 58 C), zalakarosi (2370 m mélyből,96 C-os), sárvári

71 Rába Mura

72 Talajviszonyok BET különböző típusai, kilúgzástól és alapkőzettől függően szubatlanti-szubalpin hatás, vályogos térszín: Pszeudoglejes bet (Vasi-Hegyhát, Ny-Zalai-d.) Szárazodó égh. (K-ebbre): abet (Kemeneshá, K-Zalai-d.) Legszárazabb: barnaföld (Kemeneshát K-i, K-Zalai-d ÉK-i része), néhol cszj bet (Gyöngyösi-sík K-i pereme) Tagolt és vékony iszaptakarós kavicson abet (Répce) Ikva-síkon: barnaföldek Vízfolyások völgyeiben, medencékben: nyers öntéstj-ok, öntés réti és réti tj-ok Savanyú tj-ok, rossz vízgazdálkodás, talajerózió mg-i művelést megakadályozza

73 Élővilág Uralkodóan erdőtársulások (pszeudoglejes területeken 50-75%) Alpoktól K-DK felé: erdei fenyvesek bükk- és tölgyelegyes fenyvesek bükkösök gyertyános-tölgyesek cseres-tölgyesek Őrségi NP (szeres települések) Szentgyörgy-völgyi TK (szálaló erdő) Őrtilos környéke (illír flóra) arborétumok (pl. Jeli-Kám: rhododendronok)

74

75

76