A jószág szó jelentése, etimológiája és használata a magyar nyelvben
|
|
- Éva Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A jószág szó jelentése, etimológiája és használata a magyar nyelvben Készítette: Kalla Viktória
2 A szemináriumi dolgozatom tárgyának a jószág szó etimológiájának, jelentésének feltérképezését választottam. A mai magyar nyelvhasználati újdonságokról a nyelvészeti szakirodalom bőven szolgáltat adatokat, a szakmai folyóiratok folyamatosan cikkeznek ezekről a jelenségekről, véleményem szerint a régebbi nyelvtörténeti korokban kialakult nyelvi alakok viszont mostanság érezhetően kevesebbszer kerülnek előtérbe, hiszen a róluk szóló szakirodalom már megíródott. Ez a megfigyelésem motivált arra, hogy a jószág szót válasszam, mert így a régebben lejegyzett vizsgálatok újra a figyelem középpontjába kerülhetnek. Emellett a szó viszonylag régi volta lehetővé teszi történetének, nyelvhasználati sajátosságainak figyelemmel kísérését kialakulásától napjainkig, ami mindenképpen érdekessé teszi a dolgozat témáját. Először a szó értelmezési lehetőségeit, jelentéseit adom meg, rátérek etimológiájának leírására, majd ismertetem a manapság helyette használható szinonimáit. Mindezek után pedig felhasználásáról kívánok írni, rátérve a teljesség igénye nélkül a frazeológiai egységekre, a nyelvjárásokra, a hivatali zsargonra és a szépirodalmi előfordulásokra. A jószág szó már a legkorábbi értelmező szótárunkban is szerepel, amely hétféle értelmezését adja az adott szónak: szélesebb értelemben jelenthet mindenféle vagyont, függetlenül attól, hogy az ingóság-e vagy ingatlan. Létezik dolog, portéka, áru jelentésben is. Szorosabb értelemben mezei földbirtokra utalhat, a negyedik jelentése vetés, gabona, az Alföldön barmokat is jelenthet a szó. A szótár szerint emberre is utalhat, például gonosz jószág, hamis jószág. A régieknél jóság, erény értelemben is előfordult, a szótár készítésekor ez a jelentése már elavult volt (Czuczor Fogarasi : 280). A magyar nyelv értelmező szótára, a Magyar értelmező kéziszótár és a Magyar értelmező szótár hasonlóképpen ír a szóról: de a legelsőként közölt jelentés a gazdasághoz tartozó háziállatokra utal valószínűleg ez a jelentése vált elsődlegesebbé a vagyon értelmezés helyett, ezt jobban is konkretizálja, amikor zárójelben feltünteti azokat a jószágtípusokat, amelyekre a szó utal, például szarvasmarha, ló, ritkán disznó. Érdekes, hogy a szó egyaránt funkcionálhat gyűjtőfogalomként ahogyan azt az első értelmezésnél láthatjuk és egyaránt vonatkozhat az egyes állatokra. Régies, irodalmias stílusminősítést kap a harmadikként leírt értelmezés, ti. földbirtok, ingatlan jelentésben is használatos a szó (Juhász 1972: 629; Bárczi Országh 1986: 676; Pusztai 2010: 460). Értelmezhető használati tárgyként is, a Bárczi Gézaféle szótár ezt egyszerűen bizalmas stílusértékűnek közli (1986: 676), az 1972-es Juhász-féle viszont már népiesnek is (1972: 629). Szintén ugyanígy jár el mindkét szótár az ötödikként feltüntetett értelmezéssel is, amely szerinte a szó jelentése: embernek, ritkán állatnak valamilyen kicsinye, ez a megállapítás újdonságnak számít a Czuczor Fogarasi-féle
3 szótárban leírtakhoz képest. Az utolsó lehetőség szerint a vetés, gabona szinonimájaként is használható lenne a jószág, tájnyelvi minősítést kap ezekben a munkákban is. A Pusztai Ferenc-féle szótár (2010: 460) semmilyen eltérést sem mutat a Juhász-féle munkában leírtakhoz képest, teljes mértékben annak anyagából dolgozik. Mindegyik említett szótár közöl olyan összetett szavakat, amelyeknek egyik tagja a jószág szó. A Bárczi Géza által szerkesztett szótárban (1986: 676) több is szerepel, néhány a sok közül: jószágállomány, jószágbérlő, jószágelosztás, jószágfelügyelő, jószágszerzés, jószágudvar, jószágigazgató 1, jószágvesztés 2. A Juhász-félében (1972: 629) csak a jószágkormányzó, a jószágigazgató és a jószágvesztés szerepel. A Bárczi-féle szótár részletes magyarázásából az következik (1986: 676), hogy ezek a szóalakok a szótár készülésének idejében tehát a közelmúltban még használatban lehettek, de jelentésükkel a földbirtokhoz, vagyontárgyhoz kapcsolódnak. A szóösszetétel tehát eredményesebben átörökítette ezt az értelmezési lehetőséget, mint maga a jószág szó, amelynek ilyesféle jelentése lassan-lassan kikopni látszik, habár az összetétel egyértelműen régiesnek számít. A legrégebbi, erény jelentését őrzi a Czuczor Fogarasi által szerkesztett szótárban ( : 280) közölt jószágtétel szóalak, amely jóságtétel értelemben volt jelen a köztudatban. A jószág szó kialakulásának oka az a nyilvánvaló tény volt, hogy a magyarság fogalmi kincsének bővülésével új szavakat kellett beemelni a magyar nyelvbe. A szókészlet bővülése történhetett jövevényszavak beemelésével vagy új szavak létrehozásával az öröklött finnugor szókincs és a képzők segítségével (Bárczi Benkő Berrár 1967: 499). Az általam vizsgált szó az utóbbi módszerrel jött létre. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára alapján (Benkő 1970: 280) kiválóan feltérképezhető a szó eredete. A szócikk leírása szerint a jószág származékszó, mely a jó melléknévből jött létre a denominális ság képzőnek (Tótfalusi 2003: 241) a finnugor szókezdő s kétirányú fejlődésével keletkezett ősi nyelvjárási szág változatával, mely összesen két magyar szóban van jelen, az említett jószágban és az ország szóban (Benkő 1970: 280). A nyelvjárási jellegre a legkorábbi értelmező szótárunk is utal, amikor azt említi, hogy csangó magyarosan hangzik, hiszen ebben a nyelvjárásban használatos az sz hang az s helyett (Czuczor Fogarasi : 280). A jószág szó a jóságnak szóhasadással elkülönült változata. A két változat közül a jószág a konkrét anyagi javak jelentést vette fel, a jóság pedig az elvont erény értelmet (Benkő 1970: 280). A jószág 1 A magyar nyelv értelmező szótára ehhez külön meghatározást is írt: nagyobb földbirtok kezeléséért, a gazdaság ellátásáért felelős, mezőgazdaságilag képzett személy. Vagyis itt a jószág alatt nem csak a gazdaságban jelen lévő állatokat kell értenünk. 2 Ennek a kifejezésnek szintén saját definíciója van: a büntetésnek az a súlyos formája, amely az elítéltet, legtöbbször a fővesztés kimondásával, ingó és ingatlan vagyonának elkobzásával sújtotta.
4 vagyon jelentése később a köznyelvben földbirtok jelentéssé specializálódott, hiszen a földművelő magyarságnak elsősorban a földbirtok volt a vagyona (Horger 2001: 93). Gombocz Zoltán szerint az efféle jelentésváltozást tapadásnak hívjuk, amelynek lényege, hogy a szintaktikai szerkezetek tagjait külső asszociatív kapocs fűzi össze, amely annál erősebb, minél gyakrabban szerepelnek ugyanazon tagok azonos szintaktikai kapcsolatban. Az ily módon kialakult lazább vagy szorosabb asszociációs csoportokon belül indul meg a jelentésváltozásnak az a formája, amelyet tapadásnak nevez, úgy, hogy a gyakori mondattani kapcsolatok egyik tagja mintegy magába szívja a másik tag képzettartalmát. A szerző a marha szót hozza fel példának, amely gyakrabban állt a lábasmarha, szarvasmarha, vonómarha stb. szóösszetételekben, mint a ruhamarha szóban, ezért ma már csak egy állatfajta jelentésében használjuk, a jószág szó szerinte ennek analógiájára hagyta el az eredeti vagyon értelmét (Gombocz 1911: 98 9). Azt, hogy a szág a ság képző mellékalakja, az is bizonyítja, hogy a vagyon jelentése is pont olyan gyűjtőfogalom, mint például a többi, ság/ség képzőt felvett szó (erdőség, katonaság stb.) (Horger 2001: 93). A ság/ség képző még az ősmagyar kor folyamán alakult ki, valószínűleg önálló szóból (Benkő 1991: 199), amit a kódexeinkben található szépségő, magasségő, tisztaségő összetételek bizonyítanak, melyeket úgy kell értelmezni, mint a szépalakú, magas-termetű és más, ezekhez hasonló jelzős kapcsolatokat (Hadrovics 1992: 190). Kérdéses, hogy az eredeti, önálló szó azonos-e a régi ság, ség halom, domb, emelkedés jelentésű szavakkal. A kétalakú képző jellemzője, hogy elsősorban elvont vagy gyűjtő jelentésű főneveket képez, ugyanakkor létrejönnek majd konkrét jelentésű főnevek is, melyek gyakran háttérbe szoríthatják az eredeti, elvont használatot (Hadrovics 1992: 190). Ez a másikfajta magyarázata a jószág szó jelentésváltozásának. A történeti-etimológiai szótárunk szerint (Benkő 1970: 280) a szó első előfordulása a Jókai Kódex egyik részletében található a századból (JókK. 7): vr Bernald mendennemew ioзagat eloзta. Ebben a mondatban vagyon értelemben használták, ugyanebben a műben szerepel még haszon (JókK. 53), erény (JókK. 20) jelentéssel is. A szónak más értelemben való előfordulásait is tartalmazza a munka, ezek ismertetése azonban az előírt kis terjedelem miatt nem ennek a dolgozatnak a feladata. A magyar nyelv szókészletének gazdagsága szerencsére lehetővé teszi a jószág szó helyettesítését annak szinonimáival. Az általam választott szó helyett használható rokon értelmű szavak a következők lehetnek: a népies megítélésű lábasjószág, a régies barom, a földbirtok, a vagyon (O. Nagy Ruzsiczky 2010: 188). A Magyar szókincstár alapján (Kiss
5 1999: 406) a sort még ki lehet egészíteni a következőkkel: háziállat, marha, pára (régies), adománybirtok, domínium, beneficium, javadalom, fundus 3, ingatlan. A szó régi volta miatt számos szólás, közmondás elemei közé bekerült, a Margalits-féle közmondástár (Margalits 1995: 388) is bőven szolgáltat példákat a szót tartalmazó frazeológiai egységekre. Néhány a sok közül: A jószág ugy jár egyikről a másikra, mint a koldustetü egyik szűrből a másikba; A nyúl elnyalta a jószágot 4 ; Egy jószágban két úr nem illik; Igaz jószág el nem vész; Lányágra szállt jószág egy a bitanggal; Papjószág nem tartós; Paripa, fegyver, feleség nem közös jószág; Sok a jószág, kevés benne a jóság; Gazda szeme hizlalja a jószágot; Zürzavar megszomorítja a kövér jószágot is. A jószág szóhoz kapcsolható frazémát a Forgács-féle szótár (Forgács 2003) nem tartalmaz, viszont a Bárdosi Vilmos-féle szólástárban (Bárdosi 2003: 754) és a T. Litkovkina Anna által szerkesztett közmondástárban már igen (T. Litkovkina 2005: 302 3). Az előbbiben a már ismeretes Gazda szeme hizlalja a jószágot és az Ebül szerzett jószág ebül vész el 5 szerepel (Bárdosi 2003: 754). Az utóbbi munka (T. Litkovkina 2005: 302 3) az előbb ismertetett, két, manapság használatos frazémát kiegészíti egy harmadikkal: Igaz jószág nem vész el 6. Ennek ellentéteként fogható fel az O. Nagy Gábor által közölt (O. Nagy 1985: 319) Lopott jószág hamar elvész közmondás. Az általam megnézett tájnyelvi szótárakban találhatók olyan szólások és közmondások, amelyek az általános munkákban nem találhatók, pl. a Hódmezővásárhely környékéről származó Ha a jószágot hosszú pányvára eresztik, hamarabb elszakítja közmondás 7. Ugyanitt említik a Kiskunhalasról származó Legjobb, ha a jószágot egy kéz eteti 8 (B. Lőrinczy 1988: 1161). A jószág szót a kiejtését tekintve a különböző nyelvjárások természetesen nem ugyanúgy kezelik, Zala megyében például gyószágnak hangzik, a palóc vidékeken j a ószágot, Kiskunfélegyháza környékén jószâgot használnak (Szinnyei 2003: 991), Szamoshát vidékén pedig diftongussal ejtik, jóuszágnak (Csűry 1935: 435). Számos nyelvjárásnál előfordul, hogy a jószág szónak még a régi jelentése is él, Mosonszentmiklóson gabona értelemben, a Székelyföldön pedig föld, telek értelemben használják (B. Lőrinczy 1988: 1161). Szlavóniában a gazdasághoz tartozó háziállatokat együtt jelenti a szó (Penavin 2000: 239), megfigyelésem szerint a dél-alföldi nyelvjárásban is használjuk ilyen értelemben. A szó nemcsak a dolgozat elején ismertetett, különböző értelmező szótárak által közölt jelentésekkel bír, hanem a közgazdasági, a hivatali nyelv egyik terminus technikusaként is él a 3 Ez utóbbi három szintén régies stílusminősítésű. 4 Értelme: sok vendégeskedés tönkre juttat. 5 Értelme: a tisztességtelen úton szerzett javak veszendőbe mennek (T. Litkovkina). 6 Jelentése: ami jogos tulajdonunk, az nem vész el, vagy ha elvész is, megkerül (T. Litkovkina). 7 Ez az adat Kiss Lajos: A szegény ember élete c. munkájából származik. 8 A közmondás Nagy Czirok László Példabeszédek, közmondások, szállóigék c. művéből ismeretes.
6 köztudatban. Szakszóként jelent minden olyan dolgot, amely az ember anyagi szükségleteinek kielégítésére alkalmas. Az általam megnézett közgazdasági kislexikon szerint (Brüll 1987: 244) a jószágon belül különböző kategóriákat választhatunk szét, de ez már a dolgozat szempontjából nem kiemelt fontosságú. A hivatali nyelvben a jószág szó többes száma a javak, a köznyelvben azonban legtöbbször ez egyáltalán nem magától értetődő dolog. Kálmán László is azt írja az egyik Nyelv és tudomány című internetes oldalon ( hogy a javak valójában olyan szóalak, amelynek csak többes száma van 9, amelyről viszont nem derül ki, hogy tó-tavak-féle esettel vagy sav-savak-féle esettel állunk-e szemben, tehát az egyes számú alak a nyelvérzék alapján egyaránt lehetne jó vagy jav. A jószág a köznyelvben mindenki által ismert és használt szó, nem csoda hát, ha a szépirodalomba is bekerült. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára szerint ez a szó a munka által vizsgált korpuszban a gyakori szó (Füredi Kelemen 1989: 367). A dolgozat ennek a részének az össszállításához különböző írói szótárakat hívtam segítségül, a Petőfi- (Gáldi 1978: ), a Toldi- (Pásztor 1986: 123) és a Balassi-szótárt (Jakab Bölcskei 2000: 208), Csokonai Vitéz Mihály (Jakab Benkő 1993: 249), Juhász Gyula (Benkő 1972: 425) és Füst Milán (Büky 2002) költői nyelvének szótárát, azzal a céllal, hogy fény derülhet arra, hogy a különböző korszakok szépirodalmi nyelvében milyen jelentésben szerepel az általam választott szó. A Balassi-szótárt böngészve ráleltem a szónak eredeti erény jelentésben való használatára, ebben a szövegkörnyezetben: Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek 10. Balassinál még a szintén archaikusnak tartható dolog, tulajdonság értelemben is előfordul a szó, méghozzá komédiájában: Nem tudod-é, hogy a szépség kevés ideig tart, s igen múlandó, romlandó jószág az emberben (Jakab Bölcskei 2000: 208). A Toldi-szótárban a jószág a mai nyelvre jellemzően állat, vad jelentéssel bír, egyszer fordul csak elő Arany János művében, az ötödik ének 3. versszakában: Miklós...Simogatta a két árva kis jószágot (Pásztor 1986: 123). A Petőfi-szótárt (Gáldi 1978: ) tanulmányozva már rábukkantam régi jelentésekre is: élő vagy holt vagyontárgy értelemben szerepel a lopott jószág szószerkezetben, a kritikai kiadás második kötetének 215. oldalán. Földbirtok jelentésben is szerepel nála egyszer a szó, de az már nem versben, hanem levélben, méghozzá az Arany Jánosnak címűben, ebben a szövegkörnyezetben: persze nekem hívatalomból és jószágaimból és mindenhonnan csak ugy dől a pénz. Petőfinél is előfordul a már megszokott háziállat 9 Az ilyen típusú jelenséget plurale tantum jelenségnek nevezzük. 10 A részlet Balassi híres Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról című verséből való.
7 értelemben az Anyám tyúkja, illetve a háziállatok összessége jelentésben A puszta, télen című versében. Az előbbinél a jól ismert szövegkörnyezet: jó légy Morzsa...Élj a tyúkkal barátságba'...anyám egyetlen jószága. Az utóbbinál ebben a verssorban fordul elő: Csendesek a tanyák, a jószág benn szénáz. Csokonai is használja állat jelentésben a szót (Jakab Bölcskei 1993: 249), viszont nála is előfordul még egy régi, vagyon értelemben lévő változat: Öt fiai maradttak a meg boldogúltt Méltóságnak, azok Attyok halála után haza jöttek a' jószágba, és azon osztozván a' házasság által is nagy jószágokat nyertek. A 20. századi két szerző költői nyelvét vizsgáló szótár közül a Füst Milánhoz kapcsolódó nem nyújtott adatot a jószág szó előfordulásáról. Juhász Gyulánál viszont kétféle jelentésben is fellelhető a szó, és mindkettőben egy-egy régi értelemben, az Oda a jószág nem tér vissza sorban birtokra, vagyontárgyra utal, a Nem szelelő, füstös, rossz jószág sorban pedig használati tárgyra utal. A régi jelentések tehát a szépirodalmi nyelvben még most is fölbukkannak, a nyelvjárások mellett a költészeti alkotások is betöltik tehát a jelentésmegőrző szerepet. Dolgozatomban a jószág szó életrajzát, felhasználásának módját, a hozzá kapcsolódó szemantikai változásokat kíséreltem meg bemutatni, a számomra érdekesebb és a legfontosabb tényeket közölni. A szó teljes körű vizsgálata a dolgozat lehetőségeit meghaladná, így ezt a feladatot nem is vállaltam magamra. A bibliográfiában szereplő szakirodalom és más nyelvészeti munkák tanulmányozása szélesebb körű tájékoztatást tudnak nyújtani a témáról, a dolgozatom egyfajta összefoglalóként, rövid kivonatként szolgál.
8 Irodalomjegyzék B. Lőrinczy Éva 1988: Új magyar tájszótár II, Budapest, Akadémiai Kiadó. Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán 1967: A magyar nyelv története, Budapest, Tankönyvkiadó. Bárczi Géza Országh László : A magyar nyelv értelmező szótára III, Budapest, Akadémiai Kiadó. Bárdosi Vilmos 2003: Magyar szólástár, Budapest, Tinta Könyvkiadó. Benkő László 1972: Juhász Gyula költői nyelvének szótára, Budapest, Akadémiai Kiadó. Benkő Loránd 1970: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára II, Budapest, Akadémiai Kiadó. Benkő Loránd 1991: A magyar nyelv történeti nyelvtana I, Budapest, Akadémiai Kiadó. Brüll Mária 1987: Közgazdasági kislexikon, Budapest, Kossuth Könyvkiadó. Büky László 2002: Füst Milán metaforahasználatának alapjai, Szeged, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Czuczor Gergely Fogarasi János : A magyar nyelv szótára III, Pest. Csűry Bálint 1935: Szamosháti szótár I, Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság. Forgács Tamás 2003: Magyar szólások és közmondások szótára, Budapest, Tinta Könyvkiadó. Füredi Mihály Kelemen József 1989: A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára ( ), Budapest, Akadémiai Kiadó. Gáldi László 1978: Petőfi-szótár II, Budapest, Akadémiai Kiadó. Gombocz Zoltán 1911: Képzettársulás és jelentésváltozás, Magyar Nyelv 7, Hadrovics László 1992: Magyar történeti jelentéstan, Budapest, Akadémiai Kiadó. Horger Antal 2001: Magyar szavak története, Budapest, Tinta Könyvkiadó. Jakab László Bölcskei András 1993: Csokonai-szókincstár I, Csokonai színművei szókincsének szövegtára és adattára, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Jakab László Bölcskei András 2000: Balassi-szótár, Debrecen, Debreceni Egyetem
9 Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Juhász József 1972: Magyar értelmező kéziszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó. Kálmán László 2011: Amiből csak több lehet. Plurale tantum. [ november 22.] Kiss Gábor 1999: Magyar szókincstár, Budapest, Tinta Könyvkiadó. Margalits Ede 1995: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások, Budapest, Akadémiai Kiadó. O. Nagy Gábor Ruzsiczky Éva 2010: Magyar szinonimaszótár, Budapest, Akadémiai Kiadó. O. Nagy Gábor 1985: Magyar szólások és közmondások, Budapest, Gondolat-Talentum. Pásztor Emil 1986: Toldi-szótár. Arany János Toldijának szókészlete, Budapest, Tankönyvkiadó. Penavin Olga 2000: Szlavóniai (kórógyi) szótár, Budapest, Nap Kiadó. Pusztai Ferenc 2010: Magyar értelmező szótár, Budapest, Akadémiai Kiadó. Szinnyei József 2003: Magyar tájszótár, Budapest, Nap Kiadó. T. Litkovkina Anna 2005: Magyar közmondástár, Budapest, Tinta Könyvkiadó, Tótfalusi István 2003: Magyar szótörténeti tár, Budapest, Anno Kiadó.
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve
RészletesebbenAz egynyelvű szótárak ismerete
Az egynyelvű szótárak ismerete Szótárnak nevezzük az olyan írásművet, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amely szavak sorrendje a szavak betűrendjében
RészletesebbenZsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenMAGYAR GYAKORISÁGI SZÓTÁRAK A TARTALOMFELTÁRÁS SZOLGÁLATÁBAN
MAGYAR GYAKORISÁGI SZÓTÁRAK A TARTALOMFELTÁRÁS SZOLGÁLATÁBAN Lengyelné Molnár Tünde, mtunde@ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola, Médiainformatika Tanszék Sok kutatás foglalkozik az információ kereső rendszerek
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve
Magyar nyelv II. (Szótan) Tantárgy kódja TAB 1302 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont: 2 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 1+1 Az előadások látogatása ajánlott. A szemináriumokon való részvétel kötelező. A
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenSZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON
1 SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI VII. Sorozatszerkesztõ KISS GÁBOR A»stílus«eleven energia, amely a szavak médiumán át érzékiesen, lüktetõ érveléssel továbbít egy személyiséget
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE ÉRETTSÉGI
TÉMAKÖRÖK 2017 MÁJUS 1 A TÁJÉKOZTATÁS TARTALOMJEGYZÉKE TARTALOMJEGYZÉK 1Kötelező szerzők Művek a magyar irodalomból I...2 1.1Petőfi Sándor...2 1.2Arany János...2 1.3Ady Endre...2 1.4Babits Mihály...2 1.5Kosztolányi
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenEgy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I 2 0 1 5. 0 2. 0 5. B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely
RészletesebbenTematika a Szókészlettan című tárgyból
Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Szókészlettan című tárgyból 1. A szókészlet fogalma. Lexikológia és lexikográfia 2. Szókészlet és szókincs. Az egyén szókincse 3. A mai magyar
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
Részletesebben2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK
SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.
RészletesebbenA magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017
A magyar nyelvjárások osztályozása NFJ 2017 Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái Az osztályozás mint nyelvészeti alapmódszer Más nyelvek példái A magyar nyelvjárások tipológiája
RészletesebbenSzombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár
Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Jelentéstan című tárgyból Előadások 1. A jelentéstan tárgya, helye a nyelvtudományban. Rövid történeti előzmények 2. A jelentés fogalma: a
RészletesebbenKézikönyvek, segédkönyvek
Kézikönyvek, segédkönyvek Fajtájuk, felépítésük és használatuk 2010.10.17. Készítette : Platthy Zsuzsa Informatikus könyvtáros Meghatározás: Segédkönyvek A gyors tájékozódás segédeszközei. Jellemzőjük:
RészletesebbenAdamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenA BA szakosok szakdolgozatának formai követelményei
A BA szakosok szakdolgozatának formai követelményei SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék A formai követelmények be nem tartása jegylevonással járhat, ettől eltérni csak indokolt esetben lehet. További részletekről
RészletesebbenTanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből
Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Szerkesztette Haader Lea Horváth László Tinta könyvkiadó
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a magyar nyelvészeti dolgozatok elkészítéséről. 1. Tartalmi követelmények
TÁJÉKOZTATÓ a magyar nyelvészeti dolgozatok elkészítéséről A tájékoztatóban szereplő tartalmi és formai követelmények a magyar nyelvészeti dolgozatok elkészítésével kapcsolatos általános elvárásokat foglalják
RészletesebbenSzótárak bemutatása. Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz
Szótárak bemutatása Házi dolgozat a Nyelvészet könyvészete c. tantárgyhoz Hegedűs Nóra Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Magyar művelődésszervező szak I. évfolyam, II. félév
RészletesebbenFeladatlap a gimnáziumi versenyzők számára
Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,
RészletesebbenKárolyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL C
Károlyi Mihály Magyar Spanyol Tannyelvű Gimnázium SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL 2015 13.C Hári Andrea (HA) Vámosné Polyák Krisztina (VPK) 2015 SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELSOR MAGYAR
RészletesebbenMA zárószigorlati tételek magyar nyelvből
MA zárószigorlati tételek magyar nyelvből 1. A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása KASSAI ILONA: Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,
RészletesebbenNegyedik házi feladat
Negyedik házi feladat Név: Gyenese Péter Évfolyam: ELTE BTK magyar BA I. évfolyam Kurzuskód: BBN-MNY-232/3 Tárgynév: A magyar nyelv finnugor alapjai Oktató: Salánki Zsuzsa 1. Példa + magyarázat a belső
RészletesebbenNYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 58. NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA Szerkesztette: GECSŐ TAMÁS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 2006 TARTALOM
RészletesebbenRövidítésjegyzék. Jegyzetek 179
JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,
RészletesebbenKérdések és feladatok. 1. Kihez szól a költő a vers első négy szakaszában? Egészítsd ki!
Kérdések és feladatok 1. Kihez szól a költő a vers első négy szakaszában? Egészítsd ki! A költő a szobában látott szól. 2. Hogyan nevezzük azt, ha a versben a költő emberi tulajdonságokkal ruház fel állatokat?
Részletesebben3. osztály Megoldások és pontozási útmutató
BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2017. DECEMBER 9.) 3. osztály Megoldások és pontozási útmutató 1. feladat (2 pont): Magyarázzátok meg az alábbi két hasonló alakú szó jelentését,
Részletesebben1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 56. SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBÕL TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2006 4 KÖNYVEM
RészletesebbenA magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatása
Az osztályozó vizsga témakörei magyar nyelvből 9. osztály A kommunikáció rádiós, televíziós és sajtóműfajai A magánhangzók és a mássalhangzók, a mássalhangzók egymásra hatása A szóelemek fajtái Az ige
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenIrodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017.
Irodalom tételsor Középszintű érettségi vizsga 12.K osztály 2017. Készítette: Imrik Gyöngyi szaktanár 1 1. Tétel Művek a magyar irodalomból Petőfi Sándor tájköltészete 2. Tétel Művek a magyar irodalomból
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145.
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VIII. évfolyam, 2. szám (2013), pp. 143 145. Imre Attila (szerk.) Párbeszédek kultúrája Gdansktól Oszakáig: a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
RészletesebbenFeltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási
Feltárt és feltáratlan nyelvjárási jelenségek a Kiskunságban és a szubsztrátum kérdése (H. Tóth Tibor) 1. Előadásomban a kiskunsági régió nyelvjárási vizsgálatának többéves gyűjtési feldolgozási tapasztalataiból
RészletesebbenAz ezerarcú Mátyás Hol keressek Mátyás királyról az iskolai könyvtárban?
Az ezerarcú Mátyás Hol keressek Mátyás királyról az iskolai könyvtárban? Készítette: Rózsa Katalin Budapest, 2011 Az ezerarcú Mátyás Hol keressek Mátyás királyról az iskolai könyvtárban? A 4.b osztály,
RészletesebbenBeszéljünk a lustaságról!
Barátka Agnieszka Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék Beszéljünk a lustaságról! (feladatlap) Téma besorolás: - műveltségterület: idegen nyelvi kultúra - tantárgy: magyar mint idegen nyelv Célcsoport:
RészletesebbenOsztályvizsga Évfolyam: 8. osztály Írásbeli Időtartam 90p Nyelvi feladatlap
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK MAGYAR NYELVBŐL A tanulmányok alatti vizsgák szerkezete és az értékelés elvei Osztályozóvizsga Írásbeli Szóbeli Időtartam 45p 10p Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése:
Részletesebben(tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) 3. A nemzet sorsának megjelenítése Ady Endre költészetében
Érettségi tételek magyar irodalomból, 2013/ 2014 (tanárok: Haász Gyöngyi, Rabi Magdolna, Jakab József, Nagy Erika) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi forradalmi látomásköltészete 2. Arany János balladái 3. A nemzet sorsának
RészletesebbenII. SZÓTÁRTAN (LEXIKOGRÁFIA)
II. SZÓTÁRTAN (LEXIKOGRÁFIA) A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETÉT FELDOLGOZÓ SZÓTÁRAK Azt a nyelvtudományi ágat, amely a szótárak és szójegyzékek szerkesztésének kérdéseivel foglalkozik, szótártannak vagy lexikográfiának
RészletesebbenMotiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu
VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK
RészletesebbenA közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az elsõ hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez.
KÖZMONDÁSOK A közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az elsõ hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez. Rendkívül fontosak, mert a magyar nyelv tisztasága,
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ÉS AKKREDITÁCIÓ A FELNŐTTKÉPZÉSBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI INTÉZMÉNYEK ESETE Miklósi Márta Témavezető: Dr. Juhász Erika Debreceni Egyetem Humán Tudományok
RészletesebbenNÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL
NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MAGYAR FŐNÉVRAGOZÁS PARADIGMÁJÁNAK SZERKEZETÉRŐL HERMAN JÓZSEF Amikor felköszönt valakit az ember, az ünnepeltet saját házában, otthonában illik felkeresnie: ezért kalandozom ebben
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenNyelvelemzés sajátkezűleg a magyar INTEX rendszer. Váradi Tamás varadi@nytud.hu
Nyelvelemzés sajátkezűleg a magyar INTEX rendszer Váradi Tamás varadi@nytud.hu Vázlat A történet eddig Az INTEX rendszer A magyar modul Az INTEX korlátai premier előtt: NooJ konklúziók, további teendők
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
4. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 4. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _
ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at
RészletesebbenA HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ
A HUNGLISH PÁRHUZAMOS KORPUSZ MINT OKTATÁSI SEGÉDESZKÖZ Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április
RészletesebbenPAPP FERENC ÉLETRAJZA Kiefer Ferenc, Magyar Tudomány, 2002/2. 216
PAPP FERENC OLVASÓKÖNYV Szerkesztette: Klaudy Kinga Előszó: Kiefer Ferenc Bibliográfia: Bolla Kálmán A szövegek gondozói Cs. Jónás Erzsébet É. Kiss Katalin Fenyvesi István Hell György Hidasi Judit Kiss
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Korunk irodalma II. Tantárgy kódja TAB 2312 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Korunk irodalma II. TAB 2312 Meghirdetés féléve 8. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 1+2 Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) TAB1308 Tantárgyfelelős neve és
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenVetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára
Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):
RészletesebbenSZÍNEK, EVEK, ÁLLOMÁSOK
SZÍNEK, EVEK, ÁLLOMÁSOK In memóriám Kaffka Margit NAP KIADÓ TARTALOM CSAK A SZÓT MEGTALÁLJAM" Kaffka Margit: Önéletrajz (In: Az Érdekes Újság Dekameronja, II. k. Bp., 1912) 7 Karlka Margit levelei Nemestóthy
RészletesebbenAz anyanyelv hatásának tükrözõdése a spanyol névszórendszerben a magyar tanulóknál
Szemle Az anyanyelv hatásának tükrözõdése a spanyol névszórendszerben a magyar tanulóknál A spanyol nyelv tanítása-tanulása során felmerülő, a magyar tanuló számára nehézségeket okozó, nehezen körülírható
RészletesebbenA könyvet az Oktatási Hivatal TKV/5-14/2013. határozati számon augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Sorozatszerkesztô: Kuknyó János
School Kiadó Nyíregyháza, 2012 A könyvet az Oktatási Hivatal TKV/5-14/2013. határozati számon 2018. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánította Sorozatszerkesztô: Kuknyó János Szerzôk: Lôkös Dóra Móré Mariann
RészletesebbenSyllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER. Szemináriumi témák
TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS FÉLÉVI KÖVETELMÉNYRENDSZER Beszédművelés Tantárgy kódja BTA1102 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm. + 0+2 gyak.) gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód)
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ a Nemzeti Tankönyvkiadó (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) középiskolai magyar nyelv és kommunikáció tankönyvsorozata alapján (00931-1031/1)
RészletesebbenTESTVÉRMÚZSÁK. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport ( évf.) 3. FORDULÓ
TESTVÉRMÚZSÁK vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. FORDULÓ 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd meg, hogy
RészletesebbenMTA KIK - Akadémiai Kiadó 1. és 2. rész I. számú szerzmód.
MTA KIK - Akadémiai Kiadó 1. és 2. rész I. számú szerzmód. Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/83 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató a szerződés módosításáról/2015
RészletesebbenTagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés
táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.
Részletesebben100 Szemle. Nyomárkay István
100 Szemle Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar nyelvi hatás az említett idıponttal nem szőnt meg, csak átalakult. A XVIII. század végétıl folyó, majd a XIX. század harmadik harmadában létrejött standardizáció
RészletesebbenÖtletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint
Gedeon Márta Barátka Agnieszka Varsói Tudományegyetem, Magyar Tanszék Ötletek a magyar mint idegen nyelv tanításához feladattípusok szerint Minden nyelvtanár általában valamilyen taneszköz segítségével
RészletesebbenÉ. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?
É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti
RészletesebbenBUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és fia, Buday György tiszteletére rendezendő konferencia programja
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék és Régészeti Tanszék szervezésében BUDAY-EMLÉKÉV 2017 a Buday Árpád és
RészletesebbenA hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének
1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam
RészletesebbenFazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés
Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán
RészletesebbenMinimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) Minimumkövetelmények irodalomból 5. osztály
Minimumkövetelmények magyar nyelvből (5. osztály) HELYESÍRÁS: 1. Írása legyen rendezett, olvasható. 2. Megfelelő tempóban írjon diktálás esetén. 3. Kevés hibával másoljon 8-10 soros szöveget vagy 10-15
RészletesebbenBOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY
BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71
RészletesebbenKötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK
Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,
RészletesebbenIrodalom. II. A Biblia 4. A Biblia jellemzői Szereplők és történetek a Bibliából (Bibliai kislexikon című rész a füzetből)
Témakörök a javítóvizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból SZÉ 12/1/E (A kihúzott tétel (irodalom és nyelvtan) 35%-os teljesítése esetén elégséges) 9. évfolyam Irodalom I. Az antikvitás irodalma 1.
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenBOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2018. DECEMBER 8.) 3. osztály
3. osztály A felsorolt hat szóból öt rokon értelmű, illetve hasonló jelentésű. ácsingózik, áhít, csügged, eped, óhajt, sóvárog Pinczési Judit: A fecske dala Nem... voltam fecske, jött... egész seregecske.
RészletesebbenA történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára. Kritika és válasz
A történelem érettségi a K-T-tengelyen Válasz Dupcsik Csaba és Repárszky Ildikó kritikájára Kritika és válasz Érdeklődéssel olvastuk Repárszky Ildikó és Dupcsik Csaba elemzését a történelem érettségi szerkezetében
RészletesebbenHÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE
HÁZIDOLGOZAT KÖNYVKIADÁS TÖRTÉNETE Két mővészeti album összehasonlító elemzése Készítette: Koronczai-Fekete Viktória Konzulens: Buda Attila PPKE Könyvkiadói szakember képzés 2011. május hó BEVEZETÉS Feladtomnak
RészletesebbenSémi összehasonlító nyelvészet
Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus
RészletesebbenMatematika 9. évfolyam
I. Vezetői összefoglaló Matematika 9. évfolyam A tankönyv a megkérdezett pedagógusok többségének nem nyerte el a tetszését. A pedagógusok fele egyáltalán nem szeretne a jövőben a tankönyvből tanítani,
RészletesebbenÁrpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai*
Árpád-kori erdélyi településnevek névrendszertani vizsgálatának tanulságai* 1. Írásomban az Árpád-kori Kolozs, Doboka és Erdélyi Fehér vármegyék településnevei 1 körében általam elvégzett névrendszertani
RészletesebbenSZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TÉMAKÖRÖK MAGYAR
RészletesebbenHANGZÓ SZÖVEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSBELI FELADATOK
HANGZÓ SZÖVEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSBELI FELADATOK Kossuth Lajos halálának 115. évfordulóján Hallgasd meg háromszor a szöveget! (Közben jegyzeteket készíthetsz.) KOSSUTH NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJA A Kossuth-fiúk
RészletesebbenFeladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak
Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár
Részletesebben1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN
RészletesebbenSass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola
IGEI VONZATKERETEK AZ MNSZ TAGMONDATAIBAN Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2006 Szeged, 2006.
RészletesebbenTartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119
Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27
RészletesebbenArany János emlékhelyek régiónkban
Arany János emlékhelyek régiónkban Arany János már életében a nemzet költője lett. Életműve máig élő és ható, meghatározó része a magyar irodalomnak, ezzel együtt a magyar köztudatnak is. Így hát természetes,
RészletesebbenA könyvet az Oktatási Hivatal TKV/ /2016. határozati számon augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Szerzôk: Lôkös Dóra Móré Mariann
School Kiadó Nyíregyháza, 2016 7. A könyvet az Oktatási Hivatal TKV/2881-20/2016. határozati számon 2021. augusztus 31-ig tankönyvvé nyilvánította Szerzôk: Lôkös Dóra Móré Mariann Kiadói lektor: Minya
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM
OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék 1.4
RészletesebbenElőszó. A Czuczor Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban. A fontosabb magyar szótárak a Czuczor Fogarasi-szótár megjelenése előtt
A Czuczor Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban A fontosabb magyar szótárak a Czuczor Fogarasi-szótár megjelenése előtt Kisebb népek esetében a nyelv az egyik legfontosabb nemzetmegtartó erő.
RészletesebbenEmber és nyelvhasználat témakör
Egynyelvű szótárak Ember és nyelvhasználat témakör 8. tétel Takács Judit EKE Magyar nyelvészeti Tanszék 2017. 04. 25. 1 Elvárt kompetenciák a szövegértés terén közép- és emelt szinten is: Nyomtatott és
Részletesebben