T Á J É K O Z TA T Ó. Borsod Abaúj Zemplén Megye MEZŐGAZDASÁGÁRÓL

Átírás

1 T Á J É K O Z TA T Ó Borsod Abaúj Zemplén Megye MEZŐGAZDASÁGÁRÓL

2 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdasági termelésére vonatkozó adatok: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7247 km 2, a lakosainak száma fő, népsűrűség 93 fő/ km 2, az országos átlag alatti. A 358 településnek mintegy 2/3-a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adatok alapján hátrányos helyzetű. A megye agrárökológiai adottságai is kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-borsodi mezőség és a gyenge adottságú Észak-borsodi területek. B.-A.-Z. megye földterülete műveléságankénti megoszlása Művelési ág ha % Szántó: ,2 Kert: ,4 Gyümölcsös: ,5 Szőlő: ,7 Gyep: ,5 Mezőgazdasági terület összesen: ,3 Erdő: ,9 Nádas: ,2 Halastó: 658 0,1 Termőterület összesen: ,5 Művelés alól kivett terület ,5 Összes terület: ,0 A megye földterületének 55,3 %-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 84,5 %- a termőterület. A 28,9 %-os erdősültségi arány, amely az országos átlagot meghaladja. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő a megyei alkalmazottak arányában 3,1 %. A bruttó havi átlagkereset Ft, amely 92 % az összes megyei alkalmazott átlagkeresetének. A megye területén 759 társas vállalkozás és szövetkezet, egyéni vállalkozó tevékenykedik az agrárgazdasági szektorban. A tárgyévben kiadott őstermelői igazolványok száma db, hasonló a korábbi időszakhoz képest. A családi gazdaságok száma 778, az általuk megművelt terület: ha, számukban kismérvű növekedés tapasztalható. Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a kívánatos %- os növénytermesztési és állattenyésztési aránnyal szemben. 1

3 2. Mezőgazdasági ágazatok helyzete: 2/1. Szántóföldi növénytermesztés: A megye összes termőterületéből ha a szántó művelési ágba tartozik a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, mely jóval az országos szint alatt van. Megyénk a szántóföldi növénytermesztés szempontjából viszonylag kedvezőtlen helyzetben van. A domborzati-, talaj- és éghajlati adottságok a legtöbb növénykultúra esetében rosszabbak, mint az országban általában, de megyén belül is számottevő különbségek vannak. Ezt jól tükrözi, hogy a termőterület 2/3 része eróziótól sújtott dombvidék, hasonló nagyságrendet tesz ki a savanyú kémhatású talajok aránya, 50 ezer hektárt meghaladó a belvizesedésre hajlamos területek részesedése. A kárpótlás és a részarány-tulajdonú földek kiadásával elaprózódott birtokszerkezet jött létre. A földrészletek legnagyobb részben osztatlan közös tulajdonban vannak. A földtulajdon és a földhasználat sok esetben elkülönül egymástól, az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek jelentős részét bérbeadással hasznosítják. A földhasználat mértéke az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek vonatkozásában nagy eltérést mutat. Az egyéni gazdaságok 53,5 %-a 100 ha alatti területen gazdálkodik, a 100 és 1000 ha közötti részesedés 46,5 %, 1000 ha feletti birtoknagyság egyéni gazdaságok művelésében nincs. A gazdasági szervezetek birtokhasználata pont fordított képet mutat; 100 ha alatt 5,1 % a birtokhasználat, 100 ha és 1000 ha között 39,7 %, még 1000 ha felett 55,2% a földhasználat. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászosok (őszi búza, tavaszi árpa, tritikálé, zab) és az ipari növények (káposztarepce, napraforgó) aránya. A takarmánynövények (kukorica) vetésterülete hosszú idő óta változatlan, a szántóföldi zöldségfélék termesztése minimálisra csökkent. A termésátlagok összességében csaknem minden növényféleségnél 10-13%-al alacsonyabbak, mint az országos átlag, mely a termőhelyi adottságokból, valamint a kedvezőtlen időjárásból is adódik. A évben elvetett őszi kalászosok kedvező időjárási viszonyok hatására és a megfelelő agrotechnikai fegyelem betartása miatt kiváló állománysűrűséggel, fejlettséggel mentek be a télbe, de ugyanígy megemlítendő az őszi káposzta repce esetében is, ami rendkívül igényes a hőmérséklet, csapadék, tápanyag és agrotechnikai viszonyokra. A év aszályos volt, de a os tél csapadékos időjárása következtében a talajok víztelítettsége magas. A os tavasz bizony megyei szinten a védekezések szakszerűsége mellett is 9 300,0 ha belvízborítást okozott, késleltetve a tavaszi munkákat 2

4 Az őszi vetésű növények terület és termésátlag bemutatása: 2015.évi betakarítás Növényfaj Termésátlag (kg/ha) Betakarított terület (ha) Őszi árpa Őszi búza Rozs Triticale Tavaszi árpa Zab Repce Magborsó

5 Tavaszi vetésű növények termelési eredményei: évi betakarítás. Növényfaj Összes terület (ha) Termésátlag (kg/ha) Napraforgó Szója Kukorica Burgonya 295 Cukorrépa /2. Kertészet: Megyénkben a szőlő művelési ágba ha terület tartozik. A termő szőlő terület a Tokaji borvidéken ha, a Bükki borvidéken ha. A fennmaradó ha területét a borvidéki szőlőkataszteri besorolással rendelkező, de jelen pillanatban nem szőlőtermesztéssel hasznosított földrészletek, valamint a 2 borvidéken kívül található szórvány ültetvények adják. A tengerszint feletti méteres magassági zónában főként a két történelmi borvidéken (Bükki, Tokaji) termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű bort. A Tokaji borvidék, mint kultúrtáj a világörökség része, a világon egyedülálló természetes csemegeborai méltán világhírűek. A jövedelmezőség javítása és a nemzetközi borpiacokon történő fokozottabb megjelenés érdekében a minőségi szőlő és bortermelés érdekében a Tokaji borvidék termékleírásának módosítása folyamatban van. A borászati technológia korszerűsítése érdekében a Tokaj Kereskedőház Zrt. nagyarányú beruházást valósít meg a borvidék szőlőtermelőinek termelésbiztonsága és ezzel egyidejűleg a minőségi bortermelés megvalósítása érdekében. A év aszályra hajló időjárása a szőlőtermés mennyisége a sokévi átlagtól lényegesen alacsonyabb szintet ért el, a minősége sem volt kiemelkedő. 4

6 Megyénkben a gyümölcstermesztésnek ( ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 3 %-án található gyümölcsültetvény. A területhez képest talán kevésnek tűnik, de a gyümölcsültetvények munkaerő szükséglete és fajlagos hozama nagyságrendekkel meghaladja a szántóföldi kultúrákét. A termesztésben főként alma (Cserehát), körte (Bodrogköz), kajszi (Gönc), őszibarack, meggy (Dél-borsodi mezőség) és a cseresznye (Szomolya) található. Jelentős területtel bír az alma (2.458 ha), kajszibarack (1.180 ha), a körte (672 ha), a szilva (555 ha) és a meggy (507 ha). A többi területeken főként csonthéjasokat (cseresznye, őszibarack, nektarin), bogyós gyümölcsöket (ribizli, málna, szeder, bodza) és héjasokat (dió, mogyoró) termelnek. Jelentős a régi művelésmódú vegyes fajszerkezetű szórvány gyümölcsösök aránya is. A év kedvezőtlen időjárása a gyümölcstermesztésben is éreztette hatását. Az enyhe tél nem gyérítette kellőképpen a kártevőket és a kórokozókat, ennek következtében a tenyészidőszak alatt a többlet növényvédelmi munkák a termelési költségeket jelentősen megnövelte. A termés mennyisége alatta maradt a sokévi átlagnak, az import dömping áruk a felvásárlási árakat alacsony tartották. A megemelkedett termelési költség és az alacsony felvásárlási ár sok esetben veszélyeztette a termelés jövedelmezőségét. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában az utóbbi években minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. A termelési kedv elvesztésében közrejátszott a piac és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség beszűkülése (multinacionális kereskedelmi cégek dömping áras termékei). 2/3. Állattenyésztés: A megye állattenyésztését, évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozta meg. Az itt található, mintegy 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztéséhez. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A megye állattartással foglalkozó gazdasági szervezetek száma 87 db. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítás ma már nem meghatározó, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben csak az extenzív, gyepre alapozott állattartásnak van jövője. A sertéstenyésztés a jelenlegi kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének (ÁFA csökkentés). A feldolgozóipar a minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetésével a termelőktől is megköveteli az alapanyag előállítás dokumentált nyomon követhetőségét. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben, melyek közül 2 tekinthető megfelelő technológiai színvonalúnak. 5

7 A juh állomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia még tovább folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok létszáma nem számottevő, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan export orientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre kerülnek. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak köszönhetően. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete több mint 300 taggal, mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. A os tél kedvezőtlen időjárása miatt az őszi vetésű növények az alábbi táblázat szerint fejlettségüket tekintve elmaradnak a kívánatosnál őszi vetésű növények jelenlegi állapota/ hó/: Növény A vetésterület minőségi megoszlása jó közepes gyenge hektár % hektár % hektár % ŐSZI BÚZA (tisztán vetett) összesen ROZS (tisztán vetett) ŐSZI ÁRPA (tisztán vetett) TRITICALE ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

8 2016-os év várható tavaszi vetési előirányzata/ /: Növényfaj Vetési szándék ha-ban Elvégzett munka ha-ban Tavaszi árpa Magborsó Zöldborsó 0 0 Zab Szója Cukorrépa 0 0 Burgonya Napraforgó Kukorica (szemes) Kukorica (siló) Kukorica (vetőmag) Egyéb tavaszi vetések A táblázatból kitűnik, hogy a gazdálkodók az elmúlt év piaci viszonyait, a keresletet figyelembe véve terveznek és a megpályázott Agrárkörnyezeti és Ökológiai pályázatok követelményeit figyelemmel kisérve alakítják a vetésforgót. A mezőgazdaságot a közötti időszakban jelentősen és jellemzően meghatározza a meghirdetett és meghirdetésre előkészített Vidékfejlesztési Program. A várható támogatások minden ágazat részére kiváló fejlődési lehetőséget nyújtanak a korszerű, energiatakarékos, nyereséges, megszokott és különleges kiváló növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, szőlészeti, élelmiszergyártói tevékenység kialakítására, fejlesztésére úgy hogy a pályázók a munkanélküli munkaerő foglalkoztatására, kollektív együttműködésre késztetve vannak és saját meghatározott elképzeléseiket, terveiket megtudják valósítani. Miskolc Taskó József sk. 7

9 8