Informatikus könyvtáros mesterképzési (MA) szak a záróvizsga tételei és tematikája

Átírás

1 1. Általános szabályok Informatikus könyvtáros mesterképzési (MA) szak a záróvizsga tételei és tematikája A nyilvános záróvizsga (ZV) a mesterképzést lezáró komplex vizsga, amely a teljes, 4 féléves mesterképzést követi, ideje a tanulmányok befejezése. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a diplomamunka megvédéséből és szóbeli vizsgából áll. A ZV Bizottság (ZVB) elnöke a könyvtár- és információtudomány (beleértve a matematika és számítástudományok területét) minősített, vezető oktatója, tagjai a szakma elismert helyi oktatói és külső képviselői, továbbá tag lehet a jelölt témavezetője is. A záróvizsgára bocsátás feltétele (1) a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte, ami a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditek teljesítését tanúsítja, és (2) a benyújtott (valamint írásban elbírált) diplomamunka. A záróvizsga két részből áll: (a) a diplomamunka bemutatásából és védéséből, és (b) a szóbeli vizsgából. (a) A diplomamunkáról a témavezető írásos bírálatot készít, amelyben javaslatot tesz a diplomamunka érdemjegyére. A ZVB egyik felkért tagja ismerteti a témavezető véleményét a bizottsággal, majd a jelölt bemutatja a bizottságnak a dolgozatot, és válaszol a dolgozattal kapcsolatos, továbbá a diplomamunka témájának megfelelő tudományterületre vonatkozó kérdésekre. A diplomamunka védését, és a jelölt szakmai tudását az adott területen a ZVB önálló érdemjegyekkel értékeli. (b) A szóbeli vizsga célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon sajátította el, és milyen mértékben tudja kiterjedt szaktárgyi-diszciplináris tudását alkalmazni. (A szóbeli vizsga tematikáját és tételeit ld. a 2. részben.) A ZV összesített (átlagolt) érdemjegyét alkotó rész-érdemjegyek (egyenlő súllyal): 1. a diplomamunka érdemjegye (értékelője a témavezető és a bírálatra felkért ZVB tag) 2. a diplomamunka tartalmának megfelelő, szűkebb tudományterületre vonatkozó vizsga érdemjegye (értékelője a ZVB). 3. a szóbeli vizsga érdemjegye (értékelője a ZVB) Ha a három jegy közül bármelyik elégtelen, akkor a ZV is elégtelen. Az ismételt ZV során csak az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni. Az oklevél minősítését a két szaktárgyi-diszciplináris szigorlat és a ZV érdemjegyének átlaga képezi.

2 2. A záróvizsga tételei és tematikája 1. tétel 1/A Információtörténelem a társadalom és az információtechnológia fejlődésének folyamatában. A könyvtárak helye és szerepe a társadalom információ-közvetítő intézményei között. Az információtörténelem fogalma és historiográfiája (az információtörténeti gondolkodás fejlődése). Az elemi információ és az információs alakzatok; az információáram folyamatmodellje. Az információtechnológia (információs eszköz, információs szerszám, információs gép, információs specialisták, információs üzem, információipar). Az információtörténelem ágazatai: információközpontú elemzés; információháztartás-történet; az információtechnika társadalomtörténete; az információjelenség története; az információs társadalom előtörténete; információtörténet. Az információtörténelem kapcsolódása más tudományokhoz, különös tekintettel a könyvtár- és információtudományra. Az információk rögzítésének és közvetítésének főbb eszközei (beszéd, írás, nyomtatott könyv, időszaki sajtó, fotó, távíró, telefon, hangrögzítés, mozgókép, rádió, televízió, számítógép és internet stb.), intézményei (egyházak, iskolák, hivatalok, könyv- és lapkiadók, kutatóhelyek, múzeumok stb.), a könyvtárak helye és szerepe. Az információáramlás fékezése, a cenzúra-modellek. 1/B Az információ forradalmai. Az informatika és a könyvtár- és információtudomány kapcsolata. A könyvtár helye a művelődés rendszerében. A magyar könyvtárügy mai rendszere, törvényi szabályozása. A tudomány problémája, fejlődésének logikai modelljei, mérhetősége. A tudomány mint információs folyamat, jellemzői. A kutatás módszertani kérdései. Az információ fogalma, jellemzői, történeti szerepe. Az információ forradalmai. Az információ szerepe a társadalomban. Az informatika fogalma, kialakulása, kapcsolatrendszere más tudományokkal. A közlésmódok és a dokumentumok kapcsolata. Dokumentumtipológia. A dokumentumok feltárása. A könyvtár fogalma, a könyvtár mint ismeretgazdálkodó intézmény, helye a művelődés rendszerében. A könyvtár- és információtudomány. A könyvtári modell. Könyvtártípusok és funkcióik. Könyvtári és információs szolgáltatások. A hazai könyvtári rendszer. A könyvtárügy irányítása, központi fejlesztési programok. Könyvtárak fenntartása és szakfelügyelete. A könyvtári tevékenység jogi szabályozása. A könyvtári szolgálatot segítő tanácsadó és szakmai szervezetek. Könyvtár- és információtudományi szaksajtó. Könyvtárosképzés és továbbképzés.

3 2. tétel 2/A A megismeréstudomány fogalma, határterületei, és alapvető paradigmái. A kognitív paradigma általában, meghatározások és alkalmazási területek. A megismeréstudomány fogalma, kapcsolatai és határterületei. Mentális reprezentáció. Sémák, keretek és forgatókönyvek. Szimbolikus és konnekcionista modellek. A háttértudás és szerveződése. Az információs rendszerek és a felhasználók kapcsolata (az interfész kérdése). Az emberi tudás fejlődése. Karl Popper három világ elmélete. 2/B Az írás, a könyv és a könyvtár jelentősége az információrögzítés és -közvetítés, tágabban a társadalom fejlődésében. Az egyetemes és magyarországi könyv- és könyvtári kultúra fejlődése a könyvnyomtatás feltalálásától napjainkig. Az írás-, könyv- és könyvtártörténet tárgya. Az írás fogalma, előzményei, keletkezése és jelentősége. A nagy írásrendszerek létrejötte, a fontosabb ókori és középkori írások. A könyv fogalma; a könyv alakváltozásai az ókorban. A kéziratos könyv a középkorban, a kódexek előállítása. A kéziratos könyv a középkori Magyarországon. Az ókori könyvtárak (Ninive, Egyiptom, Alexandria, római birodalom stb.). A könyvtári kultúra fejlődése a középkorban. A könyvtárak a középkori Magyarországon. A reneszánsz könyvgyűjtemények Európában és hazánkban; a Bibliotheca Corviniana. A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége. A nyomdászat és a könyvkiadás fejlődése XVI XVIII. században, az időszaki sajtó kialakulása és differenciálódása. A magyarországi és erdélyi nyomdászat és könyvkiadás a XVI. század elejétől a XVIII. század végéig, a hazai sajtó kezdetei. A könyvtártípusok és a fontosabb könyvtárak a XVI XVIII. században, a magyarországi könyvtárügy története a kora újkorban. A nyomdászat technikai fejlődése, a könyvkiadás új vonásai, a könyvművészeti mozgalom és a sajtóviszonyok gyökeres átalakulása a XIX XX. században. Az információrögzítés új eszközei a polgárosodás korában, az információhordozók körének bővülése a XX. században, a rádió és a televízió elterjedése. A könyv- és lapelőállítás új formái a második világháború után, különös tekintettel a számítógépekre. A magyarországi nyomdászat, könyv- és lapkiadás a XIX XX. században. A könyvtárak fejlődése a polgári korban; a könyvtári belső munka és a nemzetközi kapcsolatok alakulása. A magyarországi könyvtárügy és a fontosabb könyvtárak története a XIX. század elejétől napjainkig. A külföldi magyar nyelvű könyv- és lapkiadás, a külföldi magyar könyvtárak. A könyv, az időszaki sajtó és a könyvtárak jövője.

4 3. tétel 3/A Az Európai Unió intézményrendszere és információforrásai. EU prioritások: oktatási kompetenciák, esélyegyenlőség. Az EU mint politikai rendszer (föderáció, kormányköziség, szubszidiaritás; három pillér, a közösségi jog jellemzői), Európai Tanács, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Parlament, Bíróság, Ombudsman, Számvevőszék, Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Központi Bank, Európai Befektetések Bankja. Az Európai Unió egyes tevékenységi területeinek feldolgozása az interneten hozzáférhető Európai Uniós információforrások segítségével, különös tekintettel az Uniós prioritásokra. Az Európai Unió és az oktatás: közösségi vívmányok, elsődleges és másodlagos jog, kemény és lágy jog, precedensjog, az Európai Bíróság tevékenysége; az Európa Tanács és az Európa Bizottság fontosabb dokumentumai (Fehér Könyv, Zöld Könyv, jelentések, memorandumok, stb.); uniós kompetenciák az oktatás területén; az európai dimenzió az oktatásban. EU közösségi oktatási és tudományos kutatási programok (SOCRATES, LEONARDO, stb.). Az Európai Unió és az esélyegyenlőség: az esélyegyenlőség helye az EU politikájában; az egyenlő bánásmód, diszkrimináció és esélyegyenlőség fogalma; gender-érzékeny statisztikák; az egyenlő bánásmódra vonatkozó irányelvek; multikulturalitás és feminizmus. 3/B A könyvtári gyűjtemény mai értelmezése, gyűjteményszervezés. A könyvtári raktározás színtere és eszközei. A könyvtári szolgáltatások és fejlesztésük irányai. Az első magyar könyvtártani munkák. A gyűjtőkör fogalma. Gyűjtőköri szabályzat. Az egyes könyvtártípusok gyűjtőköri sajátosságai (nemzeti könyvtár, közkönyvtár, iskolai könyvtár, felsőoktatási könyvtár, szakkönyvtár). A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem története. Az állománygyarapítás módja: vétel, csere, ajándék, köteles példány, saját előállítás. Állománygyarapítási segédeszközök. Az állománygyarapítás menete, munkafolyamatai: kiválasztás és forrásai, előszerzeményezés, rendelés, érkeztetés. A könyvtári raktározás színtere és eszközei. Raktározási szisztémák: mechanikus raktári rendszerek. Raktározási szisztémák: rendszerező raktári rendszerek. Állományapasztás. Fölöspéldány hasznosítás. Állományellenőrzés. Állományelemzés. Bibliometria. Állományvédelem. Az olvasószolgálat fogalma, története, munkaágai. Felhasználói igények és szükségletek, igénykutatás, mintavételi eljárások és vizsgálati módszerek. Igénykeltés a könyvtár állománya és szolgáltatásai iránt. A könyvtár PR tevékenysége, a közönségkapcsolatok formái és eszközei. Dokumentumszolgáltatás: helyben használat, kölcsönzés hagyományos és gépi környezetben, könyvtárközi kölcsönzés. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. Az UAP. Elektronikus dokumentumok és szolgáltatásuk sajátosságai. Az olvasószolgálat színterei. Közművelődési könyvtári modellek: tojás modell, szakrészleges könyvtár, családi könyvtárak. A könyvtár szociális funkciói, a hátrányos helyzetű olvasók könyvtári ellátása. A könyvtári szolgáltatások tervezése és értékelése. Minőségbiztosítási módszerek és technikák alkalmazásának lehetőségei a könyvtárban.

5 4. tétel 4/A Leíró jelölő nyelvek. XML alapú könyvtári technológiák. A leíró jelölő nyelvek kialakulása. Alapfogalmak: szintaxis, jólformázottság, érvényesség, tartalommodell. Az XML mint leíró nyelv. A W3C XML 1.0 ajánlás. Az XML formázási szabályai, érvényes XML dokumentumok létrehozása. Dokumentumtípus-definíciók (DTD-k). Névterek. XML-struktúrák megadása schema használatával. XML-dokumentumok megjelenítése a Weben (stíluslapok, CSS, XSLT, XPath, stb.). A Dublin Core elemei; a DC kódolása XHTML-be. 4/B A könyvtári dokumentumok típusai és bibliográfiai leírásuk. Katalógusok. Bibliográfiák. Nemzetközi egységesítési törekvések a dokumentumok formai feltárásában és a hazai szabványok. A könyvtári állomány rendezettségének fogalma. A feldolgozás egységei és a feltárás célja. Dokumentumtípusok és az eltérő formai jellegzetességek. A dokumentumokban rejlő információk, a mű és a dokumentum kapcsolata. A nyilvántartás és feltárás különbözősége. A feltárás szintjei. A katalógus és a bibliográfia fogalma, célja. A leíró katalógus funkciói, a funkciók teljesítésének eszközei. A bibliográfiai leírás nemzetközi szabályozása, az ISBD-program alapján készült magyar szabványok. Az MSZ 3424/1-78-as szabvány. A bibliográfiai tétel részei. A könyv részei, adatközlő helyei forrásérték szempontjából. Fogalom meghatározások. A bibliográfiai leírás szerkezeti felépítése egy- vagy többkötetes művek esetén. Monografikus, összefoglaló és analitikus szintű leírás. Az adatok írásmódja, transzliterálás. Az információ nemzetközi méretű visszakeresése, a visszakereshetőség biztosítása. A leíró katalógus keresési szempontjai. A keresési szempontoknak megfelelő besorolási adatok szerkesztési szabályai az MSZ 3440-es szabványcsalád rendelkezései szerint. Tételtípusok jellemzői, funkciói. A besorolási adatok megválasztásának szabályai. Tételszerkesztés. Katalógusszerkesztés, betűrendbe sorolás. A bibliográfiai leírás és a katalógusszerkesztés gyakorlása. A bibliográfia részei. A katalógustétel és a bibliográfia-tétel hasonlósága és különbözősége. A katalógustétel besorolási adatainak és a bibliográfia mutatóinak összehasonlítása, funkcióik. A bibliográfiai leírás szabályzatainak áttekintése; csoportosítása. Katalógustípusok, katalógusrendszerek. Időszaki kiadványok és az időszaki kiadványokban megjelenő részdokumentumok bibliográfiai leírása; besorolási adataik megválasztása. A sorozat megjelenítése a katalógusban és a bibliográfiában. Nemzetközi egységesítési programok: UBC, CIP, UAP, UNISIST, a MARC II. csereformátum. A könyvtár automatizálás kérdései, a számítógépes könyvtári rendszerek és a bevezetésük problematikája. Az integrált könyvtári rendszerek felépítése, moduljai. Számítógéppel támogatott bibliográfiai adatfeldolgozás, katalogizáló modul. Számítógépes adatformátumok. MARC formátumok (UNIMARC, USMARC, HUNMARC). Katalogizáló rendszerek (OCLC), osztott, közös katalogizálás. Besorolási adatok, rekordok nemzetközi szintű egységesítési törekvései.

6 5. tétel 5/A A modern logika kialakulása és rendszere. A logika feladata. A helyes következtetés intuitív fogalma. A modern logika kialakulásának történeti útja: kezdetek; Platón; Arisztotelész; sztoikus iskola; Leibniz; Frege. Logika és nyelv. A kompozicionalitás elve. A funktor-argumentum felbontás. Logikai szemantika, a szemantikai értékek rendszere. Az extenzionális logika. A konjunkció. A konjunkció tulajdonságai. A logikai ekvivalencia fogalma. Az alternáció. Az alternáció tulajdonságai. A konjunkció és az alternáció kapcsolata. A negáció. A negáció a konjunkció és az alternáció kapcsolata, a De Morgan törvények. A kondicionális. A feltételes állítás és a kondicionális kapcsolata, a megarai iskola értelmezései. A kondicionális tulajdonságai, modus ponens, modus tollens, kontrapozíció, áthelyezési törvény, stb. A bikondicionális. A bikondicionális tulajdonságai. Az igazságfüggvények elmélete. Centrális logikai (szemantikai) fogalmak. Interpretáció, értékelés, modell. Kielégíthetőség, kielégíthetetlenség, következmény, érvényesség. A centrális logikai (szemantikai) fogalmak tulajdonságai. A dedukció tétel és megfordítása. A metszet tétel. A kvantifikáció értelmezése. A változók előfordulásának típusai. Nyitott és zárt formulák. A kvantifikáció szemantikai szabályai. A kvantifikáció alapvető törvényei. A kategorikus állítások. A kategorikus állítások modern logikai kezelése. Az egzisztenciális tartalom problémája. A kategorikus állítások Venn diagrammon való ábrázolása. A kategorikus állítások közötti viszonyok. Arisztotelész szillogizmuselmélete. A szillogizmusok helyességének eldöntése Venn diagramm segítségével. Az egzisztenciális tartalom szerepe a szillogizmusok helyességében. Az azonosság logikai fogalma. Az azonosság értelmezése, főbb törvényei. A numerikus kvantorok kifejezhetősége az azonosság és a kvantifikáció segítségével. 5/B Az információkereső nyelvek típusai és általános jellemzői. Valamely rendszer vagy információkereső nyelv részletes bemutatása. A könyvtár mint információs rendszer. Az információ, a tudás könyvtári reprezentációja. A tartalmi feltárás fogalma, céljai, egységei. A tartalmi feltárás szintjei és ezek jellemzői: feltártsági mutatók, zajtényező. Az osztályozás logikai és matematikai alapjai: a fogalom. A fogalmi meghatározás alapján a valóság és a megnevezés megállapítása. Megadott fogalmak tartalmának és terjedelmének meghatározása. Fogalmi kategóriák. Az osztályozás logikai és matematikai alapjai: az osztály, halmazműveletek, relációk. Fogalom párok közötti relációk típusának felismerése, tulajdonságok megállapítása. A könyvtári osztályozás célja, feladatai. Osztályozáselméleti iskolák: logikai alapozású osztályozási rendszerek, nyelvészeti irányzat, statisztikai irányzat. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek típusai. Az osztályozási rendszerek/információkereső nyelvek elemzése: alaktan, jelentéstan, mondattan. A tartalmi feltárás folyamata. Gyakorló dokumentumanyag tartalmi elemzése, feldolgozási egységek azonosítása, a tartalmat leíró mondat (tézismondat) megállapítása. A könyvtári osztályozás hagyományos irányzata. A logikai alapú osztályozási rendszerek története, jellemzői. Dewey Tizedes Osztályozása. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás története, általános jellemzői. Az ETO szerkezete, felépítése. Segédtáblázatok, alosztások rendszere, jelzetszerkesztési analógiák. Jelzetalkotás, jelzetszerkesztési szabályok. Előnyszabály, sorrendi szabály. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás főtáblázati része. Az egyes főosztályok jellemzői, felépítése, jelzetszerkesztési sajátosságai. Az ETO alapú szakkatalógus szerkesztés. Az ETO alapú tárgyi keresések problémája gépi környezetben. Nyelvészeti irányzat az osztályozásban. A tárgyszavas osztályozási rendszer, a tárgyszó kiválasztásának minőségi és mennyiségi kérdései. Tárgyszó kategóriák. A tárgyszó szabályozása. Tárgyszó rendszerek, tárgyszó katalógusok. Tárgyszavas keresési stratégiák gépi környezetben.

7 6. tétel 6/A A nyelvészet alapvető területei. Természetes nyelvű szövegek számítógépes feldolgozása. A nyelvészet alapvető területeinek (fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantika, pragmatika) sajátosságai az elméleti nyelvészet szemszögéből. A nyelvek általános tulajdonságainak a megismerése az Univerzális Grammatika elmélete alapján. A generatív nyelvelmélet mint az elméleti nyelvészet része. A generatív mondattan kezdetei: Syntactic Structures, Aspects of the Theory of Syntax. A generatív mondattan a Kormányzás és Kötéselmélet megfogalmazásában; a modell célja, alapkérdései, fölépítése és fő fogalmai. Az összetevős szerkezet X- vonás elmélete. A szótár. A kiinduló szerkezet. Esetadás (vezérlés, kormányzás). Transzformációk, felszíni szerkezet. Fonológiai komponens, logikai komponens. Kötéselmélet. Kontrollelmélet. Hatókörértelmezés. Prozódia és szintaxis. A fordítás elmélete: hagyományos (emberi) fordítás. A számítógépes nyelvfeldolgozás legfontosabb céljai. Nyelvi struktúrák és strukturális nyelvészet. Természetes és számítógépes nyelvek grammatikája. A legfontosabb természetes nyelvi jelenségek és a gépi nyelvfeldolgozás. A gépi fordítás legfontosabb megközelítései modelljei. Egy morfológiai vagy szintaktikai jelenség algoritmizálása. A szótár szerepe és felépítése. A paradigma egy analízisben. Az egyszerű magyar mondat elemzése. Az egyszerű magyar mondat szintézise. Szintaktikai ekvivalencia és szemantikai-logikai többértelműség. Konceptuális szemantika az automatikus nyelvelemzésben. Egy részprobléma algoritmizálása transzfer modellben. (Bevezetés a nyelvtudományba; Elméleti és számítógépes nyelvészet) 6/B A természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémái és a kontrollált szótárak kapcsolattípusai. Az információ visszakereső folyamat és rendszer a természetes nyelvek tükrében és összefüggésében. Fogalmi kategóriák és a szemantikai háromszög. A természetes nyelvi szövegfeldolgozás problémája, definíciója és módszerei. A nyelvi feldolgozás lingvisztikai szintjei. Az automatizált indexelés korlátai (Swanson-féle posztulátumok). Az indexelés és információ ellátás axiómái. Információ visszakereső nyelvek hatékonyságának eszközei és mérése. Visszahívás és precízió javítását szolgáló eszközök. Preés posztkoordináció az indexelésben. Indexelési folyamatok. Egyes indexelési nyelvek általános jellemzése. Választott indexelési módszerek leírása és bemutatása : láncindexelés, PRECIS (magyar nyelvű példákon keresztül), tezaurusz szerkesztés (szócikkek, hierarchikus listák, gráfok ), KWIC/ KWOC, referátum, könyv-, folyóirat- és újságindexelés.

8 7. tétel 7/A Tartalomszolgáltatás és elektronikus könyvtárak az interneten. A könyvtárak és a könyvtárosság modern felfogása, a könyvtárak jövőképe. A könyvtárgépesítés nemzetközi és hazai történetének áttekintése. A hazánkban legelterjedtebb integrált rendszerek minőségi vizsgálata, különös tekintettel az OPAC szolgáltatásokra. A tárgyi visszakeresés problémái könyvtári OPAC-okban. Az internet-keresőkkel és a könyvtári online katalógusokban végzett keresések során alkalmazható technikák, hasonlóságok és különbségek. Relevancia-és teljesség vizsgálatok. Az Országos Széchényi Könyvtár hálózaton keresztül elérhető szolgáltatásai, adatbázisai. A magyarországi gépesítés infrastrukturális hátterét megalapozó Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program eredményei, az NIIF szolgáltatások, adatbázisok használata. A Magyar Országos Közös Katalógus. A közös katalogizálás fogalma, modelljei. ODR: az országos dokumentum-ellátás internetre alapozott rendszere.az internetre alapozott, ill. az interneten keresztül is elérhető könyvtári adatbázisok, elektronikus gyűjtemények. Az elektronikus adatbázisokkal kapcsolatos alapfogalmak: portálok, honlapok, integrált könyvtári rendszerek felhasználói felülete (OPAC), elektronikus, virtuális, és digitális könyvtárak, elektronikus adatbázisok és folyóiratok. Strukturálatlan, félig strukturált és strukturált adatok kezelése. Digitalizálási lehetőségek, adattípusok, adatformátumok, kódolás. Elektronikus dokumentumok szerzői jogi kérdései. Az elektronikus könyvtárak főbb jellemzői: tartalom, adatstruktúra (metaadatok), elérési mód (felület, design, rekordok megjelenítése, stb.), keresési lehetőségek (egyszerű és összetett keresés, tárgyszavak, deszkriptorok és jelzetek, stb.), segédletek (használati útmutató, használati példák, elérés, stb.), egyéb szolgáltatások (fórum, portál, tartalomszolgáltatás, cikkek teljes szövegű elérése, könyvrendelés, stb.). Az interneten hozzáférhető néhány jelentősebb rendszer részletes megismerése: MEDLINE, ERIC, Web of Science, Questia, Amazon, Project Gutenberg, MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár), Neumann-ház (Neumann János Digitális Könyvtár), Könyvkereső, Bookline, EU-lex, stb. A könyvtárak és a könyvtárosság modern felfogása, a könyvtárak jövőképe. 7/B Az internet fogalma, működése és főbb szolgáltatásai. Az internet információkereső lehetőségei. A számítógépes hálózati kommunikáció alapfogalmai (számítógép-hálózatok céljai, osztályozásuk, adatátvitel, kapcsolási módok, címzés, protokollok, stb.). A TCP/IP és az OSI hivatkozási modell, valamint a modellek egyes rétegeinek vázlatos ismertetése. Az internet fogalma. Az internet architektúrája (hálózatok hierarchiája, kapcsolódás az internetre, internet szolgáltatók, stb.). Az internet története, jövője és adminisztrációja. Fontosabb internet szolgáltatások (telnet, , ftp, www, stb.). Elektronikus levelezés, MIME fájltípusok (szövegek, hangok, képek, videók, alkalmazások), csoportos kommunikáció (levelezési listák, hírcsoportok, stb.). Információkeresés a weben. Keresőmotorok és indexelési technikák. A szemantikus web technológia kihívásai az ontológiakészítés és tartalomfejlesztés területén.

9 8. tétel 8/A A referátumkészítés elmélete és gyakorlata, információsűrítés. A referálás jelentősége, története és jövője. A referálás tágabb kontextusa és diszciplináris környezete: a tartalmi feltárás és a referálás; a nyelvészeti kontextus: a referálás, mint szövegek dokumentációs tartalomelemzése. Definíciók: a referátum, mint írott ismeretközlő, tudományos, természetes nyelvi szöveg. A referátumszöveg hordozói. A rokon műfajok: az annotáció; a tömörítvény. Az idegen nyelvű terminológia. A referátumok terjedelme és funkciói: a jeladó funkció, a visszakeresési funkció, a helyettesítési funkció és a korlátozott helyettesítés. Indikatív és informatív referátumok. A referátum objektivitása. A referáló személye, ismeretei és készségei: a hétköznapi, a fél-professzionális és a professzionális információsűrítés, a nyelvi és a nem-nyelvi ismeretek. A referálás gyakorlata: az olvasás, a referálandó információ azonosítása, a szövegértés (megértés) szerepe, a referálás munkafolyamatai. Az automatikus referálás. Az írásbeli műfajok jelentősége. A kapcsolódó műfajok jellemzői: a pályázat, a jelentés. 8/B Tartalomtervezés, információk látványos és hatékony megjelenítése a weben. Web-kiadványok sikerességének jellemzői. Sikeres webhely kialakításának marketing stratégiája: tervezés, kivitelezés, tesztelés, frissítés, piackövetés, reklámkommunikáció. A reklámkommunikáció alapjai: kommunikációs gátak leküzdése, figyelemfelkeltés, elfogadtatás, igényfelkeltés, bevésés. A piacon maradás feltételei: alacsony ár, minőség. A weblapok minőségét meghatározó tényezők: megfelelés a megcélzott felhasználói kör igényeinek; áttekinthető struktúra, könnyű olvashatóság és navigáció; egyedi, naprakész és ellenőrzött tartalom, teljesség; esztétikus és a tartalomnak megfelelő forma; megbízható és komplex szolgáltatás. Tartalomtervezés, a webes publikáció irányelvei. A formai megjelenés lehetőségei, eszközei. A design jelentősége, a szolgáltatóhoz és a tartalomhoz illő arculat (image) kialakítása. A webdesign eszközei: szerkezeti felépítés (hipertext), háttér, szöveg, képek, linkek és egyéb tájékozódási segédeszközök, logók, visszacsatolási és válaszlehetőségek, dinamikus tartalom, személyre szabott beállítások, stb. A nyitóoldal problematikája. Állandóság és változékonyság a webhelyen. A webdesign pszichológia vonatkozásai: forma és design, jelentés és design, funkció és design. Esztétikai vonatkozások: művészet az emberi tapasztalatban, az esztétikai tárgy mint szimbólum és mint kulturális entitás. A design megvalósítása. Az alkalmazandó technikák, technológiák és megoldások áttekintése, kiválasztásuk szempontjai.

10 9. tétel 9/A A tudás reprezentálása az interneten. A világháló struktúrája az ellenőrzött információ szempontjából. HTML és hipermédia. A minőség problémája. Az internet mint indexelési probléma. A hozzáférés lehetőségei: a search engine-ek szerepe és működése, értékelésük. A hipertext és hipermedia mint indexelési és keresőrendszerek. Lingvisztikai eszközök a search engine-eken belül és mellett. Az RDF mint a reprezentálás fő módja. 9/B A könyvtári tájékoztatás és a bibliográfiák. A magyar nemzeti bibliográfia mai rendszere (a hungarika bibliográfiák is). A bibliográfiai adatstruktúrák típusai. A bibliográfiai online rendszerek keresési folyamatai. A tájékoztatás fogalma, célja. A bibliográfiai tájékoztatás forrásai. A bibliográfia fogalma, definíciói. Bibliográfiaelméleti kérdések. A bibliográfiák típusai, osztályozási lehetőségek. A bibliográfiai gondolkodás állomásai és ennek megfelelően a kialakult eszközfajták ismertetése, szerepük a tájékoztatásban. A bibliográfiai információ gyűjtésére és az egyes, elsősorban bibliográfiai, információs források értékelésére használt, együttes, szempontrendszer elemzése. Bibliometriai módszerek. A tudományfejlődéssel összefüggő bibliográfiai evolúció elemzése. A könyvtári tájékoztató szolgálat megszervezése: feladat, eszközök, tevékenységi formák, szervezet. Wyer fokozatok. Kérdés- és forrástípusok. A tájékoztatás és a kommunikációelmélet összefüggése. Az interkommunikációt befolyásoló tényezők. A Taylor-féle filterek. A kommunikáció szerinti megközelítés. A referensz interjú készítését befolyásoló tényezők. A tájékoztató szolgálatok vizsgálata egyes könyvtártípusokban. Referensz és problémamegoldó modellek. Az általános tájékoztatás forrásai típusok szerint. Példák. A szaktájékoztatás fontosabb kérdései. Szakterületek és tájékozódási szokások. A magyar nemzeti bibliográfia kialakulása, forrásai és jelenlegi helyzete. Az információs rendszerek (bibliográfiai és nem bibliográfiai) tipológiája. Az információ természete. adat-információ- tudás. Az információs rendszerekből származtatható szolgáltatás típusok. Tranzakció láncok és jellemzőik. Entitás- és kapcsolattípusok bibliográfiai struktúrákban. Adatbázis formátumok. Rekord struktúrák. Kérdés megfogalmazás Boole-féle operátorokkal. Adatstruktúrák elemzése, keresési módszerek. Bibliográfiai adatbázisok file-struktúrája. Rendezési elvek és terminológiai kontroll. Információs rendszerek tervezésének fázisai. Információs rendszerek tesztelése és értékelése. A problémára orientált szemléletmód. Online információkeresés lépései. Online keresési nyelvek. Keresési stratégiák. Bibliográfiai adatbázisok értékelése. Heurisztika. Hipertext.

11 10. tétel 10/A Menedzsment vállalati és könyvtári környezetben. Könyvtári marketing, közönségkapcsolatok. Könyvtári rendszerfejlesztés, projekt- és innovációmenedzsment. A vállalat érintettjei, célja és formái. A vállalat helye a társadalmi rendszerben. A vállalat tevékenység rendszere. Marketing. Innováció. Emberi erőforrás. Az információ. Anyagi folyamatok. Termelés és szolgáltatás. Vállalati pénzügyek. A marketing fejlődési szakaszai. A marketing menedzsment főbb tevékenységei. A piacszerkezet megállapítása, igényfelmérés, a piac szegmentálása, versenyelemzés. Marketingstratégia kialakítása: életciklus modell, Boston mátrix, marketingstratégiák csoportosítása a termékek ára és megkülönböztethetősége, a termék és a piac újdonsága és a piacon elfoglalt hely alapján. A marketingmix: célcsoportképzés, pozícionálás, termékpolitika, árpolitika, értékesítési csatornák, marketingkommunikáció: kommunikációs modellek, közönségkapcsolatok. Az innovációmenedzsment tartalma, lehetséges stratégiái, megvalósulása a könyvtárban. A projekt fogalma és általános sémája. Hálótervezés. A könyvtári rendszerfejlesztési projekt. A könyvtári rendszer működtetésének minőségi kérdései. 10/B Adatbázis rendszerek. A relációs adatmodell. Az adatmodellezés alapfogalmai, normalizálás. Az SQL. Strukturált rendszerfejlesztési alapelvek és módszertanok. Adatbázisszemlélet kialakulása, a CODASYL ajánlás, adatrendszerek tipusai. Adatmodellezési technikák. ER modell: egyed, tulajdonság, kapcsolat, típus, előfordulás. A relációs modell alapfogalmai: reláció, séma, kulcs. A relációs adatmodellezés gyakorlati kérdései. Funkcionális függőségek, normálformák, normalizálás. Relációs algebra műveletei. Az SQL mint a relációs adatbáziskezelők szabvány nyelve. Adatdefiníciós (DDL) és adatmanipulációs (DML) nyelvek tulajdonságai. A SELECT utasítás, függvényhasználat. Jogosultságok és tranzakciókezelés az SQL-ben. Önálló és beágyazott nyelvű adatbáziskezelők. Objektumorientált technikák, az ODL elemei. Könyvtári rendszerek adatbázisa és lekérdező nyelve, a Közös Parancsnyelv (CCL). Rendszerelméleti, informatikai alapfogalmak. A rendszerszemlélet jelentősége az alakalmazásfejlesztésben. Információrendszer modellezés. Logikai és fizikai rendszerterv. Strukturált és objektumorientált rendszerfejlesztési módszertanok. Az SSADM strukturált rendszerfejlesztési módszertan kialakulása, alkalmazási lehetőségei. Ábrázolástechnikai módszerek a rendszerelemzésben és tervezésben: adatfolyam modellezés, logikai adattervezés, egyedélettörténeti ábrák szerkesztése. Minőségbiztosítás a rendszerszervezésben. Integrált könyvtári rendszerek moduljai. Elektronikus könyvtárak funkciói, és szerkezetük.

12 11. tétel 11/A Az emberi erőforrás hatékony menedzselése. Információ- és tudásmenedzsment a könyvtárakban. A tudásalapú és információs társadalom paradigmái: az információs társadalom fogalmi megközelítése, modellek; a számítógép és az ember kapcsolata; popularizáció, az internet-jelenség. Az infokommunikációs szektor információs igényei és általános helyzetképe: konvergencia, globalizáció, liberalizáció, szabályozási kérdések; az infokommunikációs szektor tagjai és információs igényei. Az információmenedzsment alapjai: adat, információ, tudás; tudásspirál; az információmenedzsment célja; vállalati információs rendszerek. A tudásmenedzsment és az emberi erőforrás menedzsment kapcsolata: az emberi erőforrás hatékonysága (céltudatosság, képesség és képzettség, motiváció és hatáskör), szervezeti kultúra, értékek és attitűdök. A szociálpszichológia fogalma és főbb területei. Szociális tényezők az észlelési és megismerési folyamatokban: hétköznapi személyészlelés, társas megismerés, önmagunk (a self), és a társas csoportok észlelése. A szociális befolyásolás: identitás, az attitűdök szerveződése és az attitűdváltozás, meggyőzés, manipuláció, az attitűdök és a viselkedés. A csoportok struktúrája és folyamatai: csoporthálózat, szociális hatalom, státus, érték- és normaképződés, konformitás. Az egyén és a társadalmi rendszer: személyiségfejlődés, szociális szerepek, szocializáció, szociális tanulás. Társas kapcsolatok: vonzalom, elkötelezettség, szeretet és szerelem, bizalom, együttműködés, segítségnyújtás, agresszió, bántalmazás, vezetés, interakció és kölcsönös függés, versengés, konfliktusok és megoldásuk. Társas torzítások: sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció. Társadalmi identitás, társadalmi értékek és kultúra. A tudásmenedzsment mint a tudás menedzselésének tudatos formája: a vállalati tudástőke és mérése; a tudásmenedzsment definíciója; a tudásmenedzsment legfontosabb elemei, tevékenységei, modelljei és eszközei; tudástérkép; tudásbázis; tudástranszfer. A tudásmenedzsment gyakorlata: az információs technológia felhasználása, intranet; a tudás megosztása; az információs szakemberek szerepe a tudásmenedzsmentben. A könyvtárak lehetséges szerepe az információ- és tudásmenedzsmentben. 11/B Szöveges és multimédiás információk kezelése számítógéppel. A számítógépes multimédia fogalma. Multimédia hardver, hálózatok, alkalmazások. Multimédia adatok és modellezésük, információ visszakeresési technikák, memóriakezelés. Multimédia prezentációk és környezetek. Multimédia engineering, keretrendszerek, szerzői rendszerek. A főbb médiák alapvető jellemzői. Szövegek: kódolási szabványok, szöveges állományok. Hangok: a hangok jellemzői és digitalizálása, tömörítés, hullámformájú (digitalizált) és MIDI állományok. Képek: a képek jellemzői és digitalizálása, színmodellek, tömörítés, bittérképes és vektorgrafikus képállományok. Mozgóképek: a mozgóképek jellemzői és digitalizálása, tömörítése, videoállományok. Alapvető multimédia segédprogramok és használatuk: állományok előállítása (digitalizálás és letöltés), kép-, hang- és videószerkesztés. Speciális effektusok: animáció, átlátszó háttér, áttűnés (morphing), feliratozás, keverés, stb.

13 12. tétel 12/A Az E-learning fogalma és lehetőségei. Elektronikus tananyagok fejlesztése. Az e-learning fogalma. Tanulási elméletek. A konstruktivizmus alkalmazási lehetőségei. Motiválás az ismeretek befogadására. Tanulási szokások és módok. Life-long learning, life-wide learning. On-line és off-line tartalomszolgáltató rendszerek feltöltése informatív, motiváló, és az alapvető didaktikai elvárásoknak megfelelő tartalommal. Ismeretátadó anyag fejlesztésének módszertana. Akadálymentesítés. A tananyagok fejlesztéséhez szükséges és rendelkezésre álló szoftveres és hardveres eszközök. Szabványosítás, SCORM, LOM és IMS. LMS és LCMS rendszerek, jellemzőik, szolgáltatásaik és fajtáik. Moodle, Ilias és társaik. E-learning rendszerek. 12/B A weblapszerkesztés technikája. A HTML és CSS nyelv áttekintése: felső szintű elemek, a fejlécben alkalmazható elemek, általános blokkszintű elemek, listázási elemek, táblázatok elemei, űrlapok, betűtípus formázó elemek, keretek, stb. A JavaScript. A leíró jelölő nyelvek kialakulása. Alapfogalmak: szintaxis, jólformázottság, érvényesség, tartalommodell. Elemek, attribútumok, entitások. Az XML mint leíró nyelv. A W3C XML 1.0 ajánlás. Az XML formázási szabályai, érvényes XML dokumentumok létrehozása. Dokumentumtípusdefiníciók (DTD-k). Névterek. XML-struktúrák megadása schema használatával. XML-dokumentumok megjelenítése a Weben (stíluslapok, CSS, XSLT, XPath stb.).