T. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debrecen. Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. felperesnek. Dr. Kincses István

Átírás

1 T. DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debrecen Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. felperesnek képv: Dr. Kincses István ügyvéd 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. KERESETE Debreceni Ítélőtábla képv: Dr. Balla Lajos elnök Idézhető cím: 4025 Debrecen, Széchenyi u. 24. I. r. Debreceni Törvényszék képv: Dr. Kahler Ilona elnök Idézhető cím: 4025 Debrecen, Széchenyi u. 9. II. r, Nyíregyházi Törvényszék képv: Dr. Nyakó Zsuzsanna elnök Idézhető cím: 4400 Nyíregyháza Bocskai u. 2. III. r. alperesek ellen Debreceni Ítélőtábla 4.Pf.II /2013/4, Pkf. II /2013/4 sz. alatti fellebbezési eljárások során elkövetett Debreceni Törvényszék 10.P /2012/29 sz. alatt kiadott I. fokú eljárás ítéletében, ill. Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf /2013/2 sz. kijavító végzéssel kapcsolatos Közigazgatási eljárás során okozott kár bírói műhiba megállapítása és az ezzel okozott kár megtérítése tárgyában Tárgyi illeték-feljegyzési joggal, de személyes költségmentesség iránti kérelemmel Melléklet: 2 db Dr. Kincses István ügyvéd

2 2 Dr. Kincses István ügyvéd TISZTELT DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA! Alulírott Kelemen Gábor 4246 Nyíregyháza, Búzavirág u. 3. sz. alatti lakos felperes, a Debreceni Ítélőtábla 4.Pf.II /2013/4 sz. Pkf. II /2013/4 sz. alatti fellebbezési eljárás, a Debreceni Törvényszék 10.P /2012/29 sz. alatt kiadott I. fokú eljárás során, ill. a Nyíregyházi Törvényszék 4.Pf /2013/2 sz. alatt kiadott kijavító végzéssel kapcsolatosan, mint közigazgatási eljárás során okozott kár bírói műhiba megállapítása és az ezzel közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése tárgyában kapcsolatban a felzeten megjelölt jogi képviselőmön keresztül az alábbi KERESETET ET terjesztem elő, mely alapján kérem, hogy elsődlegesen szíveskedjenek megállapítani, hogy az indoklásban részletesen előadottak alapján az alperesek bírósági jogalkalmazásj ogalkalmazási hibát bírói műhibát - követtek el, mellyel számomra közigazgatási jogkörben kárt okoztak és ennek megtérítéseként az Ft, tőke és ezen összeg után u október 1-től 1 számított Ptk szerinti kamatát, továbbá Ft, Ft, tőke és ez után október 1-től 1 számított Ptk szerinti kamatát, Ft és Ft összegű tőke és ezen összegek után március 1-től 1 számított Ptk szerinti i kamatát, Ft tőke és ez után január 1- től számított Ptk szerinti kamatát megfizetésére mint kártérítés megfizetésére, szíveskedjenek kötelezni az alpereseket egyetemlegesen, továbbá az alpereseket perköltségben is marasztalni szíveskedjenek. Bejelentem, hogy jogi képviselőm ÁFA alany. Az érdemi indoklás előterjesztését megelőzően indítványt terjesztek elő bíróság kijelölése tárgyában, tekintettel arra, hogy jelen ügyben T. Ítélőtábla érintett, melyre tekintettel kérem szíveskedjenek jelen keresetlevelet a Kúriához felterjeszteni bíróság kijelölése érdekében. I. Kereset jog környezete Jelen kereset a Magyar Köztársaság Alaptörvénye és hatályos jogszabályok keretei között maradva olyan eljárást kezdeményez, melyben érvényesülhetnek a jogalanyok törvény előtti egyenlőségét deklaráló alaptörvényi aptörvényi rendelkezések azt megállapítva, hogy alkotmányos értelemben a bíróságok nem tekinthetők hatóságoknak, mivel azok önálló alaptörvényi fejezetben megjelölt államhatalmi ág, melynél fogva jelenleg alaptörvénnyel ellentétes entétes állapot áll fenn annyiban, hogy ezen hatalmi ág vonatkozásában nem léteznek azok a pártatlan és független bírói szervek, melyek szervezetileg és eljárási szempontból is elkülönülnének attól a bírói szervezettől, melynek hibáit kellene elbírálniuk. Mivel mulasztásos alaptörvénysértés állapítható meg az Alaptörvénnyel konform, bírói felelősséget önálló szervezeti formában és saját eljárási rendjében megállapító bíráskodás Országgyűlés általi kialakításának hiánya miatt, ezért nem érvényesülhet a XXVIII. cikknek azon rendelkezése, miszerint Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Európai Unió Alapjogi Chartája - Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/ cikk A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság elıtti hatékony jogorvoslathoz. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelızıen létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerő idın belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetıséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.

3 3 A fenti, Alaptörvényben ill. az Alapjogi Chartában rögzített alapjoggal ellentétes az a jogi helyzet, melyben a bírósági rendszer jelenleg saját hibáit maga bírálja el, ezért a jelenlegi jogi környezetben az ilyen ügyeket egyedül az EU által rendszeresített bírósági eljárásokban lehet pártatlan és független eljárásként lezárni. Magyarország Alaptörvénye R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezıek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. (1) A törvény elıtt mindenki egyenlı. Minden ember jogképes. XV. cikk XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerő határidın belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére. XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerő határidın belül bírálja el. (2) A bíróság dönt b) a közigazgatási határozatok törvényességérıl; A bíróság 25. cikk 26. cikk (1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükbıl csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A peres feleket illetően szükséges, hogy azok perképességgel rendelkezzenek. A évi CLXI. törvény- a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról rendelkezései értelmében mind a Törvényszék, mind az Ítélőtábla jogi személy. II. Bíróság feladatai, felelőssége, jogalap megjelölése évi III. törvény a polgári perrendtartásról A bíróság feladatai a polgári perben 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerő idın belül történı befejezéséhez való jogát érvényesítse. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél - az alapvetı jogait ért sérelemre hivatkozással - méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. 4. (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl 349. (1) Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelısséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetıleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetıségeket igénybe vette. Bírósági jogkörben okozott kár jogalapjaként nevesített formában a Pp. a fentiekben idézett rendelkezéseket tartalmazza. Ezen rendelkezés értelmezése során az állapítható meg, hogy ez a rendelkezés magában hordozza azokat a súlyos alkotmányossági aggályokat, amelyek kizárják a tisztességes bírósági eljárás hiányát, ugyanis a nem

4 4 bíróságok által elkövetett károkozás esetén azoktól független szerv a bíróságok bírálják el az igényeket, míg a bírósági károkozás esetén más független szerv hiányában csak a bíróságok maguknak tudják elbírálni saját károkozásukat, mely eljárás viszont mind az Alaptörvény rendelkezéseivel, mind az Alapjogi Charta Magyarország által is vállalt rendelkezéseivel ellentétes állapotot eredményez. A szervezetileg és eljárási szempontból elkülönült fórum hiányzik a bírósági károkozásokkal kapcsolatos ügyekben. Az külön probléma, hogy a Ptk a közigazgatási jogkörben okozott károk kérdéskörét az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása témakörében tárgyalja, holott Alaptörvény szintű elv, miszerint egy bíró konkrét üggyel kapcsolatosan nem utasítható, tehát ebből a szempontból egyik a Ptk-ban megjelölt károkozóként sem lehet beazonosítani, mivel az összes többi utasítható és ezért az utasíthatóság miatt felel a mögötte álló szervezet, személy ezen károkozók tevékenységéért. Kívánatos lenne a mulasztásos Alaptörvénysértés pótlása során visszaállítani a bíró személyes felelősségét sségét, ahogy ezt az első, Deák Ferenc közreműködése mellett korában elfogadott 1871.évi VIII. tc. rendezte a külön bíróságok felállításával. A fentiekre is tekintettel jelen kereset jogalapjaként mindkét fenti jogszabályt Pp. Ptk. - kénytelen vagyok megjelölni, mivel nem kívánok a szabályozás fentiekben ismertetett bizonytalansága miatt hátrányba kerülni. Minderre tekintettel a keresetem jogalapját a fentiekben megjelölt két jogszabályban megjelölt kártérítési szabályokra alapozom. III II. Kereshetőségi jog kérdései Az EU Emberi Jogok Európai Bírósága előtt több esetben nyilatkozott a Magyar Állam, melynek visszatérő motívuma az volt, hogy a károsultnak közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése érdekében kellett volna eljárást indítania, mellyel megelőzhető lett volna a károsodás. Ennek elmulasztására olyan okként hivatkozik a Magyar Állam, amely kizárja az EU bíróság előtti károsulti jogérvényesítést. GÁVRIS kontra MAGYARORSZÁG ÜGY (33723/06. sz. kérelem) 16. A kérelmezı az Egyezmény 13. cikkével együtt olvasott Elsı kiegészítı jegyzıkönyv 1. cikke alapján azt is panaszolta, hogy a szomszéd szabálytalan építménye által okozott birtokháborítás állandóvá vált, mert a felelıs hatóságok indokolatlanul elmulasztották az egy éves határidıt, amelyen belül elrendelhették volna az építmény lebontását. 17. A Kormány elıterjesztette, hogy a kérelmezık a Polgári törvénykönyv 349. alapján államigazgatási jogkörben okozott kár miatt kártérítési pert indíthattak volna; a 349. (1) kimondja, hogy államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelısséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetıleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetıségeket igénybe vette. A kérelmezık ezt vitatták. 18. A Bíróság úgy véli: azáltal, hogy nem indítottak kártérítési pert a közigazgatási hatóságok ellen az e hatóságok inaktivitása miatt általuk állítólagosan elszenvedett károk megtéríttetésére, a kérelmezık nem adták meg a magyar bíróságok számára az Egyezmény 35. cikke alapján a Szerzıdı Államok számára elvileg biztosított lehetıséget, nevezetesen annak lehetıségét, hogy az állított jogsértéseket megelızzék, vagy a jelen ügyben helyrehozzák (ld. Cardot v. France, 19 March 1991, 36, Series A no. 200). Ezért a kérelemnek ezt a részét a hazai jogorvoslatok kimerítésének elmulasztása miatt az Egyezmény 35. cikkének 1. és 4. bekezdése alapján el kell utasítani. 21. A Bíróság nem lát okozati kapcsolatot a megállapított jogsértés és az állított vagyoni kár között; ezért ezt az igényt elutasítja. Úgy véli azonban, hogy a kérelmezık nem vagyoni kárt szenvedtek. Méltányossági alapon ítélve együttesen 9600 eurót ítél meg számukra ilyen címen. A fentiekben idézett jogeset alapján el kívánom kerülni ezt a hivatkozást, ezért indítom jelen pert a jogesetben is megjelölt Ptk re hivatkozásra is. IV. Bírói eljárás elvárhatósági szintje, a kettős mérce jogellenessége Jelen eljáráshoz analógiát az un. orvosi műhiba perek szolgáltatják azzal, hogy az ott használt szakkifejezések megfelelő átalakítással a bírósági eljárásban is alkalmazhatóak, pl. diagnózis tényállás, alkalmazott gyógymód ítélet stb. BH Az ún. orvosi mőhiba miatt érvényesített kártérítési igény elbírálása során irányadó szempontok [Ptk (1) bek., évi II. tv. 43. (1) és (2) bek., Pp (3) és (4) bek.]. A Ptk ának (1) bekezdése értelmében - jogszabály eltérı rendelkezésének hiányában - a károsulttal szemben a munkáltató a felelıs, ha alkalmazottja a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz. E rendelkezés alapján a munkáltató felelıssége akkor áll fenn,

5 5 ha egyébként a kárt okozó alkalmazott felelıssége is megállapítható lenne. Az alkalmazott magatartását tehát a felelısségnek az adott esetre irányadó anyagi jogi szabályai alapján kell vizsgálni. A gyógyító-megelızı tevékenységet ellátó orvosok mőködésének alapvetı szabályait az egészségügyrıl szóló évi II. törvény (Tv.) rendelkezései tartalmazzák. A Tv ának (1) bekezdése értelmében az orvosi vizsgálatnak a beteg minden panaszára és a vizsgálat során észlelt káros tünetekre ki kell terjednie. A beteg az adott lehetıségek között az orvostudomány mindenkori állásának, a beteg egyéni adottságának, valamint betegsége szakának megfelelı gyógykezelésben kell részesíteni. Az orvosnak a legcélszerőbb vizsgálati módszereket és gyógyító eszközöket kell alkalmazni. A gyógyító-megelızı tevékenységet az orvosnak - Tv ának (2) bekezdése szerint - a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel kell kifejtenie. Ebbıl az következik, hogy az adott helyzetben általában elvárható magatartás mértéke a gyógyító orvosnál: a legnagyobb gondosság és körültekintés. A Legfelsıbb Bíróság nyomatékosan rámutat arra: az alperes felelıssége szempontjából nem azt kell vizsgálni, hogy az alperes orvosai úgy jártak-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, hanem az a kérdés, kifejtették-e a legnagyobb gondosságot és körültekintést a felperes kezelése során, így pl. a mőtét kapcsán a hasüreg lezárása elıtt abból a célból, hogy megállapíthassák: a bonyolult mőtéti területen nem történt-e a hólyag és a hasfal összevarrása. Az alperes kártérítési felelısségét ebbıl a szempontból megállapítható mulasztás alapozza meg. (P. törv. III /1986. sz.) Az orvosi műhiba perekkel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel rögzítette azt az elvárási rendszert és szintet, melyet az orvosoknak tanúsítaniuk kell eljárásuk során, mely átlagosnál magasabb elvárási szintet a bírói tevékenység értékelése során sem lehetséges alacsonyabb szinten kezelni. Kérjük T. eljáró Törvényszéket, hogy az eljárás során a fentiekben meghatározott magasabb elvárási szint figyelembe vétele mellett szíveskedjen vizsgálni a megjelölt bírói eljárásokat. Az általánosan követett de jogszabállyal alá nem támasztott joggyakorlat, miszerint csak kirívóan súlyos jogalkalmazói hiba alkalmas károkozás és ennek következtében kártérítés megállapítására, nem alkalmazható, mivel a joggyakorlat semmilyen más esetben nem ismer az általánosnál alacsonyabb felelősségi szintet, kivéve a bírósági műhibákat, melyből egyenesen következik az, hogy ugyanolyan felelősségi szabályokat kell alkalmazni a bírósági eljárásokkal kapcsolatban, mint amilyeneket a bíróságok alkalmaznak az eléjük került egyéb ügyekben. Jelentős változás állt be azt követően, hogy az évi XX. tv-t Alkotmányt felváltotta Magyarország Alaptörvénye, mivel a korábbi Alkotmány a bíróság előtti jogegyenlőséget tartotta fenn, addig az Alaptörvény a nemzetközi egyezményekkel összhangban a törvény előtti egyenlőséget tekintette a jogegyenlőség alapjának. Ebből viszont egyenesen levezethető hogy csak kirívóan súlyos jogalkalmazási hiba alkalmas kártérítési igény érvényesítésére, az elfogadott Alaptörvénnyel ellentétes gyakorlattá vált, tekintettel arra, hogy a törvény előtti egyenlőség elve mentén minden felelősségnek azonos a zsinórmértéke, ezért amennyiben T. eljáró Törvényszék kitart Alaptörvény ellenes kettős mércéje mellett az időközben lehetővé tett Alkotmánybíróság előtt indítható ezen Alaptörvény ellenes jogi állapot felszámolására irányuló eljárást is kénytelen leszek indítani. BH I. Nem tekinthetı a bíróság kártérítési felelısségét megalapozó, kirívóan súlyos mulasztásnak, ha a bíró a szakértıi véleményben foglalt adatokat figyelmetlenségbıl elnézi és emiatt az abból kiinduló számítása hibás eredményre vezet. II. Kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek minısül azonban, ha az elıbbiek ismeretében a félnek a hiba kijavítására irányuló kérelmét elutasítja [1959. évi IV. tv (1) bek., Pp (1) bek.]. V. Bírói műhiba megjelölése. 1. Rövid tényállás Az I. fokon eljárt Nyíregyházi Városi Bíróság 6.P /2009/7 sz. alatti ítéletében hivatkozva az előzményi eljárás során született és a korábbi eljárás megismétlését előíró Szabolcs-Szatmár Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf /2009/5 sz. alatt kiadott ítéletére kötelezett engem Ft megfizetésére az előzményi per alperese Újhelyi Gazdálkodási Kft - javára. Kötelezett továbbá Ft és Ft perköltség megfizetésére, ill. a II. fokú jogerős ítéletben engem további Ft és Ft perköltség megfizetésére köteleztek. Az előzményi per központi problémája a bizonyítási teher kiosztása és a kiosztott bizonyítási kötelezettség teljesítésének, ill. annak sikertelenségéből levonható jogi következmények megállapítása volt. Az előzményi eljárásban okiratokkal igazoltam, hogy az a z azt megelőző korábbi előzményi perekben részt vevő felek egyeztetést folytattak le a kölcsönös kötelezettségeik egymással szembeni elszámolása érdekében és ennek végrehajtásáról, melynek keretében az előzményi per alperesének végelszámolója több alkalommal írásban elismerte, hogy a fizetési kötelezettségemnek eleget tettem, további követelése nincs velem szemben.

6 6 Az előzményi perben a végelszámoló módosította korábbi írásbeli nyilatkozatát és azt állította, hogy mégsem került sor a követelésük megfizetésére. Az előzményi eljárásban előbb a Nyíregyházi Városi Bíróság 12.P /2009/13 sz. alatt kiadott ítéletében előbb megállapította a teljesítés megtörténtét, és az alperes által indított végrehajtási eljárást megszüntette. A jelen per III. r. alperese ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte megismételt eljárásban az alperesi álláspontot tette magáévá mind a Nyíregyházi Városi Bíróság mind az alperes és ezzel engem kétszeres fizetésre köteleztek. Álláspontom szerint az eljárás egy sor bírósági műhibára vezethető vissza, melyek az alábbiak voltak: 2. Bizonyítási teher kiosztása és az ebből származó következmények hibás értékelése ENGEDMÉNYEZÉS LÉTE Nem kétségesen létezett és a per jegyzőkönyvébe is bekerült egy engedményezési szerződés, melyben az előzményi per felperese a követelését harmadik személyre engedményezte. Ennek ellenére az engedményező indított velem szemben az engedményezett követelés megfizetésére irányuló eljárást, melynek eredménye lett az engem fizetésre kötelező bírósági határozat évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl Az engedményezés 328. (1) A jogosult követelését szerzıdéssel másra átruházhatja (engedményezés). (3) Az engedményezésrıl a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezınek teljesíteni. (4) Ha a kötelezettet az engedményezı értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestıl származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességbıl eredı jogok is. Az eljárás során kétséget kizáróan bizonyításra került, hogy az Engedményes útján többször is tájékoztatva lettem az engedményezésről, így a Ptk szerinti engedményezés minden eleme megvalósult. Az előzményi eljárásban az engedményezés léte nem hatott ki a bizonyítási teher kiosztására, holott ilyen esetben a töretlenül követett joggyakorlat szerint az engedményezőnek kell bizonyítania, hogy az engedményezés ellenére követelése továbbra is fennáll. Ezen joggyakorlat helyett reám terhelte a bíróság az engedményezővel szembeni kifizetés bizonyításának terhét, holott az engedményezés okán nem is rendelkezett már a követeléssel. BIZONYÍTÁSI TEHER HIBÁS KIOSZTÁSA Az engedményezésen kívül egy sor további lényeges körülmény figyelmen kívül maradt. Az értékelésből kirekesztett releváns dokumentumok az alábbiak voltak: Előzményi per alperesének i elszámolási ajánlata Előzményi per alperesének i teljesítést elismerő jognyilatkozata, amely egy szóban üzenetrögzítőre mondott - korábban tett szóbeli nyilatkozat megerősítése is volt Előzményi perben eljárt jogi képviselőm i felszólítása alperesi teljesítésre és az erre adott alperesi válasz Előzményi per alperesének i elismerést is tartalmazó kompenzálással történő követeléslezárási ajánlata Előzményi per alperesének teljesítést elismerő nyilatkozatát követően egyéb jogviszonyból származó követelésem alapján teljesített átutalása A fentiekben megjelölt minden egyes irat és bizonyíték a bizonyítási teher megfordítását kellett volna, hogy eredményezze, ezzel szemben az engedményező, aki a követeléssel már egyébként sem rendelkezett egyszerűen en tévedésére hivatkozással bizonyította bizonyította a követelésének a létét, mely bizonyítást az eljárt alperesek mindegyike minden további nélkül elfogadott az engedményezés lététől is függetlenül. BH 18/2007. a jogosult, a kötelezett teljesítését elismerı egyoldalú nyilatkozatának a megtámadása nélkül is bizonyíthatja, hogy az elismerés ellenére a kötelezett tartozása fennáll (Ptk ; Pp ).

7 7 3. Hatályban maradt ellentétes tartalmú ítéletek problémája Mint arra már hivatkozás történt és egyáltalán nem vitatták az alperesek, hogy a közvetlen előzményi per megindulásakor egyidejűleg hatályban volt két egymást kizáró II fokú, jogerős ítélet, melyek közül mindkettőt a III. r. alperes hozta meg. A.Pf /2009/5 sz i határozat nem helyezte hatályon kívül a Nyíregyházi Városi Bíróság 12.P /2009/13 sz. alatt kiadott, engem pernyertesnek minősítő fizetési kötelezettségemet elutasító - I. fokú ítéletet, ennek ellenére az eljárás megismétlésre került. Az ilyen körülmények után megismételt eljárásban az engedményezés és a teljesítési elismerések ellenére a III. r. alperes 4.Pf /2009/5 sz. alatti ítéletében az engedményező javára j teljesítésre kötelezett. Ez az egymást kizáró hatályban maradás problémája az előzményi per megindulásáig fel sem tűnt a III. r. alperesnek. Formális joglogika, ill. a tételes jogszabályok értelmében az első ítélet hatályának léte kizárta, hogy érvényes ényes ítélet szülessen ugyanabban az ügyben, mivel ilyen esetekre a Pp. 130 értelmében tárgyalásra sem kerülhetett volna az ügy. Ebből viszont egyértelműen az következik, hogy érvényesen ma sem létezik az az ítélet, amely alapján engem teljesítésre és ennek során végrehajtás által fizetésre köteleztek. Amikor tételesen bemutatásra került a probléma, az előzményi per alperese jelen per III. r. alperese összehívta az érintett tanácsot és az ÍTÉLET RENDELKEZŐ RÉSZÉT KIJAVÍTOTTA!!!! évi III. törvény a polgári perrendtartásról A határozatok jogereje 227. (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétıl kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétıl kezdve (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, kihirdetésével (218. ) emelkedik jogerıre; azok a határidık azonban, amelyeket a határozat jogerıre emelkedésétıl kell számítani, a határozatnak a féllel történt közlésétıl (219. ) kezdıdnek. BH 167/2004. az ítélet kijavításával a jogutódlás megállapításának mellızése nem orvosolható [Pp (1) bek.]. A Pp ának (1) bekezdése értelmében a bíróság névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén a határozat kijavítását végzéssel bármikor hivatalból is elrendelheti. A Pp.-nek a határozatokról rendelkezı XI. fejezetében, a Határozatok kijavítása cím alatt szabályozott az idézett kijavítás. A bíróság saját határozatához kötöttségének alapelve [Pp (1)] alól e szakasz rendelkezése kivételt tesz. A kijavítás intézménye olyan, a határozatban meglévı hibák orvoslására szolgál, amelyek téves volta nem az érdemi döntésbıl ered. A ténybeli és jogi tévedés tehát kijavítással nem korrigálható. A fentiek összevetésébıl az következik, hogy a Pp. alapján kijavítással jogutódlást megállapítani nem lehet. A másodfokú bíróság ezért az elsıfokú bíróság végzését a Pp a szerint alkalmazandó Pp ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kpkf /2003/2. sz.) BH 129/1993. a bíróság csak névcsere, hibás névírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén rendelheti el a határozat kijavítását. A határozatot az ügy érdemében megváltoztató kijavító végzés törvénysértı. [Pp (10) bek.]. A bírósági károkozás ebben a vonatkozásban több szinten és több módon is megvalósult, mindhárom alperes részéről. A III. r. alperes, mint az előzményi per alperese visszaélt bírósági hatalmával, amikor alperesként olyan ítéletet javított ki, változtatott meg érdemben, amely a keresetem egyék lényeges alapját képezte. Ezzel túllépte a perben betöltött fél státuszát és hatalomként lépett fel, amely állapot a törvény előtti egyenlőség minden kritériumát megsértette. Ezt követően az előzményi perbe bevitte ezt az érdemben megváltoztatott ítéletet, és közölte a II. r. alperessel, hogy a határozat reá nézve is kötelező.. A II. r. alperes ezt a peres félként eljáró III. r. alperesi beadványt az ügy tárgyává tette, és elfogadta annak reá nézve is kötelező erejét is. Ez a II. r. alperesi eljárás a bíróságok egymást védő, törvényi rendelkezéseket átlépő, jogelveket mellőző

8 8 összeesküvés jelleget eredményező együttműködésévé vált. Mindez alapvetően ellehetetlenítette az igényérvényesítésem lehetőségét. Az is bizonyos, hogy ez az általam vitatott a III. r. alperes kijavító végzése minden érdekelt részére nem került kézbesítésre. A korabeli jogi képviselőmet kerestem ebben az ügyben, aki közölte, hogy részére nem kézbesítették ezt a végzést. Én magam sem kaptam meg közvetlenül, hanem a perbe vitelével jutott tudomásomra, mely nem jelent semmilyen kézbesítést, mivel arra egy más ügyön keresztül került sor és nem kézbesítés céljából, hanem igényérvényesítés érdekében. A fentiekre tekintettel álláspontom szerint a kézbesítési szabályok megsértésre kerültek, így ez a kijavító végzés álláspontom szerint már ezen okból sem emelkedhetett jogerőre. Ennek következtében ezen okból is még mindig hatályban van az engem pernyertesnek minősítő, előzményi per ítélete. A kézbesítési szabályok betartását, a II. r. alperes a per során nem kérte igazolni, melyből következően nem volt jogalapja annak elismerésére, hogy bármilyen jogereje lett volna ennek a 4 évvel későbbi III. r. alperes által meghozott végzésnek. Erre tekintettel megalapozatlan feltételezésekre alapította a II. r. alperes az I. fokú ítéletet, melyet kritika és érdemi vizsgálat nélkül erősített meg az I. r. alperes. A kijavító végzés ellen bár kézbesítés részemre egyáltalán nem történt - határidőben fellebbezést nyújtottam be, melyről a fellebbezés becsatolásával a II. r. alperest is tájékoztattam. A II. r. alperes a fellebbezésem elbírálását meg sem várva érdemben hozott ítéletet, tet, melyben tényként kezelte azt, hogy a III. r. alperes kijavító végzése jogerős és reá nézve kötelező, holott erről az I. r. alperes addig nem is döntött. Tehát az előzményi per azon ítélete még mindig hatályban volt, - amely a kézbesítési jogellenesség okán jelenleg is hatályos - amely engem pernyertesnek minősített, amikor a II. r. alperes meghozta a keresetemet elutasító I. fokú ítéletét. Ez egyértelműen súlyos prejudikálás, azt kell feltételeznem, hogy a háttérben meg nem engedett egyeztetés zajlott le a bíróságok között, ha ilyen tartalommal tényként közli az ítélet a kijavítást. Ez pedig a bírósági visszaélés kézzel fogható, egyértelmű bizonyítéka is egyben. Az I. r. alperes saját ügyében döntött ténylegesen, amikor elsőként végzést hozott a III. r. alperes kijavító végzéséről, melyben azt helyben hagyta. Ezzel a döntésével abban az ügyben hozott határozatot, melyben bírósági károkozás történt. A károkozásnak ilyen módon részesévé vált, mivel az egyik leglényegesebb jogalapi hivatkozásomat bírálta el jogellenesen. Ezt követően pedig a II. r. alperes által kiadott, a kijavítást tudomásul vevő, I. fokú ítéletét bírálta el fellebbezési bíróságként akként, hogy helyben hagyta a keresetemet elutasító I. fokú ítéletet. Mivel a kijavító végzés elbírálásával részesévé vált a károkozó előzményi eljárásnak álláspontom szerint az I. r. alperes nem hozhatott volna semmilyen határozatot az ügyben,, elfogultságot kellett volna hivatalból bejelentenie és kérni kellett volna más ítélőtábla kijelölését évi III. törvény a polgári perrendtartásról Bírák kizárása 13. (1) Az ügy elintézésébıl ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) az a) pont alá esı személy képviselıje vagy olyan volt képviselıje, volt támogatója, támogatója, aki az ügyben eljárt; e) az, akitıl az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság). A kijavítással érintetté vált az I. r. alperes valamennyi bírája, mivel a károkozás a teljes ítélőtáblára kihat, - mivel az I. r. alperesi képviselő az Ítélőtábla elnöke formálisan a peres fél - ezért a kijavítás helyben hagyását követően a döntéssel a Debreceni Ítélőtábla az ügyben már semmilyen döntést nem hozhatott volna. Mivel döntést hozott, ezzel a tételes jogszabályokat is megsértette nem beszélve a törvény előtti egyenlőség, a tisztességesség, a pártatlanság és a függetlenség elvétől. Egyébként ezzel összefüggésben kell ismételten emlékeztetnem T. eljáró Ítélőtáblát, hogy amennyiben létezett volna független és pártatlan bírósági fórum a bírósági műhibák elbírálására, amely ilyen módon nem lenne része a rendes bírósági rendszernek, egyik bíróság sem hozhatott volna egyetlen olyan határozatot

9 9 sem, amely kihatott volna a függetlenségére, pártatlanságára a törvény előtti egyenlőség biztosítására. Amíg ilyen fórum felállításra nem kerül a bírósági visszaélések lehetősége folyamatosan fenn fog állni. Ez az állapot viszont semmilyen módon nem képes garantálni a tisztességes eljárásokra vonatkozó szabályok betartását. VI.. Kártérítési igény összegszerű levezetése A kereset összegszerűségét illetően a következő tételekből tevődik össze: 1. Előzményi ügyek költségei A törvénysértő módon megállapított bizonyítási kötelezettség állított nem teljesítése okán kétszeres fizetésre kötelezett az előzményi ügyben kiadott II. fokú ítélet Ft tőke összegben, ezen összeg után Ptk szerinti kamat megfizetésére is kérem kötelezni az alpereseket től. Ezen összeg után az előzményi ügyben kiadott II. fokú ítélet megállapított további Ft és Ft perköltség fizetési kötelezettséget is. ezen összeg után Ptk szerinti kamat megfizetésére is kérem kötelezni az alpereseket től. Az előzményi ügyben kiadott II. fokú ítélet további Ft és Ft összegű perköltség megfizetésére is köteleztek. ezen összeg után Ptk szerinti kamat megfizetésére is kérem kötelezni az alpereseket től. A 10.P /2012/29 sz. alatt kiadott I. fokú eljárás ítéletében Ft perköltség megfizetésére kötelezett az II. r. alperes a III. r. alperes javára. ezen összeg után Ptk szerinti kamat megfizetésére is kérem kötelezni az alpereseket től. 2. Egyéb károk megtérítés A fentieken túlmenően jogfenntartással élek az egyéb káraimra vonatkozó igény előterjesztését illetően, melyekkel kapcsolatosan a személyes költségmentességről rendelkező döntést követően kívánok igényt érvényesíteni. Összefoglalva a fentiekben előadottakat, ki szeretném nyomatékosan emelni, hogy jelen kereset tárgya nem a vitatott ítéletek újratárgyalása, mint ahogy permanensen be kívánják ezt állítani, hanem egyértelműen azok a károkozó eljárási és anyagi szabályok megsértésére alapozott kárigény érvényesítése, amelyek az alperesek nem kétségesen elkövetett műhibáival összefüggésben engem ért. 3. Személyes költségmentesség iránti kérelem évi XCIII. törvény az illetékekről i 62. (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg: g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; A fentiektől függetlenül a mellékletként csatolt dokumentumok alapján kérem, hogy számomra személyes költségmentességet szíveskedjenek biztosítani. VII. Bizonyítási indítványok Bizonyítási indítványom elsődlegesen jogkérdésekről lévén szó az előzményi ügyek peranyagának beszerzésére és jelen ügyhöz csatolására terjed ki, melyekből megállapíthatók azok a jogsértések, hivatkozások, melyek jelen kereset jogalapját képezik. Mellékletek: F/1 Ügyvédi meghatalmazás F/2 Személyes költségmentesség elbírálásához szükséges dokumentumok Nyíregyháza augusztus 27. Kelemen Gábor felperes