a j á n l á s t: I n d o k o l á s

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti M. tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám:../2016. Előzmény:../2015. FOGYASZTÓ szám alatti lakos (a továbbiakban: Fogyasztó) - által, az VÁLLALKOZÁS (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen, akit az eljárásban.. fogyasztóvédelmi referens képviselt laptop meghibásodása miatt indított fogyasztói jogvita keretében a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa meghozta az alábbi a j á n l á s t: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak - figyelemmel a Vállalkozás december 21-én kelt, a válasziratban tett egyezségi ajánlatára is -, hogy a készüléket a Vállalkozás költségére, a) a Fogyasztóval közösen kiválasztott igazságügyi műszaki szakértő (pl. számítástechnikai és informatikai szakértő) vizsgálatának vetesse alá, vagy b) a Fogyasztóval közösen kiválasztott, független - nem Toshiba, és nem a jelen ügyben szereplő szervizek érdekkörébe tartozó - szakszervizben megvizsgáltassa meg. Ha a vizsgálat eredménye a Fogyasztó, és az általa felkért jelen ügyben szereplő - szakértő álláspontját támasztja alá, akkor a készüléket garanciában javítsák meg. Amennyiben a meghibásodás oka olyan külső mechanikai behatás, amelyet a Fogyasztó okozott a nem rendeltetésszerű használattal, akkor a garanciális javíttatás helyett, ajánljon fel egy méltányos fizetős javítási lehetőséget. A szerviz kiválasztására, a vizsgálatra és a garanciális javításra az ajánlás kézhezvételét, illetve a készülék leadását követő 30 napon belül kerüljön sor, amelynek technikai lebonyolításáról a Vállalkozás írásban ( ben) értesítse ki a Fogyasztót. Ajánlja az eljáró tanács, hogy a készülék el-, és visszaszállításával a Fogyasztónál felmerült FOGYASZTÓ LAKHELYE VÁLLALKOZÁS SZÉKHELYE közötti - utazási/szállítási költségeket, ennek dokumentálását követően, térítse meg a Vállalkozás, a jelzett 30 napos határidőn belül. Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! I n d o k o l á s I. A Fogyasztó december 3-án érkezett beadványában előadta, hogy a július 20-án, a VÁLLALKOZÁS áruházában vásárolt C00 TOSHIBA SAT C55A1J8 típusú notebook-ja ( forint) meghibásodott, aminek bejelentése augusztus 27-én megtörtént. (AUC001/G2015/000744). A jegyzőkönyv szerint a képernyőn cm-es pixelhiba van. A készülékre a kiállított jótállási jegy szerint 2 év garanciát vállalt a SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft. [A jótállási jegy adatai: Toshiba NB Satellite C55-A-1J8; 15.6" HD, Intel Core ; TSH PSCGCE HU] A SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft.-től, szeptember 7-én jelzett vissza az VÁLLALKOZÁSnak, hogy a készülék garanciális javítása nem lehetséges a kijelző törése miatt. Elfekszik az iratok között a SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft szeptember 12-én felvett megrendelő/munkalapja (487 munkaszám). Ezen eltérően az egyéb információktól, vásárlási időként május 21. van jelezve. A készülék kijelzője törött, így annak cseréje garanciális kereteken belül sajnos nem lehetséges közölték szeptember 13-án.

2 Csatolta a számú jegyzőkönyvet, amelyet október 24-én vették fel: A termék a szervizből piszkosan és sérüléssel került vissza. A szerviz ellentmondásos dolgokra hivatkozik, hiszen a termék újszerű és sérülésmentesen lett átvéve az áruházban. A szerviz nem találta garanciálisnak a hibát. A Fogyasztó október 24-én bejegyzést tett (VA ) a Vásárlók könyvébe. Ennek lényege, hogy megkifogásolják az eljárást, mivel külsőleg hibátlan, sérülésmentes készüléket adtak át a garancia idején belül, mégis törésre hivatkozva hárítják el a garanciális javítási lehetőséget. Változatlanul garanciális javítást kértek. A október 30-án kelt válaszlevélben a Vállalkozás felajánlotta, hogy a készüléket egy másik szervizzel is megvizsgáltatják. A Fogyasztó csatolta azt a nyilatkozatot, amelyet EGY SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft. adott ki, november 27-én: Külső mechanikai sérülési nyomok nem láthatóak. Az LCD panel vélhetően gyártási hibából adódóan folyt meg. Ez garanciális hiba, javasoljuk a készülék márkaszervizben történő javítását. Mindezekből, illetve a válasziratból, illetve annak egyes mellékleteiből az eljáró tanács azt a tényállást állapította meg, hogy a nevezett termék meghibásodott, azt a Fogyasztó a garanciális időn belül leadta vizsgálatra és javításra, vagyis a termék meghibásodása ténykérdés, és a második leadáskori jegyzőkönyvben jelzett állapotra nem történt reagálás, illetve nem nyert bizonyítást, hogy a készülék akkori állapotát a Fogyasztó okozta volna. A készülék leadása utáni dokumentáció nem tér ki a Fogyasztó által tett a készülék megjelenésére vonatkozó kritikájának cáfolatára, illetve a szervizelés menete, a Vállalkozás által becsatolt közlemények alapján sem állapítható meg pontosan. A Fogyasztó nyilatkozott, hogy arról nem volt tudomása, hogy a készülék az ISMERETLEN NEVŰ Kft-nél is járt, és nem ismerte a szeptember 3-i vizsgálatukat, illetve az arról december 18-án kiadott (.036/2015) szakvéleményt és javítási ajánlatot. A Fogyasztó azt kérte, hogy az általa becsatolt szakvélemény alapján garanciában járjanak el a probléma megoldása érdekében. Amennyiben ezt a dokumentumot nem fogadják el, akkor a testület által felkért szakértő vizsgálja meg a készüléket. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. -a alapozhatja meg. E szerint 2. s) 1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. (1) 2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban. A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] Miután a testület eljárási jogosultságát megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel 1 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (3). Hatályos: IX. 11-től. 2 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám: / /2

3 kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A testület elnöke a meghallgatást január 18. napjára tűzte ki, és a Fgytv. 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró tanácstag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. b) A Vállalkozás a válasziratában alávetési nyilatkozatot nem tett. A meghallgatáson való megjelenése a Fgytv. szerint nem kötelező, mivel székhelye, vagy telephelye nem Veszprém megyében van. A törvény 29. (11) 3 bekezdése szerint A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. ( ) a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. A válaszirat az alábbi fontosabb megállapításokat tartalmazza: ba) Álláspontjuk szerint mindenben szabályosan jártak el. A kijelölt szakszervizbe továbbítottuk a laptopot, ahonnan a csatolt szakvélemény alapján elutasították a garanciális javítás lehetőségét, mert nem rendeltetésszerű használat miatti meghibásodást állapítottak meg. bb) A szerviz nem fogadja el a Fogyasztó által becsatolt szakvéleményt. Felajánlják viszont, hogy egy budapesti laptop szervizbe további vizsgálatra küldik el a laptopot. bc) Amennyiben a szerviz véleménye nem állapít meg rendeltetés ellenes használatot, akkor vállalják a garanciális javítást. Csatolt egy, az ISMERETLEN Kft. által december 18-án kiállított szakvéleményt. Ennek lényege, hogy a Fogyasztó tulajdonát képező terméket szeptember 3-án kapták meg, garanciális javításra. Megállapították, hogy a kijelzőn látható hiba oka mikrorepedés a kijelző rétegei között. Ennek okát a külső mechanikai hatásban jelölték meg, azaz a nem rendeltetésszerű használatban. Ez a dokumentum nóvum volt a Fogyasztó előtt, ugyanis nem volt ismerete arról, hogy a SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ-szervizen kívül másnál is járt volna a készülék. Kitér a szervizvezető az ún. korlátozott jótállásra illetve arra is, hogy a szerviz jogosult a garanciális feltételek megfelelőségéről is döntést hozni. Ennek alapján közölték, hogy garanciálisan nem lehetséges a javítás. c) A meghallgatásra január 18-án került sor. A meghallgatáson a Fogyasztó jelent csak meg, aki megismételte az írásban benyújtott esetleírást, illetve kérelmét. Kiegészítette azzal, hogy a készülék el-, és visszaszállításával kapcsolatosan, három alkalommal kellett neki LAKÓHELYE-VÁLLALKOZÁS SZÉKHELYE úton közlekednie (személygépkocsival oldotta ezt meg), aminek költségeit szintén kéri megtéríteni. 3 Megállapította: évi CCXXV. törvény 29.. Hatályos: XII. 31-től. VEMBT szám: / /3

4 A Fgytv. 31. (2) bekezdése alapján abban az esetben, Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A békéltető testület eljáró tanácsa röviden tájékoztatja a Feleket egyezően a kiküldött értesítőn szereplőkkel -, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ), illetve jóváhagyása. A válaszirat erre vonatkozóan tartalmazott egy javaslatot, miszerint a Vállalkozás által kiválasztott budapesti nem Toshiba szakszervizben a terméket megvizsgáltatják. Ha a vizsgálat eredménye a Fogyasztó álláspontját támasztja alá, akkor a készüléket garanciában javítják meg. Amennyiben a meghibásodás oka, külső mechanikai behatás, akkor a garanciális javíttatást nem vállalják. A Fgytv. szerint a békéltető testület csak akkor hozhat a bepanaszolt Vállalkozásra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a Vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ilyen nyilatkozatot a Vállalkozás nem tett. Ennek hiányában amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a vállalkozó számára ajánlást (Fgytv. 32. b) pont) fogalmaz meg. Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [ennek eseteit a Fgytv. 31. (3) bekezdése tartalmazza], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). d) A Fogyasztó a meghallgatáson részletesen előadta a meghibásodással, az ügy intézésével kapcsolatos történéseket, és megismételte, hogy elsősorban a készülék szakszerű, kíméletes kezelése okán, illetve a pápai szakszerviz által kiadott szakvélemény alapján jogosnak ítéli meg garanciális igényét. Nem tettek semmi olyant a készülékkel ami beleérthető, vagy belemagyarázható lenne a nem rendeltetésszerű használat fogalmába. Az eljáró tanács is egyetért azzal az állásponttal, hogy a repedés keletkezhetett akár anyaghibából, elfáradásból, okozhatta feszültség is, és a szerviz nem bizonyította, hogy mert nem is látható pl. nyomás, vagy más erős behatás, illetve, hogy a megfolyásnak gyártási hibából való esetleges bekövetkeztét, a Vállalkozás nem cáfolta meg. A Fogyasztó bemutatta a készüléket, amelyen jól látható a használatot zavaró a megfolyás, amely természetéből adódóan csak tovább növekedhet. A békéltető testület eljáró tanácsa röviden tájékoztatja a Feleket egyezően a kiküldött értesítőn szereplőkkel -, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ), illetve jóváhagyása. Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban nem tett, így ez a döntési lehetőség nem vetődött fel. A Fgytv. szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozásra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Ilyen nyilatkozatot a Vállalkozás nem tett. Ennek hiányában amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) - akkor a vállalkozó számára ajánlást (Fgytv. 32. b) pont) fogalmaz meg. Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [ennek eseteit a Fgytv. 31. (3) bekezdése tartalmazza], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). III.a) Az eljáró tanács a rendelkező részben megfogalmazottaknál a becsatolt dokumentumokra, a meghallgatáson előadottakra, illetve a lentebb is idézett jogszabályokra volt figyelemmel. aa) az egyes tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásáról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szerint a rendelet hatálya alá tartozó készülékek esetében a kötelező jótállási idő: 1 év. A Korm. rendelet szerint a VEMBT szám: / /4

5 jótállási kötelezettség azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (forgalmazó). Lehetősége van a gyártónak, forgalmazónak, eladónak ennél hosszabb jótállást is vállalni. ab) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) szabályaira aba) Az eljáró tanács a döntése meghozatala során abból indult ki, hogy a Ptk. 6:123. bekezdésében milyen általános szabályt állít fel a szerződések teljesítésével kapcsolatosan. Az (1) bekezdés többek között kimondja, hogy a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetés szerinti célra, így a) a jogosult által meghatározott célra, b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; Sajnálatosnak tartja az eljáró tanács, hogy a szakértői vélemény meg sem említi, hogy jelen esetben milyen állapotban vették át és adták vissza a készüléket (lásd a Fogyasztó október 24-én jegyzőkönyvezett megjegyzéseit a készülék állapotáról!). Ténykérdés, hogy a hiba látható a működő készüléken, vagyis nem nyújtja azt, ami elvárható tőle. Ugyan a teljesítéskor ez nem volt észlelhető hiszen ha nem így lett volna, akkor nem vette volna meg a készüléket a Fogyasztó. Az eljáró tanács tudatában van annak, hogy bármennyire is figyelembe veszik a készülékek tervezésénél, az anyagok kiválasztásánál, az összeszerelésnél, a gyártáskor alkalmazandó technológiánál használattal járó követelményeket, akár plusz minőséget is, előfordulhat olyan hiba, amelynek kialakulásához, létrejöttéhez (pl. anyag elfáradás; összeállításban rejlő hiba; feszültség az anyagok között) a Fogyasztónak (illetve magának az értékesítést végző szervnek, a Vállalkozásnak) köze nem lehet. Ez az ún. rejtett hiba, amiről a vásárláskor, a használat során nem tudhattak. Az ilyen hibáért a Vállalkozásnak a vonatkozó jogszabályok szerint helyt kell állnia. abb) A jótállásról a Ptk. 6:171. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért.mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Az eljáró tanács úgy véli, hogy nem bizonyította csak kinyilatkoztatta - a szerviz, illetve a Vállalkozás, hogy a repedés a Fogyasztó általi használatból eredeztethető, emiatt nem köteles helytállni a hibáért. Ezzel szemben az eljáró tanács álláspontja az, hogy meg kell különböztetni a hibás teljesítést a készülék hibájától, és ha itt hibás a teljesítés, akkor ezért a Vállalkozás helytállni köteles. Az a véleménye, hogy ha a kijelzőn látható hiba oka a mikrorepedés a kijelző rétegei között (ISMERETLEN Kft.), és ha a készüléken külső mechanikai sérülési nyomok nem láthatóak (EGY SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft.), illetve ha a Vállalkozás szervize szerint az ilyen típusú hibák oka minden esetben valamilyen külső mechanikai hatás, azaz nem rendeltetésszerű használat következménye (ISMERETLEN Kft.) szemben azzal, amiről az EGY SZERVIZELÉSSEL FOGLALKOZÓ Kft. véleménye, hogy az LCD panel vélhetően gyártási hibából adódóan folyt meg feloldása megtörtént volna, akkor egyértelműen megítélhető lenne a kialakult helyzet. Ezért is hivatkozik arra a tanács, hogy milyen körülmények között jöhet létre a rejtett hiba, és ezért ért egyet azzal, hogy független szervizben kell véleményt kérnie a Vállalkozásnak. Az eljáró tanács álláspontja szerint, sem a szerviz, sem a Vállalkozás arra vonatkozóan nem terjesztett elő semmilyen bizonyítékot, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, sőt azt sem közölték, hogy mi a repedés, illetve a megfolyás konkrét oka, aminek a másik fél szerint nincsenek is látható nyomai (külső mechanikai VEMBT szám: / /5

6 sérülés). Hogyan jöhet létre egy olyan állapot, ami a rétegek között mutatható ki, de külsőleg nincs nyoma a ráhatásnak. A Ptk. 6:173. (2) bekezdése alapján is, a jótállás teljes időtartama alatt a bizonyítási teher a Vállalkozásra hárul, tehát a jótállás időtartama alatt neki kell bizonyítania azt, hogy mi volt a meghibásodás oka. A nem rendeltetésszerű használat tényként való megjelölése csak akkor vezethet eredményre, ha a szakértői vélemény tartalmazza pl. a bevizsgálás, mérés eredményének összevetését a gyári adatokkal; ha vannak, akkor a szabványokkal. A jelzett Kft. által kiadott szakvélemények pusztán olyan megállapításoknak minősíthetők, amelyek semmivel alá nem támasztottak. Az eljáró tanács álláspontja szerint, különösen akkor, ha a gyártó saját szakszervize, vagy vele tartós szerződéses jogviszonyban álló vállalkozás és nem egy, a gyártótól teljesen független szerviz, vagy szakértő állapítja meg, hogy valamelyik fogyasztási cikke elvesztette a garanciára való jogot, igen alaposan meg kell neki azt indokolnia, hogy az elfogultság vádja ne érhesse. abc) A döntés meghozatalakor nem hagyta figyelmen kívül a tanács, hogy kellékszavatossági igénye alapján a Fogyasztó választása szerint [Ptk. 6:159. (2) bekezdése] a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. abd) Ugyancsak fontosnak tartja tanács a költségek megfizetésével kapcsolatosan: Ptk. 6:166. (1) bekezdése: A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik. Ptk (1) bekezdése: A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. (A régi Ptk (1) bekezdése még példálózóan kiemelte: A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis. b) A rendelkező részbeni 30 napos határidő elegendő arra, hogy a Felek közötti konzultáció megtörténjen, a készülék szervizbe szállítását a Vállalkozás megoldhassa (vagy annak díját megfizesse). IV.a) Az eljáró tanács a Fogyasztó panaszát megalapozottnak ítélte meg. Mivel ún. alávetési nyilatkozatot nem tett a Vállalkozás, ezért kötelező határozatot nem hozhatott. A Fogyasztó a tett egyezségi ajánlatot nem fogadta el, mert nem bízott abban, hogy az egyoldalúan kijelölt szerviztől pártatlan véleményt kapnak. Az eljáró tanács által tett ajánlás figyelemmel van a Vállalkozás eredeti ajánlatára, annak végeredményben egy finomított változata. Ez biztosíthatná, hogy a Fogyasztó ne vonja kétségbe a szakvélemény megalapozottságát. A tett ajánlást, amelyet a tanács a Fgytv. 32. b) pontja alapján tett, a Fogyasztó tudomásul vette. b)a tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki. Jogorvoslati lehetőséget a Fgytv. 34. (2)-(4) bekezdései biztosítanak. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben VEMBT szám: / /6

7 a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az ajánlás teljesítése (következik a szó köznyelvi értelméből is) a Vállalkozás döntésére van bízva, azt vagy teljesíti, vagy nem. Nem teljesítés esetében nincs arra lehetőség, hogy az ajánlást jogi úton kikényszerítsék. Az eljáró tanács felhívja a Fogyasztó figyelmét, hogy a Fgytv. 36. (5) bekezdésének alapján köteles az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról értesíteni a békéltető testületet. Az esetleges elmaradást az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével kérjük bejelenteni. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, hogy amennyiben nem teljesíti az ajánlásban foglaltakat, úgy a Fgytv. 36. alapján a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül a törvényben írt egyéb feltételek fennállása esetén - nyilvánosságra hozza. A tanács tájékoztatja Fogyasztót, illetve a Vállalkozást, hogy az eljáró tanácsnak a jelen eljárást ajánlással lezáró döntése nem érinti azt a jogukat, hogy az ügyet békéltető testületi eljáráson kívül ismételten áttekintsék, törekedve a megoldásra. Tájékoztatja a tanács a Feleket, hogy a Fgytv. 33. (5) szerint A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb harminc napon belül meg kell küldeni a feleknek. c) Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Az eljáró tanács köteles tájékoztatni a Feleket, amennyiben a Vállalkozás a tanács által határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a Fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását [Fgytv. 36 (3) bekezdés] A végrehajtási záradék iránti kérelemről a békéltető testületet is értesíteni kell. Veszprém, január.. Kapja: 1. FOGYASZTÓ tértivevénnyel 2. fogyasztóvédelmi referens, VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. Irattár az eljáró tanács elnöke VEMBT szám: / /7