2011. MÁJUS. A fenn és lenn gyötrelmei Mindenki szeretne Pán Péter lenni

Átírás

1 2011. MÁJUS A fenn és lenn gyötrelmei Mindenki szeretne Pán Péter lenni 1

2 Álláspontom a kamarai tagságról! Április elejétôl kezdhették meg azok a gyógyszerészek, akik eddig nem voltak a Magyar Gyógyszerészi Kamara tagjai, a kamarai tagfelvételi eljárási rend szerint a kérelmük elôkészítését, majd benyújtását a Kamara Hivatalaiba. Kiknek kell kamarai taggá válniuk? Az egészségügyi törvény szerint a gyógyszerellátás az egészségügyi szolgáltatás szerves része. A gyógyszer el látás a gyógyszergyártás, gyógyszer-nagykereskedés és a gyógyszertári hálózat hármas egysége. Álláspontom sze rint mindazon gyógyszerészek, akik a gyógyszer ellátás bármelyik ágazatában végzik tevékenységüket, a beteg egészségi állapotára közvetett vagy közvetlen módon van nak hatással. Tehát egészségügyi tevékenységet végeznek. Az egészségügyi törvény megfogalmazása szerint az: egészségügyi ellátás: a beteg adott egészségi állapotához kapcsolódó egészségügyi tevékenységek összessége A gyógyszerek gyártásának, forgalmazásának és gyógyszertári expediálásának elsô és legfontosabb célja, hogy mindenki hozzájuthasson a gyógykezeléséhez szükséges biztonságos és hatékony gyógyszeréhez. Meggyôzôdésem, hogy a hivatásunk iránt a köztudatban évszázadok alatt ki alakult és ma is erôsen élô megbecsülés, valamint a gyógyszerészetünk jövôje, így a saját jövônk iránt érzett felelôsség és elkötelezettség minden gyógyszerészt elvezet a Kamarába. A kamarai törvény módosítása arra nyújt újra lehetôséget, hogy: önállóan intézzük szakmai ügyeinket, képviseljük szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeinket, társadalmi súlyunknak, szellemi tôkénknek megfelelô mértékben hozzájáruljunk az egészségpolitika alakításához, a lakosság egészségügyi ellátásának javításához. Ne keressen senki kifogást, okot, jogi értelmezést, hogy miért nem kell kamarai taggá válnia! Gyógyszerészek, a Kamarába belépni nem kell félnetek, jó lesz! Szívélyes üdvözléssel és várakozással: dr. Hetényi László gyógyszerész, alapító tag (1989) 5

3 A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítása, a gyógyszerkasszából való jelentôs elvonás az egészségügy kórházi-intézeti szféráját is új helyzet elé állítja. Miközben a terület finanszírozásának nehézségei régóta fennállnak, ezen belül a kórházi gyógyszerellátás különösen nehéz feladat elé nézhet. Dr. Budaházy Emil, a Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelôintézet és Baleseti Központ korábbi fôigazgatója, jelenleg orvos-igazgató helyettese 6 Gondolom, semmi újat nem mondok azzal, hogy a kórházak finanszírozása Magyarországon hosszú-hosszú évek óta változatlanul katasztrofális. Ennek ellensúlyozására annyi történik az utóbbi években, hogy jön egy segélycsomag : OEP-megtakarítás vagy egyéb címen érkezik valami kis pénz, de hát ez mindig csak töredéke annak, amire szükség volna. Kimondhatjuk, hogy 1993 óta reálértékben folyamatosan csökken a kórházakra fordított összeg. Vegyük például a HBCs-nek becézett csodaformulát, az úgynevezett homogén betegségcsoportokra fordított pénzösszeget: ez jelenleg éppen 150 ezer forint, ami természetesen a virtuális átlagbetegre vonatkozik. Ennek értéke az elmúlt évtizedben alig változott, holott közben nagyon sok minden történt, az orvostudományi kutatá-

4 soktól a gyógyítás gyakorlatáig. Tehát míg például lehetséges, hogy ma már rövidebb idô alatt és olcsóbban is meg tudjuk gyógyítani az egyik beteget, addig viszont a másikat hosszú és eddig nem ismert, költséges eljárásokkal kezeljük, vagyis ezen a refe renciaösszegen jelentôsen változtatni kellene: nagyjából ma már legalább a duplájára, tehát mintegy 300 ezer forintra kellene emelni. Hiszen a tendencia az, hogy mindennek felfelé megy az ára, az egészségügyben pedig ráadásul még a legegyszerûbb alapanyagok zöme is drága külföldi portéka, szóval már most is a falnál vagyunk Mit tudnak tenni: honnan, mibôl, kitôl vesznek el? Mindenbôl és mindenkitôl. Az egészségügyi dolgozók relatíve még rosszabban fizetettek, egyre kevesebb jut karbantartásra, uram bocsá felújításra, és persze adott esetben a betegek ellátására is. Ez a tragikus helyzet, a betegek pedig, persze, mindennek megérzik a hatását. Egyre nehezebb megtartani az egészségügyben a dolgozókat: a szakképzett emberek nagy része elhagyja az országot, hogy máshol keressen boldogulást, és az itt maradók sem bírják már, hogy a gázszámlás elôl bujkáljanak és, bizony, aki ilyen helyzetben van, az könnyebben beszól a betegnek, aki, szegény, pedig nyilván amúgy sincs rózsás idegállapotban, és egy kevésbé kedves szót is késszúrásként él meg. Itt tartunk most, és még mindig nem látszik a kiút. Ön szerint mit kellene tenni? Alapvetô dolog, és ezért nem hagyható szó nélkül, hogy nálunk az egészségügyre fordított összeg a GDP százalékában nemhogy döbbenetesen az uniós átlag alatt marad, hanem még a visegrádi országok átlagához viszonyítva is sokkal alacsonyabb! Ebbe azért nem szabadna belenyugodni, ezen változtatni kellene. Én nem tudom, honnan lehetne elvenni, ez nem az én dolgom, de így biztosan aránytalan az elosztás. Büszke lehetek arra, hogy a véleményemet korábban (másokéval együtt) mindig kikérték, a legmagasabb szintrôl is, azzal viszont már nem biztos, hogy érdemes eldicse kednem, hogy sohasem fogadták meg, amit javasoltam Vegyük például az egészségügy egyik gumicsontját, a struktúramódosítást. Jó néhány anyag készítésében vettem már részt nagy lelkesen ez ügyben nulla eredménnyel. Pedig ha valaminek lenne értelme, akkor ennek igen. Persze, azért néha történik valami, például a sokat bírált Molnár Lajos intézkedése, melyben azt mondta: ha leadsz x darab aktív ágyat de azt tényleg megszünteted!, akkor adok neked ágyanként néhányszázezer forintot. Szóval nem sokat, de mégis, akkoriban ez a pénz is nagyon jól jött, tehát önként és dalolva számoltunk fel országosan vagy ezer felesleges ágyat, ami az egészségügynek abban a pillanatban néhány milliárdjába került, hosszútávon viszont óriási megtakarítással járt. A struktúravál tásnak ez lehetne ma az egyik fô iránya: az aktív ellátás felôl a krónikus irányába, onnan pedig már a szociális szféra felé tolni a rendszert. Ehhez persze kell némi pénz, de nem feltétlenül horribilis összegek. Én inkább úgy 7

5 látom, a valódi struktúramódosításhoz a közös akarat hiányzik Vajon miért? Milyen okok játszhatnak ebben szerepet? Már az egésznek az alapját adó területi rendszer elfogadásában is a mai napig óriási a huzavona: a nagytérségtôl a megyén át a régióig számtalan érv és az azok mögött rejlô érdekeltség játszik itt szerepet. Én pedig azt mondom, hogy ha csak az általam ismert néhány tucat jó szakemberbôl bezárnánk ötöt néhány napra egy szobába, akkor biztosan meg tudnák jól alkotni az új rendszert: minden adat és minden tudás rendelkezésre áll hozzá. Nem olyan ördöngös dolog ez, elôször is meg kell nézni, hogy az adott területen milyen ellátás van, illetve mi hi ányzik, azután ezeket át kell csoportosítani a szomszédos térségek között. Így létrejönne egy olyan struktúra, amely sokkal rentábilisabb lenne az eddiginél, mert megszûnnének a felesleges duplikátumok, és jóval kisebb ágyszámmal jóval mûködôképesebb lehetne a rendszer. Persze, ilyenkor mindig érdekek sérülnek, amikor például kiderülne, hogy mondjuk valójában nincs is szükség annyi urológiai vagy szemészeti osztályra, amennyi jelenleg mûködik. Mondok egy meredek hipotézist: becslésem szerint, ha a fôvárosi kórházak összes ágyszáma abszolút értékben az egyik pillanatról a másikra húsz százalékkal csökkenne megfelelô struktúrában persze, akkor sem feltétlenül következne be tragédia! Természetesen ez csak akkor érvényes, ha mindezt nagyon gondos tervezés elôzi meg. Egyelôre azonban még csak a gyógyszerkassza lefaragásánál tartunk. Milyen következménnyel járhat ez a kórházakra nézve? Mi a három nagy budapesti kórház: a Szent István és László együtt, a Szent János és a Péterfy Kórház egyike vagyunk. Éves költségvetésünk nagyjából 13 milliárd forint; ennek éppen tíz százaléka, 1,3 milliárd esik a felhasznált gyógyszerekre. Igen ám, de szó nincs arról, hogy mi ezt ténylegesen el is költjük! Hiszen rengeteg készítményt megkapunk rabatt, illetve kórházi adomány formájában, és emellett számtalan gyógyszer kipróbálásában vagyunk benne, amelyeket szintén ingyen kapjuk. Ha mindezt leszá mítjuk, akkor arra jutunk, hogy jelenleg való jában csak 750 millió forintot költünk gyógyszerre, tehát a keret mintegy háromötödét. Ha azonban az elvonások bekövetkeznek, akkor én úgy számolom, hogy mi körülbelül 150 milliót fogunk bukni, ennyivel többet kell majd költenünk gyógyszerre. Egészen egyszerûen azért, mert a gyártók a kinti közforgalomban olyan veszteségeket fognak elszenvedni, továbbá olyan plusz terhek kerülnek rájuk, aminek következtében nem lehetnek már velünk sem oly nagyvonalúak, hogy ennyi rabattot és adományt adjanak. Azonban ez még semmi ahhoz képest, ha egyikmásik nagy gyártó úgy dönt, hogy elege van itt a macerából: könnyebben és jobb áron tud eladni, mondjuk, Németországban, hát miért kínlódjon ennek a kis Magyaror szágnak a piacán?! Esetleg fogja magát néhány, és kivonul na, az már nem lenne nagyon vidám 8

6 Dr. Higyisán Ilona, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház fôgyógyszerésze Mint azt jól tudjuk, a megszorítások sorában nem a mostani az elsô lépés: a HBCs (homogén betegség-csoportok), és ezen belül a kórházi gyógyszerellátás finanszírozása terén hosszú évekre nyúlnak vissza az elvonások. Éppen ezért a mi kórházunk már 2004-ben megtette az elsô lépéseket a változások negatív hatásainak kivédése érdekében. Ennek egyik pillére az úgynevezett betegre szabott gyógyszerelés, amelynek lényege, hogy a hagyományosan elterjedt, a kórházi osztályok dobozos gyógyszer el látása helyett minden beteg adagokra lebontva, egyedileg kapja meg a napi gyógyszeradagját. Ezen felül minden egyes beteg terápiáját gyógyszerész felügyeli, akihez egyegy kijelölt osztály tartozik. A gyógyszerész szükség esetén elvégzi a hatóanyagon belüli készítménycseréket (helyettesítést) is, ugyanakkor az esetleges hatóanyagcserét a kezelôorvossal egyezteti, majd ennek megfelelôen módosítja a terápiát. Természetesen ezekre a változtatásokra akkor kerül sor, ha a gyógyszertár nem rendelkezik a betegnek rendelt gyógyszerrel. Az így bevezetett napi gyógyszerelés szabályozott, mind a rendelés, mind a kiadás oldaláról jól dokumentált, elektronikusan követhetô, és így a gyógyszerbiztonságon túl már jelentôs összegeket is sikerült megtakarítanunk. Mert szinte szemenként követik a gyógyszerek útját? A tapasztalatok szerint szigorú dokumen táció hiányában a gyógyszerek jelentôs része vagy az osztályon elfekvô készletként szerepel, vagy kifolyik a rendszerbôl! Az intézeti gyógyszerészet ugyanis nem úgy mûködik, mint a közforgalmú: ott a beteg névre szó lóan hozza a receptet, és fizet érte. Egy kórházban a hagyományos ellátás során a gyógyszer csak az intézeti gyógyszertárig, illetve az osztályokra való kiadásáig követ hetô pontosan, de azután már homályba vész a készítmények sorsa. Ennek kivé dé sére vezettük be a napi gyógyszerelési rend szert, amelyet elsô lépésben 2004-ben száz tíz ágyon, azután 2007-ben már mintegy négyszáz ágyra kiterjedôen, az aktív osztá lyokon és egy krónikus osztályon vezettünk be. A megtakarítást a folyamatok össze tettsége miatt egészen pontosan nem tudjuk meghatározni, de azért az talán mond va lamit az inflációs és egyéb adatok tükrében, hogy nálunk 2007 óta a gyógyszerekre for dított összeg nem nôtt, sôt folyamatosan csökkent! A lényeg tehát a szigorú dokumentáció? Más intézetekre is vonatkozó információim alapján úgy gondolom, hogy a lényeg a szigorú intézeti keretgazdálkodás. A gyógyszerellátás csak ott mûködhet jól és pazarlás nélkül, ahol az egész kórház szakmai gazdálkodása szigorú. Ahol finoman fogalmazva túl nagy a betegellátás és a terápia szabadsága, azok az intézetek könnyebben kerülhetnek alapos mínuszba, akár a gyógyszergazdálkodás miatt. Ott nehezebben tudják kihasználni azokat a lehetôségeket is, amelyek az intézeti szférában adódnak, például az originális kontra generikus készítmények árversenyébôl. Az egyre több és egyre olcsóbb generikum megjelenésével ugyanis az originális is bent akar maradni : lehet, hogy az intézeti környezeten kívül egy készítmény nem kapott támogatást, vagy éppen már elvették tôle, nálunk esetleg mégis 9

7 az olcsó generikumokkal egy árszinten, vagy akár az alatt jelenik meg. Talán a gyártóknak azért is olyan fontos jelen lenni az intézeti szférában, azért éri meg nekik egészen olcsón, sôt ingyen adni gyógyszereket, mert azt feltételezik, hogy a kórházban az adott készítményre beállított krónikus beteg majd otthon is azt fogja kapni, nem? Ez nincs feltétlenül így, ugyanis a jelenleg érvényes jogszabályok azt írják elô, hogy a kórházból távozó beteg otthonában javasolt terápiáját hatóanyag-szinten kell megadnunk. Tehát adott esetben a beteg háziorvosa vagy kezelô szakorvosa hacsak a zárójelentés nem gyári néven tartalmazza az alkalmazott terápiát meg sem tudja hivatalosan, hogy a beteg mely készítményt kapta a kórházban. Persze, ennek ellenére az tény, hogy a gyártóknak érdeke jelen lenni az intézeti terepen, olyannyira, hogy nem titok: jelentôs mennyiségû készítményt adnak az intézményeknek teljesen ingyen, részben orvosi minta, de fôként kórházi adomány for májában. Ez utóbbi különösen érvényes azokra az intézetekre, ahol például onkológiai vagy immunológiai osztályok nagy értékû készítményeket nagyobb mennyiségben alkalmaznak. A kórházi gyógyszerkasszákat eddig ezek a folyamatos adományok tartották valamelyest egyensúlyban. Mi történhet a közeljövôben, ha a gyártók terhei is megnônek, és nem lehetnek már ilyen bôkezûek? Hát, ez beláthatatlan következményekkel járhat, összeomolhat a betegellátás. A gyártók ugyanis már nem nagyon fogják tudni ezt tovább kompenzálni. Ha ugyanis valaki megnézi Európát az átlagos gyógyszerár-színvonal szempontjából, akkor azt láthatja, hogy bizony nálunk van az egyik legalacsonyabb érték. Ugyanakkor talán a mi oldalunkon, a kórházakban is vannak még tartalékok a rendszerben gondolok itt például az intézetek strukturális átalakítására, illetve szak mai alapú összevonására. Ma nem ritka az olyan kórház, ahol tizenöt-húszféle szakmai részleg mûködik: ha ésszerû átstruk turálás következtében ez, mondjuk, tizen kettôre csökkenne, akkor ez azt jelentené, hogy szûkül a profil, vagyis kevesebb féle gyógyszert kellene tartani, és akkor egy relatíve nagyobb ágyszámra ugyanazt a gyógyszert már olcsóbban tudnánk beszerezni, mint eddig. Egy másik lehetôség, amelyre már vannak is sikeres próbálkozások: több intézet összefogásával a közös beszerzés. Nagyobb volumennél ugyanis jelentôsebb árengedményeket, kedvezményeket tudunk elérni. A tizenegy fôvárosi kórház 2010-ben már el is kezdett egy ilyen együttmûködést, együttes gyógyszertender kiírásával, de sajnos nem lett sikeres, holott ezen a módon a kisebb kórházaknál is elérhetôk lehetnének az alacsonyabb gyógyszerárak. Mit javasolna még az ágazat felsô vezetésének? Az utóbb említett tendereztetéssel kap csolatban például azt sem tartom elképzel he tetlennek, hogy maga az OEP vegye ezt kézbe. A biztosító ugyanis pontosan tudja, hogy egyegy területen hány ágy és arra mennyi pénz van, az adott terület kezelé sé hez milyen gyógyszerek jöhetnek szóba, és csak olyan áron fogadna be gyógyszert, amelyen utána a kórházak ki is tudják fizetni felhasz nálásaikat! Másrészt már azt is fel vetettük, hogy jelentôs megtakarítást ered ményezne, ha az egészségügyben hasz ná latos termékek áfáját eltörölnék. A gyógy szerek öt százalékos, illetve az egyéb ter mékek huszonöt százalékos (!) forgalmi adó jától az egészség ügynek meg kellene sza badulnia. László István 10

8 11

9 Analitika a baj ellen Egy kiló gyógyszer bevizsgálása közben az analitikus mintegy tízkilónyi doku mentációt termel. Bár a szigorú admi nisztráció valószínûleg keveseket csábít erre a szakmára, az mégis fontos része a gyógyító munkának: olyan hibák küszöbölhetôk itt ki, amelyek miatt a gyógyszer esetleg nem javítaná, hanem rontaná a beteg állapotát. A gyógyszer-analitika titkaiba a TEVA minôségbiztosítási igazgatója, Vitányiné Dr. Morvai Magdolna avat be minket. Gyógyszer-analitikusokat még mindig számos helyen foglalkoztatnak: dolgozhatnak gyógyszergyárakban, különbözô kutatásokat végzô cégeknél, egyetemeken, de kórházak, illetve közforgalmi gyógyszertárak, gyógyszertári központok is alkalmazzák ôket, ezen kívül a gyógynövénykutatóknak és a gyógynövénytermékeket elôállító cégeknek is szükségük van az erre a feladatra kiképzett szakemberek munkájára. Vitányiné Dr. Morvai Magdolna szerint mégsem ezért tanulnak a gyógyszerészek továbbra is analitikát, sokkal inkább azért, hogy megértsék, milyen potenciális veszélyforrásokat jelenthet, ha egy gyógy szert nem megfelelôen állítanak elô, valamint hogy megismerjék azokat a módszereket, amelyekkel megbizonyosodhatnak arról, hogy az adott termék jó, biztonságos, nem veszélyezteti a beteget. A TEVA minôségbiztosítási igazgatója szerint hasonló feladatokat látnak el az analitikusok a gyógyszergyártóknál és forgalmazóknál is: annak alapján, hogy a telephelyre milyen anyagok érkeztek be, vagy mely gyógyszer gyártása zajlik éppen, megtervezik a napi programjukat. A tervnek megfelelôen kapnak mintákat, amelyekkel elvégzik és kiértékelik a vizsgálatokat, és mindent szigorúan adminisztrálnak. Ez már messze nem az a romantikus analitikai munka, hiszen, ahogy a gyógyszeriparban mondják, egy kiló anyag bevizsgálásához 10 kiló papírt gyártanak: a helyes gyógyszergyártási gyakorlat alapján minden tevékenységüket dokumentálniuk kell. A papírmunka már a vizsgálat elôtt elkezdôdik, mivel elôször az alkalmazandó módszerekrôl kell bebizonyítani, hogy alkalmasak arra a vizsgálatra, amelyeket el akarunk végezni velük. Tehát, hogyha ki akarunk mutatni egy hatóanyagot 98 és 102%-os mennyiségben, akkor elôször bizonyítékot kell szereznünk arra, hogy az adott mód szerrel kimutatható a hatóanyag, és bizony talansága nem nagyobb, mint plusz-mínusz 1%. Ezután kezdheti csak el az analitikus élesben az anyag vizsgálatát. Emellett a dolgozóknak saját oktatási tervet kell ké szí teniük, sôt sok esetben a vizsgáztatás is az ô feladatuk. Az újonnan belépôknek ugyanis a három hónapos próbaidô után bizonyos vizsgákat is le kell tenni, a helyi gyakorlatnak megfelelôen. Az analitikusok feladata a veszélyek kiszûrése is: ôk is felelôsek például azért, hogy ne történhessen gyógyszercsere, azaz minden egyes beépülô komponenst azonosítaniuk 12

10 kell. Természetesen az üzemi dolgozónak is figyelni, ellenôrizni, dokumentálni kell, hogy mi kerül a gyógyszerkészítménybe magyarázza a szakember. A gyógyszercserén kívül elôfordulhatnak úgynevezett keresztszennyezôdések is, amikor két gépsor dolgozik egymás mellett. Ilyenkor egy hibás gyakorlattal is át lehet szennyezni az egyik terméket a másik termékkel, ha nem tartják be a megfelelô technológiai lépéseket. Mindezeken kívül a termék kémiai bomlást is szenvedhet, ezért csinálunk stabilitásvizsgálatokat. Hasonló bajokat eredményezhet, ha nem tartják be a technológiai paramétereket, tárolási követelményeket, vagy nem a megfelelô hômérsékleten történik a szállítás. Ilyenkor az anyag kémiai bomláson megy át, esetleg toxikus bomlástermékek is keletkezhetnek, ami veszélyt jelent a betegre. Ha az analitikus hibát talál, elôször meg kell vizsgálnia, hogy a hiba csupán egyetlen tételt érint, vagy esetleg a teljes termelési folyamatot. Ennek megfelelôen lehet eldönteni, hogy milyen mennyiséget kell visszavonni a forgalomból. Ez utóbbit már természetesen nem az analitikus végzi, hanem a hatóság rendeli el, de a minôségbiztosítási vezetô az analitikusok eredményei alapján jelenti be a termék-visszahívási kérelmet. Hogyha olyan hibát találunk, ami technológiára, gyógyszerösszetételre vagy a gyógyszer saját tulajdonságára utal, akkor felfüggesztjük a gyártást, egészen addig, amíg ki nem küszöböljük a hibát. Ezt is be kell jelenteni a hatóság felé mondja a szakember. Vitányiné Dr. Morvai Magdolna szerint egyebek között az is bizonyítja, milyen fontos az analitikusok munkája, hogy csak a TEVA gödöllôi telephelyén, a Minôségellenôrzésben és Kutatás Fejlesztésben mintegy 120 analitikus dolgozik, míg Debrecenben, ahol az összlétszám is nagyobb, még ennél is több. Kovács M. Veronika Az idei Anoli-díj gyôztese kutatói kategóriában Dr. Turiák Lilla, a hallgatói kategóriában Wilk Erzsébet lett. Bilobil Aktív. Aktív fejben + Aktív testben! Új! A Bilobil Aktív étrend-kiegészítô kapszula. Összetevôk: Ginkgo biloba levél száraz kivonat (60 mg), Ginseng gyökér száraz kivonat (100 mg). Ellenjavallat: 3 éves kor alatt, terhesség, szoptatás, magas vérnyomás és véralvadásgátló szerek szedése, valamint az összetevôk bármelyikével szembeni túlérzékenység esetén. 13 Mûtéteket megelôzôen szedése nem javasolt. Az étrend-kiegészítô nem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. OÉTI szám: 6668/2010 Pluss Kommunikációs Ügynökség BiA/201104/Humantrade Megfelelni a szellemi és fizikai kihívásoknak összetett feladat összetett segítséget igényel! Ilyen a két növény kivonatát tartalmazó Bilobil Aktív kapszula. A Ginkgo flavonoidok hozzájárulnak a szervezetet károsító szabadgyökök semlegesítéséhez, a keringési rendszer normál mûködéséhez, a megfelelô véráramláshoz, így a sejtek oxigénnel és tápanyaggal való ellátásához. A Ginseng pedig gondoskodik a megfelelô szellemi és fizikai erônlét fenntartásáról. Bilobil Aktív a mindennapok szellemi és fizikai aktivitásáért!

11 Szinte soha nem alszik, beszél, pörög, szervez, nyüzsög, pillanaton ként más tevékenységbe fog bele, néhány percen belül egyszer re próbál könyvet írni, képeket fes teni, politizálni, és mel lesleg meg váltani a világot. Máskor meg le hangolt, örömtelen, étvágytalan, kép telen dolgoz ni, és meg akar halni. Összefoglalóan így jellemzi Bánki M. Csaba pszichiáter, far makológus, a Debreceni Egyetem címze tes professzora a bipoláris zavarral küz dôk érzelmi és han gu lati állapotait. A rég óta ismert kór képnek sokáig mániás dep resszió volt a neve, de a szakemberek az utóbbi évtizedekben inkább bipo láris zavarnak mondják, mert ez az elneve zés jobban kifejezi a lé nyeget, egyér tel mûbb és ponto sabb. 14

12 Bánki M. Csaba A korábbi elnevezés félrevezetô volt, mert ez a kórkép nem a depresszió egyik ( mániás ) válfaja még akkor sem, ha bizonyos sza kaszait súlyos depresszió jellemzi. A bipoláris zavar éppen azért bipoláris, mert nagyon leegyszerûsítve az agyban a jókedv és a rosszkedv szabályozása egyaránt elromlik, ezért mindkét hangulati oldalon megjelennek a szélsôségek. Olyan szélsôségek, ame lyekhez konkrét életesemények gyász, lottónyeremény stb. nem köthetôk. A kórképnek azonban sok formája van, és ez a tény a diagnózist megnehezíti. Márpedig a helyes diagnózis a sikeres kezelés szempontjából döntô fontosságú. Miért olyan nehéz a betegséget azo no sítani? A felfokozott pozitív, illetve kórosan negatív kedélyállapotok váltakoznak. Ez nem egyértelmû? Gyakran egyáltalán nem, mert az enyhe felhangoltság sokszor rejtve marad. Egyes vizsgálatok szerint a csak depressziósnak diagnosztizált betegek közel 20 százaléka ez Magyarországon több tízezer ember igazából bipoláris zavarban szenved. A depressziót könnyû észrevenni, hiszen a tünetek nyilvánvalóak. Ha az örömtelenség, lehangolt ság, alvászavar, enerváltság, étvágy zavar, testi-lelki-szellemi meglassultság, munkaképtelenség és öngyilkossági gondolatok közül öt egyidejûleg fennáll, akkor beszélünk depresszióról. Bipoláris rendellenességben súlyos depressziós periódusok vannak. Van azonban a betegségnek olyan típusa, amikor a mániás tünetek nem olyan súlyosak, ezért nem olyan egyértelmûek. Elkezd ugyan a páciens pörögni, sokat és gyorsan beszélni, szokatlan intenzitással intézkedni és lá zasan tevékenykedni, de ez nem elvisel he tetlen önmaga és a környezete számára. Mindenki örül, hogy már nem szomorú, hogy megjött az életkedve, és ezt a periódust mind ô, mind a környezete inkább pozitív do lognak, nem pedig kórosnak éli meg. A beteg és családtagjai ezekrôl a korszakokról az or vosnál nem is beszélnek, hiszen számukra ezek pozitívumok, a gyógyulás és nem a betegség jelei. Kórosságukat az adja, hogy az illetô személyiségéhez képest van szó túlságos felfokozottságról. Ez tehát az a forma, amikor a depresszió mély, a mánia azonban enyhe (ezért is hívjuk hipo -mániának). Létezik a bipoláris zavarnak olyan formája is, amikor mindkét kóros hangulati állapot csak ilyen enyhébb formában jelentkezik. És van olyan is, amikor mind a depresszió, mind a mániás szakasz olyan súlyos, hogy nem lehet nem felismerni: az ilyen mániás beteg önmaga és környezete számára elviselhetetlen. Féktelenné és gátlástalanná válhat, megszólítja az utcán az embereket és felajánlja magát vagy szolgálatait, minden pénzét felelôtlenül szétszórhatja, kockázatosan viselkedhet, gondolkodás nélkül vásárolhat, átrendezi a munkahelyét, kioktatja a fônökét, szóval kritika és kontroll nélkül cselekszik. Ilyenkor persze a diagnózis nem nehéz, de az elôbbi két esetben igen, és azok jóval gyakrabban fordulnak elô. 15

13 A helyes diagnózis felállítása azért fontos, mert a bipoláris zavar éppen mert a jó- és a rosszkedv szabályozása egyaránt elromlik depressziós állapotban sem kezelhetô jól antidepresszív gyógyszerekkel, sôt azok náluk újabb problémákat (például depresszióból mániába váltást) okozhatnak. A bipoláris zavar kétféle tünetcsoportja nem csupán különbözô súlyossággal jelentkezhet, hanem a kettô váltakozása is szabálytalan, kiszámíthatatlan. Sok betegnek kezdetben egymás után több depressziós periódusa lehet, és az elsô mánia csak évek múlva jelentkezik (a fordítottja is megesik, de az ritkaság). A súlyos depresszióban szenvedô, öngyilkossági gondolatokkal küzdô, örömtelen fiatal betegeknél, különösen ha antidepresszív terápiára nem reagálnak, mindig gondolnunk kell bipoláris zavarra tehát arra, hogy a mániás tünetcsoport még nem jelentkezett, vagy olyan enyhe volt, hogy senki nem vette észre. A bipoláris zavar fiatal korban szokott kezdôdni, az elsô depresszió (vagy ritkábban az elsô mánia) többnyire a 20. életév elôtt már megjelenik. Mivel bipoláris zavarban az agy mindkét irányú hangulatszabályozási rendszere hibásan mûködik, ezért a kétféle tünetcsoport bizonyos értelemben egymástól független életet él. Ezért fordulhat elô nem is túl ritkán hogy a hiperaktivitás és a depresszió egyszerre, egyidejûleg jelentkezik. Elsô hallásra ez szokatlannak tûnik, de a mánia és a depresszió két külön rendellenesség, nem pedig egymást kizáró ellentétek. Ilyen kevert epizódban a beteg étvágytalan, pesszimista, nincs kedve élni, sôt a halálra készül, másfelôl ezzel egyidôben kórosan aktív, fel gyorsult, szervez, nyugtalan és sokat beszél. Ez az egyik legkínosabb állapot, ilyenkor fordul elô a legtöbb öngyilkossági kísérlet. Részben talán azért is, mert ezeknek a betegeknek a levertség mellett van elég erejük és energiájuk hozzá, míg a tisztán depressziós beteg meglassultsága és magatehetetlensége néha még az önpusztító gondolatok valóra váltását is lehetetlenné teszi. A mániás fázisban hogyan érzik ma gukat a betegek? Kellemes, vagy kelle metlen számukra ez a felfokozott állapot? Az enyhe forma, tehát a hipománia lehet kellemes, fôleg egy súlyos depressziós szakaszhoz viszonyítva, de szó sincs róla, hogy a mánia mindig örömteli. Súlyos formája a környezet számára rendszerint elviselhe tetlen, de az állandó cselekvési kényszer, a gondolatok szüntelen tolongása ami miatt megállás nélkül gyorsan és állandóan beszélni kell valamint az érzések és késztetések pihenés nélküli pörgése a betegnek is gyötrelmes lehet. Belülrôl ilyenkor a külvilág lassított felvételnek tûnik, mintha minden és mindenki szándékosan akadályozná az ô életét, tehetségét, lendületét ez pedig dühöt, ingerültséget válthat ki. 16

14 Régóta megfigyelték, hogy a bipoláris betegség a véletlennél gyakrabban társul kreatív tehetséggel. Sikeres alkotómûvészek: írók, költôk, festôk sôt a közeli hozzátartozóik is jóval gyakrabban szenvednek bipoláris zavarban, mint az egészséges átlagnépesség. Fordítva ez kevésbé látványos, a rendelôben látott bipoláris betegek között csak kevés a kreatív alkotómûvész. Milyen szerekkel és mennyire sikeresen lehet ezt a kórképet kezelni? Egyáltalán, mindig kell kezelni? Hiszen a norma li zálás nyilván a kreativitás kárára válik. A bipoláris betegek életének átlagosan egyharmadát depressziós epizódok teszik ki, míg a mániás szakaszok legfeljebb hat-nyolc százalékot ami voltaképpen nagyon igazságtalan. Akárcsak az, hogy legfeljebb életük felét töltik valahol a kettô között egészséges (orvosi szóval eutímiás ) hangulatban. Gondolja csak végig, milyen keserves lehet minden harmadik napot örömtelenül, kedélytelenül, leverten, álmatlanul és étvágytalanul tölteni. Ennek ellenére néha vannak esetek, amikor a kezelés során valóban mérlegelnem kell, hogy mi az ára a rendellenes hangulati epizódok normalizálásának. Egyébként erre a mérlegelésre a bipoláris betegek nap mint nap rá is kényszerítenek bennünket, hiszen köztudottan ôk a legkevésbé lelkes és hûséges gyógyszerszedôk. Pedig érdemes volna: tartós és folyamatos gyógyszereléssel nagy többségük egészséges hangulatba juttatható, és legalább kétharmaduk hosszú éveken át tünetmentes is maradhat, másszóval szenvedés nélküli teljes életet élhet. 17

15 Ennek ellenére gyakran nem veszik be a gyógyszereket. Hol a mellékhatások miatt, hol pedig mert a mániás szakaszok elmaradását gondolkodásuk meglassulásaként, kreativitásuk csökkenéseként, örömforrásaik elvesztéseként élik meg (amiben lélektanilag van némi igazság). Egyes gyógyszerek például a libidót is csökkenthetik, amit a betegek érthetôen rosszul viselnek. A bipoláris zavar egyik leghatásosabb gyógy - szere mindmáig az évtizedek óta is mert és használt lítium. A lítium stabilizálja a hangulati életet, megszünteti a mániát, és tartósan szedve képes megelôzni mind a mánia, mind a depresszió visszatérését. Rá adásul meggyôzô statisztikai adatok szerint a lítium az egyik leghatékonyabb antiszuicid (öngyilkosság-megelôzô) szer. Ugyanakkor tény, hogy lehetnek kellemetlen és zavaró mellékhatásai; másik hátránya az, hogy a ke zelés során a vér lítiumszintjét rendsze resen ellenôrizni kell, mivel a hatásos és a mérgezô dózis elég közel van egymáshoz. A bipoláris betegségben hatásos gyógyszerek másik csoportját az ún. antikonvulzív han gulat stabilizálók alkotják, mint az eredetileg antiepileptikumként használt karmazepin, a valproinsav sói, vagy a lamotrigin. Ezek a gyógyszerek majdnem olyan hatásosak, mint a lítium, ugyanúgy stabilizálják a hangulatot, szintén ki tudják védeni az újabb mániás vagy depressziós epizódokat, de ezek vérszintjét nem kell folyamatosan mérni. Mellékhatásoktól sajnos ezek a szerek sem mentesek. A valproinsav története egyébként érdekes: Franciaországban új antiepilep tikumok fejlesztése során azt vették észre, hogy az egyik laboratóriumban minden szer hatásos volt, míg egy másikban ugyanazok a szerek inaktívnak bizonyultak. Az utánajárás során derült ki, hogy a hatást igazából az a folyékony valproinsav fejti ki, amit az egyik helyen a kísérleti molekulák oldószereként használtak. A bipoláris betegség gyógyszereinek harmadik családját a második generációs antipszichotikumok (aripiprazol, olanzapin, quetia pin, risperidon, ziprasidon stb) jelentik. Ezek a szerek hatásosan gyógyítják a mániát, ugyanakkor a régi, elsô generációs antipszichotikumokkal szemben nem provokálnak depressziót. Éppen ellenkezôleg, a bipoláris betegség depressziós epizódjait is hatásosan szüntetik. Ilyen kezeléssel tehát úgy múlik el a mániás, esetleg a hipomán vagy éppen a kevert állapot, hogy a helyükben nem alakul ki depresszió. Néha ezeket a gyógyszereket lítiummal vagy valproáttal kombinálva érjük el a legjobb eredményt, a tartós tünetmentességet és a visszaesések megelôzését. Vannak tehát eszközeink arra, hogy bi po láris betegeinknek jó életminôséget biz to sítsunk. A gyógyszereket szedését azon ban mai ismereteink szerint hosszú távon, rend szerint éveken keresztül folytatni kell, enélkül a betegség majdnem biztosan vis szatér. Bakos Júlia 18

16 Fertôzés honnan? Nôgyógyászati gombák A közhiedelemmel ellentétben a nôgyó gyászati gombás fertôzések nem tar toz nak a nemi úton terjedô infekciók közé, és nem is az uszodavízben szerzik be a betegek. Ezek a mikroorganizmusok együtt élnek az emberrel, ám bizonyos körülmények kedveznek elszaporodá suknak, vagy akár a gyulladásos folya matok megindulásának. 20

17 Sziller István szülész-nôgyógyász, a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nôgyógyászati Klinikájának docense Gombákat a szervezetben mindig találunk, hiszen elsôsorban a candida gombák a tápcsatorna mikrobiális flórájában jelen vannak, és normális körülmények között békésen megférnek a többi mikroorganizmussal. Ha azonban a végbél és a külsô nôi nemi szervek anatómiai közelsége miatt elszaporodnak, a szeméremtestet, illetve a hüvelyt is megfertôzhetik. Jellegzetes tünetek az égô, viszketô érzés, elôfordulhat folyás, illetve a szexuális együttlétek kellemetlenné, fájdalmassá válhatnak. Melyek azok a tényezôk, amelyek hatására ez az ökológiai egyensúly felborul? Leggyakrabban gyógyszerek hatásának következményeirôl van szó. Az antibiotikumok a nem kórokozó baktériumokat is pusztítják, így egy kúra után a bél alsó szakaszában a tápanyagért folytatott küzdelemben a gombák relatív elônyre tehetnek szert, tehát elszaporodhatnak. A hüvely gombás fertôzése és az uszoda között milyen kapcsolat van, hiszen sok nô meséli, hogy gombát kapott az uszodában. Ezekben az esetekben sem külsô fertôzésrôl van szó, hanem arról, hogy az uszoda vizében lévô vegyszerek a szeméremtesten és a hüvelyben kémiai irritációt hoznak létre. Azt még nem említettem, hogy a hüvelynek is van mikrobiális flórája, abban is élhetnek gombák. A vegyi irritáció hatására a nyálkahártya megsérül, és ez a sérülés kedvez azoknak a folyamatoknak, amelyek során az amúgy a hüvelyben normális esetben is élô gombák gyulladásos reakciókat produkálnak. Ugyanez történhet, ha valaki sokat lovagol vagy kerékpározik, csak ilyenkor nem kémiai, hanem mechanikai behatás idézi elô a nyálkahártya sérülését. Gyógyszerek, szteroidok, illetve immunszupresszív kezelés hatására is aktivizálódhatnak a hüvelyben élô candidák ilyenkor az immunrendszer megváltozott mûködése segíti a gombák által kiváltott gyulladásos folyamatok kialakulását. A gombás fertôzés ma a leggyakoribb hüvelyi infekció, és nekem meggyôzôdésem, hogy civilizációs betegségrôl van szó. Nemcsak azért, mert a nôk lovagolnak, uszodába mennek, bicikliznek, nejlonharisnyában járnak nem mondtam még, hogy érzékeny egyéneknél ez utóbbi is hajlamosító tényezô lehet, hanem azért, mert egy csomó gyógyszert megeszünk, anélkül, hogy tudnánk róla. A világ antibiotikum-felhasználásának kétharmad része az állatgyógyászatban történik, tehát a húsokkal is fogyasztunk antibiotikumokat, sôt szteroidokat is, hiszen az állatokat gyakran kezelik szteroidkészítményekkel. 21

18 A jó hír viszont az, hogy a nôgyógyászati gombás fertôzések igen jól kezelhetôk: alkalmazhatunk helyi készítményeket, kenôcsöket, kúpokat, de vannak nagy hatékonyságú szájon át szedhetô gyógyszerek, köztük olyan is, amelybôl elég egyetlen tablettát bevenni. A hüvelygomba a terhesség alatt igen gyakori probléma: a kismamák százaléka küzd vele. Kellemetlen ugyan, de sem a spontán vetélés, sem a kora- 22 szülés kockázatát nem fokozza, és a terhesség tizenkettedik hetét követôen a lokális kezelés megengedett. Szájon át történô antimikotikumok alkalmazása azonban terhesség alatt tilos. Mikor van szükség a gomba kitenyésztésére, mikrobiológiai azonosítására? A nôgyógyászati vizsgálat során nem kell csak a tünetekre vagy a gyulladásos képre hagyatkoznunk: a kenetet megnézhetjük mikroszkóp alatt, és meggyôzôdhetünk a gombák jelenlétérôl. Ha azonban elhúzódó, vissza-visszatérô, nehezen kezelhetô fertôzésrôl van szó, akkor szükség lehet a tenyésztésre. Elôfordulhat ugyanis, hogy a panaszokat nem albicans, hanem más candida okozza, és ilyenkor a szükséges kezelés komplikáltabb, már csak azért is, mert szájon át szedhetô gyógyszer nem is áll rendelkezésünkre. Néha szükség lehet a partner kezelésére is. Bakos Júlia

19 Alapozzon az egészségre! A hüvelyi normál ph-érték alapvető feltétele az intim terület védelmének, megakadályozva a kórokozók megtelepedését és a hüvelyi fertőzés kialakulását. A hüvely mikrobiális ökoszisztémájának összetételét és változásait több tényező és természetes védekező funkciók szabályozzák. Az egyik ilyen fontos tényező a Laktobacillus, mely hatására a hüvelyben tejsav képződik, és ennek eredményeként kialakul a vaginában egy enyhén savas környezet, ahol a ph-érték általában 3,8-4,5 között van. Ezen környezet védelmet nyújt a fertőzések ellen, hiszen a legtöbb kórokozó nem képes ilyen közegben szaporodni. A hüvely ph-szintje változó, ám a 4,5 fölötti hüvelyi ph-értéknél fokozott a megbetegedések, illetve a vetélés vagy koraszülés kockázata. A Detego PH-Balance Hüvelyi ph-teszt modern eszköze a női egészség védelmének A hüvelyflóra egyensúlyának felborulása gyakran jár együtt a ph-érték megnövekedésével. A 4,5-es értéknél magasabb hüvelyi ph-érték számos nőgyógyászati panaszt okozhat. A teszt használatával Ön időben képes felismerni a hüvely ph értékének megváltozását, így a fertőzés korán felismerhetővé, sőt egyes esetekben megelőzhetővé is válik. Intimápolás a Detego PH-Balance Hüvelyi ph-teszttel A nőgyógyászhoz forduló nők százaléka szenved hüvelyfertőzésben a következő panaszokkal: viszketés, égő érzés, szárazság, fokozott hüvelyfolyás, szagos hüvelyváladék. A Detego PH-Balance Hüvelyi ph-teszt segítségével gyorsan azonosítható az intim terület problémáinak oka. Mikor érdemes elvégezni a Detego PH-Balance hüvelyi ph-tesztet? 1 (*;/5). %9! ) *5% 1 %&($4# 0óra megbomlásának gyanúja esetén 1 %* &* "+) " / #5) # ** 5) +*4% 1 #;/; &(,&), /) 4# * (5)/ "5%* 1 ( ))5 # ** 1 &( )/:#5)(, #7 )$ (*!# $ ) *5% 1 3! ' (*% (( #, #7 )/ -+4# ) 5( %*" /5) +*4% 1 *:% *, %% ", )/" *5) 5 ; 5(/5) :, #. % )/ &#.4) 1 :, #. ) 5)/ *, *"&/4) #;** 5) +*4% A Detego PH-Balance Hüvelyi ph-teszt: egészségesen a terhesség alatt Bakteriális vaginózis (BV) a terhes nők kb százalékánál fordul elő. Ez növeli a koraszülés, a magzatvíz elfertőződés, a korai burokrepedés, a szülés alatti láz, a szülés utáni méhbelhártya-gyulladás, és a magzat bakteriális fertőzésének esélyét is. A hüvely ph-jának rendszeres vizsgálatával a terhes nők csökkenthetik a fenti betegségek kockázatát. Önellenőrzés otthon, egyszerűen Detego ph-balance Hüvelyi ph Teszt deteg ddetego eteego 2QQHOOHQR HHOOHQR O HHQQR OO QRRU U]R U]]RR WHV] WHV]W WHHVV] V] In vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz. 23

20 Egy örökifjú patikus Beszélgetés Dr. Révay Gáborral, a dorogi Pharma Révay Patika vezetôjével Szépen karbantartott, modern épületben, parkosított környezetben kapott helyet ez a patika a dorogi város központban. A barna tónusú belsô berendezés is mo dern, de tiszteletet parancsolóan hagyo mányôrzô. A vezetô derûs, nyitott, de so kat tapasztalt, határozott ember benyo mását kelti. Hogyan, miért lett gyógyszerész? Véletlenségbôl Újpesten születtem, édesapám jogi doktor volt, és pénzügyi vonalon, adóügyben tevékenykedett, édesanyám az újpesti városházán dolgozott, én pedig gyermekorvos szerettem volna lenni! Abban nevelkedtem, hogy a tanulás, a tudás a legfontosabb dolog az életben, mert azt nem veheti el senki sem. A szüleim az orvosi pályát nagyon támogatták, mondván, hogy annak a társadalmi presztízse is kellôképpen magas. Jelentkeztem tehát az orvosi karra, jól sikerült a felvételim, vártam az értesítést. Meg is jött, az állt benne, hogy felvételi vizsgája eredményes volt, de helyhiány miatt nem tudnak felvenni; az értelmiségi szár mazás akkoriban nyilvánvaló hátrányt jelentett. No, édesapámnak volt ismerôse a minisz tériumban, felmentünk hozzá. Az illetô saj nálkozott, hogy miért nem elôbb jöttünk, mert akkor még el tudta volna intézni a felvételt, de annyit most is meg tud tenni, hogy a fogorvosi vagy a gyógyszerészi karra felvetet, ha akarjuk gondolkozzunk rajta. A szüleim rögtön úgy reagáltak, hogy nehogy fogorvosnak menjek, hiszen oda kézügyesség kell, én pedig mindig ügyetlen gyerek voltam. Maradt a gyógyszerészet, bár a magisztrális készítmények miatt akkor még ott is komoly szerepe volt a manuális munkának Bár ezt talán akkor még nem is tudta. Volt egyáltalán valamilyen patikával kapcsolatos élménye korábban? Egy eset jut eszembe, amikor édesanyám- 24

21 mal az újpesti rendelôintézet gyógyszer tárában jártunk ahol egyébként azután nyári gyakorlatokon dolgoztam, és édesanyám kért valamilyen gyógyszert, majd megkérdezte a patikust, hogy tessék mondani, hogyan kell szedni? Erre a patikus szinte ráförmedt, hogy nem látja, rá van írva! Anyám akkor mondta, hogy fiam, aztán nehogy ilyen borzasztó patikus legyél! De hát engem ez a veszély nem fenyegetett, hiszen engem ôk a másik ember tiszteletére ne veltek, és arra, hogy az ember azért él a földön, hogy másoknak segíthessen. Így aztán rajtam ma is el szoktak csodálkozni, amikor például egy kisgyerek elejt valamit az utcán, és én le hajolok érte: hogy miért teszem ezt, már bi zony nem is egészen fiatal ember létemre. Nem tehetek róla, nekem ez már a vérem ben van, a gyerekeket, fiatalokat külön is tisztelem amúgy három gyerekem és öt unokám van. Térjünk vissza még az egyetemre: végül is megszerette a gyógyszeré szetet? Végül igen, bár az elején még kapálóztam: elsô év után át akartam menni az orvosi karra, csakhogy akkor jött a dékán, és közölte, hogy megszüntették ezt a lehetôséget. Beletörôdtem, és azután már a gyógysze részetre koncentráltam. Jól is végeztem, bizony, már elég régen, 1966-ban Állam vizsgásként próbáltam megszerezni az egyetlen újpesti állást, de azt természetesen egy szegedi kolléga kapta. Én pedig hová kerültem volna máshova, mint Tokodaltáróra! A végzés után pedig már ide, Dorogra, elôször egy kisebb, majd a nagy központi patikába, ahol késôbb aztán vezetô-helyettes lettem. Késôbb ugyan mehettem volna vezetônek Nagyigmándra, de akkorra már megsze rettem Dorogot, engem is megismertek és megkedveltek a betegek, itt mégiscsak volt nyüzsgés, túl nagy csendet nem akartam magam körül. Olyannyira, hogy ha jól tudom, valamikor még a nyolcvanas években maszek drogériát is nyitott itt?! Igen, akkor, 1982-ben az nagy szám volt Dorogon, hiszen a maszek zöldséges, vegyesbolt és butik után mi nyitottuk meg a magándrogériát. Amihez akkor bizony egye- 25

22 temi végzettség is kellett! Engem pedig mindig is érdekeltek a természetes alapanyagokból készült szerek, olyannyira, hogy a doktorimat is ilyen témából írtam: az orbáncfû gyógyhatásáról. Annak ellenére, hogy én nem nagyon ismerem a természetet az apósomék farmján nevetnek rajtam, amikor a zöldségeket is összetévesztem, és bizony talán a kamillavirágot sem ismerném meg: engem mindig is a növények gyógyhatása érdekelt. A patikában akkoriban úgy nyolcszázféle gyógyszert tartottunk, de emellett nagyon sok természetes alapú készítményt, elsôsorban gyógyteákat is. Kitaláltam mindenféle hatásos keverékeket, amelyeket nagyon megszerettek az emberek, egyre nagyobb igény volt ilyesmire. Bíztam benne, hogy mindezt jobban ki tudom majd elégíteni a drogériában, hozzáadva a kozmetikumok széles választékát. Nekem ugyanis mindig jó kapcsolataim voltak, könnyen be tudtam szerezni a vásárlók által hôn áhított, divatos nyugati dezodorokat és egyéb termékeket is. Amikor például az egész országban hosszú sorok álltak Béres-cseppért, nálam akkor is volt. De nem azért, mert megkentem valakit, hiszen arra nekem nem lett volna pénzem, hanem egyszerûen jól kommunikáltam, megtaláltam a hangot mindenkivel. Jó, de nem sajnálta otthagyni a patika világát? A patikát sajnáltam, de a konkrét munkahelyem már nem. Ugyanis ott nem bizonyult kellemes nyugdíjas állásnak a vezetô-he lyettesség, mert amikor ne adj isten valami problémát találtak a felettes szervek, akkor én is felelôs vezetô voltam, amikor viszont a dicsô séget kellett learatni, amikor jutalmazás volt, akkor csak a vezetô létezett ebbôl lett elegem. Azért egy négyórás állást patikában is megtartottam, méghozzá Tokodaltárón, ahol kezdtem. Felépítettem hát a drogériát, csináltam is lelkesen hosszú évekig, jól is ment. Késôbb aztán éppen egy sajnálatos ese mény fordított vissza a patika felé: édesanyám meghalt, és az örökségbôl meg tudtam venni itt, az új városközpontban egy helyiséget, akkor még drogériának et írtunk, és néhány hónap múlva, amikor lehetôség adódott saját patikára, rögtön eladtam azt a helyiséget, és a kapott öszszeggel bele tudtam vágni ebbe a patikába, banki hitellel persze. Egy ponton azonban elfogyott a pénzem, a hitel pedig még nem indult be, úgyhogy akkor megállt itt a munka. Na, akkor viszont totóztam, és amilyen marha szerencsém volt, 13+1 találatom lett! Több mint egymillió forintot nyertem, amivel aztán már sínen voltunk Ért egyébként a focihoz? Persze, újpesti gyerekként, hogyne. Nagy futballdrukker voltam, édesapám már hatéves koromtól vitt a meccsekre, Puskást, Kocsist láttam focizni. Itt Dorogon aztán voltam a futballcsapat elnöke is, de hát elsô sorban azért, hogy szponzorokat szerezzek. Elmentem az égetômûhöz meg a többiekhez, és a végén huszonhét óriási reklámtábla volt a pálya körül, talán a Fradinál sem volt több Jól lehetett mûködtetni a csapatot, majdnem feljutottunk az NB1-be. És persze én voltam a csapat gyógyszerésze, sôt amikor a gyúrónk felkerült a válogatotthoz, akkor tôlem szerezte be a szükséges készítményeket az ô számukra is. A patikából, ami akkor, még az elején, gondolom, nagyon jól ment Az volt az aranykor: 32,6 százalék volt a stabil, garantált árrés! Nekem akkor egy Wartburgom volt, és nagyon vágytam valami jobb autóra. Elmentem egy autókereskedôhöz, aki alaposan felmért, és közölte, hogy hozzám igazából egy Mazda 323-as illene. 26

23 Igen ám, de az már akkor is drága autó volt, használtan is, nekem pedig nem volt annyi pénzem akkor. Mert viszonylag rövid idô múlva már Burgerlandban megvehettem a vadonatúj grafitmetál autómat! Igen ám, de ez a Kánaán még egy évig sem tartott, hiszen 1992 végén jött a pénzügyminiszter, mondván, hogy ha ennyire jól megy a maszek patikusoknak, akkor leveszünk az árrésbôl tíz százalékot. Aztán jöttek más kormányok, de abban mindig egyetértettek, hogy a patikusoktól el kell venni. Már persze mindig csak 2-2,5 százalékot, de azt követke ze tesen, és közben kitalálták a degresszív árrést is, úgyhogy minket lassan a padlóra küldtek. Én írtam annak idején egy nyílt levelet, amelyben levezettem, hogy fél éven belül hogyan okoztak nekem, egy közepes forgalmú patikának óriási veszteséget. Erre azt kaptam, mintegy válaszként, hogy egyes gyógyszerészek riogatják a társadalmat Azután jött a liberalizáció és a többi; milyen stratégiával vészelte át az elmúlt évtizedet? Patikát vezetni ma eléggé összetett feladat. Nálam a beteg az elsô, de rengeteg gazdasági és adminisztratív jellegû feladat is van, amit én utálok mindig is utáltam, de megtanultam a precíz munkát még édesapámtól, illetve az elsô fônökömtôl. Méghozzá alaposan, tehát pillanatok alatt elvégzem azt, ami esetleg másoknak órákba telik, a gyógyszerrendelést és más hasonló dolgokat, mert például jó fejszámoló vagyok, és a számítógép nélkül is gyorsan átlátom a dolgokat. De mondom, a beteg az elsô, tehát ha valamilyen gyógyszer esetleg éppen még sincs készleten, akkor én nem szoktam teketóriázni, gyors telefonok, aztán már ülök is az autóba, megszerzem a föld alól is, és egy-két óra múlva már a beteg kezében a fontos gyógyszer. Ennek a híre nyilvánvalóan elterjedt, ezt az emberek értékelik, és mindez a forgalmon is meglátszik. És nem utol sósorban a figyelem, a törôdés, hiszen nekem meggyôzôdésem, hogy néhány jó szó fél gyógyulással felér. Ráadásul az emberek mindenféle veszélynek vannak kitéve azáltal, 27

24 hogy nézik a gyógyszerreklámokat, aztán nyakra-fôre szednek olyasmiket együtt, amiket nem szabadna. Én mindig megkérdezem, hogy mit szed még, hogy tudja-e pontosan, hogyan kell alkalmazni, felhívom a figyelmét a veszélyekre stb. Lehet, hogy éppen lebeszélem valamilyen szerrôl, mert meggyô zôdésem, hogy feleslegesen szedné: nem az a célom, hogy mindenáron növeljem a bevételem egy-kétezer forinttal, hanem, hogy a betegeknek jobb legyen. Ezért aztán, amikor szombatonként lehet tudni, hogy ügyeletes vagyok, és az emberek jobban ráérnek, nemcsak a környezô településekrôl, de messze földrôl is eljönnek hozzám betegek, hogy Gáborkám, mi a véleménye, hogyan szedjem ezt és ezt, mit javasol esetleg másképpen, adjon tanácsot. Ez az igazán fontos, ez a patikus feladata. Hogyan látja a jövôt most, az új intéz kedések tükrében? Hát, nem vagyok pesszimista ember, de most meglehetôsen sötéten. Hogy csak egy példát mondjak: tudósok, orvos-kutatók, gyógy szerészek ezrei dolgoznak azon, hogy minél hatékonyabb készítményeket állítsanak a gyógyítás szolgálatába, és akkor most mi történik?! A sok-sok munkával létrehozott, legkorszerûbb gyógyszer-kombinációktól, amelyekben két vagy több szer együttes hatása érvényesül, elveszik a támogatást! A gyártókon és a nagykereskedôkön is óriási most a nyomás a megszorításokkal, de aztán végül minden itt a patikában csapódik le: nem tudom, mi lesz. Régen lehetett hosszútávra tervezni, ma pedig már a holnapi nap sem biztos. László István 28

25 EGÉSZSÉG, mérgek nélkül SILEGON 140 MG, A TERMÉSZETES MÉREGTELENÍTÔ A Silegon 140 mg étrend-kiegészítő kapszula segíti a máj hatékony méregtelenítő munkáját és regenerációját gyógyszerszedés, vegyszerekkel való rendszeres érintkezés, alkoholfogyasztás esetén. Egy doboz Silegon 140 mg 60 étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula ajánlott fogyasztói ára 1875 Ft*. Napi két kapszula alkalmazása esetén egy doboz Silegon 140 mg 60 kapszulával egyhavi méregtelenítő és májtisztító máriatövis-kúra biztosítható. 29 Forgalmazza a TEVA Magyarország Zrt. Az étrend-kiegészítő használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot. SIL201104/HT *1 kapszula egységára 31 Ft.

26 Már bekapcsolom a magnót, pedig még nem is kezdtük el a hivatalos interjút, de úgy érzem, mindjárt fontos dolgokról lesz szó. A gimnáziumi osztálytársakról beszélgetünk. Tornyi Ildikó a debreceni Ady Endre Gimnáziumba járt, ahonnan tizenhét évesen, elsô próbálkozásra került a Színmûvészeti Egyetemre, Marton László osztályába, aki a diploma után azonnal szerzôdtette is a Vígszínházba. Ennek már hat éve. Rögtön Tóth Manci volt a Lila ákácban ; engem zsebre tett a játékával. Azóta figyelem. Mindenki szeretne Pán Péter lenni Sokan vannak a pályán az Adyból, hiszen drámatagozatos gimnázium. Az osztálytársaid közül lett még színész valaki? Többen is. Molnár Mariannal az egyetemre is egy osztályba jártunk, Ô most Nyíregyházán van. Polgár Csaba az Örkényben színész, Ligeti Kovács Judit pedig a Maladype Színház tagja. De kikerült közülünk logopédus, zeneterapeuta, budapesti színházigazgató jobb keze is Szinte mindenki a mûvészeti élet közelében maradt. Ezek szerint tudtok egymásról. Az embereknek általában vagy életük végéig megmaradnak a gyerekkori barátaik, vagy teljesen eltûnnek. Érzésem szerint te az elôbbi csoporthoz tartozol 30 fotó: Tálas Péter Sok barátom lett itt is, amióta Budapesten élek, de az igazi barátaim gimis és általános iskolás koromból valók, sôt a falumból, Szentpéterszegrôl, ahol gyerek voltam. Most nyáron férjhez megyek, ô is falumbéli: életem elsô nagy szerelme. Sok minden történt közben, de újra egymás mellé keveredtünk, most már végleg. Szeretem magamban azt az érzést, hogy még mindig ugyanaz a kislány vagyok, aki abban a faluban felnôtt. Ô visszaráz abba a gondolati közegbe, ahonnan hajlamos vagyok elmászkálni. Idônként hiú vagyok, és túlságosan belefeledkezem a budapesti színésznôségbe, de az ô léte sokat segít, hogy megmaradjon az alapvetô természetességem, két lábbal a földön já-