GEOMORFOLÓGIAI VESZÉLYEK A SZAMOS-HÁTSÁGON. Jancsik Péter 1
|
|
- Fruzsina Dobosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GEOMORFOLÓGIAI VESZÉLYEK A SZAMOS-HÁTSÁGON Jancsik Péter 1 Az Erdélyi-medencének ezen tájegysége, melyet Szamos-hátságként (Podişul Someşan), vagy Szamos menti dombságként szoktak emlegetni, a földrajzi és ezen belül a geomorfológiai veszélyeknek igen nagy mértékben kitett terület. Az utóbbi évtizedek vagy inkább évszázadok során végbement antropogén behatások a litológiai és talajtani szempontból egyébként is érzékeny térséget még inkább kimozdították fejlődésének egyensúlyi állapotából. Az első ilyen jellegű emberi beavatkozás a természetes növénytakarót jelentő erdőségek kíméletlen kiirtása volt, főképp a nagy és közepes meredekségű lejtőoldalakról, utat engedve így a gyorsított eróziónak. A térség geológiai szerkezetének összetevőiből kiemelendő a nagy területeket alkotó, harmadkori eredetű agyag, vagy agyagos jellegű üledékek jelenléte, mely egyértelműen a lejtős tömegmozgások keletkezésének alapvető tényezője. A geomorfológiai veszélyek más jellegű megnyilvánulása a torrenciális eróziós képződmények létrejötte. Leginkább a talajpusztuláson már túljutott, valóságos badland -re hasonlító lejtőoldalakon következik be. A kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárás egyenes következményei a gyakran jelentkező árvizek, melyek Kárpát-medenceszerte komoly gondokat okoznak. A természetes növénytakarótól megfosztott kopár oldalakon végbemenő gyors lefolyás mindezt fokozza. A felszínalaktani veszélyek mélyen rányomják a bélyegüket a tájegység területhasznosítására, és ezen keresztül a többségében mezőgazdaságból élő falusi népesség mindennapi életére is. A deráziós folyamatok, vízeróziós képződmények keletkezése, valamint a talajpusztulás során egyre nagyobb, régebben megmunkált területek válnak használhatatlanná. A negatív kihatású felszínalakító folyamatok nem kímélik az emberi településeket sem, lakóházak tucatját, valamint közlekedési útvonalak több kilométernyi szakaszait teszik tönkre. Ezen tanulmányban nem áll szándékomban az egész Szamos-hátságról részletes rizikóelemzést készíteni, csupán a geomorfológiai veszélyeknek néhány jellegzetes vonását szeretném kiemelni és releváns példákkal alátámasztani. A kiemelt mintaterületek főképp a Szamos-hátság déli, délnyugati részében helyezkednek el (Kolozsvári- és Dési-dombság, Nádas mente, Kapus mente, Feleki-vonulat), de nyilván ez nem jelenti azt, hogy a tájegység többi térségeire nem jellemzőek, vagy kisebb mértékben lennének jelen a negatív kihatású jelenlegi felszínalakító folyamatok. A Szamos-hátság tájképileg és szerkezetileg is nagymértékben hasonlít az Erdélyi Mezőséghez, főképp, ha figyelembe vesszük az utóbbinak Cholnoky Jenő által javasolt elhatárolását. Szerinte addig tart a Mezőség, ameddig fellelhetőek a mezőségi agyagrétegek (alsó miocén) és a szarmáciai homokkövek, illetve az ezekhez igen szorosan kapcsolódó, jellegzetes lejtősuvadások (Cholnoky J., 1922). Ezen elgondolás alapján a Feleki-gerincet vagy a Kolozsvártól nyugatra elhelyezkedő területeket is oda kéne sorolni. Nyilván a jelenleg érvényben lévő tájbeosztás más képet mutat. A Kolozsvártól délre található Feleki-vonulat, a Kis-Szamos völgyétől északra lévő Kolozsvári-dombság, vagy a Nádas, Kapus mente a tágabb értelemben vett Szamos-hátság tartozékai, habár tájképi és domborzattani szempontból a Mezőségre ütnek. Csupán a hátság nyugati és délnyugati peremrészei kapnak más természetföldrajzi színezetet (Kis-Magura, Pányiki-plató, Hunyadi-medence), ahol a kristályos alapkőzet is a felszínre kerül. Az elemzett területen a negatív vetületekkel is rendelkező felszínalakító folyamatok nem újkeletűek, már évszázadokkal ezelőtt is jelen voltak, csak kevesebb jelentőséget 1 Jancsik Péter, egyetemi tanársegéd, Babeş Bolyai TE, Földrajz Kar, Fizikai Földrajz Tanszék, Kolozsvár, jancsik@geografie.ubbcluj.ro 1
2 Jancsik Péter: Geomorfológiai veszélyek tulajdonítottak nekik. Az agyagos, márgás, laza üledékekből felépülő lejtőkön a deráziós folyamatok képezik a legaktívabb felszínalakító tényezőt. Nem kell hozzá szakember, hogy megállapíthassa, hogy a domboldalak java része vagy már régebben lesuvadt, vagy pont most van mozgásban, vagy szemmel láthatóan a földcsuszamlások veszélyének van kitéve. A lejtőkön létrejövő árkok, vízmosások, horhosok évszázadokon, évezredeken keresztül fejlődtek, míg széles völgyek alakultak ki belőlük. Ezek a folyamatok most is tartanak, csakhogy egy olyan tájegységben, ahol a lejtők részaránya a teljes felszín 80 90%-át teszi ki, a jelenlegi lejtőfolyamatok mélyen rányomják bélyegüket a területhasznosításra, főképp a mezőgazdasági tevékenység és a beépíthetőség szempontjaiból. A felsorolásra kerülő geomorfológiai veszélytípusok közül talán a leginkább szembetűnők és a legnagyobb károkat tudják okozni a lejtős tömegmozgások (deráziók). A Cholnoky-féle terminológiában a miocén kori mezőségi márgás agyagokból álló, vízszintes rétegzettségű lejtőkön végbemenő nagyméretű felszínmozgásokat suvadásoknak nevezzük. A suvadás kifejezést a nemzetközi szakirodalom szóhasználatában mélyfészkű, homogén anyagú, esetenként rotációs jellegű, szingenetikus csúszópályájú felszínmozgásokkal lehet helyettesíteni. A suvadások az Erdélyi Mezőségen a leggyakoribbak, de mivel a mezőségi agyag a Szamos-hátság területén is előfordul, az ilyen jellegű felszínmozgások is fellelhetőek itt. Ezek a folyamatok a legszembetűnőbbek a Kolozsvári-dombság területén lévő Kajántóivölgyben, az Elővölgyben és a Harmadvölgyben. A suvadások nagyobb része régi képződmény, egyesek több ezer évesek, de találhatóak új formák is, melyek folyamatos mozgásban vannak. A régebbi formák sem stabilizálódtak véglegesen, ugyanis a létrejött nagyméretű, néha m magas suvadáshalmok oldalain újabb, más jellegű csuszamlások jöttek létre, melyek a hupák lealacsonyodásához vezetnek. Főképp a hupák meredekebb, déli kitettségű részein omlások is előfordulnak, melyek során a lecsúszott halmok összetartásában szerepet játszó homokkő padokból és a vulkáni tufa rétegeiből szakadnak le különböző méretű darabok (1. ábra). 1. ábra. Felszínmozgás nyomai A jellegzetes, nagyméretű koporsókat létrehozó suvadások általában a kihangsúlyozottan aszimmetrikus völgyek obszekvens lejtői mentén jönnek létre. A területen egyébként általános a kuesztás jellegű felszínforma-típus, a vízszintes lerakódású rétegeknek az Erdélyi-medence központja felé történt megdőlése következtében. Sajnos az agyagos területeken a konzekvens vagy reszekvens lejtők sem mentesülnek a felszínmozgásoktól, 2
3 csupán a folyamatok lezajlása és a létrejött formák morfológiája különbözik a suvadásokétól. Az ilyen csuszamlások csúszópályája általában kisebb mélységben helyezkedik el, a csuszamlások csekély meredekségű lejtőn is létrejönnek. Mivel ezek a mozgások általában hátrafelé harapóznak, az eredeti csuszamlástesthez mindig egy-egy újabb adag tevődik hozzá, és így létrejön egy összetett, meggyűrt, meredek és majdnem vízszintes (álteraszos) lejtőrészekből összeálló csuszamlástömb. A szakadásfalak viszonylag alacsonyak (3 8 m), és karélyos formájuk van. A csuszamlások testében létrejöhetnek másodlagos szakadásfalak is. A kvázihorizontális vagy visszahajló részeket gyakran víz tölti ki. Az elmozdult rétegek köpenyszerűen vándorolnak lefelé a lejtőn. Eróziós bázisuk általában a patakmeder, melybe belecsúsznak. Igen tekintélyes területeket érintenek, gyakran a lejtő egész hosszára kiterjednek. Ilyen típusú aktív mozgások figyelhetők meg a Kolozsvári-, Dési-dombságon, vagy a Nádas, Kapus patakok vízgyűjtőjének konzekvens lejtőin. A köpenycsuszamlástól érintett lejtőrészek messziről szembetűnnek, ugyanis ott a földek nem kerülnek mezőgazdasági művelés alá, csupán legelőként hasznosíthatók (2. ábra). 2. ábra. Köpenycsuszamlás A miocén mezőségi agyagon kívül még más korú agyagos összetételű kőzetek is találhatók a Szamos-hátság területén, melyek szintén potenciális csuszamlás létrehozó tényezőként jöhetnek számításba. Ilyenek például az oligocén vörös és szürke agyagok (forgácskúti rétegek), az oligocén márgák (berédi-márgák), a felső eocén tarka agyagok (nádasvölgyi rétegek), vagy az alsó eocén tarka agyagok. Ezek kisebb-nagyobb vastagságban helyezkednek el, és a szerkezetmorfológiának megfelelően különböző típusú csuszamlások jönnek létre bennük. Általában gyakoribbak a köpenyes vagy folyásos jellegű mozgások, és ritkábbak a halmazos, suvadásos jellegűek. Talán a legtöbb gondot a forgácskúti rétegek okozzák, melyek Kolozsvár környékén is megtalálhatók, és csuszamlások sorozata jött létre bennük. A város fölött magasodó Fellegvár oldalában végig friss mozgások figyelhetők meg, melyek több lakóházat is romba döntöttek már az elmúlt évek folyamán (3. ábra). Agyagásvány-elemzés során megállapították, hogy a forgácskúti rétegekben igen magas a 3
4 Jancsik Péter: Geomorfológiai veszélyek duzzadó agyag részaránya (montmorillonit 35%), ami nagymértékben hozzájárul a lejtős tömegmozgások kialakulásához (Treiber I., Tövissi J., Cörmös D., 1973). 3. ábra. Friss mozgások a Fellegvár oldalában Az elemzett terület földcsuszamlásokkal szembeni veszélyeztetettségét számbelileg is ki lehet fejezni, mert például a Nádas-patak egyik mellékágának vízgyűjtőjében (Méra-völgy) mintegy 15 km2-nyi területen legalább 33 nagyobb méretű, nagyrészt aktív felszínmozgás figyelhető meg, ami négyzetkilométerenként több mint 2 csuszamlásnak felel meg átlagosan. Ugyanott megállapítható, hogy a teljes felszínnek majdnem 4%-át (3,75 %) felszínmozgások töltik ki, illetve a terület majdnem fele erősen vagy közepes mértékben veszélyeztetett a földcsuszamlások kialakulásának szempontjából (Jancsik P., 2000). A csuszamlások által okozott károk számottevőek. Csak Kolozsvár környékén házak tucatja dőlt össze vagy vált lakhatatlanná az elmúlt néhány évben. Sok esetben károsodott a műutak burkolata a mozgások miatt (4. ábra). A Kolozsvár és Torda között húzódó E60-as műutat legalább 3 helyen kellett javítani egy év alatt (5. ábra). Hasonlóan megrongálódott a Kajántó felé vezető 109A műút, vagy a Szelicse felé vivő 107R műút legalább 5 szakaszon. Csuszamlás miatt lejjebb kellett költöztetni a Fejérd településre vezető földutat, mely még jelenleg is mozgásban lévő területen halad át. A csuszamlások a földben vagy a föld felett húzódó vezetékeket is károsítják. Talajcsuszamlás és kúszás miatt összedőlt például az Elővölgy és a Fejérdi-völgy felé vivő telefonvezeték több tartóoszlopa. Szintén csuszamlások miatt csak az Elővölgyben több száz hektár szántóföld vált használhatatlanná. A Szent 4
5 György-hegy oldalában több ha gyümölcsös ment tönkre, de ez várható volt, ugyanis ezeket részben a felszínmozgások megkötésére telepítették. 4. ábra. Felszínmozgás során károsodott műút Az agyagos összetételű forgácskúti rétegek felett mikrokonglomerátumból, homokból és homokkőből álló oligocén rétegek (fellegvári rétegek) találhatók. A meredek, gyakran alámosott lejtőoldalakon a merev, cementálódott rétegek alól az agyag kicsúszik, így ezek a rétegek függőleges vagy visszahajló falként kipreparálódnak. Az aprózódás és a gravitáció hatására a rétegfejekről kisebb-nagyobb darabok szakadnak le, omlásokat okozva. A Fellegvár oldalában 1918 februárjában volt nagyobb méretű, halálos áldozatokat is követelő omlás. Hasonló, de kisebb méretű omlások figyelhetők meg az alsó és a felső, eocén korú durva mészkövek esetében is. A szelektív erózióval létrejövő meredek falakról mészkőtömbök szakadnak le, melyek méret szerint rendeződve felhalmozódnak a lejtőn. A felhalmozódó kőtengerek miatt a terület nehezen hasznosítható, még a legeltetés is akadályozott. A csuszamlásokhoz hasonló méretű károkat tudnak okozni a torrenciális jellegű lineáris vízeróziós képződmények. A folyamat általában esővízbarázdák keletkezésével indul, melyek tovább mélyülve árkokká, vízmosásokká alakulnak át (6. ábra). Néhány esetben kivételes intenzitású esőzések alatt egyenesen méteres mélységű árkok keletkeznek. A folyamatot nyilván elősegíti a természetes vegetáció nélkül maradt kopár, hosszan elnyúló domboldalak jelenléte, melyeken a lefolyás rövid idő alatt végbemegy. A térséget felépítő laza kötöttségű üledékek, mint amilyenek az eocén, oligocén vagy miocén kori homokok, homokkövek, gipszek, márgák kellő litológiai alapot nyújtanak az időszakos lefolyású vízeróziós képződmények keletkezésére. 5
6 Jancsik Péter: Geomorfológiai veszélyek 5. ábra. A Kolozsvár és Torda között húzódó E60-as műút 6. ábra. Esővízbarázdákból alakult vízmosások 6
7 Sok esetben a folyamat egy-egy nagyobb méretű csuszamlás meredek szakadásfalán indul, mely növényzettel egyáltalán nem borított. A létrejövő vízmosások fejlődésük során átvágják magukat a csuszamláshalmokon, felszabdalva az amúgy is tagolt térséget. Számos esetben a vízmosások vezetik le a suvadáshupák között létrejövő hepetavak vizét. Ez a folyamat figyelhető meg a Nádas mente vagy a Kolozsvári-dombság területén (7. ábra). 7. ábra. A hepetavak vizét vízmosások vezetik le A vízmosások kialakulásának megvannak az éghajlattani alapjai is. Ahhoz képest, hogy az elemzett terület tulajdonképpen dombvidék, az éghajlata csapadékesés szempontjából meglehetősen szélsőséges. Nem ritkák az igen kiadós csapadékot szolgáltató esőzések, amikor rövid idő alatt 50 mm-t meghaladó esővíz zúdul a lejtőkre. A kolozsvári Meteorológiai Intézet adatai alapján például 24 óra leforgása alatt 1953 júniusában 65,4 mm, 1954 júniusában 60,3 mm, 1970 júliusában pedig 62,8 mm eső esett a város környékén. Mindez egy olyan tájegységben, ahol az éves csapadékátlag 600 mm körüli. Szintén a kolozsvári Meteorológiai Intézet adatai alapján 1966-ban 24 olyan nap volt, amikor 10 mm-nél több eső esett, 1970-ben 25, 1977-ben pedig 22 ilyen esős nap. Ugyanakkor feljegyeztek olyan periódusokat, amikor hónapokon keresztül nem esett csapadék, és kíméletlen szárazság uralkodott (2000. szeptember október). Mindezek a szélsőségek elősegítik a torrenciális eróziós képződmények kialakulását, egyes térségeknek valóságos badland -é történő változtatását. A kiváltó okok között nyilván meg kell említeni az emberi beavatkozásokat is. Nem szabad megfeledkezni a Szamos-hátságot borító erdőségek több ezer hektáron történt kiírtásáról, vagy az igen nagy méreteket öltő intenzív legeltetésről. Az erdők kitermelése jelenleg is folyamatban van, csak a vízválasztó gerincek mentén maradt meg az eredeti növénytakaró, foltokban. Szinte minden település környékét, beleértve a városokat is, sűrű állatösvény-hálózatok teszik kopárrá. Elég gyakran a vonalas eróziós formák a földutak hosszában, a szekérutak keréknyomai mentén jönnek létre, ezért az ilyen domboldali utakat folyamatosan arrébb kell költöztetni. A vízmosások és a csuszamlások keletkezésében igen szoros az összefüggés. Meredekebb lejtők mentén a vízmosások, debrők mélyülése csuszamláskiváltó tényezőként szerepel. A mederbe becsúszott agyagos földtömbök elrekesztik a lefolyást és tavakat hoznak létre. A tavak időszakosak, ugyanis egy újabb esőzés során az elzáró gát átvágódik, és a tó vize levezetődik. Az is megfigyelhető, hogy egy-egy kisebb-nagyobb agyagfolyás vagy csuszamlás fejlődése során jelleget változtat és vízeróziós képződményként, árokként 7
8 Jancsik Péter: Geomorfológiai veszélyek működik tovább. Levonható a következtetés, hogy a Szamos-hátságon a deráziós folyamatok létrejötte, valamint a vonalas eróziós képződmények keletkezése igen szoros kapcsolatban áll egymással, valóságos szimbiózisban mennek végbe. Szintén geomorfológiai veszélyekként kell tárgyalni a Szamos-hátság területén levonuló árhullámokat, egyrészt mert kialakulásukban nagymértékű a domborzattani determináltság, másrészt mert levonulásuk során lényeges geomorfológiai változások mennek végbe a folyómedrek szintjén. Kisebb vagy nagyobb méretű árhullámok a térséget elég nagy gyakorisággal érik, évente átlagban 2 3 is levonul. Elégséges egy kiadós felhőszakadás, és a Kapus, Nádas, Almás, Egregy, Borsa patakok medrében máris hömpölyög az áradat. A tájegység egyik fő határoló vízfolyásán, a Kis-Szamoson az 1970-es és 1980-as években megépített víztározó tórendszerrel (Béles, Tarnica, Meleg-Szamos, Gyalu I-II, Fenes, Hideg- Szamos I-II) a vízlefolyást nagymértékben szabályozták, ezért az árvizek a tavak alatt csak kivételes esetekben okozhatnak károkat. Például az december végi és január eleji hóolvadás okozta árhullámokat a bélesi víztározó teljes mértékben felfogta, miközben az árvíz előtti 15 millió m 3 -es víztérfogatáról 90 millió m3-es térfogatra duzzadt (Serban Gh., 1999). Sajnos nem lehet ugyanezt elmondani a Nagy-Szamosról, mely Dés városának határában egyesül a Kis-Szamossal, ellenben vízlefolyása nincsen szabályozva. Nagyobb méretű árhullámok idején a város különböző negyedei víz alá kerülnek, ami által lakóházak tucatjai válnak lakhatatlanná. Tekintélyes károk keletkeztek 1995-ben, 1999-ben, 2000-ben és ben is, de ezek nem hasonlíthatók össze az 1970-es nagy árvíz kártevéseivel. Az április közepén keletkezett árvizek például Dés mellett több mint 1000 ha területet öntöttek el, illetve víz alá került a Szamos-völgyében vezető műút Dés és Révkolostor között 500 méteres szakaszon és megrongálódott. Nagyobb méretű árhullám vonult le 1999 júliusában a Nádas patakon, egy felhőszakadás következtében. A hömpölygő víz aratás előtt lévő szántóföldeket öntött el (50 ha), hidakat rombolt le és lakóházakat, gazdaságokat tett tönkre. Az áradásnak halálos áldozata is volt. Szintén halálos áldozatot követelt a Kapus-patakon levonuló áradat, mely Nagykapus határában elöntötte az E60-as műutat és nagy mennyiségű hordalékot terített szét a burkolaton, leállítva a forgalmat. Minden egyes árhullám levonulásakor a folyók, patakok medre lényeges változásokat szenved, a sodorvonal áttevődik és a medermorfológia jellege módosul. A kanyarulatok mentén alámosás következtében a partok beszakadnak, és a meanderek lefelé vándorolnak. A szabályozatlan vízfolyások mentén (pl. Nádas) a hurokkanyarulatok lefűződési stádiumba kerülnek, míg a kiegyenesített, szabályozott, gátak közé szorított vízfolyások (Kapus, Kis-Nádas) mederaljzata feltöltődik, ami az árvízveszély megnövekedéséhez vezet egy újabb árhullám bekövetkeztén. Az árhullámok levonulása során hatalmas mennyiségű hordalék is szállítódik, ami a medrek feltöltődése mellett a térségben lévő mesterséges tavak eliszaposodásához vezet. A tavak egy része víztározó szerepű, míg a kisebb méretűek, ám nagyobb számban lévők halászati célból létesültek. A teljes feltöltődés veszélye leginkább a Szamos-hátság déli peremén lévő Gyalu víztározót érinti, mely a Kis-Szamos völgyében lévő települések (Kolozsvár, Szamosújvár és a községek, falvak) vízellátását biztosítja, illetve energiatermelő szerepe is van. Az 1972-ben létesített víztározó esetében 1975-ben végeztek először feltöltődési vizsgálatokat, majd megismételték két évvel később (Anitan I., Cocut N., Farcas R., Pop Gh., Tövissi J., Újvári J., 1977). Megállapították, hogy a meder évente átlagosan 18 cm-t töltődik, de voltak olyan évek, amikor elérte a 22 cm-t is (1975-ben). Csupán az 1975 júliusában a Hideg-Szamoson levonuló árhullám egy 1,0 1,5 méter vastag hordalékkúpot hozott létre a tó délkeleti részében, és a meder alján mintegy 50 cm vastag iszapréteg rakódott le. A feltöltődés megakadályozására mind a Hideg-Szamoson, mind a Meleg-Szamoson újabb víztározókat létesítettek. Ez azonban nem jelent tökéletes megoldást, mert például a Hideg- Szamoson létesített eredetileg 7 hektáros felszínű tó egyetlen árhullám következtében
9 ban teljesen feltöltődött törmelékkel és farönkökkel. A Gyalui-tó hideg-szamosi végződésénél pedig valóságos delta jött létre, ingoványos, mocsaras területtel, melyen megtelepedtek a vízinövények is (8. ábra). Az 1995-ben, 23 évvel a gát építése után elvégzett mérésekből kitűnik, hogy a víztározó teljes térfogatának majdnem egynegyede (23,27%) töltődött fel, míg a holt térfogatának több mint fele (50,65%). Megállapították, hogy a jelenlegi feltöltődési ritmus mellett a víztározó előreláthatólag 2082 körül fog teljes mértékben kitöltődni hordalékokkal (Anitan I., Cocut N., Farcas R., Pop Gh., Tövissi J., Újvári J., 1977). Szintén elég nagy mértékben töltődött fel a Meleg-Szamos víztározó is, főleg az agyagos üledékeken keresztülfolyó Egerbegy-patak hordalékainak következtében. Tíz év alatt a tó teljes térfogatának 8,2%-a, míg holt térfogatának 32,3%-a töltődött ki iszappal. 8. ábra. A Gyalui-tó ingoványos területe Hasonló helyzetben vannak a Szamos-hátság belsejében lévő halastavak is. Néhány közülük teljesen feltöltődött (pl. a Fejérdi völgyben lévő alsó tó), vagy feltöltődésének előrehaladott stádiumában van. Kisebb-nagyobb mértékben eliszaposodott, felsankolódott tavak vannak a Kapus-völgyben, a Kajántói-völgyben, a Fejérdi-völgyben stb. Ezek további töltődésének megakadályozására nagyon kevés a lehetőség. Egy sajátos, de Erdélyben nem egyedi, veszélyeket magában hordozó geomorfológiai folyamat ment végbe Dés mellett, Désaknán. A település környékén található sómasszívumból már a rómaiak idejében bányászták a sót. A XVIII. XIX. században Désakna a monarchia egyik legjelentősebb sókitermelő helye volt. A századok során a település környékén mintegy tucatnyi különálló bányát létesítettek. A harang vagy trapéz alakú bányaüregek legtöbbjében még az 1700-as években felhagytak a kitermeléssel, és az üregeket elöntötte a víz. Az üregek közül a Nagy bánya és az István bánya még a XVIII. században beszakadt, míg a József bánya a XIX. században szakadt be. A bányabeszakadások sorozata itt nem zárult le, ugyanis január 14.-én a Csicsiri és az Augusztus 23 bánya III-as kamrája egymásba szakadt, és a felszínen egy hatalmas méretű, tölcsér alakú szakadék jelent meg. Az antropikus eredetű beszakadásos dolina mélysége megközelíti a 100 métert, átmérője több száz méteres. A dolina szélén az agyagos kőzetben nagyméretű és igen aktív csuszamlások jöttek létre, rögtön a beszakadás után. A csuszamlások az utóbbi években több száz méterre kiterjedtek a szakadás peremétől, tönkretéve a térségben lévő gyümölcsösöket és erdőt. Nagyobb gondot okoz az, hogy a képződmény közelében lakóházak is vannak. A jövőben a bányabeszakadások sorozata is folytatódhat, aminek jelei már meg is mutatkoztak 9
10 Jancsik Péter: Geomorfológiai veszélyek egyes térségek süllyedésében. A még be nem szakadt üregek és járatok egy része felett a település lakóépületei és gazdaságai húzódnak (9. ábra). 9. ábra. Üregképződés 10
11 Nehéz lenne a veszélyes és negatív kihatású geomorfológiai folyamatok hasznáról beszélni, de a sötét felhők elhessegetésére meg kell említeni, hogy egyes turisztikai övezetként kezelt térségek idegenforgalmi látványossága épp ezen fent említett folyamatok során jött létre. Gondolok itt a Feleki-gerinc környékén és Kolozsvár belterületén is nagy számban fellelhető feleki gömbkövekre, melyek csuszamlásokkal kerülnek a felszínre vagy az eróziós patakmedrekben bukkannak elő. Szintén csuszamlás hozta létre részben az Almásvölgy látványosságát, a Sárkánykert lélegzetelállító sziklaalakzatait Almásgalgó mellett. A lepusztító erózió különböző formája szülte a Bácsi-torok, Törökvágás szurdokait, vagy az Ördögorr alakzatát Méra mellett. Irodalom Aniţan I., Cocuţ N., Fărcaş R., Pop Gh., Tövissi J., Újvári J.: (1977) Unele cercetări legate de colmatarea lacului de acumulare de la Gilău (C. N. A., Studii de alimentări cu apă, Bucureşti) Cholnoky J.: (1919) A kolozsvári Feleki-hegy (Földrajzi Közlemények, pp ) Cholnoky J.: (1922) Néhány vonás az Erdélyi-medence földrajzi képéhez (Földrajzi Közlemények, pp ) Cholnoky J.: (1943) Az erdélyi suvadásokról (Földrajzi Zsebkönyv, pp.18-23) Jancsik P.: (2000) Térinformatikai módszer egyes területek csuszamlás érzékenységének kimutatására (Geográfus doktoranduszok országos konferenciája, Miskolc) Pinczés Z.: (1998) Az Erdélyi-medence természeti földrajza (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen) Şerban Gh.: (1999) Lacurile de acumulare din bazinul superior al Someşului Mic (Studia UBB, seria Geographya, XLIV, nr. 2, pp ) Szabó J.: (1996) Csuszamlásos folyamatok szerepe a magyarországi tájak geomorfológiai fejlődésében (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen) Treiber I., Tövissi J., Cörmös D.: (1973) Studiul alunecărilor de teren de pe versantul sudic al dealului Cetăţuia Cluj (Studia UBB, seria Geographya, pp ) 11
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenAZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN
AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
RészletesebbenMegemlékez. Nyugat-dun. Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin
Megemlékez kezés s az 1965. évi árvízről l a kisvízfoly zfolyások mentén Nyugat-dun dunántúli Vízügyi V Igazgatóság Engi Zsuzsanna Somogyi Katalin Sárvár, r, 2015. április 14. oaz országos védvonalakon
RészletesebbenBoromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *
Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás
RészletesebbenADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem
ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM
RészletesebbenKarsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március
RészletesebbenMARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. MOSONI-DUNA 17,76; RÁBA 12,20; MARCAL 1,80 FKM - DUNA 1793,65 FKM EGYEZTETÉSI TERV 2014. december NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.13. (EGYEZTETÉSI TERV) FELTERJESZTŐ
RészletesebbenHAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről
HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer
RészletesebbenBALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés
Részletesebben1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET
1 1. ALAPADATOK, TÁJ- ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZET Görcsönydoboka Baranya megye keleti részén található. Távolsága a megyeszékhely Pécstől jelentős. A legközelebbi városok Pécsvárad és Mohács. Ezek közül egyértelműen
RészletesebbenA. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Vizek állapotának kezelése 1.1 A vizek állapota A víz állapotjelzők adatai és azok elemzése alapján Horvátország vízkészletei ki vannak téve az emberi tevékenység hatásainak.
RészletesebbenA DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA
634.0.116.7 A DEBRECENI NAGYERDŐ ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA Papp Ferenc Az Erdő 1971. évi, Erdők a közjóért", külön számban. Botos Géza erdőmérnök Debrecen és a Nagyerdő" című cikkének sarkalatos mondanivalója,
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenTermészettudományi vetélked 2009/2010-es tanév Béri Balogh Ádám Tagintézmény I. forduló. Matematika
Matematika Anya esti iskolába jár. Tanítási napokon autóbusszal és gyalogosan megy az iskolába. Az órák után apa gépkocsival hozza haza. A grafikon alapján válaszolja a következ kérdésekre: (8 pont) 1.
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza
RészletesebbenA VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN
A VÍZJÁRÁS VÁLTOZÁSA A TISZA DÉL-ALFÖLDI SZAKASZÁN Bezdán Mária * 1. Bevezetı A szabályozást követıen 1876. után a Tisza vize új mederben folytatta mederalakító munkáját. Mivel a Tisza medre mélyen beágyazott
RészletesebbenVéménd község Önkormányzata Képviselő - testületének. 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása
Véménd község Önkormányzata Képviselő - testületének 35./2009(V.8.) számú határozatával jóváhagyott Településszerkezeti terv leírása Véménd község a Dunántúli-dombság nagytáj, Mecsek és Tolna-Baranyai-domvidék
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenTapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Tapasztalatok vizes terepasztal (homokasztal) oktatásban való használatáról Hegedűs András adjunktus Miskolci Egyetem, Földrajz Intézet
RészletesebbenTérségi és települési vizsgálatok
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség
RészletesebbenBalatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.
Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenDiósjen község Rendezési terv
Diósjen község Rendezési terv 2008. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Diósjen község Képvisel testülete a NÓGRÁDTERV Kft. által megbízása alapján elkészített Diósjen község településrendezési tervét elfogadja.
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenKÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK
KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt
RészletesebbenÚj módszer a lakásszellőzésben
1 Csiha András okl. gépészmérnök, főiskolai docens Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszék etud.debrecen@chello.hu Új módszer a lakásszellőzésben FluctuVent váltakozó áramlási irányú,
RészletesebbenRövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány
DOMBÓVÁR TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Örökségvédelmi hatástanulmány Készítette: Beleznay Éva Somogyi Krisztina Terra Studio Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. 2 Dombóvár Településfejlesztési Koncepciójának
RészletesebbenA KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN. Frisnyák Sándor 1. Az őskörnyezet első használói és átalakítói
A KULTÚRTÁJ KIALAKULÁSA ÉS TERJEDÉSE AZ ALFÖLDÖN Frisnyák Sándor 1 Az őskörnyezet első használói és átalakítói A hazánk ősföldrajzával foglakozó tanulmányok rendre megemlítik, hogy a holocénban az endogén
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
Részletesebben2015/9. SZÁM TARTALOM
2015/9. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 9/2015. (II. 25. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról szóló 4/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. D.4 sz.
Részletesebbenh ;. rv~~~ Kósa Tímea \lá s Ferenc .---_..._..._... _._._-----_..------ NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 1:1-t, L Faragóné Széles Andrea
NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TELEFON: +36 42 524-500 FAX: +36 42 524-501 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám : 46.846-2/2013.X. Ügyintéző
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV
HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Jóváhagyandó munkarész ELFOGADVA: 2011. FEBRUÁR 23. 1 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
Részletesebben2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK
3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
RészletesebbenGALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉS VÁLTOZÁSA ÉS KAPCSOLATA A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI TANSZÉK GALGAHÉVÍZ TELEPÜLÉS VÁLTOZÁSA ÉS KAPCSOLATA A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL TDK dolgozat
RészletesebbenE L İ T E R J E S Z T É S
NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
Részletesebben- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020
- 1 - Szászvár Nagyközség Önkormányzat Közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepciója 2015-2020 - 2 - I. BEVEZETÉS 1. A koncepció előzményei, a megalkotást indokoló körülmények Szászvár nagyközség a korábbiakban
RészletesebbenAz erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései
Az erdőfeltárás tervezésének helyzete és továbbfejlesztésének kérdései CORNIDES GYÖRGY Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodás központi kérdése világszerte. A gépek forradalma az erdészetre is befolyással van,
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenA Kis-Balaton Védőrendszer működéséről
A Kis-Balaton Védőrendszer működéséről A Balaton eutrofizációjának jelei már az 1940-es években megmutatkoztak. A tó használati értéke a Keszthelyi-öbölben erősen csökkenő tendenciát mutatott. A tó megmentésére
RészletesebbenÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32
ÉD. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 9021. Gyır, Árpád u. 28-32 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: A megyét érintı vízgyőjtı-gazdálkodási
RészletesebbenTárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ügyszámunk: 8682/2012. Iktatószámunk: 62423/2012 Ügyintézőnk: Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi
RészletesebbenTEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404
SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti
RészletesebbenHalandóság. Főbb megállapítások
5. fejezet Halandóság Bálint Lajos Kovács Katalin Főbb megállapítások» A rendszerváltozás időszakában a magyar népesség életkilátásait tekintve a szovjet térség és néhány kelet-európai ország mellett már
RészletesebbenSZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK
SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM K+F Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai SZARVASMARHA ISTÁLLÓK TERMÉSZETES SZELLŐZTETÉSE Dr. Bak János Pazsiczki Imre Kiadja: FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
RészletesebbenMOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM. 2014. december
NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV 01.NMT.06. MOSONI - DUNA 118,36 - DUNA 1793,65 FKM (Víg zsilip - Duna torkolat) EGYEZTETÉSI TERV 2014. december FELTERJESZTŐ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG KÉSZÍTTETŐ ÁKK 2014
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:
Részletesebben5/2004. (I. 28.) GKM rendelet. a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól
5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól A közúti közlekedésr l szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján
Részletesebben1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása
2. melléklet a 161/2013. (VII.3.) képviselő-testületi határozathoz 1. Páty Község Településszerkezeti terve módosításának leírása 1.1 Térségi szerepkör Páty Község alapfokú, térségi szerepköre nem változott,
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:
RészletesebbenHAJDÚNÁNÁS VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT
HAJDÚNÁNÁS VÁROS ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV 2012-2013. ÉVI FELÜLVIZSGÁLA Jóváhagyási dokumentáció: 2013. június 10. I. II. ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - RAJZI MUNKARÉSZ ELEPÜLÉSSZERKEZEI ERV - LEÍRÓ MUNKARÉSZ C Í
RészletesebbenMihálygerge Község Önkormányzata vízvédelmi rendszerének kialakítása, korszer sítése ÉMOP-3.2.1/F-10-2011-0020
Mihálygerge Község Önkormányzata vízvédelmi rendszerének kialakítása, korszer sítése ÉMOP-3.2.1/F-10-2011-0020 2012. január 04. Mihálygerge Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Észak-Magyarországi
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
RészletesebbenUNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek
UNION-Üzlettárs Vagyonbiztosítási Különös Feltételek Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díjfizetés
RészletesebbenSZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...
RészletesebbenSzinergia az élhető vidékért
1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenNépegészségügyi Szakigazgatási Szerv. Ügyintéző: Juhászné Győrfi Éva HATÁROZAT
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Iktatószám: 851-13 /2011. Ügyintéző: Juhászné Győrfi Éva Tárgy: Fadd-Dombori I. strand fürdővíz profiljának megállapítása. HATÁROZAT A Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
RészletesebbenPÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS. A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz
PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 362/2012. (XII. 12.) határozatával elfogadva TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBuda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)
Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenBudaörsi víziközmű rendszer leírása
Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
RészletesebbenSegítség kérés a Cibakházi-Holt-Tisza megmentésére!
Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium Zöldpont szolgálat. Cím: 1011 Budapest, Fı utca 44-50. Telefon: 457-3437, 457-3438, 457-3440 Zöld szám: 06-80/40-11-11 Telefax: 457-3354 E-mail: info@mail.kvvm.hu
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Imreh István: Változó valóság A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN
VOFKORI LÁSZLÓ A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS A VÁROSIASODÁSI FOLYAMAT AZ UDVARHELYI-MEDENCÉBEN Az urbanizáció hatását az Udvarhelyi-medence falvainak szerkezeti átalakulásaira a szociálgeográfiai módszer segítségével
RészletesebbenLakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen
DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu
Részletesebbenterületi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros
területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Báthoryné Nagy Ildikó Réka KISVÍZFOLYÁSOK TÁJREHABILITÁCIÓJÁNAK RENDEZÉSI ELVEI ÉS MÓDSZERE Doktori értekezés Témavezet
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1 A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenT P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.
T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96 418 373; Fax: 96 418699; email: talent_plan@arrabonet.hu; www.talent plan.hu Győr Rendezési terv
RészletesebbenVadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA. Lezárva: 2008. március 30.
Vadász Iván INGATLANOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FORDÍTOTT ÁFA Lezárva: 2008. március 30. 1 Tartalom Rövidítések I. A FORDÍTOTT ADÓZÁS FOGALMA II. A FORDÍTOTT ADÓZÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK III. A FORDÍTOTT ADÓZÁS
RészletesebbenALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök
ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/08-0014 Közműtervező: Kazó Pál..
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenIV. PETREZSIROM FESZTIVÁL KUNSZIGET BIZTONSÁGI TERV. Kunsziget, 2016. május 21.
IV. PETREZSIROM FESZTIVÁL KUNSZIGET BIZTONSÁGI TERV Kunsziget, 2016. május 21. Kérjük Kedves résztvevőinket, hogy figyelmesen olvassák el a Petrezsirom Fesztiválra vonatkozó jelen biztonsági tervet, mely
RészletesebbenSTRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ
STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ 1 A település középtávú tematikus célkitűzései Átfogó cél: népességét megtartó, jelentős turisztikai és közösségi funkcióval rendelkező település Kondó kb. 600 fős népességgel
RészletesebbenA zaj, a zajvédő falak széles skálájának bemutatása, majd azok alkalmazása hazai példákon
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Út- és Vasútépítési Tanszék A zaj, a zajvédő falak széles skálájának bemutatása, majd azok alkalmazása hazai példákon Tudományos Diákköri
RészletesebbenNemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú melléklete
Nemesgulács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 59/2015. (VI.25.) képviselő-testületi határozatának 2. számú e 1. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
RészletesebbenA beszéd célú telefonellátottság jónak mondható, az ISDN és értéknövelt adatszolgáltatás biztosítható a hálózaton.
KÖZLEKEDÉS A tervezési terület a község keleti részén fekszik, az 5605 j. összekötõ út északi oldali teleksora fölött. Megközelítése az Árpád utcából nyíló földúton nehézkes lenne, ezért új, megfelelõ
Részletesebben