BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR

Átírás

1 U R B A N I T Á S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: , urbanitas@urbanitas.hu, honlap: BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY, KÉSZÜLT: BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL Budapest, december Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 1

2 U R B A N I T Á S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: , urbanitas@urbanitas.hu, honlap: BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY, TERVEZŐK NÉVSORA URBANITAS Tervező és Tanácsadó Kft Budapest, Stoczek utca 19. IV. em. 3. Tel/fax: , urbanitas@urbanitas.hu, honlap: Vezető településrendezési tervező Településrendezési tervező Településrendezési tervező Régészeti szakértő: Berényi Mária okl. építészmérnök Terv. jog.: TT1/É Vojnits Csaba Ferenc Terv. jog.: TT Patkó Dávid Okl. településmérnök Adorjánné dr. Gyuricza Anna Nyilv. azonosító: B5COGJ Ügyvezető igazgató: Berényi Mária Budapest, december Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 2

3 U R B A N I T Á S T e r v e z ő é s T a n á c s a d ó K f t Budapest, Stoczek u. 19. IV. em. 3. Tel/fax: , urbanitas@urbanitas.hu, honlap: BUDAPEST FŐVÁROS XXIII. KERÜLET, SOROKSÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY, BEVEZETŐ 2. VIZSGÁLAT TARTALOMJEGYZÉK (A 39/2015. (III.11.) Krom. rendelet alapján) 2.1. Történeti leírás 2.2. Természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet 2.3. Településszerkezet és területhasználat 2.4. Településkarakter, településkép és utcaképek 2.5. Védettségek és védett értékek Régészet Műemléki védelem Fővárosi helyi védelem Kerületi helyi védelem Táj- és természetvédelem 2.6. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Régészeti lelőhelyek Épített örökség védelme Táj- és természetvédelem 3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3.1. Fejlesztési területek 3.2. Fejlesztési területek kapcsán várható változások összefoglalója Településszerkezeti változás Infrastrukturális változás Lakosság életformájának változása, kultúra változása Épített értékek változása Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 3

4 4. HATÁSELEMZÉS 4.1. Történeti településszerkezetet érintő következmények 4.2. Természeti, táji hatások 4.3. A településkép feltárulásának változásai 4.4. Régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei 4.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása 4.6. Műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében 4.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei 4.8. Településkarakter változásának hatásai 4.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei 5. ÖSSZEFOGLALÓ 6. NYILATKOZAT 7. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR 7.1. Műemléki védettség 7.2. Fővárosi helyi védelem 8. ÉRTÉKVÉDELMI TERV 8.1. Az értékek meghatározása és tudományosan megalapozott rangsorolása 8.2. Az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeinek megőrzését elősegítő szempontok és konkrét követelmények 8.3. Helyi szabályozási elemekre, övezeti előírásokra, helyi értékvédelmi rendeletre vonatkozó javaslatok 8.4. Az érték védelmét szolgáló egyedi vagy sajátos szabályok 8.5. Az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeit érintő fejlesztési, rendezési és hasznosítási típusú feladatok meghatározása Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 4

5 1. BEVEZETŐ Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 5

6 BEVEZETŐ Az örökségvédelmi hatástanulmány Budapest XXIII. kerületi Önkormányzatának megbízásából készült, a kerület készülő új Településfejlesztési koncepciójához (továbbiakban: TFK). Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalma igazodik a 39/2015. (III.11.) Krom. rendelet szerint előírt tartalomhoz. A dokumentáció a korábbi Örökségvédelmi hatástanulmány (2009. URBANITAS Kft.), a nemrégiben elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégia (2015. Pest- Budapest Konzorcium) megalapozó vizsgálati anyaga és a jelen dokumentációval egy időben készülő Településfejlesztési Koncepció (2016. Mahill Kft.) anyagának felhasználásával, kiegészítésével készült. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 6

7 2. VIZSGÁLAT Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 7

8 2.1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS Okleveles emlékeink 1067-ben említenek először egy falut, mégpedig az Aba nemzetségbeli Péter comesnek, a százdi monostornak adott egyik adománylevelében Suruk néven. A mai településsel való azonosságot alátámasztja az a körülmény, hogy ugyanott olvasható, mint a szomszédos helységekről, Gubacsról, Nyiregről, Szalda nevű birtokrészekről, melyek ma is Soroksár szomszédjai. Anonymus, Magyarország név szerint nem ismert történetírója, a legnagyobb valószínűség szerint a csepeli kis Duna-ágat nevezi Surcusar -nak, de nem világos, hogy valójában mit értett Surcusar alatt. A fogalom megfejtésén történészek, nyelvészek dolgoztak, de eltérő eredményre jutottak. Pais Dezső úgy véli, a Surcusar szó első része azt jelenti, hogy sark vagy sarok, azaz kanyarulat. Az utolsó szótag, tehát a sar jelenthet folyómocsarat vagy mocsaras folyót. A XIII. századi tatárjárás idején a település elpusztult, mivel ezen a környéken heves harcok tomboltak. A kalocsai érsek felszabadító csapatait is a gubacsi mocsaraknál csalták tőrbe a tatárok, és semmisítették meg ben találkozunk ismét a falu nevével, amikor a helység nevét viselő Soroksári család kezén van. Családi örökség, majd pedig egyezség folytán, 1429 körül az Adonyiak birtokába került ben Soroksár már pusztaként szerepel, így szerzi meg ekkor a Harasztiban lakó Uras Gergely. A század közepén Gubacs tartozékaként hallunk róla, így szerezték meg egyik részét a Rozgonyiak, 1748-ban ugyanis a másik részét (Soroksárpusztát) a pesti domonkosok kapták meg Bessenyei Mihály végrendeletéből és Kenderesi Balázs adományából ban Haraszti Ferenc, a legendás hírű szörényi bán kapta csere útján az Adonyiak részét, miközben a Haraszti család már a szomszédos helységek Haraszti, Szentdienes és Kerekegyháza felett is rendelkezett. (A fent említett Kerekegyháza helység nem azonos a Kecskemét melletti Kerekegyházzal.) A Soroksáry család leszármazottai a mai Solt járásban megalapították Jakabháza helységet, amely időlegesen Soroksár nevét is viselte, ami az idők folyamán összecserélésekhez vezetett. A Duna jobb parti településein a XIV. század végén, a XV. század elején szintén kimutatható a pusztásodás ténye. A falvak jobbágyai szőlőket telepítettek szántóföldjeik helyére, ezeket pedig eladták a városi polgároknak. (A szőlő ugyanis nem tartozott a jobbágy-telki állományhoz, így művelőjének nagyobb szabadságot adott.) A parasztok ezután elhagyták a földet, s beköltöztek, így igyekeztek megszabadulni a földesúri hatalomtól. A Duna bal partján, Soroksáron is szőlők nélkül hasonló folyamat zajlott le, csak itt Pest kereskedelmi, piaci lehetőségei, közelsége játszotta a döntő szerepet. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 8

9 A falvak egy részének pusztulása nyomán a lakosság kisebb része a városokba költözött, a nagyobb rész pedig vagy ott maradt, vagy a két mérföldes körzeten kívüli falvak népességét növelte. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a jobbágyok anyagi helyzete javult volna, mert a puszták földjei nem a szántóföldi területet növelték, hanem azt a földesurak, üzletelő városi polgárok s néhány nagygazda hasznosította döntő részben, állattenyésztés céljára. Mint ismeretes, a kerület területe, illetve a gubacsi csata eseményei szorosan kapcsolódnak a parasztháború eseményeihez. Bakócz Tamás esztergomi érsek pápai bullával keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, melynek vezéréül Dózsa György végvári vitézt jelölte ki. Dózsa György serege Pest déli külvárosába, illetve a Pest és Gubacs közötti mezőn szállt meg. Pest és Buda szegény polgárai közül sokan csatlakoztak Dózsához. Amikor a főurak megijedtek a parasztok tömegétől és fel akarták oszlatni a sereget, Dózsa május 15-én az urak ellen fordult. A parasztsereg zöme elvonult Pest alól, de Dózsa a gubacsi mezőn hagyott egy tekintélyes csapatot a megfigyelésre. A gubacsi és környékbéli parasztok fő sérelmeik miatt is (súlyos adó, igazságtalan vámok, hajóvámok) feltehetően csatlakoztak a sereghez, amelyet a királyi csapatok Bornemissza János budai várnagy vezetésével szétvertek. A csata elvesztése és az azt követő kegyetlen megtorlás a környező települések fejlődését is megtörte. A költözködési jog, 1514-ben törvényben kimondott eltörlése, nem tette lehetővé, hogy az elmenekültek, meghaltak helyett újabb beköltözők jöjjenek. Rövidesen újabb pusztulás következett. A mohácsi csata után 1526-ban a török sereg feljött Budára, és itt mindent elpusztított. Míg a városok újra tudták építeni a házakat, a környező falvaknak ez már csak kis részben sikerült. Pesttől délre csak romos templomokról emlékeznek meg a források és csak Soroksárnak amely 1506-ban már ismét népes falu volt sikerült a török hódoltság után benépesülnie. A török uralom 145 éve alatt e területen nem volt lakott település. A minden fejlődést egy ideig megállító török megszállás és háborúk végzetesen hatottak Soroksár életére. A súlyos adóterhek, a mind sűrűbben portyázó csapatok a népességet arra kényszerítették, hogy békésebb vidékre meneküljön, minden vagyonát otthagyva prédául. A törökök saját törvényeik szerint osztották szét a birtokot. Hosszú ideig nem hallunk ezután Soroksárról körül puszta jellege mellett a Röthy család birtokában találjuk Gubacs-, és Szentlőrinc-pusztákkal együtt. Családi kapcsolat révén 1667-ben Vattay Pál birtokába jutott Soroksár, Gubacs-, Szentlorinc-, Péteri- és Csömörpusztákkal együtt, mint összefüggő birtoktest. A Vattay család erre a birtokára a kor szokása szerint királyi adománylevelet is kapott, vagyis birtoklás jogosságának elismerését. A Vattay család akkori fejének, Vattay Jánosnak Lipót királyhoz intézett folyamodása melyet a birtokban való megerősítés céljából intézett a felséghez Soroksár-pusztát a hozzátartozó részekkel kifejezetten atyja szerzeményének tünteti fel. A folyamodványban leírja, hogy eddigi nagy birtokaira vonatkozó birtokjogi oklevelei, Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 9

10 Fülek várának évi váratlan török ostroma alatt pusztultak el. Egyidejűleg a Röthy család tagjai, Zsuzsanna és Kis Ferenc is igényjogosultságot jelentett be, Soroksárra nézve. A birtokviszonyok tisztázásra hozták létre a Neoacquistica Comissio -t (Újszerzeményi Bizottság), melynek vezetését 1727-ben, az akkori királyi kamarai tanácsos, I. Grassalkovich Antal vette át ban I. Grassalkovich Antal királyi jogügyi igazgató, a gödöllői uradalom birtokosa, a Vattay családtól megszerezte Pereg, Imrefa, Szentkirály, Aporka és Bialpusztákat is (Az egészet forintra értékelve, melyhez még 1600 forintért a gubacsi szigetet is megvette.) A Grassalkovich család horvát származású, a törökök által el nem foglalt Felvidéken élt, szerény viszonyok között. I. Grassalkovich Antal édesapja elszegényedett kisnemes, aki nehezen tudta fedezni fia taníttatását március 6-án a mai Szlovákiához tartozó, Nyitra megyei Ürményben született. A pozsonyi ferencesek viselték gondját a tehetséges és szorgalmas ifjúnak, aki két agyagedénnyel jelent meg naponta a kolostor bejárata előtt, hogy meleg ennivalóhoz jusson. Iskolatársai néhanapján koldusdiák -nak nevezték. Tanulmányai befejeztével Grassalkovich ügyvédként Pesten telepedett le. Kitűnő jogi ismereteivel hívta fel magára a figyelmet, és 1717-ben udvari kamarai ügyvéd lett. Politikai karrierje 26 éves korában indult el, amikor IV. Károly udvari kamarai tanácsossá nevezte ki. E tisztségében szerzett érdemeiért bárói címet kapott, és kinevezték a pozsonyi magyar udvari kamara elnökévé. Mária Terézia bizalmasa lett, és 1743-ban a grófi rendbe emelték. Kinevezték az Újszerzemény Bizottság elnökének. Feladata volt, hogy a török uralom után ellenőrizze a birtokviszonyok és birtokjogok helyességét. Egymás után tett szert birtokokra a töröktől felszabadított területeken. Birtokai a Duna bal partján Pest városa körül kb. 40 km-es sugarú körben katasztrális holdon térültek el. Nem egészen negyedszázaddal később 22 helységet, 21 pusztát mondhatott magáénak. Grassalkovich volt Baja, Bácsbokod, Gara és Vaskút földesura is. A hatalmas birtok megszerzésében nemcsak tehetsége és rátermettsége, hanem feleségeinek hozománya (kétszer özvegyült meg), valamint az a merészsége játszott óriási szerepet, hogy hitelből fektetett be. Grassalkovich kiváló gazdasági szakértő lévén, birtokai korszerűsítéséhez fogott. A legnagyobb problémát az emberek hiánya okozta. A felszabadító háborúk után az ország szomorú helyzetben volt, mindenfelé elpusztult falvak, nagy pusztaság lehangoló látványa fogadta a látogatót. Belső telepesek hiányában idegen földről, főleg németek behozásával igyekeztek az emberhiányt pótolni. Elsősorban mezőgazdasági munkáskezekre volt szükség. A németországi nagy népfelesleg, a vállalkozó készség, a würtenbergi-rajnai-saarvidéki területekről nagyobb kivándorlásra kész tömegeket mozdított meg. A bevándorlók nem egy faluból származtak, hanem Németország déli részének minden vidékéről. Grassalkovich ügynökei toboroztak a Rajna vidékén, Trier püspökségben és Elzászban. Az ügynökök között találjuk a soroksári Johann Jakob Forster gazdát is. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 10

11 A betelepítés az 1720-as években kezdődött el, s csak nagyon lassan emelkedett a telepesek száma. Az 1728-as országos összeírás során Soroksáron nem történt népszámlálás, ugyanis nem érték el a felméréshez szükséges alsó határt, amely 20 családnál volt meghatározva. Növekedést először 1737-tol 1742-ig lehet elkönyvelni. Grassalkovich telepítési szerződést kötött a már Soroksáron lakó Forster János Jakab gazdával, akinek teljhatalmat adott a betelepítésre vonatkozóan. Grassalkovich Soroksárt piaccá akarta tenni, s igyekezett különféle kedvezményeket adni ben Soroksár területéhez kapcsolta Kerekegyháza és Szentdienes-pusztákat és a betelepülő németeknek hat évre megyei, egy esztendőre földesúri adómentességet ígért, s ennek utána további előnyös feltételeket: évi tizenkét nap robotkötelezettséget, jobbágyoknak évi 10, zselléreknek 2,30 forint évi cenzus fizetését. Ezek után Soroksár lakosságának száma rohamosan növekedett, mint azt az évi összeírás is bizonyítja. A lakosság számának jelentős növekedésével együtt járt, hogy a születések száma is többszörösére emelkedett. A költözködés díját a földesúr viselte, s az érkezőknek 3 évi adómentességet biztosított. A lakosság alázatos kérelmére 1743-van a katolikus vallású főúr lelkészséget alapított, a lelkészi teendőket az ő javadalmát élvező besnyői ferences atyák látták el. Az első egyházi látogatás alkalmával június 7-én 827 főt, valamint 176 házat számláltak meg. A szorgalmas, kereskedelmi érzékkel megáldott nép a Pest felé vezető út mentén építette fel házait. A különböző helyről való származás hosszú időre elkülönítette a lakosságot egymástól. A frank eredetűek inkább mezőgazdasággal, a svábok ipari munkával foglalkoztak. Hosszú időn át nem is házasodtak össze, külön utcákban is laktak. Grassalkovich kijárta Mária Teréziánál, hogy a helység vásártartási jogot kapjon. Így szeptember 1-jén Soroksár megkapta a vásártartási jogot, valamint az ezzel járó mezővárosi címet. A templom 1758 és 1761 között épült. Első iskoláját 1763-ban szintén a földesúr alapította ban Mária Terézia úrbéri pátensében egységesen, pontosan és országosan rendezte a földesurak és alattvalóik jogait és kötelességeit. Közvetlenül a néphez fordult Kilencpontos megkérdezés -ével. Soroksáron február 23-án jegyzőkönyvezték a lakosok anyanyelvén a kilencpontos megkérdezést szeptember 19-én a falubírót és az esküdteket ülésre hívták össze. Itt vált okmányszerűen ismertté, hogy végbement a Soroksárt határoló Kerekegyháza és Szentdienes puszta Soroksár mezőváros határába való bekebelezése. Az úrbéri szerződést április 5-én tették közzé, melynek robotot illető részét, évi 52 nap igás robotot, a parasztok nem fogadták kitörő örömmel. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 11

12 Pest és környékének áttekintő térképe (1775) Soroksár az I. Katonai felmérésen ( ) Soroksár lakosságának folytonos növekedése jelentős korlátokat állított a később letelepülők kibontakozási lehetőségei elé, a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. A szabad jobbágysorba való felemelkedésre csekély kilátás mutatkozott, s így az elvándorlásra kész soroksáriak új otthont kerestek a Grassalkovich-uradalom más településein, Vecsésen, Hartyánon, Katymáron és Regőczén. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 12

13 Az 1828-as országos összeíráskor 3518 lakást regisztráltak ben hatalmas kolerajárvány lépett fel. Az es szabadságharc alatt a német ajkú, de magyar érzelmű soroksári lakosság szép tanújelét adta magyar hazája iránti hűségének. A Hatvan- Pécel környéki csatában 130-an vettek részt május 1-jén hatalmas tűzvész pusztított, amelyben 178 ház, a templom, a plébánia és az iskolaépület vált a tűz martalékává ban újabb tűzvész alkalmával megint hatalmas kár érte Soroksárt. Topográfiai térkép (1852) A Grassalkovich család kihalta után báró Sina Ignác, a híres bécsi pénzember vette meg a gödöllői uradalommal együtt Soroksárt is. Sina Simon, mint örökös, a belga Banque de Credit Fonciere et Industrielle-nek adta el, melyből nagyobb birtoktestet parcellázott. A jobbágyfelszabadítás a soroksáriak számára is meghozta a szabad földtulajdont és a földesúri joghatóság eltörlését, megnyitotta a gazdasági, társadalmi felemelkedés útját. Ez az út azonban nem volt könnyű, hosszú harcot kellett még folytatniuk Sina báróval azért, hogy az addig ténylegesen birtokolt földjeiken szabadon gazdálkodjanak. A soroksáriak 1851 és 1865 között a földesúrral, Sina báróval hosszú perbe bonyolódtak. A hiányosan megmaradt periratok szerint az első problémás kérdés a borkimérés körül alakult ki, tudniillik az évi jobbágyfelszabadítás, majd annak újraszabályozása is fenntartotta a földesúr italmérési-kocsmálási jogát. A mezővárosiak folyamodványukban az eddigi négy kimérés mellett, még négy kocsma létesítésének engedélyét kérik. A földesúr azonban nem fogadta el ezt és időnyerés céljából a kérdést a később felállítandó úrbéri bíróságok elé kívánta utalni. Mindebből világosan látható, hogy a földesúr a paraszti borárusítás versenyét kívánta korlátozni, illetve a földesúri borkimérés szabadságát kiterjeszteni. Ez a per évekig elhúzódott, míg decemberében az ócsai szolgabíróság olyan határozatot hozott, hogy a mezőváros újabb négy borkimérést nyithat. Az uraság és a mezőváros között komoly küzdelem volt a kender-és káposztaföldek szabad tulajdonba vételéért is. Soroksár a II. Katonai felmérésen ( ) Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 13

14 1853 áprilisában Sina báró követeli a káposztás és kenderföldek után, az 1848-ig teljesített pénzjáradék további fizetését a kamatokkal együtt. A földesúr azzal érvel, hogy ezek a földek külön szerződéssel lettek bérbe adva, tehát nem úrbéri természetűek, az urbárium valójában nem tért ki ezekre a kérdésekre. A főtörvényszék ítélete kizárta ugyan a kérdéses földek úrbéri természetét, de nem ismerte el a földek majorsági jellegét sem, s a parasztok részére megváltást írt elő től újabb bonyodalmak jelentkeztek a legelő-elkülönítés és a tagosítás kérdésében. A soroksáriak a ténylegesen birtokolt belső és külső földeket és a legelőt a maguk számára akarták fenntartani azon a címen, hogy az uraságnak nincs legeltetési joga. Az 1858-as ítéletben az úrbéri törvényszék nem látta indokoltnak a helység érveit, és helyt adott a rendezés megindításának. A másodbírósági Soroksár közigazgatási területe - külterület (1854) ítélet is az uraság javára döntött, a sokéves vita és per során a mezővárosiak nem tudták megakadályozni a földesurat a birtokrendezési munkálatok megindításában. Soroksár mezőváros úrbéresei végül is megtartották földjeiket, de nem ingyen, jelentős megváltási összeget kellett fizetniük az uradalomnak. Soroksár mezővárosból 1871-ben kiválik Kispest, majd 1877-ben Szentlőrinc. Közben 1872-ben Soroksár nagyközségi rangra emelkedik. Ugyanebben az esztendőben megalakul a Soroksár-Haraszti-Taksony Takarékpénztár Rt. A lakosság 17,9%-a beszél ez idő tájt magyarul ben teherpályaudvart létesítettek Soroksáron, mivel megnyílt a Budapest-Kelebia vasútvonal ben megindult a gőzmozdony vontatta első helyiérdekű vasút Budapest- Soroksár-Dunaharaszti között. A millennium évében elkészült az új városháza és öt évvel később kigyulladt a villanyfény, mely a XX. század gazdasági és társadalmi fejlődéséhez óriási mértékben hozzájárult. Budapest főváros életében, fejlődésében meghatározó időpont a honalapítás 1000 éves évfordulója. Ahogy a város arculata, fejlődésének irányvonala döntő változásokon ment keresztül, úgy logikusan következik az a hatás, amit a Budapest környéki települések irányába kifejtett. Ez Soroksár történetében is nyomon követhető. A főváros, a környék ipara gyors fejlődésének hatására újabb és újabb területek kerülnek parcellázásra. Soroksáron megkezdődik a Millenniumtelep kialakulása. A község utcái rendezettek, tiszták voltak ben valamennyi soroksári utca magyar elnevezést kapott ben új, kétemeletes iskola épült a Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 14

15 Grassalkovich úton. Még ugyanebben az évben megjelent a Soroksári Hírlap c. hetilap első száma ben megalakult a Soroksári Atletika Club futballegyesület. Az első világháborúban 267 soroksári esett el a harcmezőkön. Emlékükre október 30-án emlékművet állítottak a régi piactéren (ma Hősök tere). Az emlékmű talapzatán a következő felirat áll az elesettek névsorával: Soroksár község polgárai 200 éves itt élésük, s a magyar nemzettel való tökéletes egybeforrásuk örök jeleként hős fiaiknak, akik a dicsőség mezején a magyar hazáért áldozták életüket Az első világháború befejezésének évében megalakult a Soroksári Gazdakör. A két világháború közti időben a világot sújtó gazdasági válság Soroksáron is érződött. A második világháború összes megpróbáltatása és szenvedése mély nyomot hagyott a község életében. Stratégiai okokból 1944 novemberében kiürítették a községet. Soroksár a III. Katonai felmérésen A front átvonulása után megdöbbentő kép fogadta a visszaszállingózó embereket. Keserű időszak következett ben megkezdődött a munkaképes nők és férfiak deportálása a Szovjetunióba. Az elhurcoltak többsége éveket töltött el embertelen körülmények között, az úgynevezett munkatáborokban májusában Soroksár német származású lakosai ellen indult hadjárat. A dráma következő felvonása május 2-án kezdődött. 12 nap alatt több mint 5000 soroksári svábot vagoníroztak be a soroksári pályaudvaron, s öt szerelvénnyel indították útnak Németország felé kollektív bűnösséggel vádolva. A kitelepítési listára kerültek házaikat, földjeiket, jószágaikat, vagyonukat hátrahagyva, a legszükségesebb személyes dolgaikkal 50 kg/fő érkeztek német földre. A megpróbáltatások sorozata szinte az emberi tűrőképesség határát elérve várt a soroksáriakra is, befogadóikkal együtt. 230 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 15

16 németországi település fogadta be a kitelepítetteket. Az óhazával hosszú ideig megszűnt mindenféle kapcsolat. Az 1960-asévek vége felé látogattak először Soroksárra a falu szülöttei. Ez a kapcsolat később nemcsak az egyes családok között, hanem az élet különböző területein is megjelent. Kultúrcsoportok tánckarok, énekkarok civil szervezetek, egyházak, oktatási intézmények kerestek és találtak testvérintézményeket Németországban május 2-án Soroksár Önkormányzata a kitelepítés 50 évvel ezelőtti eseményeire emlékezve, emléktáblát helyezett el a soroksári MÁV állomás épületének falán. Ezen a napon indult el az első szerelvény magyar zászlóval, a mozdony elején a száműzöttekkel január 1-jén Pesterzsébet megyei jogú város és Soroksár nagyközség, Budapest XX. kerületeként kezdte meg közös életét a fővárosban. A közös kerület Soroksárra eső részén, 1951-ben pedig a Dugattyúgyűrű-gyár építése indult meg január 12-én súlyos földrengés rázta meg a falut. Lakóházak sérültek meg, s a templom mennyezete is beomlott. Kora tavasszal jeges ár pusztított. Soroksár Dunához közel eső részeit elöntötte a víz. Az 1956-os forradalom véres eseményei távol zajlottak le Soroksár szívétől. A délről bevonuló szovjet alakulatok Soroksáron keresztül vonultak a harcok színhelyére, jelentősebb ellenállásba nem ütközve. Soroksár közigazgatás területének térképe (1953) Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 16

17 A két kerületrész (Soroksár és Pesterzsébet) társadalmilag, gazdaságilag különböző település volt. A közös vezetés elképzelései, tervei elsősorban Pesterzsébetnek kedveztek, a gazdasági fejlődés, az infrastrukturális ellátottság, a kereskedelem mutatóinak növekedése csekély mértékű, messze elmarad a többi kerülettől. Az oktatás, a kultúra területén a jól működő intézmények is vagy a beolvadás, vagy a megszüntetés áldozatává lettek. A két kerületrész házassága több mint 40 esztendőn át tartott. Lelkes lokálpatrióták csatlakoztak a Polgári Szövetség Soroksárért Egyesülethez, akik felvállalták a kemény és hosszan tartó harcot Soroksár önállóságáért szeptember 27-én sikeres népszavazást tartottak, ahol a soroksári polgárok szavazataikkal, az újra önálló Soroksár mellett álltak ki. Az december 11-én tartott helyhatósági választásokkal megalakult Soroksár képviselő-testülete január 1-jétől Soroksár Budapest XXIII. kerületeként levált Pesterzsébetről. Ma Soroksár - alapterületét tekintve - a Főváros második legnagyobb, viszonylag alacsony lélekszámával mégis a legkisebb népességszámú kerülete. A XX. kerülettől történő elválás óta a kerület jelentős előrelépést tett a közüzemi szolgáltatások fejlesztése, a közlekedésfejlesztés, a közterület-fejlesztés, a szociális ellátást biztosító intézmények fejlesztése, a kulturális- és sportélet fejlesztése kapcsán. A töretlen fejlődés továbbra is a kerület legfontosabb célja TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLATI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET Természeti, táji adottságok Soroksár Budapest pesti oldalának legnagyobb területű, a Főváros déli szélén fekvő kerülete. Területe 40,77 km 2, lakónépessége mindössze fő, így az 1 km 2 -re jutó lakosságszám csupán 500 fő. Soroksár tehát Budapest legritkábban lakott kerülete. Ennek megfelelően a természeti környezet kiterjedtsége fajlagosan itt a legnagyobb - Budapest pesti oldalán -, vagyis Soroksár táji értékekben igen gazdagnak mondható. A táj túlnyomó része sík, a kerület Balti tenger feletti magasságai 99 és 110 m között változnak. A terep lejtési irányának alap tendenciája a Duna felé mutat, ennek megfelelően a területet szabdaló kisvízfolyások a Soroksári Duna, mint befogadó felé tartanak. A talajadottságokat jellemzően a homoktalajok és a lösziszap változatos foltjainak keveredése jellemzi. A felszínt kisvízfolyások, a Gyáli patak mára már jórészt rendezett medrei tagolják. A gyáli patak fő ága a kerület déli beépített területén, a Vecsési út torkolatánál ömlik a kerületet nyugatról határoló Soroksári-Ráckevei Dunába. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 17

18 A kerület éghajlata a Főváros egészéhez hasonlóan mérsékelt övi kontinentális. Az évi átlagos középhőmérséklet 11 C fok, az évi csapadék mennyisége mm között ingadozik. Az éves napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát. Az uralkodó szélirány K-DK-i, illetve NY-ÉNY-i. A kerület egyik legnagyobb tájképi értéke, hogy beépített területei is kapcsolódnak közvetlenül a Ráckevei-Soroksári Duna keleti partjához. Mivel a Duna-ág zsilipekkel szabályozott, az árvízveszély nem számottevő, ugyanakkor a lassú vízáramlás következtében a feliszapolódás veszélye nagy, a víz öntisztuló képessége pedig kicsi. A kerület keleti szélén futó, bel és külterületeket egyaránt érintő folyópart szakasz csaknem 6 km hosszú. A Kis Duna egyik legszebb szigete, a Molnár-sziget is a kerület értékes üdülőterülete. A folyóág vízminősége a Dél-Pesti Víztisztító mű korszerűsítése óta javuló. A kerület külső, túlnyomóan mezőgazdasági hasznosítású területeit a Gyáli patak két szabályozott ága osztja három részre. A Gyáli patak a Fővároson kívüli beépítetlen területek és Soroksár csapadékvizeit vezeti a Soroksári Dunába. Az egykor szabadon futó, változó medreket alkotó vízfolyás rendszer mára szabályozott árkok hálózataként tölti be vízlevezető szerepét. A szabályozott patak ágak között szántók, rétek és mocsaras maradvány területek hálózata, valamint telepített erdők találhatók. Tájhasználat Soroksár egykor kiterjedt összefüggő, szabad mező és erdőgazdasági táji területeit mára döntően az infrastruktúra fejlesztése szabdalta fel. A vasútvonalak, a HÉV vonal, az M5 és az MO autópályák Soroksár erdő és mezőgazdasági területeit részekre szabdalták. A beruházások megszüntették a felszíni vizek szabad folyását, új, mesterséges árokrendszerekbe kényszeríthették a patakokat, lecsapolva a természetes mocsarak egy részét is. Ezáltal felszámolásra kerültek természetes vizes élőhelyek. A természetes őshonos erdők helyén és a kevésbé jó talajú mezőgazdasági területeken telepített mesterséges erdők létesültek. Az 1990-es években egészült ki a kerület a BILK Logisztikai terminállal (Ócsai út-európa út) és nagy kiterjedésű bevásárló központokkal, nagybani zöldségpiaccal és nemzetközi kamion terminállal a Nagykőrösi út és az M5 autópálya térségében. Ezek a beruházások is nagy kiterjedésű, beépítetlen táji területek igénybevételével jöttek létre. Tájtörténet és a történeti településmag kialakulása A település történeti kialakulása a 2.1. fejezetben részletesen bemutatásra került. Ez alapján összegezhető, hogy Soroksár mai területe a török időkben, mint a hadak útjába eső országrészek általában, elnéptelenedett. A patakokkal, mocsarakkal szabdalt puszta magasabban fekvő részei csak a XVIII. században kezdtek újra benépesedni, kis, különálló település foltokat alkotva. A ma fellelhető leginkább Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 18

19 eredeti településmag a Hősök tere és a Grassalkovich út találkozó zónájában jött létre. A kertvárosias, kisvárosias és falusias területek mozaikjaiból álló, korábban gazdaságilag önellátó, a mezőgazdasági háttérre támaszkodó Soroksár 1950-ben (kényszerűen) csatlakozott a Fővároshoz, Pesterzsébettel egy kerületet alkotva. A rendszerváltás után, 1992-ben vált Soroksár ismét részben önállóvá, mint a Főváros egyik legkisebb lélekszámú kerülete TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT A kerület a Duna bal partján fekszik, Természettáji szempontból a Pesti-síkság része, a Ráckevei- (Soroksári)-Duna-ág mellett, a Csepel-szigettel átellenben. Közigazgatásilag nyugatról a XXI. kerülettel, északról a XX. kerülettel, északkeletről a XVIII. kerülettel, délről pedig a Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál településekkel határos. A fővárosi zónarendszerben a XXIII. kerület két zónában (Duna menti, és az elővárosi zóna) helyezkedik el. A Duna menti zóna a főváros egyre értékesebb területsávjává válik, ugyanakkor a XXIII. kerületen belül ez a potenciál még nem kellően kiaknázott. A kerület többi része az elővárosi zónában fekszik. Soroksárt érinti az M5 autópálya, az M51-es és M0-ás gyorsforgalmi út, keresztülhalad rajta az 51. sz. országos főút. Az RSD menti településekkel a Haraszti út irányában van közvetlen kapcsolat (510.sz. út). A közúti fővonalak, a HÉV és a vasút által meghatározott területek szerkezetileg tagolják a kerületet. Napjainkban a lakófunkció domináns a kerületben, kertvárosias és kisvárosias családi házas területekkel. Ez alól az Ócsai út mentén található logisztikai területek jelentenek kivételt. A kerület központja (városközpont) és a jelentősebb intézmények a Hősök tere környékén kaptak helyet. A rekreációs területek a kerület nyugati, Duna-parti, Molnár-szigeti részén, az erdő, mezőgazdasági és gazdasági területek a kerület délkeleti részén, valamint a kiemelt utak M5-M0-M51 közti területen koncentrálódnak. Területhasználat A XXIII. kerület jelenlegi, valós területhasználatára összességében a vegyesség jellemző. A beépítésre szánt területeket két jellemző részre érdemes osztani: Az egyik rész az RSD és a Budapest-Kelebia vasútvonal közti területen - amely kiegészül még Soroksár újtelepi részével - a lakóterületek dominanciája jellemző, de itt is megtalálhatóak a gazdasági, a vegyes és a különleges területek is, csak kisebb léptékben. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 19

20 A másik jellemző rész az Ócsai út és M51-M0 melletti területek, ahol egyértelműen a gazdasági területek és a logisztikai (különleges) területek vannak túlsúlyban. Szerkezeti szempontból a Péteri major területe zárványként különül el Soroksár többi beépített területétől, illetve adottság, hogy az újtelepi kerületrész kapcsolata sem igazán szoros Soroksár központjával. A lakóterületek nagy részét a kertvárosias lakóterületek adják. Ezt a Grassalkovich út mentén az intenzívebb kerületközponti területen kisvárosias lakóterületek egészítik ki, illetve ezek megjelennek az újtelepi részen is. Vegyes területek a kerületben elszórtan, illetve a Hősök tere környékén kicsit koncentráltabban jelennek meg. A kerület ez által elég egyközpontú, mivel a kerületben fellelhető egyéb elszórt intézményi területeken létrejött lokális központok jellemzően csak kis méretűek és jelentőségűek. A gazdasági kereskedelmi, szolgáltató területek a kerület északi részén, a Helsinki út mellett, az M5 autópálya bevezető szakasza mentén és a kerület déli részén az Ócsai út és az M51-M0 mellett kaptak helyet. A Grassalkovich út déli szakaszán és a Haraszti út mentén is található néhány kisebb kereskedelmi, szolgáltató terület, amelyek szorosan illeszkednek a lakóterületekhez, bár ez nem kedvező. A különleges területek közül a szabadidős, sport és rekreációs területek a Haraszti út mentén és a Molnár-sziget déli csúcsában találhatóak. Ezek mellett a legnagyobb különleges terület az Ócsai út menti logisztikai központ (BILK) területe. A beépítésre nem szánt területek közül kiemelhetők a kerület szerkezetét is befolyásoló közlekedési területek (fő útvonalak, HÉV, vasút), valamint a kerület keleti és dél-keleti részén található nagy kiterjedésű, összefüggő erdők és mezőgazdasági területek. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatalának ingatlan-nyilvántartási adatai alapján 1-3. minőségi osztályba tartozó termőföld is található a kerületben, ennek megfelelően az OTRT nagy kiterjedésű kiváló termőhelyi adottságú szántóterületet, kiváló és jó termőhelyi adottságú erdőterületeket tart számon a kerület területén TELEPÜLÉSKARAKTER, TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK A településkaraktert a táji adottságok, a szerkezetet befolyásoló infrastrukturális elemek és az épített környezet arculata, jellege, hangulata közösen határozzák meg. A karakter megállapításánál fontos a domborzat, a zöldfelületi lefedettség és a beépítés jellemzőinek (kor, intenzitás, típus, magasság, megjelenés, térfalak, stb.) egymáshoz való viszonya. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 20

21 Soroksár látképe (forrás: Soroksár történelmi múltú részére a földszintes, oldalhatáron álló, az utca felől részben zártsorúan megjelenő földszintes épületállomány a jellemző. Az épületállomány többségében a 19. század végén, a 20. század elején épült. A telekosztások és utcahálózat a legrégebbi területen falusias jellegűek, amit a 19. század végén felvált a szabályos keskeny, hosszú telekalakítás és utcahálózat. Földszintes beépítésű, jellemző utcaképek Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 21

22 Egy-egy utcakép meghatározó eleme az utcák találkozásánál kialakított nagyméretű saroktelek épülete. Nem egy esetben a többlakásos ház műhelye, vagy boltja helyezkedik el a sarokra nyílóan az épületben. Az udvar keretes beépítésű, az udvarra nyíló lakások homlokzati kialakítása szerényebb, mint az utcára néző házrészé. Az oldalhatárra telepített épületek főhomlokzata kisvárosias, a telek hosszában elnyúló lakószárny és gazdasági épületek még tornácos, inkább falusias megformálásúak. Mára sok esetben az utcára nyíló sarokajtót megszűntették. Saroképületek Tárcsás utca Gyékény utca sarok Tárcsás utca Szitás utca sarok Lovas utca Zsarátnok utca sarok (forrás: Virágvölgy utca Fakopács utca sarok Korábbi épületek helyén, az utcák egyes telkein jelenik meg a részben oldalhatárra teleépített, részben szabadon álló családi ház. Építészeti karakterüket leginkább a sokrétű vakolat architektúra jellemzi. Az épületállomány nagy része még mindig földszintes kialakítású. A földszintes, magas tetős utcaképből leginkább a közintézmények épületegyüttesei emelkednek ki, a lakóházak közül csak elvétve találni kétszintes megjelenésűt. Fővárosi helyi védelem alatt áll a Templom utca, teljes hosszában a Rézöntő utcától a Grassalkovich útig. Ez Soroksár hagyományos beépítésű része, a korábbi Schwaben Gasse, ahol máig megőrződött a sváb falu beépítési struktúrája és fellelhetők a hagyományos sváb falura jellemző épülettípusok, mint a Sonntag-tür - Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 22

23 ös tornácos házak vakolatdíszítéssel, esetleg apácarácsos farács-díszítéssel, vagy a zártsorú közép- vagy oldal átjárós vakolatarchitektúrás épületek. Néhány épületet savmarásos üvegajtók is díszítenek. A Templom utca épületei Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 23

24 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 24

25 A 20. század elején a Hősök tere környékén kisvárosias beépítés mellett több közintézmény létesült. Ezek az intézményi épületek a korra jellemző eklektikus stílusjegyeket hordoznak magukon, magasabb építészeti nívót képviselnek. A Hősök tere beépítése Városháza Galambos János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 25

26 Fővárosi helyi védelem alatt álló épületsor, vegyes funkciókkal Galéria 13 épülete Térfal Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 26

27 A felújított Hősök tere Az újkori építési stílusok közül Újtelepen található házgyári (panel) lakótelepi beépítés, igaz csak négyemeletes magassággal és a megjelenést jelentősen pozitív irányba befolyásoló magastetős kialakítással. Újtelep (forrás: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 27

28 A Molnár-sziget a kerület üdülőterülete, melynek egy részén kertes mezőgazdasági művelés folyik. Itt kisebb méretű, hobbi célú és gazdasági építmények találhatók. A sziget másik részén kimondottan üdülők sorakoznak, melyek a kertvárosias lakóházaknál jellemzően kisebb alapterületűek és telkük is kisebb, de jellegében mégis leginkább ahhoz hasonló a megjelenésük. A Molnár-sziget látképe (forrás: Üdülők - Molnár-sziget Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 28

29 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 29

30 A gazdasági területek beépítése jellemzően doboz jellegű. Mind az M5 bevezető szakasza mellett található kereskedelmi, szolgáltató létesítményekre, mind az Ócsai út és az M0 menti területek gazdasági, logisztikai építményeire a lapostetős kialakítású, magas belmagassággal rendelkező, sokszor egy légterű csarnoképületek a jellemzőek. A gazdasági területek beépítése Kereskedelmi központ az M5 mellett (forrás: és A Budapesti Nagybani Piac területe (forrás: A Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) és környezete (forrás: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 30

31 A kerületi összefoglaló karaktertérkép (forrás: Soroksár ITS 2015 Megalapozó vizsgálat) Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 31

32 2.5. VÉDETTSÉGEK ÉS VÉDETT ÉRTÉKEK Régészet A régészeti örökség vizsgálata (Budapest XXIII. kerület) településfejlesztési koncepciójához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészeként készült el. A régészeti örökség leírásánál a kulturális örökség védelméről szóló 199/2014. (VIII.1.) Korm. Rendelet értelmében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatokat, valamint az ide vonatkozó szakirodalmat, és a 2009-ben a XXIII. kerület területére készített örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezetét használtuk fel. Történeti leírás, régészeti örökség felmérése Soroksár földrajzi képét alapvetően a Duna környezetalakító tevékenysége formálta. A hegyek közül az Alföldre kiérő kanyargó mederrel jellemezhető folyam Soroksár területén nagyobb mennyiségű hordalékot rakott le. Ebből a kavicsos homokos üledékből képződtek a területet jellemző hordalékkúpok, övzátonyok. Ezek között nyugodtabb vízmozgású, szárazabb időszakokban kiszáradó árterek jöttek létre. A magasabban fekvő dombhátakon találjuk meg a bronzkortól a középkorig bezárólag az itt élt emberek településeinek, temetkezéseinek nyomát. A Kr. e. III-II. évezred fordulójától, a középső bronzkor kezdetétől a Kárpát-medence teljes területén megfigyelhető a települések és temetők méretének növekedése, ami a népsűrűség növekedésére utal. A Soroksáron előkerült régészeti leletanyag őskori része ebből az időszakból származik. A XIX. század vége óta elsősorban a kerület Duna-menti részén az építkezések és egyéb földmunkák során folyamatosan láttak napvilágot a középső bronzkori leletek. Az előkerülő nagyméretű urnák, tálak, bögrék, bronzékszerek a folyó melletti homokhátakon létesített nagy sírszámú hamvasztásos urnatemetők egy-egy sírjának megbolygatása során kerültek elő. A Grassalkovich út menti bronzkori temetőmaradványok leletmentésein kívül a Kertészeti Egyetem Botanikus-kertjének területéről ismerünk emlékeket, melyek szintén a környező homokhátak sűrű megtelepedését támasztják alá ben Csonthalom helymegjelöléssel népvándorlás kori sírok kerültek leletmentésre ben a Faiskola területén kora-bronzkori telep-sír és állattemetkezés került dokumentálásra. A XX. század 80-es éveiig gyakorlatilag csak leletbejelentések és szórványos leletmentések szolgáltatták a régészeti adatokat Soroksár területéről. A kerület történetének kutatásában az 1980-as évek hoztak változást, amikor az M0 autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző feltárások a nyomvonalon sorra hozták felszínre a bronzkortól a középkorig terjedő településmaradványokat. Így kerülhetett sor a Kr. e. XVII-XVI. századra datálható, a Soroksár-Várhegyen feltárt nagy, árokkal körülvett Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 32

33 erődített település részletének feltárására. A település fontos gazdasági és társadalmi központ volt, a telepen a bronzművesség és a csontmegmunkálás emlékei kerültek elő, az erődített teleprészt nagyobb méretű úgynevezett külső telep vette körül. A bronzkor után hosszabb ideig lakatlan területet a késő vaskorban a Kr. e. V. századtól, a kelták népesítették be újra. Falusias településeiket a budai oldalon nagyobb számmal figyelték meg, a Gellérthegyen található a sánccal erődített törzsi központjuk is. A pesti oldalon megtelepedésük kevesebb nyomát fedezték fel ezidáig. Soroksáron egy La Téne D korú település részletet tárták fel, a Gyáli-patak mellett lévő Szivattyúháznál. Temetőik nem ismertek, mindössze egy magányos kelta sír került eddig elő az M0 autópálya nyomvonalának feltárása során, a Péteri majortól kb. 500 m-re ÉK-re. A La Téne C2 időszakra (vaskor) keltezett sírba eltemetett felnőtt ruházatát vascsattal fogták össze, mellé helyezték kését és az ételmelléklettel ellátott edényét. A római korban, a Dunántúlon Pannonia néven létrehozott provincia alapítása után nem sokkal a Dunától K-re fekvő területet iráni eredetű szarmaták népesítették be. A kezdetben nomadizáló életmódjukat az erre alkalmatlan új hazájukban felhagyták és a II. századtól fokozatosan letelepedtek. Sűrű településhálózatuk nyomát terepbejárási adatok mellett számos ásatási adat is igazolja. Soroksár térségében, az M0 autópálya nyomvonalának leletmentő ásatása során, a Gyáli patak jobb oldalán, a Várhegyen feltárt településükön hulladékgödrök és egy kemence bizonyítja jelenlétüket. Nagyobb településük került elő az autópálya soroksári csomópontjának kutatása során. Közelében, az Ócsai úton III IV. századi településük és temetkezésük ismert. A környék zöldmezős beruházásaihoz köthető, az utóbbi 15 évben végzett feltárások során a Tesco és Auchan áruházak területén az őskor bronzkori időszakából a Makói kultúrához és a Harangedény kultúra Csepel-csoportjához köthető leletanyagot tártak fel 1999-ben s 2002-ben. Ugyanitt szarmata emlékanyagot is találtak. Jóllehet népvándorlás kori leletet a 2006-ban kezdődött M0-ás feltárásokig alig ismertünk a kerületből, de a kutatásnak azt a korábbi álláspontját már túlhaladta az idő, mely szerint a Római Birodalom bukása utáni évszázadokban lakatlan volt a soroksári terület. Néhány kerületi szabályozási tervhez köthető terepbejárás során avar kori kerámiát sikerült gyűjteni, és az ezek alapján kialakított vélekedés, mely szerint nagy valószínűséggel avar teleppel és temetővel is lehet számolni a Péteri major területén, illetve az M0-tól Némedi felé eső területen is, beigazolódott. Külön kiemelést érdemel a Rétek dűlőben között feltárt település veremházai, kemencéi mellett az eddig legjelentősebb, 170 sírt eredményező avar temető feltárása a VII-VIII. századból. A sűrű településhálózat bizonyítéka lehet az Akácos dűlőben feltárt VIII. századi szintén avar kori teleprészlet lakóházak maradványaival. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 33

34 A kerület Árpád-kori képe ma még bizonytalan, hiszen a mai Soroksár területén valaha volt négy faluból egyikről sincs okleveles adatunk az Árpád korból, középkori maradványai alapján kettő helyét ismerjük,- Kerekegyháza, Szentdienes- és kettő lokalizálása még várat magára, Soroksár és Kormányos. Az azonosított középkori települések közül a Soroksár-Várhegy lelőhelyen előkerült települést ismerjük a legalaposabban. A falu a régészeti leletek tanúsága szerint a XI- XII. század fordulóján létesült, és bár elképzelhető, hogy a tatárjárás idején rövidebb időre elnéptelenedett, a XIII. századtól a középkor végéig lakott maradt. A domb legmagasabb pontján a templom nyomait jelző faragott kövek is előkerültek. A település az oklevelekben 1332 óta előforduló Kerekegyháza faluval azonosítható. A másik Árpád-korból származó, de a későközépkorig fennmaradt falu, Szentdienes. Ennek maradványait a Haraszti út szám alatt tárták fel részlegesen. Nemcsak templomának alaprajza ismert, de az ásatások felszínre hozták egy középkori kis vár maradványait is. A mai település elődjének, a középkori Soroksárnak lokalizálása még várat magára. A mai település ugyan a későközépkori Soroksár puszta területén települt újjá, de nem folytatója a középkori településnek. Az Árpád-kori településszerkezetre egy a mainál, de még a késő középkorinál is sűrűbb településhálózat volt a jellemző, ahol a falvak és a prédiumok (mai fogalmaink szerint a majorság felel meg leginkább ennek a gazdálkodási egységnek), mintegy 1,5 2 km távolságra feküdtek egymástól. Az a néhány terepbejárás a 2000-es évek elején, melyeket a kerület külterületén a mezőgazdasági művelésű területeken végeztek, több Árpád-korba datálható edénytöredéket eredményezett. A 2006 és 2010 között végzett nagyarányú megelőző feltárások az M0 nyomvonalán igazolták azt a feltevést, hogy nemcsak további ős- és népvándorlás kori lelőhelyekkel, hanem Árpád-kori faluhely előkerülésével is lehet számolni. A Soroksár Vető dűlőben X-XI. századi és XII-XIII. századi leletanyaggal datált Árpád-kori települést tártak fel földbemélyített házakkal, kemencékkel, árokrendszerrel és a karámokkal. A további kutatások feladata, hogy a településrészlet az okleveles adatokból ismert települések valamelyikéhez köthető legyen. Ugyanezen a lelőhelyen római kori barbár (szarmata) temető és településrészlet is feltárásra került. A III-V. században élt település mellett a főváros területének eddig ismert második legnagyobb szarmata temetőjét dokumentálták. A Rétek dűlőben folytatott ásatások a szarmata emlékanyag mellett új adatokkal gazdagították az őskor kutatását is. A Soroksár területén gyakori késő bronzkori jelenléten kívül itt szkíta (korai vaskor- halomsíros) temetőrészlet az összekötő kapocs a terület folyamatos lakottságának bizonyítékaként. A halomsíros kultúra köréhez sorolható 45 objektum (gödrök, kút, tüzelőhely) egy jelentős kora vaskori településről árulkodik. Az Akácos dűlőben feltárt 109 szkíta sír (Kr. e. V. század) azt valószínűsíti, hogy a soroksári határ ebben a korszakban is sűrűn lakott hely lehetett. Ugyancsak a Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 34

35 Rétek dűlőben, csak kicsit távolabb feltárt késő vaskori (La Tene D) veremházak a kelta kori érintettség bizonyítékai, melyek átvezetnek a mindenütt jelen lévő római kori barbár (szarmata) korszakba. Felhasznált szakirodalom: Györffy György: Budapest története az Árpád korban. Budapest Története I. Bp dr. Kubinyi András: Gubacs, Soroksár és környékük a honfoglalástól a török hódoltságig. Pesterzsébet, Soroksár. Bp. XX. kerületének múltja, jelene Bp D. Matuz Edit: Adatok Rómer Flóris kéziratos hagyatékából Pest-Buda középkori történetéhez. Budapest Régiségei 29(1992) Írásné Melis Katalin: Régészeti kutatások a középkori Szentdienes falu területén. Communicationes Archaeologicae Hungariae Nagy Margit: Előzetes jelentés a XX. k. Soroksár, Vörös Október MTSz területén végzett leletmentő ásatásról. Régészeti Füzetek ser.i. 23/ p. Pető Mária ásatási dokumentációja az M0 soroksári szakaszán végzett feltárásokról ban. Régészeti Füzetek ser.i. 27/ p. Nagy Margit: Awarenzeitliche Graberfelder im Stadtgebiet von Budapest Bp Nagy Margit: Jelentés a Budapest, XX. k. Soroksár, Ócsai út 17. km-kőnél 1969-ben végzett leletmentésről. Régészeti Füzetek ser.i.23/ p. Endrődi Anna Gyulai Ferenc: Soroksár-Várhegy. A fortified Bronze Age Settlement in the outskirts of Budapest. Plant cultivation of middle Bronz Age fortified Settlements. Communicationes Archaeologicae Hungariae 1999, o. Horváth Zoltán Mindszenty Andrea Reményi László Zádor Judit: Régészeti és földtani kutatások Soroksár határában. Aquincumi Füzetek 9 (2003) o. Írásné Melis Katalin: Kerekegyháza középkori falu Budapest határában. Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán II. Szerk.: Havasy Péter Selmeczi László. Budapest o. Írásné Melis Katalin: Középkori falvak Pest határában. Archaeológiai Értesítő 102 (1975) o. Pető Mária: Szarmata falvak a dél-pesti síkságon (Beszámoló az M0 autópálya nyomvonalán ben végzett leletmentésekről). Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán II. Szerk.: Havasy Péter Selmeczi László. Budapest o. Schreiber Rózsa: Korabronzkori település maradványai a soroksári botanikus kertben. Budapest Régiségei 26 (1984) o. Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán I-II. Budapest, Leletmentési jelentés a Soroksár Szent László utca 121. szám alatti lovas temetkezésről. Magyar Nemzeti Múzeum Adattára A 59 S II Bencze Z.- Böröczky B.- Szigeti J.: Szkíta temető és népvándorlás kori telepnyomok az M0 körgyűrű Soroksár Akácos lelőhelyén. Aquincumi Füzetek 16(2010) Bencze Z.-Korom A.- Terei Gy.- Tézer Z.: Régészeti kutatások az M0 soroksári nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 15(2009) Horváth M. Attila: Késő bronzkori település és szkíta temető részlete az M0 körgyűrű déli szektorának nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 17(2011) Korom Anita- Szilas Gábor- Terei György: Kr. u századi temető és település valamint Árpád-kori falu az M0 körgyűrű nyomvonalán. Aquincumi Füzetek 16(2010) Korom A.: Régészeti kutatások az M0 körgyűrű keleti szektorának 06. lelőhelyén. Aquincumi Füzetek 12(2006) Horváth M. Attila: Vaskori telepnyomok és avar temető feltárása az M0 autópálya Soroksár Rétek-dűlői lelőhelyein. Aquincumi Füzetek 16(2010) Bencze Z.: Budapest, XXIII. Soroksár határa. Régészeti kutatások Magyarországon (2003) 155. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 35

36 Területi és egyedi védettségek A XXIII. kerületben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás szerint a korábbi hrszú ingatlan - megosztás utáni, jelenlegi helyrajzi számai: /1, /2, (186855/3), (186855/4), /5) - az MKM 59025/1991. számú minisztériumi határozattal egyedi régészeti védelem alatt álló (jogszabályi határozattal védetté nyilvánított terület) kiemelten védett régészeti lelőhely. A XXIII. kerületben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban az alábbi táblázatban foglaltak szerint nyilvántartott régészeti lelőhelyek szerepelnek, melyek a évi LXIV. Tv a alapján általános régészeti védelem alatt állnak: Lelőhely száma 01 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor (bronzkor) Budapest XXIII. kerület Kenyér utca 46. Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X megszűnt helyrajzi szám, a jelenlegi helyrajzi számok: /1, /2, (186855/3), (186855/4), /5 Lelőhely száma 02 Hrsz.: Lelőhely száma 03 Hrsz.: Lelőhely száma 04 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest szakmai XXIII. kerület Bírság Védési jogi Korszak EOV X Templom utca kategória aktusok Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kor, középkor Budapest XXIII. kerület Haraszti út kiemelten védett Bírság kategória I. Védési jogi aktusok 59025/ MKM EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak honfoglalás kori(?) lovastemetkezés Budapest XXIII. kerület Szent László utca 121. Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 36

37 Lelőhely száma 05 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor (bronzkor) Budapest XXIII. kerület Grassalkovich út Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , , /2, /1, /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /4, , , , , , , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, /2, /4, /5, /9, /2, , , Lelőhely száma 06 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Ócsai út, 17-es km Hrsz.: /7, /8, , Lelőhely száma 07 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Ócsai út Ny-i oldalán, M0 I/B Bírság kategória Hrsz.: /3, , /2, , , /6 szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 37

38 Lelőhely száma 08 Hrsz.: Lelőhely száma 09 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak középkor, őskor Budapest XXIII. kerület Ócsai út Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , , , , , /1, /4, /5, /6, /7, /3, /2, /1, /85, /5, , , , /2, , , /86, /2, /6, /7, /6, /5, /4, /5, /6 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major, Faiskola Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, /2, , , , , , , , , , , , , , , /26, /1 Lelőhely száma 10 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak középkor, római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Hrsz.: , , /1, /3, , /1, , /1 Lelőhely száma 11 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak őskor, római kori barbár, középkor XXIII. kerület Soroksár, M0 autópálya építése, Gyáli patak ÉK-i oldala Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /115, /6, /116, /19, /18, /17, /16, /15, /13, /14, /7, /10, /11, /12, /105, /5, /103, /104, /106, /2, /25, , /1, /26, /8, /3, , , , , , , /30, /23, /24, /22, /20, /21, /1, /2 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 38

39 Lelőhely száma 12 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak őskor (bronzkor) XXIII. kerület Soroksár, Várhegy, Gyáli patak, M0 autópálya építése Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /112, /113, /114, /6, /105, /5, /102, /103, /104, /100, /101, /107, /97, /99, /98, /96, /106, /108, /109, /110, /111, /2, , , /29, /94, /91, /95, /74, /30, /92, /93, /13, /12, /11, /10, /9, /8, /7, /6, /34, /35, /36, /38, /37, /31, /45, /39, /27, /26, /25, /40, /44, /41, /42, /43, /4, /3, /5, , /39, /38, /16, /15, /14, /69, /73, /68, /55, /54, /53, /46, /47, /36, /37, /24, /23, /22, /21, /20, /19, /18, /17, /4 Lelőhely száma 13 Hrsz.: Lelőhely száma 14 Hrsz.: Lelőhely száma 15 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár, (szarmata), középkor Budapest XXIII. kerület Soroksár, Várhegy, Gyáli patak D-i oldala Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak középkor, római kori barbár XXIII. kerület Soroksár, Várhegy dűlő, M0 autópálya építése Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak Budapest XXIII. kerület Csonthalom Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X népvánd. kor Hrsz.: /9, /8, /6, /7 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 39

40 Lelőhely száma 16 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár, középkor Hrsz.: /1, /2 Budapest XXIII. kerület Soroksár, Várhegy Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 17 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár, népvándorláskor, középkor Budapest XXIII. kerület Soroksár, M0 autópálya építése 4. lelőhely Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /136, /11, /30, /27, /131, /16, /28, /15, /29, /36, /49, /32, /35, /132, /133, /135, /10, /134, /51, /52, /70, /53, /4, /69, /54, /71, /34, , /72, /73, , , Lelőhely száma 18 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) temető és telep Budapest XXIII. kerület Soroksár 8. lelőhely Hrsz.: , /3, /6 Lelőhely száma 19 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) telep Hrsz.: /1, , Budapest XXIII. kerület Soroksár 9. lelőhely Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 40

41 Lelőhely száma 20 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata) telep Hrsz.: /1 Lelőhely száma 21 Budapest XXIII. kerület Soroksár 10. lelőhely Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak honfoglalás kori temető Hrsz.: , , Lelőhely száma 22 Budapest XXIII. kerület Soroksár 11. lelőhely Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár - Auchan Hrsz.: /26, /54, /55, /56 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 23 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak honfoglalás kori temető Budapest XXIII. kerület Telekesek legelője Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /18, /19, /37, , /1, /3, /17, /31, /33, /34, /35, /36, /37, /1, /1, /8, /9, /10, /11, /12, /13, /14, /15, /16, /17, /1, 7600, 021/1, /18, /1, /19, /41, /1, , /2, /1, /2, /1, /1 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 41

42 Lelőhely száma 24 Hrsz.: Lelőhely száma 25 Hrsz.: Lelőhely száma 26 Hrsz.: Lelőhely száma 26 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak késővaskori telep, avar kori temető XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő Vető VII. dűlő 3-as lelőhelyének folytatása Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /22, /23, /19, /18, /17, /14, /15, , , /20, /16, /24 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak késővaskori telep, avar kori temető Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő II. Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /22, /23, /19, /18, /17, /9, /10, /11, /12, /13, /14, /15, , , /16, /20, /16, /24, /25, /26, /5, /6, /7, /8, Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata), középkor Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő III. M0/BP-006 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X /2, /3, /2, /3, /2, /5, /9, /55, /56, /3, , /2, , /1, /1, /3, /28, /20, , , Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata), középkor Budapest XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő III. M0/BP-006 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X /2, /3, /2, /3, /2, /5, /9, /55, /56, /3, , /2, , /1, /1, /3, /28, /20, , , Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 42

43 Lelőhely száma 27 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak őskor, középkor XXIII. kerület Soroksár, Rétekdűlő IV. M0/BP-007 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Hrsz.: , , , /1, , , , Lelőhely száma 28 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak avar kori településrészlet Budapest XXIII. kerület BP 001, Soroksár, Vető - dűlő VII. Hrsz.: /2, /2, , /2 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 29 Hrsz.: Lelőhely száma 30 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata), és Árpád kori település maradvány Budapest XXIII. kerület Vető VII. dűlő M0/BP-002 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , /10, /11, /12, /13, /14, /29, /30, /31, /32, /7, /8, /3, /4, /17, /18, /19, /20, /21, , /3, /1, /1, /2 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, középkor Budapest XXIII. kerület Vető VII. dűlő M0/BP-003 Bírság kategória - - Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 31 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak vaskori (szkíta) temető, avar kori telep Budapest XXIII. kerület Soroksár, Akácoserdő Bírság kategória Hrsz.: 0151/5, 0151/1, 0151/2, , , szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 43

44 Lelőhely száma 32 Hrsz.: Lelőhely száma 33 Hrsz.: Lelőhely száma 34 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak bronzkor, római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár, Központi raktárak Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X /8, /2, /10, /5, /1, /8, /7, /6, /5, /5 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár, Sósmocsár Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X /3, , /111, /113, /112, /110, /108, /109, /121, /115, /116, /114, /119, /120, /117, /118, , , , /1, /4, /2 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, népvándorlás kor Budapest XXIII. kerület Soroksár, Dunapart Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, /2, /3, /4, , /1, /2, , , , /3, /2, /4, /1, , /3, /3, /2, /1, /5, /1, /2, , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 44

45 Lelőhely száma 35 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak népvándorlás kor (avar), őskor Budapest XXIII. kerület Péteri major, Tehenészeti telep Bírság kategória - - Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 36 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, római kori barbár (szarmata) Budapest XXIII. kerület Soroksár Péteri major III. Bírság kategória Hrsz.: /6, /5, /8, , /7, /4 szakmai Védési jogi aktusok EOV X Lelőhely száma 37 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak bronzkor (vatyai kult. temetője) Budapest XXIII. kerület Bitó-hegy Bírság kategória nyilvántartott Védési jogi aktusok EOV X /5, , 0156/3, 0157, 0158/1, 0156/1, 0156/2, 0156/4, 0156/6, 0158/2, 0158/3, 0159, 0160/1, 0160/2, 0160/3, 0163, 0166/4, , , Lelőhely száma 38 Hrsz.: - Lelőhely száma 39 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak római kori barbár (szarmata), középkor XXIII. kerület M0 autóút- Hegyes-halmi mocsár-transzformátor telep-5. sz. út Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak római kori barbár (szarmata), középkor Budapest XXIII. kerület M0 és 50-es út menti szöglet Hrsz.: , /1, , /3 Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 45

46 Lelőhely száma 40 Hrsz.: Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Budapest Korszak őskor, római kori barbár (szarmata), középkor XXIII. kerület Kerület északi határa - Grassalkovich út vasútv. - Erzsébet u. - Szentlőrinci út - M0 menti területek - kerülethatár a Duna hosszában Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /2, /1, /1, /3, /4, /69, /73, /33, /68, /55, /54, /53, /46, /47, /41, /42, /1, /40, /43, /44, /48, /2, /3, /4, /5, /1, , , , , , , , , , , , /13, /14, /15, /16, /17, , , , , /2, , , /2, /1, /2, /3, /4, /5, /1, /2, /3, /4, /5, /1, /2, /72, /73, /74, /75, /76, /77, /78, /79, /80, /81, /82, /83, /6, , , , , /1, /3, /4, /5, /6, /7, /8, /9, /10, /11, /12, /13, /14, /15, , , , , , /1, /2, , /1, /2, /3, /3, /5, /6, /75, /78, /79, /80, /88, /81, /57, /57, /44, /40, /39, /62, /46, /37, /38, /63, /48, /13, /1, /36, /38, /37, /31, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /118, , /108, /109, /121, /115, /116, /114, /119, /120, /117, /1, /1, /4, /2, /2, /2, /2, /2, /6, /2, /2, /5, /4, /4, /3, /3, /5, /7, /3, /5, /3, /3, /5, /6, /7, /3, /4, /4, /1, /4, /1, /5, /2, /3, , , /12, /11, /10, /9, /8, /7, /6, /5, /4, /3, /2, /30, /31, /32, /29, /28, /27, /26, /23, /25, /24, , , , , , , , , /84, /82, /83, /87, /86, /85, /76, /3, /77, , , /13, /6, /12, /5, /15, /14, /1, , /22, /8, /9, /10, /8, /97, /98, /100, /101, /6, /105, /107, /106, /7, /95, /122, , /81, /94, /93, /92, /91, /90, /89, /88, /87, /86, /85, /84, /16, /17, /32, /18, /19, /20, /21, /22, /5, /21, /4, /20, /8, /33, /31, /3, /32, /30, /9, , /12, /14, /68, /61, /60, /59, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 46

47 Hrsz.: , , , , , , , , , , , /1, /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /19, /18, /19, /20, /21, /22, /23, /24, /25, /26, /27, /28, /29, /30, /31, /32, /33, /34, /35, /36, /37, /38, /39, /40, /41, /42, /43, /44, /45, /1, /2, , , , , /1, /2, /1, /2, , , , , , , , /7, /9, /11, /12, /13, , , , , , , /1, /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, /2, /3, /4, /5, , /1, /2, /3, /4, /5, /1, /2, /3, /4, /5, /1, , , , , , , , , , , , , , /12, /13, /1, /6, /7, /8, /9, /10, /11, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, /2, , , , , , , , /5, /1, /1, /9, /2, /2, /17, /18, /3, /2, /2, /13, /1, /15, /16, /4, /1, /5, /8, /9, /42, /41, , , , /1, /21, /3, /4, /5, /1, /9, /10, /6, /2, /52, /53, /54, /55, , /10, /11, /7, /8, /9, , , , /3, /4, , , , , , /1, , /1, /2, /2, , , , , , , , , , , /36, /26, /1, /1, /1, , , /14, /15, /16, /13, /3, /64, /65, /63, /66, /67, /71, /70, /72, /61, /62, /5, /1, /1, /1, /20, /21, /22, /18, /19, /42, /23, /50, /26, /44, /49, /51, , /3, /4, /34, /17, /37, /36, /4, /28, /27, /5, /6, /8, /7, /43, /45, /46, /47, /2, /2, /2, /15, /2, /2, /16, /17, /3, /67, /66, /65, /64, , /63, /16, /36, /35, /34, /33, /40, /41, /46, /45, /27, /39, /47, /50, /37, /38, /48, /49, /83, /29, /21, /19, /20, /2, /41, /47, /74, /40, /41, /4, /5, /3, /5, /6, /7, /9, /2, , , /3, /2, /30, /74, /92, /4, /7, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , [...] Lelőhely száma 41 Azonosító Település, Név Védelem EOV Y Korszak őskor, népv. kor Budapest XXIII. kerület Soroksár, Péteri major II. Hrsz.: , , /2, Bírság kategória szakmai Védési jogi aktusok EOV X Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 47

48 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 48

49 Bp. XXIII. kerület (Soroksár) területén a évi LXIV. tv pontja alapján régészeti érdekű területnek minősülnek az alábbi külterületi részek, ahol a topográfiai elhelyezkedés alapján régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető: M5 menti területek a Péteri majortól keletre és délre, M0 autópálya nyomvonalát kísérő területek a Soroksári határban. Az alábbi ábrán a régészeti lelőhelyek, a régészeti érdekű területek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 49

50 A régészeti örökségi értékek elemzése A XXIII. kerület területének felosztása során keletkezett 10 városrész régészeti jellemzői: 1 Soroksár központ: Az egész terület nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol őskori és középkori emlékek előkerülésére lehet számítani. 2. Soroksár dél: Az egész terület nyilvántartott régészeti lelőhely. Ezen belül a volt Dugattyúgyűrű gyár területe régészeti lelőhely, a szomszédos sportpálya egyedi védelem alatt álló régészeti lelőhely. Középkori Szentdienes falu, római kori és őskori emlékek előkerülése várható. A régészeti beavatkozás fajtája a beruházás jellegétől függően a régészeti megfigyeléstől a próbafeltáráson át a megelőző régészeti feltárásig terjedhet. Szentdienes falu maradványain kívül egy esetleges régészeti feltárás során a várható földobjektumok magával a feltárással elpusztulnak, így a szakszerű feltárás és annak dokumentálása után a terület felszabadul. 3. Újtelep: Egyetlen kis kiterjedésű régészeti lelőhely ismert a honfoglalás időszakából. 4. Molnár-sziget: A sziget teljes területe nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol őskori és középkori emlékek előkerülése várható. 5. Péteri major és térsége: Ős- és népvándorlás kori lelőhelyek ismertek a területről. A Péteri major területén a mezőgazdasági művelésű terület fennmaradó része régészeti érdekű terület, ahol ős- és népvándorlás kori emlékek előkerülésére lehet számítani. Ugyanitt a területen áthaladó M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások a nyomvonalon számos jelentős, budapesti viszonylatban is egyedülálló telep és temetőmaradványt tártak fel a bronzkor, vaskor, római kori császárkor, népvándorlás kori avar kor és a középkori Árpádkor időszakából. A feltárások a nyomvonal területén nem terjedhettek túl, így a területen várható az ismert lelőhelyek folytatása, valamint a mezőgazdasági-, ill. erdőművelésű területek vízrajzi-domborzati viszonyai valószínűsítik, hogy itt még további régészeti lelőhelyek is előkerülhetnek. Ezért az M0-ás menti bejelölt területek régészeti érdekű területek. 6. Nagybani piac és térsége: A területrész nyugati fele nyilvántartott régészeti lelőhely. A fennmaradó rész régészeti szempontból jelen ismereteink szerint érdektelen. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 50

51 7. Logisztikai és gazdasági térség: A területen áthaladó M0-ás autópálya építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások a nyomvonalon számos jelentős, budapesti viszonylatban is egyedülálló telep- és temetőmaradványt tártak fel a bronzkor, vaskor, római kori császárkor, népvándorlás kori avar kor és a középkori Árpád-kor időszakából. A feltárások a nyomvonal területén nem terjedhettek túl, így a területen várható az ismert lelőhelyek folytatása, valamint a mezőgazdaságiill. erdő művelésű területek vízrajzi-domborzati viszonyai valószínűsítik, hogy itt még további régészeti lelőhelyek is előkerülhetnek. Ezért az M0-ás menti bejelölt területek régészeti érdekű területek. 8. Vizisport utca és környéke: A Duna-parti széles teraszok nagy része nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol a terepbejárás eredménye alapján főleg őskori emlékek előkerülése várható. 9. Szamarásznki dűlő és Sósmocsár térsége: A terület teljes egészében nyilvántartott régészeti lelőhely, ahol váltakozó intenzitással jelentkeznek őskori, római kori barbár, illetve népvándorlás kori emlékek. 10. Egyéb területek: A terület nagyobb része a régi M0 menti területeket érinti, benne a botanikuskert és faiskola területén regisztrált régészeti lelőhelyekkel, valamint a Várhegy nevű Gyáli patak menti területen a középkori Kerekegyháza temploma, a falu maradványai, római kori barbár és őskori (bronzkor) lelőhelyek találhatóak. A területnek az M5-ös autóút keleti oldalán dél felé húzódó sávja jelen ismereteink szerint régészeti lelőhellyel nem érintett. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 51

52 Műemléki védelem Soroksár területén jelenleg 5 műemléket tartanak nyílván: Római Katolikus Kápolna Római Katolikus Templom Nepomuki Szent János-szobor Szent Flórián-szobor Szent Sebestyén-szobor A Római Katolikus Segítő Mária Kápolna 1776-ban, a korábban a helyén álló faépület helyén, copf stílusban épült 1780-ban. Később 1878-ban eklektikus átalakításon esett át. A kápolna szépen rendben tartott, a belseje egy rácson keresztül látható. Környezete kicsit elhanyagolt, mivel egy igen elhagyatott helyen, a vasútvonal és a szennyvíztisztító között fekszik. A kápolna a Meddőhányó utca felől közelíthető meg. A Segítő Szűz Mária képet a Józsefvárosi templomba vitték. Soroksáron a letelepedés éveiben (1720 körül) nem volt önálló lelkészség ig Dunaharaszti plébániája látta el a lelkipásztori feladatokat. A Dunahegy utcában (mai Láva utca) állt a kápolna. Grassalkovich Antal sürgetésére a pesti ferencesek lelkipásztori hivatalt állítottak fel. A Római Katolikus Templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A barokk templom között épült (1159 m 2 ) és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el május 1-jén a torony teljesen leégett, a harangok megolvadtak. A templomot és a kiégett tornyot felújították, és 1883-ban szentelték fel. A tiroli faragású főoltárt 1906-ban állították be ban egy földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész művei. A templom orgonája 1970-ben épült. Nepomuki Szent János copf stílusú szobrát eredetileg, 1785-ben mai helyén állították fel. Később áthelyezték a Római Katolikus templom mögé, majd 1973-ban felújítva visszahozták mai helyére. A szobor 170cm-es kő talpazaton áll, rajta a szobor vízbe dobását ábrázoló dombormű. A talapzaton két angyal, és egy kb. 200cm.-es férfialak található. A szobor mészkőből készült között Kovács Ernő restaurálta. Az érdekessége a szobornak az, hogy a Szent történetét hasonló szobroknál ritkán ábrázolják. A Szent Flórián-szobor jelenleg a Római Katolikus Templom előtt áll. Barokk stílusban készült el 1760 körül. A mészkő szobor egy 170 cm-es kő talpazaton áll és egy kb. 200 cm-es férfialakot ábrázol ban Szomolányi Péter restaurálta. A Táncsics Mihály utcában álló szobor érdekes és ritka ábrázolása Szent Sebestyénnek. Egy kb. 180 cm-es talapzaton egy kb. 200 cm-es férfialakot ábrázol nyílvesszőkkel átszúrva. A szobor klasszicista stílusú az 1830 körüli időből. Az egyes műemlékek részletes bemutatása és adatlapjaik a 7. fejezetben, a települési értékleltárban találhatók. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 52

53 A műemlékek és műemléki környezetek listája: (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatok alapján) Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem Budapest Budapest Budapest Budapest 23 XXIII. Templom utca Bírság kategória Nep. Szt. János szobor Műemlék III. Nep. Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Védési ügyiratok /1951. VKM, 22509/1958. ÉM /1958. MM Helyrajzi szám: , , , /2, , , , , , , , Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem Bírság Védési kategória ügyiratok XXIII / Budapest Budapest Pesterzsébet ÉM R.k. kápolna Műemlék III. 23 határán, /1958. Helsinki út MM Budapest Budapest R.k. kápolna ex-lege Műemléki 23 műemléki környezete környezet EOV Y koordináta EOV X koordináta EOV Y koordináta EOV X koordináta Helyrajzi szám: , , , , , /6, /126, /127, /128, , /115, /116, /118, /3, /6, /7, /45, /46, /88, /3 Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem Bírság Védési EOV Y EOV X kategória ügyiratok koordináta koordináta / Budapest Budapest VKM, XXIII. Hősök R.k. templom Műemlék II / tere ÉM / /1958. MM Budapest Budapest R.k. templom ex-lege Műemléki Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 53

54 23 műemléki környezete környezet Helyrajzi szám: /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, 186 Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem Budapest Budapest Budapest Budapest 23 XXIII. Hősök tere Bírság kategória Szent Flórián szobor Műemlék III. Szent Flórián szobor exlege műemléki környezete Műemléki környezet Védési ügyiratok 22509/1958. ÉM /1958. MM Helyrajzi szám: /2, , , , , , , , , , Törzsszám Azonosító Megye Helység Cím Név Védelem Bírság Védési kategória ügyiratok XXIII / Budapest Budapest Táncsics ÉM Szent Sebestyén szobor Műemlék III. 23 Mihály utca / előtt MM Budapest Budapest 23 Helyrajzi szám: , , , , , Szent Sebestyén szobor ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet EOV Y koordináta EOV X koordináta / EOV Y koordináta EOV X koordináta / Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 54

55 Törzsszám: Törzsszám: Törzsszám: Törzsszám: (forrás: Soroksár ITS 2015 Megalapozó vizsgálat) Törzsszám: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 55

56 Az alábbi ábrán a műemlékek, a műemléki környezetek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be: Látható, hogy műemlék, vagy műemléki környezet nem érint fejlesztési területet, bár a Hősök terén álló Szent Flórián szobor telke kiér a vasútállomásig, ami érinti egy kis szakaszon az állomás körüli fejlesztési területet. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 56

57 Fővárosi helyi védelem Budapest Főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű - műemléki védettség alatt nem álló - elemeinek védelme érdekében Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése a 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendeletében határozza meg a helyi védettséggel kapcsolatos szabályokat. A fővárosi védelem alatt álló épületek túlnyomó része a Grassalkovich út mentén, a Hősök tere környékén koncentrálódik. Az épületek jellemzően a 19. század végéről, 20. század elejéről valók. A védett épületek jellemzően lakó, intézményi, vagy szolgáltató funkciót töltöttek/töltenek be. Egy védett építmény lóg ki ebből a sorból, ez pedig a Péteri major területén található 1950-es években épült víztorony. A fővárosi nyilvántartást nemrégen frissítették, így a korábbi hrsz.-elírások kikerültek belőle. A XXIII. kerületben 11 építmény és 1 épületegyüttes (a Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától Templom utca ig, illetve a páros oldalon a 154.-ig.) áll fővárosi helyi védettség alatt. Helyüket a térképen ábrázoltuk, adataikat összefoglalóan az alábbi táblázat tartalmazza. (forrás: Soroksár ITS 2015 Megalapozó vizsgálat) Az egyes fővárosi helyi védelem alatt álló építmények részletes bemutatása és adatlapjaik a 7. fejezetben, a települési értékleltárban találhatók. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 57

58 Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények, épületegyüttesek listája: (Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelete alapján) Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények Sorszám Cím Hrsz. Megnevezés Grassalkovich út Iskola Grassalkovich út 162. = Hősök tere eredetileg takarékpénztár Grassalkovich út lakóépület Grassalkovich út 167/A lakóépület Grassalkovich út 167/B = Hősök tere eredetileg lakóépület Grassalkovich út 169. lásd: Hősök tere Grassalkovich út egykori fogadó Haraszti út lakóépület Haraszti út 31. = Kör utca Hősök tere 9. lásd: Grassalkovich út 167/B egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje Hősök tere eredetileg lakóépület Hősök tere 14. lásd: Grassalkovich út 162. Hősök tere = Grassalkovich út 169. = Templom u Kör utca 2. lásd: Haraszti út Soroksár-Péteri major, Víztorony tér / Sorszám Táncsics Mihály utca lásd: Grassalkovich út Templom utca lásd: Hősök tere egykori városháza - - víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, Fővárosi helyi védelem alatt álló épületegyüttes Megnevezés Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a páratlan oldalon a Templom utca 159-ig, a páros oldalon a Templom utca 154-ig, Hrsz.: , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , /2, /1, , , , , , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 58

59 Az alábbi ábrán a fővárosi helyi védett építmények, a fővárosi helyi védett épületegyüttesek és a fejlesztési területek viszonyát mutatjuk be: Látható, hogy a fejlesztési területek nem érintik a fővárosi védelemmel érintett telkeket. (Péteri major) Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 59

60 Kerületi helyi védelem Soroksár számos olyan értékkel rendelkezik, melyek országosan vagy fővárosi szinten nem védettek, de a kerület történelme, városképe vagy építészeti értéke miatt helyi védelemre javasolhatók. A védendő értékeket a közeljövőben ütemezetten, a kerület közigazgatási területét négy együtttervezendő területre osztva készítendő Kerületi Építési Szabályzatok (KÉSZek) megalapozó munkarészei keretében készítendő értékvédelmi vizsgálatokban kell feltárni és az ennek során elkészített értékkataszter alapján, az épített és természeti örökség helyi védelméről önkormányzati rendeletet javasolt alkotni. A helyi védelem mellett a védelemre előirányzott értékek megőrzéséhez szükséges támogatási rendszert is javasolt kidolgozni. A helyi védelem célja a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet (soliter fák, fasorok, stb.) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése Táj- és természetvédelem Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai hálózaton lényegében a különböző természetes és természetközeli élőhelyek között meglévő, az ökológiai folyosók által biztosított térbeli kapcsolatrendszert értjük. Ez egy olyan funkcionáló rendszer, amelyben az élőlények az elszigetelt, szétdarabolódott élőhelyek között a folyosók vagy élőhelyfragmentumok segítségével valamilyen módon képesek vándorolni, terjedni, egymással kölcsönhatásba kerülni. Ez ugyanis fennmaradásuk egyik záloga. Mivel az élőhelyek feldarabolódásának, elszigetelődésének, elszegényedésének veszélye egyre nagyobb, sok-sok intézkedésre van szükség ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk. A nemzetközi kötelezettségek, célok és feladatok (pl. az ENSZ Riói Egyezménye a biológiai sokféleség fenntartására 1992, a Páneurópai Tájképi és Biodiverzitás Megőrzési Stratégia Szófia, 1995., az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) létesítéséről szóló deklaráció Maastricht, 1993.), valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás a magyar törvényhozásban is a szemlélet ilyen irányú kiterjedését eredményezte. Ennek fontos mozzanata, hogy az évi LIII. törvény a természet védelméről, mint modern, a biológiai diverzitás védelmén alapuló jogszabály, kimondja az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét. A megvalósítás sikeressége azonban a kapcsolódó ágazatok és a települések jövőjét megalapozó önkormányzatok közös elhatározásán múlik. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 60

61 Az OTrT 3./1. sz. melléklete (Országos Ökológiai Hálózat övezete) szerint Soroksár területén az országos ökoháló által érintett részek jellemzően: a Duna menti területek a megmaradt ártéri erdőkkel, a Gyáli patak és a kapcsolódó lecsapoló csatornák menti területek lápterületek (ezek egyben ex lege területek is) a Soroksári Botanikus Kert területe. Országos Területrendezési Terv - Országos Ökológiai Hálózat övezete Természetvédelmi Információs Rendszer - Nemzeti Ökológiai Hálózat (barna: magterület, lila: ökológiai folyosó) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) a különböző ágazatoknak, területhasznosítási elképzeléseknek olyan találkozási fóruma, ahol a biológiai értékek, élőhelyek védelme a térszerkezeti struktúrában megjelenik. E terv országos ökológiai hálózatokat tartalmazó övezeti tervlapja tartalmazza az országos ökohálóhoz sorolt területeket. Az OTrT előírása szerint az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az OTrT kimondja továbbá, hogy az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben magterület, ökológiai és zöldfolyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Ex lege védett területek A térségi ökológiai hálózat jelentős magterületei a soroksári láp területek, amelyek tulajdonképpen a lecsapolások következtében száradó láprétek. E területeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága ex lege is nyilvántartja. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény hatályba lépése óta ex lege azaz a törvény erejénél fogva védett természeti területnek minősül minden láp és szikes tó, és védett természeti emléknek számít valamennyi forrás, víznyelő, kunhalom és földvár; melyek általános védelmét azok egyedisége és összetett természetvédelmi jelentősége indokolja. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 61

62 E védett természeti területek a természeti emlék kategóriában országos jelentőségűek; a védettség tényéből adódó hatóságiszakhatósági feladatok ellátása és természetvédelmi kezelésük az illetékes nemzeti park igazgatóságok feladata. Ex lege védett (láp) területek a TSZT melléklete alapján A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Natura 2000 területek Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhelyvédelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. Természetvédelmi Információs Rendszer - Natura 2000 területek A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhelytípusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kormány rendelettel történt meg. Soroksár területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint Natura 2000 hálózaton belüli természet-megőrzési területként a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) területe van kijelölve. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 62

63 Fővárosi jelentőségű (helyi) védett természeti terület A Soroksári Botanikus Kertet először a 912/a/1977. VB. Hat alapján nyilvánították védetté. Ezt követően sokáig Budapest Főváros Közgyűlésének 32/1999. (VII.22.) számú önkormányzati rendelete a Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről tartotta nyilván védettként. Ma a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet pontja szerint: Soroksári Botanikus Kert természetvédelmi terület : a terület védetté nyilvánításának célja a fennmaradt természetes, vízhez kötődő növénytársulások védelme mellett a kutatásban, oktatásban és környezeti nevelésben fontos szerepet betöltő gyűjtemény megőrzése. A Soroksári Botanikus Kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (a mai Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus jogelődje) Tanácsa 1962-ben határozta el. Célja volt elsősorban az oktatást szolgálni, - hogy a leendő kertészmérnökök alaposabb biológiai képzést kapjanak, és közvetlen kapcsolatba kerüljenek a növényvilággal -, helyet adni a növénytani kutatásnak, kialakítani a közművelődés javára egy bemutatókertet, beindítani a nemzetközi szaporítóanyagcserét. A botanikus kert a kerület szélén, az M5-ös és M0-s autópályák kereszteződésétől északnyugatra, a Péteri-major közelében létesült. Területe, m2. Az érintett helyrajzi számok: /1, /2, /3, /4, /5, /6, /7, /8, ( /9), továbbá az EOV szerint meghatározott töréspontok által határolt ingatlanrészekből, a /1 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú területből m2 nagyságú területrész. A védett terület térképi vázlata: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 63

64 A terület a Főváros egyik legnagyobb kiterjedésű védett területe. Felszínét ÉNy-DK irányú homokbuckák tagolják, a buckasorok között vizenyős területekkel. A kert a Duna öntéstalaján homokos fizikai talajféleségekkel rendelkezik. Alapításakor az 1950-es évek erdészeti telepítéséből származó kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár, akác állományok, a magasabban fekvő homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai, a lapos részeken legelők voltak. Területén értékes eredeti társulás-maradványok is találhatók, amelyek megőrizték a Duna-Tisza közére jellemző vegetációt. Ezek ma is kiemelten védett területei a kertnek: a nyílt- és zárt homokpuszta-gyep, a zsombékos, a száradó láprét, amelyek ritka és védett növények természetes élőhelyei. A közelben futó Gyáli-patak szabályozása, valamint az autópályák közelben történő megépítése negatív irányba változtatta meg a kert vízháztartását, amely sajnos általános száradási folyamatot idézett elő. A terület jellegéből adódóan igen sok távoli vidékről származó, telepített növényritkaságot foglal magába. A fajokat elsősorban kontinensek szerint, származási helyük alapján csoportosították. Elsődleges természeti értékét azonban mégis inkább a természetes élőhelyek adják. Ezek közül a legjelentősebb a Botanikus Kert kiszáradó kékperjés láprétje, az úgynevezett rezervátum. Területe tizenkét hektár, vagyis pont egyötöde a teljes kertnek. Sajnos nem minden évben áll meg rajta a víz, ez erősen veszélyezteti a védett növényfajokat. A legnagyobb értéke a több védett orchideaféle, például a mocsári kosbor (Orchis laxiflora), a vitézkosbor (Orchis militaris) és a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris). Kétéltű és hüllőállománya, az általánosságban egyre kevesebb vízzel rendelkező területen, igen gazdag. A madárvilág gazdagsága figyelemre méltó. A Soroksári Botanikus Kertre készült természetvédelmi kezelési terv a 25/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. rendelet 26. mellékletének 4. pontjában található. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 64

65 2.6. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉS- RENDSZERÉBEN Régészeti lelőhelyek Soroksár területén a régészeti lelőhelyekről elmondható, hogy a kerület nagy részét lefedik. A belterületi rész a Szentlőrinci út MÁV vasútvonal által kimetszett területrész és az M5 melletti bevásárlóközpont területe kivételével teljes egészében lefedett, így ezen a területen többféle (lakó, gazdasági, vegyes, különleges, stb ) beépítésre szánt területet érintenek a régészeti területek. A külterület nagy részét is érintik régészeti területek, főként az RSD mentén, az M0 autóút mentén és a Szentlőrinci út M51 autóút közé eső területen. Ezeken a részeken jellemzően mezőgazdasági területek, erdő területek és beépítésre nem szánt különleges területek érintettek. Az Ócsai úttól északkeletre nagyobb egybefüggő tervezett gazdasági területet is érintett. Az eddig ismert régészeti emlékek vagy leletmentés eredményei vagy olyan beruházásokhoz kapcsolódnak, melyek célja nem a lelőhely tervszerű régészeti feltárása volt, hanem az építkezéssel elpusztuló régészeti-történeti rétegek megelőző régészeti feltárására szorítkozott. Egyetlen ásatás esetében sem volt mód a régészeti lelőhelynek legalább egy irányban történő kiterjedésének meghatározására. Így azokon a lelőhelyeken is, ahol jelentős emlékek kerültek elő, az adott építkezés határain kívül eső régészeti-történeti emlékek nem kerültek feltárásra. Így még a nagy felületű nyomvonalas beruházásokat megelőző régészeti feltárások esetében is biztosra vehető, hogy a telep- ill. temetőjelenségek a feltárt területek határán kívül tovább folytatódnak. Továbbá a még nagyobb bolygatásoktól mentes kiterjedt külterületi, főleg mezőgazdasági művelés alatt álló területek számos lelőhelyet rejthetnek Épített örökség védelme A Soroksár közigazgatási területén lévő 5 országosan védett műemlék - 2 épület és 3 szobor - mind a belterületen található. Római Katolikus Kápolna: Ev jelű, védelmi erdőterületen található Római Katolikus Templom: Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található Nepomuki Szent János-szobor: Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterület és KÖu jelű, közúti közlekedési terület határán található Szent Flórián-szobor: Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található Szent Sebestyén-szobor: Lk-1 jelű kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található A műemlékek mellett Soroksáron 11 építmény és 1 épületegyüttes áll fővárosi helyi védettség alatt, szintén mind belterületen. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 65

66 Lk-1 jelű, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található: ; Iskola Lakóépület Lke-1 jelű kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületen található: Egykori fogadó Lakóépület ; Egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen található: ; Eredetileg takarékpénztár Lakóépület ; Eredetileg lakóépület ; ; Egykori városháza Eredetileg lakóépület Gksz-1 jelű, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen található: Víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, A Templom utcai, számú fővárosi helyi védett épületegyüttes majdnem teljes egészében Lk-1 jelű, kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterületen található. Ez alól kivétel a Hősök terét érintő pár épület, melyek Vt-H jelű, kiemelt jelentőségű helyi központi területen találhatók és a Templom utca déli szakaszának keleti oldalán lévő házak, melyek Lke-1 jelű, kertvárosias, intenzív beépítésű lakóterületen találhatók. A területfelhasználási besorolások az épített környezet védett értékeinek megőrzését lehetővé teszik Táj- és természetvédelem Soroksáron az Országos Ökológiai Hálózat a Duna menti területeket, a Gyáli patak és a kapcsolódó lecsapoló csatornák menti területeket, a lápterületeket és a Soroksári Botanikus Kert területét érinti. Területfelhasználás szempontjából az ökoháló az RSD mentén vízgazdálkodási területeket, mezőgazdasági- és erdőterületeket érint. A Gyáli-patak mentén hasonló területfelhasználási egységek területét fedi le, de itt természetközeli területek is érintettek. Az Ócsai úttól északra eső területen gazdasági területbe is belemetsz az ökoháló. Az M5 mentén ismét jellemzően mezőgazdasági-, erdő- és természetközeli területeket fed le. Az ex lege védelem alatt álló lápok területei területfelhasználás szempontjából Tk jelű, természetközeli területek kategóriába soroltak. Soroksár területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint Natura 2000 hálózaton belüli természetmegőrzési területként a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) területe van kijelölve, ami vízgazdálkodási területbe sorolt. A Soroksári Botanikus Kert fővárosi jelentőségű védett természeti terület, melynek területe a TSZT 2015 alapján Ek jelű, közjóléti erdő területfelhasználási egységbe sorolt. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 66

67 3. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 67

68 3.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK Soroksár Településfejlesztési koncepciójában kijelölésre kerültek a fejlesztési területek. Ezek közül három típust különböztethetünk meg: a középtávú fejlesztési területeket, a hosszú távú, infrastruktúra függvényében fejlesztendő területeket, és a potenciális fejlesztési területeket. Középtávú fejlesztési területek: 1. Zöldterületi fejlesztés az RSD Molnár-szigeti parti sávjában 2. Zöldterületi fejlesztés az RSD parti sávjában 3. Rekreációs fejlesztési terület a Molnár-sziget déli végében 4. Középtemető utca környéke lakóterületi fejlesztés 5. Apostolhegyi lakóterületi fejlesztés 6. A volt Dugattyúgyűrű gyár területen lakó- és intézményfejlesztés 7. Orbán hegyi lakóterületi fejlesztés 8. Millenium teleptől délre intézményterületi fejlesztés 9. Újtelep lakóterületi fejlesztés 10. Soroksár vasútállomás környéki fejlesztési terület 11. Péteri major lakó- és gazdasági fejlesztés 12a. Ócsai út menti gazdasági fejlesztési terület I-II. ütem Hosszú távú, infrastruktúra függvényében fejlesztendő területek: 12b. Ócsai út menti gazdasági fejlesztési terület III-IV. ütem 13. A Dél-pesti Szennyvíztisztító különleges tartalékterülete 14. Molnár-sziget középső fejlesztési terület 15. Az Orbán hegy déli részén lakóterület fejlesztés 16. Újteleptől DNY-ra eső lakóterület fejlesztés 17. Szamaránszki dűlő lakó és intézményi fejlesztési terület 18a. 5. sz. főút menti gazdasági terület (az úttól délre) 18b. 5. sz. főút menti gazdasági terület (az úttól északra) 19. Farkas-hegyi fejlesztési területek (új M0-tól északra és délre) Potenciális fejlesztési területek: 20. Sziget-dűlő fejlesztési terület 21. M5-Vecsés út csomópont, Szélső utca melletti terület 22. Sós-mocsár környéke fejlesztési terület 23. Szamaránszki dűlő és Közös legelő dűlő közötti terület 24. Gyáli-patak menti gazdasági terület 25. M5-től DNY-ra fekvő terület 26. M0-M5 közti, Gyál melletti fejlesztési terület sz. főút és Alsónémedi melletti fejlesztési terület Az egyes fejlesztési területek lehatárolását a következő ábra tartalmazza: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 68

69 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 69

70 3.2. A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KAPCSÁN VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA A bemutatott fejlesztési területeken jövőben tervezett beruházások várhatóan változást idéznek majd elő a kerület településszerkezetében, terület- és tájhasználatában. A jelenleg hasznosítatlan, vagy alulhasznosított - belterületi és külterületi - fejlesztési területeken egyértelmű, hogy a változást egy új beépítés és az újonnan beépített területeken megjelenő új funkciók (lakó, gazdasági, intézményi, rekreációs, stb.) eredményezhetik. Az új funkciók hasonló változást idézhetnek majd elő az ún. funkcióváltó területeken is, ahol jellemzően egy korábban hasznosított (beépített) területen jelennek meg új elsődleges funkciók. Az RSD menti területek kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel itt a tervezett fejlesztések nem csak új funkciók megjelenését, de a táj rendezését és egy élhetőbb környezet kialakulásának lehetőségét is magukban hordozzák. A tervezett fejlesztések várhatóan változásokat idéznek majd elő az infrastrukturális viszonyokban is. A változás mértéke elsősorban a fejlesztési területtől és a rajta tervezett fejlesztéstől függ majd. Míg a jelenleg beépítetlen és mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági hasznosítás alatt lévő, esetleg hasznosítatlan területeken egy tervezett fejlesztés keretében várhatóan nagyobb mértékű infrastrukturális változásokra lesz szükség, addig azokon a fejlesztési területeken, ahol a meglévő területhasználat megváltoztatásával, új funkciót kap egy már korábban is beépített és hasznosított terület, ott várhatóan kisebb hatása lesz a tervezett fejlesztéseknek. Az infrastrukturális változások leginkább a közlekedési hálózatot, a közműveket, valamint az alap- és szociális ellátási rendszereket érinthetik. A Soroksáron tervezett fejlesztések többsége közvetett módon - egy részük akár közvetlenül is - hatással lehet a kerület lakosságára, a lakosság életmódjára, kultúrájára. A fejlesztés legyen az bármilyen irányú mindig egyfajta élénkítést hordoz magában, ami kihat a közvetlenül érintett társadalomra is. A lakó típusú fejlesztések új lakosok betelepülését idézheti elő, míg a gazdasági területek fejlesztése a gazdasági szektort élénkíti, aminek keretében új munkahelyek és ezáltal magasabb életszínvonal teremthető. Az intézményi jellegű fejlesztések a lakosság ellátását javíthatják, amely tovább emelheti egy adott kerületrész értékét, és az itt élő lakosság életminőségét. Egyes fejlesztések magukban hordozzák a lakosság életmódjának, életminőségének közvetlen javítását is. Ilyenek például a zöldfelületi, vagy rekreációs típusú fejlesztési területek, akár az RSD mentén, a Gyáli-patak mentén, vagy akár a Molnár-szigeten. Az egyes fejlesztési területeken tervezett változtatások a műemléki, vagy fővárosi helyi védelem alatt álló épített értékekre várhatóan nem lesznek közvetlen hatással, mivel a nevesített fejlesztési területek nem érintik az említett védendő értékeket. Ugyanakkor a kerület teljes területén várható komplex városfejlesztés, ami közvetve hatással lehet ezekre is. Az egyes fejlesztési területeken várható változások hatásait részletesen a 4. fejezetben, a hatáselemzés kapcsán mutatjuk be. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 70

71 4. HATÁSELEMZÉS Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 71

72 4.1. TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSSZERKEZETET ÉRINTŐ KÖVETKEZMÉNYEK Az előirányzott fejlesztési célok a jelenlegi településhálózatot a már beépített területeken változtatással, a tartalékterületeken új hálózati elemek kiépítésével érintik. A már beépített területek közül kiemelt szerepet kap a Hősök tere, amely a kerület központja. Jelenleg a Grassalkovich út és a vele párhuzamosan haladó HÉV vonal a teret kettévágja és az ezekre merőleges közúti kapcsolat alkotta bonyolult rendszer túlzottan közlekedés központúvá teszik a teret. Ennek feloldására és a tér főtéri funkciójának kihangsúlyozása érdekében a koncepcióban szerepel a Grassalkovich út tehermentesítése, egy a központot elkerülő új főút megépítésével. Emellett cél a HÉV kiváltása az elővárosi gyorsvasúttal, vagy egy esetleges földalatti (kéregvasút jellegű) kialakítása, melyek következtében a tér közúti forgalma jelentősen csökkenne. A tartalékterületeken új fejlesztéseket irányoz elő a településfejlesztési koncepció. Ezek azon kívül, hogy új elemként jelenhetnek meg a településhálózatban, olykor a működőképesség érdekében egyéb hálózati elemek kiépülését is igényelhetik. Ennek következtében a fejlesztések környezetében megjelenhetnek új feltáró utak, gyűjtőutak, vagy akár új főhálózati elemek is, mint például a Soroksár központját elkerülő tervezett út TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK Az ökoháló területén a településfejlesztési koncepció több fejlesztési célt is meghatároz, melyek harmonizálnak az ökológiai hálózat védelmi céljaival. Ilyen például a Gyáli-patak menti revitalizációs program, vagy az RSD és a Molnár-sziget zöldfelületi fejlesztései is. A koncepciónak azonban vannak olyan tartalék, fejlesztésre kijelölt, de még meg nem határozott funkciójú területei is, ahol a természetvédelmi, tájvédelmi és a gazdasági érdekek jelentős konfliktusa feloldásával lehetséges a tervezett fejlesztés. A koncepció foglalkozik az RSD és a Natura2000 területeket érintő kérdésekkel is. A revitalizációs célok és azon belül is az RSD vízminőségének javítása fontos feladat, mivel a Duna menti területek jelentősen terheltek. Az ex lege területek fennmaradását egyik részről a szárazodási folyamat, másik részről pedig a vonalas közlekedési infrastruktúrák feltáró hatása miatti területfelértékelődés veszélyezteti. Ennek figyelembevételével a településfejlesztési koncepcióban a fejlesztési területek úgy lettek kijelölve, hogy az ex lege védett területek és a fejlesztési területek ne kerüljenek átfedésbe. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 72

73 A településfejlesztési koncepció fejlesztési elhatározásai az Arborétum területét nem érintik, a mellette húzódó M5 nyomvonal azonban jelentős (terhelő) hatású a terület élővilágára nézve A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI Soroksár a kisebb kerületeket összekötő utakon kívül három fő közlekedési irányból közelíthető meg: Pesterzsébet felől a Helsinki (-Grassalkovich) úton, Dunaharaszti felől a Haraszti úton, és az M0 felől az Ócsai úton. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából mindhárom irány érintett. A Grassalkovich úton a legnagyobb változást a főtér további átalakulása, illetve magának a Grassalkovich útnak a közterületi fejlesztése jelentheti. A Haraszti út felől új lakóterületek kiépülése várható, amelyek igényes kialakítása javíthatja a település feltárulásának látványát. Ugyanez mondható el az Ócsai útról is azzal a különbséggel, hogy ezen a területen elsősorban logisztikai, vagy egyéb gazdasági fejlesztések várhatók, de az igényes utcaképi kialakítás itt is alapkövetelmény lehet. A belső településkép javulását eredményezhetik még a nyílt vízelvezető árkok kiváltása zárt csatornával, az esztétikus utcafásítások folytatása, a közterületi fejlesztések, melyek keretében a közösségi zöldfelületek, a közterületi burkolatok és az utcabútorok minősége is javulhat RÉGÉSZETI EMLÉKEK, MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK FELTÁRHATÓSÁGÁNAK, MEGMARADÁSÁNAK, BEMUTATHATÓSÁGÁNAK VAGY PUSZTULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Régészet Az eddigi régészeti feltárások során föld- és faszerkezetű objektumok kerültek elő. A Haraszti út menti középkori templom és kis vár korábbi építkezések során el nem pusztított alapfalain kívül nem várható más, kőemléket is tartalmazó régészeti emlék. Így ezek magával a feltárással, az eredeti lelő-körülményeiktől megfosztva, elpusztulnak, és a szakszerű feltárást, dokumentálást követően bármilyen természetű beruházás megvalósítható. Az említett kőemlékek esetében állaguk függvényében a beruházás terveinél figyelembe kell venni esetleges megőrzésüket. A között lezajlott régészeti lelőhely-revízió során olyan nagy kiterjedésű területeket soroltak régészeti lelőhelynek, hogy a korábbi szabályozási tervek, illetve a 2009-es településfejlesztési koncepcióban jelölt régészeti érdekű területek az M0- menti és M5-ös menti területek kivételével elveszítették jelentőségüket. A évi LXIV. törvény alapján a nagyberuházások esetén a tv pontjában meghatározott Előzetes régészeti dokumentációt (ERD) kell készíteni. Az ERD Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 73

74 készítése során lehet meghatározni, hogy a konkrét kiviteli tervek alapján a beruházás földmunkáival igénybe veendő terület milyen mértékben érintett régészetileg. Így a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében földmunkával járó változtatás, beruházás esetén az ERD-ben kell a régészeti beavatkozás módját (régészeti megfigyelés, próbafeltárás illetve egy adott terület esetleges megelőző feltárása) meghatározni. A várható emlékek az őskor vagy népvándorlás kor időszakából, akár a középkor időszakából származnak, várhatóan mind földobjektumok, (gödrök, kemencék, esetleg sírok, a középkori vízvezeték nyomvonalának árka stb.) és a római kori barbár temetkezések, települések maradványai, melyek bármely földmunka során, ide értve a régészeti feltárást is, elpusztulnak. Ebből eddig a Haraszti úti középkori kis vár, és Kerekegyháza templomának alapfalai maradványai a kivételek, melyek műemléki megtartása is indokolt. Soroksár területén 5 műemlék is található, melyek jelenlegi állapota és fenntarthatósága a 4.6. fejezetben kerül bemutatásra TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA Soroksár belső részein az egyes fejlesztési területek az eredeti térbeli rendszerben kisebb nagyobb változást idéznek elő. Új lakóterületek, új munkahelyi területek, új települési alközpontok, új intézményi és ellátási központok alakulhatnak ki, amelyekre elsősorban azokon a területeken lesz majd szükség, amelyek jelenleg is részben elszigeteltek a meglévő központtól. Soroksár térbeli rendszerében idegen elemek az M0 felöli logisztikai központok, de fővárosi viszonylatban elmondható, hogy kialakulásuk ezen a területen indokolt. Ezek fejlesztésekor arra kell törekedni, hogy a fejlődésük és az azzal járó forgalmi és egyéb terhelés lehetőleg ne zavarja Soroksár belső területeinek zavartalan működését MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLETEK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZETEK, MŰEMLÉKEK ESZMEI, HASZNÁLATI ÉS ESZTÉTIKAI JELENTŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA A TÁJBAN, TELEPÜLÉS- SZERKEZETBEN, ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN, A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN A Hősök tere közelmúltban lezajlott (és bizonyos elemeiben ma is folytatódó) megújulásával a közterületek burkolatának minőségi javulásával, a térfalakat képező épületek felújításával (amelyek közül több helyi védelem alatt áll), az utcafásításokkal, magas tájépítészeti színvonalú szabadtér kialakításával és egyéb minőségérzetet növelő beavatkozásokkal a tér közepén álló Nagyboldogasszony főplébánia és az előtte álló Szent Flórián szobor a korábbinál sokkal nagyobb jelentőséget kapott. Ezen állapot fenntartása a cél. A Nepomuki Szent János szobor és a Szent Sebestyént ábrázoló szobor Soroksár belterületén, lakóterületi rendezett környezetben, kiszolgáló utcák mentén állnak. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 74

75 Megközelíthetőségük megoldott. Telente állaguk megóvása érdekében az önkormányzat védőfóliával borítja be a szobrokat. A szennyvíztisztító-telep mellett álló, szintén műemlék R.k. kápolna az utóbbi években valamelyest amortizálódott. Vakolata több helyen sérült, kis fatornya részben ledobta a festéket. Jelenleg az épület egy elkerített területen áll, de kerítése a vasút irányában megszakad, így bárki beléphet az elzárt területre. Ennek következménye a sajnálatosan megjelenő rongálás (pl.: falfirka). Az amortizáció és a rongálás egy kisebb renoválás keretében helyrehozható, viszont az érték hosszú távú megőrzése érdekében a védelmét célszerű lenne erősíteni, mivel a kápolna olyan területen áll, ami nincs állandóan szem előtt MŰEMLÉKEK MEGÚJULÁSÁNAK ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁNAK GAZDASÁGI ESÉLYEI A kerületben a meglévő műemlékek gondozására, állaguk megőrzésére kellő figyelmet és gazdasági lehetőségeinek tükrében, megfelelő anyagi forrást biztosít az Önkormányzat TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI A településkarakter változása az újonnan beépülő és funkciójában átalakuló területeken kívül, hosszabb távon a Hősök tere környezetében várható. A térfalak mentén a felmerülő igények tükrében akár a beépítési intenzitás növekedése is várható. Emellett új földszinti, kereskedelmi-szolgáltató és közösségi funkciók is megjelenhetnek. Ennek kapcsán fontos városrendezési szempont, hogy az esetleges új beépítések léptékükben illeszkedjenek a korabeli léptékadó épületekhez, és azokat se tömegükben, se magasságukban ne haladják meg jelentősen. Fontos szempont az is, hogy a templom kimagasodó jellege továbbra is érvényesülhessen. A Hősök terének a templomtól a vasútállomásig tartó szakaszán előrevetíthetők a változások. Hosszútávon elképzelhető itt is intenzívebb beépítés, de nagyobb a valószínűsége, hogy előbb a jelenlegi vegyes beépítés válhat zártsorúvá. Az állomás előtt kiszabályozott tér térfalai mentén intenzívebb beépítés várható, amely városrendezési szempontból indokolt is. Átalakulás vár a RSD-part területeire is. Jelenleg alulhasznosítottak ezek a területek és a nyaralók ráfeszülnek a vízpartra. Itt a part fellazulása, új funkciók megjelenése, rekreációs, szabadidős tevékenységre alkalmas területek kialakulása várható, amelyeket kiegészíthetnek vendéglátó és szállást nyújtó intézmények is. Mindezt a természetvédelemmel összhangban kell megvalósítani, természeti érték pusztítása nélkül, inkább a természet közeli területek revitalizációjára törekedve. Azokra a területekre, ahol a gazdasági funkciót felválthatja a lakófunkció, gyakorlatilag ugyanaz jellemző, mint az újonnan kialakuló lakóterületekre. Ezeken a területeken a környezetébe illeszkedő szerkezetet és karaktert kell kialakítani. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 75

76 4.9. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI Figyelembe véve a kerületen belüli műemlékek és helyi védett értékek elhelyezkedését, összességében megállapítható, hogy az épített örökségek műszaki állapotára a környezeti terhelések közül - az időjárási tényezőkön felül - a közúti és vasúti közlekedési területek mentén tapasztalható, a forgalomtól származó rezgés van a legjelentősebb hatással. A Grassalkovich út és kisebb léptékben a Templom utca - forgalmából származó terhelés, a Kelebia vasútvonal forgalmából származó terhelés, valamint a meglévő HÉV vonal rezgésterhelése kedvezőtlen hatással van a közvetlen környezetükben álló védett épített értékek műszaki állapotára. Ezen felül az említett időjárási tényezők közül az eső, a hó és az erős napsugárzás miatt is állandó karbantartást, állagmegóvást igényelnek az épített értékek FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA A településfejlesztési koncepció kellő körültekintéssel lett összeállítva, amely az épített örökségekre (műemlékre és helyi védelemre egyaránt) nézve is kedvező irányba mutat. Azok megőrzése, állaguk javítása, funkciójuk újraélesztése, vagy új funkciójuk kijelölése is része a koncepciónak KÁRENYHÍTÉS LEHETŐSÉGE, KÖLTSÉGE, ILLETVE ELLENTÉTELEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Soroksár városfejlesztési koncepciójának célja az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése és a fenntartható fejlődés biztosítása. A régészeti szakvélemény alapján az egyes fejlesztési területeken régészeti értékek előkerülése várható. Ennek megfelelően ezeken a területeken régészeti próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés, adott esetben a régészeti emlékek bemutatása lehet indokolt. Az épített és természeti környezet értékeinek védelme a településfejlesztési koncepció egyik fő célja. A koncepcióban kijelölt fejlesztési területek kapcsán elsősorban a természeti értékek esetén várható konfliktushelyzet, amelyet az adott fejlesztés előkészítésénél kell majd mérlegelni, feloldani. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 76

77 5. ÖSSZEFOGLALÓ Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 77

78 Régészeti összefoglaló Soroksár területén, különösen az elmúlt évtized ásatásainak eredményeként igen jelentős régészeti emlékek kerültek napvilágra. A korábbi leletmentések és a legutóbbi évek ásatásinak eredményei nyújtotta kép alapján Soroksár területe a középső bronzkor időszakától kezdve a vaskor korai és késői szakaszán át, a római kori barbár (szarmata) korszakban is sűrűn lakott hely volt. Az M0-ás új szakaszán feltárt nagy sírszámú avar temető és a hozzá tartozó telep, valamint a korábbi leletmentések szórványos avar emlékei szintén sűrű településhálózatot rajzolnak ki a népvándorlás korából. Az Árpád korból név szerint is ismert négy településből (Soroksár, Kormányos, Szentdienes, Kerekegyháza) kettőt már korábban azonosítottak Szentdienessel és Kerekegyházával. A legújabb kutatások az M0 nyomvonalán a honfoglalás korából tártak fel egy jelentős faluhelyet, mely megélte a késő középkort is. Az azonban, hogy ez a település köthető-e a név szerint ismert falvak valamelyikéhez, azt az ásatási eredmények feldolgozása után lehet csak eldönteni. A fent felsorolt indokok miatt az alábbi előírások szükségesek a régészeti örökség védelmében: A nyilvántartott régészeti lelőhelyen megvalósuló tevékenység, építmény engedélyezésére indult eljárásokban szakhatóságként a 39/2015 (III.11.) Korm. rendelet alapján szakigazgatási szervként a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala az illetékes. A régészeti érdekű terület esetében földmunkavégzés esetén a beavatkozás természetétől függően próbafeltárás, vagy régészeti megfigyelés szükséges. A megfigyelés eredménye következtében leletmentő ásatás elvégzése is szükségessé válhat. Általános összefoglaló Jelen Örökségvédelmi hatástanulmány a 314/2012.(XI.08.) korm. rendelet szerint átdolgozott és aktualizált Soroksár Településfejlesztési koncepcióhoz, azzal egy időben készül. A településfejlesztési koncepcióban kijelölésre kerültek a kerület jövőjének szempontjából meghatározó fejlesztési területek. Ezeken részben a meglévő beépített területek átalakulásával, fejlesztésével, részben pedig a tartalékterületek bevonásával, új beépítésével lehet számolni. Várhatóan a már beépített területek fejlesztése egyúttal a környezetminőség fejlesztésével is együtt jár majd. Ennek kapcsán fontos, hogy a változások a meglévő értékek megőrzése mellett menjenek végbe, mely a településfejlesztési koncepció szerinti elvárás is. Az új területek kialakításánál - alapos előkészítés mellett - mind a táji értékek, mind a kulturális örökségek megóvandók és megóvhatók. Mivel a fent említett célok a városfejlesztési koncepcióval összhangban vannak, így biztosított lehet megvalósulásuk. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 78

79 6. NYILATKOZAT Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 79

80 NYILATKOZATOK Alulírott Berényi Mária okl. építészmérnök, településtervezési vezető tervező nyilatkozom, hogy Budapest XXIII. kerület, Soroksár új Településfejlesztési koncepciójához elkészített Örökségvédelmi hatástanulmány az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel. A Településfejlesztési koncepció és az Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, december Berényi Mária okl. építészmérnök vezető terület- és településrendezési tervező TT/1É , TR Alulírott Adorjánné dr. Gyuricza Anna, régész, nyilatkozom, hogy a 395/2012. (XII. 20.) Korm. Rendelet előírásai alapján az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezem: szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben (régészeti lelőhelyvédelem), valamint rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel. Budapest, december 2. Adorjánné dr. Gyuricza Anna régész Nyilvántartási azonosító: B5COGJ Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 80

81 7. TELEPÜLÉSI ÉRTÉKLELTÁR Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 81

82 7.1. MŰEMLÉKI VÉDETTSÉG (Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartásban található adatok alapján) Műemlékek és a műemléki környezetek adatlapjai: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 82

83 Műemlék: Műemléki környezete: Települési értékleltári sorszám: M1 Név: Nep. Szt. János szobor Törzsszám: Azonosító: 1308 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Templom utca Védelem: Műemlék Név: Nep. Szt. János szobor exlege műemléki környezete Törzsszám: Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: /1951. VKM, 22509/1958. ÉM, /1958. MM Hrsz.: EOV Y: EOV X: Azonosító: Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: , , , /2, , , , , , , , Helyszínrajz Ortofotó (forrás: A copfstílusú szobrot eredetileg 1785-ben mai helyén állították fel. Később áthelyezték a Római Katolikus templom mögé (az archív kép még akkor készült), majd 1973-ban felújítva visszahozták mai helyére. (A KÖH még a korábbi helyén tartja nyílván.) A szobor 170cm-es kő talpazaton áll, rajta a szobor vízbe dobását ábrázoló dombormű. A talapzaton két angyal, és egy kb. 200 cm-es férfialak található. A szobor mészkőből készült. Restaurálta Kovács Ernő között. Az érdekessége a szobornak az, hogy a Szent történetét hasonló szobroknál ritkán ábrázolják. (Forrás: és Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 83

84 Fényképek Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 84

85 Műemlék: Műemléki környezete: Települési értékleltári sorszám: M2 Név: R.k. kápolna Törzsszám: Azonosító: 1311 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Helsinki út Védelem: Műemlék Név: R.k. kápolna ex-lege műemléki környezete Törzsszám: Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 2509/1958. ÉM, /1958. MM Hrsz.: EOV Y: EOV X: Azonosító: Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: , , , , , /6, /126, /127, /128, , /115, /116, /118, /3, /6, /7, /45, /46, /88, /3 Helyszínrajz Ortofotó (forrás: ban az itt lévő faépület helyén a Római Katolikus Segítő Mária kápolna copf stílusban épült 1780-ban, később 1878-ban eklektikus átalakításon esett át. A kápolna szépen rendben tartott, a belseje egy rácson keresztül látható. Környezete kicsit elhanyagolt, mivel egy igen elhagyatott helyen, a vasútvonal és a szennyvíztisztító között fekszik. A kápolna a Meddőhányó utca felől közelíthető meg. A Segítő Szűz Mária képet a Józsefvárosi templomba vitték. (Forrás: és Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 85

86 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 86

87 Települési értékleltári sorszám: M3 Műemlék: Műemléki környezete: Név: R.k. templom Törzsszám: Azonosító: 1309 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Hősök tere Védelem: Műemlék Név: R.k. templom ex-lege műemléki környezete Törzsszám: Bírság kategória: II. Védési ügyiratok: /1951. VKM, 22509/1958. ÉM, /1958. MM Hrsz.: /2 EOV Y: ; EOV X: Azonosító: Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , Helyszínrajz Ortofotó (forrás: Soroksáron a letelepedés éveiben (1720 körül) nem volt önálló lelkészség ig Dunaharaszti plébániája látta el a lelkipásztori feladatokat. A Dunahegy utcában (mai Láva utca) állt a kápolna, és Grassalkovich Antal sürgetésére a pesti ferencesek lelkipásztori hivatalt állítottak fel. A templom alapkövét 1758-ban tette le Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A barokk templom között épült (1159 m 2 ) és 1872 között több alkalommal tűzvész pusztította el. A főoltárt 1906-ban állították be. Tiroli faragású oltár ban a földrengés erősen megrongálta a templomot és a plébánia épületét egyaránt. Belső festése és a freskóképek Takács István festőművész műve ben orgona épült. Több tűzvész után május 1-jén a torony teljesen leégett, a harangok megolvadtak. A templomot és a kiégett tornyot felújították, és 1883-ban szentelték fel. (Forrás: és Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 87

88 Fényképek ( Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 88

89 Települési értékleltári sorszám: M4 Műemlék: Műemléki környezete: Név: Szt. Flórián szobor Törzsszám: Azonosító: 1310 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Hősök tere Védelem: Műemlék Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM, /1958. MM Hrsz.: /1 EOV Y: EOV X: Név: Azonosító: Szt. Flórián szobor ex-lege Megye: Budapest műemléki környezete Helység: Budapest 23 Törzsszám: Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: /2, , , , , , , , , , Helyszínrajz Ortofotó (forrás: A szobor jelenleg a szintén műemlék Római Katolikus Templom előtt áll közvetlenül. Barokk stílusban készült el 1760 körül. A mészkő szobor egy 170cm-es kő talpazaton áll és egy kb. 200cm-es férfialakot ábrázol. Restaurálta 1980-ban Szomolányi Péter. (Forrás: és Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 89

90 Települési értékleltári sorszám: M5 Műemlék: Műemléki környezete: Név: Szt. Sebestyén szobor Törzsszám: Azonosító: 1312 Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Cím: XXIII. Táncsics Mihály utca 135. előtt Védelem: Műemlék Név: Szt. Sebestyén szobor ex-lege műemléki környezete Törzsszám: Bírság kategória: III. Védési ügyiratok: 22509/1958. ÉM, /1958. MM Hrsz.: /1 EOV Y: EOV X: Azonosító: Megye: Budapest Helység: Budapest 23 Védelem: Műemléki környezet Hrsz.: , , , , , Helyszínrajz Ortofotó (forrás: A szobor érdekes és ritka ábrázolása Szent Sebestyénnek. Egy kb. 180cm-es talapzaton egy kb. 200cm-es férfialakot ábrázol nyílvesszőkkel átszúrva. A szobor klasszicista stílusú az 1830 körüli időből. (Forrás: és Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 90

91 7.2. FŐVÁROSI HELYI VÉDELEM (Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése 37/2013. (V.10.) Főv. Kgy. rendelete alapján) Fővárosi helyi védelem alatt álló építmények, épületegyüttesek adatlapjai: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 91

92 Települési értékleltári sorszám: F1 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Iskola ; Grassalkovich út és Táncsics Mihály utca Ortofotó (forrás: A Páneurópa Iskola (XXIII., Táncsics M. u. 25.) régi épületszárnya a Grassalkovich úton (92-96., Hrsz: ): egyemeletes, tégla-architektúrájú (a díszítés is a század első évtizedeiben divatos nyerstégla ablakkeretek és szecessziós hangulatú rajzok). A főútra 9 ablaktengellyel néző épület, jelenleg a sokkal nagyobb tömegűvé átépített ill. bővített modern iskolatömb része. Az új szárnyak vizuálisan utánozni igyekeznek eme rész hangulatát, de mindent összevetve inkább egy régieskedő új építmény, mintsem a városkép és történelme szempontjából meghatározó épített alkotás. Funkciója közérdekű. Állapota az i átépítés ill. rendbehozatal következtében jó. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 92

93 Települési értékleltári sorszám: F2 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Eredetileg takarékpénztár ; Grassalkovich út 162. és Hősök tere 14. Ortofotó (forrás: Egyemeletes, századfordulói eklektikusnak nevezhető saroképület, a főút felé 5 ablaktengellyel. A tér felé 19 ablakos, magastetős. Eleve városias (kisvárosias) megjelenésű, polgári célú középület, a sarkán szoborfülkében álló méhkas alapján takarékpénztárnak épült. Jelenleg az épület Polgármesteri Hivatal fele van rendbe hozva, tetőtere beépítve. Az épület másik fele (10 ablak és kapu) el van hanyagolva. Az emeleti homlokzaton van egy erkély is (idomacél konzolos, feltehetően eredeti). Az épület a századforduló hangulatát őrzi, a rendezésre váró főtér (Hősök tere) egyik etalonépülete lehet magasság, tömeghatás és hangulat tekintetében. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 93

94 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 94

95 Települési értékleltári sorszám: F3 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Lakóépület Grassalkovich út 165. Ortofotó (forrás: Az épület 1889-ben készült, ezt a lépcsőház terazzo burkolatának évszáma tanúsítja. Az utcai homlokzat földszinti részét az üzletek erősen átalakították. A kapu szárnyai újak, jellegtelenek, a tokosztás és a felülvilágító eredeti. Az osztópárkány feletti terület eredeti formájában maradt fenn. Gipsz díszítések és tégla burkolatú felületek töltik ezt a mezőt. Az íves záródású ablakokat húzott keretek szegélyezik, felettük zárókövet és pajzsot utánzó vakolatdísz található. Az egyszerű, háromtagú párkányt gipszkonzolok díszítik. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 95

96 Települési értékleltári sorszám: F4 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Lakóépület Grassalkovich út 167/A Ortofotó (forrás: A századfordulón épült épület földszinti homlokzatát átalakították, új portálokat készítettek. Az osztópárkány felett az emelet tégla burkolatú homlokzata megőrizte eredeti kialakítását. Az íves záródású ablakokat idomtégla keretezés és könyöklő díszíti, a homlokzatot idomtégla párkány zárja. A téglapárkányon túlnyúló gerendázatot deszka borítja. A téglaburkolat alapszíne sárgás, a keretezések, párkányok vörös téglából készültek. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 96

97 Települési értékleltári sorszám: F5 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Eredetileg lakóépület ; Grassalkovich út 167/B és Hősök tere 9. Ortofotó (forrás: A főtér sarkán álló 1902-ben épült épületrész földszinti homlokzatát mély nútozás tagolja. A Grassalkovich úti homlokzat két szélső tengelyében még megmaradt az eredeti földszinti architektúra. A húzott párkány felett az emeleti fal tégla burkolatú, vakolt kváderes sarokarmírozással, húzott ablakkeretekkel. Az ablakok alatti mellvéd és a szemöldök szintén vakolt, húzott keretezéssel illetve zárókővel díszített. A homlokzatot húzott főpárkány zárja. A párkány felső tagozatát a gerendavégeket deszkázat borítja. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 97

98 Települési értékleltári sorszám: F6 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Egykori városháza ; ; Grassalkovich út 169. ; Hősök tere és Templom u Ortofotó (forrás: Földszintes saroképület a Hősök tere és a Grassalkovich utca sarkán. A sarkot fémlemez borítású torony hangsúlyozza, archív felvétel alapján azonban megállapítható, hogy az eredeti tető a mainál jóval hangsúlyosabb, jobb arányú volt. Az épület eredetileg városháza volt, ma az általános iskola részeként használják. Felújítása a közelmúltban történt, állapota jó. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 98

99 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 99

100 Települési értékleltári sorszám: F7 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Egykori fogadó Grassalkovich út 209. Ortofotó (forrás: Földszintes, magastetős, volt vendéglő épület, a régi Soroksár falu egyik megmaradt emléke. Környezete a felüljáró miatt kedvezőtlen, ez további hasznosítását is nehezíti. Tömegében igen kedvező kialakítású. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 100

101 Települési értékleltári sorszám: F8 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Lakóépület Haraszti út 4. Ortofotó (forrás: A volt Soroksár parasztházainak, még megmaradt reprezentánsa. A fésűs beépítést idéző, nagyrészt eredeti, jó arányú épület állapota még megfelelő. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 101

102 Települési értékleltári sorszám: F9 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Egykori gazdálkodói porta XIX. század eleje ; Haraszti út 31. és Kör utca 2. Ortofotó (forrás: A parasztház és környezete Soroksár egyik legrégibb épülete. Több tárgyi emlék is bizonyítja ezt: egy 1836-ban készült katonai térképen már jelezték az épületet. Az épület felújítása során XIX. századi bélyeges téglák kerültek elő. A ház alapozása és építésmódja is más, mint a későbbi hasonló vályogépületeké. Az épület a tornácról három bejárattal rendelkezett, nem a hagyományos középkonyhás elrendezésű volt. Az eredeti állapotnak megfelelően felújított XIX. század elejei gazdálkodói porta érdekes színfoltja az utcaképnek. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 102

103 Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 103

104 Települési értékleltári sorszám: F10 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Eredetileg lakóépület Hősök tere 13. Ortofotó (forrás: A régi tanácsházi kirendeltség később a polgármesteri hivatal része, jelenleg galéria. Korábban gyermekklinika is működött itt. Egyemeletes, századfordulói, kissé szecesszióba hajló eklektikus épület, városias funkcióval és megjelenéssel. Állapota elég jó, tanács korában fel lett újítva. Szerepe: a főtér régi hangulatának visszaépítéséhez irányadó épület. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 104

105 Települési értékleltári sorszám: F11 Fővárosi helyi védelem alatt álló építészeti örökség Helyszínrajz Megnevezés: Sorszám: Hrsz.: Cím: Víztorony Mezőgazdasági és Ipari Komplex Épülettervező Vállalat, /1 Soroksár-Péteri major, Víztorony tér Ortofotó (forrás: között épült, a gyorsan fejlődő ipari-mezőgazdasági építészet egyik jelentős korszakának, a falazott szerkezetű toronyépítés csúcsidőszakának épségben megmaradt emléke. Nem sokkal megépülése után, a vasbeton és fémszerkezetű víztornyok teljesen kiszorították ezt a technológiát a divatból. Funkcióját jelenleg is változatlanul ellátja. Megjelenése funkcionális és anyagszerű. Falazásmódja, szerkezete jól szembetűnő, ipari műemlékként feltétlenül tanulságos. Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 105

106 Fővárosi helyi védelem alatt álló épületegyüttes Helyszínrajz Települési értékleltári sorszám: FE1 Megnevezés: Sorszám: Cím: Templom utca Templom utca teljes hosszában a Rézöntő utcától a páratlan oldalon a Templom utca 159-ig, a páros oldalon a Templom utca 154-ig Hrsz.: , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /1, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , /2, /1, , , , , , , , , , , , , /2, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , Ortofotó (forrás: Urbanitás Tervező és Tanácsadó Kft. 106