Előbeszéd a 12. számhoz

Átírás

1 A királyi központ lapja 3 Előbeszéd a 12. számhoz Visszaidézhetetlenül sokszor fordul(t) elő az országot járva nem álruhában, mint tette azt Nagy Lajos királyunk és az ő példájából merítve Hunyadi Mátyás, hogy arról kérdezik az embert egy-egy előadás előtt vagy inkább a végén, hogy Na és mi új- (don)ság van a Pilisben? Ha a kérdés ennyire általánosan megfogalmazott érdeklődés, akkor bizony nehéz rá válaszolni. Főleg azért, mert tudva azt, hogy a kedves kíváncsiskodás mögött, az új felfedezések iránti érdeklődés húzódik meg. Nehéz azt válaszolni, mégha igaz is, hogy nincs minden nap, héten vagy hónapban új és újabb felfedezés. Persze a kutatók kutatgatnak, ami legtöbbször a háttérmunkát jelenti és bár a terepen is sokat járnak, de egy-egy felismerés publikálását hosszas elméleti, sok után olvasást kívánó, unalmas székkoptatás előzi meg, jó esetben. Persze sok újdonság is van a pilisi térségben, az itteni településekkel kapcsolatosan, hiszen zajlanak fejlesztések, utak, közterek felújítása, régi és újabb épületek renoválása. Persze, hogy tudom! Nem erre kíváncsiak a legtöbben, hanem a Pilis misztikus múltjával kapcsolatos fejlemények izgatják őket, ahogy minket, a lap íróit, szerkesztőit is. Ennek próbálunk eleget tenni minden negyedévben megjelenő lapszámunkban, közölve a publikációra érett kutatói gondolatokat, elméleteket, néha olvasói észrevételeket is. A -t is e nemes cél érdekében hívtuk életre, hogy ne a bulvár vagy a facebook-műveltség legyen az uralkodó a Pilis tekintetében. Ne az legyen az indító mondata bárkinek is, hogy olvastam a FB-on, hogy Legyen egy olyan lap, amihez bátran, évek múlva is hozzá lehet nyúlni, egy-egy pilisi kérdést megválaszolandó, akár egy felmerülő gondolathoz segítségül hívva, vagy épp egy vitát eldöntendően. Az itt közölt anyagok, mint ahogy a testvérlap Dobogóban is, időtállóak, nem vesztenek aktualitásukból, hiszen legtöbbször sorozat-írásokat közlünk, nem egyszer egy-két teljes évadon is keresztül. Ezért bíztatom is az Olvasót, hogy, ha hiányzik valamelyik korábbi lapszám a gyűjteményéből, keresse és rendelje meg a kiadónál, hisz előfordulhat, hogy épp a hiányzóban találja meg egy esetleges kérdésére a választ. De, ha a FB-on is sokat tartózkodik és az ottani hírek is fontosak, keresse meg a lap ottani oldalát is, ahol friss híreket is találhat, olyanokat is, amelyek a lap negyed éves periodikájába nem férnek bele: Visszatérve az alapgondolathoz; ezen a kérdésen Mi új(don)- ság van a Pilisben? elmélkedve, óhatatlanul az is eszébe jut a lapszerkesztő-pilis-kutatónak, hogy vajon az eddigi kutatási eredmények előadásokon vagy épp itt a lap hasábjain történő bemutatása, teljesen beépült-e az olvasók, hallgatók gondolatiságába, illeszkedik-e tökéletesen a múltunkról magukban kialakított képhez, segítve annak a letisztázását, megértését? Vagy pedig csak arról a korszakos átokról van szó, hogy mindig, napról-napra új és újabb információra van szüksége az embernek, hogy bizonyos irányokba az érdeklődése fennmaradjon? Ha valamiről nem kap friss benyomást az ember, akit a média minden szegmense néhány éve-évtizede ebben a tévgondolkodásban tart, érdeklődése máris új irányok felé terelődik, ahol és amely, fenntartja az újdonságnak tűnő híreivel a figyelmet. Ennek köszönhető a bulvár térnyerése a teljes média-piacon, mindenhol a világon. A látszat tájékozottság csalfa csapdája elhiteti az emberek nagy részével, hogy széles ismeretekkel rendelkezik, amely alapján képesnek érzi magát mindenki, hogy szinte minden kérdésben így a Pilis királyi központ esetében is, szerinte mérvadó vélemény kialakítására. A véleménnyel csak az a baj, hogy vélelmezett sok-sok félinformációra alapozott tudásra alapul és nem belülről, lélekből fakadóra. Ez, ami onnan bentről fogalmazódik meg, lenne, ahogy a régiek is vallották, a Szent Meggyőződés. A meggyőződés pedig nem hír alapú, hanem a megtapasztalás általi, saját szent lelkünkben visszhangzó tudás. Tudása annak, amit Isteninek lehet nevezni, ami összecseng a lelkünkkel, függetlenül az egónktól. Nekem szent meggyőződésem, hogy előbb-utóbb elérjük újra azt, hogy mindenről a világban, így a Pilisről is, nem a véleményünket, hanem a meggyőződésünket fogjuk megosztani másokkal. A szerzői is ezt teszik, vegyék és olvassák ezt jó szívvel Önök is! Megjelenik negyedévenként az adott hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Aradi Lajos Kiadja: Két Hollós Könyvesbolt 1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a. telefon: 06 (1) Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). ARADI LAJOS főszerk. Keresse régebbi számainkat a Két Hollós könyvesboltban! 1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a. tel.: A királyi központ lapja (4. évfolyam 2. szám) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ Postacím: 1900 Budapest Előfizethető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél,valamint megrendelhető hirlapelofizetes@posta.hu telefonon: 06-80/ világháló: kiralyikozpont@kiralyikozpont.hu ISSN (nyomtatott) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 II. Rákóczi Ferenc emlékezései és vallomása (részlet) Az ország állapota (1704)...A magyar nemzet szolgaságot nem tűrő vitézségét, nemes lelkét bizonyítja még az is, amiért gyalázzák, rágalmazzák. Hányszor talált ausztriai királyaiban oly pásztorokat, kik önnön juhaik gyapjából idegeneket öltöztettek, zsírjukon idegeneket hizlaltak! A törvényszegést mindig ezek a királyok kezdték, ők ingerelték jogos védelemre a magyart. A méltányos olvasó megállapíthatja, hogy az utóbbi királyok alatt a nemzet nagyságról és bátorságról tett tanúságot. Kár emlegetnem, hogy leverni nem lehetett, de a legnagyobb csapások és a szolgaság járma még csak meg sem hajlíthatták. A rossz nyelvek felemlegetik a magyarok hitszegéseit. De nem beszélnek arról, hogy elnyomatásukban hej, be hányszor!... csikartak ki tőlük olyan megállapodásokat, melyek sérelmesek, bántók, törvényeik és szabadságuk ellen valók voltak. Utódaikra való tekintettel, bűn lett volna ezeket állaniok, de a jóérzést is felháborította volna. S ha e magatartásuk Isten-káromló volt, átok azokra, kik ezt okozták, felidézték. Az osztrák ecset durva vonásokkal festi a magyart, színei feketék. Története emlékeit ugyancsak éles vésővel róják fel. Szidják, hogy durvaerkölcsű, parlagi, barbár; hogy műveletlen a tudományok, a szépművészetek terén; hogy korhely, lusta, fösvény. Ó, jaj! Amit e műben elmondok, a nyolc éves háború története nem fogja megcáfolni az osztrákokat! De mind az, amit most leírok az osztrák ház atyai uralmának nyilvánvaló eredménye, keserű gyümölcse. Uralma alatt a nemzet valósággal rosszul nevelt gyermek tulajdonságait öltötte fel. Ki vádolható érte? Atyja! Ugyan, melyik ausztriai király alapított kollégiumot az ifjúság erkölcseinek pallérozására? Ki szervezett akadémiákat a nemzet számára a tudomány és a szépművészetek ápolására? Ki alkalmazta őket az udvarnál, a hadnál, hogy ne csak korhelykedjenek? Ki terjesztette a nép közt az ipar, a kereskedés ismeretét, hogy elvonja a henyéléstől? És végül, e királyok közül ki nem zsarolta a magyarokat, ki nem kergette őket fösvénységbe, hogy kénytelenségből zsugorgassanak a maguk szükségletének biztosítására? Visszautasítom a rágalmakat, felderítem az igazságot. De nem embereknek tulajdonítom a nemzet szerencsétlenségét, hanem mennyei Atyánk kezének rajtunk való vesszejét látom bennük, ki vaspálcával is méltán sújt minket. Méltatlanságomban Isten valószínűleg eszközül használt fel engem, hogy a magyarok szívében felgyújtsam a szabadság szeretetét, mely a rosszhoz alkalmazkodásukban már-már fagyni kezdett. (Az író itt elmondja a Habsburgok királlyá lételétől a maga idejéig az ország romlásának és a külföldi önkényuralom rontásának történetét, a lakosság hangulatát.) Tudvalévő mindeneknek, hogy a magyar nemzetet a törvény négy rendre osztja. A népet ugyanis Ulászló király idejében, miután a keresztes háborút hirdető bullát felhasználva, fellázadt a nemesség ellen, leverték, leigázták s oly kemény szolgaságra vetették és a nemesség oly teljes hatalmat nyert jobbágyai felett, hogy a törvény szerint a parasztnak semmije sincs, legföljebb a lelke. A nép egy része, a tótok és ruszinok, elég türelmesen viselik a jármot. De a magyar jobbágyok annyira gyűlölik uraikat és az egész nemesi rendet, hogy szinte egyéb vágyuk sincs, mint bosszút állni elvesztett szabadságukért. A magyar nép közt az úgynevezett szabadosok állapota jobb a paraszténál, de távolról sem egyező a nemesével. Ilyenek a Hajdúvárosok lakói, kik régebben határőrök voltak, a török ellen. Az ország rendei közt első a papság. Sajnos, az osztrák kormányzat óta Szent István és a többi királyok jámbor szándékait nem követik. A káptalanok teljesen felhagytak az ifjúság oktatásával, különösen, mióta ezt a jezsuiták vették gondjaikba. A bécsi tanácsosok ügyesen élnek ezzel: a magyar jezsuitáknak feletteseik az osztrákok. Elsősorban gyűlöletet neveltek az ifjúságba Kálvin és Luther felekezete ellen. Tanítványaik elfogultak, lelkületük gyűlölködő; belőlük nevelik az egyházi rendet s akik kitűnnek tanulmányaikban, benntartják jezsuitának. A magyarok ösztönös tisztelettel viseltetnek papjaik iránt. Így könnyű nekik e gyűlölséget a világi katolikusokra is átszármaztatni. A klérus javarésze azt hiszi, hogy a régi hit megmaradása az osztrák ház uralmától függ. Így Ausztria ellen fegyvert fogni a katolikus hit megrontásának látszik s ipso facto exkommunikációt von maga után. Ezért a hadakozás kezdetén a magam lelkészei és plébánosai is annyira kerültek, hogy sokáig papjaim se voltak; eretnek tévelygőnek, átok alatt lévőnek tekintettek, míg csak kézre nem kerítve Olaszi városát, táboromba nem hoztuk a váradi káptalan prépostját néhány pappal. Minthogy a nép és nemesség legnagyobb része nem katolikus felekezetekhez tartozik, a papoknak nincsenek híveik. E címen aztán egyáltalán nem prédikálnak s nem oktatják az ifjúságot. A tizedet és többi járandóságukat azonban híveiktől szigorúan bekövetelik. A pénzt bugris rokonaiknak gyűjtik, a templomok pedig félig romba dőltek, ékességük odalett, még csak tisztán se tartják. Az egész sereg, tán tizedrésze kivételével, kálvinista volt s papjaink iránt tanúsított minden tiszteletlensége még a pártomon lévő országnagyok szemében is az egyház rombolásának és üldözésének látszott. Ha ily esetekben nem jártam el erőszakkal és indulatosan, hanem kölcsönös szeretetet és türelmet hangoztattam: mert lelki vonatkozások irányításában nem tartottam helyénvalónak erőszak alkalmazását, megvádoltak, hogy a katolikusok elleneit pártolom, hogy hitem színlelt és hamis. A második rend a főuraké. Állapotuk nagyjában egyező. Dunántúliakra, a Vág-vidéki tizenegy megyéből és a felsőmagyarországi tizenhárom megyéből valókra oszlanak. Az első és a második csoportbeliek sokan Ausztriából, Stiriából nősültek. Másoknak örökös jószága a stíriai, osztrák, vagy morva határon feküdt, maguk Bécsben nevelkedtek. Ez okon szívük Ausztriához húzott, kockáztatni se akarták jószágukat, szerencséjüket. Vagy még inkább: fitymálták Bercsényi gróf családját és személyét s nemigen akartak mellém állni, félvén, hogy nálánál méltóságban alábbvalók lesznek. Mert annyi bizonyos, rossz érzülettel egy se volt az ügy iránt, melyet fölkaroltam és védelmeztem. Még a ná-

3 A királyi központ lapja 5 dor is, Esterházy Pál, az összes főurak elseje, szót emelt mellette. Nádori méltóságából folyó kötelességét azonban nem teljesítette. Mert ha a magyar háború kezdetén, a mellette lévő főurakkal együtt, felhasználta volna tekintélyét s tisztéből folyólag közvetítőül lép fel a császárnál, emberi számítás szerint a magyar háború szerencsésen végződött volna. Minden emberi vonzalmat félretéve, az örök Igazság színe előtt írom ezeket az emlékezéseket. Be kell vallanom, hogy a magyar főurak lelki egyetértésének nagy akadálya volt Bercsényi gróf személye, még sokkal inkább szelleme, szeszélyei, szokásai. Őt mindnyájan ismerték, engem csak kevesen. Ifjúságom miatt képtelennek tartottak katonai és politikai vezérletre. Mindezt a grófnak tulajdonították. Sokan még vele egyenlőrangúak se kívánkoztak lenni, nemhogy neki engedelmeskedjenek. Bercsényi gróf szelleme nem ismert magával egyenlőrangút s alantasai számára kemény és elviselhetetlen volt. Ha kedélyes: tűrhetetlenül csípős és gúnyolódó. Ha komoly: könnyed. Mikor haragos: goromba, megvető. Saját véleménye mellett megátalkodott, másokét többnyire semmibevette. Beszéde ékes, tetteiben ingadozó, kétségben tétovázó. Szerteágazó gondolkodása folytán tanácsa bizonytalan, határozatlan. A balsikerért mindig másokat okolt... Vonzódott hozzám, szüksége is volt rám. Így kölcsönös szeretetünknél, barátságunknál fogva pártoltam őt s gyakran mentegettem fékezhetetlenségéért. Rosszakarat nem volt benne, természetét meg nem változtathattam, joggal se büntethettem. Ezért titkon gyakran vádoltak, hogy gyönge vagyok iránta. A közvélemény fösvénynek, kapzsinak, vagyongyűjtőnek tartotta; alaptalan vád volt. Túlságos takarékosságának tulajdonították, hogy nem kereste mások barátságát; ő azt gondolta beéri énvelem. Széles Magyarországon nem is volt kivülem barátja. Nem hallgathatom el, hogy sokszor zúgolódott ellenem, mert méltányosságból nem teljesíthettem minden kívánságát. Egyébként, mondom, igen jó ésszel volt megáldva, könnyen áttekintette az ügyeket, de ritkán tudta felismerni az emberek tehetségét, képességét. Őszintén szerettem ezt a barátomat, minden titkomba beavattam, hű társam volt balsorsban és száműzetésben, de természetét nehezen mérsékelhettem. A pártomon lévő többi főúrral ugyancsak nehéz volt egyetértésben tartanom. Mind másképpen gondolkodtak ugyan, de iránta mutatott becsülésemre tekintettel látszólag önként megadták a méltóságának kijáró tiszteletet. Őszinték azonban nem voltak hozzá. Ámbár egymás irányában sem. Becsmérelte, szidta, sőt gyakran rágalmazta előttem egy a másikat miután maguk közt fesztelenül kritizálták személyemet és cselekedeteimet. Amit Bercsényiről elmondtam, megadhatnám a többi főúrnak is a gyors felfogás, az érett ítélőképesség, irántam való komoly vonzalom, barátság és hűség kivételével! Kik katonai tisztet viseltek, egy se volt köztük, ki parancsaim elmulasztása miatt, szigorú, de méltó büntetést ne érdemelt volna s bizonyára nem egyszer meg is járják, ha ki nem menti őket, hogy nem tudták, mit kellett cselekedniük vagy egyéb járatlanságuk. Mert alkalmas embereink nem voltak s ha másokat állítok helyükbe, azok estek volna ugyanazokba a hibákba. Végezetre, ami a főurak vagyoni helyzetét illeti: mióta a népet az osztrák szipolyozta, szegényítette, az ő jövedelmük is megcsappant, ősi jószágaik leromlottak. A harmadik rend, vagyis a nemesség, továbbá az egész had mindenkoron tisztelt, szeretett engem és engedelmeskedett. Csak azért zugolódott, hogy az első vádra, melyet gyakran hirtelenében s elégséges bizonyíték nélkül emeltek, nem torlom meg szigorúan a főurak és tábornokok szabadosságait. A nemesi rend mindenkor kitartó vonzalmat és hűséget tanusított irántam. A haza igaz fia nem nézheti szánakozás nélkül az állam e tekintélyes rendjét: az ausztriai uralom óta nevelése teljesen elhanyagolódott. Rendjük a nép közé hanyatlott szegény emberekkel van zagyválva. Hajdan a főurak pompájának, nagyszámú házuknépének voltak nagy árnyoldalai: a főurak hanyatlása azonban a nemesség nevelődésének elhanyagolódását vonta maga után. A nemes legfeljebb latin nyelvet tanul a jezsuitáktól, nemi humaniorát végezve, megnősül, gazdálkodik, vagy jogászkodik. Az efféle ügyvédek, ítélőmesterek, fiskálisok és egyéb táblabírák fiatal nemesekkel vannak környezve; ezekkel látják el a polgári közigazgatást; a törvénytudományt kitanulva, teljesen elszürkülnek s egészen kivetkőznek... be sokan!.. a származásuk követelte nemes érzésekből. E testület túlnyomó része Luther és Kálvin felekezetéhez tartozik, nem a jezsuiták iskoláit járja Ezek növendékeit az ítélőmesterek nem fogadják maguk mellé s így a jezsuiták neveltjeinek műveltsége idővel még jobban elhanyagolódik, erkölcseik még inkább eldurvulnak. A birtokára, családja körébe visszahúzódó nemesség kényelmes henyélésben korhelykedésnek adja magát s inkább gyermekei szaporításával foglalkozik, mint nevelésükkel. Sokan nemeshez méltatlan boltba, vagy iparra adják őket. Boldogok, ha tehetségesebb fiukból prókátort, fiskálist nevelhetnek. A nagyszámú jogász pörösködésre bújtogatja a főrendeket, ami csak az ügyvédek és bírák erszényét dagasztja. A hazai törvény az örökségben egyenlő osztályt juttat mindkétnembeli leszármazónak. Ez ok és anyag a pereskedésre. Még a házasság is kútfő, melyből bőven buzognak a nagy családi viszályok. Az ügyvédek és bírák szítják, ingerlik e viszályokat, aztán tanáccsal, ravaszkodással barátságos megál-

4 6 lapodásra, egyezkedésre bírják a feleket, hogy mindkét oldalról nyerjenek. De ha idővel ezek a jogászok úgy érzik, hogy egyik, vagy másik fél részéről rövidséget szenvedtek, felélesztik a pert, melyet burkolt értelmű, többféleképpen magyarázható szerződéssel szüntettek meg. Ilyenféle izgágasággal az ítélőmesterek nagy vagyont gyűjtenek, készpénzen veszik a nagyurak kastélyait, uradalmait, nagy tisztességben részesülnek, főméltóságokra jutnak és bárókká lesznek. E rövid szóval elmondottakat fontolóra véve, senki se ütközhet meg azon, ha a magyarok erkölcsei kevéssé pallérozottak s nem becsmérelheti őket, látván, hogy a nemesség mily járatlan a tudomány s a katonai ismeretek terén. Vérükben volt érzelmeik megdermedtek; nem keresik a hadi dicsőséget, melyre természetes hajlandósága vitte a magyart, de rossz nevelésük, sajnos, a becsületről s az erényről csalóka ködképeket tár elébük és ez félrevezeti őket. Így a szabadságért vívott utóbbi háborúban a magyarokat csak keménységük, vitézségük, jóakaratuk és tanulékonyságuk, csapások ellenére is, bajokban tanúsított rendíthetetlen lelki nagyságuk tette képessé a harc folytatására, hiszen gyakorlatuk... mit mondok?... fogalmuk nem volt a hadakozásról. Állták a sarat egy ország, katonailag jól képzett, begyakorlott, harcedzett, minden hadi szükséglettel felszerelt és ellátott seregével szemben. És bár a magyarok száma meghaladták az ellenséget, fegyver, ló és tisztek dolgában mindig alatta maradtak. El nem mondhatom, hogy a nemesség és a had milyen szeretettel, kitartással és odaadással viseltetett irányomban. Ha akadtak volna mesterei a hadi tudományban, tanult, engedelmeskedett, hadakozott volna szívesen. Az ország negyedik rendje az úgynevezett szabad királyi városok: az ausztria uralomnak szintén szomorú emlékjelei! Szegények, csekély lélekszámúak, iparban tudatlanok, gyáraik nincsenek. Mutatja mindez, hogy az ország árvaságra jutott s a gyámok bezsebelték a gyámolt javait. Hívek voltak hozzám és szerettek a polgárok is, de szegénységükből csak gyönge segítség tellett. Maguk is csak breslaui és danzigi kereskedők bizományosai voltak, ezeket szolgálták, hogy eltengődhessenek. Az isteni Gondviselés küldött pusztává lett hazámba, hogy legyek fegyverre hívó hang a szabadságért. Meghallatta kiáltásomat az egész lakossággal. A nemes szívek felindultak a szabadság nevére, sorakoztak és fegyvert kértek visszavívására. De a hang nem adhatott a katonáknak se zsoldot, se ruhát, se fegyvert, se lovat. A néptől kellett volna tehát kérnünk, hogy aztán adhassunk neki. Ugyanekkor ugyanez a nép katonáskodott. Hogyan szolgáljon tehát adóval, eleséggel, művelje tovább is földjét, ha egyidejűen a hadi fáradalmakat is viselje?... Mondani merem, hogy ez az ország természeti kincseivel, termékenységével felülhaladja Európa összes államait; de Lengyelországba eladott borainak ára, német földre szállított barmainak értéke mind rámegy az osztrákok szedte adóra, melyből viszont nem lát soha semmit. A török hadakozás alatt Bécsbe vitt pénzen a császári had számára osztrák árukat vásároltak... Nagy a pénzhiány; ez már a háború kezdetén arra kényszerített, hogy bevezessem a réz váltópénzt, ne kelljen megadóztatnom a népet, mely jó lélekkel szolgált saját lovain, fegyverével, eleségszállítással. A királyi vámok csak keveset hoztak; a háború csökkentette hasznukat; meg is kellett szüntetnünk sok vámot, melyet a németek törvényellenesen az országon belül rendeztek be, a belföldi lakosság terhére. A dús erek lelésének reményében a művelt arany- és ezüstbányák alig hozták be a rájuk fordított költséget. Nagyobb segítséget csak a rézbányáktól várhattunk. Ha azonban a rézpénzt valóságos értéke szerint veretjük, nem lett volna annyi, amennyi kellett; a pénzdarabok is használhatatlanul nagyméretűek lettek volna. Kikértem az összes vármegyék és szabad királyi városok beleegyezését s felhatalmazásukkal réz váltópénzt verettem; rajta a közszabadság jelvénye volt, nem saját címerem. Amint a továbbiakban is látni fogja az olvasó, kiváltképpen senkit se dicsérek, sokakat megrovok. Oka ennek, amint mondottam, hogy nálunk nem voltak mesterek, csak tanítványok; magamat is ezek közé számítom. Huszonhat éves voltam akkor, katonai gyakorlatom semmi, politikai és történelmi kérdésekben képzettségem felületes volt. Láttam a hibákat és vétkeket, de javítani nem tudtam. Bevallom: vak voltam és világtalanokat vezettem. Aki tehát Magyarország állapotáról véleményt alkot, tulajdonítsa a háború szerencsés kezdetét az ellenség túl óvatos magavigyázásának; tulajdonítsa, mondom, a folytatását a helyőrségek és várak rossz felszerelésének s még rosszabb védelmének; s végezetre tulajdonítsa balvégzetét a nemzet tudatlanságának, járatlanságának, a pénz és fegyver: a hadakozás főkellékei hiányának, a pestisnek s a francia korona gyönge támogatásának. De tulajdonítsa mindezt a mindenkoron jóságos, bölcs és kegyelmes isteni Gondviselésnek!... (Az Officina Nyomda és Kiadóvállalat Budapest, 1942-es kiadása alapján) Honlap ajánlataink:

5 A királyi központ lapja 7 Mágusok a Pilisben 7. rész KISS MAO-TUN ISTVÁN EGYIPTOMI MÁGUS PAPOK Az egyiptomi kultúra eredete a homályba vész, az egyiptomi máguspapok több tízezer éves fennállásuk alatt (Hérodotosz szerint már Kr. e. az V. sz.-ban több mint 44 ezer évet számláltak!) szent irataikban makacsul állítják, hogy az Amentet nevű, valahol nyugaton elterülő, óriás szigetről származik a kultúrájuk. Ott az istenek uralkodtak az emberiség felett és közvetlenül tőlük kapták a bárki számára elérhető égi tudás ajándékát. Hérodotosz jól tudta ezt, mert több görög tudóstársához hasonlóan egyiptomi máguspapok tanították őt is. Érdemes megjegyezni azt a tényt, hogy a görögök a szkítákat (hunokat és magyarokat) tartották a Föld legősibb népének, akiktől elmondásuk szerint az egyiptomi papság is tanult. Az egyiptomi nép ősei a Kaukázusból vándoroltak a Nyíl-as folyóhoz, melyet ők neveztek el és csak később alakult át a név Níl-ussá. Az egyiptomi istenek és istenségek sokasága első látásra megtéveszti a külső szemlélőt és azt sugallja, hogy egy kiismerhetetlen háló szövevényébe került. Ha azonban lehatolunk a gyökerekhez, kiderül, hogy nem is olyan bonyolult az egyiptomi istenek világa és kis eltérésekkel megegyezik a mágus papok eddig megismert világképével, felfogásával. Ez a világ egy kilences isten-csoporton nyugszik, melynek a csúcsán az egyedüli Teremtő Isten, Atum-RÉ, későbbiekben Ámon-RÉ, Théba vezető istene áll. Alatta helyezkednek el teremtményei három szinten: egyegy isten pár: SU, a levegő és fény istene és TEFNUT, a nedvesség istennője, alattuk, a harmadik szinten: NUT, az ég istennője GEB, a föld istene, akik szintén egymás testvérei és hitvesei is egyben. A legalsó, negyedik szinten, egy négyes iker istenség található, mely két-két ikerpárból áll, az egyik ikerpár férfi: OZIRISZ- SZÉTH, a másik női: ÍZISZ-NEPH- TISZ, akik szintén nemcsak testvérei, hanem hitvesei is egymásnak: OZIRISZ-IZISZ-szel és SZÉTH- NEPHTISZ-szel alkot párt. A mai ember neveltetése és erkölcsi beidegződései miatt nem érti meg, mit jelent az, hogy egymás Hórusz sólyom isten Kr.e 2300 VI dinasztia testvérei és egyben hitvesei is az istenek. Nem erkölcsi szintet jelöl, hanem azt hogy szétválaszthatatlanok egymástól, nincs egyik sem a másik nélkül (a keleti gondolkodás yin és jangként mutatja be ugyanezt). Az előző részben már leírt és részletesen tárgyalt (Folyamközi mágusok) Teremtő Isten Egység képe jelenik meg kis eltéréssel, ami viszont nem változtat a lényegen, hanem inkább más szempontból kiegészíti és megerősíti azt. A Folyamközi mágusoknál az Egy megteremti a Kettőt, a kettő a Hármat és a három a Négyet, ami szerves egységet alkot, és a Teremtő Isten Teljességének titkát, szétválaszthatatlan egységét tárja e- lénk. A Püthagoraszi számsor: =10, a négy első szám összeadásának összege: 10, matematikailag is megerősíti ezt. Püthagorasz úgy vélte, hogy a Világegyetem összes jelensége kifejezhető e számmal, azaz az eggyel és a nullával. Másképpen a Világegyetem nem áll másból, III Thotmesz címer pilérei 1450 mint a Teremtőből, az 1-ből, és a Teremtményből, a 0-ból, mely önmagában semmi, valamivé a Teremtő teszi, hiszen, ha egy számnak nincs karakterisztikája, azaz a 0 mantissza elé nem kerül 1-es, vagyis karakterisztika, akkor nem jelöl semmit, hiába írok le akárhány nullát. Az egyiptomi kultúrában is erről van szó, ti. hogy a Teremtő Isten egy egységet alkot, az Egyedüli Teremtő Isten (Atum-RÉ), aki megteremti a többi, magával egylényegű, azaz vele egységet alkotó Istenséget. Egy a Kettőt, a harmadik szinten azonban itt kettősség van hármasság helyett, de ez már az Ég és Föld szintje, amit az OZIRISZ-IZISZ-HÓRUSZ hármas istenség fog megjeleníteni az egyiptomi vallásban. A negyedik szinten az Ég és Föld fiai és lányai jelennek meg: OZIRISZ-SZÉTH, ÍZISZ-NEPH- TISZ. Ide tartozik ötödikként OZIRISZ és ÍZISZ fia, HÓRUSZ, a sólyomfejű Fiú Isten, az, aki a kilences isteni sorba emelkedve a tízedik Isten lesz, akit Mindenek Felett Valónak is neveznek ezért. Ennek oka az, hogy a 10 az eredeti egység legmagasabb számértéke (lásd feljebb a Püthagoraszi számsort) és mint ilyen, a kezdetekhez való visszatérést jelképezi, az Egyedüli Teremtő Istenhez, azaz Atum-RÉ-hez. Itt gyökerezik annak a szokásnak a kulcsa és értelme is, hogy a fáraó családjában szinte mindig az egyik testvér elvette a másikat, azaz nemcsak egymás testvérei, hanem hitvesei is voltak, ezzel is kiemelték nem e világból való származásukat ugyanúgy, ahogy az Egyedüli Teremtő Istennél is látni fogjuk. A halandóknál nem volt megengedet, sőt tiltva volt a közeli rokonok, testvérek házassága. Ahogy a mondás tartja, amit szabad az Istennek, nem szabad az ökörnek Az egyiptomi teremtésmonda ezt úgy meséli el nekünk, hogy

6 8 Luxor II Ramszesz bejárati kapu pülonja az Egyedüli Teremtő Isten, Atum-RÉ megteremti az alatta piramist alkotó istenségeket. A RÉ vagy RÁ jelentése: fény, világosság, Nap. Állandó jelzője nevének Atum, vagy Ámon, kiegészíti a név jelentését és utal arra, hogy hogyan teremt. Az Ámon ejtése háromféleképpen is lehetséges: Amen, Amon, Amun, mivel az ókori írott nyelvben nem jelölték a rövid magánhangzókat. Az Atum ugyanígy lehet Atem, Atom, de Aten, Aton, Atun is. Mindenesetre benne van a láthatatlan lélegzet, a szellem általi teremtés, ahogy a magyar mondja és vallja: szellemet lehel bele, mármint a Teremtő a Teremtménybe. Az is elgondolkoztató, hogy az Atom megjeleníti a fizikai sík alkotó elemének, az anyagnak a legkisebb alkotórészét is, melyet a Teremtő Szelleme hoz létre és mozgásba. Térjünk vissza az eredetmondához. NUN-ból, az ősóceánból kiemelkedik az első földdarab, ezen tartózkodott az önmaga teremtette Atum, aki aztán sorra megteremti Sut, a levegő és fény istenét és hitvesét, TEFNUT-ot, a nedvesség istennőjét, megteremtve ezzel a kettősséget és a nemiséget is. Atum egybeolvadása RÉ napistennel eredményezi azt, hogy későbbiekben TEFNUT-ból lesz a Nap lánya. NUT istennőt ív alakban atyja, SU levegő- és fényisten fölé hajolva ábrázolják, aki NUT-ot és fivérét és egyben férjét GEB-et, a földistent tartja. NUT és GEB gyermekei két ikerpár, OZIRISZ-SZÉTH és ÍZISZ-NEPHTISZ, de ide tartozik a az ötödik isten is, aki a sorban az utolsó, a 10. lesz, OZIRISZ-ÍZISZ fia, HÓRUSZ. Egy másik teremtésmondában a lótuszvirág lebegett az ősóceánon, és amikor kinyílt, benne volt az újszülött Nap. A fehér lótuszvirág, közepén a sárga bibéjével és porzóival, a tisztaság és a fény virága, nemcsak Egyiptomban, hanem Indiában is. Felső- Egyiptom fehér koronáját lótuszvirág díszíti. A kék lótuszvirág az újjászületés jelképe és így a sírkamrák gyakori díszítő eleme. A másik elképzelés szerint minden élet kezdete, forrása az őstojás, mely egyben az élet megújulását is jelképezi. Egyiptomban van egy régi, több, mint ötezer éves négynapos országos ünnep, amelyet mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő héten ünnepelnek. A hagyomány szerint Ozirisz halála, temetése és eltűnése pénteki napon történt. ezt a napot hívták Ozirisz eltűnése napjának. Ozirisz a harmadik napon, azaz vasárnap hajnalban feltámadt. Hétfőn a negyedik napon van az év legörömtelibb napja (ma az Élet Lehelete napjának hívják) és vidámságok közepette ünnepi öltözékben ünneplik az élet megújulását Ozirisz feltámadását, mely alkalomból tojásokat festenek és azt meg is eszik az ünnep során. A tojás jelképe megegyezik a lótuszéval, hiszen a tisztaság és a fény színei jelennek meg a tojás belsejében is a fehér, ami körbe veszi a Napsárga közepet. Érdekes a párhuzam a Pilissel, ahol a Holdvilág-árok ősi szent területén több nagyméretű kőtojást is találtak. Azon felül a magyar hagyományok is festik a tojást, amit hímes tojásnak neveznek. Egyiptomban volt hagyománya a kimondott szó általi teremtések is: egy Memphiszi hagyomány szerint Ptah, a teremtő isten csupán kimondta a világegyetem gondolatát és az létre is jött. Az életfa is megjelenik az egyiptomi hagyományban, az élet jelképe volt a fa különösen a datolyapálma és a szikomorfa, (eperfafélék családjába tartozik azon belül a füge nemzetségbe, húsz méter magasra is megnő, 2-3 cm nagyságú ehető füge termése van) mivel csak az életadó víz partján nőtt. Úgy képzelték, hogy két szikomorfa áll az ég keleti kapujánál is, ahol RÉ a Napisten minden reggel felkel. Azon felül a hagyomány szerint több isten is a fából született, így RÉ szikomorfából, ami egyben Hathor istennő szent fája is volt, Hórusz akácból. Ismerem azt a két türkiz szikormorfát, amelyek között RÉ előjön, amelyek azon nőnek, amit SU fölemelt, a Kelet urának kapujáig, ahol RÉ előjön. (Halottak könyve 109. mondás) Az egyiptomiak a templomot a világegyetem kicsinyített másának tekintették. A templom építésnek ezért szigorú formái voltak, amit az eltérések csak erősítettek, így emelve ki a templom Istenének a fontosságát, nagyságát vagy különlegességét. A templomok keresztmetszete visszatükrözte a teremtett világ szerkezetét, azaz hármas tagozású volt. A templom földalatti része az alvilágot, míg a padlója a Földet, az abból kinövő növényi díszítésű oszlopfők tartották a templom mennyezetét, ami az Eget vagy felsővilágot jelenítette meg. A templomok tájolására jellemző a K-Ny-i irány, ami követi a Nap pályáját, de vannak É-D-i tájolásúak is, amik az Orion (Nimród) csillagkép övcsillagaira vannak tájolva. A körbe kerített templomot, raktár épületek, papok és templomszolgák, kézművesek, lakóépületei vettek körbe, amit szintén kerítéssel láttak el. A templomok nem a hívek számára készültek, hanem az Istennek, aki számára építették és szentelték a templomot, és akiknek a szobrát rejtette a templom szentéje. Későbbiekben két, három, sőt több Istenségnek is volt egyszerre szentéje egy templomban. A templom kapu bejárata két kapu torony között volt, amit pülonnak neveztek a görögök. A kapu pülonokon, amik m magasságot is elérték színes zászlók magasodtak a kaputornyok fölé. A bejáratok előtt obeliszkeket helyeztek el párban, de ezek nem voltak azonos méretűek, mert az egyiptomi ég elképzelés lejtős volt keletről nyugatra, ezért a nyugati obeliszkek kisebbek voltak. Az obeliszkeken kívül gyakran a fáraók ülő vagy álló szobor kolosszusai díszítették a bejáratot két oldalról. A kaputorony rézsűs falaira is gyakran kerültek fel domborművek a fáraó tetteivel. Mindezeknek a díszítő jellegen kívül óvó feladatuk is volt, megoltalmazni a szenthely tisztaságát. A kaputornyok egyébként két hegyet jelképeztek, ami között kell fel, illetve nyugszik le a Nap. A kapun átlépve az udvarba jutott a templomszolga, vagy a pap illetve a fáraó és annak kísérete. Maga a templom szintén négyzet alakú volt egy bejárattal, oszlopsorokkal. A templomba csak az ott szolgálatot teljesítők, illetve a papok és papnők léphettek be, a szentéjbe csak papok és papnők a fáraó és megbízottja is csak különleges alkalmakkor kapott engedélyt a belépésre. (folytatjuk)

7 Ne szaporítsd jobban a dolgokat, mint szükséges! A pilisi Budákról szólván megjegyzendő, hogy több ilyen nevű város létezett a földrajzi térben közel egymáshoz, de az idősíkokat tekintve épületeik romlása miatt a szkíta azaz magyar királyok alatt elhagyattak és új városoknak adták át helyüket székhelyként, melyek a régi Budákra emlékezvén ugyan ezt a nevet bírták; így megemlékezünk a legősibb Budáról, amelyről A.D. II. Suleyman hadi naplójában (1526. szeptember 18.) így emlékezik meg; Azt mondják, hogy Buda építése óta és az egyenes ágon leszármazó magyar királyok uralkodása óta Lajos király idejéig 4700 esztendő múlt el. Vonatkoztassunk el most attól a ténytől, hogy a padisah nem ebbe az ősi várba, városba vonult be kíséretével miután a budai zsidók a szultán és kísérete elé vonulván, a város kulcsát átadták neki, s ez által kissé tévedésbe esett a helyszínt illetőleg. Az ősi vár, Ős-Buda létezett bár igen romos, elhanyagolt épületeit, költséget nem kímélve, a második Atillának is nevezett Corvin Mátyás királyunk megújítatta, palotái (nemesi kőházai) továbbá polgári házai újra benépesültek. Ennek a tettének írásos nyoma maradt reánk. Terveiben kiemelkedő szerepet szánt ennek az ősi szkíta várnak a régi Keleti Királyi Központ területének újjáalkotásában. Ebben a kis értekezésben ne említessék a Pilis nyugati kapujában Atilla magyar király idején kiépült, majd IV. Béla uralkodása idején elhagyott, Óbudává vált Buda (Atilla városa azaz Szikambria és Buda), valamint szintén a fent említett uralkodó idején épült Új-Buda vára. Visegrád Ős-Buda észak-keleti kapuja Visegrád nevére a bencés rendtörténet irataiban bukkanhatunk midőn a fent említett helyiségben I. András királyunk által alapított Szent Andrásról nevezett kolostorról tesz említést. Az írott forrás (fons) II. Andree (Endre) királyunk idejéből származik mintegy negyed századdal korábbról, mint ahogy IV. Béla, az ő király fia, felépítetté Visegrád fölé, a középkori Kékes-hegy Duna felé eső alacsonyabb előhegyére a visegrádi fellegvárat. És itt álljunk meg egy gondolatnyi időre, hogy elmerengjünk azon a téves állításon, hogy Visegrád neve szláv eredetű és magas helyre épült várat azaz magyar kifejezéssel élve fellegvárat jelent; a Visegrád földrajzi név bármennyire is kínálja ezt a sanda értelmezést, nem fogadhatjuk el több okból, mert hogyan is nevezhetnék el egy települést a várról, amikor a vár még nem is épült a mondott helyen, továbbá az elnevezés bizonyítható módon korábbi, és értelmezés dolgában a magyar nyelvhez köthető. Nézzük meg figyelmesen gyakorolván a szóelemzés ismeretét Visegrád legrégebbi szóalakjainak ismeretében. A királyi központ lapja 9 Entia non sunt multiplicanda praeter necessitatem Ős-Buda földrajzi helyzetéről 1. rész VETRÁB JÓZSEF KADOCSA Abbatia de Wisagrade Írva vagyon Visegrád neve a bencések kolostorának megnevezéseiben 1221-től datálva a következőképpen: 1221 abbatia de Wisagrade, 1342 cenobium Sancti Andree apostoli iuxta Wyssegrad, 1369, 1396 monasterium Sancti Andree prope Wissegrad ordinis Sancti Benedicti, 1391 monasterium Sancti Andree de promontorio castri Wissegradiensis ordinis Sancti Benedicti évben Viza+grád (grádics, garádics=lépcső) szóöszszetétel ismerhető fel a Wisagrade apátság latin nyelvű megnevezésében és a későbbi lejegyzési alakjában is egy hármas szóösszetétel elemzéséből - szintén magyar szavak alakjai bontakoznak ki: Wissegrad azaz VÍZ+SzEG(let)+GaRÁD. A szavak által megképzett fogalmak mindegyike a királyi központ térségéhez szorosan köthető folyóhoz kapcsolódik itt a Pilis keleti részén ugyanúgy, mint a nyugati kapujában a Duna bal partján emelkedő Burda-hegyünk esetében, bár a BUR.DA vonatkozásában nyelvünk korábbi, Kis-ázsiai, Folyam-köz-i változatának szavaival felfejthető értelmezésével kerülünk szembe. Ezek a régi mai nyelvünk révén nem értelmezhető földrajzi elnevezések koránt sem egyedül állóak a Kárpát-hazában. Elegendő, ha csak a térség dél-keleti kapujában lévő Ezüst-hegy régi nevére utalunk; BER.DO, és a közelében fekvő ÜR.NÜ (jelentése= ürmüs, ürmös, keserű/fű) azaz Üröm-község kapcsolatára. Erre az összefüggésre René Labat háromnyelvű szótárának akhád, sumer sylabusai és a francia nyelvű értelmezései között találhatunk reá, amint azt egy korábbi dolgozatomban be is mutattam (Szürke barát, fehér barát, 2008.). A fogalmi kapcsolat a magyar nyelv oldaláról oly világosan mutatkozik, mint látásunkban a fény-árnyék kettőse, amely térbe helyezi és megrajzolja a látványt szemünk előtt. Röviden; a BER.DO név a BUR.DA hangtani változata, amelynek értelmezése a szótár francia szavai szerint; vízgyűjtő (citerne, n.f.), kút (puit, n.m.) és forrás (fontaine, n.f.) Vizagrád és Vissegrád elemeiben a viza azaz a tokfélék családjába tartozó nagy testű halfajta. A magyar halászok körében régen nagy népszerűségnek örvendő viza több köznyelvi elnevezést is kapott. Ilyenek például a fajtok, az orhal, a szinviza, a vizahal, és a viza-tok. Tudományos nevét: Huso huso az etimológia a görög eredetű hus szóból vezeti le, valamint a víz, a szeg (szegelet) és a grád(-ics), g(a)rád fogalma képződik. Összegezve a fent leírtakat a következőket állapíthatjuk meg; 1. A középkori Kékes hegytől (mai elnevezése; Nagy-Villám) északra a veszprémi egyházmegyében, Pilis vármegyében, a Duna-part közelében állt az I. András királyunk által 1055 és 1060 között alapított, a bizánci szertartású szerzetes rendet befogadó, Szent Andrásról elnevezett kolostor szolgaházaival kisebb települést alkotva.

8 10 2. Ezt a települést illetve kolostorát 1221-ben II. András királytól a Szent Benedek-rendi szerzetesek kapták meg, s amelyet az adománylevél tanúsága szerint így jelölnek: Abbatia de Wisagrade. 3. Későbbi diplomákban a Wissegrad alakban fordul elő az eredeti Wizagrad helyrajzi név. 4. A tatárjárás után épült Visegrád fellegvára. A hegy lábánál a XI. század közepe táján - felépült, a Duna jobb partján fekvő apátságnak helyt adó településről kapta a nevét a későbbi fellegvár, tehát nem a várnak volt települése, hanem az apátsági falunak melyet Visegrádnak hívtak, lett királyi vára a XIII. század derekán, amelyet IV. Béla a magyarok királya építtetett. Ezért tartom elhibázottnak, Visegrád nevének szláv értelmezését: A magyar királyság központjában nincs helye szláv elnevezésű várnak, különösen akkor nem, ha a vár mintegy kettőszáz esztendővel később épült, mint a néki nevet adó apátság, s jobbágy falva. Kilátás Ős-Buda várhegyéről nyugatra Sassad puszta vagy Sassad földje Az ősi Buda földrajzi környezetére lelhetünk Corvin Mátyás király 1469 után kiadmányozott levelének vonatkozó sorai között: Annak okáért, mivel ez a város, a mi Budánk az egykori magyar királyok által láthatóan igen nagy igyekezettel lett kiépítve, ugyanakkor egynémely előttünk uralkodó és egymást követő elődünk tunyasága miatt, akik sem adománnyal, sem más segedelemmel nem tudtak a városnak kedvezni, nem kevéssé romokban áll. De nem kis gondot okoz a határok szűkössége, ame-lyekből annyi van, amennyit a falak magukba zárnak, azok fenn tar-tására pedig, amelyek a falakon kívül esnek, csekély mód van. Mi tehát a várost, amely a királyi méltóság székhelye és trónusa, királyságunk feje és ítéletünk szerint népünk üdve, mivel e földben olyan orvosság rejtezik a betegek számára, amely az egészségeseknek is enyhet ad, az egyéb adományok között, me-lyekkel ezt romjaiból feltámasztjuk, elsőként földekkel ajándé-kozzuk meg. Sassadnak hívják azt a földet vagy pusztát ez Pilis vármegyében fekszik és ahol mostanáig fennmaradt egy kő-templom, melyet művelt és műveletlen szántóföldekkel, ugyan-akkorákkal, mint amikor visegrádi várhoz tartozott, ugyanattól a vártól elválasztva ehhez a mi Buda városunkhoz kapcsolunk. (Rupp Jakab: Buda- Pest helyrajzi története/ Pest old. lévő latin szövegű oklevélrészlet magyar nyelvű fordítása) (Proinde, quia hec Civitas nostra Buda per antiquos Reges Hungarie summo cum studio, ut apparet, edificata, et inercia quorundam Regum nos post se se immediate precedencium, qui, ei nec dono, nec aliquo alio juva-mine occurrere scivere patuit ruine non parve sed addit etiam ei non parvam incommoditatem angustia terminorum et terrarum de quibus tantum habet, quantum ipsa cum menibus comprehendit, et si quid extra menia habet, modicum est pro sustentatione ejus. Nosigitur ipsam, que est sedes et solium regnie dignitatis, caputque Regni nostri, et ut ita dicamus, salus et recreatio populi; siquidem in ea sola invenitur, quod languidis remedium, quod sanis prestet solacium: inter alia donaria, quibus de ruinis suis relevatur, primum terris remunerare statuimus. Terra vero seu predium est Sassad, quo din Comitatu Pili-siensi adjacet, in cujusque facie adhuc manet ecclasia lapidea, quod cum ejusdem terris arabili-bus, cultis et incultis, sub iisdem terminis et metis, quibus ad Castrum Wisegradiense tenebatur, ab eodem Castro segregando, eidem Civitati nostre Budensi annectimus s.a.t.) Mátyás királyunk litteréjének szövegéből kiindulva nem tűnik elhibázott következtetésnek az, hogy Visegrádot Mátyás király függőkertes renaissance palotájával együtt, ahol létezett egy I. András király által alapított kolostor, amely egykor a bizantinus, később a benedictus barátok, majd a magyar pálosok birtokába került, amelynek a Duna fölé magasodó hegyén IV. Béla király fellegvárat emeltetett, továbbá a nevezett vár közelében a Kékes hegyén, déli irányban, István pálos generális Szt. Lászlóról elnevezett pálos kolostort építettetett volt 1290 körül -, Sassad pusztát avagy földjét, valamint Hunyadi Mátyás király által romjaiból feltámasztott, újjáépített ősi Buda várát egyazon földrajzi kistérségként ismerjük el. Az oklevélben kétszer is történik hangsúlyos utalás Visegrád várára. A Visegrád feletti Kékes A Visegrád feletti Kékes hegyről több középkori forrásból szerezhetünk tudomást; Oláh Miklós Hungáriájának VII. fejezetében latin nyelven leírván a királyi terület határait, a keleti végen említi Zephir néven a hegyet 1536-ban ( Haec sylva, quae ex arcis nomine denominatur, in ripa adversi Danubii ad zephirum retrahitur in spacio duorum miliarium nostratium. ) Egy másik írott forrás alapján kapunk ismeretet a Kékesen épült pálos kolostorról; A szent Lászlóról nevezett kékesi kolostor, mely a Visegrád fölött elterülő Kékes hegyen délfelé állott, s melyet István, a Pálosok tartományfőnöke alapított 1290 körül vagy 1294 óta az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. A járószintig lerombolt kolostor nyomait belepte a feledés pora, de az arra járó néhány faragott kőben felismerheti e volt építmény szétszórt töredékeit. (folytatjuk) Idézett irodalom: Rupp Jakab: Buda-Pest helyrajzi története Oláh Miklós: Hungária VII. fejezet./osiris Kiadó, Budapest Evlia Cselebi: Egy török világutazó magyarországi utazásai /Akadémia Kiadó, Budapest Szulejmán szultán hadinaplója év. Galeotto Marzio: Mátyás Királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv /Kardos Tibor fordításában

9 (Az írást az eredeti helyesírással közöljük) A M. K. E. Budapesti Osztálya f. év május 12-én igen érdekes kirándulásra hívta meg tagjait; a kirándulás czélja volt Pomázról kiindulva a Kőhegyen keresztül Szent-Endrére menni; a nyolcz km.-nyi útra mintegy 2 1/2 órai idő kellett s örömmel mondhatjuk, hogy e kirándulás úgy közönségére nézve, mint a tájképi élvezetekben a legsikerültebbek közé tartozik. Gyalog útunkra a pomázi nagyvendéglőbő indultunk ki, a hol örömmel láttuk az Osztály tevékenységének első jelét a csinos útmutató táblákon, mely jelülte a Kőhegyre követendő irányt és az útjelzések színét. Elhagyva a falut, egyideig szőlők közt haladtunk, majd Susnyár halma alatt az ÉNy irányba haladó útra tértünk, a hol előszőr láttuk a Kőhegyet a maga egész fenségében hirtelen falként felmeredő sziklafalával, melynek pereme északkelet felé hajlik és tágas medenczét ölel körül. A sziklafal előtti hatalmas hasadások által elkülönített oszlopok bizarr festői csoportozatainak barnásszürke színe éles ellentétben állott a medencze alját képező szelíd halmos lapály kedves és üdezöld cseplyéseivel. Ezután bucsút vettünk a Susnyártól, mely a Kőhegynek déli és délkeleti felén Pomáz és Szent-Endre felé vonuló dombsorában a legdélibb kúp, elhagytuk az útat s egy árkon keresztül csapva megkezdtük a kapaszkodást a Kőhegy déli lejtőjén. E közben a lassú eső megeredt s utunkat ugyancsak megnehezítette, de azért az egész társaság jó kedvvel nyomult előre a nagyon meredek lejtőn, sziklákba kapaszkodva, míg végre a bozót eloszlott, s felérkeztünk a Kőhegy lapos, meglehetősen szintes fensíkjára, mely minden átmenet nélkül hirtelen szakad meg délkelet felé, a merre több mint száz méternyi mélységbe tekint alá a szem, s ezt csak olyan kisérheti meg, ki nem fél a szédüléstől. A hegység e sajátos szerkezete gondolkozóba ejt. Egy fensík, mely hirtelen 100 m. mélységbe megszakad s aztán szelíd halmokban ismét folytatódik a Duna hullámaiig. Mi idézhette elő ezt? Azon érdeks geologiai jelenség, hogy a Kőhegyet trachyttufa A királyi központ lapja 11 Pilis anno... A pomázi kőhegy ifj. Jankó János írása. Turisták Lapja, I. évfolyam 5. szám., október, 195. oldal és breccia-rétegek képezik, míg az alatta elterülő Kőmezőn homokos és agyagos rétegek vannak, figyelmeztet arra, hogy itt két különböző korú geologiai területről van szó. A Kőmező nevét nem a Kőhegytől kapta, hanem a rajta ezernyi számban heverő trachyt-tömzs és zárványtól, melyek az egész hegy aljának sajátos külsőt kölcsönöznek. Eszembe jut az a sok helyütt látott tengerpart, mely hasonló meredekséggel néz a tengerre, melynek hullámai aláásták, s akép oly híven emlékeztet a Kőhegy alakulására, hogy kétségtelennek tartom e partoknak tengeri úton való felépülését. És ha a szemlélődés után megkérdezem a szakembert, az csak kiegéstíti és szabályosabban körvonalazza a magamnak alkotott képet: A Kőhegy tömegének meredekebb oldalain és laposán mindenütt csupán csak a trachyt-tufával és brecciával találkozunk. A trachyt-tufa nagyrészt durvaszemű, sokszor durva homokkőhöz hasonló, kékes vagy sárgás-szürke színű s vékonyabb- vastagabb rétegei a tzrachytbreccia rétegeivel váltakoznak. A hegynek tetője felé mindinkább utalkodóbbá válik a durva trachytbreccia, telve hatalmas trachyttömzsökökkel, de ezek is mindig váltakoznak még vékony trachytporond vagy tufarétegekkel. A Pod-Kamenom 1 keskeny gerinczén és a Kamen tetején 2, a trachyt-tömzszárványok oly nagyok, hogy felületesen tekintve, könnyen arra a tévhitre vezethetnek, hogy itt eruptiv trchyttel van dolgunk... Alapos vizsgálat azonban azon meggyőződésre vezetett, hogy a hegytetőkön és lejtőkön kiálló, néha egy köbölnyi szögletes trachyttömzsök is csak zárványai a durva trachytbrecciának s hogy épen azért állanak ki a trachyttufás kötszerből, mert nagy tömegük miatt a víz el nem moshatta őket is, mint a kisebb zárványokat, a melyekből annyi van a Kőhegy éjszaki lábánál, az úgynevezett Kőmezőn elszórva. Ezen meggyőződésre vezetett legelőbb is a Kőhegy délnek néző szaggatott trachytbreccia fala, melyben a legfinomabb tufáktól a legdurvább brecciákig látjuk képviselve a trachytok törmelékes képződményeit, de mindegyike oly szépen van elkülönítve és rétegezve, hogy világosan kitűnik itten a víznek szintező hatása s bizton következtethetni arra, hogy mind a trachyttufa, mind a breccia egykori tengerhullámok szállító és szintező hatásának köszöni létrejöttét. Még most is ráakadunk az egykori lösztenger hullámcsapásainak nyomaira. 3 A Kőhegy fensíkjáról a legszebb kilátást élvezhettük volna, ha az időjárás csak kissé is kedvez. A nap csak egy pillanatra sütött ki, aztán az ég megint beborult, a távoli látóhatárt pára lepte el s Szt.-Endrén és Pomázon túl, meg a legközelebbi hegyek ormain kivül vajmi keveset láthattunk. Annál inkább gyönyörködtünk a festői sziklafalban. Az egész fal közepe táján, a fal előtt, attól mintegy 1-1 1/2 m.-nyi szakadék által elválasztva, egy sajátságos oszlop nyúlik fel, mely két méternél aligha magasabb, s melynek tetején háromszögletes kőlap nyugszik oly ferde helyzetben, mintha minden pillanatban le akarna dőlni. Ezt a sziklát, melyet Napóleon-kalapjá -nak neveztünk el, a társaság megmászhatatlannak tartotta, de kiderült, hogy igen könnyű rá feljutni: minthogy azonban a szikla csúcstáblája csak akkora, hogy egy embernél több rajta nem fér el, s minthogy onnan legalább is 100 méteres

10 12 mélységbe tekint alá a szem, senkinek sem ajánlatos arra felmászni, a minthogy az első megmászó is jegyzőkönyvi megrovás -sal fenyegettetett meg. A Kőhegy különben az egész történelem folyamán is élénken szerepelt, a mint erről Thallóczy nyomán értesülünk, kinek ben megjelent értekezéséhez itt nehány megjegyzést óhajtunk csak fűzni: Dunai révészek és környékbeki földmívesek széltében beszélik, hogy a Kőhegyen vaskarikák láthatók, és hogy ezek abból az időből származnak, mikor a Duna arra felé is folyt; történt pedig ez a szerbek beköltözése, tehát mintegy 200 évvel ezelőtt, mikor a gályákat oda kötötték a karikákhoz... A hegy szerkezete trachyt-conglomerát, katlanalakú, a sziklákon a vízmosás egész üregeket vájt be. A kérdéses szikla a hegy déli oldalán van és már messziről feltűnt meredeken égnek álló ormaival. Mintha a természet is várnak alkotta volna, az egyes sziklatömbök egymásba olvadnak természetes dudoraikkal... Romnak semmi nyoma... Kalázon egy ember úgy mondá, hogy egy 11" átmérőjű karikát gyermekkorában saját kezeivel fogott meg. Két nyílást láttunk azonban, melyekben rozsda nyoma látszik, de ez nem biztos körülmény. Végre a sziklatömb baloldalán, az első és második sziklabástya összeszögellésénél vettünk észre mintegy 12 m. magasságban egy rozsdaette karikát, melynek átmérője hozzávetés szerint 8-10" lehetett." 4 Thallóczy e megjegyzése alapján ez év februárjában a Budapesti Osztály három tagja: Nagy Dezső, dr. Téry és dr. Thirring a Kőhegyre kirándultak, s Pomázon találván egy embert, ki állítólag e karikákról tudott s nevezetteket oda elvezetni igérte, ennek kiséretében bejárták a sziklás vidéket; hosszas keresés-kutatás után végül a kalauz megállott egy szikla alatt és kijelenté: annak a karikának itt kell lenni. A karika, sem pedig bárminemű rozsdafolt sem volt található, s így e vaskarikát Thallóczyn kívül ez ideig szavahihető ember nem látta, minthogy ezen kirándulásunkon sem akadtunk nyomára. Thallóczy a Kőhegy történelméből még a következő adatokat közli: A Kőhegy aljában vonult el a szent-endre-esztergomi út a rómaiak idejében, melyet igen fontosnak tartottak s innen a sok castellum, várrom a Duna mentében. 5 Az Árpádok korában is lakott volt e vidék. Maga Pomáz, melynek határában a kérdéses Kőhegy fekszik, tulajdonosának Miklós mester, János fiának halála után visszaszállott a fiscusra és IV. László 1278-ban azt minden hozzátartozóságával silvis, montibus nővérének a nyulakszigeti apáczaklastrom fejedelemasszonyának adományozta. Azonban többen erőszakosan behelyezkedtek Pomáz birtokába, míg végre Péter Vza fia jószántából visszaadta a királyi adományosnak 1278-ben. Megrősíti az adományt III. András is ban. A Kőhegy, régente Kyhug, latinul Promontorium Pomáziense ez időben is szőlővel vala beültetve. Első ízben 1138-ban II. Béla adománylevele említ 9 szőlőt a pomázi hegyen, 6 míg a budai káptalan egy 1290-diki levele szintén ottani szőlőeladásokról emlékezik meg. A nyulakszigeti apáczák azonban nem bírták békében pomázi birtokukat. Úgy látszik, hogy szőlei miatt ugyancsak kapós volt e határ. Pomázi Cyko János 1467-ben a pomázi területet s a promontorium Pomáziense -t erőszakosan elfoglalta. Mátyás király Kenyérsütő Jánosnak, mint az apáczák képviselőjének kérelmére két ízben is visszaadatni rendelte. E vidék a török időben is híres volt boráról. A promontoriumot, ez időben a Vathay család bírta, mely manap is birtokos ott ben Wesselényi nádor a pozsonyi klarisszáknak visszaadományozta a pomáz-szt.-endrei határt, de Vathay Pálné szül. Buday Anna, más néven Bornemissza Bolgár Anna, ellene mondott a statutiónak. Az ügy aztán békés uton egyenlíttetett ki nevezett család s Bercsényi Erzsébet zárdafőnöknő között. A birtok a vele a szőlővel beültetett Kőhegy is a pálosokhoz került s a szerzet felosztásakor kincstári javadalommá vált. Ma a Kőhegy nagy része Luppa Péter orsz. képviselő tulajdona. Ezek Thallóczy történelmi adatai a pomázi Kőhegy vidékéről. Szőlő már, fájdalom, csaknem teljesen kipusztult, a bortermelők most amerikai fajokkal kisérleteznek, s ez úgy látszik, elég jól is fog sikerülni. Az idézett szövegben említett Cyko-ról nevezték el az egyik pomázi hegyet is, a Csikóvárt, melyen várnyomok is találhatók. Thallóczy még a következőket jegyzi meg: A vidék lakossága egyhangúlag állítja, hogy az országút Visegrádra hajdanta a Kőhegy mellett vonult el Nagy Lajos, illetőleg Visegrád fénykorában, ez hihető is, s némi nyomaira ma is akadunk. Mondják, hogy a hegy alatt Pomázig vezető alagút van, ennek nyomára azonban nem akadtunk. A Kőhegyet elhagyva a Podkamenom halmai közt vezető úton vidáman haladt a társaság Szent-Endréig, mely e kirándulásunk végpontja volt. 1 Igy hívják a Kőhegynek Szent-Endre felé vonuló lejtőjét. 2 Kamen = Kőhegy 3 Koch, A dunai Trachyt-csoport. Budapest 1877 t. h. 4 Thallóczy L. A Szent-Endre-Pomázi Kőhegy. Archaeologiai Értesítő XI. k., l. 5 Henszlmann, Középkori kereszt. műemlékek 1-10 l. 6 Knauz, Monumenta Eccl. Strig. I, 95.

11 A királyi központ lapja 13 Nyers Csaba pilisi üstje-bográcsa A KÖLES Hiszem és vallom, hogy a jövő orvostudományának nem a gyógyszer és a sebészeti kés lesz a legfőbb eszköze, hanem a megelőzés és a helyes életmód, s enne szerves részeként a táplálkozástudomány. Ebben rejlik egészségünk záloga. Egyenként kell képezni, figyelni magunkat. Mit tett velünk a jólétinek nevezett társadalom!? A mozgásszegény kényelmes" élet és a túlzott húsfogyasztás miatt túltápláltak vagyunk, ami az életünket is megrövidítheti. Ismerjük meg most a hántolt kölest, ami az egyik legkönynyebben és leggyorsabban elkészíthető gabonánk. Élettani hatásai: ez az egyetlen olyan gabonaféle, amely teljes értékű fehérjék mellett hét aminosavat is tartalmaz és lúgos kémhatású. Ezért különösen ajánlott betegeknek és növésben lévő fiataloknak, gyermekeknek. Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi. Mivel kevés keményítőt tartalmaz, könnyen emészthető és nem idéz elő gázképződést. Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot találunk benne. Vese és hólyaggyulladásra is ajánlott, a népi gyógyászatban a lép gyógyszereként is ismerik. Fontos, hogy minden gabonát, így a kölest is először finom szűrőben folyóvíz alatt, majd lábasban, bő vízzel át kell mosni! Ez a parányi, sárga hántolt mag, főzéskor megdagad, így legalább négyszeres vízmennyiséget igényel. RECEPTEK: Zöldséges kölesleves Étrendünk minden egyes eleme hatással van testünkre, valamilyen módon befolyásolja, megváltoztatja azt. Ezektől a változásoktól függ egész életünk. Érdeklődésünket fordítsuk tehát táplálkozásunk irányába. Segítenek ebben a tapasztalati megismerésre építő, egészséges táplálkozási ÉTELTÁRSÍTÁSI szemléletek: makrobiotika, mazdazjan, ayurvéda, testkontroll és a jógakonyha ismeretei. Hagyományos zöldséglevesnek készül, de úgy, hogy először olajon apróhagymát pirítunk, majd kb.1,5 liter vízzel felengedjük és beforraljuk. Csak ezután tesszük bele egyszerre az átmosott 10 dkg kölest és a tisztított, kockára vágott vegyes zöldségeket. Beforraljuk, majd fűszerezzük: bazsalikommal, kakukkfűvel és tengeri sóval. 5 percig lassú tűzön főzzük, majd lefedve félretesszük. Így összesen 20 perc alatt elkészül. Köles-lencse egytál Ételtársítási szemléletünkben jó tudni, hogy a gabonaneműek és a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával teljes értékű fehérjéhez jutunk! Ennél az ételnél külön készítjük el a lencsét és a kölest is. A lencsét 2-3 órára beáztatjuk, majd szűrővel folyó és lábosban bő vízzel átmossuk. Csak ezután főzzük meg bő vízben, babérlevéllel, só nélkül. A kölest is jól átmossuk, majd a főtt lencse leszűrt vízével négyszeres mennyiségű vízzel felengedjük. Ekkor beletesszük az apróra vágott hagymát, karikára vágott vegyes zöldséget, burgonyát és felforraljuk. Takaréklángon kb. 10 percig főzzük, kavargatva, lefedve. Közben fűszerezzük: majoránnával és tengeri sóval. Ha megpuhult a kölesmag, akkor keverjük hozzá a kész lencsét. Kb. 35 perc alatt elkészíthető. Tormás céklasalátát adunk mellé, a tetejét pirított, őrölt szezámmaggal meghinthetjük. Mézes-mazsolás kölespuding (tojás nélkül) Egy liter tejet felforralunk kb. 5 dkg mazsolával, majd 15 dkg átmosott kölest adunk hozzá. Kevergetve, a mag puhulásáig főzzük. Ekkor egy evőkanál kukoricakeményítőt 1 dl hideg vízben feloldunk, hozzáöntjük a köleshez és felforraljuk, majd félretesszük. Egy csomag vaniliáscukorral és két kanál mézzel elkeverjük, majd kiolajozott pudingformában szedjük. Ha kihűlt, kistányérra borítjuk, híg gyümölcslekvárral körbeöntjük és egész dióval díszítjük. Kb. 20 perc alatt kész.

12 14 Érdekesebb rizsfajták: Basmati rizs: A Himalája lábánál növő, vékony hosszúszemű, az egyik legjobb ízű rizsfajta. Főzés előtt áztassuk be! Barna és fehér olasz rizs: Nagy durva szemű, a rizottó klaszszikus alapanyaga. Karolina rizs: Erősen hántolják és fényezik, a legismertebb fajta, nem fő szét és nem tapad össze. Puding rizs: Rövidszemű, fényezett rizs, főzve puha és pépes. Barnarizsünk: feldolgozás előtti, teljes értékű, természetes rizsszem. Ajánlatos beáztatni 8-12 órára, így puhább, élvezhetőbb lesz. Ha nem áztatjuk be, úgy lassan és hosszabb ideig, kevergetve főzzük, fedő alatt. Fontos, mint minden gabonánál, először finom szűrőben folyóvíznél, majd lábasban, bő vízben, jól mossuk át! A barnarizs 2,5-szeres vízmennyiséget igényel. Hamarább megpuhul, ha nem az elején sózzuk. RIZS, A GABONÁK KIRÁLYA A barnarizs képviseli a legharmonikusabb, legkiegyensúlyozottabb élelmiszerünket. Makrobiotikus szemszögből: öt JIN" és egy JANG" arányt tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy öt kálium és egy nátrium arány található a barnarizsben, amely által a legideálisabb táplálék összetételt biztosítja számunkra. Nem véletlen, hogy napi egy marék rizsen meg lehet élni! Az emberiség jelentős része évezredek óta, keleten ezen a gabonafélén él. De csak a hántolatlan, barnarizs formájában az értékes, és csak így jelent táplálékértéket. A hántolt és fehérített, fényezett rizs számos betegség alapját idézi elő: a legsúlyosabb a berí-berí nevű betegség, amely a B vitaminhiány miatt az agyra és az idegrendszerre hat károsan. A rizs kultúra mintegy 5000 évre tekint vissza, elsősorban Kínában és Japánban őshonos, de Indiában is, ahol szent növénynek számít. Európában csak a középkorban terjedt el. Hazánkban Karcag környékén termesztik. Kapható még az indián rizs", amely vadrizsként ismert, de nevével ellentétben nem rizsfajta, hanem Észak-Amerikában élő vízifű. Magja hosszú, szürkés-barna és íze finom dióízt kölcsönöz. A barna rizs élettani hatásai Elsősorban keringési, emésztési bántalmak, lábadozás, kimerültség és fokozott stresszhatások esetére van jó hatással. Magas vérnyomás csökkentésére, sótlan rizskúrát ajánlanak. Hasmenésre és magas lázra főtt, enyhén sózott barnarizs a megfelelő. Jótékony hatást gyakorol az egész bélcsatornára, nyugtatja és tisztítja. Bőrbetegségeknél, hajhullásnál, hajkorpásodáskor is érdemes fogyasztani. 12 esszenciális aminosavat tartalmaz. Héjrétegében vannak az értékes B vitaminok. Nem hizlal, segíti a veseműködést, vízkiválasztást, méreganyagokat köt meg és választ ki. Az agyra és idegrendszerre nyugtató hatást gyakorol. Csökkenti a vérzsír és vérkoleszterin szintet, gátolja a vesekőképződést. Hozzátartozik a rák kialakulásának veszélyét csökkentő táplálkozáshoz. Lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A barnarizsnek nincs sikértartalma, ezért önállóan nem készíthető belőle tészta, de finomra őrölt lisztjéből, rendkívül magas keményítő tartalma miatt kiválóan jó sűrítő anyag. Receptek 4 személyre: Zöldséges, csicseriborsós barnarizs, paradicsommártással Külön készítjük el a hozzávalókat. Egy éjszakára beáztatjuk külön a csicseriborsót és barnarizst. Másnap a zöldségek főzésével kezdünk, hogy a zöldséglét felhasználhassuk a barnarizs főzéséhez. Enyhén sós vizet felforralunk és beletesszük a csíkokra vágott, vegyes zöldséget, de csak félpuhára, ropogósra főzzük, majd leszűrjük. Ekkor tesszük fel a barnarizst: 1 csésze rizshez 2,5 zöldséglét adunk. 1 fej apróra vágott hagymát és két evőkanál olajat teszünk bele. Beforratjuk és lassú főzéssel, lefedve megpuhítjuk, sót csak a legvégén adunk hozzá. A csicseriborsót, áztatóvizét leöntve, friss vízben só nélkül megfőzzük, sót itt csak a végén teszünk bele. Ha elkészültek, összekeverjük őket, petrezselyem zölddel hintjük meg, paradicsommártással tálaljuk. Mézes, gyümölcsős barnarizs 1 csésze barnarizst átmosunk, és csésze vízben feltesszük főzni, só nélkül. Belekeverünk 1 evőkanál vajat is. Amikor puhulni kezd a rizs, akkor öntünk hozzá 1 csésze tejet vagy tejszínt. Lefedve, lassú tűzön készre puhítjuk, majd félretéve belekeverjük a mézet. Ha kihűlt, vegyes apróra vágott gyümölcsöt adunk hozzá (mindig az idénynek megfelelőt). Tálaláskor magozott meggyel és reszelt dióval meghintjük. Végezetül, nagyon fontosnak tartom idézni Michael Abemsera makrobiotikus-természetgyógyász szavait: Rágd, nagyon jól rágd meg az ételedet és akkor a mennyország már itt a Földön a tiéd lesz! Jó étvágyat!

13 A királyi központ lapja 15 A töviskereszt titka 2. rész VÁRY ISTVÁN A létező valóságok tehát csak különböző megnyilvánulások. A valóságok lényege pedig vagyis ami csakugyan valóság bennük az mindenkor a szimbólum. Hamvas Béla: Kelet világossága III. A szimbólumok alapvető elemeinek megjelenítése minden korszak minden civilizációjának sajátossága volt, azok alaki változatosságát az adott társadalom szellemi nívója, vallási irányultsága, a gyakorolt hit rítusaiban meglévő és az azokban használt jelképek határozták meg. A szellemi tudás és megélés alapján a szimbólumokat és azok bonyolult rendszereit a földi-emberi élet minden területén alkalmazták őseink, az univerzális rend tudásának és átélésének megfelelő vetületben. A szakrális vagy hétköznapi épületek létrehozásától kezdve az évkör munkáinak megtervezésén és elvégzésén át a mesterségek űzéséig mindenben a belső rend és annak szimbolikus elemei jelentek meg. Összefüggésben a születéssel, a halállal, a családi és a közösségi élettel, a hétköznapi élet megszervezésével, a vándorlással és letelepedéssel, a táplálkozással és az utódok nevelésével, a harccal és egy szakralitáson alapuló társadalmi rendszer irányításával, az ezekben megjelenő használati tárgyak megalkotásában mindenhol a szakrális-szimbolikus elemekre bukkanhatunk. Ezen elemek használata soha nem volt esetleges, véletlenszerű és értelmetlen; mindegyik a hagyomány és az Isteni Rend megértéséből és átéléséből fakadt, és mindig az került előtérbe, mely a legfontosabbnak bizonyult adott helyzetben és időben, az adott társadalmi közegben. A különböző korszakok és népek alapvető szimbólum rendszerelemeinek összehasonlítására az utóbbi évtizedekben sok munkásságában hiteles tudós tett kísérletet. E kutatások nem egy esetben megdöbbentő eredményeket mutattak fel: feltárták azt, hogy kontinenstől, kortól, népcsoporttól, vallástól és társadalmi rendszertől függetlenül ugyan azok a figuratív és ideografikus jelképek és szimbolikus ábrázolások jelentek meg több adott helyen és időben, utalva egy archaikus közös eredetre. E kutatás egyik leg jelesebb úttörője Várkonyi Nándor volt, aki a Sziriat oszlopai c. művében korát megelőzve végzett összehasonlító elemzést a különböző kul-túrákban megjelenő ábrázolt, épített, faragott szim-bolisztikai elemek vonat-kozásában. A metafizikai tudás egy pontból eredő közös örökségének kutatása mára nagy jelentő-séggel bíró eredményeket ért el. Minden bizonnyal e törvények alapján alkották meg a pilisszántói ke-resztes követ is, melynek geometriai szimbólumairól a előző számában már ejtettünk szót. A kő ábrájának mértani középpontja köré rendezett faragás már egyértelműen a keresztény hagyomány jellemzőit tükrözi, azonban látnunk kell, hogy az sokkal ősibb tradíciók alapján bontakozik ki. Az ábra jellege fundamentális elemeket rejt, mely egyszerű pontok, vonalak, négyzet és négyesség, kör és keresztek megjelenítésével tesz bizonyságot szellemi tartalmáról. Szerkesztésében, a meghatározott mértani középpont körül kibontakozik a kör és a napkereszt, a négyesség, mint a négy irányhoz köthető szellemi összefüggések alapja, a lent és fent, a kezdet és vég, a vertikalitás és a horizontalitás, a jobb és a bal; s maga az ember, akiből az szellemi út égi irányának lehetősége bontakozik ki. Az ábrázolt alapelemek korok és vallások sokaságában bírt jelentőséggel és jelentéssel, e helyen csak néhány példa megemlítésére hagyatkozhatunk. A középpontkereszt-négyesség-kör rendszere már az időszámítás előtt évvel Életfa egy cseremiszföldi tarsolylemezen. megjelenő faragásokban megtalálható, például a perui Toro Muerto-i leleteken. A szegvári éves talpas kerámiatál alján is keresztábrázolást találunk; az azték naptárkő összetett ábráját ugyan ezek az elemek a meghatározóak, de az örmény szőlőskalászos leletek is hasonló alappal bírnak. De ha összehasonlítást végzünk például a buzsáki rátétes vagy a mezőségi hímzések alapmotívumai és a honfoglaláskori erdélyi sírokban talált női ruházatok fém díszítőelemei között, ugyan ilyen azonosságra lelünk. Ma már nem tűnik dilettáns túlzásnak, ha valaki kapcsolatot és azonosságot talál az ősi magyar hajfonatkorongok mintái vagy a kalotaszegi kályhacsempe motívumai és a dakota indiánok hímzései vagy az ordoszi fafaragás minták között. Egy kirgiz nemezrátét és egy Belső-Ázsiai kékfestő kendőminta alapmotívumainak azonossága már nem is meglepő, de például egy kelta életfonál motívum is számtalan kultúra ornamentikájában fellelhető. A kereszténység térhódításával ezen szimbolikus alapelemek beépültek abba, de időszakonként, hullámszerűen még felbukkantak azok eredeti formái. Ilyet láthatunk a pécsi ókeresztény sírkamrák festett oldalfalain: piros napkeresztek megjelenése egy Életfák és a négyesség alapelemei egyes magyar népművészeti motívumban.

14 16 Napkeresztes szarkofág a pécsi ókeresztény sírkamrák egyikében szarkofágon egész más világképről tesznek bizonyságot. A reneszánsz idején a római hagyatékra épülő és azt elfedni szándékozó keresztény díszítőelemek sokaságában találhatjuk meg ezeknek az archaikus szimbólum elemeknek a változatait, a korábbi cosmata mozaikdíszítésektől a Trinitá Dei Monti Krisztus-fejes napkeresztjén át a Santa Maria in Aracoeli templom belső faldíszítéséig, vagy a San Giovanni in Laterano templom mandalisztikus fakazetta mennyezetéig. Példák sokaságát említhetnénk még, azonban jelen témánk szempontjából vissza kell térnünk a keresztes kő ábrájára, és a két kisebb kereszt-motívumot vizsgáljuk meg. A nagy fő kereszt jobb és bal oldalán láthatjuk a két kicsit, melyek különböznek egymástól. Az egyik vonalvezetését tekintve a nagy kereszthez hasonló, szára van, és szintén a kőbe van faragva; ez utóbbi ismérv azért fontos, mert a másik kis kereszt nem ilyen: az ábra körül faragták le a kő anyagát, s ily módon domborulatként látható. Nincs szára sem, s noha mértanilag kissé eltolt, egy szimmetrikus ábrának tekinthető. A kettő különbözősége és viszonya a nagy kereszttel konkrét és mély szellemi üzenettel bír. Az ezzel kapcsolatos meglátásomban akkor erősödtem meg, amikor tőlem függetlenül mások is a Férfi és a Női minőség jellemzőit vélték megtalálni e sajátos motívumban. A száras kis kereszt egyértelműen a Férfi attribútum hordozója, a vertikalitás és az ég fele törés anyagba vésett szimbólumaként, mutatva az Isteni Eredettel való hasonlóságát, mely a nagy keresztben jelenik meg. A másik oldal kőanyagból kidomborodó Női keresztje szimmetriájával a horizontalitás, az ősi római Venus Genitrix minőségét hordozza; s míg a férfi oldal az Isteni Rend szellemi megvalósításának útját jelképezi, addig a női oldalban az életbe levetülő harmónia bontakozik ki. A kettő közötti nagy kereszt ebben a megközelítésben nem más, mint az első Ember-ős, az Androgynos, mely teljes férfi és teljes nő is egyben, s melynek kettéhasításakor váltak külön a nemek. Az ősi mitológiai hagyatékban találhatunk leírást arról, hogy miként vágytak az Androgynosok az Olympus Isteneinek helyére, s azok miként győzték le őket kettéhasításukkal; azóta a felek nem az Istenek helyét keresik, hanem mindegyik önnön másik felét, vágyva az újra egyesülés megvalósulását. A szexus emberi dualitásának ezt az alapját jeleníti meg ez a kereszt-hármasság a kőben, mely ily módon a leg tökéletesebb prezentációja annak: a Kettő az Egyből van, s ha újra egyesülnek, ismét létrejön az Egy, s ez az Egy nem létezhet a Kettő nélkül; a Kettőből jön létre, s nem összeadódás okán, hanem a misztikus-mágikus egyesülésben. Ez a megjelenítés még azt a fontos elemet is magában rejti, hogy az egyesülésnek a magja és a centruma a férfi oldalon van és marad: az Androgynosi és a Férfi szár és mértani középpont azonos. Ismét egy kis kitérőt teszünk ezen a ponton: a mixték indiánok Vindobonensis kódexében, mely valamikor a VIII. és XIV. század között keletkezett és Cortes hozta Európába, egy különös rajzot találunk. A rituális, vallási-mitológiai és történelmi-dinasztikus leírások között látható a mixték Szent Fa ábrája. Két alak egy fát hasít ketté, melyből egy király és egy királynő támad fel. Ha a hármas talpazaton (!) álló életfa minden elemét szemügyre veszszük, a pilisszántói keresztes kő ábrájának alapmotívumait fedezhetjük fel. A középső tengely, a jobb és bal oldal (férfi és nő), a fa ágainak derékszögei, kereszteződései és ellen-keresztvonalai a hármasság megjelenítésével ugyan azokat az attribútumokat jeleníti meg. Innen már csak egy lépés a szántói kő összefüggéseinek tekintetében az Életfa szimbolisztikájának feltárása: az Életfa motívum és szimbólum-rendszer számos kor és hagyomány sajátja volt. Az élet- vagy világfa már i. e körül megjelenik egy sumér pecséthengeren, még az i. e. IX. század asszírábrázolásokon is megtaláljuk, életfát őrző oroszlánok vannak egy aranylemezen, mely egy szakkezi szkíta sírból került elő, de ez található honfoglaláskori üvegleleteken, litván kőfaragásokon, és ismert a szasszanida szkíta világfa is. A kalotaszegi orsókarikás világfa pedig már szinte azonos elemeket mutat, mint a szántói kő keresztje; s nem is nehéz ezek alapján a Töviskereszt ábrában az Életfát megtalál- A mixték életfa

15 A királyi központ lapja 17 nunk. Azonban a legnagyobb hasonlóság ebben a tekintetben a Kabbala életfájával mutatkozik. Ennek az életfa-megjelenítésnek az eredete az ősi múltban keresendő. Feltételezhető, hogy a sumér életfa-modell terjedt el és vándorolt térben és időben, megjelenik az i.e. II. században, Egyiptomban, VI. Ptolemaiosz idejében, ábráját a Kom Ombo templom kőfaragásai között megtaláljuk. A vatikáni múzeum kőtárában őriznek egy etruszk sztélét: hasonló életfát láthatunk rajta. volt a magyarságnak is évszázadokig fontos hordozóeleme a pénz. (Ma már hiába keresnénk ősi szimbólumainkat pénzeinken, eltűntek.) Ha megnézzük II. Géza vagy Imre ezüstdénárjait, meglepődve láthatjuk, hogy nem hangzatos felirat, nem uralkodói arckép van rajtuk, hanem összetett ábra: kör, középpont, napkereszt, négyesség mindazok az elemek, melyekről előző számunk cikkében illetve fentebb szóltunk. Egy korban mindig azt jelenítettek meg, amit fontosnak tartottak, s a korabeli pénzek ábrái sem kivételek ez alól. Később, V. László arany dénárjain és forintjain megjelenik a címer egy sajátos tartalommal: a liliomos kereszttel. Valószínűsíthető, hogy a XII. XIII. században, amikor a kabbala Európában ismertté kezdett válni, az életfa-modell már kidolgozott rendszerként volt jelen a Judaizmus misztikus ezoterikus ágaként. Erről, az etno-nacionális vallásról könnyen leválasztható és önállóan létező, mély szellemi metafizikai mélységeket feltáró rendszerről bővebben nem tisztünk e helyen szólni, azonban a Kabbala alapját képező életfa ábra és a nagy Töviskereszt közötti kapcsolat kikerülhetetlen. A központi tengely, a jobb és baloldal jellemzői, az alapja, középpontja és a csúcsa, a hármas kereszttengely jelenléte, a tengelyek végének töviscsúcsai, az ezek alapján meghatározható pontok minőségei számszerűségükben is megannyi azonosságot fednek fel. Kutatásaim során meglepve tapasztaltam, hogy amíg a Kabbala életfáján 10 meghatározó szefira ( szféra ) és egy mögöttes elem (a Dath kapuja) található, addig a Töviskereszt ábrájában sajátos módon több, 14 meghatározó pont található, mintegy többletként, s ez az eltérés számomra jellemzően a Kárpát-medence magyarságára vonatkozó üzenettel bír. Mindennek akkor lett igazán nagy jelentősége, amikor a Töviskereszt Pilisben lévő ábrájának bejárására vállalkoztunk. De ne szaladjunk előre: a Töviskereszt ábra egy másik sajátosságáról kell még néhány szót ejtenünk. Mint már említettük, a felső három nagy tövisből lángnyelv szerű faragás látható. Ennek egyik lehetséges magyarázatát numizmatikai elemzések tárták fel, mely alapján kiderült, hogy nem lángnyelvekről van szó. Egy nemzet életében, létében, annak alapvető fundamentumainak okán, számtalan szellemi tartalmú szimbolikus elem jelent meg meghatározott területeken, mely ábrázolások az adott nemzet sajátjaként annak minőségét, arcát tükrözték és hordozták a nagyvilág előtt. A zászlók, a címerek, a pecsétek jellemzői mid egy-egy nemzet sajátjai voltak, kifejezve annak nemességét, eredetét, de üzenetet és védelmet is hordoztak egyben. Ezek sorában Ez azután Zsigmond, Hunyadi János és Mátyás király pénzérméin is fellelhető, s ha jobban megnézzük, bizony ugyan azt a rajzolatot láthatjuk, mint a Töviskereszt ábrán, annyi különbséggel, hogy a pénzeken kettős kereszt van, míg a Töviskereszt ábra hármas keresztet jelenít meg. De ebben most a liliom megjelenésére kell koncentrálnunk: ősi magyar szimbólumról van szó, mely nem keverendő össze az Anjou liliommal. Hagyományunkban Szűz Mária személyével, a szűzies tisztasággal és az Istenhez való közeledés szellemi útjával egyeztették a liliom virágát, s mint ilyen, érthetővé válik jelenléte középkori pénzeinken, illetve érthetővé válik az azonosság a Töviskereszt ábra vonatkozásában. Ha már a hármas kereszt szóba került, meg kell jegyeznünk, hogy a keresztábrázolások világában nem idegen ez az ornamenti-

16 18 Hun áldozati üst szimbólum ka. A Töviskereszt ábra hármas tengelye által megjelenített kereszt azonosságot mutat a pápai kereszttel, az orosz szektariánus kereszttel, s míg ezek latin (egyenlőtlen szárú) keresztek, addig a keresztény világban a napkereszt alapon lévő görög (egyenlő szárú) keresztről sem feledkeztek meg (spanyol, bizánci keresztek, vagy a Szent Sír Őrzőinek keresztje). Ezek mind, és így a hagyományos liliomos kereszt is befoglaltatott a szántói keresztes kő ábrájába. (Hozzá kell tennünk, hogy a liliomos kereszt egy másik körben is megjelent, és emléke fent is maradt: az eretneknek minősített és elpusztított katárok fontos szimbóluma volt.) Végül, de nem utolsó sorban, egy időben és helyszínben is egészen máshol megjelenő szimbólumot kell bemutatnunk a Töviskereszt összefüggésében. Ez a hun áldozati üst rajzolata (ez a hivatalos elnevezés), mely Ordoszban került elő és Andrikó László kutatásai révén vált ismertté. Láthatjuk, hogy ebben is a központi tengely, a jobb és baloldal, az alsó középső felső tartomány, a hármasság és a hármas kereszt alkot egy összetett ábrát, mely nyilván nem az áldozati üst megjelenítésére szorítkozik. Ez is tökéletesen illik a keresztábrázolások sorába, sőt, a későbbiekben tárgyalandó alsó A szántói kő két kis keresztjének eltérő rajzolata A magyar liliomos kereszt. Figyelemre méltóak a berajzolt rövid ellentengelyek. A jobb oldali ábrán kalotaszegi orsókarikás világfa. Egyiptomi életfa modell a Kom Obo templomból. A hármas kereszttengely és a kijelölt pontok alapján a hasonlóság a Kabbala életfájával és a Töviskereszt ábra geometriájával egyértelmű felső világok, és az azokat elválasztó kapuk szimbolikus megjelenítésével is összefüggésbe hozható. Ennek a ősi hun ábrának a geometriai alapjai szintén fedésbe hozhatóak Töviskereszttel. Meglepő azonosságot és jelentésbeli megfelelést hordoz ez a hun jelkép az alkímiai jelképrendszer kivonat illetve ötvözni, vegyíteni, olvasztani szimbólumaival. Összegezve tehát mit találhatunk a pilisszántói kő faragásában? Napkereszt, görög és latin kereszt, tövises és liliomos kereszt, hármasság és négyesség, az emberi lét fundamentális elemei, az életfa, a kezdet és a vég, a lent és a fent Itt idézem Radics Jánost, aki először meglátva a Töviskereszt ábrát, s hosszasan nézve azt, a következőket mondta: Isten és ember közös hídja, tökéletes szakrális beavatási térkép, a lélek testet öltésének útvonala, a lángoló kard útja, az élet 3 és 5 dimenziós keresztje. Valóban, ha mindezen szimbolikus tartalmakat egy ábrán belül meg szeretnénk jeleníteni, nem tudnánk azt jobban és szebben, mint ahogyan az a Töviskereszt ábrájában megjelenik. Amikor sok évvel ezelőtt Aradi Lajos egyik előadásán először megláttam a szántói követ és annak faragását, azonnal egy ötlet villant be gondolataimba, mely egy bizonyos elgondolás alapján a kereszt Pilisre történő ráhelyezését adta ki. Olyan egyszerűnek és bárgyúnak véltem saját ötletemet, hogy másfél évig nem is foglalkoztam vele. De egyszer, amikor volt időm erre, otthoni magányomban elkezdtem rajzolgatni, szerkesztgetni, s az eredmény nagy megdöbbenésem kíséretében nem váratott sokáig. Nos, hogy ez a csodálatos ábra miként van a Pilisen rajta, az lesz folytatása témánknak. (folytatjuk)

17 19 A királyi központ lapja MEGŐRZÖTT MÚLT... A fundamentum Istentől való SZŐNYI JÓZSEF És Istentől való az akarat mely újra építi a falakat... Kétségtelen, ez a Wass Albert idézet nem az egykori proletárdiktatúra még ma is meglévő köreinek, a múltat végképp eltörölni ideológiája. Bár a tragikus sorsú író lelkét ők még ma sem értik, de olykor talán a csalódottságuk bumerángja megemlíti nekik, hogy a fejlődést néha a múltba való visszatérés jelentheti. Kíváncsi lennék, mire építené a jövőt a nagy múltat eltörlő? Légvárra? A lufit elfújja a szél, mint ahogy el is fújta. De hát mit tehet az egyszerű mezei vidéki emberke hazájának jövőjéért, saját közösségéért szerény lehetőségei közt a nagyok árnyékában? Keresse a múlt időtálló értékeit, igyekezzen felejthetetlenné és bemutathatóvá tenni az utókor könnyen felejtő nemzedékének! Hogy figyelmeztesse őt hová tartozik, hogy erősítse benne őseihez, hazájához, falujához, családjához való ragaszkodását. Hogy ne tűnjön el egy nagy masszában, amit egy nagy idegen titkos mancs dagaszt hamburgerré. Hol lehet még keresni és találni olyan tárgyi bizonyítékokat a múlt erkölcsiségének bizonyítására? Pilisszántón a régi házak padlásán szarufákra akasztva, pókhálós pincesarkokban, egykor Hitünk titkai Címer a templom falában és a szerző... vidámhangú disznóólakban, csirke ólakban. Az éléskamra is jó múltidéző terep. Ami a kincskeresés legfontosabb kelléke, az a jó szem. Amely a rozsdás kaszában nem csak görbe vasat, hanem kaszaköves, pengecsilingelő dalos aratókat lát. A kopott ekevasban izzadságát törlő szántóvető édesapámat, a deszkából gondosan faragott bölcsőben generációk gondoskodó szüleit, utódok gyermekáldását érezzük szívünk mélyén. Szüleink világában ékszernek számított a kopott patkó közé drótozott feszület, melyből megható értékrendjük, szegénységükből virágzó hitük csillog felénk. Amikor az első, egy kőből faragott vályút a rogyadozó disznóólból a Községháza udvarára vittem, azt mondták: juj, egy csámcsogó büdös disznó kopott vályúját kiállítani olyan snassz. Az jusson eszedbe mennyi kukoricát kellett kapálni édesanyádnak, mennyi munkájába került, hogy a vályúba, majd a konyha asztalra kerüljön pörkölt formájában! Azóta nem lehet vályút szerezni a faluban, mert virágvázává nemesültek. Falusi lomtalanításkor a polgármester kukázta végig az utcákat. Régi Csepel bicikli alkatrészeken túl összekukázott egy múzeumnyi régiséget, amely falumúzeum híján a patinás Baross ház pincéjébe raktározódott. A pince párás levegője nem kedvez

18 20 Pince raktár a tárgyak tárolására, viszont a pince történelmi atmoszférája annál inkább. Senki nem gondolta, hogy a pince végét lezáró fal mögött újabb tároló helyiségek rejtőznek. Csak amikor az ott lakó család szétszéledt, és az önkormányzatnak valamit kezdeni kellett a kiüresedett lakással, találtam rá egy titkos csapóajtóra a konyha padlója alatt, mely az ismeretlen pincébe vezetett. Kiderült, Marci bácsi itt dugdosta el Rákosi elvtárs beszolgáltatásaitól a sonkát, krumplit, bort. Jogos volt a titoktartás! Odalent különböző korok egymásra épülő káoszát látva régészt hívtam, akivel a pincepadlót kaparászva egy, az évszázadok alatt hulladékokkal feltöltődött kutat ástunk ki. A tizenkét méter mély kútban méterenként lefele haladva, korban is visszafele mélyedtünk. A szakember tobzódott a hulladék adta régészeti időutazásban. Számomra a legkedvesebb lelet egy viaszpecsét, rajta a falu címerével ből. A címer ugyanaz, mint az 1760-ban épült falu templomának homlokfalába beleépített ismeretlen eredetű és korú alapkőbe vésett címer. Fontos üzenete lehet, ha őseink addig őrizték, amíg felépült a templom, merthogy a Kő csak a templom alapköve lehetett. Csak a templom az a szellemiség, amely méltó a címer üzenetének viselésére. A nagy pince kisebb pincéjének falát betonnal alá kellett támasztani az omlásveszély elhárítása miatt. Egyszer csak egy boltív alakja bontakozott ki, amely aztán folyosóvá terebélyesedett. Ugyanaz a folyosó, mint a templomban. A falut behálózó rejtélyes folyosórendszer újabb szeletkéjét ástuk ki. Sajnos néhány méter után nem lehetett tovább tisztítani egy régi beomlás miatt. Tehát a pince pincéjének a pincéje egy újabb folyosó, amely egy 6 méter széles boltozat alatt húzódik, amit befalaztak. Logikátlan! gondolhatnánk. Az egész pinceblokk maga egy építészeti rejtvényfejtés. Egy itt vizsgálódó egyetemi tanár több ezer év ujjlenyomatát látja benne. Ebbe a még megfejtésre váró pinceparadicsomban állítottuk ki azt a sziklatöredéket, amelybe a Termékenység Istennő és egy profilból ábrázolt férfifej van vésve. A követ a Pilis hegy lábánál, a Pilisszentkeresztre vezető gáz-gerincvezeték ásásakor dobta ki az árokásó gép. Nevét Makoldi Miklós (akkor még kezdő régész, ma múzeumigazgató Tokajban. a szerk.) adta, aki a leletet kb évesre becsülte művészettörténeti összehasonlítás alapján. Hihetetlen megállapítását azóta szerzett sumer ismereteim igazolták, mert több könyvben talált sumer Istenanya ábrázolás igencsak hasonló a mi kövünkkel. Az anyaság van hangsúlyozva az ábrázolásokon, és nincs térdtől lefele lábuk. Talán mert az Istenek nem a földön járnak? Az ókori ábrázolások nem fejeznek ki érzelmeket. A mi kövünk egyik sajátossága, hogy ábrái szép szolidan, visszafogottan mosolyognak. A követ látogatók hölgy tagjai előszeretettel simogatják abban a reményben, hogy az Istenanya mosolyának és saját hitüknek ereje termékenyítő áldással hat rájuk. Pár éve egy régóta gyermekre vágyó fiatal házaspár kért meg hogy szeretnének a Kőhöz menni. Meglepetésemre szüleik nagyszüleik, a rokonság, a fiatalok egész családja várt rám. Kiderült, hogy a fiatalasszony néhány hónappal ezelőtt egy csoporttal volt itt, és akkor stikában megsimogatta a Követ azt remélve, hogy a Jóisten segít neki rég vágyott gyermekáldásban. És most aranyos kis pocakkal hálaimát jött mondani az egész család! A gyermekáldásra sikerrel áhítozó hölgyek körében azóta a Kő, Babakőként kezd elhíresülni. Nehéz találni szebb elismerést egy falunak, mint a születendő élet forrása. Talán nagyképű ez a megközelítés, de ha összerakjuk Szántó többi leleteinek jelentését, akkor mégiscsak elgondolkodtató az eredmény. A falu nevének Szántó embere a megtermékenyítő, kinek az ekevasa belehatol az édes anyafölbe, magot ültet, amiből az új élet születik. A Ziribár dűlőnév, a falu címerének jelentése, az élet születéséről szól. Tetejére mindent befedve jön rá a Boldogaszszony kultusz. Talán ezért írták latinul a középkorban a falu nevét Santo-nak, mert már akkor Szent volt. Termékenység Ezzel az írással lapunk egy új sorozatot kíván indítani, a Pilis területén és közvetlen környezetében található helytörténeti gyűjtemények bemutatásával. Nem az ismert nagy múzeumi kiállításokat, hanem a magán vagy önkormányzati kezdeményezésre létrehozott, a település múltját, az ott élők mindennapjait bemutató tárlatokat szeretnénk olvasóinkkal megismertetni, hogy egy-egy kirándulás alkalmával ezeket is iktassák be a programjukba. Ehhez várjuk segítségüket! Ha tudnak ilyen jellegű magángyűjteményről, értesítsék lapunkat az elérhetőségeinken!

19 A királyi központ lapja 21 A pilisi pogányság alkonya és Napja HALASY-NAGY ENDRE Ez a piramis mizéria megszállta a természet-szerető tájkutatókat. Előbb a boszniai, most legújabban a Kapus pataka melletti piramishegy Kalotaszegen, a kárpátaljairól nem is beszélve. Az uralkodás szimbólumául és az uralkodó temetési helyéül a világ számos pontján emeltek kúp vagy gúla alakú hegyeket. Volt, ahol az egész dombot összehordták, lásd az észak-amerikai indián moundokat, vagy földhalomra kőburkolatot építettek, vagy az egészet kőből építették, szigorú tervek szerint. Létezhetett, mondom, létezhetett a meglévő átalakítási próbálkozás, amikor létező dombot faragtak meg piramis alakúra. Ilyeneket az államalkotó népek korai történetében és lakóhelyén találhatunk. Lásd az averburi Silbury Hill-t, Európa legnagyobb mesterséges dombját, az arkansasi Jefferson County béli de Soto moundot, vagy a Chakoia (623 ezer köbméter földből épített) mesterséges földhalmát Illinois állam déli részén. A napon kiégetett téglából emelt teotihuacáni Nap-piramist, az írországi Newgrange terméskövekből rakott és földdel borított dombját, Si Huang Ti sírdombját, mit dombját, hegyét, vagy a Hszihszia királyok sírpiramisait. A szkíta fejedelmek kurgánjai is azért emelkednek az ég felé, hogy az elszálló lélek közvetlenebb, közelebbi kapcsolódását biztosítsa az éggel. Van a természet emelte hegy-piramis, a tibeti Kailásza (Kailash), a vulkanikusság alakította Fuji Jama, a nepáli hunzák Altarhegye, stb., stb. Nem lévén piramisa, Mózes is a hegyre ment fel az isteni parancsokért, a Dzsebel-Músza hegy tetejére. A tibeti Kailásza (Kailash) (Árpád-vár, Rám-hegy, Magas-hegy) a Téma újság is. (Téma szeptember 13-i számának 9. oldalán). (Szerkesztői megjegyzés: Az említett Három-hegy, a főszerkesztőjének immár 16 éves kutatási területe, a köztudatba 1998 óta a Pilis-rejtély első publikálásakor került be és azóta szeretik jólrosszul idézgetni). Kalotaszegi piramis-hegy a Kapus pataka mellett Kailash hegye messziről Az egyszerű, nagyléptékű munkára képtelen egyszerű nép választott magának természetes sziklaalakzatokat oltárul, forrásokat a földanya tápláló könnyeit adó megtisztulási helyül. A szervezettebb társadalom égbetörő mesterségesen emelt ormot épített, melynek tetejéről hívta az égieket, vagy igyekezett az égiek figyelmét magára vonni. A Pilisben is van ilyen, és nem hagy nyugodni a gondolat, hogy bár félkészen maradt, azaz, sosem fejezték be, a kezdetet a rétegtérkép jól mutatja, hogyan rézsűzték szabályosan meredekre három oldalát. A Prépost-hegy különös alakzatára felfigyelt Váry István is, aki szépen és kikezdhetetlenül meg is írta ezt. (Lásd a 2013/3. számában.) De írt a pilisi piramisokról S hogy nem erődítményt építették, védelmi helyet alakítottak a hegyből, azt jól mutatja a hátsó nyeregben nem készült védőárok. Annak nyoma sincs, tehát nem elkeríteni akartak, hanem éppenséggel megnyitni. A bizonyos formájú hegytetőkre zarándokolni, és ott az év bizonyos napján (vagy napjain) a felkelő Napba nézni ősi rítus. Ennek máig fennmaradt emléke a csíksomlyói napba nézés, Babba Mária ünnepe. (A kereszténység sikerrel mázolta át az eredetit. Mária Csíksomlyón, a templom oltárán Holdkaréjban áll. Napnak álcázott sugaras mandorla-kapun lép ki, és hozza a kisgyermeket. Az az ovális valami pedig még a kisgyermek számára is világos, hogy az a szülő női öl szőrszálakkal keretezett kapuja. A Baba, az eredetileg apó értelmű. A Nap-apó, a Napatya tisztelete volt eredetileg. (Lásd Szent Ferencnél is még Nap-fivér és Hold-nővér.) A lányok pedig nem azért bámulták, hogy meg-

20 22 lássák Mária arcát, hanem azért néztek bele, hogy gyermekáldásuk, babájuk (babba) legyen. (A földművelő nép tudta, hogy a földbe vetett magot, a Földanya testébe helyezett magot a Nap sugara kelti ki. Azt pedig tapasztalta, hogy a naponkénti együttlét nem ad naponta gyermeket, sőt a holdas éjszakákon áti szapora igyekezet sok esetben semmi eredménnyel nem jár. Ezért kellett a Nap-atya segítségét kérni. Arcukat felmutatva neki gyermekáldásért imádkozni.) A Nap első, a harmatot, a föld könnyeit felszippantó sugarait tekintették a legszakrálisabbnak. A kelő (az elő kelő) sugárzást a keletkező élet spirituálisának. Ezért nem a lenyugvó Napba, nem az égbolt tetején uralkodó déli Napba, hanem direkt a hajnali kelő Nap első, a pitymallati sugaraiba kellett belenézni. Mielőtt még kritikusaim kardost rántanának, hogy miért is nem a Dobogó-hegy tetejéről vagy bármelyik másik pilisi hegy tetejéről lesték a napfelkeltét, vagy éppen a beszédes nevű Prédikálószékről néztek a Napba, emlékeztetni szükséges, hogy a Pilis mindenkor zárt terület volt. Benne éppen a pogánynak gondolt, vagy annak mondott tevékenység elfedésére, felügyeletére, de a szent helyek szentségét is felhasználóan épültek kolostorok. Meg királyi vadászházak kápolnával, vagy érsekek nyaraló-palotái. A lakosság csak a legkülső dombokra kapaszkodhatott fel. A Préposthegy (szintén beszélő név, mert eredetileg biztosan nem így hívták) tetejéről szabad kilátás nyílik kelet felé, ráadásul még a Duna víztükre is visszaveri a Nap képét, valóságosan nyújtva az érzetet, hogy Isten széke előtti küszöbön állunk. Ilyen kitekintésre nincs több hegycsúcs a Pilisben Nem feltétlenül az a fontos, hogy neki álltak összehordani vagy meglévőből kialakítani piramist. Megfelelt erre ésszerűségi okokból és az Ég teremtette alak praktikus igénybevételével létező hegyforma is. Tehát ha találtak ilyet saját területükön, és természetes formájában elképzelésüknek megfelelő természeti formát, azt jelölték ki az égiekkel való kapcsolattartás helyének. A hegyoldalból kitüremkedő kemény vulkáni kőzetet addig fejtették, amíg már nem érte meg tovább bányászni, mert a tetejéről annyit kellett volna elbontani, amit már hová tenni sem tudtak. A Prépost-hegy nem készült el, a tervezett alakját ismeretlen okból nem tudták megépíteni. Félbemaradt. A folyam felőli oldala látványosan kialakított meredélye még elkészült, de a hátsó oldalának kialakítása már nem történt meg. A katonai felmérés térképén a szintvonalak meglehetősen egyértelműen mutatják ezt. Ugyanúgy odahagyták, mint a Holdvilág-árok béli kultusz-központot. Ott is hirtelen és ismeretlen okból abbamaradt az építés. Letették a kőfaragó csákányt és többet nem vették fel. Ahová tették, ott találta meg azokat a feltáró ásatás. A pilisi félbemaradt piramis képe rémlik fel a Képes Krónika egyik iniciáléján. A Képes krónika 121-ik oldalán, II. Géza fia, III. István koronázását ábrázoló képen a háttérben zöldes barnás színű piramis formájú alakzat vehető ki világosan. A miniatúráján azért is különleges, mert, bár a szövegben nem szerepel, de itt jól láthatóan lopják a koronát. Mintsem szemléltetve a koronázás megtörténtét, de annak nem elismerését. A trónon ülő király egyik kezében az országalmát tartja, de a jogar nincs a másik kezében. A király, bár meglett, szakállas férfiemberként ábrázolják, de a koronázásakor még csak tizenöt éves volt. Fejére püspök teszi a koronát, míg egy kun-ruhás, jellegzetes kun föveges főember a kardot nyújtja neki. Az ország kardját, vagy a védelmet jelentő kardot, nem kapunk eligazítást. Amúgy épp olyan, mint a besenyők Kazár nevű vezére. Fizessen elő a -re! 1 évre 3000 Ft. Előfizethető minden postahivatalban, illetve rózsaszínű postautalványon a Két Hollós könyvesbolt címén (Bp Kenyérmező u. 3/a.) Megjelent Pap Gábor legújabb könyve! A bölcsesség házat épít magának a veleméri templom Kapható: Két Hollós könyvesbolt (Bp Kenyérmező u. 3/a. telefon: ) III. István koronázása a Képes Krónika miniatúráján A pilisi Prépost hegy oldalában nyitott kőbánya valószínűleg elpusztította a hegy déli oldalából az oltárt képező sziklakőzetalakzatot. Aradi Lajos kutatásai videón!