Erőszak az iskolában. Beköszöntő

Átírás

1 ÚJ KATEDRA Erőszak az iskolában Erőszak az iskolában. Tanárt vert a diák, szülők fenyegettek pedagógust, gyerekek alázták meg erőszakosan egymást Évek óta olvassuk a történeteket az újságokban, látjuk őket a televízióban. S miközben azzal próbáljuk mentegetni a helyzetet, hogy nálunk azért még nem kell fémdetektoros kapun át belépni az iskolába, valójában tudjuk, hogy a nyilvánosságot kapott esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik. S azt is tudjuk, hogy a probléma nem mai, majd két évtizede küszködünk vele, s nem állunk győzelemre. Lehet mutogatni a családokra, a nem mindig a helyzet magaslatán álló pedagógusra, az oktatásirányításra, az úgymond túlméretezett diákjogokra, médiára, ez azonban nem segít a megoldás megtalálásában. Tény, hogy a családok sok esetben az iskolától várják a nevelési, fegyelmezési kérdések megoldását, mint ahogy az is tény, hogy a gyerekek sok esetben több időt töltenek el az iskolában, mint szüleikkel. Az is igaz, hogy ezeknek a konfliktusoknak a kezelésére nem vagyunk kellően felkészítve, felkészülve. Van igazság azoknak az érvelésében is, akik szerint az az oktatáspolitika, amely pusztán individuumként és nem egy közösség szereplőjeként, részeként tekint a diákokra, önmagában sem szerencsés, s még kevésbé az, ha a rendet, a fegyelmet csupán korlátnak látja és láttatja, s nem tekinti ezeket értéknek. A diákjogok kiszélesítését is hajlamosak sokan felróni, s annyiban igazuk is van, hogy a jogok akkor érnek valamit, ha egyfelől élnek és nem visszaélnek velük, azaz a jogok birtoklásfelelősséget is jelentenek, másrészt egyensúlyban állnak a kötelezettségekkel. Az is nyilvánvaló, hogy a médiában látott minták is torzítják az értékeket, mert a fiatalok a televíziós show-k konliktuskezelését hiszik valódinak, s azt fogadják el, nem tudják, hogy statiszták megrendezett jeleneteit és nem a valóságot látják. Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. Ezek mellett azonban van három olyan kérdés, amelyek megválaszolását szintén napirendre kell venni. Az első ezek közül az, hogy az iskola képes-e ma ellátni nevelési feladatait? Van-e ehhez elég ideje, pénze ilyen célra, léteznek-e még azok a nevelési színterek, ahol ezek a feladatok elvégezhetőek? A választ mindannyian tudjuk: nincs sem idő, sem pénz, ezek hiányában pedig elsorvadtak az iskolai nevelés színterei, a kirándulások, a klubok, a szakkörök, a délutáni foglalkozások, művészeti és sportolási lehetőségek. Ma egy pedagógus, illetve egy diák szinte kizárólag csak alá-fölérendelt viszonyban találkozik egymással, a mélyebb, személyes kapcsolat kialakítására nincs idő, hely, forma. Pedig aligha lehet vitás, hogy az a diák, akivel Beköszöntő tanára közösen veri fel a sátrat egy viharban, akivel közösen főzik meg a vacsorát, akihez bátran fordulhat akár magánéleti problémájával is, aki nemcsak egy tanár, hanem partner is, arra soha sem fog kezet emelni. Ilyen viszony kialakítására a tanórán és a tízperces szünetekben nincs mód. Komolyabban kellene foglalkoznunk azzal a gonddal is, amit gyakran elintézünk egy kézlegyintéssel, hogy a gyerekek nagy része számára unalmas az iskola. Márpedig az a gyerek, akit nem kötnek le a foglalkozások, előbb-utóbb rossz lesz, ami törvényszerűen vezet konfliktusokhoz. Azokkal az egyszerű fizikai kísérletekkel, tanulást segítő eszközökkel, pedagógiai módszerekkel, amelyekkel egy-két évtizede még le lehetett nyűgözni a gyerekeket, már nem érdekesek számukra. Ők számítógépet használnak, a pad alatt nem regényt olvasnak, hanem chatelnek vagy maileznek mobiltelefonjukkal, az iskola pedig sok esetben még mindig a régi eszközökkel próbálkozik. Pedig sokan számolnak be arról, hogy a gyerekek által használt eszközök, a mobiltelefon, az internetes felületek napi tanítási, osztálytermi gyakorlatba való bevonásával a reménytelennek tűnő diákok is motiválhatók. Végül foglalkozni kell a tanári pálya presztízsének kérdésével. Szögezzük le, ez nem pénzkérdés. A tanári pálya elismertsége az ötvenszázalékos béremelés idején sem volt nagyobb. A kedvünk valamivel talán jobb volt, ám a megbecsültségünk nem. Ez elsősorban értékrendi kérdés. Nosztalgiával emlegetjük azokat az időket, amikor a tanárnak, tanítónak tekintélye volt egy közösségben. Ez nem azt jelentette, hogy nem lehetett vele nem egyetérteni, vitatkozni, de azt igen, hogy szakmai álláspontját komolyan vették, mérlegelték. A szülői értekezletre, fogadóórára azért ment el a szülő, mert érdekelte gyermeke haladása, fejlődése, s nem azért, hogy jól beolvasson a pedagógusnak. A tiszteletet természetesen csak mi vívhatjuk ki magunknak, ám ehhez komoly segítséget adhat, ha nem azt halljuk lépten-nyomon, hogy erre a pályára nem az elhivatottságot érző, hanem a kevésbé tehetséges fiatalok lépnek, ha nem akarják törvényben előírni, hogyan értékeljük diákjaink teljesítményét, vagy éppen mit mondjunk el róluk szüleiknek. És persze jó lenne egy olyan életpályaprogram is, amely nemcsak számunkra jelent kihívást, de a külső szemlélő számára is világossá teszi ennek a hivatásnak a nehézségeit, láthatóvá teszi az állandó megújulás szükségességét, az ehhez szükséges erőfeszítést. Erőszak az iskolában. Tanárt vert a diák, szülők fenyegettek pedagógust, gyerekek alázták meg erőszakosan egymást Mi nem bújunk el a saját felelősségünk elől. De ezt elvárjuk a többi szereplőtől is, mindazoktól, akiknek diákként, szülőként, oktatásirányítóként, gazdasági szereplőként, jogalkotóként, médiaszakemberként stb. közük van az oktatáshoz. Új Katedra Pedagógusok lapja Kiadja: COMMITMENT Kommunikációs Iroda Kft., 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7., Tel./fax: Felelős kiadó: dr. Guller Zoltán, Alapító-főszerkesztő: Pecsenye Éva, Felelős szerkesztő: Varga Gabriella Szerkesztőbizottság: Kojanitz László (elnök), Szebedy Tas, Barlai Róbertné, Munkatársak: Novák Imre, Simonyi Gáspár Tervezőszerkesztő: Molnár Tamás, Olvasószerkesztő: Nagy Márton A szerkesztőség címe: 1095 Budapest, Máriássy u. 5 7., Tel.: Fax: , info@ujkatedra.hu Előfizetéssel kapcsolatos információk: Tel.: 52/ , Fax: 52/ , ugyfelszolgalat@commitment.hu Hirdetésfelvétel: Kovács Balázs, 30/ , Nyomdai munkák: OOK Press, Veszprém, Felelős vezető: Szathmáry Attila ISSN (nyomtatott), ISSN (online) Megjelenik példányban április 1

2 Súlypont ÚJ KATEDRA Régi ötletek egy új programban Félezer milliárdos fejlesztést indítana a szaktárca Közel 500 milliárd forintot költene az Oktatási és Kulturális Minisztérium óvodai és iskolai fejlesztésekre az Új Tudás program keretében. Az összeg kétharmada uniós forrás, s jutna belőle többek között a védőnői hálózat és az óvodai férőhelyek bővítésére, az iskolai integrációs programokra, a tehetséggondozásra és a kollégiumok fejlesztésére, valamint a pedagógusok illetményrendszerének korrekciójára. Új Tudás Műveltség Mindenkinek névvel indítana közoktatás-fejlesztési programot a kormány. Az eddig nyilvánosságra került, inkább csak ötlethalmaznak, mint részleteiben kidolgozott programnak tűnő anyagok szerint a fejlesztés öt területre fokuszálna: a korai bölcsődei, óvodai fejlesztés megerősítésére, a szegregáció visszaszorítására, a tehetséggondozásra és a kollégiumok fejlesztésére, az oktatás tartalmi modernizációjára és a pedagógusok illetményrendszerének átalakítására. A közoktatási törvény egy évvel ezelőtti módosítása szerint 2008-tól minden háromévesnél idősebb, hátrányos helyzetű gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást, ha ezt a szülők kérik től pedig már valamennyi hároméves kort betöltött gyereket fel kell venni az óvodába, amennyiben a szülők erre igényt tartanak. Már az intézkedés meghozatalakor nyilvánvaló volt, hogy sok településen különösen a kisebb falvakban és a nagyobb városok vonzáskörzetében férőhely hiányában lehetetlen lesz a jogszabályt végrehajtani. A törvénymódosítás ezen pontjával egyetértett a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz is (sőt korábbi választási programjukban szerepelt is ez a javaslat), ám szakértőik hiányolták a költségvetési támogatást, amely lehetővé tenné az óvodák bővítését. A kormány mostani javaslata szerint uniós forrásból, három év alatt 15 milliárd forintot fordítanának erre a célra, amely összeg számításaik szerint 15 ezer új férőhely kialakítására lenne elegendő. Ez a támogatás ugyanakkor csak az infrastruktúra kialakítására fordítható, ami azért jelenthet gondot, mert az óvodások számának növekedése értelemszerűen szükségessé teszi az óvónők és dajkák számának emelését is. Uniós forrást pedig aligha lehet működési célra, s különösen bérfizetésre felhasználni, a normatív támogatás jelenlegi mértéke pedig már most sem nyújt biztos hátteret az óvodák fenntartásához, ráadásul a támogatások szeptembertől ismét csökkennek majd. Annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű családok lehetőleg minél korábban beírassák gyermeküket az óvodákba, óvodáztatási támogatást vezetnének be. A javaslat szerint az óvoda megkezdésekor 20 ezer forintot, majd félévente újabb ezer forintot kapnának a családok, ha a gyermek a foglalkozások legalább 75 százalékán részt vesz. Ez az ötlet sem újdonság, ez is szerepelt már a Fidesz oktatási programjában, másrészt a polgári kormány idején hasonló elvek alapján működött a családi pótlék kifizetésének rendszere. A javaslat életszerű, támogatandó, hiszen nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél korábbi életkorban történő óvodáztatása szinte az egyetlen esély arra, hogy mire iskolába lépnek, képesek legyenek felvenni a versenyt szerencsésebb helyzetű kortársaikkal. A kormány javaslatában szerepel a védőnői hálózat megerősítése is, a tervek szerint évente százzal, összesen háromszázzal emelnék a védőnők számát. Nincs ugyanakkor konkrét elképzelés arról, hogyan finanszíroznák munkájukat, s nem tudni azt sem, milyen elvek alapján dől majd el, mely településeket, önkormányzatokat érinti majd a létszámbővítés. Hasonlóan az óvodai fejlesztéshez, itt sem látni az újonnan belépő munkavállalók bérének fedezetét. A kormány az óvodai férőhelyek bővítése mellett támogatná a családi napközik bővítését és az egységes bölcsőde-óvoda kialakítását kétéves kortól. Ez utóbbi intézménytípus szakmai kereteiről egyelőre semmit sem lehet tudni, ami önmagában is probléma, de gondot jelenthet az is, hogy az óvodák és a bölcsődék más-más minisztérium felügyelete alá tartoznak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a bölcsődei férőhelyek jelentős bővítése halaszthatatlan feladat, ám a program erre a célra nem tartalmaz sem javaslatot, sem forrást. A program második pillére a deszegregáció, az iskolai és települési szegregáció visszaszorítása. A tárca szakemberei szerint az esélyegyenlőségi tervek kötelező elkészítése fontos előrelépés, s a jövőbeni pályázatoknál és támogatásoknál április

3 ÚJ KATEDRA alapfeltétel lesz a tervek végrehajtása. Ennek megítéléséhez következetes monitorozást, ellenőrzést ígér a kormány. A tervek szerint az integrációs és esélyteremtő programokat az összes érintett intézményre kiterjesztenék, ami 1500 óvoda, iskola, s összességében 120 ezer gyerek bevonását jelentené. E célra a tervek szerint 36,5 milliárd forint állna rendelkezésre a 2009-től 2011-ig terjedő időszakban. Feladatként fogalmazza meg a program a pedagógushallgatók hatékonyabb felkészítését is, a javaslat szerint a szakmai gyakorlat keretében nagyobb teret kellene biztosítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése, oktatása során alkalmazandó módszereknek. A harmadik pillér a tehetséggondozás és a kollégiumfejlesztés. Ennek egyik elemeként Nemzeti Tehetség Alapot hoznának létre, amely az eddig elaprózott forrásokat fogná össze, s az ide történő befizetéseket adókedvezménnyel ösztönöznék. A javaslat támogatásra érdemes, ám komoly kétségeket ébreszt, hogy mindez képes lesz-e változtatni a mai gyakorlaton, amikor sok esetben a már elnyert támogatások kifizetése is több hónapot késik. Az Arany János Program bővítésére is jutna pénz. Ez annál is inkább indokolt, mivel ez a program már bizonyított, ennek ellenére ez elmúlt 5-6 évben alig kapcsolódhattak be intézmények a fejlesztésbe. A most ismertetett tervek szerint 2009-ben 240 millió, 2010-ben 720 millió forinttal jutna több pénz erre a programra. A már jól ismert és sok vitát kiváltó PPP megoldással, azaz magántőke bevonásával újítanának fel 30 ezer közoktatási kollégiumi férőhelyet. Emellett 3,6 milliárd forint jutna a kollégiumok infrastruktúrájának fejlesztésére, 1,2 milliárd forint pedig a szakmai fejlesztésekre. Pillére lenne a programnak a közoktatás tartalmi fejlesztése, ám itt több esetben úgy tűnik még csak a megvizsgáljuk fázishoz érkeztek el a készítők. Így például vizsgálnák a nyelvi előkészítő évfolyamok kiterjesztésének és mindenki számára elérhetővé tételének lehetőségét és az integrált természetismeret tantárgy, illetve annak érettségi tárgyként történő bevezetését. Előbbi esetében nem véletlen az óvatos fogalma- Súlypont zás, hiszen ez lényegében a középfokú oktatás négyről öt évre történő kiterjesztését jelentené, ami a központi támogatások 25 százalékos emelését is szükségessé tenné. A természetismeret tantárgy bevezetésének ötlete is várhatóan nagy vihart kavar majd a természettudományos tárgyakat oktatók körében. E pillér része a nyelv- és az informatikaoktatás fejlesztése is. A már említett nyelvi évfolyamok kiterjesztése mellett 2010-től minden iskolában biztosítanák az angol nyelv tanulásának lehetőségét, és támogatásokkal ösztönöznék a pedagógusok angolnyelv-tanfolyamokon való részvételét, illetve nyelvvizsgáját. Elsőre a program ijesztően emlékeztet az orosztanárok átképzésének gyakorlatára, csak remélni lehet, hogy nem ismétlődik meg a történelem. Az informatikaoktatás esetében elsősorban az informatikával támogatott oktatási módszerek bevezetése, korszerű tananyagok kifejlesztése és a számítógépes ismeretek oktatásának más tantárgyakba való integrálása kerülne középpontba. A közoktatás tartalmi fejlesztési elképzelései között ugyanakkor fájdalmas módon nem esik egyetlen szó sem az iskolai nevelés, az iskola, mint közösségi tér megerősítéséről. Pedig ennek igénye nemcsak a szülők, de a társadalom és a gazdaság irányából is régóta megfogalmazódott már. Végül a fejlesztési program utolsó eleme a pedagógusok illetményrendszerének módosítása. A kormány elképzelése szerint a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok havi ezer forint összegű pótlékot kapnának. Növekedne az intézményvezető pótléka is, munkájukat az intézmény nagyságtól függően havi ezer forinttal ismernék el. A friss diplomások pályán maradását pályakezdő pótlékkal ösztönöznék, amelynek összege főiskolai végzettség esetén 25 ezer, egyetemi diploma estén havi 40 ezer forint lenne. Valójában ezek az ötletek sem tekinthetők újnak, hiszen valamennyi szerepelt a ben kidolgozott, ám a kormányváltást követően be nem vezetett pedagógus életpálya programban. Az akkor kialakított modellből most előkapott elemek kiválasztása ugyanakkor ötletszerűnek tűnik, fontos feladatok például a csoportvezetés, osztályfőnökség elismerése elmarad, a belépő elemek között pedig lesz olyan, amelyik hatalmas bérfeszültséghez és vitákhoz vezet majd a nevelőtestületekben. Ezt valószínűleg az sem tompítja majd, hogy 2009-től évi 3 milliárd forintra emelkedne a minőségi bérpótlék fedezetéül szolgáló állami támogatás. Új elemként jelenne meg az illetményrendszerben, hogy évente 100 pedagógus nyerhetné el az Esélyt teremtő pedagógus címet, amely 300 ezer forintos díjjal járna. Az illetményrendszer módosítása óvatos becslések szerint is milliárd forint többletforrást igényel. A forrás megjelölése nem egyértelmű, ugyanakkor ez az összeg egyébként éppen annyi, mint amennyivel a jelenlegi és a következő tanévben csökken a normatív támogatás. (célia) április 3

4 Interjú Esélyegyenlőség és autonómia ÚJ KATEDRA A normatív támogatások átalakítása, csökkentése, a dologi kiadások növekedése egyre több településen lehetetleníti el az intézmények fenntartását. Ilyenkor gyakran már csak rossz megoldások között választhatnak a fenntartók, összevonják vagy bezárják intézményeiket, elbocsátják pedagógusaikat, esetleg olyan kényszerű társulásba lépnek be, ami csak ideig-óráig működőképes, miközben számtalan feszültség forrása. Léteznek azonban olyan együttműködések is, ahol azonos értékek mentén kerestek és találtak mindenki számára jó megoldást. A gyerekeknek nem kell hajnalban utazniuk, minden településen működik óvoda és alsó tagozat, és bár a megszorítások következményei itt is érezhetőek, a józanságra, bizalomra építő együttműködés ilyen feltételek között is sikeres. A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulásról Lasztovicza Lászlóval, Kiskőrös alpolgármesterével beszélgettünk. Az elmúlt évek megszorító intézkedései lehetetlen helyzetbe hozták a közoktatási intézményeket, különösen a kisebb településeken lévőket. A fenntartók hosszú ideig próbálták ezt a folyamatot ellensúlyozni, de az elmúlt két-három évben már sok száz intézményt kellett bezárni, átszervezni, közel tízezer pedagógust kellett elküldeni. Mivel telt be a pohár? Kétségtelen tény, hogy a helyi és a megyei önkormányzatok, amelyek fenntartják a közoktatási intézményeket, nagyrészt jobboldali vezetésűek, s bár az óvodák és az iskolák fenntartása politikától független, ez minden önkormányzatot ellehetetlenít. Az önkormányzatok mindent megtettek és megtesznek azért, hogy a legvégsőkig fenntartsák óvodáikat, iskoláikat, ami kötelező feladatuk, hiszen tudják, hogy a településeiket ez tarthatja csak életben. Erre tettek esküt a képviselő-testületek tagjai. De ezzel a finanszírozással végképp ellehetetlenítik az önkormányzatokat. És akkor nem is beszéltünk a dologi kiadások emelkedő összegeiről. Az új teljesítményfinanszírozási rendszer nagymértékben sújtotta a fenntartókat. Ha csak arra gondolunk, hogy egy átlagos elsős osztályra (25 fővel) a fenntartó a régi normatíva alapján több mint 5 millió forint finanszírozási összeget kapott, úgy a mai teljesítményszorzó szerint csak 3,5 milliót. Ez a bevételkiesés a teljesítményfinanszírozás évfolyamonkénti fokozatos életbe léptetésével egyre súlyosabb helyzetbe hozza az önkormányzatokat, a fenntartókat. El kellett gondolkodnunk, hogyan is tudjuk csökkenteni a kiadásainkat, és miként vagyunk képesek növelni a bevételeinket. Arra kényszerültünk Kiskőrösön, hogy 19 pedagógusi és 29 technikai dolgozó álláshelyét szüntessük meg, rontva ezzel a gyerekek számára nyújtott nevelési-oktatási lehetőségek minőségét, hiszen a csoportösszevonásokkal maximális létszámban ülnek diákjaink az osztálytermekben. A kormány megpróbálkozott a kötelező körzetesítéssel, ám törekvését az Alkotmánybíróság megakadályozta. Úgy tűnik, a jogi kényszer helyett a finanszírozási kényszer eszközét használják. Sokak szerint ez is felvet alkotmányos aggályokat, hiszen a fenntartó valójában nincs döntési helyzetben, sok esetben sem az önálló fenntartást, sem a szabad társulást nem vá- laszthatja, csak a kötelező kistérségi együttműködés marad. Az önök által kialakított kistérségi együttműködés milyen elveken alapul? A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás (KTKT) egy azonos értékrenddel bíró közösség tagjaiból áll. A kistérség polgármesterei mind szívükön viselik a polgári gondolkodásmód, az emberekért és a térségért érzett felelősséget. Célunk az volt, hogy minden lehetőséget ragadjunk meg annak érdekében, hogy a lehető legjobb ellátásban részesüljenek az itt lakók, és ezt a legkedvezőbb finanszírozás mellett tudjuk megvalósítani. Ezért az orvosi ügyelet mellett a mozgó könyvtár, a bentlakásos szociális ellátás és ettől a tanévtől már az iskolai ellátás is három település kivételével a KTKT fenntar április

5 ÚJ KATEDRA Interjú tásában működik. Az alapelveink között szerepel, hogy amíg csak lehet, az óvodás és a kisiskolás gyerekek ne utazzanak. Egyébként is ez az együttműködés az igazi esélyegyenlőség. Minden iskolában szakos pedagógus oktatja a szaktárgyakat. Nem a gyerekek utaznak, hanem a pedagógusok. A kialakított együttműködés a pedagógusok és az igazgatók szakmai együttműködését is sokkal szorosabbá fűzi. Két elvet tartottunk mindig is szem előtt az együttműködés során: esélyegyenlőség és autonómia. Érvényesül-e például az a sokak által megfogalmazott elvárás, hogy legyen óvoda és alsó tagozat ott, ahol erre igény van, hogy ne kelljen a kisgyerekeknek hajnalban utazgatniuk? A mi kistérségünkben mindenhol működik óvoda és alsó tagozat. Csak Kaskantyú felső tagozatos gyermekei utaznak be hozzánk Kiskőrösre, de ott a tavalyi évben csupán három diák ballagott. Azzal, hogy létrehoztuk a kistérségi Egységes Iskolát az óvodától egészen az érettségiig, valamint a szakmai vizsgákig szerkezetében és finanszírozásában egy teljesen új intézményrendszert építettünk fel, amely az országban az elsők között állt fel. Felismerte a kistérség az együttműködés fontosságát ebben a szférában is. Az országban általában idegenkedve fogadják ezt a hatalmas iskolát a 6000 gyermekével és 750 alkalmazottjával, de ők csak a számokat látják. Azt, hogy a tizenkét település hogyan fogott össze, hogy milyen finanszírozási lehetőségeket rejt, hogy az esélyegyenlőség itt valóban megvalósul, ahhoz már mélyebben kell ismerni az intézményt. Az egységes óvoda és iskola magában rejti azt a tényt is, hogy a települési intézmények autonómiája megmaradt. A gyerekek ugyanabba a kisiskolába, ugyanabba a családias óvodába járnak, mint eddig. A központi, egységes dokumentumok mind ötvözik magukban a tagintézmények sajátságait. És akkor még nem is beszéltem a kedvezőbb pénzügyi lehetőségekről. A kistérség együttesen 180 millió forint kiegészítő normatívát hívott le ebben az évben. Ha nem lenne, ha nem hoztuk volna létre az Egységes Iskolát, akkor a községi intézmények létszámaikat és finanszírozásukat is tekintve sokkal hamarabb ellehetetlenülnének. Hogyan alakul a felső tagozatos oktatás megszervezése? Az előbb említettem már, hogy elsősorban a pedagó gusok utaznak, így 100%-os a szakos ellátottság. Abban az esetben, ha az átlaglétszám nem felel meg a normatívalehívás feltételeinek, akkor megállapodásunk alapján azon a településen szűnik meg a felső tagozatos oktatás, ahol a legkevesebb az adott évfolyamon a gyermek. Természetesen azt ne felejtsük el, hogy a nagyobb városok Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert feltöltött magas létszámú osztályai segítenek a kisebb létszámú községi iskolák fennmaradásában. Ezért ez a rendszer az életben maradás miatt elsősorban a kistelepülési iskoláknak, óvodáknak a legideálisabb. A kiegészítő normatívák lehívásában is a kistelepülési intézmények járnak a legjobban, ha az arányokat nézzük. Csak példaként említem, hogy a csengődi iskola a hasonló mutatószámmal bíró fülöpszállási iskolával szemben 28 millió forinttal több központi támogatásban részesül, és ez a kiegészítő normatívának köszönhető. Az utóbbi önkormányzat már jelezte is belépési szándékát, sőt a KTKT Tanácsa már döntött is a felvételről. És a középfokú oktatás? Az Egységes Iskolában az általános iskolákból automatikusan jutnak be a gyerekek a középiskolákba. Nincs felvételi, de a tanulmányi feltételeknek természetesen meg kell felelni. Az egységes iskola közös nevelési-oktatási pontja a nyelvi előkészítő osztályban valósul meg. Természetesen ezt egy komoly igazgatásnak kell koordinálnia. Létrehoztuk az igazgatóságot egy gazdasági irodával. A tagintézmények internetes kapcsolatban állnak az igazgatósággal. Most szeretnénk bevezetni az elektronikus naplót, mely megkönnyítené a kéthavi óraelszámolásokat is. A szervezet működését az is segítette, hogy decentrumi rendszert alakítottunk ki. Tehát Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert és Csengőd mikroközponthoz kapcsolódnak a kisebb községek. A gyerekek és a pedagógusok mozgatása is csak a decentrumokon belül történik. Ezek a decentrumok egyébként földrajzi egységeket alkotnak. Milyennek ítéli meg a jelenlegi finanszírozási kereteket, különös tekintettel arra, hogy szeptembertől újabb évfolyamok esetében lesz kevesebb az egy-egy gyermekre, tanulóra jutó támogatás? Az előző évben Kiskőrös városának 450 millió forintba került a közoktatáshoz való hozzájárulás a normatívákon felül. Ebben az évben ez a szám 350 millió forint alatt van. Eközben tovább romlott a normatíva. Megszüntették az általános iskolai bejáró normatívát stb. Az önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények egyre nehezebb helyzetbe kerültek és kerülnek a jövőben is. Eljutottunk oda, hogy az intézmények fenntartását fele-fele arányban finanszírozza az állam és az önkormányzat. Városunkban a létszámleépítésnek és az oktatás átszervezésének köszönhetően jelenleg 25%- os az önkormányzati hozzájárulás. Természetesen tudjuk, hogy ez a jelenlegi teljesítménymutatóval történő finanszírozás miatt sajnos nekünk sem lesz tartható, és garancia sincs a kiegészítő normatívák összegére. A mi közös iskolánk létrehozásában a fenntartókon kívül az intézményvezetők rugalmassága, tenni akarása is kellett. Ezenkívül szükség volt egy olyan emberre is Orcsik Attila, az Egységes Iskola igazgatója, aki segített nekem létrehozni ezt az intézményt. Azoknak a pedagógusoknak vagy fenntartóknak, akik Kiskőrösön járnak, ezentúl nemcsak Petőfi Sándort vagy a finom homoki borokat ajánljuk, hanem azt is, hogy jöjjenek és nézzék meg, hogyan is működik egy ilyen intézmény. (célia) április 5

6 Közelkép ÚJ KATEDRA Középiskolások a környezetvédelemért Klímaváltozás. Gyakran halljuk a kifejezést, de nem biztos, hogy tudjuk, mit tehetnénk ellene a hétköznapjainkban. Az Ifjúsági ÖKO-Parlament középiskolás résztvevői arra vállalkoztak, hogy szűkebb környezetükből kiindulva megoldásokat találjanak olyan kérdésekre, hogyan lehetne kevesebb energiát felhasználni az iskolában, vagy hogy lehetne zöldebbé tenni a főváros belső kerületeit. Március 27-én az Országházban megrendezett kerekasztal-beszélgetés és moderált vita keretében a diákok különböző érdekcsoportok döntéshozók, végrehajtók, civil szervezetek, újságírók és gazdasági szereplők képviselőivel vitatták meg kutatási eredményeiket. Az Európai Ifj úsági ÖKO-Parlament a PRO Europe hálózat által szervezett környezeti nevelési program (Youth Eco-Parliament) magyar tagja az ÖKO-Pannon Kht., melynek célja a környezeti értékek, a környezetet veszélyeztető tényezők és a megoldási lehetőségek megismertetése, a diákok környezet iránti felelősségérzetének elmélyítése, demokratikus döntéselőkészítési, döntéshozási és működési mechanizmusok megismertetése, a diákok problémamegoldó és kommunikációs készségének fejlesztése, az angol nyelv és az internet használatának gyakorlása hatékony csapatmunka és jól megszervezett időbeosztás által. A es I. Ifj úsági ÖKO- Parlament Pro Europe kongresszusán Berlinben 10 ország 120 képviselője vett részt. A diákok ekkor adták át a kutatási eredményekről és a megoldási javaslatokról készült úgynevezett Fehér Könyvet (cselekvési javaslatot) az Európai Unió vezető tisztségviselőinek. A II. Ifj úsági ÖKO-Parlament találkozóját ban, Párizsban tartották, 14 ország részvételével. Napirenden ekkor a helyi környezetvédelmi problémák vizsgálata, illetve nyílt levelek megfogalmazása volt az érintettek (újságírók, tudósok és kutatók, vállalatok, oktatók, civil szervezetek, nemzetközi szervezetek, hatóságok) számára. A PRO Europe, a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését és hasznosítását koordináló európai szervezet 2008-ban immár harmadik alkalommal szervezi meg az Európai Ifj úsági ÖKO-Parlament (Youth Eco-Parliament YEP) nevű környezeti nevelési programot. A program keretében a éves korosztály ismerkedhet meg a környezetvédelem meghatározó értékeivel és saját cselekvési lehetőségeivel. A részt vevő 10 ország diákjai izgalmas helyi környezeti problémákat vizsgálnak, elemeznek, majd az egyes problémákra megoldási javaslatokat fogalmaznak meg. A javaslatok legfontosabb megállapításai a május án esedékes prágai YEP-ülésen folytatódó nemzetközi egyeztetési folyamat végén bekerülnek az UNESCO 10 éves Nevelés a Fenntartható Fejlődésért (UN DESD) programjának jelentésébe. A helyi környezetvédelmi kutatás egy csapatmunkában, a felelősségek szétosztásával végzett, jellemző helyi környezetvédelmi probléma vizsgálatát és megoldási lehetőségeinek kidolgozását jelenti, így például egy városi zöldterület-fejlesztési terv vagy az iskola energiatérképének az elkészítését. A fiatalok kutatási eszköze mindenekelőtt az internet, a könyvtár, a kérdőíves közvélemény-kutatás, a szakértőkkel való kapcsolattartás, a médiakutatás, továbbá forrásul szolgálnak számunkra a különböző illusztrációk, fotók, és poszterek. Az Ifjúsági ÖKO-Parlament magyarországi ülésére idén egy kerekasztal-beszélgetés keretében került sor. A fórum fő témája a klímaváltozás volt, illetve ennek várható környezeti hatásai. Az általános témán belül az esemény kiemelten foglalkozott a diákok két kutatásával, a városi zöldterület-fejlesztési lehetőségekkel, valamint az iskola energiatérképének kidolgozásán keresztül az energiahatékonyság témakörével. A fórumon öt érdekcsoport, így a diákok, döntéshozók, végrehajtó szervek, újságírók, civil szervezetek, vállalatok képviselői fejthették ki álláspontjukat. A kerekasztal-beszélgetést Novák Péter zenész, színész, koreográfus, aktivista és Bendik Gábor, a YEP nemzeti moderátora vezette. A fórum zárásaként minden résztvevőnek egy konkrét vállalást kellett megfogalmaznia, amelyet a III. Magyarországi Ifjúsági ÖKO-Parlament záródokumentuma rögzít április

7 ÚJ KATEDRA Résztvevők és vállalásaik A fórumon a Környezetvédelmi Minisztérium Klíma és Energia Osztályáról Rábai Mónika, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságából Orosz Sándor, a Magyar Energia Hivataltól pedig dr. Szöllősi László vett részt. A Greenpeace Magyarország Egyesületet igazgatója, Mezei Csaba, a Védegylet civil szervezetet Jávor Benedek, az UNESCO-t pedig Gresiczki Péter képviselte a rendezvényen. Jelen volt továbbá a Fővárosi Kertészeti Zrt. két szakembere, Kerényiné dr. Nemestóthy Klára és Demeter Tibor, valamint a Világgazdaság és a Hulladéksors újságírója, Németh I. Gergely is. A beszélgetés során legtöbb hozzászólást a klímavédelem témája kapott, ezen belül is az egyén felelősségére helyeztek nagy hangsúlyt. Mindenki egyetértett abban, hogy nemcsak kormányzati döntésekre és a nagyvállalatok viselkedésének megváltozására kell várnunk, hanem a társadalom szereplői: a vásárlók, a fogyasztók, vagyis MI mindannyian óriási szerepet kapunk a káros környezeti hatások elkerülésében. A fórum végén az egyes érdekcsoportok képviselői megerősítették általános kötelezettségeiket és céljaikat, de ezenfelül különleges, egyéni vállalásokat is tettek. Így hangzott el többek között az, hogy lesznek, akik ezentúl igyekeznek az autót kerékpárra váltani, valamint megpróbálják a saját háztartásaikban a szemetesbe, kukába kerülő hulladék mennyiségét csökkenteni nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés által, hanem úgy is, hogy átalakítják vásárlási szokásaikat. Mi van? Interaktív környezetvédelmi drámajáték középiskolásoknak Az ÖKO-Pannon Kht. a 2002/2003-as tanév óta kínálja oktatóprogramját elsősorban az óvodás és az általános iskolás korosztálynak. A programot, melynek célja a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismeretek átadása, a partnervárosok oktatási intézményei számára térítésmentesen juttatják el. A Mi van? című interaktív környezetvédelmi drámajátékkal a középiskolás korosztály felé is nyitottak. Rendkívül fontosnak tartják ezt a korcsoportot, hiszen ők azok a fiatalok, akiknek már önálló véleményük van, önálló döntéseket hoznak. Néhány éven belül önálló életet élnek, saját háztartást vezetnek, éppen ezért fontos, hogy felelősséget érezzenek a környezetük iránt. Közelkép ÖKO-Pannon Kht. Az ÖKO-Pannon Kht. a hazai csomagolási hulladék újrahasznosítását koordináló szervezet, amely a szelektív hulladékgyűjtés működési többletköltségének egy részét fedezi azokban a városokban, ahol szerződést kötnek a kht.-val a hulladékká vált csomagolás gyűjtésére, illetve az annak sikerességét támogató kommunikációs és oktatóprogram közös megvalósítására. A kht. koordináló szervezetként hangolja össze a rendszerbe bekapcsolt városok, a helyi közszolgáltatók, valamint más hulladékgyűjtők és -hasznosítók tevékenységeit, és koordinálja az anyagok áramlását a kibocsátástól a gyűjtésen át egészen a hasznosításig. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen túlmenően a szelektív hulladékgyűjtésben részt vevő városok felnőtt és gyermek lakosságának rendszeres tájékoztatásával és folyamatos oktatásával segíti a már kiépített szelektív gyűjtő rendszerek hatékony használatát annak érdekében, hogy a visszagyűjtött hasznosítható anyagok mennyisége növekedjék, a hulladéklerakók és így a környezet terhelése pedig jelentősen csökkenjen. Nehezebb azonban megszólítani a éveseket, hiszen nekik nem elegendő pusztán az ismeretek, az információk átadása. Nagyon sok külső és belső hatás éri őket, s ezek között a környezetvédelem csak egy a sok közül, éppen ezért magatartásuk csak valódi meggyőzéssel formálható. A Mi van? című interaktív drámajátékot az ÖKO-Pannon Kht. megbízásából a Kacskaringók Virtustársulat hozta létre. A műsor négy színész-drámatanár előadásában és tizenéves fiatal bevonásával zajlik. A kétórás programnak mindössze 20 perce színpadi játék, 100 percet az interaktív foglalkozás tölt ki. A program alkotói éppen azért választották ezt a módszert, mert a kiscsoportos interaktív foglakozások területén, a sikeres óvodai mesejátékok során igen kedvező tapasztalatokat szereztek. A gyerekek a darab aktív részesei, ezáltal sokkal inkább magukénak érzik a problémát. A játék során meghallgatják, figyelembe veszik a véleményüket, lehetőségük van a különböző álláspontok ütköztetésére. Az előadás ugyanis nemcsak megfoghatatlan, globális problémákat feszeget, hanem hétköznapi, a gyerekek saját életében jelentkező kérdéseket is felvet. Az ÖKO-Pannon Kht. partnervárosaiban 2008 folyamán 50 előadást tartanak térítésmentesen, művelődési házakban, ifjúsági házakban, kizárólag kiscsoportos foglalkozások keretében. További információ: Pribelszki Edina, ÖKO-Pannon Kht., Tel.: 1/ /2-es mellék; mobil: 20/ , epribelszki@okopannon.hu. Takách Zsuzsanna, Noguchi Porter Novelli, Tel: 1/ , mobil: 30/ , zstakach@noguchi.hu április 7

8 Hasznos oldal Tehetségkutató pályázatot hirdet az Oracle Hungary ÚJ KATEDRA Tehetségkutató versenyt hirdet a tizenötödik évfordulóját ünneplő Oracle Hungary fiatalok számára, tudomány, sport és művészet kategóriában. A részvétel kritériuma a éves életkor, az adott területen elért kiemelkedő eredmények, valamint hogy a jelentkezőnek világos elképzelése és célkitűzése legyen arról, hogy a jövőben saját területén hova szeretne fejlődni. Az egyes kategórianyertesek a vállalat félmillió forint értékű támogatásában részesülnek, melyet további fejlődésükre fordíthatnak. A tehetségkutató verseny apropóját az Oracle Hungary megalapításának 15. évfordulója adja. Az innovatív környezet és az ezt támogató vállalati kultúra kulcsszerepet játszott abban, hogy az elmúlt 15 évünk kiemelkedően sikeres lehetett nyilatkozta Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója. Úgy véljük: a folyamatos fejlődés csakis a tudás, a tehetség felismerésével és kibontakoztatásának elősegítésével lehetséges. A vállalati születésnap nagyszerű lehetőség, hogy az innováció és az ezt lehetővé tevő tehetség fontosságát hangsúlyozzuk. Ennek szellemében hirdetjük meg az Oracle Tehetségek Ifjúsági Tehetségkutató Versenyt tette hozzá az ügyvezető. A pályázatokat május 30-ig lehet benyújtani a címen elérhető weboldalon. A beérkezett pályázatokat az Oracle menedzsmentjéből, néhány kiemelt ügyfelének és partnercégének vezetőjéből, illetve a három terület egy-egy független szakértőjéből álló zsűri fogja elbírálni. Az elbírálás szempontjai között szerepelnek a pályázó eddigi eredményei, célkitűzéseinek kidolgozottsága és realitása, valamint az írásos pályázat színvonala. A döntésről minden pályázó értesítést kap június 30-ig, a nyertesek pedig egy ünnepélyes díjátadó keretében ismertethetik tevékenységüket és vehetik át díjukat. Az egyes kategóriák győztesei a pályázatban megfogalmazott célkitűzés eléréséhez szükséges eszköz, tanfolyam, képzés támogatását nyerhetik el az Oracle Hungarytől, kategóriánként ötszázezer forint értékben. Az Oracle programja jó példája annak, hogy minél több művészeti és tudományos területen kell megtalálni azokat az egyéniségeket, akiket nem a média választ ki, akik képesek saját maguk megküzdeni a céljaikért mondta el Réz András esztéta, az Oracle Tehetségek Ifj ú- sági Tehetségkutató Verseny bírálóbizottságának tagja. Az Oracle Hungary a pályázattal azt a tehetséggondozás terén kialakított hagyományt szeretné folytatni, melyet megalakulásakor, 1993-ban indított el. Akkoriban számos szoftvert bocsátott térítésmentesen a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem rendelkezésére, majd az évek során további oktatási és kulturális intézményekkel szőtte szorosabbra kapcsolatait. A felsőoktatásban ma 16 felsőfokú tanintézményben oktatják az Oracle Academy program tananyagait, 2006 ősze óta pedig a végzősök számára létrehozott speciális juniorképzés a gyors munkaerő-piaci elhelyezkedést segíti. A vállalat 2004 óta terjesztette ki tehetséggondozását a középiskolákra is, a ThinkQuest weboldalépítő versenyre minden középiskola jelentkezhet, a Think.com programban pedig 60 magyar általános és középiskola vesz részt. További információ: Kerekes Anita, Regionális PR menedzser tel: , mobil: anita.kerekes@oracle.com Pályázat szaktanácsadói feladatok ellátására A COMMITMENT PEDAGÓGIAI INTÉZET (4028 Debrecen, Zákány u. 5., OM azonosító: ) a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézettel kötött szerződés alapján március 1-jétől átvette Hajdú-Bihar megye közoktatási intézményeiben a szaktanácsadói tevékenység ellátását. A fenti tevékenység sikeres ellátása érdekében szeretnénk a legalkalmasabb szakembereket megtalálni, ezért pályázati felhívást teszünk közzé az ilyen szakmai feladatban már tapasztalattal rendelkező pedagógusok, szakértők és szaktanácsadók megszólítása céljából. Pályázni kizárólag európai önéletrajzi sablon szerint kitöltött szakmai önéletrajz megküldésével lehet. A sikeres pályázókat felvesszük szaktanácsadói adatbázisunkba, amelyről intézetünk június 30-ig küld viszszajelzést. Jelentkezési határidő: május 30. A pályázat hagyományos postai úton és elektronikusan a mihalyne.nagy@commitment.hu címre is benyújtható. További felvilágosítást ugyanezen az címen vagy az 52/ es telefonszámon kérhetnek. Debrecen, április 4. Lénárd Gábor főigazgató április

9 ÚJ KATEDRA Ahhoz, hogy hatni tudjunk, késznek kell lennünk, hogy hassanak ránk. (Ismeretlen szerző) SZTE Közoktatási Vezetőképző Intézet Holland Magyar Vezetőképző Program A Közoktatási Vezetőképző Intézet (KÖVI) 2008 szeptemberében az alábbi szakirányú továbbképzéseket kínálja: Közoktatási vezető A képzés célja: a képzésben részt vevők felkészítése iskolavezetési, óvodavezetési, egyéb iskolán, óvodán belüli vezetői feladatok ellátására, valamint a fenntartói, oktatásirányítási munka szakszerű ellátására, továbbá szakmai pályázatok elkészítésére, intézménymenedzselésre. A képzés időtartama: négy félév (360 óra), összesen két év. A képzést ajánljuk: a közoktatási rendszer mai, illetve leendő vezetőinek (iskolaigazgatók, óvodavezetők, helyettesek, munkaközösség-vezetők, pályázni kívánó pedagógusok, óvodapedagógusok, önkormányzatok oktatásirányítással és tervezéssel foglalkozó munkatársai). Kistérségi tanügy-igazgatási szakértő A képzés célja: a kistérségi tanügy-igazgatási szakértelem kialakításával, fejlesztésével hozzájárulni a kistérségekben folyó oktatás minőségének fejlesztéséhez. A képzés felkészít a kistérségi közoktatási feladatok ellátására, különös tekintettel a kistérségi igazgatási, gazdálkodási, tervezési feladatok sikeres és hatékony elvégzésére. A képzés időtartama: közoktatási vezető szakirányú továbbképzést végzett jelentkezők esetében két félév (165 óra), öszszesen egy év. A képzést ajánljuk: kistérségi társulások keretei között együttműködő településeken a nevelési-oktatási intézmények fenntartóinál a közoktatásért felelős szakalkalmazottak, társulásban működő közoktatási intézmények vezetői, óvodapedagógusok, tanítók, tanárok, gyógypedagógusok, kollégiumi nevelők, szociálpedagógusok számára. Minőségügyi szakértő A képzés célja: a képzésben részt vevők felkészítése a minőségügyi szakértői feladatokkal összefüggő stratégiai tervezési, valamint a helyi és térségi minőségirányítási rendszerek tervezési és kivitelezési munkálatainak szakszerű ellátására. A képzés időtartama: közoktatási vezető szakirányú továbbképzést végzett jelentkezők esetében két félév (165 óra), összesen egy év. A képzést ajánljuk: a közoktatási rendszer (óvodától, iskolától a kollégiumon át a helyi és térségi oktatásirányításig) mai, illetve leendő minőségügyi feladatokat ellátó munkatársainak, minőségügyi szakértőknek. Hasznos oldal Mentorpedagógus A képzés célja: olyan pedagógusok képzése, akik szakszerű, hatékony támogatást tudnak adni pedagógustársaiknak az osztálytermi/szervezeti változások kezeléséhez, nevelési-oktatási intézménybe (mint munkaszervezetbe) való beilleszkedéshez (pályakezdő vagy másik intézményből jött pedagógus belépése, tartósan például gyesen távollévő munkatárs visszaintegrálása), segítséget nyújtanak a kiégés megelőzéséhez, a személyes fejlődés támogatásához. A képzés időtartama: közoktatási vezető szakirányú továbbképzést végzett jelentkezők esetében két félév (165 óra), összesen egy év. A képzést ajánljuk: olyan szakembereknek, akik az alapdiplomájuk mellé mentorálási ismereteket szándékoznak felhasználni. Közoktatási vezető 3H specializáció (hátrányos helyzetű tanulókat befogadó iskolák vezetőinek) A képzés célja: a halmozottan hátrányos helyzetű (3H) tanulókat nagy számban nevelő, oktató intézmények vezetőinek speciális vezetőképzése, a különleges tanulói összetételből következő intézményvezetői feladatok ellátására történő felkészítés. A képzés időtartama: közoktatási vezető szakirányú továbbképzést végzett jelentkezők esetében két félév (165 óra), összesen egy év. A képzést ajánljuk: olyan szakembereknek, akik az alapdiplomájuk mellé speciális vezetői (a célban meghatározott területen) ismereteket kívánnak elsajátítani, és vezetői kompetenciáikat akarják fejleszteni. Képzési költségek: Felvételi eljárási díj/regisztrációs díj: 8000 Ft I. félév II. félév tandíja: Ft/félév III. félév IV. félév tandíja: Ft/félév Záróvizsga díj: Ft A képzés a pedagógus-továbbképzési normatívából finanszírozható! A képzési költség félévente az infláció mértékében változhat! Részletfizetésre van lehetőség. A részvétel feltételei: Pedagógus, óvodapedagógus diploma, hároméves gyakorlat, szakmai önéletrajz. Egyéves képzésre: közoktatási vezető szakirányú végzettség. A képzés indításának feltétele: Megfelelő létszám (18 30 fő/csoport). Jelentkezési határidő: A szeptemberi képzésre: május 20. Képzési helyszínek: Szeged, Budapest, Eger, Győr, Szolnok, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Szombathely. Bővebb információ: Tel.: 62/ , cím: 6725 Szeged, Tisza Lajos krt. 103., homakovi@kovi.u-szeged.hu. További elérhetőségek: Forrai Dóra irodavezető, tel.: 62/ , fdora@kovi.u-szeged.hu Török Erika gazdasági ügyintéző, tel.: 62/ , terika@kovi.u-szeged.hu A képzésekről részletes tájékoztató a oldalon található! április 9

10 Tanulmány ÚJ KATEDRA Oktatási fejlesztési projektek a közoktatásban Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás szakértői tanulmányutak program keretében április között svédországi tanulmányúton vettem részt. A szakértői tanulmányutak program célja, hogy elősegítse az európai szintű információ- és tapasztalatcserét oktatási és képzési kérdésekben. A svéd tanulmányúton tíz ország oktatási szakértője vett részt pályázat alapján (iskolaigazgatók, tanárok, oktatáspolitikai kutatók). A svéd szervezők a legújabb közoktatási fejlesztési projekteket mutatták be, hogy az európai közösség képviselőinek átadhassák tapasztalataikat, illetve hogy elindulhasson egy közös gondolkodás a bemutatott témákban. Minden nap egy adott téma köré szerveződött (demokrácia és döntéshozatal a középiskolában, sajátos nevelési igényű tanulók, környezeti nevelés, egészségre nevelés, a vállalkozói szellem az iskolában, témakörök szerinti oktatás, egyéni tanterv, oktatási központ szolgáltatásai), melyet az önkormányzat képviselői vezettek be, majd az iskolalátogatások során a tanárok és a diákok mutatták be, hogyan alkalmazzák mindezeket a gyakorlatban. A svéd közoktatási rendszer A svéd oktatási törvény megköveteli, hogy valamennyi gyermek egyenlő eséllyel vehessen részt az oktatásban, ezért az oktatás ingyenes. Svédországban a tankötelezettség minden 7 és 16 év közötti gyermekre kiterjed. Az iskolák jelentős részben önkormányzati tulajdonban vannak, az önkormányzatok 30%-os adót vethetnek ki különböző jogcímeken. A magániskolák aránya 9% körüli. Iskola előtti nevelés (preschool education) 1 6. életév A szülők önkormányzati, illetve magánbölcsődékbe, -óvodákba írathatják be gyermekeiket. A gyermekek számára magas színvonalú kiscsoportos foglalkozást biztosítanak. A nagy földrajzi távolságok miatt a gyermekeket általában a legközelebbi iskolába viszik. Az önkormányzat köteles férőhelyet biztosítani számukra, így gyakori a bölcsődék, óvodák további épületekkel való bővítése. Általános iskola (compulsory school) életév Svédországban a tankötelezettség az általános iskolára és a középiskola alsó tagozatára terjed ki, mely 9 évet foglal magában. Az 1995-ben bevezetett új tanmenet minden egyes tantárgy esetében megállapítja azon célokat, amit az iskola ötödik, illetve kilencedik évének végére el kell érni. A 9. év végén nemzeti vizsgát kell tennie minden tanulónak svéd, angol és matematika tantárgyakból. Akinek ez nem sikerül, egyéves felkészítőn vesz részt, egyéni programot dolgoznak ki számára (nincs limitálva, hogy hányszor próbálkozhatnak a vizsga megszerzésével). A lemorzsolódási arány 11% körül van, amelyben jelentős a bevándorlók aránya. A magyar rendszertől a svéd eltér abban, hogy már 16 éves korban megszűri a gyerekeket, így a középiskola felső tagozatába már csak a jó tanulók kerülhetnek. Fontos elem az is, hogy az angol nyelv ebben kiemelt szerephez jut (más idegen nyelvek viszont nem dominánsak). A korai vizsga viszont ugyanakkor azt is jelenti, hogy a lemorzsolódó tanulók mindenféle végzettség nélkül kezdik el a munkát, mely megnehezíti az elhelyezkedésüket. Középiskola (upper secondary school) életév A középiskola felső tagozata 16-tól 19 éves korig tart, ez a szint már nem kötelező. A svéd rendszer érdekessége, hogy a szakképzés az általános képzéssel egy iskolában van. Ez hangsúlyozza a szakmunkás jellegű képzés egyenrangúságát, aránya 51% körül van. Összesen 17 nemzeti program közül lehet választani, melyből 3 elméleti jellegű: társadalomtudomány, természettudomány és technológia. A nyolc alaptantárgy mellett (angol, svéd, művészet, sport, matematika, természettudomány, társadalomtudomány, vallásismeretek) a szakterülethez kapcsolódó specifikus tantárgyakat is tanítanak, valamint szabadon választható egységek és projektek is vannak. A közoktatásban is kreditrendszer van, mely jobban illeszkedik a különböző kurzusokhoz. Minden program 3 éves, az első évben még van átjárhatóság a programok között, hiszen a 8 kötelező tantárgy minden program esetében azonos, de ezt 2011-ben szeretnék megszüntetni. A reform továbbá erősíteni kívánja a április

11 ÚJ KATEDRA Tanulmány gyakorlati képzést (jelenleg 15 hetet kell évente cégeknél dolgozni, melyet sokan külföldön végeznek el). TÉMAKÖRÖK 1. Demokrácia és döntéshozatal a középiskolában, a jövő gimnáziuma Az adott városban (Halmstad) nagy volt a verseny az iskolák között, ezért az önkormányzat kezdeményezésére az iskolák összefogtak és kidolgoztak egy koncepciót A jövő iskolája címmel. A projekt neve BEST, vagyis tudás, vállalkozó szellem, együttműködés és növekedés. Érdekessége, hogy a különböző iskolákat meg tudták szólítani, a tanárok munkaidejükön kívül rendszeresen összeültek, hogy kidolgozzák elképzeléseiket, és mindig meghívtak egy tanulót is, mivel nagy hangsúlyt fektetnek a diákok igényeire. A projekt kidolgozása még folyamatban van, az önkormányzat támogatásával viszont felépülhet egy új, modern iskola. Az iskolafejlesztésben való részvétel érték a diákok számára. Ugyanazon tevékenységben, mely más országokban is elterjedt (lásd diákönkormányzat, osztályfőnöki óra) a diákoknak nagyobb szerepet tulajdonítanak (például pusztán azzal, hogy nem osztályfőnöki, hanem osztályórának hívják a heti rendszerességű találkozókat). 2. Sajátos nevelési igényű tanulók Kevésbé jellemző a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált formában történő oktatása. A súlyos fizikai, mentális fogyatékossággal rendelkező diákokat külön, speciális iskolákban oktatják. A tanulási nehézségekkel rendelkező diákok számára is külön tantervet határoznak meg, ők 9 év helyett 10 évig tanulnak az általános iskolában, viszont ez általában egy épületen és iskolán belül történik. 5-7 fős csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel, s a tanár munkáját pedagógiai asszisztens is segíti, aki délután is ügyel a diákokra. Ez a megoldás azért jó, mert a közös órákon a többi gyerekkel együtt lehetnek, ugyanakkor egyéni tanterv és szükségleteik alapján haladhatnak az anyaggal. 3. Környezeti nevelés, egészségre nevelés A környezeti nevelés nagyon hangsúlyos a svéd oktatásban. Részben földrajzi adottságaik miatt vidéken nagy területeken fekszenek az iskolák sok lehetőség van a mozgásra, részben pedig a svéd kormányzat felismerte a globális klímaváltozás és egyéb környezeti változások veszélyét, és már gyermekkorban tudatosítani kívánja, hogy a környezetet tisztelni, óvni kell. Minél fiatalabb a gyermek, annál több foglalkozást tartanak a szabadban, de legalább az órák 50%-át. Az általános iskolában könnyen lehet a természet adta eszközök segítségével mozgásra, kézművességre vagy számolásra (pl. falevelek száma, geometriai formák) tanítani a gyerekeket. Az egészséges életmódra nevelést a kanadai modell alapján működő Health Care Service segíti. Az életmód-tanácsadók az igazgatókkal együtt dolgozzák ki az adott iskola egészségprogramját (étkezés, sport stb.), és diákonként 300 SEK hozzájárulást is adnak. Az igazgatók szabadon döntenek arról, hogy igénybe veszik-e a szolgáltatást. 4. Vállalkozói szellem A svéd oktatási rendszerben nagy szerepük van az önkormányzatoknak. A kormányzat által meghatározott készségek, kompetenciák elérésének módját a fenntartó az iskolával együtt közösen dolgozza ki. Ez nagy teret enged az iskoláknak, és az önkormányzatok is aktivitásra ösztönzik őket. Ez a szemlélet mutatkozik meg a vállalkozói szellem oktatása terén is. Proaktív tanulásra kívánják tanítani a diákokat, hogy olyan problémákat is meg tudjanak oldani, melyek ma még nem léteznek. A középiskolák felső tagozataiban nagyvállalatok bevonásával úgynevezett fiatal vállalkozók programot indítottak. Lényege, hogy a diákoknak ki kell találniuk egy projektet, melyet a kezdetektől, a cégalapítástól a létrehozandó termék eladásáig meg kell valósítaniuk. Egy éven át kis létszámú csoportokban dolgoznak, a kezdeti tőkét a családok vagy barátok biztosítják, melyet a diákoknak vissza kell adniuk a megtermelt profitból. A vállalatok segítik a kivitelezést (pl. kartonpapír várak készítése, uzsonnásdoboz). A magánszféra érdeke, hogy megismerje a legjobb diákokat, akik később náluk végzik el kötelező szakmai gyakorlatukat. Az iskolák a programjaikat nemzetközi kezdeményezésekkel kapcsolják össze (pl. UN Environment Program, Volvo Adventure vagy Junior Achievement, 5. Témakörök szerinti oktatás, egyéni tanterv A svéd rendszerben szétválnak az iskolaigazgatói feladatok. Van egy általános igazgató, aki az adminisztratív munkát végzi és az igazgatási, gazdasági és fejlesztési feladatokért felelős. Az ő beosztottja a szó hagyományos értelmében vett iskolaigazgató, aki a pedagógiai munkát irányítja. Mi április 11

12 Tanulmány vel nagy létszámú iskolákról van szó, többnyire két-három igazgató is dolgozik ezen a szinten. A bemutatott iskolában (Falkenberg) a tanárok teamekben dolgoznak, és ők határozzák meg, hogy az adott osztályokban milyen módszerrel tanítanak. Ehhez saját forrást is kapnak az iskolától. A cél az előírt képességek, tudás megszerzése. A Maslow-piramis alapján a diákok egyéni fejlesztési tervet dolgozhatnak ki, melyet elektronikus adatlapon rögzítenek. Ehhez a szülő is hozzáfér, a diákok pedig úgynevezett projektnaplóban vezetik a napi megjegyzéseiket. Differenciált és moduláris oktatást folytatnak egyszerre. A éves diákok egy osztályban tanulják az adott tantárgyat, viszont 2-3 tanár és pedagógiai asszisztens is foglalkozik velük az egyéni fejlesztés érdekében. Minden hétre más témakört határoznak meg (egy évre előre kidolgozzák a tanmenetet), melyet rugalmasan kezelnek. Ha több órára van szükség, akkor az adott tanuló a pénteki szabadon választható napon újra azt a tantárgyat tanulja. A heti témakörrel foglalkozik minden tanár (például zene, háború és béke). Minden nap végén értékelik az adott témát, a gyermekek teljesítményét pedig félévente teszt formájában ellenőrzik. Az elmúlt években Svédország visszaesett a PISAfelméréseken, ezért országos szinten próbálnak megoldást találni a problémára. A fenti módszer célja is az, hogy csökkentsék a nemzeti vizsgát nem teljesítő tanulók számát. Ez viszont nagyon időigényes, a tanárok állandó jelenléte szükséges hozzá. ÚJ KATEDRA 6. Oktatási központ szolgáltatásai (idegen nyelvi programok) Az önkormányzat fenntart egy úgynevezett oktatási központot, amely tanácsadással, konzultációval, felmérésekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik, valamint tanártovábbképzéseket szervez. A sajátos nevelési igényű tanulókat az iskolai órák után a központban tanítják, beszédterapeuták, pszichológusok stb. foglalkoznak velük igény szerint. Második osztályban (8 éves) minden iskolában felmérést végeznek, hogy kiszűrjék az esetleges beszédhibákat. Tanárok számára számítógépes tanfolyamokat is tartanak. Svédországban jelentős a bevándorlók száma. Gyakori, hogy kisgyermekes családok érkeznek. A gyerekek még saját anyanyelvüket sem sajátították el rendesen, ezért még nehezebb számukra a tanulás. A központ érdekessége, hogy minden egyes kisebbség számára indít anyanyelvi képzést. Ha legalább 5 tanuló az adott nyelvet beszéli, akkor biztosítanak számukra egy tanárt, aki a központban a tanórák után hetente egyszer külön foglalkozik velük. A központban 24 különböző nyelvet oktatnak, jelentős az Irakból és a balkáni országokból érkezettek száma. Fontos, hogy legyen egy nyelv, amin ki tudja fejezni magát a diák, hogy könnyebben tanulhasson. A szolgáltatást az önkormányzat finanszírozza, a diákok számára nem jelent költséget. Nagy Cintia Azt a tankönyvet használja, amit valóban a legjobbnak gondol? Ki dönt a tankönyvek kiválasztásakor? Milyen szempontokat mérlegel az iskola a tankönyvek megrendelésekor? A tankönyvkiadók elég segítséget adnak a választáshoz? Van-e elég szakmai program, kiadvány a tankönyvválaszték megismeréséhez? Használja az internetet is a tájékozódáshoz? A Tankönyvkutató Intézet a tankönyvek összehasonlító vizsgálata után vizsgálni szeretné az iskolai tankönyvválasztás és a tankönyvrendelés ügyét. Az intézet kutatói szeretnének reális képet alkotni arról, hogy mi minden befolyásolja a pedagógusok, a munkaközösségek és az iskolák döntését. Emellett szeretnék minél pontosabban feltárni azt is, hogy kitől és milyen jellegű segítséget igényelnének a pedagógusok a megfelelő tankönyv kiválasztásához. A vizsgálat részét jelenti az a kérdőíves felmérés is, amelyet az érdeklődő intézményvezetők, tankönyvfelelősök és pedagógusok a Tankönyvkutató Intézet honlapján találhatnak meg. Ez a kérdőív perc alatt kitölthető és visszaküldhető a honlapon keresztül. A kérdőívet kitöltők között fődíjként egy Ft értékű vásárlási utalvány sorsolunk ki. A valós helyzet megismerése az első fontos lépés lehet a problémák feltárásához és megoldásához. Kérjük, segítse a munkánkat azzal, hogy a válaszol a tankönyvválasztással kapcsolatos kérdésekre! Elhivatottság Tankönyv és Taneszköz Kutató és Fejlesztő Intézet Székhely: 1095 Budapest, Máriássy u Tel.: (06-1) Fax: (06-1) kojanitz@tankonyvkutato.hu Honlap: Segítségüket előre is köszönjük. Tankönyvkutató Intézet április

13 ÚJ KATEDRA Kezdjük elölről Súlypont Tetszik, nem tetszik, a fiúk döntő többsége az apjától tanulja az agresszivitást vagy az apát helyettesítő idősebb fiútestvértől, az anyjától, egy baráttól vagy a televízióban látott férfiaktól. 1 Amikor meghallottam a történetet, nem akartam hinni a fülemnek. A középkorú tanárnő aki önismereti pszichodrámacsoportra 2 jár hozzám meséli a foglalkozás bejelentkező körében, hogy az a diák, akitől elvette az mp3 lejátszóját (mert órán nem ildomos zenét hallgatni), kicsavarta a kezét, nekilökte a falnak, miközben az egész jelenetet felvették mobiltelefonnal és feltették az internetre. Ijesztő a hasonlóság az elhíresült tanárverő sztorival. (Pikantériája a dolognak, hogy a tanárnőt épp a felvétel védte meg a felelősségre vonástól, így tudta igazát bizonyítani az egyébként őt hibáztató igazgató előtt.) Április közepén Zánkán tartottam MAP 3 -tréninget, amelyen 100 pedagógus vett részt, és ahol az ún. esetmegbeszélő csoportfoglalkozások során rengeteg iskolai agresszió ról szóló történetet meséltek el. Megdöbbent, felháborít, ami történik. Olvasom a cikkeket, állásfoglalásokat, nyilatkozatokat. Nézem a híreket, magazinműsorokat. A téma mindenütt az iskolai agresszió. Tanárverés, diákok agressziója, tanárok, szülők agressziója stb. Előkerülnek eddig rejtve maradt történetek, szakértők szakértik az eseteket, a média jó szokásához híven hol így, hol úgy fokuszál, ki-ki megtalálja a vétkeseket, felelősöket, a tanárban, a diákban, a szülőkben, a módszerekben, az oktatáspolitikában. Úgy tűnik, mintha jól jönne az eset azoknak, akik egyébként is el akarnak mondani valamit a közoktatás, a pedagógusok, a társadalom jelenlegi helyzetéről. Ürügyként használnak ki egy konkrét eseményt. Mindig így járunk. Van egy ügy, a média felkapja, a visszhang eltart néhány hétig, a történetből ÜGY lesz, elindulnak vizsgálatok, bizottságok alakulnak, programok íródnak, és valahogy mégsem látható a változás. Aztán jön egy újabb ügy és kezdődik minden elölről Épp ezért azt gondolom, ketté kellene választani a történteket. Ami most történik, az tűzoltás, tüneti kezelés, és bár nagy szükség van rá, nem elegendő. A megjelent írások, szakértői vélemények szükségszerűen a jelenre fokuszálnak, valamit mondania kell a szakmának, az oktatáspolitikusoknak. Valahogy kezelni kell a helyzetet és azokon a helyszíneken, ahol napvilágra kerültek agresszív cselekedetek, meg kell oldani a problémát. Az már látszik, hogy képzések, technikák kerülnek a fókuszba (a cikk végén magam is bemutatok egyet). Ehhez azonban fogadókészség, nyitottság kell mind a pedagógusok, mind az iskola vezetése részéről. Számomra azonban éppúgy fontos és ez a másik oldala lehet a szakmai reakcióknak a megelőzés. Az agreszszív viselkedés kialakulásának bölcsője mint minden más viselkedésmintáé a család. Amíg meg nem értjük, miért válik egy diák vagy pedagógus agresszívvá, amíg nem teszünk valamit azért, hogy ennek a mintának a kialakulását elkerüljük, megelőzzük, addig folyamatosan csak tüzet olthatunk. Mit lehet azért tenni, hogy ne jussunk el idáig? Mit tehetünk mi magunk, hogy csökkenjen (ha meg nem is szűnhet) az iskolai (munkahelyi, utcai stb.) agresszió? Azt gondolom, meg kell értenünk az agressziót (a saját agressziónkat is) ahhoz, hogy megszelídíthessük. Kezdjük tehát elölről. A felnövő gyermek első öt-hat éve meghatározó. Az, hogy teljes vagy csonka családban nevelődik, alapvetően meghatározza, milyen lesz a személyisége, milyen megoldási stratégiái lesznek konfliktusai kezeléséhez. A prevenciót tehát az elején kell kezdenünk, a családban. Meg kell értenünk a család működésének alapvető törvényszerűségeit ahhoz, hogy megértsük a magunk működését, akár szülőként, akár pedagógusként. A családi funkciók betöltői a domináns szülő (rendszerint, de nem feltétlenül) az apa, az elfogadó kevésbé domináns szülő, általában az édesanya, és a testvér. Ők egyként fontosak, és különkülön szerepük van. A domináns szülő határozza meg az autoritáshoz, a hatalomhoz való viszonyt 4, április 13

14 Súlypont azt, hogy mennyire képes elfogadni a szabályokat, hogyan viszonyul az erősebbhez. Itt jelennek meg az agresszió csírái. Ne feledjük, hogy az agresszió voltaképpen kommunikáció (is). A szót fogadás képessége úgy alakul ki, hogy a gyermek elfogadja erősebbnek a domináns szülőt, és a szabályrendszert úgy interiorizálja, hogy azonosul az agresszorral. Freud (1914) óta tudjuk, hogy a személyiségünk szerkezete hármas tagolódású: ösztön én, én, felettes én. Ez utóbbi ismerete fontos az agresszió megértéséhez. A felettes én tehát olyan lelki tartomány, amely a morális funkciókat foglalja magában. Két összetevőből áll, az én-ideálból és a lelkiismeretből. 5 Jól látható, hogy a(z egészséges) felettes én kialakítása elsősorban a szülő felelőssége. Sőt az egészséges személyre jellemző érett személyiség kialakulásáért a legtöbbet szintén a szülők tehetnek. Rajtuk és más, ún. felettes én analógokon, jelentős másokon múlik, hogy a gyermeknek milyen képe lesz az autoritásról, illetve hogyan viszonyul hozzá. Felettes én analógnak nevezünk minden olyan személyt, aki az egyén életében szabályokat határoz meg, értékrendet közvetít. Így a pedagógus autoritásából fakadóan felettes én analóg. A felettes én kialakulásában döntő szerepe van az Ödipusz-komplexusnak 6, 7. A Szophoklész által feldolgozott görög monda szerint Ödipusz apja azt a jóslatot kapja, hogy fia meggyilkolja őt és feleségét (saját anyját) veszi nőül. A szimbolikus történet fejlődéslélektani aspektusa: a gyermek féltékeny az azonos nemű szülőre, és a helyébe akar lépni. Hároméves kor után az ellentétes nemű szülők kisajátítására irányuló törekvés bűntudatot szül. Ahhoz, hogy ezen az érzelmi konfliktuson a lelkiismeret-furdaláson túljusson a gyermek, le kell mondania az ellenkező nemű szülőről, azonosulnia kell vele (azonosulás az agresszorral). Így teszi belsővé, sajátjává azt a szabályrendszert, amelyet a szülő képvisel. Egyúttal elsajátítja az agresszió technikáit. Az apák felelőssége tehát óriási. Ahogyan fegyelmeznek, azzal mintát adnak. Ahogyan bánnak a többi családtaggal, mintát adnak. Ráadásul ezek a minták égnek be a legmélyebben. A kevésbé domináns szülő meghatározó abban, hogy a gyermek képes-e elfogadni, illetve később adni szeretetet. Az ericsoni pszichoszociális elmélet (Ericson 1957) 8 leírja, hogyan alakul ki az anyával való bensőséges vagy sérült kapcsolat eredményeképp az ősbizalom, illetve az ősbizalmatlanság. A fejlődéslélektannak ez a törvényszerűsége és a felettes én kialakulása összefügg. Az ősbizalom fejlődési tengelye mentén felépülő személyiség lesz képes fegyelmezett megfontolt reakciókra, 14 ÚJ KATEDRA mert a világot biztonságos térnek éli meg. Az anyai szeretet (korai kötődés) hiánya, az ősbizalmatlanság is lehet az agresszív viselkedés forrása. Ez a gyermek azt tapasztalja meg, hogy a világ megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, veszélyes 9. Az agresszió így a félelem levezetőjeként, illetve önvédelemként jön létre. A testvérnek a megküzdés, a saját territórium, az egészséges önérvényesítés kialakításában van szerepe. Összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy az agresszív viselkedés leküzdésének első lépése az önismeret. Fel kell ismernünk saját agressziónk mintáit, a családból hozott konfliktuskezelési technikák agresszív mintázatát (hogyan vezet az apa, hogyan viselkedik az anya, ha elé állnak a pénztárnál), az agresszív eseményekkel kapcsolatos érzelmeinket (mi történik velünk, ha agresszív viselkedéssel szembesülünk: agresszívak leszünk vagy lebénulunk). Azt az agressziót tudjuk kezelni, amelynek ismerjük a gyökerét. Ha felismerem, hogy például a főnököm velem kapcsolatos agressziója olyan, mint apámé volt, érthető, ha gyerekként kezdek el szorongani, és nincs frappáns megoldásom. Vagy ha egy diák erőszakosságát nem tudom kezelni, lehet, hogy testvéreim (óvodás-, kisiskolástársaim) közül én voltam az utolsó, akinek mindenki parancsolt, és nem tanultam meg az érdekeimet érvényesíteni. Az iskolai agresszió kezelését nem az iskolában kell kezdeni. Abban a társadalomban, ahol a család megerősödik, ott csökken az agresszió is. A jól működő, ép család védett közegben tanítja meg a gyermeket a konfliktusok kezelésére, az egészséges önérvényesítésre. Persze nem vagyok vak, látom, hogy a világ éppen a családok széthullása felé tart. Így, bár jól tudjuk, hogy az elején, a családnál kellene kezdenünk a prevenciót, nem marad más hátra, mint a tűzoltás. S végül bemutatjuk egy 30 órás akkreditált képzés rövid (nem teljes) tartalmát: 1.1. Az agresszió fogalma, agresszióelméletek rövid áttekintése 1.2. Az agresszió fejlődéslélektani aspektusai Az agresszív viselkedés az életkor függvényében; Az agresszív viselkedés változása a kisiskolás és a serdülőkorban; nemi különbségek, csoportos agresszió; Az agresszív reakciók és a nevelési attitűdök (meleghideg, korlátozó-engedékeny) összefüggései; Az agresszív magatartás szocializációja: a verbális és fizikai agresszió megítélése április

15 ÚJ KATEDRA 1.3. Az agresszív viselkedés, mint tünet Az agresszió lehetséges okainak áttekintése; Az agresszor és áldozat, provokátor-áldozat jellemző vonásai; Az agresszió, mint tünet, nem tudatos üzenet; Önismereti vonatkozások Az iskolai konfliktusok okai, konfliktuskezelési stratégiák Győztes-vesztes, alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső konfliktuskezelési stratégiák, problémamegoldó, vereségmentes konfliktuskezelés; Kommunikációs zavarok, mint konfliktusforrások Az agresszív viselkedés kezelésének humanisztikus megközelítése Személyközpontú megközelítés alapfogalmai: empátia, kongruencia, tolerancia; Személyközpontú pedagógia: tanár-diák kapcsolat, az értékelés-büntetés hatásai, elfogadás-hamis elfogadás-elutasítás, hagyományos és személyközpontú tanárszerepek Agresszió és szexualitás, agresszió és a média öszszefüggései A szexualitás fejlődése, az ellentétes nemű szülővel való kapcsolat változása az életkor függvényében; A családon belüli erőszak jellemzői és a gyermek magatartásában megfigyelhető következményei: gátoltság, visszahúzódás, autoagresszió, agresszió, dac, lázadás; A televízió, videó, számítógépes játékok hatásai; A média agressziót növelő káros hatásának kivédése, tudatos médiafogyasztás kialakítása. A leírtakból is látszik, milyen szerteágazó kérdéskört érint az agresszió tárgyalása, megértése. Önismeret, önfegyelem és hatékony képzések segíthetnek az ÜGY megoldásán, de csak akkor, ha ezek a programok társadalmi, szakmapoli- Agresszió az iskolában és a jog? Április 26-án mutatta be a Jogismeret Alapítvány AGRESSZIÓ AZ ISKOLÁBAN ÉS A JOG? című kötetét az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán a Hogyan védjük meg jogainkat az iskolában? című országos munkakonferencia, akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében. A kötet az elmúlt két év iskolai agressziós témájú akkreditált pedagógus-továbbképzési konferenciáknak a tapasztalataira, hozadékára épül. Kutatási eredmények, jogi szakértői, pedagógus-módszertani, gyógypedagógiai, gyermekvédelmi és gyermekpszichológiai szakmai anyagok összesítésével a könyv körüljárja az iskolai agressziós jelenségek szinte összes dimenzióját és területét. A Jogismeret Alapítvány a tanévben kutatást és konferenciasorozatot szervezett az iskolai agresszió jelenségeiről és az ezekkel összefüggő tipikus intézményi reakciókról. A kötet ennek a kutatásnak és konferenciasorozatnak a tapasztalatait, valamint a részt vevő pedagógusok által készített módszertani Súlypont tikai konszenzuson alapulnak, és egyszerre több ponton is beleavatkoznak a rendszerbe (pedagógusképzés, pedagógustovábbképzés, iskolai pszichológushálózat, mediáció, szülői fórumok, diáktréningek stb.). Fodor Gábor tanár, mentálhigiénés szakember Lábjegyezetek: 1 Alon Gratch: Ha a férfi beszélni tudna Park Kiadó Budapest, 234. old. 2 A pszichodráma az egyik leghatékonyabb önismereti csoportmódszer, amely hatását a belső lelki tartalmak, élmények és konfliktusok megjelenítésén keresztül fejti ki. A pszichodráma eredetileg Jacob Levi Moreno által a XX. század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, csoportpszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején. 3 A Mentálhigiénés Alapképzés Pedagógusoknak 30 órás akkreditált továbbképzés, amely során a pedagógusok megismerkedhetnek a mentálhigiéné (lelki egészségvédelem) fogalmaival, módszertanával és feldolgozhatják saját iskolai problémás helyzeteiket. A 2001-ben alapított képzés esetében az oktatási tárca azóta is minden évben pedagógus részvételét finanszírozza. L. Még felhők közül a MAP, Fodor Gábor cikke az ÚJ KATEDRA júniusi számában o. 4 Fodor Gábor: Ép testben épp hogy élek 5 Frenkl Sz. Rajnik M:. Életesemények a fejlődéslélektan tükrében. SE TF-Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Bp., o. 6 Tomcsányi Teodóra: A lelkiismeret mint a felettes én része. In: Lelki jelenségek és zavarok Rk. Szeretetszolgálat és a Csanád Megyei Püspökség, Szeged, o. 7 Frenkl Sz. Rajnik M.: Életesemények a fejlődéslélektan tükrében. SE TF-Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Bp., o. 8 Frenkl Sz. Rajnik M.: Életesemények a fejlődéslélektan tükrében. SE TF-Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Bp., o. 9 Fritz Riemann: A félelem alaptípusai Pszichoterápiás és Mentálhigiénés Szemléletformáló Füzetek 2. Kiadja a Magyar Pszichiátriai Társaság. Bp old. javaslatokat összegzi azzal az ambícióval, hogy a Tisztelt Olvasó megkísérli a tanulmányok valamelyikében olvasott megközelítés, tapasztalás, módszer vagy technika felhasználását, alkalmazását az iskolai agresszió elleni küzdelem helyi színterein. Mert a gyengébb verése, a kiszolgáltatottak megalázása, a másik ember félelemben tartása, a zsarolás, rablás, kényszerítés, terrorizálás egyszóval: az erőszak az iskolában (sem) elviselhető! Ha az iskola eltűri az erőszaktól való félelmet a falai között, ezzel az agressziót erősíti, rendszeresíti és intézményesíti, a pedagógusok és a diákok vonatkozásában egyaránt. A félelemben tartás a diákot bezárja, lenyomja, eltiporja, a pedagógust pedig tétlenségre és megalkuvásra készteti. Mindenki sérül az agresszió során, s persze a törvény is. Megelőzése, kizárása, elszigetelése ezért eminens érdeke a pedagógiának és a jognak egyaránt. További információ: Bíró Kata programigazgató, Jogismeret Alapítvány, tel./fax: 1/ , mobil: 30/ , jogismeret.kata@chello.hu, web: április 15

16 Interaktív Interaktív tábla földrajz tanítási órán ÚJ KATEDRA Ma már, a technika fejlődésének köszönhetően, a tudásátadás, illetve az egyéni tanulási folyamat könynyebb elsajátítását lehetővé tévő legkorszerűbb eszközök, berendezések is megjelenhetnek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely átmenetet jelent a frontális és egyéb oktatási módok között; lehetővé teszi az informatika előnyeinek széles körű alkalmazását (gyors tartalomelérés, multimédia stb.) annak hátrányai nélkül. Az interaktív tábla egy olyan prezentációs, oktatási eszköz, amely egyesíti magában a tábla, vászon, számítógép és egy érintőképernyő funkcióit. Segítségével hatékonyabbá tehetőek a tanórák és jelentős mértékben növelhető a tanulók aktív részvétele. Az interaktív tábla teljes interaktivitással rendelkező eszköz. A számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat egyetlen egységbe foglalja. A számítógép így közvetlenül a tábla érintésérzékeny felületéről vezérelhető. Az egeret a saját kezünk, a billentyűzetet pedig egy virtuális felület helyettesíti. Az óra teljes egésze a tábláról irányítható. A szükséges tartalom, illetve a gyakorlatok időveszteség nélkül, a multimédia előnyeit is biztosítva jeleníthetőek meg úgy, hogy közben a tanárnak nem kell a számítógéphez mennie. Az óra anyaga az aktuális kiegészítésekkel, jegyzetekkel elmenthető, követhető, illetve az óra során, valamint azt követően is bármikor visszakereshető, újra felhasználható. Az interaktív tábla hagyományos táblaként is használható, azzal a különbséggel, hogy a felhasználható eszközkészlet formákban, ábrákban, színekben gyakorlatilag korlátlan, és az így felrajzolt elemek is rögzíthetőek, visszajátszhatóak. Az interaktív tábla bármely tantermi oktatási modellt hatékonyan támogathat. Különösen hatékony csoportmunka esetén. Használata erősíti az IKT-készségeket és a digitális írástudást. Alkalmazásának előnyei a tanórákon: A tanórák anyaga előre elkészíthető, elmenthető és újra felhasználható, az anyag folyamatosan fejleszthető. A tanórák interaktívabbá tehetőek, a táblák a kor színvonalának megfelelő megjelenítést biztosítanak a tananyagnak, ami segíti a tanulók figyelmének felkeltését és fenntartását. Az interaktív táblákkal jelentősen megnőhet a diákokra fordítható idő az órán. A táblaképek elmenthetők, a hallgatóság számára sokszorosíthatók. Így a tanulók nyugodtan a tanár mondanivalójára koncentrálhatnak, csak a szóbeli kiegészítéseket kell jegyzetelniük, hiszen a táblára írtakat megkaphatják elektronikus formában is. Az adott tananyag magyarázatakor megjeleníthetjük a korábbi táblaképeket, így akár folyamatában is bemutathatunk egy-egy bonyolultabb témakört. A földrajzoktatáson belül elsősorban az általános természeti földrajz olyan egysége a tananyagnak, ahol remekül alkalmazhatóak az IKT-eszközök a szemléltetésben, sőt ez az anyagrész mint általában a földrajz nagyon sok olyan részletet tartalmaz, amit szemléltetés és a tanulók aktív közreműködése nélkül nagyon nehéz megértetni, illetve hatékonyan oktatni. A Föld felszínének kialakulása, a csillagászat, az időjárási folyamatok, éghajlatok mind olyan témák, amelyek száraz tényanyaggá silányulnak élményszerű bemutatás hiányában. Az interaktív tábla használata olyan lehetőséget kínál tanárnak és tanítványainak egyaránt, amely igazi élménynyé teszi a tanórai munkát Csoportos projektmunka A tanulók a feladat kijelölése után csoportokban, de azon belül egyénileg dolgoznak, tanári segítséggel. Az önálló feladatmegoldás után a csoportok önállóan bemutatják az eredményeiket a többi csoportnak. Példa A tanítási óra témája: a Kisalföld Témakör: Érettségi követelményrendszer / 8. fejezet: Magyarország földrajza / 8.4 A Kisalföld Fejlesztési cél: dialektikus gondolkodásra nevelés, fegyelmezett munkára nevelés Képzési feladat: alkalmazó, rendszerező, összehasonlító, lényegkiemelő, problémamegoldó képesség fejlesztése logikai térképolvasás, ábraelemző és képelemző képesség fejlesztése 1. feladat: csoportmunka Tételezzük fel, hogy külföldi iskolások vagytok, akik Magyarországról szeretnének bővebb ismeretekhez jutni. A csoportok állapítsák meg a következőket, majd mutassák be a talált információkat: 1. csoport: térkép keresése a tájról 2. csoport: éghajlati-időjárási adatok gyűjtése 3. csoport: információgyűjtés a folyóvizekről, termálvizekről. 4. csoport: a rajzolóprogram segítségével készítsétek el a tanúhegy rajzát! 2. feladat: csoportmunka. A csoportok válasszák ki a megfelelő feladatot! 1. Budapestről utazol vonattal / autóbusszal a délelőtti órákban Győrbe. Mikor indulnak a járművek? (www. elvira.hu, április

17 ÚJ KATEDRA Interaktív 2. Szállást keresel a Szigetközben. Keress különböző lehetőségeket! 3. Milyen lesz az időjárás a következő héten a Kisalföldön? ( 4. Mely kisalföldi településeknek van honlapja az interneten? 3. feladat: csoportmunka 1. Keresd meg az interneten a következő szavak jelentését: kékfestő, bencés, porcelán! 2. Mely kisalföldi múzeumokat lehet virtuálisan felkeresni? 3. Milyen szabadidős programok lesznek a jövő héten Győrött? 4. Válassz ki egy kisalföldi települést! Mit érdemes ott megnézni? Gyűjtsd össze a látnivalókat! Kulcskompetenciák fejlesztése a feladattal: anyanyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia. Kiemelt fejlesztési feladatok megalapozása: hon- és népismeret. Web: A témában szerepelő településekről és tájakról bővebb információhoz jutunk a oldalakon, ill. a kereső alkalmazásával A tanulók számos internetes projektben is részt vehetnek, ezek egyike az EU által közzétett etwinning honlapon az Európa lakossága és népessége projekt. Ennek keretében az osztályok a saját régiójukat vizsgálják: mi alakítja ki a régió karakterét? Milyen módon befolyásolják a népességi folyamatok a régiók fejlődését? Milyen globális hatásai vannak a népességnövekedésnek? A projekt keretében a tanulók nemzetközi internetes honlapokat ismerhetnek meg, megtudhatják továbbá a demográfiai adatok különböző értelmezési és felhasználási lehetőségeit, valamint fejleszthetik grafikon- és diagramkészítési ismereteiket is. Kleininger Tamás Interaktív tábla az oktatásban Akkreditált pedagógus-továbbképzés a Tankönyvkutató Intézet szervezésében. A kurzus óraszáma: 30 óra Indítási engedély száma: OKM-3/64/2007 Csoportok létszáma: fő Készüljön fel a XXI. század új oktatástechnológiai eszközeinek használatára már most! Használja ki az inter aktív táblákban rejlő motiváló erőt! Sajátítsa el azokat a gyakorlati módszereket, amelyek segítségével a számítógép és az interaktív tábla valóban hasznos eszközzé válik a kezében! Szeptemberi októberi helyszíneink: Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szekszárd, Szeged, Tatabánya Kurzusaink legfrissebb listáját honlapunkon találja: Nem találja az Önhöz közeli tanfolyamunkat? Szívesen végezné el képzésünket saját intézményében? Jelezze igényét! Csoportos jelentkezés esetén tanfolyamainkra kedvezményt biztosítunk! Képzést megtartjuk az Ön intézményében is. Miért érdemes a Tankönyvkutatót választani? Mert kurzusaink kiemelkedő színvonalúak a hazai továbbképzési palettán. Mert elegendő számú jelentkező és megfelelő technikai feltételek esetén a kurzust örömmel tartjuk meg Önhöz közel, az ország bármely pontján. Mert Interaktív Tábla Műhelyünkbe tömörülő oktatóink maguk is gyakorló tanárok, akik nemcsak művelői, de szakértői és kutatói is az aktívtáblák használatának. Mert nálunk nemcsak a technikai ismereteket, de a pedagógiai módszereket is megismerheti. Mert biztosítani tudjuk, hogy bármely Magyarországon forgalmazott interaktív tábla használatára felkészítsük Önt. Mert nemcsak alapkurzust, de további haladó tanfolyamokat is ajánlunk Önnek. Bővebb információt címen, honlapunkon talál. Kérdéseire a budapesti telefonszámon, vagy a kepzes@tankonyvkutato.hu címen keresztül készséggel válaszolunk! Szeretettel várjuk kurzusainkon! április 17

18 Harmónia A lélek játszótere ÚJ KATEDRA A gyerekek túl gyorsan felnőnek hallani egyre többször a megállapítást, amely sajnos igaznak is bizonyul, hiszen az óvodai évek után a gyerekek egy-kettőre az iskola kőkemény valóságában találják magukat. A mai magyar oktatási rendszer ugyanis nem éppen a játékosságáról, az élményszerű tanulási módszerek alkalmazásáról ismert, sokkal inkább az egyre lehetetlenebb méretű tananyagrészek bebiflázásáról, és az e köré épített szigorú elvárásrendszerről, beszámolási kötelezettségekről. Pedig a játék száműzése az iskola falai közül nem csupán a tanulók motiváltságának szintjét csökkenti, hanem komoly frusztrációkhoz, lelki sérülésekhez vezethet a gyerekek esetében: koravén, magatartászavarokkal küzdő, zárkózott fiatalok kerülhetnek ki az iskolapadból, ha nem változik a szemlélet az iskolákban. Óvodáskorban az érzelmi, szociális és értelmi nevelés legfőbb eszköze a játék, és ez annak ellenére, hogy a gyerekeknek az általános iskolában már az írás, az olvasás és a matematika tudományát is el kell sajátítaniuk, a játékra való igényük egyáltalában nem csökken az óvodából az iskola falai közé kerülve, főként nem az alsó tagozatokban. Ezt még a New Yorkban, november 20-án kelt, a Gyermek jogairól szóló évi LXIV. törvény is hangsúlyozza, miszerint az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jogát. Ha a diákoktól megkérdezik, hogy mi a kedvenc órájuk, sokuk a testnevelésórát jelöli meg a legszeretettebb tantárgyként. Hogy miért? A válasz egyszerű: mert a játék örömét talán még a tornateremben találják meg leginkább a tanulók. A különböző sportágak, csapatjátékok gyakorlása közben jobb esetben a játéké és a mozgás öröméé a főszerep. Nem véletlen az sem, hogy a diákok igen pozitív visszajelzéseket adnak az interaktív táblák segítségével megtartott órákról, hiszen a digitális taneszköz látványa és sokoldalúsága mellett pontosan a játékosságot csempészi vissza valamilyen szinten az oktatásba. De mit is nevezünk játéknak? Hatos Gyula meghatározása szerint a gyermeki fejlődés egyik legáltalánosabb és legjelentősebb tevékenységét, amely cél és kényszer nélkül megy végbe, és a cselekvés iránti odaadó magatartásmód, valamint a cselekvésben talált öröm, jókedv élménye jellemzi. A játéktevékenység a gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszaiban megjelenik, különféle formáin keresztül döntő hatással van a személyiségfejlődés egészére. Persze a játék fogalmának rengeteg definíciója létezik, azonban a meghatározások közös metszőpontokat adnak. Ezek szerint a játék lényegi jellemzője a célnélküliség, a spontaneitás, a szabadság, az öröm, az önkéntesség, a feszültség és a belülről való motiváltság. Tágabb értelemben vizsgálva, a játék tulajdonképpen mindenhol ott van. A csecsemő-anya kapcsolat kialakulásának elsődleges nyelve a játék, a játékokon keresztül formálódik a gyermek személyisége (például megelőzheti az önzőség kialakulását, hiszen a játék alapfeltétele a cél- és haszonnélküliség), azok segítségével ismerkedik meg közvetlen világával. A játék árnyalja a gyerek kommunikációs képességeit, fejleszti intellektusát. A gyermekek felhasználják a játékot arra, hogy jobban megértsék a valóságot: rengeteg tanulási folyamat zajlik a játékokon keresztül, és voltaképp a felnőtt ember kreatív gondolkodásmódja is egyfajta (jó értelemben vett) gyermeki játékosságra utal. A játék személyiségre gyakorolt nevelő hatásának fontosságát nem csupán a modernkori pszichológia, hanem már az ókori görögök is fontosnak tartották. Platón és Arisztotelész egyaránt szorgalmazták, hogy az oktatás-nevelés folyamatába különféle játékok megismerését is beillesszék, április

19 ÚJ KATEDRA Harmónia amelyek során az elsajátított játékszabályok később törvénytisztelő és erkölcsös magatartás kialakulásához vezetnek. A latin Quintilianus pedig egyenesen az emberi természet megismerésének legnagyszerűbb formáját látta a játékban. A későbbi korok legkiválóbb pszichológusai kitüntetett fontosságú témának tekintették a játékot, így Fröbel, Freud, Huizinga, Piaget vagy éppen Vigotszkij elméletével is találkozhatunk a játék személyiségfejlesztő hatásával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozása közben. Az oktatásinevelési módszerek közé mégis csak a XX. század második felében épült be szervesen, amikor az Egyesült Államokból hódító útjára indult a játékpedagógia, majd egy évtizeden belül Európában is széles körben elterjedt. A szintén ebben az időszakban, vagyis az 1950-es években megerősödő mentálhigiéné mozgalma is hamar felismerte, hogy a játék elengedhetetlen a harmonikus lelkiállapot fenntartásához, kiváltképp, ha gyerekekről beszélünk. Ugyanakkor nem csupán a játék terápiás voltát fedezték fel, hanem azt is, hogy a játékokon keresztül a különböző lelki problémák-nyavalyák is nagy biztonsággal diagnosztizálhatók. A gyerekek ugyanis rájuk nagyban jellemző játékokat választanak arra, hogy kifejezzék önmagukat és a felszín alatt megbúvó érzelmeiket, és ezekben a kifejeződésekben a mentális konfliktusok éppúgy érvényre jutnak, mint a sajátos személyiségjegyek. A játékokban sokkal nyitottabbá válnak a gyerekek, és ilyenkor könnyebben kerülnek a felszínre a fel nem dolgozott problémák, lelki traumák: a játék segít nekik abban, hogy megéljék érzelmeiket, indulataikat, feszültségeiket, vágyaikat. Mindezt persze szublimált formában, ami egyúttal a negatív irányultságú érzelmektől való megtisztulás lehetőségét is magában hordozza. A játék ilyenformán alkalmas a mindennapi stressz kezelésére és különböző megküzdési stratégiák elsajátítására. Például megtanítja a gyermeket a nyerni és a veszteni tudás képességére, amit később nem csupán az iskolai tanulmányai során, hanem a való életben is hasznosítani tud majd lelki egyensúlya megőrzésének érdekében. Jellemző képet adhat a gyermek mentális állapotáról az is, hogy milyen típusú játékokat játszik szívesen és milyeneket nem: a társas interakcióban és a kommunikációban kevésbé ügyesek például nem szívesen vesznek rész olyan játékokban, ahol csapatban kell helytállniuk. A mentálhigiéné és a játék leginkább a prevenció mozzanatában ér össze, hiszen a játék megfelelő alkalmazásával nem csupán a lelki betegségek rehabilitációja segíthető elő (harmadlagos prevenció), hanem idejében felismerhetők a mentális problémák (másodlagos prevenció), és voltaképp megakadályozható azok kialakulása is (elsődleges prevenció). Az elsődleges megelőzés gyökereit természetesen nem az iskolában, hanem az otthon melegében kell keresni. A játék ugyanis inspirációt igényel, szociálisan motivált tevékenység, ami leginkább a kora gyermekkorban kapott szülői szeretetből táplálkozik. A szeretetben való együtt játszás jelöli ki a gyermek számára az utat, amit azután élete folyamán követni fog. Mindazonáltal egy korszerű mentálhigiénés ismeretekkel felvértezett pedagógus kevés idő és energia befektetésével pár játékon, játékos feladaton keresztül egészen megbízható képet kaphat diákjai lelki állapotáról. A tanulás mellett az iskola lehetne a lélek játszótere. És mentálhigiénés tudásnak és a játék erejének segítségével pedig egy sokkal harmonikusabb és a gyerekek sajátos igényeihez igazodó iskolai világ teremthető, amellyel megelőzhetők lennének az iskolai lemorzsolódások, a lelki károsodások és az egész társadalom mentális állapotának további romlása. Simonyi Gáspár Felhasznált irodalom: Mihály Ildikó: Játszani is engedd! Új Pedagógiai Szemle, 2004/7 8. Dr. Takács Bernadett: Játék és játékszerek fejlődési, nevelési hatásai php?cmd=view&cikkid= április 19

20 Egészség Tornapercek VIII. A derékfájdalom A pedagógus munkaeszköze a személyisége. Ennek része megjelenésünk, testtartásunk, egészségi állapotunk is. Sorozatunkban ezúttal a derékfájás okaival, kezelésével foglalkozunk, illetve a fájdalom kialakulásának megelőzéséhez, a helyes életmód kialakításához ad segítséget Molnár Notti gyógytornász. Testünk egyik legjobban igénybe vett területe a derekunk. Nem csoda, hogy a felnőtt lakosság mintegy 80 százaléka életében legalább egyszer minimum egy hétig tartó derékfájástól szenved. A gyakori és hosszú ideig tartó ülő munkavégzés, a számítógépezés éppen úgy kiváltó oka a derékfájdalom kialakulásának, mint az emberi élet meghosszabbodása, azaz testünk elhasználódása. Derékfájásnak nevezzük a tizenkettedik hátcsigolyától, illetve bordától lefelé eső, a két ülőgumót összekötő vonalig terjedő régióban jelentkező fájdalmat. A három hónapnál rövidebb ideig tartó panaszok esetén akut, az ennél hosszabb ideig fennálló betegség esetén krónikus derékfájásról beszélünk. A fájdalomnak eltérő okai lehetnek. A mozgásszervi fájdalmat általában több anatómiai képlet (csont, izom, ínszalag, ideg) együttes érintettsége okozza, és mozgásra jelentkezik. Ugyanakkor a belgyógyászati, illetve nőgyógyászati eredetű fájdalmak nem terhelésre jelentkeznek, azokat a nyugalmi állapot nem szünteti meg. Mozgásszervi eredetű derékfájdalom lehet egyszerű izomfájdalom, amely meghűlés, átfázás után, nemritkán minden előzmény nélkül jelentkezik. Általában szimmetrikus, az izomzat tészta tapintatú, a csigolyák ütögetésre nem vagy alig érzékenyek. Kényszertartás (amikor a beteg egy testtartás felvételével próbálja elérni a fájdalom legnagyobb mértékű ÚJ KATEDRA kizárását) vagy jelentős mozgáskorlátozottság többnyire nincs. A beteg jól reagál a fájdalomcsillapítókra, tehermentesítésre, vérbőséget okozó kenőcsök bedörzsölésére, masszázsra. A kisízületi rándulás, ficam leggyakrabban középkorú betegeknél jelentkezik. Többnyire szokatlan mozgás végzése után vagy hirtelen, rossz mozdulatra (például oldalt fordulva, törzsben némileg megcsavarodva hajol le valaki egy földön fekvő tárgyért) jelentkezik a derék-, illetve hátfájdalom. Az ilyen becsípődés jórészt aszimmetrikus, esetenként kényszertartással és szinte mindig helyi, körülírt izomfeszüléssel jár. A feszülést a nyugalom megszünteti, míg a mozgás főként a törzs körüli csavaró mozdulat provokálja, erősíti. Ezek a becsípődések gyakran újra megismétlődnek, így a beteg a kellemetlenségek elkerülése érdekében idővel megtanulja, milyen mozdulatoktól kell óvakodnia. Ezen panaszok kezelésére is alkalmasak az izomfájdalom esetében alkalmazott módszerek, és segíthet a manuálterápia is. Ez utóbbi esetben a manuálterapeuták tapintással állapítják meg a tartó és mozgató Feküdjünk hanyatt, talpra húzott lábakkal. Keresztezzük karjainkat a mellkason. Fújjuk ki a levegőt, emeljük fel a fejünket és tartsuk meg a helyzetet néhány másodpercig. A képek a GYM mozgásközpontban készültek, Álljunk négykézláb. Domborítsuk, majd homorítsuk a hátunkat április