Spanyolország kulturális turizmusa

Átírás

1 Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus - Vendéglátás Szak Spanyolország kulturális turizmusa Készítette: Nagy Vivien Miskolc 2015

2 Tartalomjegyzék Bevezetés, probléma felvetés A kultúra és a turizmus kapcsolata Spanyolország, mint turisztikai desztináció Spanyolország kulturális turisztikai attrakciói Élettelen kultúra Megelevenített kultúra Mindennapi életben kifejeződő kultúra A turizmus szerepe Spanyolország gazdaságában Spanyolország turisztikai kereslete Spanyolország turisztikai régiói Észak Spanyolország régió Levante régió Belső Spanyolország Dél-Spanyolország Spanyol - szigetvilág régió Spanyolország Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak szemszögéből Spanyolország a jövőben Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék Melléklet

3 A kutatás hipotézisei: H1: Spanyolországba látogató turisták száma, minden évben egyre nagyobb. H2: Spanyolországba utazó turisták elsődleges motivációja, a tengerpart megléte mellett a kulturális attrakciók megismerése is szerepel. H3: Borsod-Abaúj-Zemplén megye Spanyolországba utazó lakosai, legnagyobb mértékben a Costa Brava területét választják utazásuk célterületéül. 3

4 Bevezetés, probléma felvetés Korunk egyik legnagyobb világjelensége a turizmus. A társadalmi gazdasági területek, minden részére egyre nagyobb befolyást gyakorol. A turizmus adja, a nemzetközi szolgáltatás mérleg egyharmadát. Az idegenforgalmi célú utazások fontos szerepet játszanak életünkben, melyek közre működnek, az általános műveltség, az emberi kapcsolatok, szakmai tapasztalatok ismeretének szélesítésében, vagyis a kulturális színvonal növelésében. Az UNWTO adatai alapján az európai utazások 20%-nak fő motivációja a helyi kultúrák megismeréséből jöttek létre, illetve más elsődleges motivációval rendelkező európai utazóknak a 60%-a érdeklődik kulturális vonzerőkkel kapcsolatban, az utazásuk során. Szakdolgozatomban Spanyolország kulturális turizmusával foglalkozom. Szakmai gyakorlatom során lehetőségem volt ellátogatni az országba ezen belül is a Costa Brava területére, melynek következtében a desztináció számos kulturális attrakciójával ismerkedhettem meg. Kint tartózkodásom alatt azt tapasztaltam, hogy az attrakciók, szemmel láthatóan is hatalmas tömegeket vonzzanak a különböző városokba. Meglepetésemre több magyar származású turistával is találkoztam a különböző vonzerők meglátogatása során. Ezen ténymegállapításokat követően érdekesnek találtam a meglepően nagy számmal rendelkező kulturális érdekeltségű turisták arányát, valamint az ország népszerűségét is, magyar nemzetiségű látogatók körében. Ebből következően mindenképp érdekesnek tartottam ezen tények megvizsgálását. Kutatásom fő célja, annak vizsgálata, hogy hogyan vált Spanyolország az egyik legnépszerűbb desztincióvá, illetve az ország tengerparti turizmusa mellett, milyen mértékű kulturális turizmus határozható meg a célterületeken, ennek következtében szeretném megismerni a kultúra és a turizmus kapcsolatát is. Mivel az ország különböző területei elhelyezkedésükből adódóan turisztikailag nem hasonlíthatóak össze, így az ország turisztikai régióinak kulturális vonzerejének összehasonlításából keletkező eredményeket vizsgáltam. Témaválasztásomban továbbá azt is kutatom, hogy vajon kulturális attrakciók iránti érdeklődés lehet-e elsődleges motiváció a turisták számára, Spanyolországot illetően, vagy kizárólag a tengerpart, mint kuriózum viseli az első helyet. Szakdolgozatom témájaként, azért is választottam Spanyolországot, mert úgy gondolom, hogy az egyik legnagyobb befogadó desztinációként van jelen a világ országai között, ezáltal turistáinak száma folyamatosan növekvő tendenciát is mutat. Ennek az állításnak az 4

5 alátámasztása végett több vizsgálatot is végeztem, illetve statisztikai adatokat gyűjtöttem. Végül kíváncsi voltam, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosaira, milyen utazási szokások jellemzőek, illetve hogy bennük milyen kép él Spanyolországot illetően. Továbbá hipotézisemben meghatározott állításom valószínűségét is vizsgálom, mely szerint az előbb említett megyében élő lakosok közül, azok akik utazási célterületükként Spanyolországot választják, leggyakrabban a Costa Brava desztinációja mellett döntenek. Szakdolgozatom nyolc fő fejezetből áll. Az első fejezetben kutatásom elméleti hátterét ismertetem, meghatározom a turizmus, majd a kultúra fogalmát, végül a kettőt összekapcsolva a kulturális turizmus tartalmát ismertetem. Ebben a fejezetben olyan turizmussal foglalkozó szakirodalmak voltak segítségemre, mint Mundruczó (1996), Czeglédi (1982), Czeglédi-Imre (1989), Lengyel (2004), Putczkó-Rátz (2001), Michalkó (2012), Jászberényi (2014). Ezt követően Spanyolország desztinációjának általános bemutatása következik, melyben földrajzi elhelyezkedése, illetve különböző területeinek tulajdonságait ismertetem. Továbbá a kulturális attrakciók fő csoportosítási elemeit alkalmazva mutatom be három részre osztva Spanyolország, ezen belül is, az általam is jól megismert terület, Costa Brava vonzerőit. Ezt követően statisztikai adatokon keresztül ismertetem célterületem gazdasági helyzetét, melyben a WTTC 2014 Spanyolországról szóló kiadvány volt segítségemre. Ezen fejezeten belül az ország turizmusra vonatkozó gazdasági helyzetét állapítom meg a világ országaihoz képest. Meghatározom az ország GDP-hez való teljes turizmusból származó hozzájárulását, valamint a turizmusból származó további bevételek arányát az elmúlt néhány évre visszamenően. Végül az ország egyik legfőbb problémájával a munkanélküliség arányát is vizsgálom, az ország foglalkoztatottság változásának bemutatásával. A következő fejezetben Spanyolország turisztikai keresletére vonatkozóan határozok meg statisztikai adatokat, többek között az Eurostat által nyújtott kimutatások alapján is. Ebben a fejezetben öt évre visszamenően ismertetem, célterületemre látogató turisták számát, illetve versenytársaihoz képest való elhelyezkedését a világban, a látogatottsági számok alapján. Továbbá Spanyolország kulturális turizmusának népszerűségét vizsgálva, az ország öt turisztikai régiójának legnépszerűbb kulturális attrakciói után kutattam. Ebben a fejezetben ismertetem a legnépszerűbb attrakciókat, illetve a régiók különböző kulturális 5

6 specializálódásukat, valamint a turisták által kulturális szempontból leglátogatottabb tartományt, a vonzerők látogatottságainak száma alapján. Emellett további kutatásokat végeztem, melyben a személyes megkérdezési módszert választottam. Három utazási irodával készített interjúm, illetve 18 kérdésből álló kérdőívem segítségével kerestem választ a Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak utazási szokásaira. Végül Spanyolország jövőbeni stratégia terveit, illetve az ország turizmusának további növekedését szolgáló, fejlesztési javaslataimmal zárom szakdolgozatomat. 6

7 1. A kultúra és a turizmus kapcsolata Spanyolország turisztikai népszerűségét többek között, sokszínű kultúrájának is köszönheti, éppen ezért fontosnak tartom, hogy kulturális turizmusával részletesebben is foglalkozzak. A kultúra és a turizmus szoros kapcsolatban állnak egymással különösen a spanyol területeken, hiszen a homokos és napos tengerparti igények mellett fokozatosan nő, a kulturális attrakciók megismerése iránti érdeklődés is. Ez azzal is magyarázható, hogy az emberek alapvető szükségletei közé tartozik egyrészt természetesen, a biztonságigény kielégítése, ugyanakkor fontos szerepet tölt be, a változatosság iránti igény is. Ez a szükséglet fejezi ki az új tevékenységek, ismeretek és környezetek felé irányuló érdeklődést. Az új tevékenységek, az ismeretlen és az otthontól eltérő környezetek megismerésére irányuló érdeklődés adja a turizmus egyik fő elemét. Ezzel azonban nem fedhetjük le a turizmus fogalmát, a hivatalos meghatározást a WTO és az 1989-ben elfogadott Hágai Nyilatkozat a következő képen fogalmazta meg: A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívül minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. (Lengyel, 2000, 37. o.) Ez alapján elmondható, hogy az emberek helyváltoztatási igénye, a pihenés és kikapcsolódás mellett, a különböző kultúrák megismeréséből is ered, mint az új és ismeretlen tényezők megismerése, a változatosság igényeként jelennek meg. A kultúra önmagában egy nagyon összetett fogalom, definiálására a történelem során több száz meghatározás is született, azonban egységes és mindenki által elfogadott értelmezése a mai napig nem létezik. A különböző tudományágak és kutatások, saját céljaiknak megfelelően, eltérő megközelítésből indulnak ki, valamint alapvető feltételezéssel is élnek, ebből következően más definíciót is alkotnak. A WTO-ETC kutatása során a kultúrát két részre osztotta, mely szerint a kultúrának vagy egy külső és egy belső köre. A kultúra belső köréhez az örökség, mint műemlékek, múltbeli alkotások és művészetek tartoznak. Míg a külső körben, a kultúra további ágait soroljuk, ilyen az életstílus, hagyományok, gasztronómia, valamint a kreatív iparágak, mint a film, szórakoztatóipar, grafika. (Jászberényi,2014) 7

8 Véleményem szerint, a turizmus kutatásával összefüggő, legátfogóbb, valamint legmegfelelőbb, kultúrára vonatkozó meghatározást, E.B. Tylor 1871-ben készült definíciója adja, mely szerint a kultúra: Egy olyan komplex egész, amely magában foglalja a tudást, hitet, művészeteket, erkölcsöket, jogrendet, szokásokat és hagyományokat és minden olyan képességet, amelyet az ember a társadalom részeként sajátított el. (E.B. Tylor, 1871) Ezen definíció szerint elmondható, hogy a kultúra egy olyan életmód egésze, amelyen több emberek sokasága osztozik. Olyan hasonlóságokat találhatunk a nyelvben, szokásokban, viselkedésben, életvitelben, ideológiában, technológiában, amelyek az egyéneket egy csoporttá kovácsolja a különböző kultúrákban. Ezek a csoportok képezik a kereslet oldalról egyrészt a kulturális motivációval rendelkező turistákat, a kínálati oldal felől pedig a motivációt kiváltó vonzerővel rendelkező befogadó desztinációt. (Csapó János- Matesz Krisztina: A kulturális turizmus jelentősége és szerepe napjaink idegenforgalmában, Földrajzi Értesítő, 2007) Ebből következően, a kulturális turizmus esetében egy olyan utazásról van szó, amely során a motiváció az új kultúrák megismerését, a kulturális eseményeken való részvételt és a kulturális attrakciók meglátogatását jelenti. A vonzerőt pedig a felkeresett desztináció sajátos és egyedi kultúrája adja. A kulturális turizmus lényege, hogy a turista, valamilyen intellektuális élménnyel gazdagodik, ebből a meghatározásból kiindulva idesorolhatunk, minden szabadidős utazást, hiszen ilyen intellektuális élmény lehet akár a spanyol Sangria megkóstolása, vagy egy Flamenco esten való aktív részvétel is, mely során a turista valamilyen tapasztalattal, tudással lesz gazdagabb. Az utazás alapvető feltétele természetesen az előbb említett megfelelő kulturális motiváció, a szabadidő és a diszkrecionális jövedelem megléte, amely a fejlett régiókban jelentősen növekvő tendenciát mutat, hiszen ezeken a területeken általánosságban kétszer esetleg háromszor is üdülnek a lakosok egy éven belül. Spanyolországba, a legnagyobb arányban Nagy- Britanniából, Németországból, Hollandiából és Franciaországból érkeznek turisták. 1 Kínálati oldalról a kultúrának jelentős szerepe van a turizmusban, ha olyan élményt tud nyújtani, melyre a turistának igénye van, vagyis képes legyen bevételt generálni. Ez 1 (letöltés: ) 8

9 pedig abban az esetben lehetséges, hogy ha a komplex turisztikai termék megvalósul egy adott desztinációban. Ennek eléréséhez pedig a célterületen meglévő vendéglátó egységek együttműködésére, összehangolódására van szükség. Ebből következően a turizmus piaci szektorának elvárásai között szerepel egyrészt, hogy a kulturális kínálat a turisták számára vonzó legyen, hogy ezáltal a turisztikai szolgáltatók számára értékesíthető legyen. Másrészről pedig, ami a gazdaság jellegű elvárásokat illeti, a kulturális létesítményekkel kapcsolatban, hogy a teljes költségvetésük minél nagyobb aránya származzon a sajátbevételükből, valamint hogy minél nagyobb látogatószámot és kihasználtságot regisztráljanak. A gazdasági szempontok növekedése elősegíti a kulturális szektor együttműködését a turizmussal, vagyis a kultúra számára közönséget, a turizmus számára pedig így attrakciót biztosít. (Michalkó,2012) Ezeket az attrakciókat különböző csoportokra oszthatjuk, a kulturális turizmus klasszikus vonzerői alapvetően három részre oszthatóak: (Putczkó-Rátz, 2001) Élettelen kultúra Megelevenített kultúra Mindennapi életben kifejeződő kultúra 9

10 2. Spanyolország, mint turisztikai desztináció Spanyolország, hivatalosan Spanyol Királyság, Európa délnyugati részén az Ibériaifélsziget, nagyobbik részén helyezkedik el. Európa harmadik legnagyobb országa két sziget csoportot is magában foglal, a Kanári-szigeteket, amely az Atlanti-óceánban található, illetve a Baleár-szigeteket, mely a Földközi-tengerben helyezkedik el. Mindemellett, az országhoz tartozik két kisebb autonóm terület is, Ceuta és Melilla, melyeket Észak-Afrikában találhatunk. Spanyolország Franciaországgal, Andorrával, Portugáliával, Marokkóval és a brit fennhatóság alatt álló Gibraltárral határos. Spanyolország fővárosa Madrid ugyan, azonban itt meg kell említenem Barcelonát is, mely közel azonos rangú városként van jelen az országban. Spanyolország területe km 2, mellyel így a Föld ötven legnagyobb országa közé sorolhatjuk. 1. ábra: Spanyolország térképe Forrás: (letöltés: ) 2014 első negyedéves adatok alapján az ország népessége fő, mely a tavalyi adatokhoz képest jóval kisebb. Ez az eredmény abból ered, hogy az ezt megelőző években az immigráció aránya kisebb volt, mint az emigrációé ban ember érkezett az országba, míg fő emigrált az országból, így a népesség csökkent és 2013 között az immigráció 4,3%-kal csökkent, az emigrálás pedig 22,7%-kal növekedett. Az országba érkező nemzetek közül a legtöbben Romániából, Marokkóból 10

11 illetve Nagy-Britanniából érkeztek a legnagyobb számban, majd őket követték az olaszok, kínaiak, oroszok franciák és az Amerikai Egyesült Államokból érkező bevándorlók. 2 Az Európai Unióhoz 1986-ban csatlakozott, a csatlakozás a következő években a gazdaság gyors és dinamikus fejlődését eredményezte, ezt bizonyítja az is, hogy 2000 és 2004 között az ország gazdasági teljesítménye évről évre növekedett, a GDP évente 3%-os emelkedést mutatott. 3 Azonban a 2008 közepétől az ország gazdasága romlani kezdett, ez a helyzet még napjainkra is jellemző, mely abból is látszik, hogy Spanyolország munkanélküliség aránya 26,3%, 4 amely az egyik legmagasabb az európai országok között. A spanyol kormány, különböző megszorító intézkedések határozz meg, mellyel arra fókuszál, hogy ezt az arányt és az ország hatalmas költségvetését is csökkentse. Azonban emellett Spanyolország még így is, az egyik legfejlettebb országgá nőtte ki magát, a világban a tizenharmadik legnagyobb gazdasággal rendelkező országnak felel meg, a GDP (1358,26 milliárd USD 5 ) adatai szerint. Továbbá magas életszínvonallal rendelkezik, a legmagasabb életszínvonalú országok között a tízedik helyet foglalja el a világban, valamint Spanyolország tagja a United Nation-nek, a NATO-nak az OECD-nek és a WTOnak is, 6 mely véleményem szerint ezek a kapcsolatok, a turizmus szempontjából további fejlődési lehetőségeket biztosíthatnak az ország számára. Spanyolország földrajzi elhelyezkedését tekintve azt mondhatjuk, hogy változatos tájjal és éghajlattal is rendelkezik, ez a változatság az ország egyik legnagyobb vonzereje is egyben. A Preneusokban hófödte hegycsúcsokat, Galíciában zöld mezőket, Valenciában narancsligeteket találhatunk, míg Almériában Nyugat-Európa egyetlen valódi sivatagát láthatjuk. Madrid pedig a legmagasabban fekvő fővárosként van jelen Európában, ahol elmondható, hogy Svájc és Ausztriát követően, Spanyolországban található a legtöbb hegység. Az ország éghajlata szintén változatos, a zöld Spanyolország -nak nevezett területen, mely Galícitól az Asztúrián és a Baszkföldön keresztül a Pireneusok végéig tart, jelentős a magas csapadék mennyiség. Délen, Andalúziától Murciáig terjedő területre jellemző a nyári hatalmas hőség. A változatos éghajlatnak és földrajzi adottságoknak köszönhetően, minden féle gazdálkodási forma megtalálható az országban. A legtöbb helyen családok vezetik a gazdálkodást. Spanyolország különböző területein a kasztíliai spanyol mellett a katalán, a baszk és a galíciai nyelv is hivatalos. Az ország 2 (letöltés: ) 3 (letöltés: ) 4 (letöltés: ) 5 (letöltés: ) 6 (letöltés: ) 11

12 többnyelvűsége tükröződik a helyi ünnepek és hagyományok, illetve finom nemzeti ételek sokféleségében is. Az ország legnépszerűbb turisztikai desztinációi a Costa Brava, Costa del Sol, a Baleári-szigetek a Kanári-szigetek, valamint Madridot is ide soroljuk, mely az ország legnagyobb városa, valamint az Európai Unió harmadik legnépesebb városa London és Berlin után, továbbá Európa négy leglátogatottabb városai közé tartozik. Costa Brava a leglátogatottabb turisztikai régió Spanyolországban. Vad tengerpartnak is nevezik, a meredek sziklás tengerpartja miatt. Legnépszerűbb területei Blanes, Lloret de Mar és Tossa de Mar. Costa del Sol, más néven a napos part, az ország déli részén, Malaga város környékén, helyezkedik el. Leghíresebb területei: Benalmadena, Fuengirola, Torremolinos és Marbella. A Baleár-szigetek a Földközi-tenger nyugati medencéjében találhatóak. A szigetcsoport 5 nagyobb szigetből áll: Mallorca, Ibiza, Menorca, Formentera és Cabrera szigeteivel. Több mint 10 millió turistát fogadnak a szigetek évente. számos népszerű szórakozóhelynek köszönhetően, Spanyolország szigetei a fiatalok körében buli szimbólummá váltak. A szigeteke közül kiemelkedik Ibiza, mely legendássá vált, a vad, bulis, éjszakai életről. A Kanári- szigetek Spanyolország legdélebbi autonóm közössége, mely hét nagyobb és több kisebb szigetre oszthatóak. Ez a turisztikai desztináció két tartományra osztható: az egyik Las Palmas, melyhez tartozik Lanzarote, Fuerteventura, Gran és Canaria szigete, a másik tartomány pedig, Santa Cruz de Tenerife, melyhez Tenerife, La Palma, Hierro és Gomera szigetei tartoznak. 12

13 3. Spanyolország turisztikai attrakciói Ebben a fejezetben a kulturális turizmus vonzerőinek, Spanyolországbeli megfelelőit ismertetem Barcelona és környékén keresztül, a korábban is említett csoportosításoknak megfelelően. Választásom nem véletlenül esett erre a területre, hiszen egy részről Barcelona Spanyolország második legnagyobb városaként, a legkülönbözőbb kulturális attrakciókkal rendelkezik, éppen ezért és a tengerparthoz való közelsége miatt üdülés szempontjából Madridhoz hasonlóan, Spanyolország legnépszerűbb városaként tartják számon. Valamint, szakmai gyakorlatom alkalmával, ezen terület kulturális attrakcióit személyesen is megismerhettem, ezen megszerzett tapasztalatokkal kibővítve mutatom majd be, Barcelona és környékének kulturális vonzerőit Élettelen kultúra Ide tartoznak az épített és tárgyi értékek, az épületek, különböző művészeti ágak által alkotott tárgyak, vagyis az építészeti stílusok remekművei, művészeti alkotások, mint például szobrok vagy festmények és a használati tárgyak. Barcelonát közigazgatásilag tíz kerületre oszthatjuk, a területi felosztásának alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a területeknek, amelyeket a században csatoltak Barcelonához. Ezek a kerületek önálló politikai egységként működnek, valamint negyedekre osztják őket, más néven barri -oknak is nevezik. Építészeti oldalról megközelítve, három ilyen kerületet érdemes megemlíteni, még pedig az Eixample, a Montjuich és az Óváros területét. Barcelona élettelen kultúrájának elemzése során hatalmas mennyiségű turisztikai terméket lehetne felsorolni, azonban ezek közül is a legnépszerűbbek: Óváros területén: Szent Eulália Katedrális, Gótikus negyed, Las Ramblas, Kolombusz szobor 13

14 2. ábra: Szent Eulália Katedrális Forrás: Saját kép (készült: ) Eixample kerületén belül: Sagrada Família, La Pedrera, vagy más néven Casa Milá, Casa Batlló, Casa Lleó Morera, Casa Amatller, Güell Park 3. ábra: Güell Park Forrás: (letöltés: ) 14

15 Montjuic negyedén belül található pedig: Poble Espanyol, Olimpiai Stadion, La Fuente Magica, Palau Nacional, Santiago Caltrava (Montjuic jelképe), Camp Nou FC Barcelona, MNAC (Museum Nacional d Art de Catalunya) 4. ábra: Palau Nacional Forrás: Saját kép (készült: ) Mindemellett, érdemes megemlíteni továbbá a Barcelona környékén elhelyezkedő települések épített alkotásait is, mint például a Montserratban található kolostort, a Gerona óváros részében lelhető középkori alkotásokat, illetve a Figueresben megtekinthető Dalí múzeum is jelentős attrakcióként szolgál a turisták számára. 15

16 5. ábra: Montserrat kolostor Forrás: Saját kép (készült: ) 3.2. Megelevenített kultúra A kulturális turizmus ezen csoportja foglalja magába, a kultúra egy olyan fajtáját, ahova a rendezvényeket, fesztiválokat, karneválokat, valamint a hagyományőrző eseményeket soroljuk. Ezek az összejövetelek egyrészt, hogy hozzájárulnak a helyi területek idegenforgalmának fejlesztéséhez, valamint további jelentősége, hogy az emberek más stílusú kultúráját megismerjék, valamint annak elfogadását is elősegítik. Tehát ezek olyan hagyományőrző, múltbeli korukat felidéző rendezvények, melyek létre hozásának célja, az adott desztináció vagy attrakció népszerűségének, vonzerejének a növelése. Spanyolország különösen ismert a sokszínű és nagy volumenű Fiestáiról, a hagyományok megőrzéséről, és azok ünnepélése rendkívül jelentős. A legtöbb ünnep, vallási eredetű, általában valamilyen Szent ember nevéhez kapcsolódik. Ilyen Fiestáik például a Sant Joan, júniusban, Le Mercé szeptemberben, vagy a Trobada Castellera, melynek jellegzetessége, az emberekből álló minél magasabb torony megépítése, illetve Sant Jordi ünnepe és az óriási bábokkal felvonuló Corpus Christi parádé is a legnépszerűbb eseményeik közé tartozik. E hagyományőrző eseményeik mellett természetesen számos fesztivált is rendeznek különböző témákban, ilyen pl. a Concert de L Estiu, ahol szabadtéri koncertek hallhatóak a Poble Espanyolban, vagy a BAM (Barcelona Acció Musical), melynek alkalmával ingyenes koncerteket szerveznek a város számos területén. 16

17 3.3. Mindennapi életben kifejeződő kultúra A kulturális turizmus klasszikus vonzerőinek ezen csoportjába a spanyolok életének, ezen belül is a barcelonai tartományban élők, mindennapjaihoz tartozó kulturális értékekei tartoznak, melyek leginkább az életmódjukban, szokásaikban és gasztronómiájukban fejeződnek ki, valamint a különféle helyi ételek, italok, zenék és táncok megismerését is magába foglalja. Spanyolországra asszociálva általában a legtöbb embernek a Flamenco, illetve a bikaviadal, mint tradicionális helyi szokás, jut eszükbe. Azonban, a bikaviadal megoszló véleményekkel rendelkezik, ugyanis számos spanyol ellenzi ezt a szörnyű játékot, azonban sokan úgy vélik, hogy a bikaviadalok betiltásával nemzeti létük tagadását is jelentené január 1-jétől 7 azonban végül Katalóniában a bikaviadal betiltásának támogatói nyertek. Továbbá szokásaikat illetően fontos megemlítenem a sardana-t, mint a spanyolok hagyományos néptáncát, valamint a futball-láz is, mint tradicionális szokássá vált a néphagyományukban, az elmúlt évtizedeikben. Spanyolország turizmusnak jelentős bevételét, egyrészt a Camp Nou-ban szervezett számos futballmeccsek teszik ki, melyek valamennyi alaklommal teltházas események. A futball club létrejöttének, Magyarországgal való kapcsolata is van, méghozzá Kubala László személyében, kinek emlékművet is állítottak a stadion előtt. Az ország gasztronómiáját tekintve, komoly konyhaművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Legnépszerűbb ételeik és italaik közé tartoznak, a mindenki által jól ismert Paella és Sangria, emellett még ismerős lehet a tapasok, tortillak, flan, crema catalana, cava. A katalán konyha jellemzője, hogy a húsos ételeket gyakran párosítják különböző déli gyümölcsökkel. Az egyes kultúraformák keveredhetnek is például a montserrati kolostor sorolható az élettelen kultúrához és a mindennapi életben kifejeződő kultúrához is. Köztudott, hogy Spanyolországban a katolikus vallás dominál, melyről számos templomai és vallási eseményei is árulkodnak. A kultúra egyik mozgató rugója a hit, mely révén a vallási és 7 (letöltés: ) 17

18 zarándok helyek felkeresése jelentős attrakciónak számít. A turistákat motivációjuk szempontjából két eltérő csoportra oszthatjuk: az egyik csoportba soroljuk azokat a turistákat, akik vallási okokból keresik fel ezeket e szent helyeket. Tőlük eltérően pedig vannak olyan látogatók, akik kuriózumként tekintenek ezekre a helyekre. A vallás vagy zarándoklat turizmus egyik kiemelkedő jellegzetessége, hogy az idegenforgalom egyik legrégebbi ága. Továbbá jellemző az is, hogy a vallási turizmus révén, a különböző egyházi közösségek az aktuális vallási ünnepek alkalmával csoportos utakat szerveznek, mely során a hívek felkereshetik szent helyeiket, ahol részt vehetnek 1-1 misén, istentiszteleten. Spanyolország legnépszerűbb zarándokútja, az El Camino, más néven Szent Jakab-út, mely azonban még is keresztény eredetű. A zarándoklat több útvonal bejárásával is megtehető, a közös mindegyikben, h Santiago de Compostela városába vezet, ahol Szent Jakab földi maradványait őrzik. Évente több mint százezren kelnek útra, közülük megközelítőleg ezer magyar (letöltés: ) 18

19 4. A turizmus szerepe Spanyolország gazdaságában Spanyolország jelen gazdasági helyzetére a néhány évtizeddel ezelőtt történő számos történelmi, politikai események is nagy hatással voltak. Habár, az I. és II. világháborúban sem vettek részt, ezáltal gazdaságuk is jelentősen szilárdabb maradhatott a többi országéhoz képest. Ezzel szemben, azonban polgárháborúk és a 35 évig tartó diktatúra során, gazdasági fejlődésük korlátozott volt, hiszen Spanyolországot kizárták a NATO-ból és az ENSZ-ből is, amíg diktatúra uralkodott az országon. Az első jelentős gazdasági fellendülés az 1970-es években jelent meg, amikor az országban, az uralkodó halálát követőn, már demokrácia alakult ki. Spanyolország lett a leggyorsabban fejlődő ország Európában. Ezt követően a következő hirtelen fejlődés, az Európai Unióhoz való csatlakozást (1986) követő időszak jelentette ben Barcelonában rendezték meg a XXV. Olimpiai játékokat. Az ország, így az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága, azonban a 2008-as gazdasági válság Spanyolországot is megviselte. Véleményem szerint, ezek a tényezők is jelentős mértékben hozzájárultak célterületem jelenkori gazdasági helyzetéhez, hiszen az utóbbi gazdasági válság még mindig hatással van a munkanélküliségre, mely magas százalékkal 2013-ban 26,3% 9 -kal rendelkezett, melyet napjainkig igyekeznek különböző intézkedésekkel megoldani, ennek egyik módja talán a turizmusban is rejlik, hiszen úgy gondolom, az országban a foglalkoztatottak nagy része a turizmusból, illetve vendéglátásból biztosítja megélhetését. A turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazata. A turizmus GDP-hez való hozzájárulását úgy lehet meghatározni, hogyha a belföldi és külföldi turisták vásárlását összeadjuk, majd abból kivonjuk az idegenforgalmi szektor felhasználását. A GDP-hez tehát nem csak a külföldi, hanem a belföldi turisták fogyasztása is hozzájárul, valamint a belföldi turisták külföldre történő utazásukhoz megvásárolt cikkek is hozzájárulnak. Továbbá idesorolandóak a turisztikai célú beruházások is, majd mindebből levonjuk egy ország állampolgárainak egy másik ország idegenforgalmi szolgáltatónál realizált költését. Tehát ez alapján elmondható, hogy azokban az országokban ahol a belföldi turizmus alacsony ott a GDP nagyságát a külföldi turista forgalom fogja meghatározni. (Michalkó, 2012) A WTTC utazás és turizmus gazdaságban bekövetkező hatásairól (Travel & Tourism Economic Impact, 2014) szóló évenkénti kiadványa, szakdolgozatom célterületével is foglalkozik. A Spanyolországra vonatkozó adatok alapján, a turizmus 9 (letöltés: ) 19

20 nemzetgazdaságban való szerepét, a világgazdaságához, illetve nagyobb versenytársak gazdaságához viszonyítva határoztam meg. A vizsgálati eredmények elemzése előtt, azonban fontosnak tartom, fogalom értelmezését, melyek az elemzés során fel fognak merülni. A GDP-hez való hozzájárulás két fajtáját különböztetjük meg, a közvetlen és a teljes hozzájárulást. A közvetlen hozzájárulás két részből tevődik össze, egy részük a lakosság és a turisták országon belüli, üzleti és szabadidős tevékenységeire fordított belső kiadást jelenti. Másik részük pedig a kormány egyéni kiadásait jelenti, azokat az összegeket, melyeket a kormány közvetlenül a turistákhoz kapcsolható utazási és idegenforgalmi szolgáltatásokra költ. A kulturális és rekreációval kapcsolatos szolgáltatások, például ilyen tevékenységnek felelnek meg. Az idegenforgalom és az utazás teljes hozzájárulása a GDP-hez, azonban emellett egyéb tényezőket is tartalmaz. Ezek olyan további költések, mint például a kormány kollektív kiadásai, a befektetési kiadások, amelyek elősegítik a turizmus tevékenységeit, illetve ide sorolhatjuk még a turizmus által közvetlenül érintett szektorok általános vásárlási kiadásait is. Ilyen kiadások keletkeznek például, a repülőgépek üzemanyagainak vásárlásakor, az utazási irodák, irodai felszerelésének megvásárlásakor, egy étterem evőeszközeinek megvásárlásakor. Közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak körébe, azokat az alkalmazottakat értjük, akik hotelekben, utazási irodákban, éttermekben, vagy egyéb szórakozó helyeken, illetve légitársaságoknál és más közlekedési szolgáltatoknál dolgoznak. Az idegenforgalmi tőkebefektetések fogalma alatt, azokat a befektetéseket értjük, melyek az utazási és turisztikai iparágban közvetlenül érintett szektorok, illetve más iparágak kifejezetten turisztikai tulajdonokba való befektetéseit. (Michalkó, 2007) A turizmus, mint gazdasági tevékenység számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek, megkülönböztetik őt más iparágaktól. Az egyik legjelentősebb többek között, pedig az, hogy a turizmus láthatatlan exportnak is tekinthető. A láthatatlanság arra utal, hogy a turisztikai termék egy szolgáltatás, amely megfoghatatlan és szállíthatatlan. Tehát az idegenforgalom esetében, nem a megfogható, tárgyiasult termék szállítását jelenti, az eladótól a vevőhöz, hanem ebben az esetben a vevő utazik a termékhez, vagyis a turisztikai szolgáltatás, csak úgy jöhet létre, ha a fogyasztó jelen van a szolgáltatás színhelyén az adott pillanatban. (Putzkó-Rátz, 2001) 20

21 A szükséges fogalmak ismeretében, az korábban említett WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014-es kiadványa alapján, elemzem a turizmus szerepét Spanyolország gazdaságában. A WTTC Spain 2014-es gazdasági adatai A turizmus közvetlen hozzájárulása a GDPhez (US$bn) A turizmusból származó bevétel (US$bn) Turizmusba való tőkebefektetés (US$bn) Franciaország 100,4 937,2 18,6 Egyesült Királyság 90,3 268,6 15,4 Spanyolország 74,2 203,8 17,7 Olaszország 81,9 201,8 10,8 Németország 58,5 164,2 25,6 Törökország 37,4 101,2 19,6 Görögország 14,2 35,8 3,6 Marokkó 9 19,7 3,7 Portugália 12 32,3 3,6 Világátlag ,2 6. ábra: A WTTC Spain 2014 gazdasági adatai Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés Spanyolországban a turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása 2013-ban 15,7 százalék volt, vagyis ezt azt jelenti, hogy 2014-ben a turizmusból származó bevétel 203,8 milliárd dollár volt. Európai viszonylatban a GDP-hez való teljes hozzájárulás 8.7%-os volt, míg a világ országait átlagosan tekintve 9.5%-ot jegyeztek fel, amely 6.989,7 milliárd USD bevételnek felel meg. A világ országai között felállított rangsor alapján, Spanyolország, a 7. helyen szerepel, meg előzve számos versenytársát. Spanyolország legjelentősebb versenytársai, mint Görögország, Portugália és Marokkó, mind a világátlag alatt helyezkednek el, a turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulásukat tekintve, illetve Franciaország (937,2 US$bn) és az Egyesült Államok (268,6 US$bn) is komoly konkurencia, melyeknek a turizmusból származó bevételeik jóval magasabbak Spanyolországéhoz képest. 21

22 Turizmusból származó bevétel (milliárd dollár) , ,6 203,8 201,8 164,2 101,2 35,8 19,7 32,3 7. ábra: Turizmusból származó bevétel Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés A turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulását illetően, Spanyolországban 5,7%, amely 74,2 milliárd dollárnak felel meg. Ezáltal a világ országai között a 9. helyen szerepel. Spanyolország ezzel nagymértékben a világátlag felett szerepel, mely 2,9% volt 2013-ban. Ezzel szemben, ez az arány a 2014-es előrejelzések szerint csökkenő tendenciát mutat, mivel 3,1%-ot jósolnak Spanyolországnak. A versenytársak itt is a világátlag (18 milliárd dollár) alatt reprezentáltak, ami Görögországot, Marokkót és Portugáliát illeti. Franciaország és az Egyesült Királyság itt is jobban teljesítette Spanyolországhoz képest, valamint Olaszország is csatlakozott a magasabb teljesítményhez, 81,9 milliárd dollárral. A vizsgálati célterületem esetében 2013-ban, a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulásának az 55,7%-át a belföldi turisták költései teszik ki, míg a maradék 44,3%-ot a külföldi turisták képviselik. Továbbá, ugyan ebben az évben, a turisták utazási célját tekintve, az üzleti céllal utazók aránya 10,8% volt, míg a szórakozás, pihenés, kikapcsolódási céllal érkezők aránya a GDP közvetlen hozzájárulásának 89,2%-át tette ki és 2024 között pedig, 1,8%-os évenkénti növekedés becsültek meg. Az adatok alapján elmondható, hogy Spanyolország teljes hozzájárulása több mint a, közvetlen hozzájárulás értékének a duplája, vagyis az ország közvetetten nagyobb mértékben járul hozzá a turizmus tevékenységeihez, mint közvetlenül. Ez azt jelenti, hogy Spanyolország inkább befektetésekkel járul hozzá a GDP turizmus szektorból szerzett bevételéhez. 22

23 Továbbá, a turizmusnak jelentős szerepe van a munkahelyek kialakulásában, hiszen ez az ipar, igen élőmunka igényes, éppen ezért jelentős mennyiségben képes munkahelyet biztosítani a helyi lakosok számára. Spanyolországban jellemző, hogy a turisztikai régiókban élő lakosok jövedelmének nagy részét a turizmus teszi ki. A vizsgálati célterületemen végzett elemzések alapján, 2013-ban munkahelyet teremtettek közvetlenül a turizmus iparágában, amely az ország teljes foglalkoztatottak számának, az 5,2% - a. Ezzel az adattal, közelkerült a világátlaghoz, amely munkahelyet határoz meg. A foglalkoztatottsághoz való teljes hozzájárulás 2013-ban, pedig , amely a foglalkoztatottság egészének a 15,8%-a. Ide a turizmusban való közvetlen foglalkozatás - hotelekben, utazási irodákban, közlekedési szolgáltatásban, illetve étteremben vagy egyéb szórakozóhelyeken való munkahely- mellett további befektetésekkel is kibővül ez a hozzájárulás. A világ országai között felállított rangsorban, ebben az esetben Spanyolország a 17. helyen áll, versenytársai itt is a világ átlag alatti értékekkel rendelkeznek, amely munkahelyet állapít meg 2013-as évre átlagosan. Az Egyesült Királyság, mint egyik fő versenytárs meglepően magas számmal rendelkezik, mely a világátlag közel dupláját teszi ki, a munkahellyel. Azonban azt mindenképp meg kell említenem, hogy Spanyolországban a munkanélküliség aránya jelenleg nagyon magas, gazdaságuk egyik fő problémájaként is jelentkezik. Ezt a problémát különböző intézkedéseikkel igyekeznek orvosolni, melynek következtében a 2014-es évben további új munkahelyeket teremtettek, melyeknek 25%-a 10 a turizmus iparágában jött létre ( ) 23

24 A foglalkoztatottság teljes hozzájárulása a turizmushoz ábra: A foglalkoztatottság teljes hozzájárulása a turizmushoz Forrás: WTTC Travel & Tourism Economic Impact 2014 adatai alapján, saját szerkesztés Ahogy az a diagramon is látszik, az elmúlt években jelentős volt a munkahelyek számának csökkenése és 2010 között vehető észre a legnagyobb arányú csökkenés és 2013 közötti intervallumban egy közel stagnáló állapot figyelhető meg. Azonban a 2014-es évben a növekedést mutatnak, hiszen a pozitív előrejelzések szerint 1,9%-os növekedést becsülnek évben, amely munkahelyet jelentene, mely így a teljes foglalkoztatottság 16,2%-át tenné ki. Nem véletlen ez a pozitív hozzáállás, hiszen a legfrissebb adatok szerint Spanyolország gazdasága hat év recessziót követően, most először mutathat növekvő tendenciát. A spanyol miniszter szerint az ország GDP-je közel 1%-kal nőhet. A kormány, hivatalosan 0,7%-os emelkedést határozott meg 2014-re, az előző év 1,2%-os visszaesést követően. Ennek megvalósulása érdekében, azonban a foglalkoztatottság növelésére is szükség van, mely a 2013-as év utolsó negyedében 26% felett realizáltak. 11 Tehát ha a GDP és ezáltal a foglalkoztatottság növekedését is sikerül elérni az országban, akkor a WTTC előbb említett 2014-es előrejelzései is megvalósulhatnak. A világátlag értékei alapján, az országok turizmusba való befektetése 4,2 milliárd dollár volt, míg Spanyolország esetében ez az érték több mint, a világátlag négyszeresét éri el, vagyis 17,7 milliárd dollárt, mely százalékban kifejezve 7,9% volt. A világ országai között felállított rangsorban, a 11. helyet foglalja el. Számos versenytársai Görögország, Portugália, és Marokkó, itt is a világátlag alatt helyezkednek el. Olaszország (15,4 US$bn) 11 (letöltés: ) 24

25 és az Egyesült Királyság (15,4US$bn) kevesebb tőkét fektetett a turizmusba, mint Spanyolország, azonban Franciaország 18,8 milliárd dollárt szánt a turizmus iparára. Németország pedig meglepően magas összeggel, 25,6 milliárd dollárnyi összeget fektetett a turizmusba. Az előrejelzések szerint, az utazás és turizmusba való befektetést, -0,3%-kal fog csökkeni 2014-ben. Az elmúlt hat évre visszamenően, folyamatos csökkenés vehető észre a befektetéseket illetően, a legnagyobb változás, 2009 és 2010 között figyelhető meg, ahol 18,9%-ról 16%-ra csökkent a turizmusba történő befektetések aránya. 25

26 5. Spanyolország turisztikai kereslete E fejezeten belül, négy évre visszamenően fogom be mutatni Spanyolország fokozódó turisztikai keresletét, különböző statisztikai adatokkal, melyek az első számú hipotézisem állítását is igazolják. Kezdve 2010-zel, amikor a dél-európai országba érkező külföldi turisták száma 52,6 millió volt, ezzel az összeggel máris 1%-os emelkedést mutatott a 2009-es évhez képest. Majd 2011-es évben 56,9 millió turistát fogadott Spanyolország, mely 8,1%-kal több mint a 2010-es évben regisztráltak száma, ekkor már második éve volt, hogy a turisták száma növekedett. Ami a szálláshelyeket illeti, az Európai Unióban 2011-ben szálloda működött. Ezáltal a szálláshelyek közel 12,6 millió férőhelyet biztosítottak, melyeknek fele, vagyis 46,4%-a három tagállam között oszlott meg. A tagállamok közül Spanyolország a második helyen állt, 1,8 millió férőhellyel. Továbbá 2011-ben az Eurostat adatai alapján, Spanyolország volt a legnépszerűbb a nem rezidensek számára, hiszen vizsgálati célterületem rendelkezett a legmagasabb vendégéjszakák számával, melynek értéke elérte a 239,4 milliót. Ez az összeg az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan a vendégéjszakák számának közel negyedét, azaz 23,2 % - át tette ki. A nem rezidensek között a három legnépszerűbb desztináció Spanyolországot követően, Olaszország volt, 178 millió, illetve Franciaország 123 millió vendégéjszakával. Továbbá 2011-ben, az Eurostat statisztikai adatai alapján, a legmagasabb nemzetközi utazási bevételt Spanyolország érte el millió euróval, majd második helyen követi Franciaország millió euróval. 12 A nemzetközi utazási bevétel GDP-hez viszonyított arányával, a nemzetközi turizmus gazdasági jelentősége mérhetjük fel. Ezt követően 2012-ben tovább emelkedett a Spanyolországba érkező turisták száma, még pedig elérte az 58 milliót, mely az előző évhez képest több mint plusz 1 millió látogatót jelent az országnak augusztusában 7,7 millió külföldi jár az országban, mely a tavalyi év azonos időszakához képest 328 ezerrel, vagyis 4,5%-kal több. Jelentősen többen érkeztek Franciaországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Portugáliából és az Észak-Európai országokból ben a Spanyolország belföldi össztermékének, a GDP-nek 10% - át adta a turizmus. 13 A 12 nce_of_payments,_ png (letöltés: ) 13 (letöltés: ) 26

27 korábban már említett munkanélküliség ebben az évben is jelentős mértékű volt, azonban az állások 11,9% - a kapcsolódott a turizmus iparágához évet 60,6 millió turistával zárta Spanyolország, immár negyedik éve, hogy töretlenül, fokozatosan emelkedő turista számot sikerül elérnie az országnak, hiszen ez az adat több mint 2 millióval emelkedett az előző évhez képest. Emellett fontos, megemlítenem, hogy ebben az évben 2012-höz képest az Európai Unióban a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma 1,6%-kal emelkedett, a vendégéjszakák száma pedig elérte a 2,6 milliárdot. A tagállamok között, a 387 millió vendégéjszakát elérő Spanyolországot, ebben az évben megelőzte Franciaország 405 millió vendégéjszakával, azonban vizsgálati célterületem, még ebben az esetben is növekvő tendenciát mutat a 2011-es évhez képest, hiszen ez az adat közel 150 millióval emelkedet a két év alatt. Emellett Spanyolország turisztikai szálláshelyek szobakihasználtságát illetően is kiemelkedő teljesítményt nyújtott ebben az évben, hiszen ez az érték több mint 70% volt. 15 Végül 2014-ben, az elmúlt nyolc hónap eredményei alapján, már is rendkívüli adatok jelentek meg, melyek szerint, Spanyolországot rekordszámú turisták választották az idei éven. Az januártól augusztusig terjedő időszakban 45,4 millió turistát határoztak meg, amely 7,3%-os növekedést jelent a tavalyi év ugyan ezen időszakához képest. Augusztusban 9,1 millió turistát regisztráltak, ami szemmel láthatóan sokkal nagyobb, mint a év esetén említett 7,7millió, valamint a évhez képest is 8,8%-kal magasabb a 2014-ben érkező látogatók száma, éppen ezért történelmi csúcs - ként is nevezik ezt a tényt. Franciaországból, 10,4%-kal, azaz 7,6 millióra, Nagy-Britanniából 5,6%-kal, vagyis 10,6 millióra, illetve Németországból 7,5%-kal, azaz 7,1 millióra emelkedett az országba érkező turisták száma. Azonban Oroszországból 5%-kal, 1,06 millióra, valamint az Amerikai Egyesült Államokból 0,5%-kal, 880ezerre csökkent a Spanyolországba látogatók száma. 16 Továbbá 2014 augusztusában a vendégéjszakák száma kereskedelmi szálláshelyeken, 61 ezer volt, amely az előző év azonos időszakához hasonlítva 5,5%-kal növekedett. 17 Végül a WTTC adati alapján 2014-ben a Spanyolországba érkező turisták száma 65 millió fő volt, ez az adat nem csak egy új 14 (letöltés: ) 15 (letöltés: ) 16 (letöltés: ) 17 (letöltés: ) 27

28 történelmi rekordot ért el, hanem az elmúlt 14 évben a legmagasabb növekedési arányt (7%) is itt regisztrálták. 18 Spanyolországba érkező turisták száma , , Spanyolországba érkező turisták száma (millió fő) 9. ábra: Spanyolországba érkező turisták száma évenként Forrás: kutatás adatai alapján, saját szerkesztés Véleményem szerint elmondható, ahogy az a diagramról is leolvasható, hogy a Spanyolországba érkező turisták száma évről-évre folyamatosan növekszik, valamint hogy ezáltal a kereskedelmi szálláshelyek évenkénti vendégéjszakáinak számának növekedése is megfigyelhető. Az előbb említett adatok, a korábban említett hipotézisemet igazolják, mely szerint Spanyolország egyre nagyobb befogadó országgá válik napjainkban ( ) 28

29 6. Spanyolország turisztikai régiói Spanyolországot turisztikailag öt részre oszthatjuk, még pedig Észak Spanyolország, Levante, Belső Spanyolország, Dél Spanyolország, illetve a Spanyol szigetvilág régióira. A következő alfejezetekben, ezen régiók legnépszerűbb kulturális attrakcióinak valamelyikét fogom ismertetni. A régiók különböző kulturális vonzereinek, turisták által való keresettségének, ismeretségének a mértéke alapján, arra keresek választ, hogy melyik az ország leglátogatottabb régiója Észak Spanyolország turisztikai régió Ezen turisztikai régió magába foglalja a következő tartományokat: Baszkföld, Kantábria, Asztúria, illetve Galícia. Az északi régió tartományai további területekre oszthatóak, Baszkföld esetében, Bilbao, San-Sebastian, Vitoria Gastiez. Az utóbb említett két terület, nem mondható népszerű településnek az ide látogatók körében. Azonban e két terület is számos kulturális attrakcióval rendelkezik, Vitoria - Gasteizben legfőképp katedrálisokat (Cathedral of Santa Maria, Cathedral of Mary Immaculate), templomokat (Church of St. Peter the Apostol, Church of St. Michael Archangel) látogathatunk meg, emellett múzeumok is előfordulnak, úgy mint a Basque Museum of Contemporary Art. Továbbá az északi régión belül, a San-Sebastian Nemzetközi Filmfesztivál sem maradhat említés nélkül, mely minden évben meg rendezésre kerül a városban, 2014-ben a filmfesztiválra látogatók száma fő volt. Azonban Baszkföld leglátogatottabb városa egyértelműen Bilbao, a város legismertebb kulturális attrakciója, a Guggenheim Múzeum, ezen a néven több múzeumot is találhatunk a világon, köztük New Yorkban is, illetve Európában Bilbao mellett még Velencében. A múzeum kiváló példája, a kulturális turizmus infrastruktúrájának elemei közül, a statikus infrastruktúrára, ahol az attrakció és az infrastruktúra tartalma gyakran átfedi egymást. Tehát ebben az esetben nem csak a kiállított tárgyak jelentik az attrakciót, hanem a különleges építészeti megoldással ellátott épület is vonzerőként hat. Továbbá múzeum kulturális vonzerejét fokozza az épület előtt álló óriási virágokkal borított kutyaszobor ( puppy ), valamint szintén a múzeum mellett elhelyezkedő hatalmas óriáspók, melyek szintén a múzeum megalkotóján művei. A bilbaói 19 (letöltés: ) 29

30 múzeum nagy népszerűségre tesz szert, hiszen megépülése óta, a kulturális turizmus egyik fő attrakciójává vált, valamint látogató számai is árulkodnak vonzerejéről, mely a tavalyi adatok alapján fő volt. A látogatók 64%-a külföldi volt, a legtöbben Franciaországból 18%-kal, Nagy-Britanniából és Németországból pedig 7%-kal érkeztek. 20 Mindemellett Kantábria és Asztúria területei, leginkább hegységeiről, természeti örökségeiről híresek. Ilyen a Picos de Europa Nemzeti Park, mely Európa legnagyobb összefüggő természetvédelmi területének tekintik. Továbbá számos attrakciójuk tartozik az UNESCO világörökség részeihez, mint az Altamira-barlang, illetve az Asztúriában található arte asturiano stílusban épült templomok is. Végül Spanyolország északi régiójában található Galícia is, mely számos kulturális attrakciókkal rendelkezik, köztük a La Coruña területén található Herkules-torony nevezetű világító torony, melyhez évente több mint százezer ember látogat el es adatok alapján fő érkezett az attrakcióhoz, amikor az UNESCO világörökség részévé vált. Azonban Galícia zarándok útjáról a legismertebb, még pedig a Szent-Jakab út, más néven az El Camino - ról. Hiszen a zarándokút Santiago de Compostela-ban ér véget, ehhez a célhoz, több kiindulópontból is el lehet jutni, azonban az út főrésze azonos. az El Camino jelképe egy fésűkagyló, mely az út mentén, több helyen is fel van festve, ezzel jelezve az irányt Galíciába. A zarándokútról, minden évben pontos feljegyzés készül, melyet elősegíti az is, hogy azok a személyek, akik elérnek az út végére, tanúsítványt kapnak, annak megtételéről. A 2014-es adatok alapján zarándok vett részt az úton, melynek 47,76%-a spanyol volt, 8,51%-ban olasz és 6,87%-ban német nemzetiségű zarándokok is részt vettek. Továbbá meg kell említenem, hogy magyar nemzetiségű résztvevők is jelentős számban jelentek meg, pontosabban 1087 főt regisztráltak. 22 Észak-Spanyolország turisztikai régiója összességében leginkább vallási turizmushoz kapcsolódó attrakciókat rejt magában, számos templomával, katedrálisával és természetesen Szent-Jakab nevű zarándok útjával egyetemben, ugyanakkor ezek mellett a régió legnépszerűbb épített attrakcióját a Guggenheim Múzeum képviseli évente mért, magas számú látogatottságával html (letöltés: ) 21 mas-que-en-2008/ (letöltés: ) 22 (letöltés: ) 30

31 6.2. Levante turisztikai régió Levante régiójához soroljuk a már korábban is említett Katalónia területét, illetve Valencia és Murcia tartományait is. Az utóbb említett két tartomány számos kulturális attrakciót rejt magában. Murcia különösen híres szeptemberben tartandó vásáráról, mikor nagy ünnepséget is rendeznek a helybeliek, illetve Katedrálisa is számos látogatót vonz a térségbe. Valencia leghíresebb ünnepsége a Las Fallas, mely már a 2013-as évben is embernél többet vonzott a városba, az előző évhez képest. Az ünnepség jellegzetessége, a hatalmas papírból készített bábuk, melyek általában valamilyen mesefigurát, vagy politikust ábrázolnak. 23 Valencia további attrakciói közé tartozik a Selyembörze, mely a világörökség része, valamint Elchen található pálmaültetvény is kiemelkedő, mely Európa legnagyobbja. Valencián belül továbbá, Benidorm városát kell, hogy megemlítsem, mely turisztikai szempontból fontos, hiszen Costa Blanca és Costa de Azahar partjainak kiemelkedően jelentős a tengerparti turizmus. A statisztikai adatok alapján Valenciába a 2013-as évben en látogattak el. Mindemellett, Levante turisztikai régiójának turisztikai látogatottságának nagy százalékát, még is a következő tartomány, még pedig Katalónia adja, hiszen itt található a világ szerte jól ismert Barcelona is, ahol a 2013-as statisztikák szerint, az ide látogató turisták száma fő volt. 24 A hatalmas számú látogatottság, többek között a város sokszínű kulturális attrakcióinak is köszönhető. A 2013-ban előforduló turisztikai adatokról kiállított statisztikai kiadvány alapján, Barcelona leglátogatottabb kulturális attrakciója a Sagrada Família, még pedig fővel. Barcelona számos vonzerői közül a legnépszerűbbeket emelném ki, mint a L Aquarium de Barcelona, mely fő látogatót jelentett. Ezt követően, nem meglepő, hogy megemlítem a FC Barcelona stadiont, melynek múzeuma pontosan látogatót vonzott a városba. A már korábbi fejezetekben is említett Poble Espanyol nevezetű kisfalu, mely a Világkiállítás céljából jött létre, még pedig abból kifolyólag, hogy a rendezvény erejéig, legyen egy hely, mely az ország összes régiójának, legnevezettesebb településeit, illetve néhány terület lakóinak szokásait mutassa be, kicsinyített változatban. Ez a kis falucska, azonban a rendezvényt követően, a mai napig megtartották, a nagy érdeklődésre való tekintettel, népszerűségét továbbá az is mutatja, hogy Katalónia leglátogatottabb nevezetességei között szerepel, ugyan is a kiadvány szerint 2013-ban , fő látogatta meg ezt a kulturális attrakciót (letöltés: ) 24 (letöltés: ) 31

32 Továbbá, hogyha Barcelonáról esik szó a Sagrada Família mellett, Gaudí számos művészeti alkotásai kihagyhatatlanok, ezt bizonyítja, az a statisztika is, mely szerint a La Padrera-t ugyan ebben az évben fő látogatta meg. Továbbá fontosnak tartom kiemelni, hogy a leglátogatottabb attrakciók közül, a legkevésbé népszerűbb vonzerők közé is olyanok tartoznak, mint például a Picasso Múzeum, melynek látogatottsága főt ért el. 25 Levante turisztikai régiója az adatokalapján, tehát nem csak tengerparti elhelyezkedése miatt népszerű a turisták körében, hanem kulturális attrakcióinak is köszönheti látogatottságát. Legnépszerűbb kulturális attrakciók Látogatók száma (fő) Sagrada Família Salvador Dalí Múzeum FC Barcelona Cosmocaixa Tudomány Múzeum CaixaForum Barcelona La Pedera Casa Batlló Picasso Múzeum Joan Miró Alapítvány ábra: Legnépszerűbb kulturális attrakciók látogatóinak száma, Barcelonában 2013 Forrás: Catalan News Agency 26 adatai alapján, Saját szerkesztés 6.3. Belső Spanyolország turisztikai régió Belső-Spanyolország turisztikai régiója foglalja magában a legnagyobb területet, az ország összes régiói közül, hiszen hét tartományt is ide sorolunk, mint La Roja, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha, Extremandura, Madrid, Navarra és Aragónia területét. A különböző területek számos, egymástól különböző kulturális attrakciókkal rendelkeznek, mely továbbra is igazolja Spanyolország sokszínűségét. Kezdve La Roja területével, mely borvidékeiről jól ismert. Továbbá, Navarra tartománya, ahol legfőképp a zarándok utak vannak előnyben. további tartományokban található kulturális attrakciók mellyel rendelkezik a régió, Aragóniában található Monasterio de San Juan de la Peña vagy a Loarré Kastély, illetve Kasztília és León területén található népszerű Alcázar vagy a León Katedrális. Emellett Kasztília-La Mancha területét a kastélyok régiójának is nevezhetnénk, 25 (letöltés: ) 26 (letöltés: ) 32

33 hiszen kb. 500 erődítmény vár, kastély is megtalálható itt. Az ide látogató turisták leggyakrabban, az Ciudad Entantada (Elvarázsolt város) attrakcióját tekintik meg, illetve nemzetközileg látogatott ünnepük a Corpus Cristi, mely több szász látogatót vonz a városba minden évben. A régió, kulturális turizmus szempontjából legforgalmasabb városa, természetesen Madrid. A városban számos kulturális attrakció található, mely évente több millió turistát vonz a városba. Az egyik ilyen vonzerő, Pueso del Prado múzeum, mely a 2013-as adatok alapján 2,3 millió látogatót fogadott. Ezzel szemben, azonban jóval nagyobb látogató számot birtokolhat, a Reina Sofia múzeum, mely a szintén 2013-ban, 3,2 millió érdeklődő tekintett meg. Ezen felül, meg kell említenem a Dalí múzeumot is, mely ugyan ebben az évben főt vonzott a városba attrakciójával, egy kiállítás során, melynek napi átlagos forgalma látogatót jelentett. 27 Továbbá, Madrid legnépszerűbb kulturális attrakciója közé tartozik, Museo Thyssen Bornemissa, a múzeum ugyan ebben az időszakban látogató számmal büszkélkedhetett. Ezek az attrakciók a leglátogatottabbak, azonban ezen kívül még számos vonzerővel rendelkeznek, melyek szintén sok látogató által érdekeltek, ilyen például a Királyi Palota, Nemzeti régészeti múzeum, Nemzeti Iparművészeti múzeum vagy az San Lorenzo de El Escorial - királyi kolostor, melyet évente több, mint turista látogat meg Dél Spanyolország turisztikai régió Egész Dél-Spanyolországot egy nagy tartomány, még pedig Andalúzia foglalja el. Andalúzia négy kisebb területre osztható, melyek a követezők: Granada, Malaga, Córdoba, illetve Sevilla. Ezen területek mindegyike olyan kulturális attrakciókkal rendelkezik, melyeknek látogatottságuk hatalmas számokat érnek el. Malaga, legnépszerűbb kulturális vonzereje a Picasso Múzeum, mely 2014-ben egész pontosan, látogatót fogadott. Córdoba területének kulturális vonatkozása, hogy jelenleg is az UNESCO világörökség tagja, valamint 2016-ban pályázik Európa Kulturális Fővárosa címéért (letöltés: ) 28 (letöltés: ) 29 (letöltés: ) 30 (letöltés: ) 31 (letöltés: ) 33

34 Mindemellett Andalúzia egyik legnépszerűbb városában, Sevillaban található Alcazárt, mely Európa legrégibb kastélyát, az elmúlt évek során egyre nagyobb számban látogatják meg. Állításomat az a statisztika is igazolja, mely alapján a év januári hónapjában főt regisztráltak, majd 2015 januárjában főre emelkedett az érdeklődők létszáma, mely 30,50%-os emelkedést jelent. Továbbá, a város másik hasonló tendenciával rendelkező kulturális attrakciója, a Sevilla Katedrális, melyben januári időszakában látogató volt jelen, majd ezt követően a következő évben, 2015-ben a látogatók száma főre emelkedett, mely azt jelenti, hogy a látogatók száma 22%-kal növekedett. 32 Ezen felül, a legnagyobb érdeklődéssel, a granadai Alhambra iránt érkeztek kulturális érdeklődésű turisták, ahol a régió attrakciói közül a legnagyobb látogatottságot regisztrálták fővel. Végül érdekességként megemlíteném azt az andalúziai kis falut, melyet egy alkalommal, egy Disney mese (Hupikék Törpikék) életre keltésének céljából, teljesen átalakítottak annak megfelelően. Az ötlet olyannyira sikeres volt, hogy a 300 fős kis falu látogatóinak száma 2011-ről 2012-re re emelkedett. 34 Ezen régión belül, a kulturális attrakciókat legfőképp a katedrálisok, templomok jelentik, azonban jelentős számban megjelennek történelmi emlékművek is, mint a legnagyobb látogatószámmal rendelkező Alhambra is Spanyol szigetvilág turisztikai régió Ezen régiót két sziget csoportra oszthatjuk, a Kanári-szigetekre és a Baleár-szigetekre. Kezdve a Kanári-szigettel, ezen belül is két tartományt különböztethetünk meg, az egyik a Las Palmas, melynek részei: Lanzarote, mely legismertebb nevezetességei közé tartozik a Timanfaya Nemzeti Park, El Golfo vulkáni kráter, illetve a Cueva de los Verdes láva barlang. A szigetcsoport további tartományai közé tartozik Fuerteventura és Gran Canaria, amely rendelkezik néhány kulturális vonzerővel is, mint például: Casa Museo de Pérez Galdó, Canario Múzeum és a Santa Ana Katedrális. Valamint a másik tartománya a szigetcsoportnak, Santa Cruz de Tenerife, melynek részei: Tenerife, mely banánültetvényeiről is híres, La Palma, Gomera és Hierro. Spanyolország-szigetvilág 32 (letöltés: ) 33 (letöltés: ) 34 (letöltés: ) 34

35 régiója, ugyan nem büszkélkedik népszerű kulturális attrakció gyűjteményekkel, vonzereje inkább a fekete homokban, illetve a sziget, mint kuriózumban rejlik. Ettől függetlenül azonban, egy spanyol statisztika alapján, a nem rezidens turisták magas arányban választják, a szigetvilág régió területeit, ezen belül is a Kanári-szigeteket. 35 Spanyolország turisztikai régióinak látogatottsága 2013-ban 80,00% 60,00% 47,10% 64,90% 40,00% 20,00% 0,00% 5,80% 14,90% 18,10% 15,10% 16,10% 17,00% 8,60% 7,30% 3,70% 5,80% 9,50% 15,20% 16,50% 3,40% 5,80% 11. ábra: Spanyolország nem rezidensek által leglátogatottabb turisztikai régiója 2013-ban Forrás: Saját szerkesztés a Turizmo En Cifras 36 adatai alapján 35 (letöltés: ) 36 (letöltés: ) 35

36 7. Spanyolország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakosainak szemszögéből Ebben a fejezetben a szakdolgozatomhoz tartozó kutatások eredményeit fogom ismertetni. A szakdolgozatom elsődleges kutatása a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok kiutazási szokásaira összpontosulnak, valamint a magyarokban Spanyolországról kialakult imázsra is koncentrálódik. A kutatásomhoz a személyes megkérdezés módszerét választottam, melynek eszközéül, a 18 kérdésből álló kérdőívemet használtam fel (1. melléklet). A kérdőívem nem reprezentálja a kiutazó magyarok összességének véleményét Spanyolországgal kapcsolatosan, azonban egy átfogó képet mindenképpen ad a Spanyolország imázsáról, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok utazási szokásokról. A tisztább és eredményesebb kutatás érdekében, több szakértői mélyinterjút is készítettem néhány utazási irodával. Első sorban, 2014 szeptemberében a Világlátó Utazási Iroda képviselőjével, Hajdú Lászlónéval. Az utazási iroda több mint húsz éve szervez kiutaztatásokat Spanyolországba. Az utazási iroda eddig összegyűjtött tapasztalatai alapján egy tisztább képet kaphattam a megye lakóinak kiutazási szokásairól, illetve a bennük keletkezett spanyolországi képről. Az interjú során szerettem volna megtudni, hogy az utasok milyen szempontok szerint választanak desztinációt, mennyire befolyásos a tengerpart közelsége. Kérdéseim között szerepelt, hogy mennyire érdeklődnek az utasok a kulturális attrakciók iránt, mikor kiválasztják üdülésük helyét. Valamint, hogy mennyire jellemző, hogy a turisták nyaralásuk alatt felkeresnek néhány kulturális vonzerőt. Továbbá szerettem volna meg tudni, hogy az utazási iroda, milyen változásokat vett észre Spanyolországban, melyek a növekvő turizmus következtében keletkeztek, vagyis hogy az elmúlt években érzékelhető volt-e valamilyen fejlesztés, amely a turizmus hatására keletkezett. Emellett érdeklődtem afelől is, hogy a turisták számára melyek a legkedveltebb attrakciók, illetve desztinációk Spanyolországban. Interjúalanyom elmondása alapján, Spanyolország szárazföldi területén, illetve tengerpart menti területein a turizmust külön - külön kell tekinteni, nem hasonlítható össze, hiszen nyilván a tengerpart közelsége nagyobb vonzerővel rendelkezik. Azonban Spanyolország legnagyobb turizmusa Madrid és Barcelona vonzás körzetében érzékelhető. A magyarok nagy része, legalábbis Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosokra vonatkozóan, a legnépszerűbb desztináció Barcelona és környékére tehető. Spanyolország 36

37 déli részén elhelyezkedő területek, általában drágább utazási lehetőségeket kínál, valamint utazási időben is hosszabb. Mivel az átalag magyar ember a tíz napos üdüléseket részesíti előnyben, ezáltal igyekeznek, minél kevesebb időt száni az utazásra és több időt a kikapcsolódásra. Ennek következtében Barcelona kerül preferálásra, hiszen hazánkhoz közelebb helyezkedik el, és a turisták pénztárcáinak is kedvezőbb árakat kínál. Nem mellékesen pedig, az ország legnagyobb és legkülönbözőbb attrakcióival, illetve kultúrájával is rendelkezik. Interjúalanyom szerint az utasok számára legnépszerűbb attrakciók közé sorolhatóak, a szintén Barcelonában található Sagrada Família, valamint a Gaudí házak, illetve Portaventura és az ott található hatalmas vidámpark, valamint ha sport szerelmeseiről esik szó, akkor természetes a Camp Nou Stadion sem hagyható említés nélkül. Néhány futballkedvelő turista elsődleges motivációi között szerepel az is, hogy ellátogathasson az FC Barcelona stadionjába. Beszélgetéseink során, meg tudtam, hogy a kulturális vonzerők nagy szerepet játszanak az utazás desztinációjának kiválasztásában. Miszerint, a turisták legnagyobb része általában a tengerpartra vágyik, ahol kikapcsolódhat, illetve pihenhet, azonban ahogy azt az egyik hipotézisemben is állítottam, a turisták napjainkban, már nem csak a tengerparton való, fürdéssel, napozással, alvással egybekötött pihenésre vágynak, hanem egyre nagyobb a kulturális attrakciók iránti érdeklődés is, mely többek között Spanyolországban is jelentős. Ezt az állításomat interjúalanyom is megerősítette, amely szerint, azok a turisták, akiket kizárólag a tengerpart közelsége, és az ott való kikapcsolódás motivál, Spanyolországtól eltérően más desztinációt is választhatnak, és általában választanak is. Ilyen desztináció például Görögország, ahova a turisták szívesen utaznak, hiszen sokkal olcsóbb, és közelebb is helyezkedik el hazánkhoz, mint Spanyolország, valamint gyönyörű fehér homokos tengerparttal rendelkezik. Ezzel szemben, viszont azok a turisták, akik Spanyolországot választják üdülésük célterületéül, valamilyen kulturális vonzerővel is gazdagítanák üdülésük alatt megszerzett élményeiket, vagyis azok az utasok, akik hajlandóak messzebbre is elutazni, nem valószínű, hogy csak a tengerpart felkeresése fogja őket motiválni. Ettől függetlenül természetesen, nem vitatott, hogy a tengerpart továbbra is kuriózumnak számít, ahova ritkán jut el az ember, éppen ezért mindig is különlegesnek fog számítani. Végül Spanyolországban, a turizmus hatására bekövetkezett fejlődések közé sorolható például az is, hogy a Sagrada Família építkezései felgyorsultak, a templom,b belső területeinek egy része elkészült, melyek látogathatóvá váltak a turisták számára. Kutatásom célja, hogy minél közelebbről megismerjem a megye lakosainak attitűdjét a Spanyolországba való utazással kapcsolatosan, valamint érdekesnek tartom összevetni, 37

38 egy kisebb miskolci vállalkozás működését és egy globális vállalat folyamatait ugyan azzal a témával kapcsolatban. Ebből következően, további szakértői mély interjúkat készítettem, beszélgetéseim alanyaiul további két országos méretű vállalatot választottam, a Vista, illetve a Neckerman utazási irodáit. Úgy gondolom, hogy e két nagyobb méretű vállalat és egy megyeszékhelyi utazási iroda, utaztatásai között számos különbségek fedezhetőek fel. Vannak, akik a márkaimázsra hagyatkozva, egy népszerűbb, mindenki által jól ismert irodát választanak utaztatásuk megszervezéséül, ezzel is bizalmat adva a vállalatnak, ilyenek az utóbb említett két vállalat is. Továbbá természetesen vannak, olyan turisták is, akik kevésbé jól ismert, ám de spanyolországi utaztatásra is specializálódott irodában bíznak, mint a korábban említett Világlátó Utazási Iroda is. A Vista utazási iroda egy utazás közvetítőjével volt szerencsém mély interjút készíteni, melynek során megtudtam, hogy az iroda, már több mint huszonöt éve foglalkozik Spanyolországba történő turisták utaztatásával. Spanyolország mellett számos más országokba is közvetítenek utakat, melyek hasonló népszerűséggel bírnak, ilyenek például Görögország, Bulgária, Egyiptom és Tunézia. Interjúalanyom elmondása szerint, az itteni lakosokra inkább jellemző, hogy Bulgáriát vagy Görögországot választják, mint Spanyolországot, hiszen az előbb említett utak költségei jóval alacsonyabbak az utóbbinál. Tehát, itt is ugyan azt tapasztaltam, mint a korábban említett interjúmban, mely szerint, az olyan utasok kiknek az elsődeles motivációjuk az utazásra nem más, mint egy kikapcsolódás, egy tengerpart melletti helyen, akkor ebben az esetben, természetesen inkább a kedvezőbb árral rendelkező utazást fogják választani, mint például Görögország vagy Bulgária. További információk szerint, az olyan utasok, akik először készülnek Spanyolországba, általában a Costa Brava desztinációját választják utazásuk céljául, hiszen az itt található kulturális attrakciók jól ismertek a köztudatban. Azon turisták körében, akik már sokadszorra választják Spanyolországot, a legnépszerűbb desztinációik közé tartozik Malaga, Madrid, illetve a Kanári-szigetek is jelentős szereppel bírnak az utasok szemében. Az utóbb említett területet, különleges attrakciói miatt is választják, interjúalanyom szerint a legtöbben a Teide hegy iránt érdeklődnek, mely épp úgy a kulturális turizmus természetes eredetű kínálata közé tartozik, mint a hasonlóképpen népszerű fekete homok. Ezen területek mellett, Mallorca iránt is nagyobb érdeklődés figyelhető meg. Mindemellett azt is megtudhattam, hogy a Costa Brava területe nem csupán világszerte ismert attrakciói miatt élveznek elsőbbséget, hanem az ide utazás költsége is kedvezőbb, egy délebben fekvő desztinációénál. 38

39 Beszélgetéseink során választ kaptam olyan kérdésemre is, mely szerint melyek a legnépszerűbb fakultatív programok, melyeket a turisták előszeretettel vesznek igénybe, spanyolországi utazásaik során. Interjúalanyom elmondása alapján, a legkeresettebb programok közé tartoznak a spanyol estek, ahol megismerkedhetnek az ország egyik legjellegzetesebb kultúrájával, a Flamenco tánccal. Itt a turisták is részt vehetnek a műsorban, illetve elsajátíthatnak néhány tánclépést is, így a rendezvény erejéig, ők is azonosulhatnak egy jellemző spanyol kultúrával. Emellett Barcelona, mint fakultatív program, ugyan olyan népszerűségnek örvend, mint az előbb említett program, hiszen itt az élettelen attrakciókat is, épített kulturális örökségeket is megismerhetik, az ide látogatok. Továbbá az utasok motivációi között szerepel a jól ismert spanyol ételek helybeli megismerése is, úgy mint a Paella vagy a Sangria. Mivel utazásaik 8-10 napos időintervallumot foglal magában, így ezen rövid időn belül, általában ezen programokon keresztül ismerhetik meg a legjobban Spanyolországot és hagyományaikat. Annak érdekében, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő lakosok Spanyolországba történő utazásainak attitűdjéről reálisabb képet alkothassak, újabb interjút készítettem az ország egyik legnagyobb és egyben egyik legnépszerűbb utazási irodájával, a Neckerman miskolci kirendeltségű irodájával is. Interjúm alanyául, az iroda egyik segítőkész dolgozója szolgált, akitől beszélgetéseink során számos kielégítő választ kaptam, ezáltal is bővítve eddigi ismereteimet a lakosok utazási szokásairól. Ahogy azt már korábban is említettem, az itt megjelenő márka imázs nagyon erősen jelen van az utasok tudatában, éppen ezért sem véletlen, hogy az egyik legsikeresebb utazási irodaként van jelen Miskolcon is. Beszélgetéseink során, hasonlóképpen kíváncsi voltam, hogy milyen mértékben választják a borsod megyei lakosok Spanyolországot utazásuk célterületéül. Interjú alanyom elmondása alapján, az utazok körülbelül 10%-a választja a spanyol területet, melynek oka többek között, a már korábban is említett magas utazási költségek. Nagyobb százalékkal rendelkeznek azonban, az eddigi tapasztalatoknak is megfelelően, Bulgária, Görögország, illetve itt Törökország is helyet kapott a leggyakoribb célterületek között. Azonban azon utasok kevés százaléka, akik vizsgálati célterületemet választják utazásuk témájaként, a leggyakrabban itt is az előző irodákhoz képest, Costa Brava területét választják. Emellett, jelentős szerepet kapnak a következő desztinációk is, úgy mint Mallorca és Tenerife. Másrészről további hasonlóság figyelhető meg a fakultatív programokat illetően, hiszen beszélgetéseinkből kiderült, hogy a legnépszerűbb fakultatív program itt is a Barcelonában történő városnézés. Továbbá a városhoz közel elhelyezkedő, Montserrat és a sziget körutak is népszerű fakultatív programokként van jelen az oda 39

40 utazók körében. Az interjú során további információt gyűjtöttem a lakosok utazási szokásaikról, mely szerint elsődleges utazási motivációjuk, 50%-ban a kulturális attrakciók, valamint a további 50%-ot a tengerpart iránti érdeklődés teszi ki. Azonban interjú alanyom elmondása szerint, ettől független, habár nem jellemzően, viszont előfordulnak olyan kisebb csoportok, akiknek utazási céljuk kizárólag, a kulturális attrakciók megismerése, ezek az utazások pedig, inkább a szenior korosztályra jellemzőek. Összességében tehát elmondható, hogy a Spanyolországba utazó Borsod Abaúj Zemplén megye lakosai számára, a leginkább felkeresett desztináció, Levante turisztikai régió ezen belül is a fakultatív programok kereteiben igénybe vehető Barcelona, Costa Brava egyik legnépszerűbb városa. Továbbá, hogy az ide utazók elsődleges motivációja épp úgy kulturális attrakciók megismerésére irányul, mint ahogy a tengerpart közelségének a meglétére. Továbbá a kérdőív alapján történő kutatásaim eredményét is ismertetem ebben a fejezetben. A személyes megkérdezéseket, ismerőseim körében, néhány utazás iroda segítségével végeztem el, kérdőívemet 176 fő töltötte ki, a kitöltő alanyok kiválasztása véletlenszerű volt. A kérdőívem két részből áll, az első körben, az utasok általonságban való szokásai ismerhetőek meg. A második részben pedig, azok az utasok véleménye is megismerhető, akik már jártak Spanyolországban, valamint a kérdőív olyan kérdésekkel zárul melyben kiderül, hogy általánosságban milyen képet alkot a magyar ember, leszűkítve a kört a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosokra, azok akik már jártak az országban, illetve azok is akik még nem - a spanyol kultúráról. Bár igyekeztem, hogy a kutatás során minden korosztály, illetve mindkét nem képviselve legyen, a közötti utasok száma felülreprezentált. A nemek közötti arány pedig a következő képen alakult, a nők 65%-ban, a férfiak pedig 35%-ban jelentek meg. A válaszadók iskolai végzettségét tekintve a legmagasabb arányban 49%-ban a szakközépiskolát, illetve gimnáziumot végzők jelentek meg, míg az egyetemet vagy főiskolát végzők száma is közeli arányban 40%-ban voltak jelen, a kitöltők között. Továbbá a havi jövedelmet tekintve a leggyakrabban Ft és a Ft közötti összegeket jelölték meg a legtöbben. Emellett további adatok alapján, kérdőívem kitöltői nagy városban élnek, illetve foglalkozásukat tekintve a leggyakrabban az alkalmazott válasz lehetőséget választották. A válaszadók 42%-a járt már Spanyolországban, a maradék 58% pedig még nem. Azok az utasok, akik még nem jártak Spanyolországban, megjelölték, hogy melyik más országokban volt már szerencséjük ellátogatni, a legmagasabb mértékben Franciaország, 40

41 Ausztria, illetve Horvátország jelent meg, valamint Németországot és Szlovákiát is jelentős számban megemlítették. A kutatás során továbbá kiderült, hogy az utasok 44%-a 2-3 évente utazik, 33%-kuk pedig évente legalább egyszer. Bár az internet világa igen elterjedt napjainkban, ezzel szemben azonban még is, a válaszadó utasok nagy számban, azaz 33%- kuk, még mindig az utazási irodán keresztül, személyesen végzik az utazással kapcsolatos szervezési teendőket. Ettől függetlenül, a szakértői jóslatok szerint az utazási irodákat hamarosan felváltja az interneten való egyéni utazás megszervezése, mely a kérdőívből is jól látszik, hiszen a megkérdezettek túlnyomó része, 56%-ban azt válaszolták, hogy utazásaikat egyénileg szervezik meg általában. Továbbá szerettem volna meg tudni, hogy azok az utasok, akik már jártak Spanyolországban, milyen közlekedési eszközt választottak utazásuk alkalmával, a legtöbben az autóbuszt jelölték meg, ebből arra következtetek, hogy az utasok általában inkább az időigényesebb, ám olcsóbb utazást választják. 4,7% Leggyakrabban választott desztinációk 2,3% 3,5% Costa Brava 5,8% 2,3% 3,5% 31,4% 30,2% 5,8% Costa del Sol Barcelona Madrid Sevilla Valencia Kanári-szigetek Baleár-szigetek Egyéb 12. ábra: Leggyakrabban választott spanyolországi desztincáiók Forrás: Kutatás adatai alapján, saját szerkesztés A legnépszerűbb desztinációk, ahol már jártak spanyolországi válaszadóim, a Costa Bravat, illetve Barcelonát jelölték meg, túlnyomó részben. Ezt az eredményt, a korábbi megállapításokat is megerősíti, mely szerint Spanyolország legnépszerűbb desztinációi közé tartozik Barcelona. Emellett szerettem volna megtudni, hogy a Spanyolországba való utazások során mik motiválták a válaszadókat, közel azonos mértékben jelent meg a 41