Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása?"

Átírás

1 Tovább folytatódik Fekete-Afrika világgazdasági marginalizálódása? Kiss Judit Az elmúlt évtizedekben a globalizálódó világgazdaságban azok az országok értek el jelentős gazdasági növekedést és fejlődést, amelyek sikeresen tudtak bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba, amelyek jelentősen növelték nemzetközi versenyképességüket, s amelyek az elért eredmények egy részét belső gazdasági és társadalmi fejlődéssé tudták konvertálni. Sajnos a fekete-afrikai országok zöme nem ehhez az ország-csoporthoz tartozott. A kérdés az, hogy miért nem: mi magyarázza a lemaradáshoz vezető kimaradást, a növekvő nemzetközi és belső fejlődési szakadékot, a világgazdasági marginalizálódást? Nem csak arra kell válaszolni, hogy milyen okokra vezethetők vissza az előbb említett fejlemények, hanem arra is, hogy milyen következményekkel járnak egyrészt a szubkontinens világgazdasági pozícióját, másrészt az egyes országok gazdasági és társadalmi helyzetét illetően. A legfőbb kérdés természetesen az, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy ez a távolról sem kívánatos állapot ne legyen tartós. A M A R G I N A L I Z Á L Ó D Á S J E L E I Egyes országok, illetve régiók, kontinensek világgazdasági térnyerését, illetve marginalizálódását a nemzetközi tényezőáramlásokban betöltött szerepükkel lehet leginkább érzékeltetni. Ezen belül is kiemelt szerepe van a nemzetközi kereskedelemnek. Ez különösen igaz Afrikára, amelyet a gyarmatosítók (nyerstermék-) export-orientálttá tettek, s amelyet a Bretton Woods-i intézmények (IMF, Világbank) által javasolt Strukturális Kiigazítási Programok (Structural Adjustment Programmes) erőteljes gazdasági liberalizálásra 1 és külkereskedelmi nyitásra bírtak rá a 80-as években. A GATT Uruguayi Fordulójának lezárulása, a WTO 1995-ös létrejötte és az EU-val 2000-ben megkötött Cotonou Megállapodás 2 pedig további liberalizációs kötelezettséget rótt az afrikai országokra. Mindezek eredőjeként az afrikai országok világgazdasági integrációja és gazdasági nyitottsága 3 jelentősen megnőtt: az es 38%-ról re 43%-ra nőtt, vagyis jelenleg az afrikai kontinens GDP-jének több mint 40%-a kerül nemzetközi forgalomba, ami magasabb, mint az OECD-országok átlaga. Ugyanakkor a nagyarányú és növekvő nyitottsága ellenére Afrika súlya nemhogy nőtt volna a világkereskedelmen belül, de drasztikusan csökkent. Míg 1980-ban Afrika világexporton belüli súlya közel 6% volt, addig 2002-re 2,0%-ra csökkent, s a világimporton belüli 4,6%-os részesedése pedig 2,1%-ra 4, vagyis Afrika teljesítménye elmaradt a többi fejlődő régió teljesítményétől. Fekete-Afrika pedig a világexportnak mindössze 1,5%-át adja a 70-es évek elejei 3,5%-kal szemben (a Dél-afrikai Köztársasággal együtt), míg a világimportból is csupán 1,4%-kal részesedik. Fekete-Afrika világexporton belüli súlyvesztése a Világbank számításai szerint (African Economic 230

2 Indicators 2005) évi 70 milliárd dollárnyi veszteséget jelent 5, vagyis ötször akkorát, mint a beáramló segélyek értéke. Afrika természeti adottságai ellenére a turizmusból származó bevétele a világ turizmusból származó bevételeinek csupán 2%-át adja. Ettől valamivel magasabb a világ (nem olaj) nyersanyag-exportjából való részesedése, de ez is csökkenő tendenciát mutat: 1970-ben 9% volt, s jelenleg 3% körül van. (SZIGETVÁRI 2003) Régió a Export Világ Afrika b 5,9 4,2 3,0 2,2 2,2 2,1 2,0 Észak- Afrika c 2,1 1,7 1,0 0,7 0,7 0,6 0,5 Fekete- Afrika d 3,7 2,5 1,9 1,5 1,5 1,5 1,5 Ázsia 17,9 15,6 16,9 21,6 24,3 23,7 23,3 Latin- Amerika 5,5 5,6 4,2 4,4 5,5 5,5 5,9 Import Világ Afrika b 4,6 3,6 2,9 2,5 2,1 2,2 2,1 Észak- Afrika c 1,4 1,6 1,2 0,9 0,7 0,8 0,7 Fekete- Afrika d 3,1 2,1 1,6 1,6 1,3 1,4 1,4 Ázsia 13,1 15,2 15,9 21,9 21,1 21,0 20,8 Latin- Amerika 6,1 4,2 3,7 4,7 5,7 5,8 5,7 1. táblázat. A fejlődő régiók részesedése a világkereskedelemben, (%) Forrás: Handbook of Statistics. UNCTAD a Becslés c Szudánnal együtt b Dél-Afrikával együtt d Fekete-Afrika Szudánnal és Dél-Afrikával együtt A fenti jelenség legfőbb oka, hogy az afrikai országok legtöbbikének exportja továbbra is egy vagy néhány, alapvetően nyerstermék exportjától függ 6, amelyek áralakulása az esetek többségében kedvezőtlen volt az exportőr számára, ami a terms of trade, vagyis a kereskedelmi cserearányok romlásához vezetett. 7 Az alacsony szintű iparosodás és az elégtelen gazdasági növekedés következtében nem tudták exportstruktúrájukat jelentősen diverzifikálni 8, exportjuk hozzáadott értéket és a feldolgozott termékek részarányát növelni 9, s sok esetben még a hagyományos termékek esetében is el kellett szenvedniük a piaci részarány-vesztést. A nyitottság ellenére bekövetkező marginalizálódás alapvetően arra vezethető vissza, hogy Afrika például az ázsiai fejlődő országokkal ellentétben azelőtt nyitott a világgazdaság felé, mielőtt gazdasága fejlődött és versenyképessé vált volna. Ugyanakkor kedvező jelként értékelhető, hogy egyes afrikai országok (például Kenya) új termékekkel jelentek meg a világpiacon (vágott virág, kertészeti termékek, feldolgozott cikkek). 231

3 Habár a különböző kereskedelmi liberalizációs intézkedések (GATT-WTO, GSP, Loméi Konvenciók, Everything but Arms 10 ) következtében elvileg javult az afrikai országok piacra jutási lehetősége, ezt nem minden esetben tudták kihasználni: például a nem megfelelő infrastruktúra, a raktározási és szállítási kapacitás hiánya, a termékek versenyképessége, minősége stb. következtében. Ráadásul az afrikai országok számára fontos termékek (például az agrártermékek esetében) nem javult nagymértékben a piacra jutás, az agrárvámok továbbra is sok esetben prohíbitívek, s a fejlett országok magasan maradó belső agrártámogatásai továbbra is kizárják a versenyből az afrikai termékeket. A nemzetközi kereskedelem mellett a világgazdasági integráció és a globalizáció másik motorja a nemzetközi működőtőke áramlás. S ez az a terület, ahonnan ugyancsak kimaradt Afrika, illetve népességéhez és GDP-jéhez képest alulreprezentált. Míg 1982 és 1987 között évi 1 milliárd dollárnyi FDI (Foreign Direct Investment) áramlott Fekete-Afrikába, vagyis a fejlődő országokba áramló FDI 5,4%-a, addig 2000-ben 5,8 milliárd dollárnyi 11, vagyis a fejlődő országokba áramló tőkének 2,3%-a, s a világ tőke-exportjának pedig 0,4%-a (!) irányult Fekete-Afrikába. Bár a helyzet azóta némileg javult, de ezzel együtt sem érte el soha a Fekete-Afrikába áramló tőke a világ tőkeexportjának 2%-át sem évi átlag Afrika Világ Fekete- Afrika Fejlődő országok Fekete- Afrika/ Fejlődő országok Fekete- Afrika/ Világ 3,4 3,2 3,7 2,3 6,4 5,2 5,4 1,3 0,9 0,8 0,4 1,7 1,2 1,7 2. táblázat. Az Afrikába irányuló tőkeexport (FDI) alakulása 1992 és 2003 között (millió dollár, illetve %) Forrás: World Investment Report 2004, UNCTAD A fenti fejlemény részben megmagyarázza Fekete-Afrika világkereskedelmi marginalizációját, hiszen egyértelmű a pozitív korreláció a külföldi tőke beáramlása és a kereskedelem növekedése között. Ráadásul az Afrikába áramló tőkének jelentős része nem a gazdasági és exportnövekedést elősegítő zöldmezős beruházásokban öltött testet, hanem részben spekulációs jellegű portfolió beruházásokban, részben pedig az állami vagyon privatizálásában (MKANDAWIRE 2005). Amennyiben termelő beruházásra került sor, az elsősorban a kitermelőiparban 12, a turizmus, valamint a telekommunikáció területén következett be, illetve a feldolgozóipari ágazatok közül a monopóliummal rendelkezőket (sörgyártás, cementipar, bútoripar) részesítette előnyben. Ráadásul a tőkebeáramlás egyenlőtlenül oszlott meg az országok között: 2001-ben a Fekete-Afrikába áramló közvetlen külföldi beruházásnak 48%-a (!) a Dél-afrikai Köztársaságba és 7,8%-a Nigériába áramlott. A legfőbb származási országok, befektetők a volt gyarmatosítók, illetve újabban a távol-keleti (japán, kínai, hongkongi, maláj) befektetők. Afrikának a külföldi tőkeáramlásokból való alacsony részesedése alapvetően a befektetések magas politikai és gazdasági kockázatával magyarázható, hiszen becslések szerint (BHATTACHRYA et 232

4 al. 1997) a befektetések megtérülése amennyiben materializálódik Afrikában magasabb, mint a többi fejlődő régióban. További visszatartó tényezők a belső piacok kis mérete és az importbehatolás hatására bekövetkező szűkülése, a közszolgáltatások elégtelensége, az infrastruktúra fejletlensége és az alacsony gazdasági növekedési ütem. Ráadásul Fekete-Afrika tőkeszegénységét csak fokozza, hogy Afrikát nagy mennyiségű tőke hagyja el: 1970 és 1996 között 193 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki a kontinensről, több mint Afrika 1996-os összes adósságállománya, ami 178 milliárd dollár volt. A nagyarányú tőkemenekítés következtében Afrika nettó tőkeexportőrré, vagyis nettó hitelezővé vált. Igen sok ország esetében a kiáramló tőke nagyobb, mint az illető ország összes adósságállománya. (BOYCE NDIKUMANA 2000). Afrikában tehát az alapvető kérdés nem csak az, hogy hogyan lehetne a külföldi tőkét a kontinensre vonzani, de az is, hogy hogyan lehetne a külföldre menekített hazai tőkét visszacsábítani. Az áru- és tőkeforgalom mellett a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásnak, a világgazdasági integrálódásnak egy további területe a munkaerő-áramlás. Ennek egyik formája a külföldi munkavállalás, amely akkor lehet kedvező hatással a kibocsátó országok gazdasági fejlődésére, ha nem rontja a hazai munkaerő-helyzetet és a külföldön dolgozók hazautalásai javítják az ország fizetési mérlegét. Mivel Afrika esetében elsősorban és nagy tömegében a többnyire képzetlen s otthon munkanélküli munkaerő hagyja el az országot s az esetek többségében nehezen talál legális munkalehetőségét, így a migránsok hazautalásai nem sokat javítanak a kibocsátó ország pénzügyi helyzetén. Más a helyzet a magasan képzettek kivándorlásával: amennyiben munkát találnak, jövedelmük egy részét hazautalják s egy idő után maguk is hazatérnek, akkor pozitív hatással lesznek országuk gazdasági és társadalmi fejlődésére. De amennyiben a brain drain formáját ölti kivándorlásuk, az egyértelműen veszteség az ország számára s tovább növeli a kibocsátó ország képzettségi, szellemi marginalizálódását. Afrika marginalizálódásának legfrissebb jele a világ és Afrika közötti digitális szakadék növekedése. Míg a világon az internetpenetráció 16%-os, s Észak-Amerikában 68%-os, Ausztráliában 53%-os és Európában 36%-os, addig Dél-Amerikában 14%-os, s Afrikában pedig mindössze 3%-os, vagyis meglehetősen reménytelen helyzetben van, különösen ha figyelembe vesszük, hogy Fekete- Afrikában az ezredfordulón az írástudatlanság 44%-os volt, a gyerekeknek csak 68%-a iratkozott be az elemi iskolába és csak 1/3-uk végezte el, s a korosztálynak csak 18%-a jár középiskolába. Ugyanakkor némi reményre ad okot a tendencia: 2002-ben 12 volt az ezer főre jutó személyi számítógépek száma, 30%-kal több mint két évvel megelőzően (AHWIRING-OBENG 2001). A M A R G I N A L I Z Á C I Ó O K A I É S K Ö V E T K E Z M É N Y E I A fentiekben igen vázlatosan bemutatott világgazdasági marginalizáció egyik következménye, illetve megnyilvánulása, hogy Afrika, s ezen belül is Fekete-Afrika világgazdasági súlya igen csekély. Áru- és Régió GDP Népesség szolgáltatásexport Afrika 3,2 2,1 12,4 Fekete-Afrika 2,5 1,5 11,2 Nigéria és DAK nélkül 1,3 0,7 8,2 Világ 100,0 100,0 100,0 3. táblázat. Afrika világgazdasági súlya, 2003 (%) DAK = Dél-afrikai Köztársaság Forrás: World Economic Outlook, September 2004, IMF adatai alapján 233

5 Mind a világ GDP-jéhez, mind pedig a világexporthoz való csekély hozzájárulás alapvetően az afrikai GDP alacsony szintjének következménye, ami annak tudható be, hogy Afrikában az ezredfordulót megelőzően, vagyis a globalizáció kiteljesedésének időszakában a reál GDP növekedési üteme mind a világátlagtól, mind pedig a fejlődő országok átlagától jelentősen elmaradt, ráadásul erőteljes ingadozást mutatott. Habár az ezredfordulót követően valamelyest emelkedett a GDP növekedési üteme 13 elsősorban a nyerstermékek kedvezőbb áralakulása, a javuló makrogazdasági politikák, a kedvezőbb időjárás (Etiópia, Ruanda) és egyes fegyveres konfliktusok rendezése és a kormányzat teljesítményének javulása következtében s a világátlag körül alakult, de továbbra is jelentősen elmarad a fejlődő országok átlagától. Ugyanakkor kedvező jel, hogy a 90-es évek közepe óta 15 országban tartósan 6% felett volt a GDP növekedési üteme és a prognózisok is optimisták: 2006-ra 5,8%-os s 2007-re pedig 5,5%-os növekedési ütemet jósolnak Fekete-Afrika egészére. 14 A múlthoz hasonlóan elképzelhető, hogy a növekedési ütemek a szerint fognak szórni, hogy olajexportőr, vagy olajimportőr országról van-e szó: 2005-ben az olajexportőr afrikai országok növekedési üteme ugyanis 5,5% volt, míg az importőröké 4,4% Világ 3,4 4,1 Fejlődő országok 4,1 5,8 Afrika 2,3 4,3 Fekete-Afrika 2,3 4,2 4. táblázat. A reál GDP évi növekedési üteme (%) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Természetesen a GDP növekedési üteme nem sokat mond az illető régió vagy ország helyzetéről. Szükségszerű, hogy figyelembe vegyük a népesség növekedési ütemét, a GDP abszolút mértékét, vagyis 1 főre eső mértékét, a GDP forrásait és felhasználásának mikéntjét. Ha Afrika esetében megnézzük az l főre eső GDP alakulását, ez már korántsem mutat a fentiekhez hasonló kedvező képet, hiszen például 1973 és 1990 között mindössze évi 0,09%-kal nőtt, s 1990 és 2001 között pedig 0,16%-kal 15, a kontinens magas, 2,8%-os népességnövekedési üteme következtében. Ennek eredőjeként Afrika l főre eső GDP-je az 1990-es 1385 dollárról 2001-re csupán 1410 dollárra emelkedett a világ 5154, illetve 6043 dolláros szintjéhez képest, vagyis a világátlag 26,9%-áról 23,3%-ra csökkent (!) a 10 éves időszak alatt. Ami Fekete-Afrika l főre eső GDP-jét illeti, az 1995-ben a Dél-afrikai Köztársaság nélkül 280 dollár volt, vagyis az akkori világátlag 6%-a, s 2000-ben alacsonyabb volt, mint 1970-ben, vagyis egy átlagos afrikai ma nem él jobban, mint egy generációval korábban. Előrejelzések szerint 2020-ra 359 dollárt érne el a fekete-afrikai l főre eső GDP, vagyis az akkori világátlag 5,2%-át (SZIGETVÁRI 2003). Természetesen az l főre eső jövedelem erőteljes szórást mutat: a Világbank adatai szerint ben amit Afrika évének neveztek az 1 főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income) Burundiban 100 dollár, míg a Seychelles szigeteken 7000 dollár volt. (African Development Indicators 2005). A fenti adatok tudatában aligha lehet csodálkozni azon, hogy jelenleg Fekete-Afrikában a lakosság 44%-a 1 dollárnál kevesebből kénytelen megélni naponta, vagyis a nemzetközi statisztikák szerint is szegénynek, s így a társadalmi és gazdasági folyamatokból kirekesztettnek, marginalizáltnak számít. Ráadásul a szegények abszolút száma 1981 és 2002 között megduplázódott, 164 millióról 314 millióra nőtt a 700 milliós népességen belül. Ugyancsak nem meglepő, hogy a világ 48 legkevésbé 234

6 fejlett országa közül 34 Afrikában található s a világ 32 legalacsonyabb Human Development Indexszel rendelkező országából 24 Afrikában van. 16 A globalizáció s az Afrikára kényszerített kereskedelmi liberalizáció, a kereskedelmi korlátok leépítése, az olcsó import beáramlása csak tovább növelte a szegénységét azáltal, hogy több millió farmer és kistermelő ment tönkre s sokan elvesztették állásukat. Kimutatták, hogy a legszegényebb 20% jövedelemcsökkenése sokkal erőteljesebb volt a lakosság többi részénél. Így Afrika világgazdasági marginalizálódása az országon belüli egyenlőtlenségek növekedésével s a lakosság újabb rétegeinek marginalizálódával járt együtt. Ezt csak felgyorsítani fogja az információs és kommunikációs technológia terjedése (még ha lassú is), hiszen az internethozzáférés újabb választófalat fog húzni a haves és a have-nots közé 17, s immáron nemcsak anyagi, de szellemi értelemben is. Ami az afrikai GDP források szerint megoszlását illeti, a világ többi országával, s különösen a fejlődő országokkal (például az újonnan iparosodó országokkal) ellentétben nem következett be az afrikai országok iparosodása, sőt egy bizonyos dezindusztrializáció tanúi is lehetünk. Míg a 60-as és 70-es években nem utolsó sorban az importhelyettesítő iparosítási törekvések következtében az ipari hozzáadott érték a GDP-nél gyorsabban nőtt, a rugalmassági együttható 1,10 és 1,03 volt, addig a 80-as években 0,75-re és a 90-es években pedig 0,65-re csökkent. A dezindusztrializációs folyamat részben a nagyfokú kereskedelem liberalizációnak, a növekvő versenynek, részben az állami vállalatok tönkremenetelének tudható be. Következésképpen Afrika gazdasági növekedése továbbra is alapvetően az agrárszektor teljesítményétől függ, ami még mindig a munkaerő 70%- át foglalkoztatja. A 90-es években Fekete-Afrikában a mezőgazdasági termelés növekedési üteme évi 2,5% volt, vagyis kismértékben elmaradt a 2,6%-os népességnövekedési ütemtől. Az agrárszektor szerény és az ipar meglehetősen csekély teljesítményéből következik, hogy a fekete-afrikai gazdasági növekedés hajtóereje a szolgáltatások voltak, amelyek részaránya a GDP előállításában a 60-as évek 33,6%-áról 1998-ra 49,1%-ra nőtt, míg az agrárszektor részaránya 45,2%-ról 23,9%-ra csökkent az iparé pedig 21,2%-ról 25,1%-ra nőtt. A szolgáltatások részarányának növekedése azonban Afrikában nem a modernizáció és a gazdasági fejlődés következménye volt, hanem sokkal inkább a gazdaság informalizálódásának, a középosztályok pauperizálódásának, a vidéki exodus felgyorsulásának. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Régió Afrika 40,1 20,8 25,8 29,5 34,1 49,7 Fekete- Afrika 45,2 23,9 21,2 25,1 33,6 49,1 5. táblázat. Az afrikai gazdaság strukturális átalakulása és között, a GDP %-ában Forrás: SURÁNYI 2003: 356. Ami a GDP felhasználását illeti, az elégtelen gazdasági teljesítmény következtében s az alacsony l főre jutó GDP eredőjeként meglehetősen alacsony szinten vannak a hazai megtakarítások, amelyek pedig az elégtelen külföldi tőkebeáramlás körülményei között az egyetlen forrását nyújtanák a beruházásoknak. Így a beruházások szintje szintén elégtelen a gazdaság élénkítéséhez. Ráadásul Afrikában mind a megtakarítási, mind pedig a beruházási ráta csökkent a 90-es évek második felében a korábbi időszakhoz képest. 235

7 ,6 17,1 21,0 20,1 18,5 20,5 21,7 23,4 21,1 20,0 19,3 20,0 19,0 20,6 21,6 21,1 6. táblázat. A megtakarítási és beruházási ráta alakulása Afrikában Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Az alacsony gazdasági növekedési ütem pedig nem teszi lehetővé az export megfelelő bővülését, ami a kereskedelmi cserearányok romlása és az import változatlan szinten maradása, esetleg növekedése esetén csökkenti a kereskedelmi mérleg többletét, kereskedelmi mérleg- és folyó fizetési mérleghiányt idézvén elő és 1997 között Fekete-Afrika exportjának értéke évi 4,5%-kal nőtt, míg importjáé 5,4%-kal, s bár az 1998 és 2007 közötti időszakban javult a helyzet (évi 11,5%-os export-értéknövekedés az évi 9,2%-os importnövekedéssel szemben), mindez nem tette lehetővé a folyó fizetési mérleg egyensúlyba kerülését: az 1998-as 17,7 milliárd dolláros folyó fizetési mérleghiány 2005-re csak 6,6 milliárd dolláros hiánnyá szelídült. A mérleghiányt egyrészt a tőkemérleg többlete, másrészt a külföldi tőkebeáramlás tudta ellensúlyozni. Folyó fizetési mérleg ,7-14,4-0,7-7,4-12,6-12,2-10,8-6,6 Tőkemérleg 1 4,0 4,2 3,4 4,2 4,6 4,0 5,2 3,8 Pénzügyi mérleg 2 15,5 10,8-2,2 3,9 9,1 6,5-6,1 2,9 Fizetési mérleg 1,8 0,6 0,5 0,7 1,1-1,7-11,7 0,1 7. táblázat. Fekete-Afrika fizetési mérlegének alakulása (milliárd USD) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján 1 Tőkemérleg = az államháztartás és egyéb szektorok viszonzatlan átutalásai 2 Pénzügyi mérleg = a közvetlen és portfolió befektetések, illetve egyéb befektetések egyenlege Habár az utóbbi években javult Afrika pénzügyi helyzete, nőttek a tartalékai (1998 és 2005 között Afrika esetében 41,3 milliárd dollárról 168,6 milliárd dollárra, illetve Fekete-Afrika esetében 27,9 milliárd dollárról 85,9 milliárd dollárra) nem utolsó sorban az olaj és egyéb nyerstermékek áremelkedésének köszönhetően, a kontinens még ma is küzd a 70-es-80-as években felhalmozott adósságállomány kezelésével. 236

8 Afrika 282,7 281,3 269,9 258,5 271,1 294,6 305,8 282,1 Fekete- Afrika 220,0 221,4 215,1 208,3 218,9 238,2 251,1 233,8 8. táblázat. Afrika adósságállománya (milliárd dollár) Forrás: World Economic Outlook, April 2006, IMF adatai alapján Habár a fenti táblázat tanúsága szerint Afrika adósságállománya nem nőtt drasztikusan az ezredforduló körül, ez mégis jelentős terhet jelent az afrikai gazdaságra és 2005 között az afrikai országok adósságállománya GDP-jük 67%-át tette ki és exportbevételeik 21-35%-át voltak kénytelenek adósságtörlesztésre fordítani, míg a fejlődő országok mindössze 5-6%-át. A paradoxon, hogy az afrikai országok már régen kamatostól visszafizették a felvett hiteleket, mégis adóssághegyet görgetnek maguk előtt: 1970 és 2002 között az afrikai országok 540 milliárd dollár kölcsönt vettek fel és 550 milliárd dollárt visszafizettek, mégis 295 milliárd dolláros adósságállományuk van. Fekete- Afrika esetében 294 milliárd dollárnyi hitel felvételére került sor, amiből 268 milliárdot visszafizettek, de még mindig 210 milliárd dollárral tartoznak a hitelezőknek (BOYCE NDIKUMANA 2000), vagyis Afrika nettó erőforrás kibocsátó. A hatalmas adósságállomány csökkenti a megtakarításokat, visszafogja az állami és magánberuházásokat s ezáltal a gazdasági növekedést és a szegénység csökkentésének lehetőségét. Csekély vigaszt nyújt, hogy a fekete-afrikai országok adósságállománya a különböző adósságkezelési eljárások következtében viszonylag kedvező szerkezetű, hiszen zöme (2005-ben 94%-a) hosszú lejáratú volt és 76%-ával hivatalos hitelezőknek (kormányoknak, nemzetközi szervezeteknek) tartozott Afrika. K I Ú T - L E H E T Ő S É G E K Ahhoz, hogy Fekete-Afrika külső (világgazdasági) és belső (társadalmi) marginalizálódását megállítsuk, aligha javasolható a világgazdaságtól való leszakadás, valamilyen fajta delinking, vagy a 60-as évek önerőre támaszkodó gazdaságpolitikai törekvésének felmelegítése. A globalizáció folyamataiból való kimaradás csak további lemaradást eredményez. Ezért olyan irányú gazdaságstratégiára és politikára lenne szükség, ami lehetővé tenné, hogy Afrika is profitálni tudjon a globalizációból. Ehhez elsősorban belső gazdasági és társadalmi fejlődésre lenne szükség, amihez természetesen a külső erőforrásokat is fel kell és lehet használni. Azok az országok, amelyeknek sikerült gyors gazdasági növekedést elérni (például a délkeletázsiai kis tigrisek vagy Kína) alapvetően a beruházásokat helyezték előtérbe. Ehhez egyrészt a hazai erőforrásokat kellene aktivizálni, a magánszektort erősíteni és az országban meglévő vagy külföldre menekített pénzügyi erőforrásokat beruházássá konvertálni. A magánszektort Afrika esetében tágan kellene értelmezni, vagyis nem csak a kitermelőiparban és egyes iparágakban tevékenykedő nagy cégeket kell érteni alatta, de a kisvállalkozókat, a farmereket és a szolgáltatókat is. Ha a külföldi tőke észleli a hazai tőke beruházási kedvét, kevésbé fog bizonytalankodni, pláne ha tudatában lesz az elérhető hozamoknak. Amennyiben a hazai magán és állami beruházásokat a termelő szféra mellett a fizikai infrastruktúra (utak 18, vasutak, kikötők, repterek) kiépítésére, modernizálására és a humán erőforrás fejlesztésére (oktatásra) fordítják, akkor növelhetik Afrika versenyképességi előnyeit. Ezeket az előnyöket ma még akárcsak a gyarmatosítás idején alapvetően a nyerstermékek jelentik, hiszen ezek adják az exportbevételek 70-80%-át. Ezt az adottságot kellene Afrika előnyére 237

9 fordítani: a világgazdaság energia- és nyersanyag-éhsége ugyanis erőteljesen megnőtt az utóbbi évtizedekben, nem utolsó sorban Kína továbbra is igen magasan maradó gazdasági növekedési üteme és beruházási boom-ja következtében. Nem véletlen, hogy Kína egyre aktívabbá válik Afrikában 19. Ezt kellene kihasználni, de nem úgy, hogy a korábbi gyarmatosítóktól, fejlett országoktól való függést egy feltörekvő világhatalomtól való függésre cseréli Afrika. Az alkupozíció erősítéséhez egyrészt a gazdaság fejlesztésére, modernizálására van szükség, amihez természetesen szükségszerű a külföldi tőkét igénybe venni. A tőke vonzása önmagában nem elég, az kell, hogy minél nagyobb része termelő beruházásban, infrastruktúra (utak, kikötők, repterek) építésében öltsön testet. A tőkeforrás diverzifikálása segíthetné újabb egyoldalú függések kialakulását. Másrészt az alkupozíció alakítása nagymértékben függ a politikától, a kormányzás milyenségétől, attól, hogy sikerül-e a korrupciót, ha nem is felszámolni, de legalább is csökkenteni. Ehhez azonban a demokratizálódási folyamat felgyorsulására lenne szükség, ami meglehetősen időigényes folyamat. Ahhoz, hogy Afrika is minél előnyösebben kapcsolódjék be a nemzetközi munkamegosztásba arra lenne szükség, hogy a jelenlegi nyerstermék-exportorientáció, monokultúra némileg átalakuljon. Ennek egyik lehetősége az exporttermékek feldolgozottsági fokának növelése, a hozzáadott érték emelése. A másik az export diverzifikálása. Rövidtávon valószínű, hogy az elsőre van nagyobb lehetőség, következésképpen a külföldi tőkével, a multinacionális vállalatokkal, esetleg Kínával ilyen irányba kellene tárgyalni, a feldolgozott nyerstermék exportot technológia transzferrel kellene összekötni. A sikeres exportnövelés alapvető feltétele egy szelektív liberalizációval párosuló exportorientált gazdaságpolitika megvalósítása, az export WTO konform eszközökkel való támogatása, az infrastruktúra fejlesztése (utak, kikötők) és a vámkezelési eljárások egyszerűsítése. Az exportlehetőségek kihasználásához azonban kedvező nemzetközi környezetre is szükség van, például arra, hogy a fejlett országok csökkentsék agrártámogatásaikat, megnyissák elzárt piacaikat, leépítsék nem-vámjellegű kereskedelmi korlátaikat, s hogy a világkereskedelem tovább liberalizálódják, valamint, hogy a WTO égisze alatt folyó Dohai Forduló a fejlődő országok érdekei figyelembe vételével záródjék, vagyis megvalósuljon speciális és differenciált kezelésük (KISS 2005, KOUSARI 2005). A világgazdaságba való sikeres bekapcsolódásnak további feltétele Afrika pénzügyi helyzetének javítása. Ennek egyik vonulata az exportbevételek növelése, a külföldi tőke vonzása, valamint a fejlesztési segélyek növelése. Jelenleg Afrikában az l főre jutó segélybeáramlás 37 dollár az 1992-es 40 dollárral szemben. A fejlődő országoknak el kellene érniük, hogy a fejlett országok betartsák 0,7%- os ígéretüket, vagyis, hogy mindenkori GDP-jük 0,7%-át segélyként nyújtsák a fejlődő országoknak s a segélyeket ne politikai és gazdasági érdekek mentén, hanem rászorultsági alapon osszák el. Afrika érdeke az lenne, hogy a segélyek felhasználásában szabad kezet kapjon, vagyis hogy azokat olyan területek felé tudja terelni, amelyek fejlesztése alapvető szükségszerűség, de amely területek iránt, mind a hazai, mind a külföldi befektetők kevésbé mutatnak érdeklődést (oktatás 20, egészségügy, ivóvíz-ellátás, vidékfejlesztés). A pénzügyi helyzet javításának másik eleme az afrikai eladósodás kérdésének megoldása, a nettó kiáramlás megakadályozása 21. Átfogó és végleges megoldást kell találni erre a problémára, amely jelentősen akadályozza, hogy Afrika magasan fenntartható gazdasági növekedési ütemet (évi 7-8%) érjen el, hiszen még ha lehetővé is válna a GDP erőteljes növelése, ennek egy jelentős részét elvinné az adósságtörlesztés. Az UNCTAD becslései szerint évi 10 milliárd dollárnyi nettó forrásbeáramolásra lenne szükség FDI és segélyek formájában a magas növekedési ütem fenntartásához. Ugyancsak Afrika világgazdasági marginalizálódását csökkentené, ha Afrika a kontinens országaival való kapcsolatok erősítésén keresztül kapcsolódna be a világgazdaságba. Jelenleg Fekete-Afrikában több regionális integráció is működik, például a CEEAC (Economic Community 238

10 of Central African States), a CEPGL (Economic Community of the Great Lakes Countries), a COMESA (Common Market for Eastern and Southern Africa), az EAC (East African Community), az ECOWAS (Economic Community of West African States), a SACU (South African Customs Union), a SADC (Southern African Development Cooperation) vagy az UDEAC (The Central African Economic and Customs Union), de mindezekkel együtt Afrikában az intraregionális kereskedelem részaránya mindössze 10%. Az afrikai regionális integrációk sikeres működését ugyanis több tényező akadályozza: az országok közötti fejlettségbeli különbségek; az egymással kapcsolatba lépő országok inkább kompetitív, mint komplementer gazdasági és exportstruktúrája; az egymás közötti infrastrukturális hálózat fejletlensége; az egyes országok befelé forduló, alapvetően importhelyettesítő gazdaságpolitikája; a szabad tényezőáramlás útjában lévő akadályok; a politikai akarat és bizalom hiánya; a helyi konfliktusok és törzsi villongások; az integrációban való részvétel eltérő motivációja; az integrációs előnyök egyenlőtlen megoszlása. 22 A fenti jelenségek legtöbbike a gyarmati múlt következménye. Pedig az integráció sok olyan előnnyel is járna, amely elősegíthetné az afrikai országok sikeres világgazdasági integrációját: nőne a piac nagysága, a gazdasági és politikai stabilitást növelvén vonzóbbá tenné a régiót a külföldi befektetők számára, a közös infrastruktúra-fejlesztés kevésbé költséges lenne, az egységes fellépés növelné a régió alkuerejét. A fentieken túl az afrikai országok egész kontinensre kiterjedő összefogása (például a NEPAD 23 keretében 24 ) esetleg elősegítheti, hogy közösen lépjenek fel nemzetközi fórumokon (például a WTO-ban a kereskedelmi feltételek számukra előnyös alakításáért, vagy további adósság-elengedésért). Amennyiben Afrika világgazdasági marginalizációja a gazdaság megerősödése, modernizációja következtében csökken s a globalizációból Afrika is profitál, akkor ezzel párhuzamosan lesz lehetőség a belső (társadalmi) marginalizálódás csökkentésére. J E G Y Z E T E K 1 Ennek legfőbb elemei az alábbiak voltak: árliberalizálás, bérbefagyasztás, támogatáscsökkentés, valutaleértékelés, néhány alacsony hatékonyságú állami monopólium megszüntetése, állami vállalatok privatizálása, az állam szociális kiadásainak csökkentése, a nem-vámjellegű kereskedelmi akadályok felszámolása, a vámtarifák csökkentése, a pénzügyi tranzakciók liberalizálása stb. 2 A részletekről lásd: KISS Amit az export és import értékének a GDP-hez viszonyított arányával lehet kifejezni. 4 Holott Afrika lakossága az adott évben a világ lakosságának 12,4%-át tette ki (World Economic Outlook September 2004). 5 A regionális GDP 21%-át. 6 Fekete-Afrika 47 országa közül 39-nek két termék adja az export több mint 50%-át: Angola nyers kőolaj és gyémánt = 96%, Botswana gyémánt és nikkel = 82%, Burundi kávé és tea = 87%, Etiópia kávé = 62%, Gabon nyers kőolaj = 78%, Guinea alumínium és gyémánt = 69%, Kongói NK gyémánt = 84%, Malawi dohány 65%, Nigéria nyers kőolaj 91%, Szudán nyers kőolaj 81%, Uganda kávé és dohány 65%, Zambia réz és kobalt 56%. 239

11 7 Az UNCTAD becslései szerint, ha a kereskedelmi cserearányok az 1980-as szinten maradtak volna, akkor Afrika világkereskedelmi súlya a mainak duplája lenne. A Világbank becslése szerint az 1970 és 1997 között elszenvedett cserearány-romlás vesztesége a fekete-afrikai országok összesített GDP-jének 119%-ával egyenlő. 8 Exportjuk 80%-át még mindig az olaj és az olajon kívüli nyerstermékek teszik ki. 9 Az agrártermékek 90%-a még ma is nyerstermék formájában hagyja el Afrikát. 10 Erről részletesen lásd: KISS ben például egyedül Ausztriába áramlott ennyi tőke. 12 Becslések szerint (KOUSARI 2005) az Afrikába irányuló külföldi befektetések 80%-a a kitermelőiparba áramlott ban Fekete-Afrikában 4,2%, 2004-ben 5,1% és 2005-ben 5,2% volt. 14 Becslések szerint (African Development Indicators 2005) tartósan 5%-os növekedési ütemre lenne szükség ahhoz, hogy a szegények száma ne emelkedjék. 15 A megfelelő mutatók a fejlődő országok esetében 1,58% és 1,93%, illetve 1,35% és 1,46% voltak. 16 Az l főre eső egészségügyi kiadás például 13 dollár, s 16 országban 10 dollár alatt van. Az átlagos életkor 47 év, a világ HIV-fertőzötteinek 2/3-a Afrikában él. A lakosság 80%-ának nincs villany a lakásában s a lakosság fele nem jut vezetékes ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz.. 17 Amit Lai Olurode, nigériai szociológus neo-bipolarizmusnak hív (Olurode 2003). 18 Afrikában az utaknak mindössze 20%-a aszfaltozott ban például Kína nyerstermék-importjának 8,1%-át és agrártermék-importjának pedig 5,4%-át szállította Afrika (Mayer Fajarnes 2005) 20 Az oktatás, s különösen a lányok oktatása hozzájárulhat a népességnövekedési ütem csökkenéséhez. 21 Az UNCTAD becslése szerint a Fekete-Afrikából kiáramló összegek 25%-át a kamattörlesztések és a profitrepatriálások teszik ki, 30%-át a tőkemenekítés és a fennmaradó részt, 45%-ot a cserearány-romlás. 22 A regionális integrációkról lásd: Yang Gupta New Economic Partnership for African Development. 24 A NEPAD-ról részletesen lásd: NEPAD F E L H A S Z N Á L T I R O D A L O M AFRICAN DEVELOPMENT INDICATORS, 2005 = AHWIRENG-OBENG, F The Knowledge Revolution and African Development, in Africa Insight 30, 3-4: 3-9. BHATTACHRYA, O. MONTIEL, P. SHARMA, S Can Sub-Saharan Africa Attract Private Capital Flows? in Finance and Development, 3-6. BOYCE, J.K. NDIKUMANA, L Is Africa a Net Creditor? New Estimates of Capital Flight from Severely Indebted Sub-Saharan African Countries, , Political Economy Research Institute, University of Massachusetts, Amherst, Massachusetts. CHOU, Y.K. KHAN, H Explaining Africa s Growth Tragedy: A Theoretical Model of Dictatorship and Kleptocracy, The University of Melbourne, Research Paper No. 922:

12 Economic Development in Africa, Debt Sustainability, Oasis or Mirage? UNCTAD/ GDS/Africa/2004/1 E.o0.II.D.37I KISS, JUDIT 2005 A fejlődő országok a világkereskedelemben, in Külgazdaság, XLIX, 7-8: KISS, JUDIT 2006 Az Európai Unió fejlesztéspolitikája az ezredforduló után, Budapest, kézirat, 27 old. KOUSARI, KAMRAN 2005 Africa s Development and External Constraints, Africa in the World Economy The National, Regional and International Challenges, Fondad, The Hague, LESHABA, MARVIN 2003 A Critical Analysis of Africa s Efforts at Regional Integration, Policy Brief 30, Witwaterstand. MAYER, J. FAJARNES, P Tripling Africa s Primary Exports: What? How? Where?, UNCTAD, Discussion Paper No. 180: 33. MKANDAWIRE, THANDIKA 2005 Maladjusted African Economies and Globalisation, in Africa Development XXX, 1-2: NEPAD 2002 Declaration on Democracy, Political, Economic and Corporate Governance, OLURODE, L Gender, Globalisation and Marginalisation in Africa, in Africa Development XXVII, 3-4: SUBRAMANIAN, A. TAMIRISA, N.T Is Africa Integrated into the Global Economy?, in IMF Staff Papers 50, 3: SURÁNYI SÁNDOR 2003 A demográfiai helyzet és a fejlődés fenntarthatósága Afrikában, in Blahó András (szerk.) Elmaradottság fejlődés átalakulás, BKÁE, Budapest, old. SZIGETVÁRI TAMÁS 2003 Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban, in MAJOROS PÁL (szerk.) Világgazdasági régiók, Perfekt Kiadó, Budapest, old. YANG, Y. GUPTA, S Regional Trade Arrangements in Africa, IMF, Washington, D.C. World Economic Outlook, IMF különböző számai World Economic Situation and Prospects as of mid-2006, UN, New York

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KISS

Részletesebben

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION

MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION MAGYAR AFRIKA TÁRSASÁG AFRICAN-HUNGARIAN UNION AHU MAGYAR AFRIKA-TUDÁS TÁR AHU HUNGARIAN AFRICA-KNOWLEDGE DATABASE ------------------------------------------------------------------------------------ KISS

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel

Adatelemzés Excellel és SPSS-sel Adatelemzés Excellel és SPSS-sel NEDELKA ERZSÉBET Tartalom 1. Adatgyűjtés 2. Gazdaság és növekedés 3. Kereskedelem 4. Versenyképesség 5. Excel adatelemzés modulja 6. SPSS alapjai Adatgyűjtés, szakirodalom

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája

A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája A gazdasági növekedés és a relatív gazdasági fejlettség empíriája Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Már a 20. század közepén is jelentős jövedelmi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment

Részletesebben

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 2. NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN. A világgazdaság és a világrend Bacsi - Nemz gazd 1 A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 6,3milliárd fı Bruttó termelés: -ben > 35 trillió

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A globális világrendszer kialakulása

A globális világrendszer kialakulása SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A globális világrendszer kialakulása 2008/09. tanév, 2. félév Globalizáció és magyar társadalom II. Páthy Ádám Mi a globalizáció? - Diana hercegnı

Részletesebben

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re

Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés re Makrogazdasági helyzetkép, kitekintés 2016-2017-re Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. MKT - Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest, 2016. október 20. Négyes válság volt - egy maradt

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2017. június 21. 8:30-tól 2017. I. negyedév 2017 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26.

Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása. A nemzetközi fizetési mérleg november 26. Külgazdasági kapcsolatok nyilvántartása A nemzetközi fizetési mérleg 2018. november 26. http://gtk.uni-miskolc.hu/gei/bankozi Nemzetközi fizetési mérleg: forgalmi típusú statisztikai kimutatás, amely az

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2017. III. negyedév 2017 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt.

Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. Növekedési pólusok, exportpiaci átrendeződések a világgazdaságban Nagy Katalin Kopint-Tárki Zrt. A világgazdasági átrendeződések és hatásuk a magyar exportpiaci lehetőségekre, a gazdasági növekedésre és

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban. Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság

Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése

Részletesebben

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása

Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Globális pénzügyek és a biodiverzitás finanszírozása Kell-e finanszírozni a biodiverzitást? A biodiverzitást a környezet változásai szabják meg Változások: természetesek+mesterségesek Változások a rugalmasságot

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik . A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki

Részletesebben

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM DURVA SZEMCSÉS GABONA ÉS BÚZA EXPORTÁLHATÓ KÉSZLETEI NÖVEKEDNEK MÍG A RIZS KÉSZLETEI CSÖKKENEK Jelentős exportőrök végső durva szemcsés gabona készletei várhatóan tovább

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2017

Konjunktúrajelentés 2017 Konjunktúrajelentés 0 A DUIHK. Konjunktúra felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0. április. DUIHK Konjunktúrajelentés 0 Miért fontos? Gazdasági helyzet Munkaerő piac Gazdaságpolitika

Részletesebben

A magyarországi EU-s támogatások elemzése

A magyarországi EU-s támogatások elemzése A magyarországi EU-s támogatások elemzése 2007-2015 Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 08. 1 Mintegy 14 ezer Mrd Ft (kohéziós, agrár és minden egyéb!) támogatás hatásainak elemzése Több mint

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Nemzetközi fizetési mérleg Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni,

Részletesebben

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Kínai álom - kínai valóság PPKE BTK Budapest 2014. november 22. Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában Csanádi Mária (MTA KRTK) Nie Zihan (BNU SEBA) Li Shi (BNU SEBA) Kérdések és hipotézisek Kérdések:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján Budapest, 27. június 28. A fizetési mérleg alakulása a negyedéves adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. június 29-én először publikálja

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Gyorsuló növekedési pályán

Gyorsuló növekedési pályán BIZTONSÁGOS JELEN VERSENYKÉPES JÖVŐ V a r g a M i h á l y n e m z e t g a z d a s á g i m i n i s z t e r e l ő a d á s a a z L V. K ö z g a z d á s z V á n d o r g y ű l é s e n Gyorsuló növekedési pályán

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás

Részletesebben

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (balance of payments) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról

SAJTÓANYAG. a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról Budapest, 2004. június 1. SAJTÓANYAG a Magyarországra érkező külföldi közvetlen tőkebefektetések nagyságáról A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem formájában megvalósult működőtőke-befektetések

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM

GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM Ausztrália elősegíti a búza kivitelét GABONA: VILÁGPIACOK ÉS KERESKEDELEM A tavalyi rekord termés után, Ausztrália tovább helyezi a régi termés készleteit a 2017/18 kereskedelmi év (Július-Június) első

Részletesebben

dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök

dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök dr. Vereczkey Zoltán PMKIK elnök 1 IMF által javasolt megoldások Jövedelemadó emelés Ingatlanadó, lakás-áfa emelés Elbocsátások, bércsökkentés Nyugdíjcsökkentés Minimálbér-csökkentés Privatizáció A magyar

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben