Diplomás pályakövetési adatok Adminisztratív adatbázisok integrációja
|
|
- Anna Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Adminisztratív adatbázisok integrációja
2 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Adminisztratív adatbázisok integrációja Nyüsti Szilvia Veroszta Zsuzsanna Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály
3 Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP / A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem kiemelt projekt intézkedési keretében a Diplomás Pályakövető Rendszer megvalósítása során. A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Kiadja az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József Szerzők: Nyüsti Szilvia, Veroszta Zsuzsanna Tördelés: Szabó Attila ISSN X Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft kiadványa az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja. Minden jog fenntartva Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2014.
4 Tartalom 3 Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke... 5 Adatintegráció a diplomás pályakövetésben Az adatalapú döntéshozás igénye Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban Röviden az adatintegrációs eljárásról Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok Az adatintegráció módszertana Az adatok forrása A kutatás célcsoportja A végzettek szociodemográfiai jellemzői Képzési életút A 2009/2010-es végzettség jellemzői Továbbtanulás A továbbtanulás időzítése A továbbtanulás iránya A végzettek státusza a vizsgálat időpontjában A frissdiplomásokat foglalkoztató munkáltatók jellemzői A frissdiplomás munka jellemzői Az alkalmazás minősége Munkaidő és mellékállás A főmunka vertikális illeszkedése A frissdiplomás jövedelmek jellemzői Intézményi összevetés Agrár képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Informatika képzési terület Jogi képzési terület Műszaki képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület... 86
5 4 Tartalom Társadalomtudomány képzési terület Pedagógusképzés képzési terület Természettudomány képzési terület Szakos összevetés Alapképzés Egységes osztatlan képzés és mesterképzés A leggyakoribb frissdiplomás foglalkozások jellemzői Agrár képzési terület Bölcsészettudomány képzési terület Gazdaságtudományok képzési terület Informatika képzési terület Jogi képzési terület Műszaki képzési terület Orvos- és egészségtudomány képzési terület Társadalomtudomány képzési terület Pedagógusképzés képzési terület Tanári képzés Sporttudomány képzési terület Természettudomány képzési terület Hivatkozások számú melléklet: Az adatintegrációba bevont adatkörök tartalma
6 Tartalom 5 Ábrák jegyzéke 1. ábra. A végzettek, a éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%) ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása (%) ábra. A végzettek korcsoportok szerinti megoszlása munkarendenként (%) ábra. A végzettek, a évesek és a teljes népesség megoszlása állandó lakóhelyük települése szerint (%) ábra. A végzettek képzési életúttípusok szerinti megoszlása (%) ábra. A végzettek megoszlása a vizsgált képzésre való belépés időpontja alapján (%) ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési típusok szerint (%) ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása munkarendek szerint (%) ábra. A 2009/2010-es tanévben megszerzett végzettség megoszlása képzési területek szerint (%) ábra. A végzettek nemek szerinti megoszlása képzési területenként (%) ábra. A végzettek képzési típusok szerinti megoszlása képzési területenként (%) ábra. A végzettek munkarendek szerinti megoszlása képzési területenként (%) ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési típusonként (%) ábra. Az abszolutóriumot követő továbbtanulási arányok képzési területenként (%) ábra. Az új képzésre való belépés időzítése a továbbtanulók százalékában (%)... 29
7 6 Tartalom 16. ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési típusonként a továbbtanulók százalékában (%) ábra. Az új képzésre való belépés időzítése képzési területenként a továbbtanulók százalékában (%) ábra. A továbbtanulás iránya képzési típusok szerint az új képzést kezdők százalékában (%) ábra. A mesterképzésen továbbtanulók megoszlása a vizsgált végzettség képzési típusa szerint (%) ábra. A vizsgált végzettség képzési területéhez képest más továbbtanulási célt választók aránya képzési területenként az új képzést kezdők százalékában (%) ábra. Az új képzésüket nem a vizsgált végzettség intézményében megkezdők aránya a továbbtanulók százalékában (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza nemek szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza korcsoportok szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza az állandó lakóhely településének típusa szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési típusok szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza munkarendek szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza képzési területek szerint (%) ábra. A végzettek munkaerő-piaci és tanulmányi státusza intézmények szerint (%) ábra. A munkáltató gazdálkodási formája a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A munkáltató gazdálkodási formája képzési területenként a foglalkoztatottak százalékában (%)... 42
8 Tartalom ábra. A munkáltató gazdasági ágazata a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A munkáltató alkalmazottainak száma képzési területek szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint nemenként (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége szerint életkori csoportonként (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és az állandó lakóhely településtípusa szerint (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési típusa szerint (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük munkarendje szerint (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások megoszlása az alkalmazás minősége és vizsgált végzettségük képzési területe szerint (%) ábra. Munkaidő-kombinációk a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk az állandó lakóhely településének típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%)... 54
9 8 Tartalom 48. ábra. Munkaidő-kombinációk a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. Munkaidő-kombinációk a végzett májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A frissdiplomás foglalkoztatottak megoszlása FEOR főcsoportok szerint (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya nemenként a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása nemenként (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya életkori csoportonként a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása életkori csoportonként (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya az állandó lakóhely településtípusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása az állandó lakóhely településtípusa szerint (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés típusa szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés típusa szerint (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés munkarendje szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés munkarendje szerint (%) ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a vizsgált képzés képzési területe szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a vizsgált képzés képzési területe szerint (%)... 64
10 Tartalom ábra. A felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozók aránya a végzett májusi státusza szerint a foglalkoztatottak százalékában (%) ábra. A foglalkoztatott frissdiplomások FEOR főcsoport szerinti megoszlása a végzett májusi státusza szerint (%) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása nemenként (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga képzési területenként és nemenként (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása életkori csoportonként (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az állandó lakóhely településtípusa szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga az állandó lakóhely megyéje szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés típusa szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés munkarendje szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a vizsgált képzés képzési területe szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett májusi státusza szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a végzett képzési életútja szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató gazdálkodási formája szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató főtevékenysége szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a munkáltató mérete szerint (Ft/hó)... 75
11 10 Tartalom 78. ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása az alkalmazás minősége szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása a foglalkozás minősége szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása FEOR főcsoportok szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása munkaidő-kombinációk szerint (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az agrár képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a bölcsészettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a gazdaságtudományok képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az informatika képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a jogi képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a műszaki képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként az orvos- és egészségtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a társadalomtudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a pedagógusképzés képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó)... 88
12 Tartalom ábra. A frissdiplomások bruttó havi összjövedelmének átlaga és szórása intézményenként a természettudomány képzési terület foglalkoztatottjainak körében (Ft/hó) táblázat. A legnagyobb kibocsátású alapszakok frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó) táblázat. A legnagyobb kibocsátású mesterszakok és egységes osztatlan képzések frissdiplomásainak átlagos havi bruttó összjövedelme és annak szórása a foglalkoztatottak körében (Ft/hó) táblázat. Az agrár képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A bölcsészettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A gazdaságtudományok képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. Az informatika képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A jogi képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A műszaki képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A társadalomtudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A pedagógusképzés képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem
13 12 Tartalom 12. táblázat. A tanári képzés frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A sporttudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem táblázat. A természettudomány képzési terület frissdiplomás munkavállalóinak leggyakoribb foglalkozásai és az adott foglalkozáshoz kötődő arányok és átlagjövedelem
14 Diplomás pályakövetési adatok Adatintegráció a diplomás pályakövetésben Az államigazgatási adatbázisok integrációjának célja az állami adminisztratív adatállomány kiaknázása a rendelkezésre álló adattartalmak elemi szintű, ám anonimizált összekapcsolásával. A frissdiplomásokra vonatkozó állami adatbázisok integrációja az egyéb szférákban zajló hasonló célú törekvéseknek is mintaként szolgálhat. Az adat-összekapcsolás eredményeinek ismertetése előtt épp ezért hasznosnak véljük áttekinteni a téma elméleti és gyakorlati előzményeit, az eljárás lépéseit, valamint az adatkezelés- és felhasználás kritikus pontjait. Az adminisztratív céllal gyűjtött adatok másodlagos, statisztikai célú felhasználására a nemzetközi gyakorlatban számos példa ismert. E folyamatot hivatott erősíteni az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK. számú irányelve is, amely a közigazgatási szervek birtokában lévő adatok és más dokumentumok elsődleges céljukon túli felhasználását szorgalmazza. Magyarországon ezt a módszertant a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló évi CI. törvény teszi lehetővé, amely preambulumában kimondja, hogy az államnak és az államigazgatási szerveknek kötelessége, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket előzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják, és ehhez adminisztratív céllal gyűjtött adatokat is felhasználjanak. Fontos tehát látnunk, hogy az államigazgatási adatintegráció során létrejött adatbázisok adattartalmának felhasználásában a társadalomtudományi kutatás mellett elsősorban az adatalapú szakpolitikai döntéshozás számára nyílnak lehetőségek. Az elvi teljes körűséget biztosító adatbázisok már meglévő forrásokra építve alkalmasak az ágazati vezetői információs rendszerek többszintű kiszolgálására, amely egyfelől a költségeket csökkenti, másfelől a ciklikus összevethetőséget biztosítja. Az adatalapú döntéshozás igénye Az evidence based szemlélet terjedésével az adminisztratív adatok szerepe, súlya felértékelődött. A szakpolitika és a közélet adatigénye a nemzetközi adatgyűjtési indikátor programok mellett az államigazgatási adatbázisok összekapcsolásában, újrafelhasználásában is megmutatkozik (Halász, 2010). Az oktatásban mint a modern társadalom egyik alrendszerében bekövetkezett komplexitás-növekedés a tervezhetőség csökkenésével is járt, amely az értékelés, mérés középpontba kerülését eredményezte az új közigazgatás számára, a bizonytalanságok csökkentése érdekében (Halász, 2002). A párhuzamosan zajló decentralizációs tendenciák mindemellett az állami beavatkozások közvetetté válását is jelentették, amely ugyancsak a kimenet verseny, piacorientáció mérésének irányába hat (van Vught, 1993). Az oktatáspolitika irányából tekintve a tényekre alapozott döntéshozás törekvése a kétezres években vált dominánssá, nagyrészt az oktatást is érintő gazdasági jellegű szemléletváltás és az ehhez kapcsolódó megváltozott irányítási technikák következtében (Halász, 2009). Jól példázza ezt a felsőoktatási kibocsátás mérése (diplomás pályakövetés) iránti fokozódó figyelem is, de még inkább a minőségbiztosítási rendszerek egységesítése, és az oktatás területén zajló nemzetközi adatgyűjtési programok életre hívása (pl. a teljesítménymérések, kompetencia-mérések), illetve az oktatási adatok kezelésére, validálására létrejött szervezetek sora (pl. a BERA (British Educational Research Association) az EERA (European Educational Research Association) vagy akár az OECD) (Lásd erről Gáti, 2009).
15 14 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Az adminisztratív adatbázisok integrációjával foglalkozókat, vagyis az adatok előállítóit az adatok iránt mutatkozó fokozott igénynek és figyelemnek arra kell ösztönöznie, hogy a felhasznált adatbázisok kezelésének módját, felhasználásuk korlátait és lehetőségeit kutatói módszerekkel rögzítsék. Nyilvánvalóan ide tartozik magának az adatnak és a ténynek a megkülönböztetése, a felhasznált adatbázisok természetének feltárása, a bevont változók és forrásuk paramétereinek definiálása és az adatkapcsolás révén vizsgálható problémák meghatározása (Veroszta, 2011). A pályakövetési célú adatkapcsolás esetében ez egyfelől a bevont adatbázisok Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megismerését jelenti, másfelől a vizsgálati populáció a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások és a vizsgálati cél(ok) definiálását. Utóbbi kapcsán átfogóan a felsőoktatási életút és a frissdiplomás kibocsátás elemzését tekinthetjük az adatkapcsolás kitűzött céljának, amely szakpolitikai indíttatásból egy diplomás pályakövetési indikátorrendszer irányába mutathat, kutatási megközelítéssel pedig a felsőoktatási kilépés leírására és az azt meghatározó tényezők magyarázatára törekszik. Mindkét igény teljesülésének azonban csak egy pontosan körülhatárolt és részletesen definiált adatkezelés képezheti alapját, amelynek biztosítása feltétlenül kutatás-módszertani feladat. A megvalósult pályakövetési célú adatintegráció kutatási zárótanulmányának célja ezen alapfeltételek biztosítása a későbbi felhasználás érdekében. Pályakövetési célú adatintegráció a nemzetközi gyakorlatban A diplomás kibocsátás mérésében a survey típusú adatfelvételek mellett egyre nő a meglévő államigazgatási adatok felhasználásának jelentősége. Az adminisztratív adatforrások használatának a skandináv országokban különösen kiforrott gyakorlata és kultúrája van. Gál (2013) összegzése alapján az adatintegrációs praxis kiszélesítésében Svédország játszik vezető szerepet, ahol a 2006-tól kiépített LADOK adatbázis mára a végzettek 10 százalékáról tartalmaz információkat, beleértve munkahelyi adataikat is, hosszú távú pályakövetést téve így lehetővé. Az adminisztratív adatok pályakövetési célú felhasználására Svédországban ezen túlmenően is széles körben látunk példákat, tekintettel a skandináv állami statisztikai intézetek kiterjedt hivatalos azonosítási rendszerére. Ezen intézetek már engedélyeztek hivatalos azonosító rendszer felhasználásán alapuló többszörös adminisztratív adatbázis-kapcsolást (Nordbotten, 2010), amelynek köszönhetően számos különböző témát átfogó regiszter, hivatalos adatbázis jött létre. Az adminisztratív adatok gyűjtésének és felhasználásának gyakorlata a skandináv kultúra része. Finnországban és Svédországban az 1700-as évek közepétől léteznek az állampolgárokat felmérő, lakóhelyalapú adatbázisok. Emellett Svédországban igen korán, már 1947-ben bevezették az egységes egyéni azonosító rendszert, amelyet a közszféra minden adminisztratív egysége használ, és a bankok, biztosítótársaságok is átveszik a technika fejlődésének előrehaladtával az 1960-as évek óta elektronikus úton. A regiszterek adattartalma a survey típusú kutatások alappopulációjának meghatározásában, a minta kialakításában is alapvető fontosságú (Wallgren Wallgren, 2011). A diplomás pályakövetés adatintegráción alapuló svéd gyakorlatából a LADOK mellett a svéd felsőoktatási szolgáltatások képviselete (Swedish Agency for Higher Education Services) által működtetett NyA adatbázist fontos kiemelnünk, amely a központosított felsőoktatási jelentkezési és felvételi rendszer adatait tar-
16 Diplomás pályakövetési adatok talmazza és csatornázza át egyéb adminisztratív rendszerekbe. Kimondottan a felsőoktatási kibocsátás vizsgálatára létrehozott kutatási kezdeményezések közül a Göteborgi Egyetem FUR-kutatócsoportjában zajlik longitudinális, survey és regiszteralapú adatokat egyaránt feldolgozó szisztematikus vizsgálat. 1 Az államigazgatási adatok szervezett, rendszerszerű gyűjtésének Finnországban is több évtizedes hagyománya van. A statisztikai és adminisztratív alapokon nyugvó vizsgálatok többnyire a Finn Statisztikai Hivatal 2 adatállományára támaszkodnak. A Hivatal egyfelől gyűjti és feldolgozza, másfelől publikálja az oktatási szektorra vonatkozó információkat. Törmälehto (2008) összegzése alapján a Finn Statisztikai Hivatal összefüggő statisztikai regiszterek rendszerével rendelkezik, és 1990 óta Finnország népszámlálási és lakóhelyekre vonatkozó felméréseit kizárólag regiszterekből végzi el. A regiszterek adattartalmát survey típusú vizsgálatok adatbázisába is beépítik, csökkentve a válaszadási terheket (pl. LFS, EU SILC). A regiszterek információi emellett felhasználhatóak a survey adatok minőségének ellenőrzésére is. A fentiek mellett a munkaügyi adminisztráció számos regisztere is felhasználható oktatási vonatkozású vizsgálatokban, előrejelzésekben. A felsőoktatási adatkezelés észt gyakorlata a felsőoktatási intézmények teljes körében lehetővé teszi a végzettek pályakövetését. A rendszer a felsőoktatási intézményekben működő hallgatói információs rendszerek adattartalmát integrálja egy nemzeti adatbázisba, a 2005 ben alapított EHIS 3 -be (Eesti Hariduse Infosusteem), amely a hallgatók mellett a teljes tanulói populáció adatait tartalmazza, az alapfokú oktatástól a felsőfokúig az oktatás minden szintjét és formáját lefedve. A rendszer az egyének tanulók, hallgatók, tanárok mellett az intézményekről, képzésekről, kiadott végzettségekről is tartalmaz adatokat. Az EHIS fő célja az adminisztráció és a statisztika biztosítása, a program központi irányítású. A regiszterben tárolt adatok egy része jogi, adminisztratív felhasználás alá is esik. Az EHIS tehát egy integrált adminisztratív oktatási adatbázis, az érintett hatóságok körén kívül korlátozott (engedélyhez kötött) hozzáféréssel. További például munka-, adóügyi adminisztratív adatbázisok integrálására eseti jelleggel került már sor. Pályakövetési célú adatintegráció a hazai gyakorlatban A magyar gyakorlatban az államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációjának első, pilot jellegű megvalósítására 2010/11-ben került sor a hazai Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) keretein belül. A program megvalósítója az Educatio Nonprofit Kft., amely a teljes hazai központi diplomás pályakövetési rendszer számára biztosít szakmai hátteret a TÁMOP kiemelt projekt révén. A diplomás pályakövetés esetében tehát olyan adminisztratív adatbázisok összekapcsolásáról van szó, amelyek a felsőoktatási tanulmányi életút mellett a diploma utáni munkaerő-piaci eseményeket is regisztrálják. Az integrációs eljárás során ezt megelőzően az alábbi négy államigazgatási adatbázis egyénsoros összekapcsolására került sor: Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), Foglalkoztatási és Szociális
17 16 Diplomás pályakövetési adatok 2013 Hivatal (FSZH). Az adatintegráció alapját a FIR képezte, az alappopulációt a 2009-ben végzettek teljes évfolyama alkotta, amelynek tanulmányi és szocio-demográfiai adatait egységes, ám anonim kódolással egyéni szinten kötötték össze a további három adatbázisban található egyénsoros adatokkal. Az eljárás megvalósítását a Neumann Nonprofit Kft. végezte. (Az eljárásról és eredményekről bővebben lásd: Garai Veroszta, 2013) Röviden az adatintegrációs eljárásról Az adminisztratív adatbázisok integrációjának lényege, hogy már rendelkezésre álló, teljes körű nyilvántartásra épülő adatbázisok információtartalmát egyéni szinten, ám a személyi azonosítást lehetetlenné tévő kódok segítségével a lebonyolításért felelős szervezet, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) egyesíti. A 2013-ban megvalósított adatkapcsolás eljárásának alapját a Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) kiemelt végzett alappopuláció a felsőoktatásban 2009/2010-ben diplomát szerzettek teljes köre képezte. Ezen alapsokaság adataihoz egyénsorosan rendeltük hozzá a év tavaszán az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban rögzített adminisztratív adatokat. Az adatkapcsolás technikai alapja egy kapcsolati kódképző hash algoritmus, amely minden rekordot meghatározott bemeneti adatok alapján hash-azonosítóval lát el. Az algoritmus a kialakításából következően visszafejthetetlen, a jogszabályi előírásoknak és az alkalmazott technológiai megoldásoknak (beépített véletlenszám-generátor stb.) köszönhetően csak az adott adatintegráció lebonyolításához használható fel. (A folyamat részletes leírását lásd: Fodor Veroszta, 2013.) Az adatintegráció révén létrejött végleges adatbázist a létrehozásért felelős szerv, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) a törvényi rendelkezéseknek megfelelően egy adathordozón közadattárba helyezi, ezzel biztosítva az ahhoz való szabad hozzáférést. Az adatintegráció értékelése: lehetőségek és korlátok Az adminisztratív adatbázisok összekapcsolásából fakadó előnyök számba vétele során egyik fontos szempontként a hatékonyság merül fel. Ez egyfelől költséghatékonyságot jelent. Az összekapcsolás költsége az adatkérőt terheli mind az adatszolgáltatók, mind az adatkapcsolást végző szervezet felé. A survey típusú kutatások jelentős anyagi és időbeli adatfelvételi költségei azonban ez esetben nem jelentkeznek, hiszen már meglévő adatállományról van szó. Mindemellett az adatintegráció időben is hatékony lehet. A meghatározott vizsgálati időpont rögzítése után az adminisztratív adatok bármikor hozzáférhetőek, a kutatás elvileg megkezdhető, nem szükséges az adatfelvételi szakasz beiktatása. Felhasználási szempontból az adatintegráció legfőbb hozadékának kétségtelenül a teljes körűséget tekinthetjük. A teljes körűség nyilvánvalóan csak elvi szinten valósul meg, hiszen erősen befolyásolja a bevont adatbázisok feltöltöttsége és adatminősége. Az adatok elvi teljes körűsége nem pusztán mennyiségi előny. Az adminisztratív adatbázissal kiküszöbölhető ugyanis a reprezentativitás (hiányának) kérdése, és főként a válaszadás/válaszmegtagadás esetleges szisztematikus torzító hatásának mérési és korrigálási problémái is megszüntethetők. A teljes körű adatbázisok integrációjával igen jelentős elemszámú adatbázisok létrehozására nyílik lehetőség, szemben a mintavételes kutatások esetszámaival. A nagy elemszám nem-
18 Diplomás pályakövetési adatok csak az alkalmazható elemzési eljárások körét tágítja ki, hanem az elvileg teljes lefedettséggel (egyenlő bekerülési esélyekkel) kombinálva lehetővé teszi speciális, atipikus élethelyzetek és kis képzési, munkavállalói csoportok elemzését is. Jóllehet az adminisztratív adatbázisok merev kategorizációja a kutatási megközelítés szempontjából nem mindig kedvező, a későbbi összekapcsolhatóság, bővíthetőség tekintetében feltétlenül előnyös. Az integrált adatbázisok ezáltal longitudinális vizsgálatok alapját képezhetik, egyéni szinten rögzítve időbeni változásokat. A survey típusú vizsgálatok esetében ehhez költség- és időigényes hosszú távú panelvizsgálatok szükségeltetnek, amelyek ráadásul igen kitettek a panelkopásnak. Az adminisztratív adatbázisok számos esetben nehezen hozzáférhető vagy megragadható adatok kiaknázására adnak lehetőséget. Az alkalmazott objektív kategorizáció az összevethetőség, összekapcsolhatóság mellett számos besorolási kérdésnél is hasznos lehet. Az olyan nagy kiterjedésű, rögzített kódlistát tartalmazó változók esetében, mint a munkáltató ágazata, a munkaviszony vagy a foglalkozás, lehetőség nyílik közvetlenül a hivatalos kategorizáció alkalmazására. Ezek a besorolások a survey adatfelvételek esetében gyakran nyitott kérdésekre épülő utólagos kódolást igényelnek. Mindemellett az állami adatbázisokba történő adatszolgáltatás kötelező és szankciókhoz kötött jellege révén olyan nehezen mérhető vagy nagy válaszmegtagadással jellemezhető változókhoz férhetünk hozzá, mint a hivatalosan rögzített jövedelmi szint vagy a foglalkoztatási körülmények számos mutatója. Míg a személyes adatfelvételek esetén a szubjektív megítélés mércéje eltérő lehet, az államigazgatási adatbázisok keretfeltételei, jóllehet nem torzításmentesek, de stabilak és egységesek. A 2013-ban megvalósított pályakövetési célú adatintegráció tapasztalatai azt mutatják, hogy az adminisztratív adatbázisok esetében az egyik fő problémát a bevont nyilvántartások által nem lefedett, azokból szisztematikusan kieső alcsoportok jelentik. Számos esetben az adatbázisok természetéből adódóan egyes csoportok nem jelennek meg az adatbázisban. A diplomás kibocsátás esetében ez alapvetően a nem foglalkoztatott, ám hallgatói avagy inaktív státusszal sem rendelkezők körére vonatkozik. Az adatbázisok eltérő funkciójából fakadó hiányok mellett előzetesen nem paraméterezhető adathiányokkal is számolni kell. Ez esetben a fő problémát nem is a rendelkezésre nem álló adatok mennyisége okozza, hanem az a tény, hogy az adathiányok okai a statisztikai nyilvántartás nem ismert jellegéből adódnak, ezáltal az értelmezés során ezekkel nem is kalkulálhatunk. A primer adatfelvételen nyugvó kutatásokhoz képest az adminisztratív adatbázisok kutatási célú feldolgozásának lehetőségeit számos esetben rugalmatlanság korlátozza. Ez egyrészt az előzetesen rögzített kategóriákból adódik. Az adminisztratív (nyilvántartást szolgáló) és a társadalomtudományi (elemzési célú) kategorizáció épp a különböző elvárások miatt eltérő természetű adatstruktúrákat eredményez. Egyes esetekben a statisztikai kategorizáció túlságosan részletező, máskor a kutatás számára diszfunkcionális összevonásokat tartalmaz. (Jól érzékelhető mindez például a végzettek elhelyezkedésére vonatkozó regionális adatok hiányán.) Mindemellett az előbbi okból a rendelkezésre álló változók köre is korlátozott. Az adminisztratív célú adatgyűjtés a hivatalos nyilvántartáson alapuló részleges képet mutathatja, alapvetően objektív adatokra korlátozódva, amelyek nem egészülnek ki a vélekedések, értékelések, motivációk értelmezést segítő kombinációival. E tekintetben (is) kétségbevonhatatlan a survey jellegű adatfelvételek előnye. A változóhiányok esetében a szubjektív változók mellett a társadalomtudományi kutatásban bevett
19 18 Diplomás pályakövetési adatok 2013 háttérváltozók kiesésével is számolni kell. Így például az adminisztratív nyilvántartásoknak alapvetően nem célja a szociodemográfiai háttér megragadása. A rendelkezésre álló adatok mennyisége és struktúrája mellett azok minősége is problémát okozhat. A szankcióhoz kötött, kötelező adatszolgáltatás növelheti az érvénytelen/nem megbízható adatközlés mértékét. E zavaró tényező korrigálására az adatbázisok összevetése alkalmazható. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, az adatminőség becslési eljárással is javítható, más adatbázis adataira támaszkodva helyesbíthetők az esetleges torzítások. A diplomás pályakövetési rendszer programjának megvalósítása során végrehajtott államigazgatási adatintegráció ismertetésével, eredményeinek közreadásával tehát egy olyan példaértékű gyakorlat bemutatására törekszünk, amely a számos nehezítő tényező ellenére eredményesen megvalósult. E megvalósítás lépései, szakmai döntései, nehézségei pedig bizonyára fontos támpontot nyújthatnak a hasonló törekvésekhez a tanulmány szakmai anyaga alapvetően ezt a célt szolgálja. Az adatintegráció módszertana Az Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztálya 2013-ban második alkalommal valósította meg a meglévő állami adminisztratív adatbázisok pályakövetési célú összekapcsolását. Az adatintegráció célja ezúttal is a frissdiplomások munkaerő-piaci kilépésének pontos és minél teljesebb körű megragadása volt, aminek eredményei mind az ágazati döntéshozásban, mind kutatásokban, mind pedig a szélesebb közvélemény tájékoztatásában kamatoztathatók. A megvalósult adatkapcsolás alapját a döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosítását rendező évi CI törvény adja, amelynek 4. paragrafusa feljogosítja az állami vezetők meghatározott körét arra, hogy különböző adatkezelők birtokában meglévő adatok egyénsoros, ám anonim összekapcsolását kezdeményezzék. A folyamat pontos végrehajtását a 335/2007. (XII.13.) kormányrendelet taglalja, amely az adatbázis ily módú létrehozásáért felelős szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki. Az adatok forrása A 2013-ban zajlott adatintegráció során a felsőoktatásban 2009/2010-ben végzettek képzési adataihoz rendeltük hozzá a 2012 tavaszára vonatkozó, munkaerő-piaci adminisztratív adatbázisokból rendelkezésre álló adatokat. Az eljárás során anonimizált módon, ám egyéni szinten kapcsolódtak össze a végzettekről a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásaiban szereplő személysoros adatok. Az első adatbázis a felsőoktatási képzés részletezett adatait, utóbbi kettő a munkaerő-piaci státusz fő mutatóit biztosítja a pályakövetési célú vizsgálat számára. Az adatkapcsolásba bevont adatkörök pontos tartalmát az 1. számú melléklet részletezi.
20 Diplomás pályakövetési adatok A kutatás célcsoportja A kutatás célcsoportját a 2009/2010-es tanévben hagyományos szakpáros, egyetemi vagy főiskolai képzésben, alap,- és mesterszakon vagy egységes, osztatlan képzésben végzettséget szerzett frissdiplomások adják (N= fő). Az elemzés céljainak megfelelően e fent lehatárolt célcsoport változhat, amit minden esetben külön jelzünk a zárótanulmány során. Végzettek alatt azokat értjük, akik az adott időszakban ( ) abszolutóriumot szereztek. A jogászoknál, általános orvosoknál, fogorvosoknál és gyógyszerészeknél az egyetemi szinten végzettséget szerzőket is az osztatlan képzésekről kikerülők közé soroltuk. A hitéleti képzésben abszolváltak kimaradnak az elemzésből. A végzettek szociodemográfiai jellemzői A 2009/2010-es tanévben abszolváltak túlnyomó többsége (97 százaléka) Magyarországon született, 2 százalékuk szomszédos, 1 százalékuk egyéb országokból származik. Csak minden századik végzett külföldi állampolgár, őket elhagyjuk az elemzés további részéből. A felsőfokú végzettséget szerzők körében jelentősen felülreprezentáltak a nők (63,2%), akár a teljes népességhez, akár a legrelevánsabb korcsoporthoz a évesekhez hasonlítjuk arányukat (1. ábra). 1. ábra. A végzettek, a éves korosztály és a teljes népesség nemek szerinti megoszlása (%) Teljes népesség évesek Frissdiplomások 52,5% 51,0% 63,2% 47,5% 49,0% 36,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nő Férfi Forrás: Adminisztratív adatbázisok integrációja 2013 Educatio Nonprofit Kft. (N = ) és Népszámlálás 2011 Életkorukat tekintve a vizsgált végzettek harmada diplomájuk megszerzésekor még nem töltötte be a 24. életévét, 37 százalékuk év közötti, míg az idősebb korosztályok együttesen is csak a végzettek fennmaradó egyharmadát teszik ki (2. ábra).
A felsőoktatási kibocsátás mérése
A felsőoktatási kibocsátás mérése Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2011.december 7. Veroszta Zsuzsanna PhD 2011 adatai Intézmények Intézményi
RészletesebbenHallgatók 2011. Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011. Módszertani összefoglaló
Hallgatók 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében - 2011 Módszertani összefoglaló Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012. március 1. Az adatfelvétel
RészletesebbenFrissdiplomások 2011
Frissdiplomások 2011 Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a 2008-ban illetve 2010-ben végzettek körében Módszertani összefoglaló Készítette: Kiss László Veroszta Zsuzsanna PhD 2012 február
RészletesebbenKözponti diplomás pályakövető program (DPR)
TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon
RészletesebbenFrissdiplomások 2014
Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői
RészletesebbenDPR Központi Adattár - eredmények, intézményi hasznosítás
DPR Központi Adattár - eredmények, intézményi hasznosítás A diplomások helyzete Magyarországon a pályakövetési adatok tükrében Fodor Szabolcs EDUCATIO Nonprofit Kft. Tatabánya, 2011. március 9. (Dr. Veroszta
RészletesebbenGyorsjelentés. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály
Államigazgatási adatbázisok diplomás pályakövetési célú integrációja 2013 Gyorsjelentés Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Nyüsti Szilvia - Veroszta Zsuzsanna felsooktatas@educatio.hu
RészletesebbenMÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere
FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott
RészletesebbenB/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer
B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói
RészletesebbenHallgatók 2011. Kutatási zárótanulmány. Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás. Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály
Hallgatók 2011 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2012 március Tartalom I. A kutatásról...
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata
ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,
RészletesebbenTÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!
TÁMOP 4.1.3 II. HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1/a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 2 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! A most következő kérdések az Ön felsőfokú tanulmányaival lesznek kapcsolatosak.
RészletesebbenFelsőoktatási kibocsátás 2009 Államigazgatási adatok integrációja Kutatási jelentés
Felsőoktatási kibocsátás 2009 Államigazgatási adatok integrációja Kutatási jelentés Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály, 2011 Vezetői összefoglaló A 2011-ben lezárult diplomás
RészletesebbenA Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő
A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenDPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_FOK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 50% 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus
Részletesebben2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól
2/2014. (I. 16.) EMMI rendelet az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes szabályairól hatályos: 2014.01.18 - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
RészletesebbenDPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus
Részletesebbendiplomás pályakövetés II.
diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenFELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK. 2017K keresztféléves felvételi eljárás
FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI EREDMÉNYEK 217K keresztféléves felvételi eljárás VERZIÓ: 217. március 27. Készítette: Oktatási Hivatal, Felsőoktatási Elemzési Főosztály E-mail: felsooktatas.elemzes@oh.gov.hu A
RészletesebbenA felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon
A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet 54. Közgazdász Vándorgyűlés Kecskemét 2016. 09. Miről fogok beszélni? -Mekkora
RészletesebbenPE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete
Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság
RészletesebbenDiplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012 Módszertani útmutató a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012 es tavaszi online kérdőíveinek központi blokkjához Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály
A felsőoktatás szociális dimenziója Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály Expanzió és felsőoktatási bekerülés Felsőoktatás expanziója: esélykülönbségek csökkenése vagy
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban
RészletesebbenTÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!
TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 8442/2007. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról Budapest,
RészletesebbenFrissdiplomások 2012
Frissdiplomások 2012 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD 2013. március Tartalom I. A
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév
Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév Miért érdemes továbbtanulni? Mert a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magasabb jövedelmet érhetnek el, több munkalehetőség közül választhatnak,
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenMUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER 2682/2008. TERVEZET! (honlapra) ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenLengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenAdatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.
Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést
RészletesebbenA statisztikai rendszer korszerűsítése
Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenAlbert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013
Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013 2014.04.15. Felsőoktatási együttműködés a Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14 Főkedvezményezett : Pannon
Részletesebben1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: tavaszi on-line felmérés
1. ECHO Innovációs Műhely Obádovics Csilla Vinogradov Szergej: 2010. tavaszi on-line felmérés Módszertan Az aktív hallgatók felmérése Vizsgálati populáció: a Szent István Egyetemen alapképzésben, mesterképzésben,
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2012.
Az adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik.
RészletesebbenA költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei
A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei 1. Átsorolás az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százaléka miatt A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész 2007-ben
Részletesebben2/2014. (I. 16.) EMMI
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 351 Az emberi erőforrások minisztere 2/2014. (I. 16.) EMMI rendelete az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer működésének részletes
RészletesebbenTÁMOP AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE
Kedves Hallgatónk, Végzettünk! TÁMOP 4.1.3 AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzésének és szolgáltatásainak munkaerő-piaci eredményeiről
RészletesebbenA felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)
A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban
RészletesebbenSZOCIÁLIS MENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak. Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak:
SZOCIÁLIS MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak: nonprofit szervezetek vezetői szintjein, állami szférában a szociális
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenKÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer
1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük
Részletesebben1. SZAKMA (OKJ KÉPZÉS) TANULÁSA 2. JELENTKEZÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRE 3. JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSBA
TOVÁBBTANULÁSI LEHETŐSÉGEK 1. SZAKMA (OKJ KÉPZÉS) TANULÁSA 2. JELENTKEZÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRE 3. JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSBA ALAP VAGY OSZTATLAN KÉPZÉSRE OKJ KÉPZÉS ÉRETTSÉGIRE ÉPÜLŐ, NINCS FELVÉTELI
RészletesebbenFrissdiplomások 2015
Frissdiplomások 2015 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2016. szeptember 1 Tartalom
RészletesebbenSSC specialista szakirányú továbbképzés
SSC specialista szakirányú továbbképzés (Shared Service Center - SSC) Edutus Főiskola 2016 Az SSC (Shared Service Center/szolgáltató központ) szektor jelenleg a leggyorsabban fejlődő iparág Magyarországon.
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2016/17-es évben aktív hallgatók
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei
A felsőoktatás szociális dimenziója. A Eurostudent V magyarországi eredményei A felsőoktatás szociális dimenziója A Eurostudent V magyarországi eredményei Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 DPR intézményi online kutatások kötelező kérdésblokkja Hallgatók 2011 [INTÉZMÉNYI KÉPVISELŐNEK:] KÉRJÜK, OLVASSA EL A MELLÉKELT TÁJÉKOZTATÓT! Kedves
RészletesebbenFőiskola. Hallgatók 17,5 100,0 80,0 20,0. francia 17,5. német 40, 0 60,0. angol 83,88 1,7 100,0 20,0 80,0 TÁMOP 4.1.1/A.
Wesley János Lelkészképző Hallgatók Főiskola Alapsokaság: 598 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 17,5, 2, 4, 6, 8, 1, Esetszám: 12 Válaszadási ráta: 2, 1% Hallgatók nyelvismerete
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA
NYÍREGYHÁZI EGYETEM DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER (DPR) MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA Elfogadva: 2016. szeptember 20, hatályba lép: 2016. szeptember 22-én A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,
RészletesebbenVégzettek Alapsokaság: fő
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Végzettek Alapsokaság: 10393 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 92,3% 94,3% 96,6% 94,5% 84,4% 79,2% 85,0% 76,1% 87,7% Esetszám:
Részletesebben2. táblázat Belépési arányok a felsőoktatás A típusú programjaiba,
MELLÉKLET 1. táblázat Felsőfokú továbbtanulásra jogosító végzettséget szerzettek aránya az adott korcsoportban, 2007 ISCED 3A ( A típusú programokra való belépési lehetőség) ISCED 3B ( B típusú programokra
RészletesebbenDiplomás pályakövetési adatok 2012
Diplomás pályakövetési adatok 2012 Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készült a Társadalmi Megújulás Operatív Program 4.1.3 A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű
RészletesebbenIPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés
IPARI PARK MENEDZSER szakirányú továbbképzés 1 Képzés célja: A résztvevők számára olyan átfogó és naprakész tudásanyag átadása, amely a mai magyar és európai gazdasági környezetben egy ipari park hatékony
RészletesebbenNappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei
Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenKÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenFrissdiplomások 2011. Kutatási zárótanulmány. Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD. Kutatási zárótanulmány
Frissdiplomások 2011 Kutatási zárótanulmány Kutatási zárótanulmány Készítette: Veroszta Zsuzsanna PhD Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály, 2012. január Tartalom I. A kutatásról...
RészletesebbenGalasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata
Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :
Részletesebbenmunkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.
1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális
RészletesebbenSzerzőink, szaklektoraink
301 Szerzőink, szaklektoraink DPR.indd 301 DPR.indd 302 303 Ceglédi Tímea Diplomáját a Debreceni Egyetem szociológia szakán szerezte 2008-ban, majd a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Doktori Programjában
RészletesebbenKEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP C-12/1/KONV. V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése
KEZEK - Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV V. alprogram: Minőségirányítási rendszer fejlesztése 2014-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER FELMÉRÉS KERETÉN
RészletesebbenFakultációválasztás előtt. Készítette: Molnárné Eckrich Gabriella február 9.
Fakultációválasztás előtt Készítette: Molnárné Eckrich Gabriella 2017. február 9. Továbbtanulási lehetőségek 1. Szakma (OKJ képzés) tanulása 2. Jelentkezés felsőoktatási szakképzésre 3. Jelentkezés a felsőoktatásba
RészletesebbenM A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 187. szám 26429
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 187. szám 26429 A nemzetgazdasági miniszter 43/2014. (XII. 30.) NGM rendelete a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről
RészletesebbenAlapsokaság: fő. Hallgatók BKF KMK 10,3% BKF HFTGK 12,1% 60,0% ,0% 100,0% 20,0% 80,0% 40,0% 24,22 63,2 97,2 23, ,2. angol.
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3.702 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 10,3% 12,1%,0% 20,0% Esetszám: 592 Válaszadási ráta: 16% Hallgatók nyelvismerete
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Főiskola
Apor Hallgatók Vilmos Katolikus Főiskola Alapsokaság: 1209 fő Felsőfokú végzettséggel már rendelkezőő hallgatók aránya: 15,70% 2 4 6 Esetszám: 248 Válaszadási ráta: 20,5% Hallgatók nyelvismerete Az adott
RészletesebbenTovábbtanulás a felsőoktatásban
Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer
RészletesebbenBudapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 3984 fő 15% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Esetszám: 715 Válaszadási ráta: 17,9% Hallgatók nyelvismerete - Az adott nyelvet legalább alapszinten
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 7. szám. M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 23., hétfõ. Tar ta lom jegy zék
MAGYAR KÖZLÖNY 7. szám M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2012. január 23., hétfõ Tar ta lom jegy zék 3/2012. (I. 23.) Korm. rendelet 2/2012. (I. 23.) VM rendelet 1009/2012. (I. 23.) Korm.
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenNYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = 15
NYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Kérdésszöveg Válaszok relatív gyakorisága Bal pólus Átl. elt. Átlag Medián Jobb pólus
RészletesebbenA TANULMÁNYOK SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ÉS JUTTATÁSOK
A TANULMÁNYOK SORÁN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK ÉS JUTTATÁSOK AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉSEK A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL JUTTATÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES
RészletesebbenAlcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl. elt. tart.=tartózkodás
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenAdatlap a felnőttképzésről 2011.
Az adatszolgáltatás a /2010. ( ) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a felnőttképzést folytató intézmények. Az adatszolgáltatás statisztikai célokra történik. Az
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény
RészletesebbenSzolnoki Főiskola. Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő
Szolnoki Főiskola Hallgatók Alapsokaság: 1974 fő A válaszadási ráta nem érte el a közlési határt. Végzettek Alapsokaság: 2262 fő Abszolutórium-szerzés után közvetlenül diplomát-szerzők aránya 48,8% Esetszám:
RészletesebbenFelhasználói Dokumentáció
ÚJ KÖZSZOLGÁLATI ÉLETPÁLYA ÁROP-2.2.17 PROJEKT Felhasználói Dokumentáció Vezető Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 2-4. Telefon: +36 (1) 795 1000 Honlap: www.kormany.hu
Részletesebben