CNC technika. segédlet a CNC tantárgy oktatásához. Készítette: Paróczai János

Átírás

1 CNC technika segédlet a CNC tantárgy oktatásához Készítette: Paróczai János

2 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés A különböző gépi megmunkálási technológiák szüntelen továbbfejlődésén belül a gépek számvezérlésének megjelenése nagyon jelentős lépés. A bonyolult NC gép beszerzési ára miatt a gép költségek általában magasak, azonban az előkészületi költség kicsi. A hagyományos, mechanikus vezérlésű automatáknál ez éppen fordítva van. Egy bizonyos darabszámnál a számvezérlésű gép lesz gazdaságosabb. A számvezérlésű gép felépítésénél fogva ugyanakkor még, például adaptív vezérléssel, jobban biztosítja a maximális, illetve optimális teljesítményt, amely gazdaságosságát növeli. Az NC - technika, amely a Numerical Control angol szavak kezdőbetűiből származik és a magyar fordítása "számvezérlés" - létrejöttét, fejlődését az alábbi évszámokhoz és kutatókhoz köthetjük J. M. Jaoquard, francia selyemszövő és mechanikus a róla elnevezett szövőszéken lyukkártyákat alkalmazott. Ez jelentette a cserélhető adathordozó feltalálását J. W. Mauchly és J. P. Eckert az USA-ban elkészítette az első digitális számítógépet. Ők teremtették meg az elektronikus adatfeldolgozás alapjait.

3 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés J. Parsons és az M. I. T. (Massachusetts Technológiai Intézet) fejlesztett ki egy rendszert, amelyben a munkadarab megmunkálását közvetlenül egy számítógép vezérelte [ 6]. Az elképzelés négy lényeges tétele, a következő volt: 1. Egy pálya elérendő pontjainak tárolása lyukkártyákon. 2. A lyukkártyák adatainak automatikus beolvasása a gépbe. 3. A beolvasott helyzetek folyamatos kiadása és közbenső értékek számítása annak érdekében, hogy 4. a szervomotorok a tengelyek mozgását vezérelni tudják Az első működő magyar NC-gép az ERS 200 szakaszvezérlésű eszterga volt, amit Csepelen gyártottak és az 1960-as BNV-n mutattak be. A szerszámgépet számok és betűk programozásával vezéreljük. A működtető program tetszőlegesen változtatható, ismételhető és megfelelő formában tárolható. Az NC-technika lényegét a legjobban úgy lehet megérteni, ha összehasonlítjuk a hagyományos és az NC-eszterga működését.

4 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés Fordulatszám. A hagyományos szerszámgép főorsójának fordulatszámát a munkadarab elkészülése során többször kell változtatni, ezt a gépkezelő a forgácsolási folyamatot megszakítva a megfelelő kapcsoló karokkal végzi, majd utána folytathatja az megmunkálást. Az NC-gép számára betűk és számok kombinációjából álló kód segítségével programozzuk a kívánt fordulatszámot, amelyet a gép automatikusan kapcsol. Elmozdulás. Ha meghatározott hosszúságot kell elmozdulni, akkor a szánt mozgató hajtókeréken lévő beosztásos tárcsa (noniusztárcsa) jeleit figyelve a dolgozó állítja le a szánmozgást a kívánt hosszúság elérésekor. Így készíthető hengeres vagy sík felület. Az alakos alkatrészeket csak különleges készülékkel, a gép állításával vagy alakos szerszámmal lehet elkészíteni. A szán mozgási sebessége (előtolása) az előtoló-hajtómű áttételeinek kézi kiválasztásával állítható be

5 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés Az NC-gép szánjait nagy pontosságú golyós orsók mozgatják, amelyeket villamos motorok forgatnak. Az elfordulás mértékét és sebességét az orsókhoz kapcsolt elektronikus mérőrendszer érzékeli. Így a szükséges elmozdulás hosszúsága és sebessége is betű-szám kombinációkból álló kóddal programozható. Van tehát egy olyan berendezés, amelyekbe ezeket a kódokat "be lehet adni", rendszerint lyukszalag beolvasásával lehet beprogramozni. Ezt nevezzük számvezérlésű (NC) berendezésnek. A hagyományos és az NC-gépek közötti alapvető különbség, hogy az NC-gép a kezelő beavatkozása nélkül végzi el a műveleteket. Ezért nem kell használni az elmozduló géprészekhez kézi kezelő elemet, a gép kezelőjének forgácsolás közben nem is kell néznie a munkadarabot. Az NC-szerszámgép külső formájában is eltér a hagyományostól, kialakításának legfontosabb célja, hogy az NC-technika minden lehetőségét a legjobban lehessen kihasználni. A hagyományos és a CNC-esztergát összehasonlításánál az utóbbi vezérlőberendezése a gép szerves része, és nagyon kis helyen elfér. Ez a kis helyszükséglet az elektronika fejlődésének eredménye, amely lehetővé tette azt is, hogy egyre több vezérlési feladatot lehessen programozni, és a forgácsolás teljes folyamatát automatizálni.

6 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.1. Bevezetés A CNC (Computer Numerical Control) olyan számvezérlésű berendezés, amely szabadon programozható mikroszámítógépet is tartalmaz. Működését alapvetően a beépített mikroszámítógép programozása határozza meg. Ezt a programot - kitörlődés ellen biztonságosan védve - a vevő készen kapja, ami a CNC-berendezés üzemprogramja (szoftvere). A szerszámgép állandóan optimálisan működtethető, mivel a CNC több részegységet vezérel, felügyel a kenésidőre, a holtjáték kivételére, a biztonsági reteszelésekre, az általános hibaállapot kijelzésére. A CNC gép külső jegyeiben is eltér a kézi működtetésű gépektől. A képernyő a program kijelzésére a billentyűzet a program beadására, illetve módosítására szolgál. Robosztus, merev felépítésű, jellemzője a gépet beborító burkolat. Nincsenek, vagy nem a megszokott helyen találhatók a kézi vezérlőelemek. Speciális konstrukciós megoldásokkal is találkozni, hol a szerkezeti elemek hasonlóak, de a gép felépítése eltérő (pl. NC v. CNC lézersugaras kivágó, lángvágó, lemezdaraboló).

7 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Ferde ágy Ferde ágy esetén a főorsó középvonalának távolsága a kezelőoldaltól messze van, ami a gépkiszolgálást nehezíti. A szánrendszer főként a felső vezetékre támaszkodva saját súlyával is biztosan fekszik az ágyon. A főforgásirányt figyelembe véve a főforgácsolóerő hatása is kedvező. Az ágy, vagy az állványszerkezet a szerszámgép alapja. Ez hordozza a gép összes aktív vagy passzív elemét, az orsókat, szánokat, asztalokat, sokszor a vezérlést is erre erősítik fel. Az állványszerkezet hegesztett acélból, öntöttvasból vagy úgynevezett kompozit betonból készül. Legfontosabb szempontok a merevség, rezgéscsillapító-képesség, hőstabilitás. Függőleges ágy esetében a súlyerő kérdése megoldható, és bizonyítottan nincs jelentősége a szán súlyponti helyzetének (lebegés) a merevségre, ha a felfüggesztést megfelelően oldják meg. Ezzel szemben döntő jelentőségű a munkatér kedvező kezelhetősége. Az alapszán szélessége is növelhető, a gyártási kérdések is kedvezőbbek. Az ágy és a lábazat zárt négyszögrendszert alkot.

8 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Vezetékek. Napjainkban gördülő vezetékeket alkalmaznak a forgácsoló szerszámgépek döntő többségénél. Ezek lehetnek golyós illetve görgős kivitelűek a terhelés függvényében. Golyós vezeték Golyós vezeték Görgős vezeték

9 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Lágy, nagy sebességű megvezetés, optimális futási tulajdonság, hosszú élettartam és karbantartás-mentesség a jellemzőjük. Az ábrán jól megfigyelhető az elrendezés. Az elemek egymáshoz érnek és folyamatos sort alkotva visszavezetik őket a már elhagyott pozícióba. A golyók, ill. görgők kenőanyagkamrákban vannak, amelyek lehetővé teszik az egyenletes futást csekély hőfejlődés mellett, jelentősen csökkentve a mozgatási ellenállást. A ábrán látható, hogy a golyók nem érintkeznek egymással, nagy sebesség mellett is enyhe a melegedés, a pontos pozícionálás következtében a mozgatási ellenállás változása az előző típusokéhoz képest a tizedére csökkent. Kísérletek során az első kenőanyag-mennyiséggel 28 ezer kilométer futott problémamentesen Mozgató orsók. A lineáris szánok mozgását leggyakrabban golyósorsó - anya párral oldják meg. Az orsó és az anya közötti kapcsolatot a golyók biztosítják. A súrlódás hatásfoka jó (éta= 0.95 ), a hézagmentesség, a nagy merevség pontos mozgást tesz lehetővé. Holtjáték kiküszöbölésére előfeszítést alkalmaznak, két anyát kell egymással szemben felhelyezni.

10 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei A golyók visszavezetését VV taggal v. áthidaló elemmel oldják meg. Ilyen áthidaló elemes megoldást látni az ábrán. Golyós orsó áthidaló taggal Az a ábra képén két bekezdésű golyósanya látható b, ábrán pedig egybekezdésű, négy menetű anya

11 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Motorok. Szabályozott egyenáramú (DC) vagy váltóáramú (AC) hajtómotorral közvetlenül hajtva, az orsó elfordulását mérve (közvetett útmérés) pontos szánmozgást lehet elérni. Főhajtóműveknél az asszinkron váltóáramú (AC) motorokat alkalmazzák. Az előtoló hajtások motorjainak (pozícionáló motorok) legfontosabb tulajdonsága a nagy, ugyanakkor egyenletes gyorsító - lassító képesség Útmérők. Mérési eljárás szerint lehetnek abszolút vagy növekményes mérőrendszerek Útmérő rendszerek fajtái Abszolút mérés az a mérési eljárás, amikor a szánelmozdulásra vonatkoztatott minden méret egy kiindulási ponthoz, a mérőrendszer nullpontjához mérve abszolút értelemben jelenik meg. Növekményes mérés az, amikor a szánelmozdulás mértékét egy-egy útméret egység folyamatos megszámlálásával érzékeljük, ill. e diszkrét egységek egész számú többszörösével adjuk meg minden útszakaszra külön-külön, nem a nullponthoz, hanem a korábbi szánhelyzethez képest az útegységek összeszámlálásával A legtöbb szerszámgépnél az útmérés fotoelektromosan történik. A mértékmegtestesítő egy igen finom vonalkás rács, amelyet különféle hordozókra (pl. üvegléc, vagy üvegtárcsa, stb.) visznek fel. A mértékmegtestesítőn lévő osztásrácsra eső fény az osztásrácson elhajlik, nagy osztásperiódus esetén (ami lényegesen nagyobb mint a fény hullámhossza) az elemek úgy esnek egybe, hogy a párhuzamosan megvilágított fényáteresztő rács mögött az osztás struktúrájának megfelelő "osztáskép" alakul ki. Ha a rács osztásperiódusa azonos nagyságrendű a fény hullámhosszával, akkor az elhajlott sugárelemek komplex átfedése - egy interferencia-minta - alakul ki.

12 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Árnyékvetés mérés Interferencia mérés

13 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Szerszámtartók. Külön érdemes itt megemlíteni a CNC forgácsológépek szerszámtartóit, melyek önálló szerkezeti egységként az egyik legfontosabb szerepet töltik be a gép felhasználhatósága során A baloldali 2 revolverfejes, a jobboldali ábra lánctáras szerszámtartót ábrázol. Marógép szerszámtartó Eszterga késtartó

14 3. A CNC technika és a szerszámgép 3.2. CNC gépek fő részei Ez a 4 tengelyes esztergagép szerszámot a jobboldali ábra megmunkáló-központja 90 szerszámot tárolhat. A munkadarab fajtájától függően több megmunkálási lépés és többféle szerszám szükséges a gyártáshoz. Ehhez a szerszámgépnek mindenképpen rendelkeznie kell egy bemért szerszámtárral. A szerszámtárnak tartalmaznia kell az adott alkatrész megmunkálásához szükséges összes szerszámot. Ezzel költségnövelő átszerszámozási időket takaríthatunk meg. Minél összetettebbek a megmunkálási lépések, annál több szerszámot kell a szerszámtárba helyezni. A szerszámváltás automatikusan történik, pontos és gyors. A gép árát jelentősen növeli (kb %).

15 4.1. Általános ismertető Mint ismeretes az irányítástechnikában megkülönböztetnek vezérlést és szabályozást. A vezérlés nyílt láncú, az adott parancs végrehajtását nem ellenőrzik. Azt csak az adott információkkal előre meghatározzák, majd végrehajtják. A vezérlés elvén működő gépeket programkapcsolású gépeknek nevezik. Ilyenkor a tárolóban elhelyezett program csak az egymás után következő műveletek sorrendjét adja meg. Tehát a vezérlő berendezés minden egyes művelethez, csak indító és leállító parancsot ad, de vezérelt munkaciklusban a munkát végrehajtó szerkezet nem áll a vezérlő szerv befolyása alatt. A szabályozás zárt láncú, a kiadott utasítást a végrehajtott folyamat paramétereivel visszacsatolás útján összehasonlítják és ennek eredményeként a folyamatot korrigálják. Ha szerszámgép irányító szerkezete zárt láncú, tehát szabályozási folyamatot lát el, a gépet programvezérlésű szerszámgépnek nevezik

16 4.1. Általános ismertető A számvezérlésen olyan vezérlést értenek, ahol a gép megmunkálást végző részei mozgásának sorrendjét, nagyságát, sebességét a gépben, vagy a gépen kívül elhelyezett berendezéssel, például kapcsolókkal, lyukszalaggal előre beállítják, és a gép ennek alapján a műveleteket elvégzi. A vezérlő információk rögzíthetők mágnesszalagon is, vagy az egész szerszámgépet a számítógép technikában használatos memóriaegységben rögzített adatok alapján vezérlik. A programozás lehet teljes, de részleges is, amikor például csak egy munkaciklust, vagy csak egy tevékenységet (pl. szerszámváltás) végez el önműködően a szerszámgép. Az irányító berendezésnek a munkafeladat teljesítéséhez információra van szüksége. Az információkat jelekkel teszik érzékelhetővé. A jelek lehetnek analóg és digitális jelek. Analóg a jel, ha a jellemezni kívánt paramétert valamely folyamatos fizikai állapottényező (pl.: feszültség) meghatározott értékével fejezik ki. Digitális a jel, ha a paramétert számokban meghatározott jelek sorozataként adják meg. A digitális jelet szakaszos függvény írja le. Kódolt információ az adatok analóg vagy digitális jelekben kifejezett alakja. Végállás-kapcsolók v. lovasok szerepe tulajdonképpen egyszerű fizikai kapcsoló. Első sorban a gép munkaterének behatárolására szolgál, végállás-kapcsolóként, ill. vészvégálláskapcsolóként.

17 4.1. Általános ismertető PLC PLC. Nem csak forgácsoló szerszámgépek, hanem más gépek automatizálása céljából fejlesztették ki a PLC (Programmable Logic Controler) vezérlést. A PLC vezérlőegység közepes bonyolultságú munkafolyamatokat vezérel. A bemenő oldalon helyzetkapcsolók, nyomógombok, a kimenő oldalon pedig tengelykapcsolók, hidraulikus szelepek, mágneskapcsolók működnek. A vezérlőberendezés programozása egyszerű, lehet áramutas, Boole-algebrai írásmód, vagy PLC programnyelv is. NC kezelőpanel PLC program Szerszámgép PLC helyzete

18 4.1. Általános ismertető PLC NC kezelőpanel PLC program Szerszámgép A vezérlés és a szerszámgép közötti kapcsolat koordinálását a PLC végzi. A technológiai feladatok megoldásához a szánok mozgatásán kívül szükség van: Részben a szerszámgép állapotának jelzésére a vezérlő felé (részegységek üzemkészsége, vészállapotok, stb...) Részben a programozható, nem szánmozgás jellegű parancsok közvetítésére a szerszámgép felé. A CNC vezérlések többsége ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a vezérlő szabványokban rögzített értelmű 24V szintű jelet ad ki, ill. fogad. Ezeket a jeleket erre a célra készített berendezés -PLCcsatolja és alakítja át a konkrét szerszámgép igényei szerint. Ezek a logikai egységek : értelmezik a szerszámgép felől érkező jeleket dekódolják ill. dialógusokra bontják a vezérlőtől érkező parancsokat illetve ellátnak önálló, általában időfüggvényhez kötött feladatokat (pl. szánkenő ciklusok

19 4.1. Általános ismertető PLC Kezelőpanel. Tartalmazza a kijelző egységet, valamint a nyomógombokat. A nyomógombok két részből állnak. Az NC tasztaturából, amelyek a szerkesztő, adatbeviő és funkció gombokat tartalmazzák. A gépi tasztatúrából, amely az üzemmódváltó, tengelymozgató, stb. gombokat foglalja magában. A gépi tasztatúra be lehet integrálva a vezérlésbe Kezelőpanelek

20 4.2. A CNC megmunkálás megismerésének lehetőségei Ha valaki CNC-gépen akar dolgozni, alapfeltétele, hogy ismerje a hagyományos működtetésű megmunkálási módot. Meg tudja határozni az alapvető technológiai adatokat, ismerje a gép működését. A munkavégzés minősége is változik, magasabb műszaki színvonalat képviselő munkaeszköz, a CNC-gép fejlődése további ismeretbővítést igényel. A CNC-technika segítségével az alkatrész meghatározott műveleti sorrendben készül, de ha az első alkatrész már elkészült, akkor a sorozat többi darabja már az egyszer kipróbált program futtatásával automatikusan készül el. Az első alkatrész elkészítése előtt: 1. Meg kell írni a programot. 2. A szerszámok helyzetét be kell mérni. 3. A nyersdarabot be kell fogni. 4. A programot be kell juttatni a vezérlő berendezésbe (CNC). 5. A programot először a gép működése nélkül ellenőrizni kell a vezérlőberendezésen belül. 6. El kell készíteni az alkatrészt. Ezek részben programozói, részben gépkezelői feladatok, mint hogy azonban ismerni kell egymás tevékenységét is, ezért beszélünk CNC-megmunkálási ismeretekről, amelyekre a szakmunkásnak, technológusnak, művezetőnek, üzemmérnöknek egyaránt szüksége van.

21 4.2. A CNC megmunkálás megismerésének lehetőségei A CNC-technika megismerésének személyi feltételei: matematikai alapismeretek, logikus gondolkodás, koncentrálási képesség, legyen kedve ahhoz, hogy az elkészült programot a legjobb (optimális) formáig javítsa, módosítsa, felelősségérzet, pontosság, alaposság. A CNC-szerszámgép általában négyszer drágább az azonos nagyságú hagyományos szerszámgépnél, ezért az üzembeállítás, majd az üzemeltetés során sokkal nagyobb figyelemmel kell foglalkozni vele. A gyártás során nagyobbak a berendezés iránti követelmények, így természetesen a gépet működtető CNC-szakemberek iránt is.

22 4.2. A CNC megmunkálás megismerésének lehetőségei A CNC-szerszámgépek gazdaságos alkalmazási

23 4.3. Koordináta rendszerek Most, hogy megismerkedtünk az alapvető elemek funkcióival és vázlatos felépítésükkel, beszélnünk kell az alkatrészek gépen való geometriai meghatározásáról is. Azt kell tehát tisztázni, hogy a majdani programkészítés során a szerszámgépen milyen főirányokat kell figyelembe venni. A koordináta rendszereket, nevezetesen a derékszögű (Descartes-féle) koordináta rendszert már az általános iskolai tanulmányok során is használtuk pontok, egyenesek ábrázolására. Az ábra szabványos elrendezést mutat Jobbsodrású koordináta rendszer

24 4.3. Koordináta rendszerek Műszaki gyakorlatban is ezt használjuk kibővítve a "jobb sodrású" kifejezéssel, amelynek egyértelmű magyarázatát az ábra adja. Az első főtengelyt X, a második főtengelyt Y, a harmadik főtengelyt pedig Z-nek nevezték el. A koordináta rendszer kezdőpontját (origóját) legtöbbször a gép alaphelyzetének megfelelő pontra helyezik. Ez eszterga típusú gépeknél - ennek megfelelően - a munkadarab befogó (pl.: tokmány) homlokfelülete és a munkadarab forgási tengelyének metszéspontja, tengelyeit pedig a szánmozgások irányának megfelelően választják meg. Egyezményesen tehát a főorsó tengelye a "Z", a keresztszán mozgatása az "X" tengelyt jelöli ki

25 4.3. Koordináta rendszerek A programozási koordináta rendszer felvételének vezérelve, hogy a Z tengelyirány mindig a szerszámgép főorsójának szimmetriatengelye legyen, és a szerszám pozitív Z irányú mozgásakor a munkadarab és a szerszám közötti távolság növekedjen. (pl. cnc marógép)

26 4.3. Koordináta rendszerek Az így Z tengely iránya és értelme segítségével a teljes koordinátarendszer felállítható. Pl. az X mozgásirány akkor pozitív, ha a szerszám távolodik a munkadarab forgástengelyétől. A pozitív irány felvételénél a matematikában is használatos első térnegyed a mérvadó. Ha a szerszámgép kialakítása miatt vannak olyan részek, melyek párhuzamosan mozdulnak el a főtengelyekkel, ezek jelölése U, V, W 4 tengelyes marógép és esztergagép

27 4.3. Koordináta rendszerek Egyes gépeken a munkadarab a koordinátatengelyek körül elfordulhat. Erre szükség lehet például megmunkáló-központoknál, ahol egy felfogásban kell egy munkadarab több oldalát megmunkálni. Az elfordulás irányának meghatározását az ábra mutatja A forgó tengelyeknek A, B, C, a szabványos elnevezése, amelyek pozitív forgásirányát a körasztalra merőleges lineáris tengely pozitív iránya határoz meg (A> X, B> Y, C> Z). Mikor valamelyik tengely nem mindig párhuzamos az X, Y, Z, tengellyel, akkor P, Q, R, betűvel jelölhető (DIN ). A függőleges főorsójú marógépeknél legtöbbször a tárgyasztal végzi az X tengely irányában a műveleti mozgásokat.

28 4.3. Koordináta rendszerek A gépi koordinátarendszer origója a gép referenciapontja. Ahhoz hogy a CNC tudja az egyes szánok abszolút helyzetét, bekapcsolás után ebbe az origóba kell elküldeni a szánokat. Egyes CNC-k lehetővé teszik a gépkezelő által kijelölt gépi nullpontfelvételét is. Ahol a munkadarab mozog a tengelyek előjele megváltozik. Az NC program készítésénél a munkadarab koordinátarendszert kell előállítani és ebben kell a programot megírni. A programozás során minden mozgást a szerszámmal végzünk, a munkadarab áll. Ez programozási koordináta rendszer A szerszámgépeken azonban nem mindig a szerszám mozdul el. Azon tengelyek mentén, ahol a mozgást a munkadarab végzi, a gépi és a programozási koordináta rendszer tengelyeinek iránya fordított. A programozást a programozási koordináta rendszerben végezzük el. Az NC gép mindig a gépi koordinátarendszerben mozog. A munkadarab koordinátarendszer origójának helyzetkoordinátáit automatikusan veszi figyelembe, és számolja hozzá a programozott adatokhoz.

29 4.3. Koordináta rendszerek 5 tengelyes huzalos szikraforgácsoló

30 4.3. Vonatkoztatási pontok A koordinátatengelyeken kívül a számvezérlésű szerszámgépeken meghatározott pontokat is megjelölnek, amelyeknek a programozás és gépkezelés során van jelentőségük. Vonatkoztatási pontok

31 4.3. Vonatkoztatási pontok Jelölésük szabványos az alábbi felsorolás ismerteti.a fontosabb vonatkoztatási pontokat a következőkben röviden ismertetem

32 4.3. Vonatkoztatási pontok Gépi nullpont, M: A gépi nullpont a gép nem változó - nem eltolható koordináta rendszerének kezdőpontja (nullpontja). Ezt a pontot a gép gyártója rögzíti, és a gépen lévő összes további koordináta rendszer és vonatkoztatási pont kiindulási pontja. Referenciapont, R: A referenciapontot a szerszámgép gyártója választja meg, amelyet azért rögzítenek, hogy a szerszámot (pl. a munka megkezdése előtt) pontosan meghatározott kiindulási helyzetbe lehessen beállítani. A referenciapont a szerszám- és szánmozgás mérőrendszerének hitelesítésére és ellenőrzésére alkalmas és használatos. A referenciaponttal a mérőrendszernek egy alkalommal, pl. a gép bekapcsolása után tájolást adnak, ezáltal a gép munkaterében minden pont egyértelműen elérhető. Munkadarab nullpontja, W: A munkadarab nullapontja a munkadarab koordinátarendszerének kezdőpontja (nullapontja). Ez a pont szabadon választható, és gép beállításakor vagy a program kezdetén a gépi nullapontra, illetve a referenciapontra vonatkoztatva rögzítik. A munkadarab nullapontját ne tetszőlegesen jelöljük ki, hanem mindig arra gondolva, hogy lehetőleg megkönnyítsük a programozási munkát. A koordinátákat lehetőség szerint közvetlenül a műhelyrajzról vegyük át. A rajz méretmegadását figyelembe kell venni