VÁROS 1. VAL 1. SZUBJEKTÍV V BEVEZETŐ VAL ) BME URBANISZTIKA TANSZÉK
|
|
- Amanda Valéria Borbély
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VÁROS 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL 1. SZUBJEKTÍV V BEVEZETŐ ( ISMERKEDÉSEM SEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL ) Pálfy Sándor S DLA BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2009
2 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
3 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
4 Városépítészet és Építészet viszonya Az előző két év során csak a házakról és közvetlen környezetükről volt szó, most egy kicsit eltávolodunk, nagyobbra állítjuk az optika látószögét EGY KIS ETIMOLÓGIA: mundus = barázda (világ) urbum = eke urbs = a város (Róma) urbanisztika = a várossal foglalkozó tudomány Budapest légifotója
5 A város több tudományág interdiszciplináris kutatásainak közös tárgya, ami minőségileg új kategória az eddig tanultakhoz képest. Illusztrációként egy mátrix Dr. Nagy Béla: A település, az épített világ c. könyvéből. Leíró jellegű információk Környezettel való kapcsolat Működ(tet)és
6 Ennek a félévnek az elméleti tárgya: Városépítészet 1. - ismerkedés a települések mint az emberek, közösségeik és épületeik kisebb-nagyobb együtteseinek - világával Esztergom Magyarpolány Budapest Minden település egyszeri, megismételhetetlen személyiség (Meggyesi T.)
7 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
8 A város szövete (textúrája) és annak fizikai (természetes és mesterséges) alkotóelemei: táji-, földrajzi-, környezeti-, zöldterületi-, szerkezeti-, területi-, és közterületi adottságok... A város textúrái Róma a Tevere hídja Róma kiemelt zónái
9 és az épületek, mint a város építőkockái. Róma meghatározó középületei
10 A szövet (textúra) szellemi alkotóelemei, amelyeknek folyamatukban, összefüggéseikben van az igazi e- rejük: - A múltból: a történelem, a hagyományok, a kulturális- és szellemi örökség,stb Róma meghatározó szellemi öröksége
11 Róma San Clemente templom, három kultúra rétegei egymás fölött (1.szd, 4.szd. és szd.)
12 - a jelenben: a város szellemi, kulturális élete, és a benne élő emberek mindennapi élete, - a jövőben: elképzelés a város jövőjéről és a benne élő emberek jövőbeli életminőségéről. A San Clemente udvara/róma Róma fejlesztési elképzelései Piazza dei Fiori/Róma
13 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
14 A város, mint téri világ Városépítészet = külső terek építészete (Meggyesi T.)
15 Giambattista Nolli Róma térképe 1748-ból
16 Szentkirályi Zoltán ( A térművészet történeti kategóriái c. könyvéből): Az ember a teret vagy mesterséges, körüljárható hegyek formájában éli meg, vagy ennek negatívjaként maga köré építi azt. Frederick Gibbert: Town design, 1959 (tömegtest tértest)
17 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
18 A város lenyomata a szerves, spontán fejlődésnek Organikusan, spontán fejlődő (nőtt) városok. A város, mint élő szövet (textúra). Patrick Geddes ( ) a darwinizmus hatására a városok evolúciójáról ír. Az organikus város önmagával és környezetével egységben lévő, harmonikus fejlődés eredménye (a település születik, él, virágzik, hanyatlik és a- dott esetben el is pusztul). Bologna/I középkori városmagja Organikus egység település és lakója között is, ami az élhető város egyik kritériuma. Vicenza/I Piazza dei Signori
19 A település természeti környezettel harmonizáló, szerves fejlődésének köszönhető organikus szerkezete, élő szövete (textúrája). Sivatagi halmaztelepülés Afrikában Suhstar - Irán
20 A fejlődés nem ugrásszerű, hanem egyenletes, hosszú, homogén folyamat, kevés városrendezési beavatkozással, ami megmarad a kertészet szintjén. A tervezés szerepe inkább követő, mint megelőző. Nem tudja jelentősen befolyásolni a szerves fejlődés irányát és trendjeit. Bp. Erzsébetváros a telkek osztódása és természetes beépülése
21 A jelentősebb tervezői beavatkozás sikere a szerves folyamatba való illeszkedés mértékétől függ. Barcelona/E - Ildefonts Cerdà beavatkozását követően Párizs/F - Hausmann báró beavatkozását követően
22 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
23 A város lenyomata a tervezett, racionális fejlődésnek A racionalitás minden emberi alkotó tevékenységnek, többek között a települések megalapításának (honfoglalás) és fejlődésének napjainkig is egyre erősödő- állandóan jelenlévő alkotó eleme. A groma, mint kitűző eszköz A római castrum alaprajza Patrick Geddes diagramja
24 A település helyének megválasztása, telepítése, tudatos alakítása és működtetése feltételezik a racionalitást, az előrelátást (projektálást), azaz a tervezést.
25 A racionalitás, illetve a tervezés határterületei: a reneszánsz ideális városok, Plan Voisin 1925, funkcionalista városok, paneles lakótelepek, stb Párizs/F Plan Voisin (Le Corbusier 1925) A reneszánsz ideális várostervei A József Attila lakótelep az Üllői úton
26 A racionalitás mértéke: - fontos a mértéktartás a beavatkozás intenzitásában és nagyságában, - a jó terv a várost tiszteletben tartja, elsősorban a lakóinak szempontjait érvényesíti. A Ferencváros rehabilitációs terve (1980-as évek) ZAC de Bercy - Párizs/F ( )
27 A városi (települési) környezet alakítása és annak felelőssége elsősorban a város lakóinak, a helyben lakó szakembereknek és politikusoknak a feladata (úgy, mint a közvetlen lakókörnyezetük alakítása is elsősorban az ott lakó emberek feladata és kötelessége). (Oppozíció a nemzetközi sztárépítészettel szemben 1.) Douro parti teázó Portoban/P Cristina Geddes, Francesco Vieira de Campos
28 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
29 A város lenyomata a történelemnek Az első településeket az emberi közösségek a létfenntartás a munkamegosztás érdekében, a felhalmozott értékek és az emberi élet védelmére hozták létre. A felsorolt funkciók szempontjából a jól védhető, kedvező földrajzi és éghajlati adottságú, terményekben és nyersanyagokban gazdag, általában a vizek közelében fekvő területek voltak a legkedvezőbbek a városok alapítására. A város szimbóluma az egyiptomi hieroglifákon Ur erődített sumér városa Kr.e. 3500
30 Az első emberi civilizációk -mai tudásunk szerint- egy viszonylag keskeny földrajzi szélességi sávban, nagyjából egy időben (Kr.e körül) alakultak ki. Az első nagyobb városok pedig Kr.e évvel jöttek létre. Catal Hüyük-Anatólia Velencei charta (1964) : Minden város történeti város (UNESCO Világörökség) Uruk - Mezopotámia
31 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
32 A város lenyomata a társadalomnak A számtalan elméletből, amelyek a települések fejlődésének trendjeit próbálják megfejteni Lewis Mumford ( ) A négy migráció című tanulmányát emelném ki 1925-ből. Eszerint a városfejlődés a népesség és a termelés fokozódó (változó) koncentrációjának története. A fejlődés legfontosabb szakaszai és elemei: a területfoglalás, az iparosodás, a hatalmi koncentráció és a motorizáció. A Harappa-i kultúra területe Mohendzso-Daro Kr.e tól 1. A területfoglalás (a honfoglalás) Mohendzso-Daro (fegyver nélküli) települése Kr.e tól
33 2. Munkamegosztás (kézműipar, kereskedelem, ipari koncentráció) Kereskedelmi kikötő középkori festményen 3. A hatalmi központok Peking Császárváros (Tiltott város)
34 4. A motorizáció (a negyedik migráció) és ezekhez jött ötödikként: 5. Az informatika és a kommunikáció
35 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
36 A város lenyomata a kultúrának kultúra (lat.) szó jelentései: - a föld megművelése ( kulturtáj ) - az anyag (kézművesek általi) nemesítése - az ősök tisztelete A városi kultúra jellemzői: városi kulturtáj (környezeti minőség) építészeti minőség hagyományok tisztelete Szolnok Kossuth Lajos tér rehabilitációja (Tervezők: Lenzsér Péter, Szabó Árpád, Balogh Péter István) (A kulturált ember ismérvei: művelt, nemes, tiszteli elődeit)
37 és a civilizációnak civilizáció (a régészek szerint) = nagy város + monumentális építmények + írás civitas = középkori város (püspöki székhely) civic (civil) = polgár civilizáció = polgárosodás, (ki)művelődés city = város A Perszepolisz-i palotaegyüttes (Kr.e. 6.sz.) Dareiosz palotájának részletével és az írásos kőlappal
38 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
39 Város, mint utópia Racionális elemekből építkező, a város egy-egy elemét, a fejlesztés valamely szempontját túlhangsúlyozó, felnagyító és ezért az irracionalitás szintjére kerülő gondolat, terv.
40 Párizs/F Plan Voisin (Le Corbusier 1925)
41 Palma Nuova megvalósult ideális városterve
42
43 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
44 , mint városi (települési) táj a történeti(?) települési táj tágabb összefüggésben értelmezhető, kiterjed a természeti környezetre, a terület folytonosságára és összetettségére, a rajta élő társadalomra, a térség jövőjére és a helyi döntéshozók szerepére is, vagyis interdiszciplináris jellegű megközelítést igényel (az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem programjának részlete, amelyben az interdiszciplináris jellegű kifejezés behelyettesíthető a kontextúrában gondolkodó kifejezéssel).
45 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
46 A város, mint folytonosan változó, élő organizmus Hajdúböszörmény, a legnagyobb hajdúváros
47 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
48 Megismerhető-e a város valamennyi rétege? A történelem, az egymást követő korok, azok társadalma, gazdasága és kultúrája, valamint a városban zajló emberi élet lenyomatát őrző rétegek. Az Arles/F-i amphitheatrum a középkorban Bologna 1592-es térképe a castrum-mal Róma- Pizza Navona a hippodrom helyén
49 Egy városról nagyon sokat megtudhatunk az egymásra épülő fizikai rétegei és kultúrái (mint textúrák) megismerése által. Trója városának egymásra települt hét rétege Budapest Belvárosának történelmi rétegei térképeken és légifotón
50 Ha érzékenyen és szakértő szemmel vizsgáljuk ezeket a textúrákat, egyre többet tudunk meg társadalmi, gazdasági, kulturális körülményeiről...
51 a benne élő emberek és közösségeik életéről, annak minőségéről, közügyeikről, épített és természetes környezetükhöz és egymáshoz való viszonyulásukról.
52 Ha bele kívánunk avatkozni egy település életébe, meg kell tanulnunk olvasni ezen rétegekből és a rétegek közötti összefüggésekből, aminek techikája és a szükséges képességek nagy része az egyetemen elsajátítható. Harmadéves építész hallgatók település vizsgálati lapjai
53 A város megismerésének, a várossal való foglalkozásnak számos objektív módszere létezik, ezekről még lesz szó a félév során, pl.: Városkép analízis Lübeck főutcájáról ISOS-Invertar des schützwerten Ortsbilder der Schweiz
54 Az első előadás szándékosan a megismerés szubjektív elemeire koncentrál, mégpedig két értelemben:
55 1. Az embereknek a városhoz való érzelmi kötődéséről: A településhez való viszonyunk, ahol hosszabb ideig laktunk analóg a lakáshoz való viszonyunkkal. (Számtalan irodalmi, képzőművészeti és zenei példa.)
56 2. Arról a kötelező szakmai és emberi érzékenységről, amely nélkül nem szabadna települések életébe építészként beavatkoznunk (annyira megismerni egy várost és úgy közelíteni egy városléptékű faladathoz, mintha az saját lakóhelyünk lenne). És nem így! (Oppozíció a nemzetközi sztárépítészettel szemben 2.) Sagrada Familia (Antoni Gaudi) és a magasház (Jean Nouvel-Pritzker díjas) Barcelona/E
57 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
58 A város racionális megközelítésének eszköze az absztrahálás, és annak eredménye a városmodell Városmodellek 1. Üzleti övezet 2.Átmeneti övezet 3.Családi házak övezete I. 4.Családi házak övezete II. 5.Családi házak övezete III. 6.Nehézipari övezet 7.Külső üzleti övezet 8.Kertvárosi övezet 9.Ipari kertvárosi övezet 10.Ingázók lakóövezete A Chicago-i iskola leíró, megértő, ill. tervezési városmodelljei a XX. szd. első feléből
59 Matematikai modell (pl: a magyar városok fejlődésére -Kiss Dénes-, amely extrapolálja a nyugati városok fejlődési tendenciáit). Modell Makett (pedig modellnek hívjuk)
60 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
61 A városépítészet, mint kontextúra A városok elemzésénél, a bennük zajló folyamatok összefüggéseinek vizsgálatánál a szokásos kontextus kifejezés helyett utalással a szövetekre találóbb a kontextúra kifejezés, mert: - alkalmas a textúra belső szálai közötti viszonyok jellemzésére, - és egyben alkalmas egy meglévő textúrába kerülő új elemnek a meglévőhöz való viszonyát is jól kifejezni. Textúra és kontextúra Porto beépítési szövetében
62 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
63 Város és épület viszonya A városi kontextúrák fizikai szintje az épületek együttese, ami csupán mennyiségi kategória, Porto városa, mint épületek halmaza
64 de az építészeti- és a városépítészeti minőség a városi kontextúrának meghatározó rétegei. Eduardo Souto de Moura Moziház Portoban Építészeti és városépítészeti minőség Porto város új épületei esetében
65 Önmagában sem az építészeti-, sem a városépítészeti minőség nem elegendő, de kölcsönösen hatva egymásra erősíthetik -sajnos gyengíthetik isegymást (mivel szintén kontextúrát alkotnak). Porto-i példák építészet és városépítészet kölcsönhatására (kontextúrájára)
66 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
67 Város és természet viszonya Ennek két aspektusát érdemes kiemelni: 1. A kettő aránybeli összefüggéseit: épület, város a természetben, illetve természet az épületben, a városban. Alvaro Siza Vieira: Serralves alapítvány múzeuma Porto-i közpark
68 2. A minőségi összefüggéseket: az épített és természetes alkotó elemek minősége jelentősen módosíthatja (de nem minden határon túl) az aránybeli összefüggéseket, és ezzel város és természet kontextúrájának meghatározói. Porto-i Egyetem Építész Kar Alvaro Siza Vieira Adalberto Dias
69 Építészeti közelítésben mindkét területnek javára válik a természetes módon való viselkedés. Lega da Palmeira Tengerparti strand Lega da Palmeira Boa Nova teaház Alvaro Siza Vieira munkái Porto városában
70 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
71 Város és ember viszonya Minden összefüggést végeredményképpen a városlakó ember szempontjából kell vizsgálnunk és alakítanunk, mert (normális esetben) minden őérte van a városban. Porto-i képek város és lakói kapcsolatáról
72 Az ember, mint az élő természet része elsősorban a természethez való viszonyában meghatározott, de a maga által teremtett mesterséges (épített) környezet is döntő befolyással lehet az életére. Ezért annak felelősségteljes alakítása építészi kötelesség. A környezetalakítás pozitív példái Portoban
73 A megszerezhető tudáson és gyakorlaton kívül az empátia képessége az építész fő erénye.
74 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
75 Egyensúlyi viszonyok A természet mindig kiegyenlítésre törekszik (James E. Lovelock) Entrópia: a fizikai (természetes) folyamatok minden esetben a lehető legalacsonyabb energiaszintű állapot felé mozognak (tartanak a feszültségmentes, nyugalmi állapot felé). - Beavatkozás híján egy idő után minden rendszerben beáll a statikus egyensúlyi állapot, ami alapjában véve vonzó lehet, de a statikussága életképtelenséget jelez.
76 A fennmaradáshoz és a folyamatos fejlődéshez szükséges dinamikus egyensúlyi állapot csak állandó energia bevitellel biztosítható. A városnak folyamatosan meg kell újulnia, hogy fennmaradjon (Dr. Meggyesi Tamás) A megoldás a megfelelő szintű, hozzáértő, tudatos energiabevitel, beavatkozás (odafigyelés, reagálás gazdaszerep). Szolnok új főtere Kopaszi gát
77 Az élő szervezet és így az ember is- bizonyos mértékig és ideig képes alkalmazkodni a felborult egyensúlyi állapotokhoz. Egy határon túl azonban nem képes azokat követni, a szervezete tiltakozik ellenük (stressz, allergiák, betegségek, járványok, népességszaporulat csökkenése, stb). Városi környezetben ezek a veszélyek fokozottan jelentkezhetnek, éppen ezért az egyensúlyi helyzetek állandó keresése elengedhetetlen. A város fenntarthatóságáról: biztosíthatóak-e tartósan (dinamikus egyensúlyi helyzetekkel) a működő város és a várost lakó emberek számára szükséges fizikai- és szellemi életkörülmények? A Millenáris Park a Teátrum épületével (Benczúr László)
78 1. ISMERKEDÉSEM A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL 1.1 Bemutatkozás 1.2 Eddigi építészeti tanulmányok 1.3 Városépítészet és Építészet viszonya 1.4 A város textúrái A város, mint az épített környezet új nagyságrendje A város, mint téri világ A város, mint többrétegű lenyomata: a szerves, spontán fejlődésnek, a tervezett, racionális fejlődésnek, a történelemnek, a társadalomnak, a kultúrának és civilizációnak, A város, mint utópia A város, mint tájképi elem, a városi táj A város, mint az élet, a közösségek, a közügyek színtere A város, mint folytonosan változó, élő organizmus 1.5 Megismerhető a város valamennyi rétege? 1.6 Modellezhető-e a város? 1.7 A városépítészet, mint kontextúra Város és épület viszonya, Város és természet viszonya, Város és ember viszonya 1.8 Egyensúlyi viszonyok 1.9 Mitől jó és élhető egy város? 1.10 Tantárgyaink 1.11 Irodalom
79 Mitől jó és élhető egy város? Általában: Azontúl, hogy jól méretezett, jól működik, lakható, kiszámítható, az érzelmi és tudati kötődésnek ezer szála létezik (történelem, hagyományok, kultúra ismerete és elevenen tartása). Az ilyen kötődések erősségét a helyben lakás időtartama és minősége ( állandó vagy ideiglenes ), a megismerés szintje, illetve a saját lakóhelyünkhöz való hasonlóság foka is meghatározhatja (emberi analógia: szimpátia, antipátia). A királyi vár Prágában (Hradzsin) és Budapesten
80 Egy épület, egy közterület és egy település működésének és szerethetőségének egyaránt feltétele, hogy legyen valódi gazdája Gazda: aki képes az általa képviselt közösség érdekeit felismerni, és alá tudja azoknak rendelni az egyéni érdekeit. Budapest Klösz György és Lugosi Lugo László
81 A Városépítészet1. előadások legfőbb célja, hogy a hallgatóságban egyre inkább tisztuljon a jó, élhető és szerethető város fogalma és kritériumai.
82 Reményeink szerint a félév előadásait meghallgatva és a vizsgára felkészülve, a mozaikokból mindenkiben össze fog állni egy kép a város egészéről, és mindenki el fog jutni a települések világa megismerésének olyan szintjére, amelyre már építeni lehet a következő félév Városépítészet 2-es tervezési feladatát. A 2009-es Városépítészet2 tárgy félév eleji plakátja
83 A felsorolt tárgyakkal készítjük fel az építész hallgatókat a környezetre érzékeny komplex és diplomatervek készítésére, a magas szintű építészeti gyakorlatra és a további speciális ismeretek megszerzésére (Urbanista építészmérnök MsC, Szakmérnöki képzések)
84 Irodalom 1. kötelező: Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan /Terc, Budapest 2009 ajánlott tanszéki: Meggyesi Tamás: Városépítés 2 egyetemi jegyzet, 2003 Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői Meggyesi Tamás: A külső tér fejezetek egy építészeti térelmélethez, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2004 Batár Attila Locsmándi Gábor: A hagyományos várostól a regionális városig, Városaink az Ezredfordulón, Új Világ Kiadó, Budapest 2000 Vidor Ferenc: Képek és képtelenségek a városok világáról, Terc, Budapest 2004 Vidor Ferenc (szerk.): Urbanisztika válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó, Budapest, 1979
85 Irodalom 2. ajánlott : Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés. Mező - Gazda Kiadó, Bp Erdei Ferenc: Magyar város. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974 Granasztói Pál: Város és építészet. Műszaki, Bp Granasztói Pál: Ember és látvány városépítészetünkben. Akadémiai, Bp Granasztói Pál: Építészet, városépítészet, társadalom. Akadémiai, Bp Korompay György: Városépítéstan. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1949 Lukovich Tamás: A posztmodern kor városépítészetének kihívásai, Szószabó Stúdió, Budakalász 1997 Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás, Terc, Budapest,2006 Nagy Béla: A település, az épített világ, B+V Kft., Budapest 2005 OTÉK Oudin, Bernard: A város védelmében, Corvina Kiadó, Budapest 1980
86 Irodalom 3. ajánlott : Pogány Frigyes: Terek és utcák művészete történeti áttekintés, Építésügyi Kiadó, Budapest 1954 Pogány Frigyes: A szép emberi környezet. Gondolat, Bp Schneider, Wolf: Városok Urtól Utópiáig, Gondolat, Budapest 1973 Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, Librarius, Kecskemét 2002 Mérhető és mérhetetlen Építészeti írások a huszadik századból, szerk.: Kerékgyártó Béla, Typotex, Budapest 2000 Terek és szövegek Újabb perspektívák a városkutatásban, szerk.: N. Kovács Tímea, Böhm Gábor, Mester Tibor, Kijárat Kiadó, Budapest 2005 Tóth Zoltán: A települések világa, Ponte Press, Pécs 2001 Tóth Zoltán Hübner Mátyás Gömöry János: Településtervezés I., Pécsi Tudomámyegyetem, Pécs 2003 Tóth Zoltán Hübner Mátyás: Településtervezés II., Ponte Press, Pécs 2003
VÁROS 1. VAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK
VÁROS 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2009 VÁROS 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL 8.. A TELEPÜLÉS, MINT AZ EGYÉNI NI- ÉS S A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKEK TÜKRET Pálfy
RészletesebbenA fenntartható fejlődés elméletének alkalmazása a településfejlesztésben
Településökológia A fenntartható fejlődés elméletének alkalmazása a településfejlesztésben 1.1. A fenntartható fejlődés és a települések kapcsolata ''A város legfontosabb funkciója, hogy a hatalmat formává,
RészletesebbenVAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK
VÁROSÉPÍTÉSZETSZET 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL BME URBANISZTIKA TANSZÉK 2009 VÁROSÉPÍTÉSZETSZET 1. ISMERKEDÉS S A TELEPÜLÉSEK VILÁGÁVAL VAL 7.. A TELEPÜLÉS S MEGISMERHETŐSÉGE GE Pálfy Sándor
RészletesebbenBalkány Város Megalapozó Vizsgálat és Településfejlesztési Koncepció
A szociális alapellátási feladatok mellett a tanyagondnoki szolgálatot is a Központ látja el. A lakosság szociális jellegű anyagi támogatással, kapcsolatos teendői azonban a Polgármesteri Hivatal feladatai
RészletesebbenVÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ
RészletesebbenSzolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze
Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák pedagógiai programjának Gézengúz Óvoda tagóvodai programrésze SZOLNOK 2013. A helyi nevelési programot benyújtó intézmény: SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK GÉZENGÚZ
RészletesebbenEGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY
A BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODÁJA EGÉSZSÉG - KÖRNYEZET - HAGYOMÁNY NEVELÉSI PROGRAM /RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT/ NEVELÉSÜNK ALAPJAI Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekekben
RészletesebbenIntézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6
Intézmény neve: Szabályzat típusa: Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai program Intézmény székhelye, címe: Rétság, Mikszáth út 6 Intézmény OM-azonosítója: 032044 Intézmény fenntartója: Rétság Város Önkormányzata
RészletesebbenNeveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6. HA JÓ a kezdet
Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. Példabeszédek 22,6 HA JÓ a kezdet Pedagógiai program 2016 Készítette: a Pécsi Baptista Gyülekezet Szakmai Csoportja
RészletesebbenINTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)
INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz óvoda nevelési feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Az óvoda nevelési célja A gyermeki személyiség tiszteletben tartásával a játék során, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével - úgy alakítsuk, fejlesszük a gyermekek képességeit, hogy
RészletesebbenKISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András. A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon
KISS Zsolt SZOBOSZLAI Mihály KOVÁCS András A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon 2 A civil szféra bevonása a települések fejlesztésének folyamatába Magyarországon...
RészletesebbenBGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma. Kollégiumi Pedagógiai Program 2015.
BGSZC Szent István Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Kollégiumi Pedagógiai Program 2015. Tartalom 1. Az intézmény meghatározása... 4 2. Bevezető... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM... 4 1.2 Értékeink...
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM
SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
RészletesebbenA Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja
Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék
TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 2 I. Nevelési program 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei 7 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
RészletesebbenII. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM
TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)
RészletesebbenRészidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl
TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében
RészletesebbenDÉVAVÁNYA VÁROS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2011-2016.
DÉVAVÁNYA VÁROS BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓJA 2011-2016. I. Bevezető Az 1989. évi politikai rendszerváltást követően jelentős társadalmi, gazdasági és politikai változások következtek be társadalmunkban. Ezen
RészletesebbenLEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenKatasztrófa elleni védelem
- 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...
RészletesebbenÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához
ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban
RészletesebbenKaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917
Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES
A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ÉRDEKEINEK VÉDELMÉT ELLÁTÓ BIZTOSHELYETTES Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének, a jövő nemzedékek szószólójának JAVASLATA A FATESTVÉR
RészletesebbenA szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének folyamata, tartalmi és formai követelményei A hallgatók szakdolgozatának elkészítését a tanszékek által szervezett formában (szakszemináriumokon), vagy egyéni foglalkozások
Részletesebben2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.
2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT
RészletesebbenTartalomjegyzék. 5. A közbeszerzési eljárás főbb eljárási cselekményei. 6. Eljárási időkedvezmények a közbeszerzési törvényben
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága INFORMÁCIÓS CSOMAG a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokat felhasználó
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
RészletesebbenJászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013
Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenPapp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás
Papp Gábor Előadás, 2007. október 19. Bűnözés és vándorlás Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy a bűnözés és a vándorlás kapcsolatát, annak lehetséges megközelítési módjait elméletileg és módszertanilag
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
Részletesebben3. 92/2011. (XII. 30.) NFM
3. melléklet 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás Építési beruházás
Részletesebbeneredményről szóló tájékoztató
eredményről szóló tájékoztató Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/145 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ Eljárás
RészletesebbenKULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3
KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,
RészletesebbenÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!
ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenMedgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014.
Medgyesbodzás Község Önkormányzat Gazdasági programja 2011-2014. Jóváhagyva: 25/2011. (III.29) sz határozattal I. Bevezetés A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete
Részletesebben- A TÁMOP-6.2.2. A-11/1-2012-0063
Táj. hird. az eljárás eredményéről - A TÁMOP-6.2.2. A-11/1-2012-0063 azonosító számú, Egészségügyi dolgozók szakképzése és fejlesztése a makói kórházban elnevezésű projekt keretében egészségügyi dolgozók
RészletesebbenBudapest Főváros XXIII. kerület, Soroksár Önkormányzata
, Soroksár Önkormányzata Településfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A dokumentáció a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés
RészletesebbenStratégiai Főosztály 2. sz. melléklet. Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről
Stratégiai Főosztály 2. sz. melléklet Magyarország pozíciós alapelvei a Közös Agrárpolitika jövőjéről A magyar mezőgazdaság számára 2004-től a közös agrárpolitika meghatározó szereppel bír. A közösség
RészletesebbenA SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.
A SZOLNOKI TISZAPARTI RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. Készítette: Nagy Györgyné A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium érvényes Pedagógiai Programját
RészletesebbenA VÁROS az első előadáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyak:
A VÁROS 1. előadás VÁROSÉPÍTÉSZET1 Benkő Melinda PhD BME Urbanisztika Tanszék VÁROSÉPÍTÉSZET 1 a félév előadásai Város Magyar települések Budapest Közügyek Városépítészet Fenntarthatóság Smart city Város
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet
RészletesebbenTájékoztató eljárás eredményéről Képzési programok a sárvári kórházban 2015 94 fő egészségügyi dolgozó részére, 6 csoportban.
Tájékoztató eljárás eredményéről Képzési programok a sárvári kórházban 2015 94 fő egészségügyi dolgozó részére, 6 csoportban. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/8 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés
RészletesebbenTörökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november
Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság
RészletesebbenA tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése
A tiszalöki egészségügyi intézmény fejlesztése Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/115 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01
RészletesebbenAz Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja
Alsóvárosi Óvoda OM 032742 * 2600. Vác, Vám u. 11. ( /Fax: 06-27/317-092 E-mail: ovoda.alsovarosi@gmail.com Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja
RészletesebbenA közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében
A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI
RészletesebbenPedagógiai program. I. rész NEVELÉSI PROGRAM
Pedagógiai program I. rész NEVELÉSI PROGRAM Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK I. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 4 1. A társadalmi igény és az egyéni
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. A rendelet hatálya Onga közigazgatási területére terjed ki. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG, AZ ADÓ ALANYA
Onga Községi Önkormányzat helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - 6/1991. (XII.16.) sz. RENDELETE a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege - (2004. december 15.-én hatályos) Bevezető
RészletesebbenBORONKAY GYÖRGY MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2600 Vác, Németh László u. 4-6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
BORONKAY GYÖRGY MŰSZAKI KÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2600 Vác, Németh László u. 4-6. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT V Á C 2012 -2- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., az 1996. évi LXII.
RészletesebbenHajdúhadház Városi Önkormányzat Ügyrendi, Etikai és Közrendvédelmi Bizottsága Elnökétől
Hajdúhadház Városi Önkormányzat Ügyrendi, Etikai és Közrendvédelmi Bizottsága Elnökétől Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. április 26-án tartandó ülésére Tisztelt
RészletesebbenA NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI
A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK
A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási
RészletesebbenTanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam
Tanterv kéttannyelvű biológia 7 8. évfolyam A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
RészletesebbenTÉRTAGOLÁS KERTÉPÍTÉSZETI ESZKÖZÖKKEL A BUDAPESTI LAKÓTELEPEK SZABADTEREIN 1950 ÉS 1990 KÖZÖTT
TÉRTAGOLÁS KERTÉPÍTÉSZETI ESZKÖZÖKKEL A BUDAPESTI LAKÓTELEPEK SZABADTEREIN 1950 ÉS 1990 KÖZÖTT Bakay Eszter Bevezetés A lakóterületi szabadtereken a közterekhez képest lényegesen nagyobb az igény a zárt,
RészletesebbenI: Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból
16. Tétel Az értékteremtés lehetőségei a vállalaton belüli megközelítésben és piaci szempontokból. Az értékteremtő folyamatok a vállalat működésében, az értéklánc elemei. A teljesítmény és menedzsmentje,
RészletesebbenPedagógiai Program 2015.
Pedagógiai Program Kozmzutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2015. 1 Nevelési
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenLandorhegyi és Pais Dezsı Általános Iskola, Sportiskola vezetıi ellenırzés (FEUVE) szabályzata
6. sz. melléklet Landorhegyi és Pais Dezsı Általános Iskola, Sportiskola i ellenırzés (FEUVE) szabályzata Zalaegerszeg, 2005. június Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, elızetes és utólagos i ellenırzésre
RészletesebbenEgészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai
RészletesebbenTantárgyi útmutató. 1. A tantárgy helye a szaki hálóban. 2. A tantárgyi program általános célja. Statisztika 1.
Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz kattintson a képre! Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv Nagyításhoz
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013
GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit
RészletesebbenA controlling integrálódása az oktatási szférában
Dr. Tóth Antal - Dr. Zéman Zoltán A controlling integrálódása az oktatási szférában 1. CONTROLLING ALKALMAZÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL A controlling hasznossága mindaddig nem fog érvényre jutni
RészletesebbenBudapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.
Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenGYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 AZ ÓVODA ADATAI Név: GYOMAENDRŐD-CSÁRDASZÁLLÁS-HUNYA KISTÉRSÉGI ÓVODA OM-azonosító: Székhelye: Százszorszép Óvoda
RészletesebbenDévaványa Város Közfoglalkoztatási terve
Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
RészletesebbenFogalmi rendszer A műveltségterület kulcsfogalmai:
FÖLDRAJZ TANTERV A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást
RészletesebbenIdegen nyelvoktatás iskolánkban
Idegen nyelvoktatás iskolánkban Iskolánk profiljában az informatika emelt szintű oktatása mellett az idegen nyelv oktatása is hangsúlyozottan szerepel. Amit kínálunk: a Helyi Kerettanterv alapján megvalósuló
RészletesebbenSZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010
Csanádpalota Nagyközség Önkormányzatának Napsugár Óvoda és Bölcsőde Csanádpalotai Bölcsőde Tagintézménye SZAKMAI PROGRAMJA 2005-2010 Készítette: Kovács Jánosné Tagintézmény vezető 1 Szakmai program 2005-2010-ig
RészletesebbenFelmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése
Felmérés a hitelezési vezetők körében, a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára Az első három felmérés összesített eredményének ismertetése Az elemzést készítette: Bethlendi András Pénzügyi Stabilitási
RészletesebbenMacsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár
Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:
RészletesebbenA Dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata
A Dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata Az alapító okirat okiratszáma: 1816883/2015 4.3.) A költségvetési szerv alaptevékenysége: 4.3.1.) A gyermek hároméves korától a tankötelezettség
RészletesebbenKOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4
KOMLÓI EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KOMLÓI EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 Székhely: 7300 Komló, Tompa Mihály u. 14. Tagintézmény:
RészletesebbenSzombathelyi Szivárvány Óvoda
Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi
RészletesebbenHUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET. TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év
HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET TDK TÉMAJAVASLATOK Részletes bemutatása 2013. év Babos Zsuzsanna A pedagógusszerep változásai korunkban Babos Zsuzsanna Dokumentum-elemzés, összehasonlítás, feldolgozás A játék személyiség/képességfejlesztő
RészletesebbenSÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM
SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség
RészletesebbenMosonszentmiklós község Gazdasági programja 2014 2019
Mosonszentmiklós község Gazdasági programja 2014 2019 1 A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -ban meghatározottak alapján kerül sor.
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI
NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt
RészletesebbenOrszágház kupoladob ólomüveg ablakainak felújítása (511/2013)
Országház kupoladob ólomüveg ablakainak felújítása (511/2013) Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/105 Építési beruházás Kivitelezés, bármilyen eszközzel, Beszerzés tárgya: módon, az ajánlatkérő által meghatározott
RészletesebbenPüspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete. Püspökszilágy Község testnevelésének és sportjának helyzete
Bevezető Püspökszilágy Község Önkormányzata a sporttörvényben előírt kötelezettsége teljesítése céljából- az alapelvek érvényesítése, a társadalmi célok megvalósítása és megoldandó feladatok elvégzése
RészletesebbenAjkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program
Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.
Részletesebben15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM
Haller János Általános, Szakközép- és Szakiskola Mosonmagyaróvár, Mosonvár u. 15. OM: 030496 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 Készítette: Sárköziné Kollárits Edit igazgató 0 Tartalom Á L T A L Á N O S A D A T O
RészletesebbenMESEVÁR ÓVODA Čuvarnica Čarobni Dvorac
MESEVÁR ÓVODA Čuvarnica Čarobni Dvorac PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM 036464 Szombathely, Gagarin út 10. 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető I. Az óvodai nevelésünk célja, feladata, rendszere, elvei 1.1. Gyermekkép,
RészletesebbenLaudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon
Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít
RészletesebbenDEK-240_Mezőgazdasági konzolos öntöző rendszer beszerzés a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ részére-eredménytáj.
DEK-240_Mezőgazdasági konzolos öntöző rendszer beszerzés a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ részére-eredménytáj. Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/112 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés Hirdetmény
RészletesebbenPEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
EUROKT-AKADÉMIA Szakiskola 2500 Esztergom, Kis-Duna sétány 11. Tel: (33)-414-866; Fax: (33)-401-674 e-mail: eurokt@eurokt-akademia.hu; web: www.eurokt-akademia.hu PEDAGÓGIAI (SZAKMAI ÉS NEVELÉSI) PROGRAMJA
RészletesebbenStratégiai menedzsment
Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti
RészletesebbenPannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye
Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Radnóti Miklós Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Intézményi minıségirányítási programja Alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2010 Diákönkormányzat
RészletesebbenK i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 27-én megtartott zárt ülésének jegyzőkönyvéből
K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. október 27-én megtartott zárt ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 217/2011. (10.27.)Öh.
Részletesebben1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok
1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére
21. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére Tárgy: Közbeszerzési eljárás indítása Dombóvár, Arany János tér
Részletesebben