Rákmegelőző kiadvány

Átírás

1 Varga Gábor dr. 1/11 Rákmegelőző kiadvány Bőrdaganatok Daganat típusa melanoma festékes bőrdaganat, szürkés-fekete, bőrből kiemelkedő daganat spinalioma vöröses-barna, gyakran kifekélyesedő bőrdaganat basalioma lassan növekvő, széli fénylő részt mutató tumor családban előforduló rosszindulatú bőrdaganat nagyszámú anyajegy nem szabályos anyajegyek és veleszületett nagy festékes anyajegy régi hegek (égés) röntgen kezelésének helyei festékes anyajegy megváltozása (növekszik, színe változik, kivérzik) új festékes folt megjelenése 35 év felett bőrből kiemelkedő növedékek nem gyógyuló sebek, fekélyek festékes bőrdaganat kivérzése, kifekélyesedés távoli nyirokcsomók, bőráttétek megjelenése bőrdaganatok növekedése, kifekélyesedése, esetleg nyirokcsomó megjelenése Vizsgálatokra (szűrésekre) ajánlottak köre nagyszámú anyajegyek veleszületett anyajegyek növedékek nem gyógyuló sebek 6 hónap 1 év Emlőrák különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú csomó mammographias eltérés, tapintható elváltozás nélkül

2 Varga Gábor dr. 2/11 a bőr, vagy az emlőbimbó behúzottsága a hónaljárokban megnagyobbodott nyirokcsomók váladékozás a bimbón keresztül (véres) az emlő megnagyobbodása bőrpír, oedema, fájdalmasság (narancshéj tünet) tumor bőrrel, vagy mellkasfallal való összekapaszkodottsága minden 20 év feletti nőnek tanácsos a havonkénti rendszeres önvizsgálat (a menstruációt követő napon kell az önvizsgálatot elvégezni) a korai emlőrák kimutatásának legjobb módszere a mammographia o egyes lassan növekvő típusok ily módon tapinthatóságukat megelőzően már két évvel kimutathatók o 40 év feletti nőknél szűrő jelleggel (érzékenység 60-90%) o potenciálisan gyógyítható emlőrák diagnózisának felállítását követően mindkét oldali emlő állapotának vizsgálata, majd évenkénti ismétlése o kérdéses vagy rosszul meghatározható képlet az emlőben, ill. gyanús elváltozások megítélése o tapintható hónalji nyirokcsomó esetén, az elsődleges tumor kimutatása céljából 20 év felett rendszeres havonkénti önvizsgálat, az emlőállomány szerkezete miatt, csak UH vizsgálat javasolt 40 év felett rendszeres havonkénti önvizsgálat, évente mammographia és UH vizsgálat Fogászati, szájüregi daganatok Daganat típusa jóindulatú daganatok jól körülhatároltak, nem kapaszkodnak össze, elmozdíthatók, nem romlik a beteg általános állapota rosszindulatú daganatok - környező szövetekkel összekapaszkodnak, más szervekbe, szövetekbe áttétet adnak, gyakran kiújulnak Daganatok előfordulási helyei ajak nyelv szájfenék szájnyálkahártya pofa arcüreg alsó-felső állcsont genetikai tényezők családi halmozódás alkoholfogyasztás dohányzás füstölt élelmiszerek tartósítószerek túl zsíros, fűszeres és forró ételek fogyasztása

3 Varga Gábor dr. 3/11 mozgásszegény, stresszes életmód környezeti ártalmak - levegő-és vízszennyezés, erős napsugárzás, vegyi ártalmak nem gyógyuló fekélyek ajkon ismétlődő hámhiány szájnyálkahártyán előforduló gyógyulási hajlamot nem mutató elváltozás foghúzás helyén nehezen gyógyuló seb indokolatlan szájzár a szájüregben előforduló, legtöbbször fájdalmat nem okozó vérzékeny fekélyek, melyeket esetenként bűzös lepedék borít egyes fogak, kisebb fogcsoportok indokolatlan meglazulása nyálkahártya elszíneződése szájban előforduló alaki eltérés, asszimetria nyelven, nyelv alatt található nyelési nehézséget okozó duzzanat nyirokcsomók hosszabb idő óta fennálló beszűrődése szenvedélybetegek, pl.: alkoholisták, kábítószeresek krónikus fertőző betegek, pl.: szifilisz, AIDS fogpótlást igénylők rendszeres vizsgálata nagyon fontos, mert a kórosan mozgó fogsor szélének nyomása szövetburjánzás, daganat forrása lehet Vizsgálatok, szűrések gyakorisága gyermek- és felnőttkorban évente Fül-orr-gége daganatok Daganat típusa garatdaganatok gégedaganatok családi anamnézis (családban előforduló daganat) életmód: dohányzás, alkoholfogyasztás, elégtelen táplálkozás, szájhigiéne hiánya, hiányos fogazat munkahelyi ártalmak: szerves oldószer, gőzök, gázok, por, füst (lokalizáció szerint változik) állandó vagy visszatérő rekedtség fülbe sugárzó nyelési fájdalom nyakon jelentkező csomók kellemetlen szájszag fulladásérzet, főként fekvő helyzetben illetve terhelése

4 Varga Gábor dr. 4/11 vérköpés nyelési képtelenség nagyfokú fogyás nyaki csomók kifekélyesedése Vizsgálatokra ajánlottak köre 40 év felett korai tünetek esetén vagy több éves káros anyag behatás esetén hasonló daganatos betegség a családban Vizsgálatok gyakorisága évente egy alkalommal Nőgyógyászati daganatok Magyarországon évente nő hal meg méhnyakrákban, jóllehet nekik is esélyük lett volna a gyógyulásra, ha betegségüket időben felfedezik. A méhnyakrák hosszú évek alatt, a rákot megelőző állapot szűrővizsgálatok során jól felismerhető állomásain keresztül alakul ki. A nőgyógyászati rákszűrés, amely hazánkban 1950 óta szervezett formában történik, nemcsak a kialakult méhnyakrák, hanem az azt megelőző állapotok felismerésére és így gyógyítására biztosít lehetőséget. Az évenként végzett szűrővizsgálattal a méhnyakrák kialakulása megelőzhető. A nőgyógyászati szűrővizsgálat során a méhnyakról vett kenetben lévő sejtek, mikroszkópos vizsgálaton kívül a szeméremtest, hüvely és méhnyak sokszoros nagyítással történő megtekintése és a női nemi szervek tapintásos vizsgálata biztosítja, hogy nemcsak a méhnyakrák megelőző állapotai, hanem egyéb daganatos és nem daganatos betegségek is felismerhetők. A teljesen fájdalommentes vizsgálat a nemi élet kezdetétől évente ajánlott. Pajzsmirigydaganatok fiatalkorú, aki röntgen besugárzást kapott (felső testrész) fiatalkori hideg göb a pajzsmirigyben fokozott külső radioaktív sugárzás medullaris rák családi formája nyaki fájdalom nehéz nyelés rekedtség helyi nyirokcsomó megnagyobbodás haematogen úton áttét (csont, agy, tüdő) az áttétek a primer folyamat felismerése előtt megjelenhetnek

5 Varga Gábor dr. 5/11 ugyanaz, mint a korai tünetek, de súlyosabb klinikai kép + általános tumoros kép göbös struma + veszélyeztetettek köre hideg göb medullaris rák esetén kötelező a családtagoknál is (másfél - két évente) Tüdődaganatok A rosszindulatú megbetegedések között hazánkban és megyénkben egyaránt leggyakoribb a tüdőrák. Bács-Kiskun megyében 1999-ben 268 új tüdőrákos beteg volt. 100 új betegből csak mintegy 20 25%-ukat lehet megoperálni, a többiek szakmai okok miatt műtétre alkalmatlanok. dohányzás! - minél hosszabb ideig tart a dohányzás, illetve minél nagyobb az elszívott mennyiség, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának. Az elszívott cigaretta mennyiségét csomagévben adjuk meg. Ha valaki 10 évig napi 1 doboz cigarettát szív, ez 10 csomagévet jelent, ugyanennyi ideig tartó dohányzás napi 2 doboz elszívásakor 20, 3 doboz elszívásakor 30 csomagévet. Legveszélyeztetettebbek az 50 éven felüli több évtizede dohányzó férfiak a passzív dohányzás szintén komoly kockázati tényező. Nagyon fontos, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra tüdőbetegségeknek kezdetben semmilyen tünete nincs, fájdalom is csak akkor jelentkezik, ha a daganat kialakulása érzőideg közelében történik (mellhártya közelében kezdetben is lehet mellkasi fájdalom). Ebben a stádiumban is nagy szerepe van a tüdőszűrőnek, amely az ilyenkor még többnyire fájdalmatlan panaszmentes betegséget kimutatja korai tünet között lehet az ingerköhögés, vagy a korábban megszokott régi keletű köhögés jellegének megváltozása (állandó kínzó, ugató jellegűvé válik) a vérescsíkos köpet, izomfájdalmak, mellkasi fájdalom Késői tünet fokozódó vérköpés étvágytalanság testsúly csökkenés csontfájdalmak szövődményes tüdőgyulladás tünetei Tüdőszűrő vizsgálatokra ajánlottak köre felnőtt lakosság (18 éven felüliek) illetve a rizikó csoportokban kiemeltek Ilyen csoportok: éven felüli dohányos férfiak gyógyult TBC-s betegek és környezetük aktív TBC-sek családi, esetleg munkahelyi környezete

6 Varga Gábor dr. 6/11 egyéb betegségben szenvedők (rheumatikus betegségek, cukorbetegség) rossz szociális körülmények között élők zárt közösségben élők (szociális otthonok, börtönök lakói) Tüdőszűrés gyakorisága évente egyszer feltétlenül rizikó csoportok esetén félévente is lehetséges Urológiai daganatok Vesedaganat kialakulásának okát nem ismerjük, családi halmozódás néha megfigyelhető (genetikus faktorok) dohányzás, kávé állati zsiradék fogyasztása, elhízás kialakulhat vesecystában is családban előforduló vesedaganat esetén is gondolni kell rá sajnos korai stádiumban ritkán okoz tünetet esetenként előfordulhat hasi, deréktáji panaszok az ez irányban végzett hasi ultrahangos vizsgálat vezethet a veserák diagnózisához vérvizelés tompa vagy görcsös fájdalom (főként deréktájon) tapinthatóság a hasfalon keresztül (kb. 30%-ában) hirtelen jelentkező here visszértágulat, illetve here vízsérv a jobb oldalon tágult erek a hasfalon általános tünetek (láz, naponta kétszer jelentkező hidegrázás, jelentősebb fogyás, általános gyengeségérzés, hasi puffadás, gyomor-bél tünetek hányás, hányinger, hirtelen jelentkező magasvérnyomás, sápadtság, vérszegénység) Vizsgálatra (szűrésre) ajánlottak köre a fent említett veszélyeztetettek csoportjánál a veszélyeztetetteknél évente hasi UH-vizsgálat vizeletvizsgálat szükség esetén hasi CT-vizsgálat javasolt Vesedaganat gyermekkorban - az úgynevezett Wilms-tumor leggyakrabban 6 hónapos kortól az 5 éves korig fordul elő. Jellegzetesen elődomborodó aszimmetrikus has, vérvizelés, láz, esetenként kétoldali vagy jobb oldali here visszeresség, bizonytalan hasi fájdalmak jellemzik. Az esetek 1-2%-ában családi halmozódás is kimutatható.

7 Prosztata- (dülmirigy-) rák Varga Gábor dr. 7/11 50 év feletti férfiak betegsége kór oka nem ismert, létrejöttében valószínűleg több faktor együttes hatása játszik szerepet, környezeti tényezők és az életkörülmények egyaránt szóba jönnek (túlzott zsíros ételek, súlyfölösleg, kemikáliákkal való foglalkozás és bizonyos szexuális szokásoknak az előidéző szerepe) családi halmozódást is megfigyeltek egyebek közt hormonális egyensúlyzavar (hereműködés csökkenése), májbetegség is közrejátszik kezdeti stádiumban tüneteket nem okoz korai felismerés csak szűrővizsgálatok alapján lehetséges gyakori vizelés a vizeletürítés zavara vérvizelés részleges vagy teljes vizeletelakadás csontfájdalom (csont-áttétek) deréktáji fájdalom vérszegénység, sápadtság nagyobb mértékű fogyás minden 50 év feletti, orvosnál megforduló férfinál évente legalább 1 alkalommal gyanú esetén tűszúrással végzett szövettani mintavétellel illetve végbélen keresztüli ultrahangvizsgálat nagyon fontos, hogy idősebb férfi betegek csontfájdalmai illetve reumás fájdalmai esetén prosztata szűrővizsgálatot is kell végezni alsóvégtag trombózisok esetén szintén ultrahangvizsgálat javasolt a végbélen keresztül prosztatarák kizárása céljából vizelési panaszokkal orvoshoz forduló 50 év feletti férfiaknál évente szükséges prosztatavizsgálat Húgyhólyagdaganat A rosszindulatú daganatok 2-4%-ában fordul elő, gyakorisága az utóbbi években növekszik. 50 éven felüliek (leggyakrabban év között) férfiakon háromszor gyakoribb karcinogén (rákos elfajulást okozó) hatású anyagok kontaktusa révén (dohányzás, textiliparban dolgozók, gáziparban dolgozók, gumianyagok, bőr kemikáliák, alumínium és festékes anyaggal dolgozó személyek esetében) központi idegrendszerre ható drogok (fenacetin, opium), koffein és egyes gyógyszerek is

8 Varga Gábor dr. 8/11 a betegek nagy részének nincsenek korai tünetei leggyakrabban azonban fájdalommentes vérvizelés esetleg nagymennyiségű megalvadt vér a hólyagban vesefájdalom alhasi fájdalom hasi panaszok alsó végtagok vizenyője, trombózisa étvágytalanság fogyás vérszegénység véres vizelet esetén veszélyes munkakörben dolgozók (textilmű, gázipar, bőripar, alumíniumipar, gumianyagokkal, festékekkel, kemikáliákkal dolgozók köre) minden 50 év feletti rendszeres (évente legalább 1 alkalommal történő) vizeletvizsgálata veszélyeztetett csoportokban évente - kétévente javasolt a szűrés Húgycsődaganatok Ritka daganatféleség, korán okoz tüneteket, vérzéssel, vizelet részleges, illetve teljes elakadással. Heredaganatok Összes daganatok 1-2%-kát képezik, az egyik legsikeresebben gyógyítható daganat. Két típusa közül az egyik, főleg fiatal férfiakon (előfordulás 5 7%), a másik: egyéb rosszindulatú daganatok áttéteként, (leggyakrabban nyirokszervi vagy vérképző szervi daganatok) jelentkezik. a here leszállási rendellenességében here megütése után kialakuló daganat fertőzés családi halmozódás nukleáris sugárzás (uránbánya, nukleáris hulladékokkal dolgozók stb.) továbbá azon betegeknél, akiknél már korábban egyik oldalon kialakult fájdalommentesen növekszik gyakran a herében észlelhető fájdalmatlan tömöttség, tapintható göb hívja fel a figyelmet Később jelentkezik fájdalom súly- vagy húzóérzés egyes esetekben a herezacskóban folyadék szaporodik fel és ez okozza a here megnagyobbodását 10%-ában gyulladással jelentkezik

9 Varga Gábor dr. 9/11 hormontermelő heredaganat a mellek megnagyobbodását okozhatják deréktáji fájdalom tapintható nyirokcsomók (ezt már áttétek is okozhatják) azon betegeknél, kiknek kórelőzményében heredaganat miatti kezelés szerepel fiatal férfiak gyanú esetén vizsgálati lelet (tapintás, ultrahang, hormonvizsgálatok, szövettani eredmény) Hímvessző daganata Viszonylag ritka daganat, főleg 60 év feletti férfiakon fordul elő. Relatíve jó a kórjóslata annak ellenére, hogy átlagosan a betegek 1 év késéssel jelentkeznek az orvosnál. fitymaszűkület nem megfelelő higiéne krónikus gyulladás rákmegelőző állapotok - fehér, vagy éppen vörös-bársonyos folt megjelenése, valamint a bőr szintjéből kiemelkedő vörös színű, kisebb vagy nagyobb karfiolszerűen növekedő bűzös elváltozások kezdetben fájdalmatlan, kis kemény göb, vagy kifekélyesedő seb látható jellegzetes lehet a daganat körüli égő érzés vagy viszketés nagyobb fekélyes, karfiolszerűen növekedő bűzös elváltozás fájdalmas vizelés lágyéki nyirokcsomók megnagyobbodása alsó végtagok vizenyője krónikus gyulladás fájdalom fehér vagy vörös elszíneződés a felszínből kiemelkedő elváltozás vagy göb tapinthatósága esetén a veszélyeztetettek körében meghatározottaknál évente egy alkalommal

10 Varga Gábor dr. 10/11 Vastag- és végbélrák A vastag- és végbélrák gyakorisága hazánkban az elmúlt időben jelentős mértékben emelkedett és a daganatos megbetegedések sorában az elsők közé került. Bár a daganat kialakulásának okait még nem ismerjük pontosan, valószínű, hogy keletkezésében több befolyásolható körülmény is szerepet játszik. A veleszületett hajlam mellett szól az, hogy egyes családokban generációkon keresztül halmozottan fordul elő. Ezért különösen oda kell figyelni az első fokú rokonságban már előforduló daganatok esetében. Még nagyobb a családi hajlam lehetősége akkor, ha az említett hozzátartozóknál rákos megbetegedés fiatal korban jelentkezett. Fokozott kockázatot jelentenek bizonyos bélbetegségek előfordulásai is, pl. a vastagbél fekélyes idült gyulladása vagy polyposis, mert az esetek egy részében ezek rákosan elfajulhatnak. Ezen betegek rendszeres ellenőrzése szükséges, a táplálkozási szokások is nagymértékben befolyásolják a kialakulás gyakoriságát. Az étrend magas zsír és fehérje tartalma illetve a kevés növényi eredetű rost, vagyis zöldség és gyümölcs fogyasztása esetén hasonló helyzet alakul ki. Ez a megállapítás fordított megközelítésben is érvényes, ugyanis azon országokban, ahol alacsony a lakosság zsír és fehérje fogyasztása, ugyanakkor magas a rostdús zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása, lényegesen kevesebben betegednek meg vastag- vagy végbélrákban. A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás az elhízás és az ezzel járó testmozgás hiánya, valamint a daganat kialakulása közötti statisztikai összefüggés kimutatható. Az életkor emelkedésével a kialakulásának veszélye nő. Ez különösen vonatkozik az 50 év felettiek esetében. Egyéb kedvezőtlen körülmények között, vagyis az öröklött hajlam, a helytelen táplálkozási szokások és életmód, valamint a magasabb életkor együttesen jelentősen megnöveli a kialakulás veszélyeit. A megelőzésének lehetőségeit a következőkben tudjuk összefoglalni. Miután az örökletes hajlam kisebb jelentőséggel bír, mint a megváltoztatható külső körülmények, tehát a táplálkozási szokások és életmódok, ezért elsősorban ezek következetes betartására kell odafigyelni. Ennek értelmében csökkenteni kell az állati eredetű zsír fogyasztását, az alkohol bevitelét korlátozzuk, fontos az elhízás megelőzése, ugyanakkor napi táplálékunk rost tartalmának zöldség és gyümölcs mennyiség emelése ajánlatos. Természetes, hogy mindezek ellenére is előfordulhat a daganat kialakulása, de lényegesen kisebb számban, éppen ezért nagy jelentőséggel bír a daganat korai felismerése, kezelése, gyógyítása. A daganat gyanújelei az eddigi székelési szokások megváltozása (nehezített, esetleg fájdalmas székürítés, szorulás, máskor időnként fellépő, néha görcsökkel kísért hasmenés) a székszorulás és hasmenés váltakozása (természetesen hashajtó nélkül) A széklettel kapcsolatos tünetek az egyszeri alkalommal távozó széklet mennyiségének megváltozása a széklet formája, vastagsága, keménysége a korábbiaktól tartósan különbözik a székletben friss vagy alvadékos vér, esetleg nyák látható Aranyér betegségnek tulajdonított panaszok székürítéskor vagy attól függetlenül fennálló teltségérzés fájdalom a végbélnyílásban ismétlődő vérzés a végbélből (vérnyomok a WC-papíron vagy az alsóneműn) végbél váladékozás viszkető érzés a végbélnyílás körül További panaszok és tünetek hasi teltségérzés puffadás időnként jelentkező görcsös, vagy körülírt állandó hasi fájdalom vérszegénység, sápadtság étvágytalanság fogyás

11 Varga Gábor dr. 11/11 gyengeség rossz közérzet más okkal nem magyarázható hőemelkedés, láz Amennyiben a felsorolt tünetek közül csak egy is előfordul, különösen, ha több is jelentkezik, feltétlenül a háziorvoshoz kell fordulni! családi anamnézis: családban előforduló vastagbélrák 40 év feletti életkor daganat a kórelőzményben: pl. adenomatosus polyp, örökletes polyposis gyulladásos bélbetegségek nőgyógyászati daganat Barrett oesophagus (jobb oldali vastagbél daganatoknál) állandó vérszegénység fáradékonyság, gyengeség (bal oldali vastagbél daganatoknál) görcsös hasi fájdalom székelési szokás változása székrekedés és hasmenés váltakozása ugyanezek + görcsölő hasi fájdalmak, véres széklet, bélelzáródás és gyakorisága minden 50 év felettinél: haemocult teszt minden évben (vérzés) minden 50 év felettinél: fecateszt minden évben (paraproteinek) sigmoideoscopia 3-5 évenként colitis ulcerosa: évenként colonoscopia családban előforduló vastagbélrák: évenként colonoscopia