Amit a pajzsmirigybetegségekről tudni kell

Átírás

1 Varga Gábor dr. 6/1 Amit a pajzsmirigybetegségekről tudni kell A pajzsmirigyről általában A pajzsmirigy a nyak elülső részén helyezkedik el, az ádámcsutka alatt. A belső elválasztású mirigyeink közé tartozó mirigyeink egyike, mely a pajzsmirigyhormonokat termeli és a hormonok a véráram útján jutnak el szervezetünk sejtjeihez. A pajzsmirigy két hormont termel: az egyik a tiroxin (T4), a másik a trijód-tironin (T3). A pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjének aktivitását szabályozzák. Tulajdonképpen a sejtek oxigénfelvételét segítik elő, ezáltal az alapvető tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) sejtszintű hasznosulását szabályozzák. A pajzsmirigyhormonok képzéséhez elengedhetetlenül fontos a jód. A szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával reagál, amennyiben a jódellátottság nem megfelelő. A pajzsmirigy vázlatos rajza 1.: pajzsporc, 2. és 3.: pajzsmirigy jobb és bal lebenye, 4.: légcső porcos fala A pajzsmirigy-betegségek tünetei A pajzsmirigy működészavara számos szervünkre hatással van és változó súlyosságú és megjelenésű panaszokat okoz. Szív-érrendszeri tünetek A pajzsmirigy túlműködésre jellemző a magas pulzusszám, amely jellegzetesen nemcsak terhelésre, hanem nyugalomban is jelentkezik. Szívritmuszavar is gyakran előfordul, idősebb betegeken nem ritkán a szívritmuszavar az egyetlen tünete a pajzsmirigy túlműködésének. Gyakori tünet az emelkedett vérnyomás is. Alulműködés esetén a pulzusszám csökken, bár ez az idegrendszer csökkent érzékenysége folytán kevésbé okoz panaszt a betegeknek. A vérnyomás itt is gyakran emelkedett, és súlyos alulműködésben szintén előfordulhat szívritmuszavar. Légzés A pajzsmirigy bármilyen irányú eltérése csökkenti a szervezet teljesítőképességét, ezért kezdetben terhelésre, később nyugalomban is nehézlégzés, fulladás jelentkezik. Idegrendszer A pajzsmirigy hormonok magasabb szintje ingerlékenységet, feszültséget, alvászavart, kézremegést okoz. A csökkent hormonszint ellenkező irányú változást okoz, a beteg tompulttá, közönyössé válik, feledékenység, aluszékonyság jelentkezik, csökken a nemi vágy.

2 Varga Gábor dr. 6/2 Anyagcsere A pajzsmirigy túlműködése az alapanyagcserét fokozza, azaz fokozottabb étvágy ellenére is testsúlycsökkenés észlelhető, a fokozott izzadékonyság, a testhőmérséklet emelkedése jellemző lehet. A betegek a meleget rosszul tűrik. A csökkent pajzsmirigyműködésben jelentkező panaszok ellenkezőek: rosszabb étvágy ellenére a testsúly gyarapszik, bőrszárazság jelentkezik, a testhőmérséklet csökken, a betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk. Menstruáció, fogamzó képesség Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbeesés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát. Bőr- és hajtünetek A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek. Helyi tünetek Itt elsősorban a megnagyobbodott pajzsmirigy okozta nyomási tünetekre kell gondolnunk. Gombócérzés, nyaki szorítóérzés: ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket. Fulladás: a megnagyobbodott pajzsmirigy a légcső szűkületét idézheti elő. Nyelési zavar: a nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik. Rekedtség: a hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős. Fájdalom: jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló folyadékgyülemre (cysta), illetve bizonyos gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei. Jódhiány és a pajzsmirigy Magyarország területének legnagyobb része jódhiányosnak számít. A jód a pajzsmirigyhormon fontos alkotóeleme, hiányára a pajzsmirigy a hormontermelő sejtek számának növelésével reagál, következésképpen a pajzsmirigy megnagyobbodik. Kezdetben a megnagyobbodott pajzsmirigy göbmentes, majd göbösödés jelentkezik. Jódhiányos területeken jellemző az ún. forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés (a "forró göb" izotópvizsgálat alkalmával használt fogalom, azt jelenti, hogy a göb a környezetéhez képest aktívabb, több hormont termel, ennek ellentettje a hideg göb elnevezés, melyet a környezetéhez képest kevésbé aktív, kevesebb hormont termelő göbökre alkalmazunk).

3 Varga Gábor dr. 6/3 Mikor érdemes jódpótlást alkalmazni? Terhes és szoptató anyáknál a jódszükséglet megnő, másrészt a magzat normális testi, idegrendszeri fejlődéséhez a megfelelő jódellátottság alapvető tényező. Serdülők fejlődéséhez szintén megfelelő mennyiségű jódra van szükség. Bizonyos pajzsmirigy-megnagyobbodások esetén, pajzsmirigyműtétek után indokolt lehet a jódpótlás. Akiknek pajzsmirigy túlműködésük van, azoknál jódpótlás alkalmazása tilos! Nem tanácsos jódot adagolni kimutatott forró göb esetén sem. Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt. A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban. A gyógyszeresen nehezen uralható - szerencsére ritka - esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második harmadában. A pajzsmirigy-hormonok hiánya megnehezítik a teherbeesést. A fogantatást a jól beállított anyagcserehelyzet idejére ajánlatos tervezni. Gyakori súlyos hiba, hogy a gyógyszerektől való félelmükben terhesség alatt a kismamák a pajzsmirigyhormon-pótló kezelést elhagyják. A magzat testi és szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos pajzsmirigyhormon adagját orvosi ellenőrzés mellett a terhesség és szoptatás ideje alatt éppenséggel emelni szükséges! A pajzsmirigy túlműködése Kezdődő (látens vagy szubklinikus) pajzsmirigy túlműködés - ezzel a fogalommal gyakran találkozhatunk. Azt a szakaszt jelöli, melyben már viszonylagos pajzsmirigyhormon-többlet mutatható ki: a vérben a pajzsmirigyhormon-szintek még normális tartományon belüliek, viszont az agyalapi mirigy szabályozó hormonjának, a TSH-nak a szintje már alacsony. Ebben a fázisban a betegeknek pajzsmirigy túlműködésre utaló tüneteik enyhe formában vagy időszakosan jelentkezhetnek, de az is előfordul, hogy semmiféle panaszuk sincs. A pajzsmirigy túlműködés okai A ritkán előforduló kórképek mellett a pajzsmirigy-túlműködés három leggyakoribb okkal magyarázható. Basedow-kór (autoimmun hyperthyreosis): autoimmun betegség a szervezet számos szervében előfordulhat. Lényege, hogy a szervezet a saját sejtjei ellen ellenanyagokat termel, melyek a pajzsmirigysejtekhez kötődve azt fokozott hormontermelésre serkentik. Mivel a pajzsmirigy egészét érinti a betegség, így legtöbbször a pajzsmirigy változó mértékű megnagyobbodásával jár. Gyakran kísérik szemtünetek, melyek többnyire a betegséggel egy időben jelentkeznek, de előfordulhat hónapokkal, évekkel korábbi, sőt későbbi megjelenésük is. A betegség viszonylag hirtelen kezdődik, gyakran nagyon magas hormonszintekkel jár (tehát a legsúlyosabb tünetekkel), és legnagyobb számban a év közötti korosztályt és a nőket érinti. A pajzsmirigy autonómia: ez a pajzsmirigynek egy vagy több olyan göbét jelenti, mely a szabályozási folyamattól függetlenül több pajzsmirigy-hormont termel. Ezt szokták "forró göbnek" is nevezni. Jellemző a lappangó fellépés, az idősebb korban való jelentkezés. Többgöbös golyva pajzsmirigy túlműködéssel: ebben az esetben a pajzsmirigy egésze megnagyobbodik, göbösen átalakul és a pajzsmirigysejtek számának növekedéséből adódik a hormontöbblet. Hasonlóan a pajzsmirigy autonómiához, ez a forma is idősebb korra jellemző és a jódhiányos területeken fordul elő gyakrabban.

4 Varga Gábor dr. 6/4 A pajzsmirigy-túlműködés kezelése A Basedow-kór esetében gyógyszeres, izotópos és műtéti kezelési lehetőségek között választhatunk. A döntést számos körülmény befolyásolhatja: a beteg életkorán, egyéb betegségein túl számításba kell venni a pajzsmirigy nagyságát, a pajzsmirigyben esetlegesen előforduló göböket, kísérő helyi nyomási tüneteket, szemelváltozásokat stb. Gyógyszeres kezelés Kezdetben minden esetben hormontermelést gátló gyógyszert kap a beteg. Ha a gyógyszeres kezelés folytatása mellett döntünk, ezt általában 1-1,5 évig kell folytatni. Ezzel a kezeléssel a betegek 40-50%- a véglegesen meggyógyul, azonban a gyógyszer elhagyását követően - akár évek múltán is - a tünetek kiújulhatnak, ilyenkor már más kezelési módot szoktak ajánlani. A gyógyszeres kezelés mellett előfordulhat allergiás tünet (kiütés, viszketés), illetve tudnunk kell a szerencsére ritkán jelentkező fehérvérsejtszámot csökkentő mellékhatásáról. Elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában ajánlatos az orvos által előírt gyakorisággal a vérkép ellenőrzése. Amennyiben torokfájdalom, lázas állapot jelentkezik, forduljunk haladéktalanul orvoshoz! Izotópos kezelés A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan szünteti meg a túlműködést, de néha szükségessé válhat a kezelés megismétlése. Tudni kell, hogy a hatás kifejlődéséhez általában néhány hónap is szükséges lehet, másrészt a közhiedelemmel ellentétben semmiféle veszélyt nem jelent a betegre és a környezetére. Műtéti kezelés Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés a műtétet követően kiújuljon. A csökkent pajzsmirigyműködésről A pajzsmirigyhormonszint végleges csökkenésének két leggyakoribb oka lehetséges 1. a pajzsmirigy krónikus (elhúzódó) autoimmun gyulladásos betegsége, mely a szaknyelvben Hashimoto-thyreoiditis néven ismert 2. a pajzsmirigyen végzett beavatkozások (műtét vagy izotópos kezelés) A csökkent pajzsmirigyműködés fokozatai Kezdődő (szubklinikus vagy látens) pajzsmirigy alulműködés: a vérben a pajzsmirigy hormonszint még normális, azonban az agyalapi mirigy szabályozó hormonja (TSH) már emelkedést mutat. A betegek többnyire panaszmentesek, de fáradékonyság, 2-3 kg-os testsúlynövekedés, a vér koleszterinszintjének emelkedése figyelemfelkeltő lehet Kifejlődött pajzsmirigy alulműködés: ekkor már a TSH emelkedésen túl a vérben mérhető pajzsmirigyhormonszintek is alacsonnyá válnak. A jellegzetes tünetek már korábban olvashatók voltak

5 Varga Gábor dr. 6/5 A pajzsmirigy-alulműködés kezelése Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek. A göbös pajzsmirigy-betegségek A helyileg okozott tünetekről már korábban olvashattunk. Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni. Milyen vizsgálatokra lehet szükség a tapintáson kívül? Vérvétel: többek között hormonszint-meghatározásra, autoimmun vizsgálatok céljából. Ultrahang: fontos információt ad a pajzsmirigy nagyságáról, szerkezetéről és a göbök minőségéről. Tudni kell azonban, hogy az ultrahangvizsgálat érzékenysége folytán számos apró, klinikai szempontból jelentéktelennek minősíthető elváltozást is leír. A felnőtt lakosság 75%-ánál észlelhető 1 cm-nél kisebb szerkezeti eltérés, így csak az 1 cm-nél nagyobb göböknek kell jelentőséget tulajdonítanunk. Sokan megijednek, ha a leletben cystákról olvasnak. A cysta folyadéktartalmú üreget jelent. Apró cystáknak egyáltalán nem kell jelentőséget tulajdonítani az esetek túlnyomó részében. Izotópos vizsgálat: a göb működéséről szolgáltat adatokat. Attól függően, hogy a bejuttatott izotópból a környezetéhez viszonyítva mennyit vesz fel a göb, beszélünk hideg, meleg és forró göbről. A hideg göb a környezetéhez viszonyítva kevesebb, a forró göb a környezetéhez képest jóval több izotópot dúsít. Ez alapján azonban nem dönthető el, hogy a göb rossz- vagy jóindulatú-e. Tény azonban, hogy rosszindulatú elváltozás gyakrabban fordul elő hideg göbben. Rosszindulatú elváltozás szerencsére csak a hideg göbök kis hányadában mutatható ki. A pajzsmirigy izotópos vizsgálata semmilyen veszéllyel nem jár, terhességben természetesen azonban nem végezhető el. Citológiai vizsgálat: a vizsgálat során a pajzsmirigyből sejtek, sejtcsoportok kerülnek leszívásra egy vékony tű segítségével. A mintavétel apró kellemetlenségen kívül fájdalommal nem szokott járni. Az ily módon nyert minta vizsgálata nagyon fontos információt ad a göb természetét illetően. Tudni kell azonban, hogy a műtét során nyert szövettani minta vizsgálatának hatékonyságát nem éri el. Helyi nyomási tünetek esetén szükség lehet gégészeti vizsgálat, valamint hagyományos röntgen végzésére, utóbbi a nyelőcső vagy a légcső oldalra nyomását, szűkületét képes kimutatni. Mellkasba terjedő ("befelé növekvő") struma esetén az izotópos vizsgálat mellett szóba jöhet komputertomográfos vizsgálat végzése is. A göbös golyva kezelése Gyógyszeres kezelés: a már kialakult göbös pajzsmirigy elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszantartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkíséreljük.

6 Varga Gábor dr. 6/6 Műtét: bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el. Izotópos kezelés: a forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp. A pajzsmirigy rosszindulatú betegségeiről - röviden A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai szerencsére nem túlságosan gyakoriak, másrészt többségük viszonylag jobb indulatú. Szövettanilag négy típusát különítik el. Az ún. papillaris csoporton belül elkülönítenek egy alcsoportot: az 1 cm nagyságon belüli, egygócú, épben eltávolított folyamat viselkedését tekintve jóindulatúnak tekinthető. Az 1 cm nagyságot meghaladó, vagy többgócú folyamat azonban már kiterjesztett műtétet igényel. A műtétet követően izotópos, majd gyógyszeres kezelésre kerül sor. A follicularis típusú folyamat az előbbinél kissé kedvezőtlenebb lefolyású, de az izotópra érzékeny csoportba tartozik. Kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkezik a medullaris forma, amely minden ötödik esetben öröklődést mutat. Igen rosszindulatú a negyedik forma: az ún. anaplasticus rák, amely az idősebb kor betegsége. Műtéttel, a műtétet követően alkalmazott besugárzással és gyógyszeres kezeléssel az élet meghosszabbítását tudjuk csak elérni. A pajzsmirigy gyulladásos betegségei Krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimotothyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést. Szülés utáni pajzsmirigy gyulladás: a szülést követően 6 hónapon belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki. Szubakut pajzsmirigy gyulladás: jellegzetesen felsőlégúti vírusfertőzést követően 3-4 héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint kb. 6 hónap múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés bevezetésére van szükség, melyet heteken át kell alkalmaznunk.