Addikciók - szenvedélybetegségek

Átírás

1

2 Tartalom Az addikciókról általában Definíciós kérdések A viselkedési addikciók köre A viselkedési addikciók modelljei Néhány bizonyíték Következtetések 2

3 Addikciók - szenvedélybetegségek A DSM-IV-TR (APA, 2000), illetve a BNO-10 (WHO, 1994) nem tartalmaz ilyen kategóriát, hanem Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok, illetve Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok (F10-F19) A dependencia (és abúzus) kritériumok itt kizárólag a kémiai szerekre vonatkoznak Az egyéb addikciók, amennyiben bekerülnek a diagnosztikus rendszerekbe, más osztályokba sorolódnak 3

4 Viselkedési addikciók: fogalomhasználat és definíció Ma még nem egy elterjedt fogalom Az addiktológiai kézikönyvek is gyakran kizárólag a kémiai addikciókkal foglalkoznak Alternatív kifejezések Non-chemical addictions Non-substance addictions 4

5 Van-e létjogosultsága viselkedési addikciókról beszélni? Mi szükséges ehhez? Hasonló tüneti kép Átfedés a genetikai prediszponáló tényezőkben Hasonló neurobiológiai mechanizmusok érintettsége Hasonló pszichológiai mechanizmusok Hasonló (hatásos) farmako- és pszichoterápiás eljárások 5

6 Tüneti kép: pszichoaktív szer dependencia Tolerancia (egyre növekvő dózis a hozzászokás miatt) Megvonás (szer-specifikus szindróma a szer elhagyásakor) A szándékoltnál nagyobb dózis vagy hosszabb idejű használat Sikertelen kísérletek a szerhasználat abbahagyására, kontrollálására (kontrollvesztés) Jelentős idő és aktivitás irányul a szerrel kapcsolatos tevékenységekre Szociális, foglalkozási vagy rekreációs tevékenységek feladása vagy csökkentése A szerhasználat fennmaradása a felismert káros következmények ellenére 6

7 DSM-5 Substance-Related and Addictive Disorders 10 drogcsoport (alkohol, koffein, kannabisz, hallucinogének, inhalánsok, opiátok, nyugtatók, altatók, szorongásoldók, stimulánsok, dohány, egyéb) Non-Substance-Related Disorders Gambling Disorder Section III (Emerging Measures and Models) Internet Gaming Disorder 7

8 Az alkohol használat zavara (DSM-5) Az alkohol használatának problémás mintázata, amely klinikailag jelentős leromláshoz és distresszhez vezet. Legalább két tünet 12 hónapon belül: 1. a tervezettnél nagyobb mennyiség, hosszabb idejű használat 2. ismétlődő vágy és sikertelen kísérletek a leszokásra, kontrollra 3. az idő jelentős része a szerhasználattal kapocsolatos dolgokra megy 4. sóvárgás (!) 5. a munkahelyi, iskolai, otthoni kötelzettségek sérülése 6. a problémák ellenére fennmaradó szerhasználat 7. fontos társas, munkahelyi és rekreációs tevékenységek feladása 8. ismétlődő szerhasználat fizikailag veszélyes helyzetekben 9. fennmaradó szerhasználat a felismert problémák ellenére 10. tolerancia 11. megvonás 8

9 A szerencsejáték használat zavara (DSM-5) Folyamatos és visszatérő problémás szerencsejáték, amely klinikailag jelentős leromláshoz és distresszhez vezet. Legalább négy tünet 12 hónapon belül: 1. növekvő összegekben történő játék a vágyott izgalom eléréséhez 2. nyugtalanság és irritabilitás, amikor csökkenteni próbálja a játékot 3. ismétlődő sikertelen kísérletek a leszokásra, kontrollra 4. preokkupáció 5. distresszes állapotban (szorongás, bűntudat stb.) gyakran játszik 6. a veszteség hajszolása 7. hazudik, hogy elrejtse a szerencsejátékos involváltsága mértékét 8. veszélyeztet vagy elveszít fontos kapcsolatot, munkát stb. 9. másokra támaszkodik anyagilag 9

10 Obszesszív-kompulzív és kapcsolódó zavarok Obszesszív-kompulzív zavar (DSM-5) Obszessziók és/vagy kompulziók jelenléte: Obszessziók 1. visszatérő és tartós gondolatok, késztetések, képzetek, amelyeket a személy tolakodónak és akaratlannak él meg, s amelyek szorongást és szenvedést okoznak 2. a személy igyekszik figyelmen kívül hagyni és elnyomni ezeket vagy semlegesíteni őket valamilyen gondolattal vagy cselekvéssel Kompulziók 1. repetitív magatartásformák vagy gondolati folyamatok, amelyeket a személy a kényszergondolatokra válaszul vagy mereven alkalmazott szabályok szerint végez 2. repetitív magatartásformák vagy gondolati folyamatok célja a szorongás vagy stressz csökkentése, megelőzése 10

11 Obszesszív-kompulzív és kapcsolódó zavarok Trichotillomania (DSM-5) A. Hajveszteséghez vezető ismétlődő hajtépkedés B. Ismételt kísérletek a hajtépegetés csökkentésére vagy megszüntetésére C. A hajtépegetés klinikailag jelentős szenvedést vagy a szociális, foglalkozási vagy más fontos funkciók romlását okozza D. A hajtépegetés vagy a hajveszteség nem tulajdonítható egyéb orvosi állapotnak (pl. bőrgyógyászati problémának) E. A hajtépegetés nem magyarázható jobban más mentális zavarral (ide tartozik még: Body Dysmorphic Disorder, Hoarding Disorder, Excoriation (Skin-Picking) Disorder) 11

12 Addikciók Kémiai függőségek ÉS Viselkedési függőségek

13 Viselkedési addikciók HETEROGÉN CSOPORT DSM-5-ben osztályozott zavarok (pszichoaktív szerekkel kapcsolatos zavarok) Obszesszív-kompulzív és kapcsolódó zavarok Parafíliás zavarok Disruptive, impulzuskontroll és viselkedési zavarok Etetési és evési zavarok DSM-5-ben NEM osztályozott zavarok 13

14 kóros játékszenvedély trichotillománia kleptománia pirománia ismétlődő explozív zavar parafilíás zavarok Voyeurizmus Exhibicionizmus Frotteurizmus Szexuális mazochizmus Szexuális szadizmus Pedofília Fétisizmus hiperszexualitás kodependencia obszesszív-kompulzív zavar (kényszerbetegség) anorexia nervosa bulimia nervosa binge-eating disorder egészségesétel-függőség (orthorexia) internetfüggőség (Online) számítógépes játékok munkafüggőség kényszeres vásárlás vallási addikciók testedzésfüggőség kényszeres gyűjtögetés patológiás bőrfelsértés 14

15 Közös jellemzők Kényszeresség a gondolkodásban (obszesszió) és a viselkedésben (ritualizált magatartássorok) Impulzivitás Kontrollvesztés Tolerancia Megvonásos tünetegyüttes Ártalmasság Rituális jelleg Cirkularitás 15

16

17 Az obszesszív-kompulzív spektrum hipotézis (Hollander, 1993) Bizonyos zavarok jelentős hasonlóságokat mutatnak: tüneti, diagnosztikai jellemzőikben etiológiájukban hasonló neurobiológiai háttérmechanizmusok (szerotonin, dopamin) kezelés rokon jellemzői ugyanakkor különbségek a kompulzív, illetve impulzív jellemzők tekintetében 17

18 Az obszesszív-kompulzív spektrum betegségeinek közös jellemzői v a repetitív és többnyire ritualizált viselkedés gátlásának, sőt többnyire akár késleltetésének is a képtelensége, v függetlenül attól, hogy a viselkedés inkább a szorongás elkerülését, a diszkomfort érzés leküzdését, avagy az aktuálisnál kellemesebb állapot elérését, az élvezet maximalizálását célozza 18

19 19

20 Impulzuskontroll zavarok A Hollander és Wong (1995) által az obszesszív-kompulzív spektrum részeként azonosított zavarok és klasszikus elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben Impulzív személyiségzavarok kóros játékszenvedély trichotillománia szexuális kompulziók önsértő magatartásformák kleptománia kényszeres vásárlás antiszociális személyiségzavar borderline személyiségzavar 20

21 Szomatoform zavarok Disszociatív zavarok Evési zavarok A Hollander és Wong (1995) által az obszesszívkompulzív spektrum részeként azonosított zavarok és klasszikus elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben hipochondriázis test-diszmorfiás zavar deperszonalizációs zavar anorexia nervosa falásrohamok 21

22 A Hollander és Wong (1995) által az obszesszívkompulzív spektrum részeként azonosított zavarok és klasszikus elhelyezkedésük diagnosztikus rendszerekben Szkizo-obszesszív zavarok Tic zavarok Neurológiai zavarok deluzív obszesszív-kompulzív zavar szkizotip obszesszív-kompulzív zavar obszesszív szkizofrénia Tourette-szindróma Sydenham chorea epilepszia autizmus Huntington-betegség 22

23 Az obszesszív-kompulzív spektrum részeként azonosított zavarok elhelyezkedése a kompulzív-impulzív spektrum mentén; Hollander és Wong (1995) alapján kompulzív impulzív kompulzivitás impulzivitás kényszerbetegség test-diszmorfiás zavar anorexia nervosa deperszonalizációs zavar hipochondriázis Tourette szindróma trichotillománia falásrohamok kényszeres vásárlás kleptománia kóros játékszenvedély önsértő magatartásformák szexuális kompulziók borderline személyiségzavar antiszociális személyiségzavar 23 kockázatkerülés kockázatkeresés

24 Kritikai észrevételek az obszesszív-kompulzív spektrum hipotézissel kapcsolatosan v Nem használja az addikció kifejezést, s nem von párhuzamot a pszichoaktív szerhasználattal v Bizonyos zavarok bevonása viszonylag távoli rokonságon alapul v Nincs direkt empirikus bizonyíték v Helyesebb lenne a kompulzív-impulzív spektrum elnevezés 24

25 Jutalomhiányos tünetegyüttes (reward deficiency syndrome) (Blum és mtsai, 1996) v Hollanderrel szemben nem a fenomenológiai jellemzőkre, hanem genetikai és neurobiológiai kutatásokra alapoznak v a középagyi jutalmazó központ vizsgálata: hipodopaminerg vonás v ez a dopamin alulműködés közös vonás a különböző addiktív jellegű zavarokban 25

26 Brain reward system 26

27 Jutalomhiányos tünetegyüttes - eredmények v a dopaminerg pályák, mint a common final pathway a természetes (evés, intimitás stb.) és nem természetes (pszichoaktív szerek) jutalmak közvetítésében v a DRD2 gén szerepe (Comings és Blum, 2000) közös a pszichoaktívszer-használat, a Tourette szindróma, az obezitás, a patológiás játékszenvedély, a PTSD esetében 27

28 Viselkedési addikciók (Griffiths, 1996; 2005) v szaliencia v hangulatmódosítás v tolerancia v megvonás v konfliktus v visszaesés 28

29

30 Kóros játékszenvedély Holden, 2010 (Science, Vol 327, pp. 935) 30

31 A pszichoaktívszer-használattal közös személyiségjegyek és neurokognitív jellemzők (impulzivitás, szenzoros élménykeresés, késleltetés képtelensége), idegrendszeri jellemzők és genetikai tényezők 31

32 Internetfüggőség Az internetfüggőség három fő komponense Obszesszió Elhanyagolás Kontrollzavar 32

33 Online játékok Az online játékok fő probléma-dimenziói Problematic Online Gaming Questionnaire (POGQ) Obszesszió - Belefeledkezés Megvonás - Túlhasználat Interperszonális konfliktus - Társas izoláció 33

34 Komorbiditás 34

35 Konklúzió I. v Nehezen azonosítható a viselkedési addikciók köre (bármely viselkedés addiktívvá válhat) v A sok hasonlóság és a feltételezett közös jellemzők ellenére nagy variabilitás az egyes viselkedési (addikciós) zavarok között, DE v Az egyes pszichoaktív szerek között is nagy, sokszor nagyobb variabilitás mutatkozik a jellemzőkben (hatásmechanizmus, pszichológiai korrelátumok), mint az egyes viselkedési addikciók között 35

36 Konklúzió II. v DSM-5 változásai v Reális növekvő genetikai, neurobiológiai és pszichológiai bizonyítékokon alapuló felvetés a viselkedési addikciók közös szemléleti keretben történő értelmezése v Ebbe az irányba mozdul a diagnosztikus rendszerek átalakítása is v Az összetartozó zavarok pontos körének definiálása további kutatásokat igényel 36

37 Köszönöm a figyelmet! demetrovics@t-online.hu