JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0020/

Átírás

1 Európai Parlament Plenárisülés-dokumentum A8-0020/ JELENTÉS az európai ombudsman évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2015/2231(INI)) Petíciós Bizottság Előadó: Soledad Cabezón Ruiz RR\ doc PE v03-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI_AnnOmbud TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 INDOKOLÁS ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN PE v /16 RR\ doc

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai ombudsman évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2015/2231(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az európai ombudsman évi tevékenységéről szóló éves jelentésre, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkére, tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartája 11., 19., 41., 42. és 43. cikkére, tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra 1, tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira, tekintettel eljárási szabályzata 220. cikke (2) bekezdésének második és harmadik mondatára, tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0020/2016), A. mivel az európai ombudsman évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést május 26-án hivatalosan is benyújtották az Európai Parlament elnökének, és mivel az ombudsman, Emily O Reilly, június 23-án jelentését bemutatta Strasbourgban a Petíciós Bizottságnak, B. mivel a Parlament december 16-i strasbourgi plenáris ülésén ismét európai ombudsmanná választotta Emily O Reillyt; C. mivel az európai ombudsman kiemelt prioritása annak biztosítása, hogy a polgárok jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, a megfelelő ügyintézéshez való jog pedig az uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől elvárt legmagasabb szintű normákat tükrözze; mivel az ombudsman alapvetően fontos szerepet tölt be abban a tekintetben, hogy segíti az uniós intézményeket a nyitottabbá, hatékonyabbá és polgárközelibbé válásban, azzal a céllal, hogy növelje a polgárok Unióba vetett bizalmát; D. mivel a májusi Eurobarométer felmérés szerint a polgárok 40 %-a táplál bizalmat az Európai Unió iránt, míg a bizalmatlanság aránya 46 %-os; mivel az európai polgárok elégedettségi fokának növeléséhez elengedhetetlen az intézmények körében történő ellenőrzés; E. mivel az EUMSZ 24. cikke kimondja, hogy minden uniós polgárnak joga van a 228. cikkben intézményesített ombudsmanhoz fordulni, 1 HL L 113., , 15. o. RR\ doc 3/16 PE v03-00

4 F. mivel az EUMSZ 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant arra, hogy az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokat kivizsgálja; mivel az Alapjogi Charta 41. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék ; G. mivel a charta 43. cikke kimondja, hogy Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén. ; H. mivel az első európai ombudsman szerint hivatali visszásság abban az esetben történik, ha egy közjogi szerv elmulasztja a rá vonatkozó szabálynak vagy elvnek való megfelelést 1 ; mivel ez az uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól nemcsak jogi kötelezettségeik tiszteletben tartását követeli meg, hanem azt is, hogy legyenek szolgálatkészek, és a nyilvánosság tagjai számára biztosítsák a megfelelő bánásmódot és jogaik teljes körű gyakorlását; mivel a megfelelő ügyintézés fogalmát folyamatos javítási folyamatként kell értelmezni; I. mivel 2014-ben polgár fordult az európai ombudsman hivatalához segítségért; mivel az ombudsman honlapján működő interaktív útmutatón keresztül polgár kapott tanácsot; mivel 2014-ben az ombudsman 2079 panaszt rögzített, és 1823 tájékoztatás iránti kérelmet kapott; J. mivel az ombudsman által feldolgozott összesen 2163 panaszból 763 hatáskörén belülre, míg 1427 hatáskörén kívülre esett; K. mivel a 2163 feldolgozott panaszból az ombudsman 1217ügyben tanácsot adott a panaszosnak vagy továbbította az ügyet, 621 ügyben a panaszos tájékoztatást kapott arról, hogy további tanácsadásra nincs lehetőség, és 325 ügyben vizsgálat indult, L. mivel az ombudsman 342 vizsgálatot indított, és ezek közül 325 panaszok alapján indított, 17 pedig hivatalból indított vizsgálat volt; mivel az ombudsman 400 vizsgálatot zárt le, amelyek közül 13 hivatalból indított vizsgálat volt; mivel a lezárt vizsgálatok közül 335-öt magánszemélyek, 52-t pedig vállalatok, egyesületek vagy más jogi személyek nyújtottak be; M. mivel az ombudsman 772 panaszt az Ombudsmanok Európai Hálózata tagjaihoz utalt, köztük az Európai Parlament Petíciós Bizottságához 86-ot, 144-et a Bizottsághoz, 524- et pedig más intézményekhez és szervekhez; mivel a vizsgálatok leggyakrabban (59,6%) a Bizottságot, második helyen az uniós ügynökségeket (13,7%), majd az EPSO-t (9,4%), egyéb intézményeket (8,5%), az EKSZ-t (3,8%), a Parlamentet (3,5%) és az OLAF-ot (3,2%) érintették; N. mivel az ombudsman által lezárt vizsgálatok 21,5%-a tájékoztatási kérelmekre és 1 Az európai ombudsman évi jelentése ((2000/C 260/01), HL C 260., o) PE v /16 RR\ doc

5 dokumentumokhoz való hozzáférésre, 19,3%-a a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltött szerepére, 19,3%-a a versenyvizsgákra és a felvételi eljárásokra, 16%-a intézményi és szakpolitikai kérdésekre, 11,3%-a igazgatási és a személyzeti szabályzattal kapcsolatos ügyekre, 8,3%-a szerződések vagy támogatások odaítélésére, 6%-a pedig a szerződések teljesítésére vonatkozott; O. mivel a lezárt vizsgálatok közül 133 esetében az ügyet az intézmény oldotta meg, vagy sikerült békés megoldásban megállapodni, míg 163 esetben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a további vizsgálat nem indokolt; P. mivel 76 ügyben az ombudsman nem állapított meg hivatali visszásságot; mivel 39 esetben került sor hivatali visszásság megállapítására, és 13 esetben az ügy más módon került lezárásra; mivel azokban az ügyekben, ahol hivatali visszásságot állapított meg, az ombudsman 27 esetben kritikai észrevételeket és 12 esetben ajánlástervezeteket adott ki; Q. mivel a vizsgálatok többségének időtartama 2014-ben 3 és 18 hónap közé esett; mivel a vizsgálatok lezárásához szükséges átlagos idő 11 hónap volt; R. mivel az intézmények teljesítették az ombudsman javaslatainak 80 %-át; mivel a benyújtott javaslatok 20%-a még teljesítésre vár; S. mivel a Petíciós Bizottság amelyhez csak a évben 2714 petíció érkezett fontos része az Európai Unió intézményi működésének, mivel közelebb viszi a polgárokhoz az Európai Parlamentet; mivel az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti szoros együttműködés javítaná az európai intézmények tevékenysége feletti demokratikus ellenőrzést; 1. jóváhagyja az európai ombudsman által a 2014-es évre előterjesztett éves jelentést; 2. gratulál Emily O Reillynak európai ombudsmanná való újraválasztásához és az általa végzett kiváló munkához; támogatja az uniós intézmények azon törekvésének segítésére irányuló célkitűzését, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsák Európa polgárai és lakosai számára; döntő fontosságúnak tartja, hogy az ombudsman a jó közigazgatás garanciájaként az átláthatóságot állította középpontba; 3. üdvözli és teljes mértékben támogatja, hogy az ombudsman jobban kihasználja a saját kezdeményezésű stratégiai vizsgálatok indítására vonatkozó hatáskörét; üdvözli a hivatalból indított vizsgálatok koordinátorának kinevezését az ombudsman hivatalában, valamint a visszaélések bejelentésére vonatkozó új belső szabályok bevezetését; elismerésre méltónak tartja az ombudsman által hivatala átszervezésére tett erőfeszítéseit, amely máris jelentős hatékonyságjavulást eredményezett; üdvözli és támogatja az ombudsman előre tekintő megközelítését és az új, 2019 felé elnevezésű ötéves stratégia elfogadását, amely fokozottabban stratégiai megközelítést vezet be a rendszerszintű problémák megoldására és a megfelelő ügyintézés előmozdítására; 4. üdvözli a 2014 során az ombudsman által hivatalból indított vizsgálatokat, amelyeknek fő témái a következők voltak: átláthatóság az uniós intézményekben, a lobbitevékenységek és a klinikai vizsgálatok átláthatósága, alapvető jogok, etikai kérdések, a polgárok részvétele az uniós döntéshozatalban, uniós finanszírozású RR\ doc 5/16 PE v03-00

6 projektek és programok, valamint az uniós versenypolitika; 5. emlékeztet arra, hogy az évek során a panaszok 20 30%-a az átláthatóságot érintette, és hogy a dokumentumokhoz és/vagy információkhoz való hozzáférés intézmények általi megtagadása a legáltalánosabban felvetett átláthatósági probléma; úgy véli, hogy a nyitottság és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés amely eleget tesz az EUMSZ 15. cikkének és a charta 42. cikkének lényeges részét képezi az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerének; támogatja a Bizottság és más uniós intézmények minden olyan kezdeményezését, amelynek célja az uniós dokumentumokhoz való tisztességes, gyors és egyszerű hozzáférés biztosítása mindenki számára; elismeréssel nyugtázza, hogy a nyilvános online dokumentum-nyilvántartásnak köszönhetően fokozódott az átláthatóság; kéri az ombudsmant, hogy vizsgálja ki a Parlamentnek a kötelezettségszegési és az EU Pilot eljárásokról szóló bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférésével kapcsolatos átláthatósági kérdéseket; úgy véli, hogy megfelelő mechanizmusokat kell meghatározni és bevezetni a megbízható intézményközi párbeszéd biztosítása érdekében; 6. figyelmeztet arra, hogy valójában még nem tartják be megfelelően az Aarhusi Egyezménnyel és a kapcsolódó rendeletekkel (1367/2006/EK és 1049/2001/EK) összefüggő valamennyi rendelkezést; úgy véli, hogy a Bizottság részéről az átláthatóság még mindig sok kívánnivalót hagy maga után, különösen az egyes polgároknak és a civil társadalmi szervezeteknek a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmük alapján nyújtott információk mennyiségi és minőségi értelemben vett elérhetősége tekintetében; felkéri az ombudsmant, hogy a 0134/2012. számú terjedelmes petíció alapján végezzen vizsgálatot e kérdésekkel kapcsolatban az említett rendeletek érintett uniós intézmények általi végrehajtását illető lehetséges hivatali visszásságok megállapítása és orvoslása céljából; 7. üdvözli a magas rangú uniós tisztviselőket érintő, forgóajtó-jelenség típusú ügyekben indított ombudsmani vizsgálatokat; megállapítja, hogy az ombudsman öt nem kormányzati szervezet panaszait vizsgálta ki, és 54 bizottsági aktába tekintett be; arra buzdítja az ombudsmant, hogy segítsen kidolgozni és vezessen be egyértelmű és részletes kritériumokat és végrehajtási mechanizmusokat az összeférhetetlenségek azonosítására, kivizsgálására és lehetőség szerint megelőzésére az EU intézményeinek, szerveinek és ügynökségeinek valamennyi szintjén; 8. úgy véli, hogy az összeférhetetlenség fogalma túlmutat az átláthatóság egyszerű kérdésén, és hogy az összeférhetetlenségektől mentes európai közigazgatás biztosítása elsődleges szempont a valódi európai demokrácia kiépítésére és az európai polgárok bizalmának, illetve a köztisztviselők és az intézmények közötti bizalom megőrzésére való törekvés során; javasolja, hogy vizsgálatai során az ombudsman vegye figyelembe az ENSZ Korrupció elleni egyezményének (UNCAC) rendelkezéseit, a közszolgálat terén az összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó OECD-iránymutatást és a Transparency International egyedi ajánlásait; 9. rámutat arra, hogy az ombudsman vizsgálatai nyomán a Bizottság Görögország euróövezeti csatlakozásával kapcsolatos dokumentumokat tett közzé, az Európai Központi Bank nyilvánosságra hozta a pénzügyi válság ügyében az ír kormányhoz intézett levelét, és hogy a Bizottság az ombudsman ajánlását követve bár csak a PE v /16 RR\ doc

7 reformra vonatkozó megállapodás elérését követően nyilvánosan elérhetővé tette a közös halászati politika reformjára vonatkozó dokumentumokat; 10. üdvözli a folyamatban lévő TTIP-tárgyalások nyitottsága terén az ombudsmannak e tárgyalások átláthatóságával kapcsolatos vizsgálatai nyomán elért előrelépést; rámutat arra, hogy azóta a Tanács közzétette azokat az irányelveket, amelyek alapján az EU a TTIP-ről tárgyal, és hogy a Bizottság a lobbitevékenységek átláthatóságának növelésére és a TTIP-dokumentumokhoz való hozzáférés kiszélesítésére irányuló terveket jelentett be; rámutat a polgároknak a TTIP-tárgyalások átláthatóságával kapcsolatos aggályaira; 11. emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottsághoz számos panasz érkezik különböző csoportoktól és anonim polgároktól a tárgyalások átláthatóságának hiánya miatt, ami a polgárok e kérdéssel kapcsolatos, európai szintű mély aggodalmát tükrözi; 12. felteszi a kérdést, hogy bizonyos jogalkotási kezdeményezésekkel kapcsolatban a döntéshozatal Tanácson belüli hosszas elhúzódása például a már több mint hat éve elakadt megkülönböztetés elleni horizontális irányelv vagy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i egyezmény megerősítése tekintetében nem tartozik-e a hivatali visszásság kategóriájába, mivel sok frusztrációt okoz az érintett polgároknak az uniós intézmények tekintetében; sürgeti a Tanácsot és különösen az azon belüli blokkoló kisebbségeket, hogy tegye meg a szükséges lépéseket e tarthatatlan helyzet megoldására; javasolja, hogy az ombudsman saját hatáskörében vizsgálja meg ezt a kérdést; 13. üdvözli az ombudsman által a lobbitevékenységek átláthatóságára helyezett, szükséges nagyobb hangsúlyt, valamint a kötelező átláthatósági nyilvántartás érdekében végzett munkáját, amelynek révén a polgárok megismerhetik, kik próbálják befolyásolni az EU döntéshozóit; üdvözli a Bizottság szakértői csoportjainak különösen az EU költségvetési kiadásainak egyharmadát kitevő közös agrárpolitika (KAP) tekintetében tanácsot adók összetételével és átláthatóságával kapcsolatos vizsgálatát; támogatja az ombudsman e szakértői csoportokkal kapcsolatos megközelítését és bátorítja, hogy folytassa e csoportok összetételével kapcsolatos átláthatóság nyomon követését annak érdekében, hogy valamennyi szakpolitikai területen garantált legyen a kiegyensúlyozott képviselet és a nemek egyensúlya a sokféle gazdasági és nem gazdasági érdekcsoporton belül; 14. megjegyzi, hogy több mint 7000 intézmény regisztráltatta magát önkéntesen az átláthatósági nyilvántartásba, ami tükrözi, hogy az európai intézmények milyen sokféle, köz- és magánszférabeli érdekelt féllel dolgoznak együtt; helyesli, hogy az ombudsman támogatja Timmermans alelnöknek a nyilvántartás kötelezővé tételére irányuló tervét; üdvözli a Bizottság december 1-jei döntését, amely kötelezővé teszi a Bizottság személyzetének valamennyi vezető beosztású tagja számára az érdekelt felekkel és lobbistákkal sorra kerülő valamennyi kapcsolatfelvétel és találkozó nyilvánosságra hozatalát; üdvözli, hogy a nyilvántartásnak az uniós intézményeken belüli nyitottságra és felelősségteljes kormányzásra vonatkozó hatályos szabályoknak és rendelkezéseknek fokozottabban eleget téve tartalmaznia kell a lobbiszervezetek rendelkezésére álló emberi és pénzügyi erőforrásokra vonatkozó információkat; 15. bátorítja az ombudsmant, hogy őrizze meg éberségét és eltökéltségét, és továbbra is RR\ doc 7/16 PE v03-00

8 sürgesse a Bizottságot, hogy biztosítsa a teljes átláthatóságot valamennyi szakértői csoport, technológiai platform és ügynökség tagjaival és üléseivel kapcsolatban; emlékeztet a szakértői csoportok költségvetése befagyasztásának feloldásakor a Parlament által 2012-ben támasztott feltételekre; 16. rámutat arra, hogy 2014-ben az ombudsman az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) proaktív átláthatósági politikájának kialakításához nyújtott segítségével kulcsszerepet töltött be a klinikai vizsgálatok adatainak átláthatósága terén; rámutat arra, hogy az EMA 2014 októberében úgy határozott, hogy proaktívan közzéteszi klinikai vizsgálati jelentéseit; bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa annak nyomon követését, hogy az EMA milyen módon teszi elérhetővé a klinikai vizsgálatok adatait, és biztosítsa, hogy az ügynökség eleget tegyen a legszigorúbb átláthatósági normáknak; 17. sürgeti, hogy a tagállamok járjanak el buzgóbban az ombudsmannal való kötelező együttműködésük tekintetében; 18. sürgeti az ombudsmant, hogy folytassa a fokozott átláthatóság előmozdítását a klinikai vizsgálatok, különösen az eredmények Európai Gyógyszerügynökség általi minőségértékelése terén; emlékeztet arra, hogy ennek az értékelésnek az innovatív gyógyszerek hozzáadott értékén és a kutatás valós költségein kell alapulnia annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok árazási és finanszírozási modelljeit; 19. kéri az ombudsmant, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szavatolása érdekében az ombudsmani hivatal hatáskörein belül továbbra is mozdítsa elő a K+F nagyobb átláthatóságának biztosítására irányuló kezdeményezést; 20. üdvözli a klinikai vizsgálatokról szóló új uniós rendeletet, amely előírja a klinikai vizsgálatokra vonatkozó információk elérhetővé tételét; rámutat arra, hogy 2014-ben az ombudsman a tudáshoz való jog nemzetközi napját a klinikai vizsgálatok adatai átláthatóságának szentelte; 21. üdvözli, hogy az ombudsman a növekedés és a munkahelyek létrehozásának, az éghajlatváltozás és az energiafüggőség leküzdésének, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés visszaszorításának céljával létrehozott uniós kohéziós politika végrehajtásának valamennyi esetére kiterjedő vizsgálatot indított az alapvető jogok védelmével kapcsolatban; 22. rámutat arra, hogy a Horizont millió eurós költségvetésével a KAP és a strukturális alapok után a költségvetés harmadik legfontosabb beruházási csomagja, és a jövő gazdasági és társadalmi fejlődésének kulcsa; kéri az ombudsmant, hogy továbbra is garantálja a Horizont 2020 keretprogramba tartozó projektek teljes elemzési és odaítélési eljárásának átláthatóságát; 23. felhívja a Frontexet, hogy biztosítsa a visszatérőket szállító repülőjáratokon a visszatérők jólétének tiszteletben tartását és a közös visszatérési műveletekre vonatkozó magatartási kódex megfelelő végrehajtását; üdvözli az ombudsman Frontexhez intézett azon felhívását, hogy hozzon létre külön panasztételi mechanizmust az alapvető jogok lehetséges megsértésének eseteire; felkéri az ombudsmant, hogy az EU határain tartózkodó, növekvő számú menekült jelenlegi helyzete fényében vizsgálja tovább ezt az ügyet; PE v /16 RR\ doc

9 24. üdvözli az ombudsman által azzal kapcsolatban indított vizsgálatot, hogy az uniós intézmények teljesítik-e a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok bevezetésével kapcsolatos kötelezettségüket; emlékezteti az ombudsman által megszólított kilenc uniós intézményt köztük a Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot hogy tájékoztassák az ombudsmant az általuk bevezetett vagy bevezetni tervezett szabályokról; 25. elismerését fejezi ki az ombudsmannak a polgárok uniós döntéshozatali folyamatban való részvételi jogával kapcsolatos vizsgálataiért és különösen az európai polgári kezdeményezés működését érintő vizsgálatáért; rámutat arra, hogy 2014-ben az ombudsman felkérte az európai polgári kezdeményezések szervezőit, civil társadalmi szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, hogy a javítás céljából adjanak visszajelzést az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban; aggodalommal állapítja meg, hogy a kezdeményező platformok képviselői a harmonizáció javítását és az aláírások gyűjtésére és nyilvántartásba vételére szolgáló adminisztrációs módszerek javítását kérték; további jobbító javaslatokat vár, különösen az aláírásgyűjtési folyamat meglévő technikai és adatvédelmi vonatkozású akadályait illetően; felkéri az ombudsmant, hogy ossza meg tapasztalatait, és vegyen részt az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet felülvizsgálatában; 26. üdvözli, hogy az EU intézményei 80%-ban eleget tettek az ombudsman javaslatainak; aggodalmát fejezi ki a fennmaradó 20 %-os meg nem felelési arány miatt; tudatában van annak, hogy az ombudsman javaslatai jogilag nem kötelező erejűek; sürgeti az intézményeket, szerveket és ügynökségeket, hogy haladéktalanul, ténylegesen és felelősségteljesen reagáljanak az ombudsman kritikai észrevételeire és ajánlástervezeteire; támogatja az ombudsmant a hatáskörébe tartozó, az uniós költségvetés végrehajtásának átláthatóságával kapcsolatos joghézagok megállapítására vonatkozó minden lehetséges jövőbeni vizsgálatban; 27. elismerését fejezi ki az ombudsmannak az európai választásokat megelőzően indított Your wish list for Europe (Az Ön kívánságlistája Európa számára) elnevezésű interaktív esemény megrendezésére irányuló kezdeményezéséért, amelynek célja az volt, hogy a polgárokat a döntéshozatal középpontjába állítsa; 28. bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa az Ombudsmanok Európai Hálózata népszerűsítését, hogy az uniós polgárok jobb tájékoztatást kapjanak a feladatoknak az európai ombudsman, a nemzeti és regionális ombudsmanok és a Petíciós Bizottság közötti felosztásával kapcsolatban; elismeri a hálózat fontos szerepét a bevált gyakorlatok és tagjai feladat- és hatásköreivel kapcsolatos információk cseréjének elősegítésében; megállapítja, hogy a 2014-ben feldolgozott panaszok 59,3%-a a hálózat valamely tagjának hatáskörébe tartozott; felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy legyen a hálózat aktívabb tagja, és erősítse a hálózattal folytatott együttműködését az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó közös politikákkal kapcsolatban; megállapítja, hogy 2014-ben az ombudsman 86 panaszt utalt e bizottság elé; 29. ösztönzi az ombudsmant, hogy az Európai Számvevőszékkel koordinálva vizsgálja meg az Európai Unió által finanszírozott programokat és projekteket, különös tekintettel a fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló projektek finanszírozására; 30. egyetért az ombudsmannal abban, hogy az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell, RR\ doc 9/16 PE v03-00

10 hogy szervezeti egységeik hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, és hogy az ilyen személyek hozzáférhessenek az információkhoz és a kommunikációs eszközökhöz; sürgeti az intézményeket annak biztosítására, hogy a munkakörnyezet nyitott, befogadó és hozzáférhető legyen a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy eredményesen és maradéktalanul részt vehessenek a politikai és közéletben; 31. kéri az ombudsmani hivatal éves költségvetésének növelését; 32. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és jelentést a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy azoknak megfelelő illetékes szerveinek. PE v /16 RR\ doc

11 INDOKOLÁS A Parlament december 16-i strasbourgi plenáris ülésén ismét európai ombudsmanná választotta Emily O Reillyt május 26-án Emily O Reilly benyújtotta 2014-es éves jelentését Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének június 26-án ismertette jelentését a Parlament Petíciós Bizottságának az intézményével fenntartott kapcsolatokért felelős bizottságnak ülésén. Az európai ombudsman megbízásának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 228. cikke. Az ombudsman jogosult az európai uniós intézmények tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére 1. Az európai ombudsmannál való panasztétel jogáról az EUMSZ 24. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke rendelkezik. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az ombudsman hatásköre kibővült, így abba most már a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is beleértve keretében előforduló lehetséges hivatali visszásságok is beletartoznak. Az ombudsman az Európai Parlament és az Európai Bizottság jóváhagyásával a következőképpen határozta meg a hivatali visszásság fogalmát: Hivatali visszásság abban az esetben történik, ha egy közjogi szerv elmulasztja a rá vonatkozó szabálynak vagy elvnek való megfelelést. Az intézmények szempontjából ez magában foglalja a jogállamiság, a megfelelő ügyintézés alapelveinek és az alapvető jogoknak a tiszteletben tartását. Az Alapjogi Charta az uniós polgárok egyik alapvető jogaként rögzíti a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), és a Charta kötelező az uniós intézmények igazgatására nézve ben az ombudsman panaszok alapján 325, hivatalból pedig 17 vizsgálatot indított, továbbá 387 panasz alapján indított vizsgálatot, és 13 hivatalból indított vizsgálatot zárt le. A panaszosok legnagyobb számban polgárok (335), valamint vállalatok, egyesületek és más jogi személyek (52) voltak. A panaszok száma tekintetében származási ország szerint Spanyolország állt az első helyen (309), ezután pedig Németország (219), Lengyelország (208) és Belgium (147) következett. Az, hogy sok panasz érkezik egy adott tagállamból, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ezek alapján indított vizsgálatok száma a panaszok számával arányosan alakul ben például a Belgiumból érkezett 147 panasszal kapcsolatban 50 vizsgálatot indult, míg a Spanyolországból érkezett 309 panasz alapján csak 19 vizsgálat kezdődött. A ombudsman által indított 342 vizsgálatból 204 (59,6%) az Európai Bizottsággal, 47 (13,7%) az uniós ügynökségekkel, 29 (8,5%) egyéb szervekkel, 32 (9,4%) az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO), 12 (3,8%) az Európai Parlamenttel, 13 (3,8%) az Európai Külügyi Szolgálattal, 11 (3,2%) pedig az Európai Csalás Elleni Hivatallal volt kapcsolatos. Mivel az Európai Bizottság a legfőbb olyan uniós intézmény, amelynek 1 E dokumentum alkalmazásában az intézmények kifejezésbe beleértendők az uniós szervek, ügynökségek és hivatalok is. RR\ doc 11/16 PE v03-00

12 határozatai közvetlenül érintik a polgárokat, logikus, hogy leggyakrabban ez a szerv a polgárok panaszainak tárgya. Ami az ombudsman által lezárt vizsgálatok tárgyát illeti, ezek közül tájékoztatási kérelmekre és dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozott a legtöbb (86), amit a Bizottságra mint a Szerződések őrére (77), a versenyvizsgákra és a felvételi eljárásokra (77), az intézményi és szakpolitikai kérdésekre (64), az igazgatási és a személyzeti szabályzattal kapcsolatos ügyekre (45), a szerződések vagy támogatások odaítélésére (33), valamint a szerződések teljesítésére (24) vonatkozó vizsgálatok követtek ben az ombudsman 2163 beérkezett panasszal kapcsolatban járt el ügyben az ombudsman hivatala tanácsot adott, vagy továbbutalta az ügyet (például az Ombudsmanok Európai Hálózata valamelyik tagjához vagy a Parlament Petíciós Bizottságához), 621 ügyben a panaszos tájékoztatást kapott arról, hogy a hivatalnak nem áll módjában további tanácsot adni, 325 ügyben pedig vizsgálat indult. Az ombudsman lehetőség szerint igyekszik kedvező kimenetelt elérni, és ennek érdekében olyan békés megoldásra törekszik, amely a panaszos és az érintett intézmény számára egyaránt kielégítő ben 133 ügyben sikerült békés megoldást találni, és 163 esetben az ombudsman úgy határozott, hogy további vizsgálat nem indokolt. Ha azonban nem lehetséges békés megoldást elérni, az ombudsman kritikai észrevétellel zárja le az ügyet, vagy ajánlástervezet tesz közzé. Kritikai észrevételre olyankor kerül sor, amikor az intézménynek már nem áll módjában megszüntetni a hivatali visszásságot, a hivatali visszásság nem jár általános következményekkel vagy az ombudsman részéről további intézkedés nem tűnik szükségesnek. Az ombudsman abban az esetben is tehet kritikai észrevételt, ha úgy véli, hogy egy ajánlástervezet nem lenne hatásos, illetve amikor az érintett intézmény nem fogadja el az ajánlástervezetet, azonban a hivatali visszásság esete nem indokolja különjelentés benyújtását az Európai Parlamenthez. A kritikai észrevétel mindazonáltal megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és egyúttal világosan jelzi az érintett intézménynek, hogy miben járt el helytelenül, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhesse az ilyen intézkedéseket ben az ombudsman 27 ügyben intézett kritikai észrevételt az intézményekhez. A további észrevételek eszközét az ombudsman olyankor veszi igénybe, amikor egy ügy kezelése kapcsán lehetőséget lát az igazgatás színvonalának javítására. A további észrevételekkel az ombudsmannak nem az a célja, hogy bírálja az érintett intézményt, hanem hogy útmutatást és tanácsot adjon arra vonatkozóan, hogy az intézmény hogyan javíthatna szolgáltatási színvonalán. A közvélemény tájékoztatása és annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények levonják hibáik tanulságait, az ombudsman minden évben tanulmányt tesz közzé honlapján a kritikai észrevételek nyomán az intézmények által tett intézkedésekről, és felkéri az intézményeket a reagálásra. Az ombudsman 39 lezárt ügyben azonosította hivatali visszásságok eseteit, és 12 ajánlástervezetet adott ki. PE v /16 RR\ doc

13 Az ombudsman olyan esetekben ad ki ajánlástervezetet, amikor az érintett intézmény még megszüntetheti a hivatali visszásságot, vagy ha a hivatali visszásság különösen súlyos, vagy általános következményekkel jár. Ajánlástervezet esetén az érintett intézménynek a Szerződés szerint kötelessége három hónapon belül részletes véleményt küldeni az ombudsmannak. Amennyiben egy uniós intézmény nem válaszol megfelelően egy ajánlástervezetre, az ombudsman különjelentést készíthet és küldhet az Európai Parlamentnek. A különjelentés az ombudsman végső eszköze, és egyben ez jelenti az utolsó lépést, amelyet az ombudsman egy panasz ügyének kezelése során tehet. Ettől kezdve a Parlamentnek kell döntenie az esetleges további lépésekről, például egy állásfoglalás készítéséről. A különjelentéseket a Petíciós Bizottsághoz kell benyújtani, mivel ez a bizottság felel az ombudsmannal fenntartott kapcsolatokért ben az ombudsman nem nyújtott be különjelentést a Parlamentnek. Ami a panaszok témáit illeti, az ombudsman éves jelentésében különösen gyakran szerepel az uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés, amely sok panaszt váltott ki. A 2014-ben lezárt összes vizsgálatból 86 ügy (21,5%) vonatkozott a dokumentumokhoz való hozzáférésre. Az intézményeket a Szerződés arra kötelezi, hogy munkájukat a lehető legnyitottabban végezzék, hogy ezzel elősegítsék a helyes kormányzást és biztosítsák a civil társadalom részvételét. Az EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése és az Alapjogi Charta 42. cikke rendelkezik az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogáról. Ezt a jogot az 1049/2001/EK rendelet érvényesíti. Az európai ombudsman szoros együttműködést folytat a tagállamokban dolgozó kollégáival. Ez az együttműködés az Ombudsmanok Európai Hálózata keretében valósul meg, amely magában foglalja az Európai Unió tagállamai, az uniós tagjelölt országok, valamint az Európai Gazdasági Térség, illetve a schengeni térség más országai nemzeti és a regionális ombudsmanjait, petíciós bizottságait és hasonló szerveit. A Parlament Petíciós Bizottsága a hálózat teljes jogú tagja. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszokat sok esetben a hálózat valamely tagja, például egy nemzeti vagy regionális ombudsman tudja a legjobban kezelni ben az ombudsman 636 panaszt utalt tovább a hálózat tagjaihoz, ebből 86-ot a Petíciós Bizottsághoz. Más panaszok a Bizottsághoz (144), valamint egyéb intézményekhez és szervekhez, köztük a SOLVIT-hoz kerültek továbbításra. A hálózat évente tart szemináriumot, felváltva a nemzeti, illetve a regionális ombudsmanok számára ben az európai ombudsman és Wales közszolgálati ombudsmanja (Egyesült Királyság) közösen rendezte meg a hálózat 9. regionális szemináriumát, amelyre Cardiffban került sor. Az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 33. cikkének (2) bekezdése rendelkezik egy uniós keret létrehozásáról, amelynek feladata az egyezmény védelme, előmozdítása és végrehajtásának ellenőrzése. Az európai ombudsman, a Parlament Petíciós Bizottsága, Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az Európai Bizottság, valamint az Európai Fogyatékosügyi Fórum egyaránt tagja ennek a keretnek. RR\ doc 13/16 PE v03-00

14 Az európai ombudsman feladata a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme, valamint annak biztosítása, hogy az uniós igazgatás tudatában legyen az e jogokkal kapcsolatos felelősségének. Azoknak a személyeknek, akik véleménye szerint egy uniós intézmény nem az egyezménynek megfelelően jár el, joguk van jogorvoslatért az ombudsmanhoz fordulni eleje óta egy kirendelt nemzeti szakértő is dolgozik az ombudsman csapatában, hogy segítsen meghatározni a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos munkaprogramot és feltárni, hogy milyen módon lehet jobban elérni a polgárokat és az uniós alkalmazottakat, hogy tájékoztassák őket az egyezménnyel kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. Az ombudsman ezenkívül rendszeresen találkozik az Unió intézményeinek tagjaival és tisztviselőivel annak érdekében, hogy megvitassák, milyen módon lehetne az igazgatás színvonalát javítani, hogy kihangsúlyozza számukra a megfelelő panaszkezelés fontosságát, valamint hogy megbizonyosodjon ajánlásainak és jelentéseinek megfelelő hasznosulásáról. Az ombudsman költségvetése az Európai Unió költségvetésének önálló szakasza. Az ombudsman 2014-es költségvetése euró volt, és az intézmény létszámtervében 67 álláshely szerepel. PE v /16 RR\ doc

15 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok Marina Albiol Guzmán, Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Soledad Cabezón Ruiz, Pál Csáky, Miriam Dalli, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvie Goddyn, Daniel Hannan, Peter Jahr, Rikke Karlsson, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Marlene Mizzi, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Sofia Sakorafa, Yana Toom, Bodil Valero, Jarosław Wałęsa, Tatjana Ždanoka Enrique Calvet Chambon, Jérôme Lavrilleux, Gabriel Mato, Ángela Vallina, Axel Voss, Rainer Wieland RR\ doc 15/16 PE v03-00

16 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN 25 + ALDE ECR EFDD PPE S&D VERTS/ALE Beatriz Becerra Basterrechea, Enrique Calvet Chambon, Yana Toom, Daniel Hannan, Rikke Karlsson, Notis Marias, Eleonora Evi, Pál Csáky, Peter Jahr, Jérôme Lavrilleux, Svetoslav Hristov Malinov, Gabriel Mato, Julia Pitera, Axel Voss, Jarosław Wałęsa, Rainer Wieland, Soledad Cabezón Ruiz, Miriam Dalli, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jude Kirton-Darling, Marlene Mizzi, Gabriele Preuß, Margrete Auken, Bodil Valero, Tatjana Ždanoka, 1 - ENF Sylvie Goddyn, 3 0 GUE/NGL Marina Albiol Guzmán, Sofia Sakorafa, Ángela Vallina Jelmagyarázat: + : mellette - : ellene 0 : tartózkodik PE v /16 RR\ doc