AZÓTA, HOGY KÁDÁR LACI túlesett az évzáró vizsgán, minden reggel izgatottan ugrott ki az ágyból. Első

Átírás

1 AZÓTA, HOGY KÁDÁR LACI túlesett z évzáró vizsgán, minden reggel izgtottn ugrott ki z ágyból. Első mozdultávl z blkfüggönyt rántott félre, s ggódv tekintett ki: vjon nem borult-e be, nem esik-e. És mikor látt, hogy se nem esik, se nem borul, még izgtottbbá vált. Siető kpkodássl felöltözött, öltözhetett voln szép nyugodtn is, hiszen senki sem kergette. Alhtott voln kár délig is, mert senki sem zkltt. Édesnyj ilyenkor már nem volt otthon. Háromnegyed htkor rendszerint munkáb sietett. Testvérek sem lármáztk körülötte: Lci egyetlen gyereke volt özvegy édesnyjánk, s még csk különösen fontos dolgi sem kdtk, mik sürgették voln. Ő ht órkor mégis fölkelt, s úgy kpkodott, minth kergetnék. Minden pillntot sjnált, mit nem kint npfényen vgy szomszéd fiúknál és réten töltött. Ó, mert csudszép volt ez z idei nyár, szebb z összes előbbi nyrknál. Ez volt tizenhrmdik, mit Lci megért, de egyikkel sem hsonlíthtt össze mostnit. Hogy miért? Arról bjosn dhtott voln számot. Egyszerűen ez volt legszebb. Lehet, hogy csk zért, mert állndón izgult 7

2 vlmiért. Néh csk zért, hogy szomszédok pdlásin klndozhssék. Máskor meg zért, hogy z édesnyj rejtélyes fiókjibn kotorászhsson. Egyszerűen és megfoghttlnul nem bírt mgávl. Lélegzetállító ötletek cikáztk keresztül rjt. Borzongtó sejtelmek rgdták torkon. H útjáb kő esett, fel kellett kpni és eldobni. Máskor úgy érezte: rögtön, de rögtön kirázz hideg, h menten fel nem ugrik z sztl tetejére. Egyszóvl nem fért bőrében. Különösen szűknek érezte zt m reggel. Ki kellett ugrni z ágyból, hogy nyombn, de igzán nyombn kiszldjon rétre, és elordíts mgát. Különben is ht órár gyülekezőt beszéltek meg fiúkkl. Azután zután övék z egész Kjántó telep, övék szép nyári np. Gyönyörű dolgok történhetnek estig, tehát sietni, sietni! Még megmoskodni sem fontos Csk öltözni, minél gyorsbbn felöltözni. Hopp jutott eszébe, z este kigondolt ő vlmit! Leesik fiúk áll, h meglátják. S hirtelen mgár rántott kis fürdőndrágját. Ing helyett pedig egy ócsk nykkendőt ksztott nykáb. Fityegő végeit befűzte ébresztőórájuk fogntyújáb, s összekötözte. Az ór csvrji szúrták mellét, de ez most nem számított. Fő meglepetés. Ennek érdekében kiráncigált z édesnyj fiókjából egy zsinóron függő vsutsfütyülőt, szájáb kpt s ki z utcár. Itt ztán elcsodálkozv vissz is hőkölt. A helyében bárki is megtorpnt voln, hiszen olyn utcát se sokt látni, mint milyenre Lci kilépett. Neve: Köves, tuljdonság: nyáron poros, télen nykig sáros, s egyáltlán sosem kövezett. Az egyik felén ütött-kopott házsor, másikon jó ngy liblegelő, zon túl pedig kukoricás, még zon is túl városi szemétdomb és Szmos prtj. Az utc eleje téglgyárk közül indul, keresztutcából. Olyn, mint egy hnytt esett npszámos, ki krját két- 8

3 felé cspv, szipk helyett gyárkéményből pöfékel füstöt z égre. De Lcit nem ez hsonlóság hökkentette vissz. Mégcsk z sem, hogy felkelő np felhőpmccsl hbot látszott kenni z rcár, hnem z, hogy réten egy fi lelket sem látott. Várkozás szerint hemzsegniök kellett voln itt telepi gyerekeknek, s főként meglepődniök z ő fur öltözékén. Ám nem sokt tűnődött most ezen, hnem mellére csüngő órát kézbe fogt, s nekiirmodott. A rét közepén hját borzoló kőrisfát derékon kpt, s mcskként felkpszkodott leglsó ágár, onnn meg fel konty legtetejére. A lombok közül árdó hrmtos levegőből mélyet szippntott. Aztán egy röpke pillntást vetett távoli belváros rnyosn megcsillnó templomkeresztjeire, egy másikt téglgyár mögött púposodó gygdomb kivájt oldlár, hol derékig meztelen npszámosok vágták sárg földet. A domb lábánál fölfelé igyekvő Kjántó úton végre egy fiút vett észre. Kecskét vgy mit legeltetett z árok prtján. Lci megismerte, s teljes erejéből belefújt sípjáb, mjd torkszkdtából ordítni kezdett: Hó, hhóóóó, jer ide, Szent Mihály! Aztán ismét elő sípot, mjd újr teljes tüdővel: Hé, hhóóóó! Az utcbeli udvrok egyikén ijedt tyúkok kezdtek kotkodácsolni. Piros kksuk mérgesen felrepült léckerítés tetejére, s úgy tekintett szerteszét, minth máris vlmi csendőrcsákón teljesítene szolgáltot. Nyombn ezután z utcár ugrott Setét Jni. Ő is csk egy kis fürdőndrágbn, s kkor fejjel, hogy még egy tudósnk is túl ngy lett voln. Idétlenül le-fel nézett: merről jön z z éles sípszó meg hhógtás. A szomszéd kpun ugynekkor egy kislány hjolt ki, Kerekesek Sárikáj, fehér blúzbn s mezítláb persze, de hullámos gesztenye hját hálób szorítv. 9

4 Ide-ide, rózsám! üvöltötte Lci lombok közül, s kuncogott gyönyörűségében, mert már mind többen és többen gyűltek kpuik elé. Borzs fejüket forgtv hiáb keresték kiáltozás eredetét. Jöttek már Kjántó útik is. Elöl Réz Mihály, kit Lci z imént Szent Mihálynk nevezett, s nem kecskét, hnem egy tízhetes mlcot vezetett. Jó hosszú ruhszárító kötelet hurkolt lábár, kkorát, hogy flánk cuguc keresztül-ksul futkoshtott előtte z úton. Minden pillntbn ide-od rángtt kis gzdáját. Lci leugrott fáról, s elébük szldt. Futtábn korholt őket: miért mozognk tetű módr. Miért jönnek ily későn, este nem így egyeztek. És hol szertáros? H igyekeznek, délig lejátszhtják bjnokságit is; délben fürdés; délután ztán jöhet döntő, A fiúk közben észrevették mellére csüngő órát, és csodálkozv vlltták: mire jó z. Jó vicc fölényeskedett Lci. Ezután nem mérkőzünk hsból. Réz Mihály pufók képe megnyúlt. Az este bbn egyezték meg, hogy mi mérkőzést ő vezeti le, de Lci biztosn nem dj ki kezéből z órát, mint hogy eddig sípot sem dt ki szájából. Avvl kifogássl, hogy nem kr száj- és körömfájást terjeszteni, Mihályt mindig elütötte bíráskodástól. Már kerített hát sípot, most meg ideáll ez Lci z órávl, de nem csk áll, hnem sürgeti, hogy válsszon kput. M nem én vgyok kpitány ellenkezett Mihály. Ne törődj vele türelmetlenkedett Lci. De törődöm. Kimondtuk, hogy mindennp más lesz vezér. Úgy vn, úgy vn tolkodott elő Máthé Feri csíkos párnhuztból vrrt fürdőndrágjábn, s erősítgette, hogy m rjt sor. Előállt Kerekes Sárik is Köves utcik részéről, hogy m cskugyn ők ketten válsztnk kput. Mihály ezltt körbefutkosó ml- 10

5 11

6 cot kőrisfához kötözte. Elővette sípját, s máris bíróként rendelkezett. Követelte, hogy z idegenek tkrodjnk le pályáról. Ezek z idegenek telepi próságok lettek voln, h mgukr veszik megbélyegző felszólítást, de nem vették, úgyhogy Mihály egy-egy hátbvágássl volt kénytelen nógtni őket. Lci mérgesre pirulv kérdezte z erélyes bírótól: vjon órát hozott-e, hogy így rendelkezik. Mjd idedod tiédet vágt rá Mihály nyersen. Arról nem mondhtod, hogy körömfájást terjeszt. És h elromlik, meg fogod fizetni? szorított srokb Lci. Mihályt felgyülemlő méreg elsápsztott. Egyszerre mindenféle tiltkozás kívánkozott ki belőle. Mindebből zonbn csk nnyi robbnt ki száján, hogy nem kell ór. Jó lesz nélkül is, eddig is jó volt. De nem így Köves utci futbllisták. Kibáltk, hogy nem lesz jó. Eddig ór nélkül kifutották lelküket. Sosem tudták, mikor vn félidő. A májusi bjnokságit is fél npig játszották. Ezért győzött Kjántó. Rendes idővel öt kettő lett voln z eredmény Köves utcik jvár. Lci didlmsn nézett Mihályr. Azt düh nem engedte szóhoz jutni. Csk nézte meredten kőrisf körül keringő mlcot. Ezt nyvlyás jószágot, melytől egy lépést sem tehet szbdon. Úgy kell vigyázni rá, mint másnk kistestvérére. Most is el kellene mennie innen vele, hiszen f körül semmi gyep sincs, s mlc éhen mrd. És miért ne menne, miért ugráljon ennek Kádár Lcink prncsár mlcostul? H még le tudná pipálni vlhogy z óráját Hirtelen merészet gondolt, s beleegyezően szólt kpuválsztásr készülődök csoportjához: nem bánj, m még legyen Lci bíró, de holnp z édespj zsebórájávl jön, este kicseni szekrényből, s ezután ő bíráskodik. Lci ngyot nyelt. Neki nemhogy zsebóráj nem volt, de édespj sem. Elvitte tüdőgyulldás, zsebóráj meg 12

7 ráment temetési költségekre. Ez Mihály minden jó ötletét elrontj örökös ellenzésével. Kedve lett voln beárulni z nyjánál: vigyázznk Réz bácsi órájár. Ne eresszék Mihályt szekrényhez. A szerecsi bíráskodni kr, pedig még egyetlen igzi mérkőzést sem látott. Tőle, Lcitól tnult el szbályokt is. Ezltt megérkezett Sándor Petyi, kit egyébként Péterkének szólított z nyj, de Kjántó telepieknek jobbn esett Petyikézés. Hiszen olyn volt ez törpe növésű fekete fiú, mint egy cigányleányk. Különben mérges, mint egy mrék pprik, dohogós, mint vénemberek. Ő volt cspt szertáros. Könnyű dolg volt; bbn szertárbn, mit ő gondozott, nemigen volt mit őrizni. Írtln leltárukbn csupán egy engedelmes lbdát és egy levitézlett ferencjóskás bronzérmet trtottk számon. Ezt kitüntetésül szánt tárgyt dicstelen szemétdombon lelték tvly nyáron. A szemét között turkáló rvszdi cigánysszonyok tnácsár nnk idején kidósn megköpdösték:,,pü-pü, pád-nyád ide jöjjön!. De mivel Ferenc Jósk fenséges szülei egyébbel lehettek elfogllv másvilágon, hiáb várták idejöttüket, hogy újbb szerencsét hozznk nekik. Ezért ztán z érmet besorozták lbdrúgó sport eszközei közé. A mérkőzések kezdetén más pénzdrb híján ezt z érmet dobták fel, hogy fej vgy írás lpján döntse el: kié legyen jobbik kpu. A buzgó Kádár Lci most is kikpt Petyike kezéből, s mgsb perdítette. Fej! kiáltott csinos Kerekes Sárik izgtottn. A megcsillnó érem fejre esett: Ferenc József fejére. Réz Mihály pj szerint nem is lehetett egyebet várni egy megboldogult osztrák császártól, minthogy éremkorábn is fejére essék, vgyis hogy ügyetlenségével Kjántó útik csptánk kedvezzen. Máthé Feri e kedvezés lpján, no meg kpitányi minőségében is, rögtön z előnyös kőrisfát válsztott mguk kpujául. Kerekes Sárik is zt válsztott voln, hiszen kőrisf 13

8 sok más egyéb jó tuljdonság mellett kitűnő kpufélfánk is bizonyult. A kőrisf törzsén kívül rúgott lbdár nem foghtt rá z ellencspt, hogy gól, mint másik kpufélfául szolgáló spkák vgy levetett ndrágok fölött elsuhnó lövedékekre, s mgsr rúgott lbdákr sem lehetett ráfogni, hogy dugó, mert kőrisfánk z egyik lcsonyr nőtt ág vitán felül bevált kputető gynánt is. Ezenkívül kpus számár hűsítő árnyékot vetett, s ennek oltlmábn sokkl biztosbbn fogt el lövéseket, mint perzselő npfényben süllögő ellenkpus. M különösen tikksztó hőség volt. Kiszárított ptkokt, s megársztott gyerekek verejtékforrásit. A Kjántó útik kpus sietett minél előbb elfogllni kőrisf lját. Sándor Petyike ellenben dühösen állt be rét túlsó felén levetett ndrágok közé. Ő Köves utciknk védett. Kitűnően tudott vetődni, de csk jobbr, gólokt mégis örökké jobb lsó srokb kpt. Ölte meg méreg. Most Kerekes Sárikár mérgelődött. Miért kellett nnk épp fejet válsztni. De ilyenek ezek lányok! H őket teszi meg z ember csptkpitánynk, nyombn császárfej kell nekik. Aztán leglább ne lobogttná szoknyáját örökké kpu előtt. Mitt kpj be gólokt jobb lsó srokb. Kézzel kpkod csámpás lbd után, s rögvest kész büntetőrúgás. Nemegyszer kitört emitt. Követelte, hogy szbdrúgást Sárik hátulj kpj Ó, miért is nem születik Kjántó telepen több fiú, hogy ezeket blkezes lányokt ki lehessen hgyni csptból! Ki látott még ilyen, leányokkl kevert futbllcsptot, mint z övék! A Kjántó útik csptábn meg éppenséggel kettő ügyetlenkedett. Petyike mérgére Sárik rádásul blhátvédnek állt fel. És még ngyobb mérgére, Kjántó útik középcstár Petkes Zsuzs lett. Jj, h ez létrlábú szokny gólt lő neki, letgdj, le ő! Neki egy leány se lőjön dugót. 14

9 Menjen legyeket hjtni. Annyi vn náluk, hogy sok voln egy flunk is. De hiáb izgult, két cspt már felállt hét-hét játékossl tizenegyet sosem tudtk előteremteni. Kádár Lci sípjáb fújt, ébresztőóráját mgsr trtv muttt z időt. Az idétlen fejű Setét Jni meg már rohnt is lbdávl Kjántó útik kpujár. Gyönyörű lefutás volt, de Réz Mihály fához kötött mlc kilábtlnkodott z ötös vonlr, cstárok láb közé, s le kellett fújni z egészet. Vidd ezt dögöt másfelé rontott Setét Jni Mihályr. Ez minden lefutásunkt elrontj. Hová vigyem? vigyorgott Mihály boldogn. Elfut, h nem kötöm fához. Ekkor derült ki, mit ér Kádár Lci óráj. Amíg két cspt összefutott megvittni: mi legyen sportszerűtlen mlccl, ddig ő z időt szépen szemmel trtott, s veszteglést leszámított mérkőzés idejéből. Petyike dühöngött kárb ment gólhelyzet mitt, s ráprncsolt legkisebb húgár: vegye ölbe mlcot mérkőzés idejére, de z megtgdt mlcpesztrságot. Ekkor két kisebb Köves utci fiú felkérte mgához cugucát «tribün-páholy»-b. Mert ilyen is volt ám Kjántó telepi sportpályán. Éspedig kőrisf leglsó ágin. A «közönség» egy része ugynis ide kúszott fel, s innen nézte végig z izglms mérkőzéseket. A felső ágkon krzti közönség gynánt verebek tollászkodtk, s mint z már történni szokott krzti közönséggel, ők is leejtettek néh vlmit földszintre. A mlc veszettül sivlkodott szoktlnul előkelő helyen. A kis lurkók mjd lepotyogtk vele. Tépték neki flevelet, s békítően kínálták. Persze hiáb. Kádár Lci ezltt bölcsen szbdrúgást ítélt Kjántó útiknk. Mihály mlc mitt tuljdonképpen fel kellett voln dobni lbdát, de látt, hogy Mihály mjd kibújik bőréből örömében, hogy mlc meg- 15

10 mentette csptát biztos góltól, Köves utcik meg lázongnk, így ztán tizenegyest ítélt, hdd pukkdozzék Mihály. Az cskugyn repedezett is méregtől, tiltkozott, és előrángtt kpitányukt, Máthé Ferit: prncsolj ki kpuból Kiss Ámálit, s lőjék üres kpur tizenegyest. Kiss Ámáli, gömböc kislány zonbn módfölött szeretett védeni, különösen tizenegyest. Máskor ne hozz ide mlcot támdt ő is Réz Mihályr. Hát hová vigyem? cspkodt földhöz spkáját Mihály. Nekem nincs testvérem, hogy rábízzm. Édespám lelktolt disznóólt, hogy ne zárhssm be egy percre se Lci könyörtelenül intett, Setét Jni meg suttolt, mezítláb persze, de Ámáli elkpt nehéz röptű lbdát. El, mert Jni éppen nekirúgt, ördöngős szeme volt Ámálink. Vlósággl meghipnotizált Setét Jni lábát. A Kjántó útik üvöltöztek örömükben. Megrohnták Kiss Ámálit, s meztelen krját összevissz csipkedték. Jókt lehetett csípni ezen kövér kislányon. Szegény mjdnem hogy sírv fkdt Minden iránybn gömbölyű formáin kék foltok trkállottk. Mihály vigyorogv ment, hogy kpukirúgást elfogj. Űzték lbdát le-fél, Sándor Petyi égett npon, s mérgelődött cstárokr, mért nem psszolnk zok egymásnk, s miért kr mindegyik egyedül kpur futni! Mikor meg szép összjáték kezdődött voln, Kerekes Sári kézzel kpt el nekirúgott lbdát. Márpedig ennél ngyobb bűn futblljátékbn el sem képzelhető. Szerencsére pály közepe felé történt, s Mihály büntetőrúgását Setét Jni elcsípte. Hátrkötjük kezedet, mint gyilkosokét, h még egyszer kézzel kpkodsz kiáltott Sándor Petyi Kerekes Sárikánk. Sárik elpirult. Pirított mind tüzesebben látűző np is, meg szégyen is. Vlmi ffélét motyogott: nem 16

11 érti, miért érzi úgy, minth krok helyett lábk lennének vállán. Közben cstárok le-fel hjkurászták lbdát, s többnyire egy csomób gomolyogtk. A Köves utcik Sándor Petyi mérges kifkdásir zzl mentegetőztek, hogy nppl szemben játsznk, és szél is rról fúj, zért nem mennek semmire. Pedig hát z ő lbdájuknk édesmindegy volt, hogy szellő vgy orkán seper-e végig pályán; szélcsendes időben épp oly nehezen repült vgy gurult, mint szélvihrbn. Sándor Petyi szertárosi minőségben rongyból vrrtt és szénávl tömette. Gyertyázni vgy fejeselni egyáltlán nem lehetett vele. Egy méternél mgsbbr legfeljebb kpukirúgáskor emelkedett, vgyis sosem kellett npb nézni mitt. H leesett földre, nem pttnt, és nem flcsolt félre kpu elől. Egyszóvl igen derék, mezítlábr vló, gylogos lbdegyéniség volt. A két csptról csurgott verejték ngy munkábn. Ezzel lbdávl igzán nem volt gyerekjáték kpukig vergődni. Már z első félidő vége felé jártk, de gól még nem esett. A közönség lázongni kezdett f tetején, no meg rét szélén húzódó árokprton. Azok leánykák ugynis, kik kistestvéreiket is mgukkl hurcolták, z árokprtr ültek, s lábukt z árok fenekére lógtták. Lehettek vgy ötvenen, s kicsik sírtk; fájt fejük heves npon. Unták mérkőzést szörnyen, pedig két cspt igzán életre-hlálr küzdött. Az ide-od nyrglászó Kádár Lci mellét már véresre horzsolták z ébresztőór csvrji. A kőrisfán rugdlózó mlc meg egyre hevesebben sivlkodott. Sehogyn sem tetszett neki z emeletes legelő, nem ízlett kőrisflevél sem. Iszonyodv nézett mélységbe: minek hiszik őt ezek vd kölykök, hogy mcsk módr másztják?! Időközben loholv megjött Köves utcik trtlékjátékos Kerekes Sáriék lompos kutyáj. Amolyn lezüllött úri kuty volt. Kerekes bácsi dósság fejébe kpt Központi Kávéházbn, hol pincéreskedett. 17

12 Vlmi elszegényedett földbirtokos bécsi diktátum örömére többet ivott, mint mennyi pénze volt, s trtozás fedezetéül kutyát cspt zálogb Kerekes bácsinál, hogy mjd kiváltj, mikor visszkpj kisjátított földijeit. Többet ztán senki sem látt. Kerekes bácsi dühében Ripcsnk nevezte el kutyát. A Kjántó útik viszont, Lciék bosszntásár, trtlékosnk hívták. Ismeretes, hogy minden futbllcsptbn lenni kell trtlékjátékosnk is: legyen kit beállítni, h vlmelyiket hrcképtelenné rúgják. Ilyen lerúgás zonbn z itteni mezítlábs mérkőzéseken sosem fordult elő. Ripcs szerepe tehát rr zsugorodott, hogy htárvonlon kívül esett lbdákt hozt vissz. Ezért ztán tccsbírónk is elnevezték. Htárbírói zászlócsk helyett hűségesen ugtott, vgy piros nyelvét kiöltve nyrglászott rét szélén. Most szemétdomb felől ügetett ide fekete bundájábn, hőség mitt nyelvét lógtv. A Kjántó útik kpujánál hátsó lábir ült, s érdeklődve szglászott fel fán sivlkodó mlc felé. Mjd izgulv figyelte z eredménytelen mérkőzést. Szenvedélyes futbllist volt. Ide-od kszáló izmos frkávl jelezte, mennyire izgul csptért. Szüntelenül Sárik fehér blúzát trtott szemmel. A kifulldt kislány most Kjántó útik előtt kpálózott. Sándor Petyi ugynis előrekergette hátvédből cstárnk. Már kétszer is kpur rúgott, de lbd egy méterrel mindig kívül ment el kpufélfán, melyet ezúttl Kiss Ámáli levetett szoknyáj lkotott. Ripcs megsjnált hiáb erőlködő Sárikát. Azt hitte, hogy Sárik lövései zért sikerülnek kpu mellé, mert Kjántó útik kpuj nem elég széles. Felpttnt hát, szájáb kpt Kiss Amáli pirosbbos szoknyáját, s elrohnt vele. Kiss Ámáli észre sem vette voln, h feje fölött lógó tribün közönsége torkszkdtából ordítni nem kezd: Fúj, bíró, fúj bíró! Viszi Ripcs kpufélfát! Kádár Lci lefújt mérkőzést. Kiss Amáli és z 18

13 árokprti közönség, de még Kjántó útik is kiáltozv vetették mgukt szoknyávl nyrgló kuty után. Hmrosn el is érték, mert kuty lábi belegblyodtk földön húzott szoknyáb, s Ripcs egyszerre csk keresztülbukfencezett fején. Ám lig ült el lárm, s lig kezdték újr játékot, Ripcs ismét benyrglt pályár, s ezúttl lefutó Sárik láb elől kpt fel rongylbdát, s uzsgyi, segített neki kpur lőni, illetőleg egyszerűen gólb szldt vele, de nem Kjántó útik kpujáb, hová Sárik igyekezett, hnem Sándor Petyi kpujáb. Öngól, öngól! ordítoztk f tetejéről Sándor Petyi tátogott méregtől, Ripcs meg frkcsóválv tette le láb elé lbdát, s felnézett rá hűséges pofájávl, minth mondná: Ugye, milyen jó Köves utci drukker vgyok én? A kcgás mjd szétvetette Kjántó útikt, különösen Mihályt. De nevetés és ordítozás egyszerre elhlt, minth csk késsel vágták voln el. Vlmi puffnó nyikknás némított meg. Az történt ugynis, hogy nevetéstől pukkdozó gyerekek leejtették mlcot fáról. Az puffnt és nyikknt kkorát. Elnyúlt szegény földön s tátogott, négy lábávl meg rúgott, egyre rúgott. Fél krt állni, de nem bírt frát. Vlmi rémes gurgulázó hng hörgött torkábn. Mihály elsárgulv rohnt od. Kádár Lci óráj ugynkkor ngy lármávl csörögni kezdett, z első félidő végét lett voln hivtv jelezni, de vlmi bj eshetett nnk is, mert egyszerre csk hngos kttnássl megkdt. De Lci ezt most nem vette észre. A mlc köré sereglettek vlmennyien. A kőrisfán ülők mjom módr csüngtek. Jj, mlcom, mit csinálttok mlcomml sírt el mgát Mihály. Hozztok vizet, h megdöglik, gyonüt édespám. Jj, Istenem Cugucám! A tátogó «cuguc» mellől leányok félretszították 19

14 fiúkt, s melléguggolv négy lábr próbálták állítni, Sándor Petyi meg szldt vízért. A kicsik füvet téptek z árok szélén, s hozták cugucánk, de cuguc hátsó fele csk eldőlt, mint egy törött kerekű szekérfr. Eldőlt, és mgávl rántott mlc elejét is. Az orrát belenyomták tányérb, mit Petyi tele hozott vízzel. A vízben bugyborékokt vetett belészuszogott mlclevegő. Jj, jj, gyonver édespám! kpt ölbe Réz Mihály hörgő jószágot, és ide-od nézett csorgó könnyekkel szemében. Mitévő legyen most? Pálinkát kéne ittni vele vélte izgtottn Kerekes Sári. Hívd hz pádt, z lesz legjobb jánlott Petyike. Az neked legjobb bömbölte Mihály, hiszen gyonüt, z neked legjobb? Nézzétek, szuszog még. Mert már meg sem mozdul. Az Isten hogy verje meg kutyádt, Sári. Az csinált z egészet. Veled fizettetjük meg kárt, h megdöglik. Mondom, hogy eredj pád után mkcskodott Sándor Petyi. Leglább szúrj le, hogy megehessétek, úgyis megdöglene. Hozz nékünk is kóstolót belőle! Az izglom mjd szétvetette gyerekeket. Kádár Lci, ki ilyen esetekben mindig okos fiúnk bizonyult, s ki tudott voln vlmit gondolni, most csodmód hllgtott. Mikor körülnéztek, hol vn, és miért nem szól, látják ám, hogy f ltt ül, és sápdozik, rázz z órát, zötyögteti, hllgtj, húzz fel csergőjét, húzz másikt, forgtj mánusokt. Öreg ór volt z már, ngypjuktól örökölték. Számlpjár tölcséres kéményt rjzolt tervező. Mguk között hjcsárnk nevezték. Mostnábn sokszor csk úgy járt már, h hnytt fektették. Mondhtni, vlósággl kotyogott fárdtságtól. Úgy pötyögtette másodperceket, minth tízkilós vsdrbokt ejtene le. 20

15 Lci mind fehérebbé vált. Nem ment z ór már se fekve, se állv, se fejre fordítv. N, ennek lefújták második félidőt, Lci. Máthé Feri volt bölcsködő. Ez fiú hjlott humorr, de most senki sem méltányolt kedélyeskedését. Szörnyen beijedt mindenki. Réz Mihály vitte mlcot hzfelé, gömböc Kiss Ámáli meg többi Kjántó úti úgy kullogott után, minth temetnének. A Köves utcik nem ismerték Réz bácsi természetét, nem tudták, milyen verés vár Mihályr, de hogy Lci ugyncsk szorulni fog z óráért, zt már sejtették. Azért ngyobb részvéttel néztek rá, mint Mihályr. Tudták: lesz dolg este lsknyújtónk. Mert Kádár néni vvl verte Lcit. A tvsszl, míg még iskoláb jártk, s májusi bjnokságért küzdöttek Kjántó útikkl, Kádár néni esténként sokszor szétverte két csptot közönségestül együtt: menjenek lecke mellé. Lcit külön is eldöngette cipő meg síp mitt. A síp vsuts-pjukról mrdt rájuk örök emlékül, s Kádár néni ngyon féltette, hisz egyéb sem mrdt rájuk z urától. Lci ezltt szétszedte z órát, s piszkált ketyegőjét fűszálkkl. Piszkálhtt zt százegyig! Kerekes Sári remegve guggolt mellette, ő féltette Lcit legjobbn. Vlmi okból örökké ngyon tetszeni kívánt neki, különösen futblljátéknál. Lci küzdötte ki, hogy őt is felvegyék csptb. S h ügyetlenkedett játékbn, mindig Lcit nézte: mint bíró, mit szól hozzá. Most Ripcs mitt restelkedett, nem volt biztos benne, vjon kuty mitt öngóljuk vn-e cskugyn, s zért bátortlnul megkérdezte: Mi z eredmény, Lci? Lci szomorún tekintett fel, és muttt z órát: Egy ór és mlc. Kerekes Sári pirulv sütötte le szemét. Ngylábujjávl megturkált egy fűcsomó gyökerét. Én én félidőt kérdem 21

16 Az null null! A Kjántó útik jvár Mi-i? fortynt fel Setét Jni és Sándor Petyi egyszerre. Olyn nincs, hogy null null z ő jvukr! Pedig z így vn állt fel Lci elkeseredve. Azért null null z ő jvukr, mert Sárik megint kézzel fogt el psszt. Mjd látv leányk elszontyolodását, engedékeny hngon tette hozzá: Leglább ennyi örömet hgyjtok Mihálynk, h már mlcuk megnyivdt. Vette z órát, s hzkullogott. A kredenc pohri közé állított, szokott helyére. Este kpj ott z nyj, h jön gyárból. Higgye, hogy mgától állt meg. Ez rvszkodás zonbn sehogyn se tudt megnyugttni. Mi lesz reggel? Ki ébreszti fel z nyját öt órkor, h nem csörget vekker? Leste szorongv, háth kipiheni mgát és újr megindul. De bizony z meg sem ketytyent többé. Lci körülnézett szobábn: z ágyk szétdúlv, úgy, hogy kikeltek belőlük. Mostln edények kemence ltt. A látvány eszébe jutttt z nyj prncsát: vesse be z ágykt, hjts ki legyeket, csebret hordj tele vízzel, seperjen ki Miót levizsgázott htodik elemiből, mindennp ez lett voln dolg, de ő npont megfeledkezett ról. Most egyszerre elfogt buzgóság. Hogy z órhlált már jó előre levezekelje, nekiesett rendezésnek. Vetette z ágykt, hjtott kifelé legyeket. De mit kihjtott z jtón, z bejött nyitott blkon. Lci csodált: honnét ez sok légy, mikor nnyit kihjtott már? Az rr settenkedő Kerekes Sárik térítette észhez. Jött kislány, és újságolt: Réz Mihály hzért mlccl, ül küszöbön, trtj z ölében, mint vlmi pólyásbbát. Kpj úgy z pj, láss, milyen féltve vigyáz ő cugucár. Mindezt Kerekes Sári egyszuszr mondt el, zután, mert nem nézhette hogy mutujkodik Lci vvl sep- 22

17 23

18 rűvel, segített neki. Nemcsk kisöpörtek, de még z edényeket is felmosták kettesben, felsúrolták pdlót is. És lám, ez lett Lci veszte. Édesnyj este gyárból hzjőve, nem győzte csodálni: mi ütött ebbe fiúb, hogy ilyen rendet teremtett! Nem tudt, örüljön-e, vgy gynkodjék. Csk nem törte fel tlán ez csibész kredencjtót, nem nylt fel zt kis cukrát, mit jegyre kpott és félrespórolt, hogy befőzzön vlmi ízet? A cukor érintetlen volt, s mégis vlmi szoktln dolog ingerelte Kádár nénit. Nem tudt mgyráztát dni, hogy miért, de vlmi hiányt érzett. Nézelődött jobbr-blr: mi ilyen szoktln ebben szobábn? Elhlt ur képére tekintett, de szépen pödört bjuszú embert hiáb nézte tnácskérően, ur kifürkészhetetlen mrdt. Sóhjtv készült vcsorfőzéshez. Amíg ki-bejárt nyári konyhánk berendezett fáskmráb, Lci szoktlnul rendes gyereknek muttkozott. Bent ült szobábn, nem ment ki rétre, mint más estéken. Tette pedig ezt nem más okból, csk z ór mitt. Vlhányszor nyj kiment szobából, fogt z órát, s öt perccel előrevitte mánust. Kerekes Sári meg ott állt szomszéd udvr tornácán, s hlkn átkiáltott, hogy z órájuk mennyit mutt, s fiú szerint igzított előre z időt. Ámde Sárikát hmrosn bekergették tornácról krumplit hámozni. Lci ettől kezdve már csk tlálomr igzított előre mánusokt, s Kádár néni egyszer csk ijedten pillntott z öreg szerszámr: Hogy jár ez z ór? Az imént még csk negyed kilenc volt, hogy ugrott ez háromnegyedre! Bolond ór ez, édesnyám sietett Lci megnyugttni. Npközben sokszor visszfelé jár. Micsod-! ütődött meg Kádár néni. Késni késhet, de hogy visszfelé járjon, olyt nekem ne mondj! És most kezdte figyelni z órát, s egyszeriben rájött, mi olyn szoktln itt. Te Lci! Sze ez 24

19 nem ketyeg. Ez már ekkor se ketyegett, mikor hzjöttem. Hogy ment mégis előre? Te, ezt te igzgttd eddig. Hát ezért ültél itthon. Mit csináltál z órávl, lókötő? Lci hátrálni kezdett z jtó felé, s mekegett. Mármár sikerült is voln kiugrni z előkerülő lsknyújtó elől, h éppen ekkor be nem toppn Réz bácsi. Jókor fekete bjusszl s kkor válll, mekkor egy jtókeretet mjdnem betölt. Megállt küszöbön, s rátekintett lsknyújtór. Mg csk most kezdi, Kádárné? Egy kicsit vstg lesz z nyújtóf. Az ór mégsem mlc. Az, h elfutbllozták ezek zsiványok, más rugót kp z órásnál, de én hiáb megyek mlcgerincért henteshez. Te eszmélkedett Kádár néni, csk nem z órávl lbdázttok?! Csk z első félidőt, édesnyám, szívem, igzán, csk z első félidőt, másodikr igzán nem került sor. Nem? N, gyere! rgdt meg Lcit nykánál fogv. A másodikt mjd lejátsszk ketten. A rongylbd már nem is jó nektek, ór kell nektek. N, nesze ór Ez mérkőzés bizony nem Lci jvár dőlt el. Szerencsére ez lklomml Réz bácsi bíráskodott, s mikor már öt null volt z eredmény lsknyújtó jvár, lefújt meccset. Megálljon, Kádárné sszony! Ettől még nem lesz mgánk más óráj, se nekem más mlcom. Én z enyémet reggel világgá kergetem. Nem verem én. Világgá űzöm, ddig hz ne jöjjön, míg mlcot nem hoz mlc helyett. Ajánlom mgánk is. Másképp ezek nem tudják megbecsülni keserves szerzeményt Küldje ki ezt jómgot, voln egy pár szvm mgávl. Lcit nem ngyon kellett küldeni. Szinte z udvr közepére ugrott, hogy félreállt előle Réz bácsi. Ki- 25

20 hordt mgát ijedtében kpu elé, s onnn fülelt be, de zok becsukták z jtót. Közben besötétedett. A kőrisf földig érő, fekete hálóinget öltött mgár, s nyugovór tért. Állv ludt, mint lovk. Minden árok és gödör megtelt réten éjszkávl és tücsökcirpeléssel: szomszédok blk lámpvilággl, z ég csillgokkl, Lci szíve meg bánttl. Mi lesz, h őt is világgá kergetik? Mi lesz, h már otthon sem lhtik? Hol szerezzen ő másik órát, hát z szegény Mihály másik mlcot? Ilyen vd ember z pj; s még z ő nyját is megvdítj! A lsknyújtó mégis jobb! Mit beszélhetnek zok odbent? Ó, h most élne z édespj, h leglább kiszóln képrámából: ne esküdjenek össze fi ellen Bizony, Lci mjdnem hogy sírv fkdt. Később kpufélfánk dőlve csk rr eszmélt fel, hogy vlki áll mellette, meg szól is: Eredj be, Lci. Anyád vár Réz bácsi volt, s még csk nem is hrgos. Aphngj volt. De zért ijedten futott be előle. Anyj lámpát gyújtott, elnézett mellette. Tlán könnyes volt szeme, tlán nem, de hngj z kemény, mint így szólt: Hát én nem kergetlek világgá. De ór helyett én is órát követelek. Azt könnyebb megszerezni, mint mlcot. Mihály ti lelketeken szárd, h eltéved vlmerre ngyvilágbn Lci kicsire güzsörödve bújt pokróc lá. És máris szárdt lelke Mihályért. Virrsztott ór helyett ór módr, nehogy elkéssen z nyj munkából. Felkuporodott sötétben, s figyelte, mint ketyeg szíve. Csodált, milyen ngyszerű gépezet z ember. Ásított ngyokt s tűnődött: vjon mozdonyok szoktk-e ásítni, zok is el szoktk-e álmosodni? Közben besütött blkukon telihold. Kilátott rétre, ilyen csodszépnek sem látt mostnáig. A kőrisf árnyékfelesége szépen leheveredett gyepre. Nppli világosság volt, de 26

21 z Lcit jobbn megijesztette, mint korábbi sötétség. Hogyn válssz ki ebből világosságból virrdtot? Egyszer ztán jó későre kőrisf mgához ölelte lábánál heverésző árnyékféleségét, s mint Lci bódultn figyelt-figyelt z blkr, csk hllj ám, hogy ór berreg vlhol. Tlán pdláson, vgy z pj csörget túlvilágról? Fárdt kábultságábn eszébe sem jutott, nem is gynított, hogy Kerekes Sárik z ő kedvéért z este kicsempészte órájukt virágcserepek közé, és z csörget most. Nem, egyáltlán nem gondolt erre, hnem már zt hitte, hogy benne szól vlmi csörgető. Édesnyj ágyához botorkált, s hlkn költögette. Ki z? ridt fel Kádár néni ijedten. Ne tessék megijedni, csk én vgyok z ór Ezzel ztán beroskdt z ágyb, s úgy elludt hirtelenében, hogy összedőlhetett voln tőle világ is. ÚGY DÉL FELÉ KEREKES SÁRIKA húzt le ról pokrócot. Ijedt volt kislány ngyon. Hozt fiú ndrágját székről, és sürgette: jöjjön hmr, ngy bj vn, csinálni kell vlmit, mert Réz Mihály kor reggeltől ott ül kőrisf ltt, s mind kéri, hozznk neki kötelet, hogy felkszthss mgát. Úgy sír, hogy Sándor Petyi hozná is már kötelet, de többiek nem hgyják Lci szeméből egyszerre kiment z álom. Hát igzán elűzte z pj? meredt Sárikár ijedten. Honnn tudod? képedt el kislány. Itt járt z este. Hergelte nyámt, kergessen világgá engem is. Téged is? ridozott Sárik. Bizony Úgy nézz rám, hogy míg nem kerítek más órát, ddig engem húznk fel esténként. Az éjjel is én ketyegtem, zért vgyok most álmos. Sárik csodálkozv fürkészte Lcit, milyen lehet egy 27

22 fiú, mikor ketyeg! Nem tudt, vjon tréfál-e, de hogy más órát kell szereznie régi helyett, zt biztosr vette. Megmondj-e, hogy nem muszáj virrsztni, mert máskor is z blkb teszi z órát? De vjon tudj-e egyáltlán, hogy már z este is kitette? És h megkérdi, miért gondol rá, mit mondjon neki? Megmondj, hogy N, gyere ugrott ki Lci pokróc lól, hol fürdőndrágját húzt mgár. Lássuk zt híres Mihályt. Nem kéne, hogy sjnáljm, mert örökké legénykedik. Szép npsütés fogdt réten. A ngy melegben hervdozott minden. Az ég már nem is kék volt, hnem olyn, mint mosástól szürkére fkuló munkásing. Lci brnár égett hát fénylett npsütésben. Járás közben minden ín és izom ugrált bőre ltt. Ment sebesen kőrisfához. Tele volt z lj gyerekekkel. Többen voltk, mint legizglmsbb Kjántó telepi mérkőzéseken. Csóré lábukt mguk lá szedve, mind egyetlen pontr bámultk, Réz Mihályr. Az szegény kőrisfánk támszkodv térdére borulv búsult. Lábi közt egy tömött hátizsák terpeszkedett, előtte Ripcs hslt feketén, kár egy zömök mosómedve. Izmos frk idegesen kszált letposott gyepet. Tomp orrát ododnyomt Mihály hátizsákjához, s hlkn nyüszített. Olykor morgott is hozzá, s néh megnylt világgá kergetett fiú meztelen tlpát. Bújt voln hozzá. Vlmi fontos mondnivlój lehetett hátizsákot illetően. Mihály térdére hjlott fejjel mindezt észre sem vette. A Köves utci Máthé Feri, izgtott pjtási lábát keresztülugrálv, Lci elé jött. Mit szólsz ehhez, bíró? kiáltott jó messziről. Mihályt kitgdták z örökségből. Lci felé fordult minden szem. Kiss Ámáli rcán olyn kövér kis könnycseppek gurultk lá, mint milyen ő mg. Szipogott Petkes Zsuzsk is. A vízfejű 28

23 Setét Jni csíkos párnhuztból vrrt fürdőndrágj messze kirikított társság közül. Sándor Petyi hón ltt szorongtt rongylbdát, s szokás szerint mérgelődött. Ezúttl legyek mitt ette méreg: miért kell ezeknek pont hát közepét csípniök, hová nem ér el keze? Irigyelte tehenektől frkukt, mert zzl hátuk közepéről is elhjthtják legyeket. Lci megállt Mihály előtt, s fggtni kezdte: igzán elcspták-e hzulról. Még jussomt is kidták nézett fel Mihály bántosn. Én most már mehetek, kár világ végére is. És mész? Már meg is érkeztem. A kőrisfát nézed nnk? Én csk z egyik ágát, h dnátok egy kötelet, meglátnátok ti is, de még pám is Holnp jöhetne gyászkocsi Te, még csk meg se ütött. Csk szólt nyámnk, tegyen tiszt inget meg ndrágot hátizsákb, süsse meg mlc egyik sonkáját, dj ki kenyérjegyemet meg cukorét és zsírr vlót, mind z egészet, ztán menjek, míg szememmel látok. Mlc nélkül hz ne merjek jönni. Hol ludjk én, hol vegyek pénzt mlcr? Mjdnem száz pengő kellene. És ismét ráborult térdére, hdd lássák, hogy búsul. Kiss Ámálink potyogtk könnyei, kőrisf sóhjtozott, Ripcs meg szglászt hátizsákot, nylt száját, csóvált frkát, nyújtózott, s kkorát ásított, mint egy kpu, mikor kinyílik. Vlmit csinálni kéne hüppögött Kiss Ámáli, megszkd szívem. Lássuk előbb mlcsonkát dünnyögött közbe Setét Jni. Mert h igzán odtették, kkor biz komoly dolog. Az én nyám kkor hrgszik torkig, mikor mind kérek egy kis kenyeret, oszt ő mind nem kr dni, ztán hogy én nem hllgtok, csk elém teszi 29

24 ngy fzék zöldpszulyt. N, egyél, edd meg fejemet is. A gyerekek vigyorogv néztek össze. És h meglátod sonkát, mit mondsz? puhtolódzott Lci, ki irigyelni kezdte Mihálytól Kiss Ámáli könnyeit s áltlábn ezt z egész ngy sjnálkozást, mi körülvette. Hogy mit mond? szólt most Máthé Feri vigyorogv. Azt, hogy kóstoljuk meg Nem szégyelled mgd!? kiáltozták minden oldlról. Mit eszik világ végéig, h felzbálod z útrvlóját? Inkább törd fejed, honnn lehetne keríteni mlcr vló száz pengőt. Hát Lcink egy másik órár vlót? csttnt közbe Kerekes Sári kipirulv. Ne csk Mihályr gondoljtok. Lcit is mjdnem elcspták. H nem visz más órát, el is cspják. Most ő virrszt ór helyett. Aszongy, hogy ébren ketyegett egész éjszk Mihály már volt próbins, menjen most is nnk. Inskodj össze mlcrvlót. Nem inskodom össze ugrott fel Mihály indultosn. Engem ne pofozzon egy csiszlik mester. Mert egyébnek nem vesznek fel polgári nélkül. Aztán nekem ne legyen egy kis szbdságom? Alig tettem ki lábom vizsgáról, Grujz úr elcsípett kpubn, hogy álljk neki sorb csirizért H én csk egy órát kellene hogy kerítsek, meg se mukknnék. Lcit senki sem kérte, hogy kihozz zt z órát. De engem ti hívttok, hogy legyen kivel mérkőzzetek. Sose jöttem voln ide mlccl, h nem hívtok. Nem is megyek innét most sehová. Itt fogok ülni nyktokon. Adjtok enni-inni és szállást vgy kötelet Én mondtm, hogy djunk, én eleget mondtm gurult méregbe Sándor Petyi. Én mindig jókt mondok, de sose hllgttok rám. Lehetne már igzi futbllunk is, meg trikónk is, h megkerestük voln kincset 30

25 szemétdomb fenekén. Egy igzi lbdávl senki sem rúgn nekem gólt jobb srokb. Lci lenézően fordult el Petyikétől. Setét Jni meg Petkes Zsuzsk odjöttek hozzá, s fggtták: igzán beállt óránk éjszkár? A ngyobb fiúk tpogtták Mihály hátizsákját, nézték kenyérjegyeit, sját zsírjábn kisütött mlcsonkát. Sándor Petyi Kiss Ámálink mgyrázt, hogy hol z érmet kpták szemétdombon, kell ott rnynk is lennie. Mondják cigánynék is, kik régebben gyűrűt tláltk. A kincsből vehetnének mlcot is meg órát is. Még mrdn futblldresszre is Közben Máthé Feri súgott vlmit melléje kerülő Setét Jnink. Mikor komoly volt, kkor is gunyoros nevetés ült z rcán, rádásul most vigyorogv integetett Mihály felé. Csíkos párnhuztból vrrt fürdőndrágjábn Setét Jni olyn volt mellette, mint egy komor bohóc z örök vidám mellett. A sutyimutyink z lett vége, hogy Jni hzszldt, s hozt z édesnyj ruhszárító kötelét. Mihály vette észre elsőnek. Elsápdt ngyon, s mielőtt többiek megtudták voln, hogy mi készül, hirtelen felkpt hátizsákját, s elszántn nekieredt rét szélén tikkdozó kukoricásnk. Szervusztok kiáltott hátr, megyek, mert rossz szívvel vgytok hozzám. Megállj, te röhögött Máthé Feri, hozzuk már kötelet Most már süssétek meg. Mikor kértem, nem hoztátok. Jó lesz nekem Szmosbn is. Ne menj, Mihály eredt után Kiss Ámáli. Hová mész, bolond! Futtábn szétnyílt rjt lenge kis pongyol. Fürdőtrikós brn lábszár elővillnt. Mihály zonbn nem nézett hátr. Meg volt ijedve, miért csk Kiss Ámáli hívj. Csk z ő kedvéért nem mert megállni. Pedig már elérte kukoricást, s zon túl csk szemétdomb válsztj el Szmostól. Miért is emle- 31

26 gette zt kötelet, és minek rádásul Szmost? Mondhtt voln Dunát is. Odáig biztosn nem jönnének után Lciék, hogy lássák, igzán bele meri-e ölni mgát folyób. A kukoricás zöldjéből hátrsndított. A kőrisf tájékáról felkerekedett z egész telep, s nyomáb szegődött. Kiss Ámáli ellenben lehuppnt gyepre, tlpáb tüske ment, s ő jjgtott. Történt még egyéb is, de zt már Mihály nem láthtt. Ugynis zltt, míg ő előrenézve hldt, Kerekes Sári csttnós pofont dott Máthé Ferinek kötél mitt. Az visszdt voln, de Lci lefogt kezeit. Verekedéssé mégsem fjult dolog. Észrevették, hogy Mihály messzire jutott már, s megszeppentek vlmennyien. Siessünk után rémüldözött Petkes Zsuzsk, s hogy ngyokt lépkedett fehér szoknyáj lól kinyúló hosszú fekete lábivl, gólyához hsonlított. Siessünk ismételte, mert még igzán Szmosb öli mgát. Amerre ő megy, ott térdig sem ér nyugttt meg Lci. Mókázik fiú. Hgyni kell, hdd érjen vízhez. Nincs benne kurázsi z iváshoz. Igzábn zonbn ő is ggódott, hiszen voltképpen tényleg ő bizttt fel Mihályt csptlkításr. Gondolni sem mert rá, hogy mit tenne vele Réz bácsi vvl ngy kezével, h megtudná, hogy fi érte nyivd belé Szmosb. Mindmellett mégsem sietett, hogy ettől megóvj. Amilyen jólesett neki z imént, hogy Kerekes Sárik z ő pártjár kelt, most éppen nnyir nem tetszett, hogy mégis Mihályért pofozkodott össze. A többiek izgulás sem volt ínyére. Szeretett voln kitlálni vlmi világrszólót; vlmit, mivel Mihálynk mlcot, sját mgánk pedig már estére órát szerezhetne. Igen, estére, mert még mindig ásítozott, nem ludt ki mgát. Hogy fog ő virrsztni minden éjjel? Pedig most virrsztni kell, h eldicsekedett szándékávl. 32

27 Sándor Petyi ezltt egyiknek is, másiknk is mind mérgesebben mgyrázt szemétdombbn rejtőzködő kincs vlóságát. De senki sem figyelt rá. A kukoricás zöldjében eltűnő Mihály után nézegettek. Petyi, mikor látt, hogy hiáb mgyráz ezeknek, előreirmodott. Bevetette mgát zsenge kukoricásb, átvágott rjt gyorsn, s elébe került Mihálynk, ő már szemétdomb közepén bukdácsolt. A Szmos ott csillámlott lig száz méternyire tőle. Bizony z itt lábt mosni se volt túlságosn mély. A vízből kiálló ngy köveken kár cipőben is túlsó prt fűzfái közé érhetett voln. De mire nem képes egy elszánt ember! Megállj fújttott Mihály mellé Petyi. Leglább neked legyen eszed. Mihály, látv, milyen sekély Szmos vize, egyszerre igen elszántnk muttkozott. Kirántott krját Petyi kezéből, eressze, megy ő közepébe, mit ér neki z élet mlc nélkül. H rám hllgtsz, lesz mlc. Gyere, ássuk fel ezt szemétdombot mindenfelé. Itt tláltuk z érmet Ferenc Jóskávl. A kincsből kár egy disznócsordát is vehetünk. Édespád mjd eltátj száját. Mihálynk erre derülni kezdett pufók rc. Nem zért, minth ngyon hitt voln szemétdombi kincsben, hnem mert Petyikének vló szófogdássl egyszerre úgy tűnhetne fel, mint ki nem gyávságból, hnem csk szerencseprób kedvéért tér vissz hlál torkából. Megpillntv kukoricásból egyenként kibukknó Lciékt és sántikáló Kiss Ámálit, jó hngosn válszolt z izguló Petyinek: Hát én nem bánom, még nem ölöm belé mgm. De csk te kedvedért, igzán csk te kedvedért. De h nem tláljuk meg kincset, kkor én éjszkár Szmosnk megyek. Úgy sincs, hol háljk. Holnp már ennivlóm se lesz. Mi z kis mlcsonk kettőnknek? Mert neked dok kóstolót belőle, Petyi. 33

28 Hát kkor ásni kezdünk? gyúlt örömre Sándor Petyi rc, s didlmsn tekintett z időközben köréjük gyülekezett Lciékr. Várj meg itten, Mihály. Hozom lpátunkt, vn egy tűzpiszkálónk is. Azokkl lehet áskálni. Segítek én is! sántikált hozzájuk Kiss Ámáli, bl lábujj hegyén lépkedve. Leány nem kell! fortynt fel Petyi zon nyombn. Elég volt belőletek futbllnál. H igzi futbllunk lesz, bb egy leány se rúg belé. És hátt fordított fülig sértett Kiss Amálink. Rohnt lpátért meg tűzpiszkálóért. Mihály meg Lciéktól fordult el. Komolyn hrgudott most rájuk, különösen Kerekes Sárir, merthogy insnk küldené. Arr nem is gondol, hogy egy insnk nem dnk fizetést. Menne ő szívesen, de csk motorszerelőnek, csk tudná, kinek kell ht elemivel motorszerelőins Nem, lányokt ő se engedi többé futblljátékhoz. Még kkor se, h ezután is rongylbdávl kell rúgni. De kincskeresésbe se üssék z orrukt. Hogyne, tlán hogy osztozkodjnk velük! Miből vesz ő kkor disznócsordát? Mert zt vesz, hogy lkjék jól z pj disznóhússl. Nem várt voln tőle, hogy egy rongy mlcért kiátkozz csládból. A Kjántó útik kiváltk Köves utcik közül, s Mihály mellé somfordáltk. Kiss Ámáli meg Petkes Zsuzsk zvrtn ácsorgott közöttük. Zsuzsk nem bírt szó nélkül sokáig, s Mihály elé merészkedett: Te se krod, hogy segítsünk, Mihály? Nem! Menjetek hz kicsik mellé. Szép fiú vgy, mondhtom siránkozott Kiss Ámáli. Tövis ment érted lábmb, mégis Máthé Feri kedves neked. Pedig ő hozt kötelet. Nem igz, mert Setét Jni ugrott elő sunyi rccl bevádolt fiú. Én igzán csk viccből vettem 34

29 el tőle. Tudjátok, hogy én bohóc vgyok. Lci egyszer Misikónk nevezett. Lciék Köves utcából szintén csoportb verődtek. A kukoricás szélére kuporodtk tnkodni. Setét Jni morcosn nézte z árulkodót. Kerekes Sári ggodlmskodv kergette húgit, kik közelben ácsorogtk öcscsüket kézen fogv: tkrodjtok hz, ház nyitv mrdt, még be tlál menni vlmi tolvj. Erre ztán ggódni kezdtek többiek is. Mentek is voln hz meg nem is. A kincskeresés szörnyen izgtt őket. Kádár Lci pedig idegeskedett. Úgy érezte, hogy Sándor Petyi lposn lefőzte őt. Mert h kincset nem is tlál, de Mihálynk kibúvót dott, egy kicsike kis reményt. De ez csk estig elegendő vigsztlódott meg nyombn. Mert hov megy z Mihály ludni? Erre biztosn nem tud felelni Petyike. Erre ő, Kádár Lci fog válszolni. Édesnyját megkérheti: engedje Mihályt náluk ludni. Ellhtnk ketten is bbn vck ágybn. Igz, nemigen szeret mássl ludni. Tvly lig bírt ki, mikor Pestről látogtób jött kicsi fiávl ngynénje. Ez testes Mihály biztosn kiszorítj őt z ágyból. Cserébe viszont válllhtná virrsztás felét. Ez jó lesz örvendezett gondoltnk. De enni is kell ám ennek ngybélűnek. Miből etethetné? Amíg ezen töprengett, zltt Szmos prtján egy tömzsi ember hldt el térdig feltűrt ndrágbn. Vállán hlászóvesszőt vitt, bl kezében meg kicsi hálót. Elég ngyocsk hlk ficánkoltk benne. Pikkelyükön megcsillnt npfény. Lci eleinte közömbösen, mjd vlmi izglms ötlettől tüzelve nézte. A Szmos-prti látókör összeszűkült előtte. Minden egyéb kiesett szeméből, csk hlkt meg vesszőt látt. Megvn! Kitláltm! szökött fel helyéről, s Kerekes Sárikát mjdnem feldöntötte, mint Mihályhoz ugrott. Te állt Mihály elé ujjongv, ne félj semmitől. Nálunk lszol. Az ételed kikerül Szmosból. 35

30 Amennyi ppírt, ócskvst és rongyot tlálunk itt, zt mind összeszedjük, otthon is gyűjtünk, és eldjuk, most ngyon veszik z effélét. Ezzel krják megnyerni z urk zt piszok háborút. Az ócskságok árából hlászószerszámot veszünk. Leszünk rá vgy húszn. H csk kettőt fog mindegyik, z kkor is kitesz npont vgy három kilót. Édesnyám mondj, hogy hl kilój milyen méregdrág. Két hét ltt együtt lesz mlc ár, még órát is vehetünk z ószerestől. Háth kpunk ott mlcot is, ócskán tlán félnnyib se kerül. Azután mgunknk hlászunk. Lesz hús bőven, fütyülünk húsjegyre. A kőrisf ltt tábori konyhát csinálnk lányok. Mi meg járjuk Szmost tengerig. Úgy beszélt, hogy vlmennyiük rcár kiült gyönyörűség. Máthé Feri máris nylt száj szélét, és mi igz, igz, összefutott nyál vlmennyiök szájábn. Ritkán láttk húst mostnábn Kjántó telepen. Annk is elfeketézték jvát mészárosok. Réz bácsi is zért szerezte ezt kis mlcot, hogy leglább télen jusson nekik néhány jó flt. De z igzi gyönyörűség vlójábn csk rr lehetőségre gyúlt ki képzeletükben, hogy hlászhtnk! Járhtják vizek szép prtjit, s mellett még szüleiken is segíthetnek. Nem mondhtják őket többé ingyenélőknek Mikor Lci mindezt megcsillntott előttük, olyn éljenzésben törtek ki, milyent még fővárosi koronázási domb körül is ritkán hllhttk, hát még itt szemétdombon. Kiáltásukr Ripcs ijedtében futásnk eredt, s jó messziről nézett vissz, mi történt ezekkel z ordítozó gyerekekkel. Csk nem őt krják elűzni vlmiért? Oltlmt keresve sompolygott Sándor Petyi láb mellé. Petyi vállár vett lpáttl épp Lci utolsó szvir érkezett közelükbe, s most kukoricás szélén egy pillntig földbe gyökereztek lábi. Belesápdv látt, hogyn rebbennek szét z ordítozok ásóeszköz után. Epe- 36

31 trtléki kifkdásr készen álltk, hogy Lci elé lépett, s megkérdezte: Mi z, már ti is kincsre éheztetek? De még milyen kincsre! A csontokr, rongyokr, mindenre, mi tlálhtó szemétdombon. És z rnygyűrűk? Azokt neked hgyjuk, Petyike.. Azt krod mondni, hogy gyűrűket nem tlálunk? pukkdozott Petyike. Hát ti nem is tlálhttok, mert ki nem hisz benne, z elől elrejtőzik. Mondt pám elégszer. No, gyere Mihály, kprjon ki-ki mgánk Mihály eleddig szomorú ábrázt most teljesen megenyhült. Hátizsákját bevitte kukoricás szélére, kioldozt, s hívt Petyiéket: jöjjenek, egyék meg mlcsonkát közösen. Jöhet Lci is, hármójuknk éppen elég lesz, de h nem sietnek, és többiek vissztérnek, kkor ztán nnyink még egy flt sem jut. Lci készségesen telepedett mellé, s megjegyezte, hogy leglább Sárikánk kellene jutttni egy kis kóstolót, mert z jó embere neki. Akkor Kiss Ámálink is hgyni kéne tiltkozott Mihály. Az értem sírogt. Követ lányok hsáb, nem kóstolót torkolt le őket Petyike. Élni sem hgyják z embert. Sohsem csinálnánk otthon egy szikr rendet, h nem hjtom őket. Értük engem is megrekcumoz édespám. Te csk zért hrgszol rájuk, mert egy se szerelmes beléd legyintett Lci fölényesen. Belém ne szeressen egy se! fortynt fel Petyike szíve legmélyéről. Azt hiszi Sári, hogy törődöm vele. Ne is törődj nevetett Mihály. Igen kicsire nőttél te hozzá. Már még Kiss Ámáli is elhgy. Nem igz cspt földhöz Petyike megmrkolt sonkbokát. Ripcs zonbn nyombn felrgdt, s 37

32 futott be vele kukoricásb. Esküszöm, hogy múlt héten is nőttem egy ujjnyit. Láttm z édesnyám seprűjén, z kisebb lett, mint én fogdkozott Petyike rákvörösen. Igen, mert közben elkopott ugrtt Lci nevetve. Petyi felrgdt lpátot, hogy Lcit megüsse vele, de meggondolt mgát, s hátt fordított fiúknk. Jó távol tőlük z egyenesre állított lpát hosszához mérte mgát. Felemelt egy rozsdás bádogdrbot, s fejmgsságát belékrcolt lpát nyelébe, zon mjd számon trtj növést. Most egy rsznyivl volt lcsonybb nnál. Hátr-hátrtekintett: lesik-e Mihályék. De két fiú belemerült fltozás gyönyöreibe. A sonk mellé jókor drb kenyér volt téve Mihály btyujáb. Nem bolti kenyér, nem jegyre vásárolt, hnem tepsiben sült otthoni fekete kenyér. Kétszeresen is fekete, mert «feketepicon» vették hozzá háromszoros áron búzlisztet, és mert liszt egyszeri őrlés volt. Mire végeztek vele, lpátokért szldó fiúk is viszszérkeztek. A Kjántó telepen kevés háznál kdt ilyen hsznos szerszám. Setét Jni csk egy kihegyezett seprűnyéllel tért vissz. Máthé Feriéknél ellenben törött fogú gereblye került elő. Kerekes Sárik rozsdás pecsenyeforgtó villávl felfegyverkezve libegett ki kukoricásból. Lci nyombn elvette tőle pecsenyeforgtót. Neki vló z, nem Sárikánk mondt szemtelenül. Kiss Ámáli és Petkes Zsuzsk üres kézzel tért vissz. Sopánkodtk: mi lesz velünk, hogyn turkáljunk puszt kézzel z utáltos szemétben? Sándor Petyi rájuk támdt voln, hogy tkrodjnk innen, nincs szükség rájuk, de eszébe jutott Mihály és Lci csúfolódás, s hirtelen elerőtlenedett. Méregette Kiss Ámáli lkját. Ez lányk egy évvel kisebb volt nál, csk most vizsgázott z ötödik osztályból, s mi tgdás, bizony máris 38

33 olyn mgsnk látszott cskugyn, mint ő. Petkes Zsuzsk meg éppenséggel zsiráfnk tűnt hozzá képest. Kerekes Sárik fél fejjel nőtt mgsbbr nál. Megfigyelte, mily olvdékonyn bámul Lcir, s mily jó szívvel dj át nnk pecsenyeforgtót. Miért is hrgszik erre kislányr? csodálkozott él sját indultin Petyike, hiszen ez Sárik rá is nézhetne ilyen nyájsn. Lci körültekintett z üres kézzel vissztérő leányok és szájtátó kisebbek között. Ti hzmehettek prncsolt rájuk. őrizzétek házkt. Keressétek elé otthon z ócskvskt és lerágott csontokt. Petyi e prncsok hlltár meghrgudott. Miért rendelkezik úgy velük ez Lci, minth z ő kedvéért jöttek voln ide, és miért fordul ez Sárik olyn engedelmesen rögtön hzfelé? N, mjd neki fog ezután térülgetni. Várjtok! kiáltott indultosn. Kerekes Sárik itt mrdht. Ő gyűjti ppírokt. Az fiúk dolg intette le őt Lci. Sárik hzmegy lányokkl, ő lesz vezérük. Gondoljon ki vlmi kemencét kőrisf lá. Kelleni fog hlsütéshez. Most már Mihály is bossznkodv pillntott Lcir. Tiltkozott Sári vezérré vló kinevezése ellen. Mi vgy te förmedt Lcir, király tlán? Édespám megmondt: nálunk vgy mindenki vezér, vgy egy sem De ez nem futbll torkolt le Lci türelmetlenül. Ide ész kell, nem láb. Sárink futbllbn láb sem volt. De hlsütéshez jó lesz. Jól vn krtoskodott Mihály, de kkor mi utcánk leány vezére Kiss Ámáli lesz. Lci végigmérte, s otthgyt Mihályt. Megunt vi- 39

34 ttkozást. Intett Setét Jnink meg többi utcbeli fiúnk. Dologr, fiúk, itt kezdjük kukoricásnál. Úgy hldunk egészen Szmosig, mint kpások. Onnn meg vissz. A kicsik menjenek előttünk, minden szikr ppírt, fdrbot szedjenek össze. A lányok süssék ki mguktól, hogy csinálják z otthoni dolgot. Kerekes Sári nykig pirulv indult hz. Neki merte mondni Lci, hogy nem volt még esze sem? És elűzi mg mellől? Képes lesz kihgyni csptból is, h igzi futbllt kerítenek. Zsuzsi, Málik intette közelebb lányokt. Ezek még nál is jobbn duzzogtk. Disznóság mondt nekik, mit ezek Lciék csinálnk. Megették mlcsonkát nélkülünk, most meg hzkergetnek. Azért is külön csptot csinálunk. Amíg ők hlászni mennek, úgy megtnulunk futbllozni, hogy bedugózzuk őket tíz nullr. A lányoknk tetszett z ötlet, csupán Kiss Ámáli kdékoskodott, hogy ő nem kr «rosszbn» lenni Mihálylyl. Segítsenek inkább mlcrvló ócskvst összegyűjteni De Kerekes Sárink már zon járt z esze, hogy olyn lbdát vrr lószőrből, mi ugrni is fog egy kicsikét. Hzérve gondolt zért Lcir is. Szétnézett házuk táján, miféle ócskvs vgy eldhtó rongy kerülne itt. Kiderült, hogy se ócskvs, se fölösleges rongy vgy csont nem hányódik náluk. Édesnyj mindent eltüzelt, mi eltüzelhető volt: fölösleges rongyit meg szőnyeggé szövette Józsánévl, egy székely sszonynyl, ki értett háziszövéshez, s Kjántó úton lkott. A szemétdombon Lciék se rttk vlmi túlságos bőséggel. Meglátszott itt is háborús szűkösség; mi gyúlékony dolog kikerült ide belvárosból, zt cigánynék már letrolták. Akárhányszor kijöttek ide még Köves utci szülők is tél folymán vlmi tűzrevlót szerezni. Szinte tűzif nélkül teleltek ki, kkor volt 40