Földtani megfigyelések - amit újra már senki nem láthat. Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin

Átírás

1 Földtani Közlöny 135/2, (2005) Budapest Földtani megfigyelések - amit újra már senki nem láthat Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin 'Wander blocks' on the slopes of the Castle Hill at Buda PAÁL Tamás 1 (2 ábra, 1 fénykép) Abstract Tárgyszavak: édesvízi mészkő, tektonikai és eróziós hatások, letöredezett és beágyazódott kőtömbök, alapozási tapasztalatok Keywords: travertine, tectonical and erosional effects, broken off and embedded stone blocks, foundation experiences Stone blocks of different size (sometimes several m 3 ) embedded into the talus are to be found on the slopes and at the foot of the Castle Hill in Buda. These blocks were broken down from the edge of the travertine layer which covers the top of the Hill, and were transported far by tectonical and erosional effects. The suitable foundation method of the buildings on these sites are to be determined according to the size of the stone blocks. Összefoglalás A budai Várhegy oldalán és lábánál sok helyen találhatók változó méretű, de sokszor több m 3 -es mészkő tömbök a lejtőtörmelékes rétegbe ágyazódva. Ezek a tömbök a Várhegy tetejét borító vastag édesvízi mészkő letöredezett peremi darabjai, melyeket tektonikai és eróziós hatások messze elszállítottak. Az épületek alapozását a kőtömbök méretének megfelelően többféleképpen lehet ezekhez igazítani. A közelmúltban egy jeles statikus szakértő úgy nyilatkozott, hogy a budai Dunapart mellett futó Fő utca egyik épületének alapja alatt talált mészkőtömb a Várhegy tetejét borító mészkőnek egy, azzal összefüggő része. Ez a nyilvánvaló tévedés irányította a figyelmet arra, hogy a földtani szakkörökben tudván tudott tények nem feltétlenül általánosan ismeretesek az építés területén tevékenykedők előtt. A következőkben a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat (Főmterv) és a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) feltárási eredményei alapján ismertetjük a tényleges helyzetet. A budai Várhegy fő tömegét az eocén Budai Márga alkotja, melyre az északi és keleti oldalon oligocén Tardi Agyag támaszkodik. Ezek felett, a Várhegy platóján vékony mészkőkavicsos, homokos, agyagos réteg található, amely pleisztocén 'Főmterv Fővárosi Mérnöki Tervező Rt., 1024 Budapest, Lövőház utca t.paal@fomterv.hu

2 306 Földtani Közlöny 135/2 1. ábra. Helyszínrajz, néhány feltárt kőtömb helyének bejelölésével Fig. 1 Location map showing some discovered stone blocks folyóvízi üledék. Ezen az egész platót beborító édesvízi mészkő-összlet helyezkedik el, amely a pleisztocén elején még ezen a szinten fakadó melegvizes forrásokból rakódott le. Vastagsága változó, pár métertől kb. 20 m-ig terjed. Később a Várhegyet határoló törésvonalak mentén az Ördögárok és a Duna völgye besüllyedt. A tektonikus és eróziós folyamatok a mostanihoz közelítették a felszín alakját, a folyóvízi üledékképződés is mélyebben fekvő szintre húzódott. A magasabb helyzetben maradt mészkőplató peremi részeiből több m 3 -es tömbök töredeztek le és ágyazódtak bele a hegyoldalon felhalmozódó lejtőtörmelékes takarórétegbe. Ilyen tömbök a felszínen is láthatók, de gyakran csak az épületek alapozása során kiemelt munkagödrökben bukkantak fel a legváltozatosabb mélységekben (pl. a Fő utca és a Duna part közötti Francia Intézet területén mintegy 10 m-es mélységben is!). Máshol ennél magasabb fekvésben a Ponty utcában, a Pala utcában, a Franklin lépcsőn, a Hunyadi János úton, a Dózsa György téren stb. fordultak elő különböző tömbök. A beágyazódott kövek legnagyobb, 5,5 m-es függőleges méretét a Szabó Ilonka utca 2-4. sz. alatti iskola szivárgó-rendszerének építésénél lehetett észlelni, de az 5 m-es méretet meghaladta egy a Donáti utcai fúrásban talált tömb is. Az 1. ábra mutatja az egész szóba jöhető területet néhány feltárt kőtömb helyével. A térkép vastag vonala a várfalakat jelzi, melyek gyakorlatilag az édesvízi mészkő plató peremére, vagy annak közvetlen közelébe épültek. Itt van feltüntetve a 2. ábra szelvényiránya is. Ez utóbbi metszeten jól látható a hegy felépítése mellett a tetejét takarószerűen borító mészkőréteg, amely egyáltalán nem nyúlik le a lejtőkön.

3 PAÁL T.: Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin ábra. Szelvény a Várhegyen keresztül. 1. feltöltés, 2. lejtőtörmelék, 3. édesvízi mészkő, 4. folyóvízi üledék, 5. Kiscelli Agyag Formáció, 6. Tardi Agyag Formáció, 7. Budai Márga Formáció, 8. vető, 9. feltárt kőtömb Fig. 2 Profilé along the Castle Hill. 1 man made ground, 2 talus, scree, 3 travertine, 4 fluvial deposit, 5 Kiscell 30 Clay Formation, 6 Tard Clay Formation, 7 Buda Marl Formation, 8 fault, 9 discovered stone block A mészkőtömbök megjelenésének egy szélsőséges esete látható a fényképen, amely a hegy lábánál fekvő Franklin lépcső 2. sz. épület alapgödrét mutatja az alapozás megkezdése előtt, áprilisában. Teljesen egyértelmű, hogy szó sem lehet szálban álló, eredeti fekvésű kőzetről. A legkülönbözőbb nagyságú mészkő tömbök szokatlan sűrűséggel fekszenek egymás mellett. Az egyenként jelentkező kisebb kőtömbök eltávolítása a leggyakoribb alapozási megoldás, bár régebben gyakran ráalapoztak a megfelelő szintig visszabontott kisebb kőfelületre, ami hagyományos, tégla szerkezetű épületeknél még megengedhető volt. A fényképen mutatott Franklin lépcsői esetben erre nem volt lehetőség a kövek nagy száma, és jelentős mérete miatt. Dr. DULÁCSKA Endre professzor, a Buváti akkori statikus tervezője olyan merev alaplemezt alakított ki, amely alatt ott maradtak a kiemelkedő kőtömbök, közöttük mélyebb szinten épült meg a vasbeton lemez alatti aljzatbeton, de úgy, hogy épített 1. fénykép. A Franklin lépcső 2. építésének alapgödre ben, fotó Főmterv, DOMONKOS Endre Photo 1 Foundation pit of building (No. 2. Franklin Stair ) in 1970

4 308 Földtani Közlöny 135/2 szerkezet nem támaszkodott közvetlenül a kövekre (az egyenetlen kőfelszínekre helyezett tömörített agyagtöltés révén). A módszer eredményes voltát igazolja, hogy az így megépült házon a legkisebb károsodás sem mutatkozott, s még gazdaságosabb is volt az eredetileg elgondoltnál.

5 Földtani Közlöny 135/2, 309. (2005) Budapest Nekrológ Papajcsik Mártonné ( ) GERECS Margit (PAPAJCSIK Mártonné), november 11-én született Budapesten, és június 25-én helyezték örök nyugalomba a budapesti Rózsák terén az Árpád-házi Szent Erzsébet templom urnatemetőjében. Édesanyja TÓTH Margit, édasapja GERECS Károly, aki lánya születésekor a Magyar Állami Földtani Intézet altisztje volt, később az intézmény portása. GERECS Margit elemi, polgári és középfokú tanulmányait Budapesten végezte majd a Földtani Intézetben középfokú káderképző tanfolyamot teljesített 1952-ben. A Soproni Műszaki Egyetem geológus mérnök szakán 1959-ben okleveles geológus mérnök lett. Már 1949-től alkalmazásban állt az Ásványolajforgalmi Vállalatnál, mint gépkönyvelő, A Földtani Intézetnél, a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél, a Nehézipari Minisztériumban geológus technikusként, majd átszervezés miatt az Egyesült Gyógyszergyárban tablettázó dolgozó volt és 1960 között visszakerült a Földtani Intézethez, 1960 és 1964 között a Dunántúli Földtani Kutató-Fúró Vállalatnál kőzettani csoportvezetőként dolgozott, ahol vékonycsiszolat és mikromineralógiai vizsgálatokat végzett től ismét a Földtani Intézetbe került tudományos munkatársnak, ahol 1965-től az intézet Múzeumi Osztályán a triász és a jura gyűjtemény kezelője volt, nyugdíjazásig. A nagyhírű patinás gyűjtemény többezer tételes leletanyagának leltározása és kurátori feladatainak több mint két évtizedes ellátásával a kor igényeinek megfelelő szintre emelte a két gyűjteményrész tudományos és gyakorlati használhatóságát. GERECS Margit 1958-ban férjhez ment PAPAJCSIK Mártonhoz, és két gyermekük, Károly (1960) és Gábor (1961) született. KORDOS László