NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK Szakdolgozati témajavaslatok 2018/2019. Bodnár László mestertanár

Átírás

1 NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TANSZÉK Szakdolgozati témajavaslatok 2018/2019. Bodnár László mestertanár 1. A protokoll szerepe és szükségessége a diplomáciában. 2 A különböző protokolláris rendezvények szervezése és ezek sajátosságai. 3. Magas szintű külföldi delegációk magyarországi, illetve magas szintű magyar delegációk külföldi programjának szervezése. 4. A viselkedéstechnikai elemek változatai különféle kultúrákban és országcsoportoknál. 5. A hallgatók által javasolt egyéb protokolláris, illetve rendezvényszervezési témák a tanszék jóváhagyásával. Dr. Csejtei István nagykövet, címzetes főiskolai docens (angol, holland, német, orosz és spanyol nyelven is) 1. Az EU migrációs politikája. A tagállami nézeteltérések okai és következményei. Az EU bel- és igazságügyi együttműködésének kudarcai. 2. A visegrádi négyek együttműködésének jelene és kilátásai. Elszigetelődés, vagy sikeres érdekérvényesítés? 3. A Brexit következményei, és hatása a keleti EU-tagállamokra. 4. Vita az EU jövőjéről. Nemzetállami szétforgácsolódás, vagy erős Európa? 5. A francia-német-spanyol-holland együttműködés okai és perspektívái. 6. Az EU Energia Unió koncepciója. 7. Ukrajna, mint Magyarország stratégiai partnere. Az EU-Ukrajna viszony alakulása. 8. Törökország a Kelet és a Nyugat között. 9. Az EU közös védelempolitikája, Az Európai Védelmi Unió tartalma. Dr. Buday-Sántha Andrea adjunktus 1. Emberi jogok és nemzetközi szervezetek. 2. Az emberi jogok nemzetközi védelme. 3. Kommunikációs jog a nemzetközi jogban. 4. Kommunikációs jogok szabályozása az EU-ban. 5. Az EU kommunikációs politikája. 6. A kommunikáció és a média szabályozásának hazai és európai trendjei. 1

2 7. A kommunikációs jog hazai szabályozásának aktuális kérdései. 8. A XXI. század kommunikációs trendjei és kihívásai. 9. A szervezeti kommunikáció és a vállalati hírnévépítés modern eszközrendszere, hírnévmenedzsmentje. Dr. Domonkos Endre tudományos főmunkatárs (angol, német és spanyol nyelven is) 1. Spanyolország európai uniós politikája és külpolitikája (Latin-Amerika politika). 2. Spanyol gazdaság- és külgazdaságpolitika. 3. Katalónia helye és szerepe az Európai Unióban. A katalán függetlenedési törekvések főbb okai. 4. Portugália európai uniós politikája. 5. Németország EU-politikája. 6. Az EU és Latin-Amerika kapcsolatrendszere. Latin-Amerika államai a XXI. században. 7. A spanyol demokratikus átmenet alkotmányjogi és politológiai összefüggései. 8. A kelet-közép-európai rendszerváltoztatás nemzetközi vonatkozásai. 9. Kelet-Közép-Európa gazdaságtörténete a két világháború közötti időszakban: az agrárszektor vagy az ipari fejlődés jellemzői a két világháború közötti időszakban a térség államaiban. 10. A nagynémet gazdasági térség kiépülése és következményei Kelet-Közép- és Délkelet-Európában. 11. Kelet-Közép-Európa államainak gazdasága a második világháború alatt. 12. Kelet-Közép-Európa gazdasága a sztálinista diktatúra ( ) alatt. A központi tervutasításos gazdálkodás és főbb jellemzői. Dr. Ferkelt Balázs tanszékvezető egyetemi docens (angol, francia, német és spanyol nyelven is) 1. Csehország külgazdasági teljesítményének és külgazdasági intézményrendszerének elemzése. 2. Luxemburg felemelkedése a II. világháború után. 3. Új-Zéland monetáris politikája. 4. Litvánia konvergencia-folyamatának és GMU-csatlakozásának elemzése. 5. Az euró bevezetése az eurózónán kívüli EU-tagországokban. 2

3 6. Egy német tartomány (Berlin, Brandenburg, Bremen, Hessen, Mecklenburg- Vorpommern, Niedersachsen, Rheinland-Pfalz, Sachsen, Sachsen-Anhalt, Thüringen), egy olasz régió, vagy egy spanyol autonóm közösség komplex társadalmi-gazdasági elemzése és Magyarországgal fenntartott kapcsolatrendszere. 7. Európai uniós támogatások felhasználása Portugáliában. 8. A területi egyenlőtlenségek alakulása, mérséklése és a Länderfinanzausgleich működése Németországban. 9. Egy hazai, vagy külföldi település fejlesztési lehetőségeinek, marketingeszközeinek elemzése. 10. Argentína: Válságról válságra? Dr. Gyene Pál adjunktus 1. A demokrácia és a jogállamiság mérése, a demokratizálódás perspektívái egy tetszőlegesen választott régióban, országcsoportban (szubszaharai Afrika, Latin- Amerika, Közel-Kelet stb.) vagy országban esettanulmány jelleggel. 2. A demokrácia export ideológiája az amerikai külpolitikában. 3. A poszt-szovjet színes forradalmak és az ún. arab tavasz tanulságai (választott esettanulmány jelleggel: Ukrajna, Grúzia, Egyiptom, stb.) 4. Bukott államok, államkudarc esettanulmányok (Afganisztán, Szomália, Irak, Szíria, stb.) 5. A politikai iszlám és a globális dzsihadista terrorizmus a Közel-Keleten, Európában és egyéb régiókban. Terrorizmus és migráció. 6. Bevándorlás ellenes populizmus Nyugat- és Közép-Európában. 7. Nyersanyagkincsek és hatalomgyakorlás. A járadékgazdaság jelensége. Szénhidrogén-exportőr államok kül- és belpolitikája esettanulmány jelleggel (Öbölállamok, poszt-szovjet Közép-Ázsia, Venezuela, Nigéria stb.). 8. A demokrácia és jogállamiság állapota Magyarországon. Fékek és ellensúlyok a 2012-es Alaptörvény tükrében. 9. Választási rendszerek. A régi és az új magyar választási rendszer, hatásuk a magyar pártrendszer alakulására. 10. Politikai kommunikáció és politikai marketing. Egy tetszőlegesen választott politikai párt kampánystratégiájának elemzése. Pártok és szavazóbázisuk szociológiai összetétele. 3

4 Dr. Marinovich Endre professor emeritus (német nyelven is) 1. Az uniós tagság eddigi tapasztalatai az újonnan csatlakozott kelet- és középeurópai országokban. 2. A reálkonvergencia összehasonlítása az újonnan csatlakozott kelet- és középeurópai országokban. 3. A tulajdonviszonyok változásának (privatizáció) összehasonlító elemzése Kelet- és Közép-Európa (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Horvátország, Szlovénia, Magyarország) országaiban. 4. Hasonlóságok és különbségek a felsorolt országok nemzetgazdasági erőforrásaiban (természeti erőforrások, tőkejavak, humán tőke). 5. A kelet- és közép-európai térséghez tartozó országok külgazdasági liberalizációjának és intézményrendszerének, valamint külkereskedelmének összehasonlítása. 6. A Nyugat-Balkán országainak gazdasági fejlődése az elmúlt évben. 7. A Phillips-görbe érvényesülése és annak tagadása Kelet- és Közép-Európa országaiban. 8. A rendszerváltoztató országok fejlődési pályájának elemzése. 9. A piacgazdaság által megkívánt strukturális átalakítások a kelet- és közép-európai országok átalakulási folyamataiban. 10. A nemzetközi pénzügyi válság hatása Kelet- és Közép-Európa országaira. 11. A gazdasági világválságból történő kilábalás különféle módszerei Kelet- és Közép- Európában. 12. A V-4 országcsoport jelene és jövője. 13. A Baltikum országainak különleges gazdasági teljesítménye a 2010-es esztendőkben. Dr. Marosán Bence adjunktus 1. A vallás, mint társadalmi jelenség és társadalmi gyakorlat. 2. Fenntarthatóság, környezeti etika és környezetvédelem. Ökológiai problémák és társadalmi hatásaik a 21. században. 3. Elbeszélési típusok a filmben és más művészetekben. 4. Az intézmények szerepe a demokrácia evolúciójában. 5. A nemzeti és kulturális identitás formálódása. 4

5 Dr. Nagy Milada adjunktus 1. Az Európai Unió fejlesztési politikája 2. Az Euro-mediterrán Partnerség működésének bemutatása (esettanulmányon keresztül). 3. A Közel-Kelet biztonságpolitikai kihívásai az új világrendben. 4. A NATO szerepvállalása a válságkezelésben. 5. Az Európai Unió szerepvállalásának elemzése a konfliktusok kezelésében. 6. A 21. század biztonsági kihívásai. Dr. Neszmélyi György (KVIK) egyetemi docens (angol, orosz és szlovák nyelven is) 1. A magyar külpolitikai és külgazdasági érdekek hatékonyabb megvalósításának feladatai az Európán kívüli térségek országaival (különös tekintettel az arab világra, a szubszaharai afrikai térségre, illetve Kelet-Ázsiára). 2. Alternatív piacok lehetőségeinek vizsgálata a magyar mezőgazdaság, illetve élelmiszerexport szempontjából. 3. Migrációs trendek összehasonlító elemzése hazánkban a Schengeni tagságunk előtti, illetve az azt követő időszakban. A migrációs válság következményei, lehetséges megoldási alternatívái. 4. A Koreai-közi kapcsolatok gazdasági, illetve biztonságpolitikai elemzése. 5. Az arab tavasz társadalmi, gazdasági és biztonságpolitikai hatásai globális és regionális dimenzióban. 6. A szubszaharai afrikai országok társadalmi és gazdasági felzárkózásának dilemmái, esélyei. Dr. Nyusztay László professor emeritus 1. A diplomácia fejlődése és szakosodása az elmúlt évtizedekben. Hagyományos és új diplomáciai szakágak kérdései. A szereplők körének kibővülése, az eszköztár megújulása és ezek hatásai a nemzetközi érintkezésben. 2. A multilaterális diplomácia kérdései. Nemzetközi intézmények, szervezetek fejlődése és reform-törekvései az elmúlt negyedszázadban. 5

6 3. Az euro-atlanti integráció gazdaságon kívüli aspektusai, politikai együttműködés Európában. Az európai biztonságpolitikai architektúra EU-n kívüli intézményei (NATO, EBESZ, Európa Tanács), szub-regionális csoportosulások. 4. A politikai gazdasági átmenet nemzetközi összefüggései a közép-, és kelet-európai országokban. Oroszország külpolitikája a poszt-szovjet időszakban. A visegrádi országok nemzetközi politikai szerepvállalási lehetőségei és tapasztalatai: a Visegrádi Négyek (V4), mint szub-regionális csoport tevékenységének kérdései. 5. Az olasz külpolitika fejlődése a poszt-bipoláris világrendben. 6. A fejlődő országok két regionális közép-hatalma, az Egyiptomi Arab Köztársaság és India. Dr. Sáringer János intézetvezető egyetemi docens 1. Nemzetközi szervezetek kialakulása és működésük. 2. Rangkérdések a diplomáciai protokollban utáni európai országok politikai és diplomáciai kapcsolatai. 4. A Visegrádi Négyek együttműködése. 5. Közép-Európa az EU-ban és a világban. 6. Nemzetközi szervezetek a világban. Dr. Szilágyi Judit adjunktus 1. Válságkezelés és hatásai, reformkísérletek az Európai Unióban 2. Az EU kül- és biztonságpolitikája, az EU világpolitikai szerepe az aktuális konfliktusok tükrében. 3. Az EU belső kihívásai és fejlődési tendenciái, az adott konfliktusban a főbb álláspontok és érdekek elemzése. 4. Az USA gazdasága, világgazdasági súlyponteltolódások. 5. Az Egyesült Államok külpolitikája, valamely aktuális külpolitikai gócpont elemzése. 6. Az USA és Kína gazdasági és politikai kapcsolatai, konfliktusai. 7. Kína növekvő gazdasági és politikai térnyerése, különös tekintettel a Kínai Selyemút egyes elemeire és hatásaira. 8. Gazdaságpolitikai modellek, a neoliberális modell és kihívásai, a fejlesztő állam. 6

7 Dr. Szűcs R. Gábor címzetes főiskolai docens (angol, dán, norvég, svéd, szerb-horvát, német, szlovén nyelven is) 1. Szlovénia gazdasága az önállóságtól a válságkezelésig. 2. A szerb-koszovói konfliktus és hatása a az EU bővítésre. 3. Bosznia-Hercegovina, egy ország, vagy három? 4. Energetika: Magyarország energiafüggőségének problémái. 5. A BREXIT hatásai a brit gazdaságra. 6. A regionális együttműködés sajátosságai. CEFTA: múlt, jelen, jövő. 7. A gazdasági világválság és a regionalizmus. 8. Néhány, fontos regionális együttműködés elemzése: Visegrádi 4 (V4), Quadrilaterale (Q4), CEFTA, Közép-Európai Kezdeményezés (CEI). 9. Oroszország növekvő szerepe a Balkánon: siker, vagy kudarc? 10. A BRICS országok valós szerepe a világgazdaságban. 11. Oroszország: Uganda atomfegyverrel, vagy erős gazdaság? 12. Az Öresund régió, mint a regionális együttműködés mintapéldája. 13. AZ EBESZ (OSCE) szerepe az európai gazdasági együttműködésben. 14. A világgazdaság fő pénzügyi folyamatai, a befektetési alapok szerepe a gazdaságban. 15. A migráns-/menekült válság lehetséges gazdasági következményei Európában. 16. A magyar külgazdasági politika új vonásainak ("Kelet Nyitás" és Déli Nyitás") okai és eredményei. Siker vagy kudarc? 17. A TTIP és a CETA szerepe és jelentősége a transzatlanti gazdasági kapcsolatokban, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra. 18. Az FDI szerepének, jelentőségének alakulása, fő folyamatai a világgazdaságban és Magyarországon. 19. A magyar külgazdasági politika szervezeti-és intézményrendszerének alakulása 1948-tól napjainkig (közvetlen kormányzati szervek, minisztériumok, kamarák kereskedelemfejlesztés, beruházás-ösztönzés, ágazati érdekképviseletek, pénzintézetek stb). Egy-egy szervezet (pl. kamara) története és szerepe is választható. Dr. Vándor János főiskolai tanár 1. Az Európai Unió intézményi kérdései. 7

8 2. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája, e terület főbb kérdései, különös tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységére, vagy a nemzetközi konfliktusok EU általi kezelésére. 3. A szupranacionalitás és kormányköziség elméleti és gyakorlati kérdései napjainkban. 4. Az EU döntéshozatali mechanizmusa, annak alakulása a legutóbbi évek fejleményeinek tükrében. 5. Az Európai Unió helye világunkban. 6. A regionalizmus kérdései az EU és más nemzetközi regionális szervezetek példája és/vagy összehasonlítása alapján. 7. Az EU bővítése és a bővítés időszerű kérdései. 8. A nemzetközi kapcsolatok elméletének aktuális kérdései és eseményei. 9. A külpolitikai döntéshozatalt bemutató témák (többnyire összehasonlító elemzések, esettanulmányok, stb.) 10. Kelet- és Délkelet-Ázsia politikai és gazdasági helyzetével összefüggő kérdések. 11. Tajvannal összefüggő kérdések. Dr. Vásáry Viktória egyetemi docens 1. K+F+I prioritások és specializációk összehasonlítása a V4 országokban. 2. Nemzeti Intelligens Szakosodási Specializációk összehasonlítása egyes ágazatokban (pl. biotechnológia) nemzetközi szinten. 3. Határokon átnyúló együttműködések (CBC) foglalkoztatásra gyakorolt hatásának elemzése az Európai Unió egyes országaiban. 4. A fenntartható biomassza alapú-gazdaság (bioeconomy) megvalósításának lehetőségei, jó gyakorlatok bemutatásával kiegészítve. 5. Az éghajlatváltozásba történő alkalmazkodás intézményi környezete (intézményi kapacitás mérés) - nemzetközi jó gyakorlatok fókuszba helyezése. 6. Társadalmi vállalkozások szerepe a vidéki gazdaságban (nemzetközi kitekintéssel). 7. Szociális szövetkezetek fenntarthatósági kritériumai a nemzetközi gyakorlatban. 8. Az állami szerepvállalás mértéke a körkörös gazdaságban, nemzetközi kitekintéssel. 9. A közvetlen támogatások jövője a Közös Agrárpolitikában. 10. Vidékfejlesztés 2020 után az EU egyes tagállamaiban. 11. Hozzáadott-érték teremtés mérése a multinacionális vállalatoknál. Budapest, október 11. 8