Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok

Átírás

1 Published on Eurydice ( Ez a fejezet a 2017-től kezdődő magyar reformokat és szakpolitikai fejlesztéseket sorolja fel; átfogó oktatási stratégiákat és kulcscélokat rögzít. Leírja, hogyan működik a döntéshozatal (főbb szereplők) és a szakpolitikai stratégiaalkotás. Az egyes alfejezetek a következő témák köré épülnek: kisgyermekkori nevelés, köznevelés, szakképzés és felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztathatóság és transzverzális készségek. A reformok és a szakpolitikai fejlemények témánként fordított kronológiai sorrendben vannak felsorolva, a legaktuálisabb áll legelöl. Az utolsó fejezet európai kitekintést ad, linkekkel az európai stratégiákhoz. Átfogó oktatási stratégia és kulcscélok A jelenlegi kihívások: a korai iskolaelhagyók arányának csökkentése az oktatásban; a köznevelésben tanulók alapkészségeinek fejlesztése, az iskolák befolyásának növelése e téren a hátrányok leküzdésében; az intézmények közötti teljesítménykülönbségek csökkentése; az alap- és középfokú oktatás eredményességének javítása, a hatékonyabb, eredményesebb köznevelési intézményirányítási rendszer konszolidálása; a szakképzés minőségének javítása, vonzerejének növelése; a duális képzés kiterjesztéséhez szükséges feltételek biztosítása, a gazdaság igényeinek fokozottabb figyelembevétele a szakképzés tartalmi fejlesztése és a gyakorlati képzés során; hatékonyabb szakképzési intézményrendszer megteremtése; a felsőoktatásban diplomát szerzők arányának növelése különös tekintettel a hátrányos helyzetűek számarányára; a felnőttek létszámának növelése az egész életen át tartó tanulásban; a digitális átállás elősegítése az oktatási és képzési rendszer egészében. A végzettség nélkül iskolát elhagyók számának csökkentése A korai iskolaelhagyók arányában (azok aránya, akik év közöttiek, és nincs legalább általános iskolai végzettségük, miközben nem is vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben) a 2010-es években lassú növekedés, majd stagnálás tapasztalható (2010: 10,5%; 2015: 11,6%; 2016: 12,4%; 2017: 12,5%; 2018: 12,5%). A 2014-es európai szemeszter során Magyarországnak szánt országspecifikus ajánlásokban kiemelik, hogy Magyarország hajtson végre nemzeti stratégiát különös tekintettel a szakképzésre, annak érdekében, hogy megelőzze a kiesők arányának növekedését. A kormány 2014 novemberében fogadta el a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiáját (1603/2014. [XI. 4.] Korm. határozat a

2 Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról). A stratégia végrehajtásáért főleg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program és a Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Programok a felelősek. Ez magában foglal preventív intézkedéseket (pl. a magas szintű kisgyermekkori nevelés elterjesztését, rugalmas tanulási útvonalakat, a tanárok alap- és továbbképzését), intervenciós beavatkozásokat (pl. a korai iskolaelhagyást előre jelző rendszert, az elmaradott térségek segítését, a tanórán kívüli tevékenységek fejlesztését, az egész napos iskolai fejlesztéseket, a szülőkkel való kapcsolat erősítését), valamint kompenzációs intézkedéseket (pl. a Második esély programokba való bejutás és a tanulás fejlesztését, az Ifjúsági Garancia programokat). A stratégiával összhangban 2015 szeptemberétől 5 helyett 3 éves kortól kötelezővé vált a kora gyermekkori nevelés januárjában továbbá módosították a köznevelési törvényt, belevették a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát és egy korai jelzőrendszer felállítását, valamint működtetését. A komplex jelzőrendszer a veszélyeztetett tanulók számában 2018-ra már csökkenést mutat. A 2017-es első adatfelvételnél 10,85%-os országos átlag 2018 második félévére 8,86%-ra csökkent. Az iskola szerepének növelése az alapkészségek fejlesztése és a hátrányok leküzdése érdekében A magyar 15 évesek PISA-felmérésen nyújtott teljesítménye a 2009., és évben az előző felmérésekhez képest némileg csökkent ben a 2012-ben mért eredményekhez képest természettudományokból 494 pontról 477 pontra, olvasás-szövegértésből 488 pontról 470 pontra esett vissza, míg matematikából tartottuk a három évvel ezelőtti 477 pontos szintet. A magyarországi diákok valamivel az EU-átlag alatt teljesítettek mindhárom területen. A 2015-ös PISA-felmérésnek az ún. együttműködő problémamegoldás terén mért teljesítménymérésében a magyar diákok átlagpontszáma 472, szemben az 500 pontos OECD-átlaggal. A vizsgált környező országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, amely a régióban Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban. A PISA-eredmények és a hazai kompetenciamérés is azt mutatja, hogy egyre szorosabb a kapcsolat a diákok teljesítménye és társadalmi-gazdasági helyzete között. Az országspecifikus ajánlás 2014/15-re kiemelte, hogy Magyarország szisztematikusan segítse a hátrányos helyzetű tanulók, különösképp a roma származásúak jobb integrálását az oktatásba. A 2016-os európai szemeszter országspecifikus ajánlása pedig hangsúlyozza, hogy Magyarország hozzon intézkedéseket az oktatás eredményeinek javítására és a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák inkluzív többségi oktatásban való részvételének növelésére. A köznevelési stratégiát 2014 novemberében fogadták el (1603/2014. [XI. 4.] Korm. határozat a Köznevelés-fejlesztési stratégia elfogadásáról) a 2014-től 2020-ig terjedő időszakra. A beavatkozási területek például az inkluzív oktatás, a heterogén csoportok tanítása, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, a veszélyeztetett csoportok iskolai sikerének megtámogatása. Magyarország 2011 decemberében fogadta el a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiát. A végrehajtás hároméves akcióterveken alapszik. A stratégia módosított változatát 2014 novemberében fogadták el. Intézkedések az alapkészségek fejlesztésére és a hátrányok leküzdése érdekében Bevezették az iskolák, tanárok és igazgatók külső értékelését, valamint az ehhez kapcsolódó szakértői és informatikai támogató rendszert. Kidolgozták az új pedagógus-előmeneteli rendszert. Létrehozták a köznevelési intézmények és a pedagógusok munkáját támogató szaktanácsadás rendszerét. Az iskolák fejlesztési tervet kötelesek kidolgozni, amelynek alapját az Országos kompetenciamérés tanulói és iskolai adatai képezik. Az iskolaigazgatók feladata a kidolgozás a tantestülettel való konzultáció után. A terveket (2015-től) júniusig kellett benyújtani a fenntartónak. Az állam átvette az önkormányzatoktól az iskolák fenntartását és működtetését (az óvodákét nem)

3 azért, hogy az iskolák és a pedagógiai tevékenység ne az önkormányzat anyagi helyzetétől függjenek. A köznevelési intézmények a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok irányítása alatt működnek. A pedagóguspálya vonzóvá tétele érdekében új pedagógusképzési ösztöndíjat vezettek be. Növelték a gyakorlati időt, szóbeli alkalmassági tesztet és gyakornoki időt vezettek be. Szakképzés A szakképzésben tanulók száma (ISCED 3 4) az EU átlaga alatt van. A szakképzésből lemorzsolódók számának csökkentése továbbra is kihívás főleg az elmaradottabb térségekben. A 2014/15-re tett országspecifikus ajánlásokban Magyarországot arra kérik, ezen a területen segítse az oktatási szintek közötti váltást és a munkaerőpiacra való bejutást, továbbá monitorozza a szakképzési reform végrehajtását. Az új szakképzési törvény 2013 szeptemberében lépett életbe. A szakképzési törvény bevezetése következtében a gazdaság igényeinek jobban megfelelő, új Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) adtak ki. Számos, a gazdaság által nem igényelt szakképesítést töröltek, több szakképesítést pedig a piaci igényeknek megfelelően összevontak. A duális képzés kiterjesztésének érdekében a szakképzési hozzájárulás rendszerét a gyakorlati képzés támogatásának egyik legfontosabb forrását jelentő rendszert 2012-ben úgy alakították át, hogy csökkenő adminisztrációs terhek mellett tovább serkentse a vállalkozásokat a duális szakképzésben való részvételre, az abba való bekapcsolódásra. Ennek eredményeként a vállalkozások szakképesítésenként differenciált mértékű gyakorlati képzési normatívaösszeggel csökkenthetik hozzájárulási kötelezettségüket. Megvalósult a szakmunkásképzés reformja, mind az intézményrendszer szintjén, mind a klasszikus szakmunkás -szakképesítések tartalmi korszerűsítése kapcsán. A képzési időt négy évről háromra csökkentették, az alapkészségek kevesebb időráfordítást kaptak, míg a szakmai képzésre nagyobb hangsúlyt fektettek. A felsőoktatás fejlesztése A felsőoktatásban végzettek aránya növekszik Magyarországon. Az elért eredmény egyelőre az EU 2020-as stratégiai célja alatt van, de a hazai célkitűzést meghaladta az arány (a év közötti korosztályban). Továbbra is kihívás a hátrányos helyzetűek bevonása és a kiesők számának csökkentése. A diplomások iránt magas a munkaerőpiac igénye; foglalkoztatásuk 85,6%-os volt, ami meghaladta a 80,7%-os EU-s arányt. A Kormány elfogadta a Fokozatváltás a felsőoktatásban 2.0 felsőoktatási stratégiát és annak felülvizsgált célkitűzés- és intézkedési rendszerét. A stratégia a közötti időszakra vonatkozó nemzeti középtávú stratégia, funkcióját tekintve kormányzati irányítási eszköz (1785/2016. [XII. 16.] Korm. határozat a Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpolitikai stratégia 2016 elfogadásáról). A stratégia 2020-ra a felsőoktatás területén végrehajtandó intézkedések céljait a következőkben határozza meg: A szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra. A helyi felsőoktatási intézményhálózat mindenki számára teremtse meg a felsőoktatásba való bekapcsolódás esélyét. Emelkedjen a területileg hátrányos helyzetű térségekből, a hátrányos családi helyzetből érkezők, a fogyatékos, illetve a roma hallgatók és végzettek száma. Fokozódjon a női hallgatók részvétele az MTMI (STEM) szakokon. Nőjön az MTMI (STEM) szakokon tanulók és végzettséget szerzők száma.

4 Jelentősen csökkenjen a lemorzsolódás. Javuljanak a hallgatók munkaerőpiaci elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciái. Összességében növekedjen a felsőfokú végzettségűek korcsoportos aránya. A támogató folyamatoknak köszönhetően emelkedjen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma. Jelentősen javuljon az oktatók pedagógiai és oktatás-módszertani felkészültsége. A hallgatók még versenyképesebb, alaposabb tudást biztosító oklevélhez jussanak. Nőjön a magyar felsőoktatás vonzereje. Az egészséges képzési szerkezetnek köszönhetően nőjön az intézmények nemzetközi képzési szolgáltatóképessége és ezzel párhuzamosan a képzésekből befolyó saját bevételük mértéke. Egész életen át tartó tanulás A magyar felnőttek (25 és 64 év között) részvétele az egész életen át tartó tanulásban Európában alacsonynak számít (2018-ban 6% volt, míg az EU-ban 11,1%). Az egész életen át tartó tanulás új stratégiája ra a következő célokat jelöli meg: a részvétel és a hozzáférés növelése; az egész életen át tartó tanulás elveinek megerősítése az oktatásban és a képzésben különös tekintettel a felnőttképzésre; a tanulás tekintélyének megerősítése. A legjelentősebb lépés az egész életen át tartó tanulás területén az új felnőttképzési törvény végrehajtása. Oktatási reformfolyamat és annak faktorai Az oktatási reformokat többnyire a magyar kormány kezdeményezi azáltal, hogy javaslatokat tár a Magyar Országgyűlés elé. A törvényeket (így a köznevelési törvényt vagy a felsőoktatási törvényt) az Országgyűlés fogadja el. A stratégiákat (pl. az egész életen át tartó tanulásét) többnyire a kormány fogadja el, valamint a kötelező tartalmi fő szabályozókat is, így a Nemzeti alaptantervet és az Óvodai nevelés országos alapprogramját. Az oktatásért felelős miniszter felelősségi köre például: az általa felállított Tanács segítségével az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv végrehajtásának ötévenkénti értékelése és ha szükséges, módosítási javaslatok megfogalmazása; a köznevelési stratégia kidolgozása; országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése; a köznevelés területén a pedagógiai problémák feltárása és megoldása; nevelési-oktatási programok kidolgozása és kiadása. Az oktatási ágazat kulcsszereplője, a kormány által alapított Oktatási Hivatal is hozzájárul a stratégiai dokumentumok és programok kidolgozásához és fejlesztéséhez májusától a szakképzési és felnőttképzési politikáért az innovációs és technológiai miniszter a

5 felelős. A szakképzési és felnőttképzési helyettes államtitkárság az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tudás- és Innováció-menedzsmentért Felelős Államtikárságán belül működik. A minisztérium irányítása alá tartozik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. A fő konzultatív testületek: Országos Köznevelési Tanács (OKNT): az oktatásért felelős miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. Monitorozza a köznevelési intézményeket, javaslatokkal élhet, és véleményt mondhat a közneveléssel kapcsolatos oktatási szakpolitikát, kutatást és iskolafejlesztéseket illetően. Szintén véleményt alkothat a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek kapcsán. Tagjait a miniszter nevezi ki ben újjáalakult (az 1382/2017. [VI. 16.] Korm. határozat rendelkezik az Országos Köznevelési Tanács, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a Nemzetiségi Tanács megalakulásáról.). Az új OKNT-ben megszűnt a szülői és diákszervezetek képviselete, 17 tagja közül 6-ot a szakmai szervezetek, kettőt a pedagógusképző intézmények delegálnak. A kormány az 1382/2017. (VI. 16.) Korm. határozat értelmében megalakította a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző társadalmi konzultációs szakmai testület, amelynek öt oldala van: a kormányzati, a szakmai, a fenntartói, a szakszervezeti és a diák-szülői. A szakmai oldalt a Nemzeti Pedagógus Kar, az akadémiák (a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia), a Magyar Rektori Konferencia, a gyakorlóiskolák és az OKNT képviselői alkotják. Országos Nemzetiségi Tanács: az oktatásért felelős miniszter konzultatív, javaslattevő testülete. Kötelező a konzultáció a nemzetiségi tankönyvek elfogadtatásakor. Tagjait az országos kisebbségi önkormányzatok delegálják. Felsőoktatási Kerekasztal: 2013-ban állították fel, konzultatív szerv, amelynek tagjait a kormány, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és az Országos Magyar Diákszövetség delegálja. Duális Képzési Tanács: feladata, hogy minőségi követelményeket szabjon meg, fejlessze a duális képzést a felsőoktatásban, és támogassa a duális programokat. Antiszegregációs Kerekasztal: az oktatásért felelős miniszter javaslatára állították fel, feladata, hogy elemezze a jelen helyzetet, és javaslatokkal éljen a szegregáció leküzdése érdekében. Magyar Rektori Konferencia: konzultatív testület, amely a felsőoktatási intézmények érdekeit képviseli. Tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai. Magyar Doktori Tanács: konzultatív szerv, amelyet a doktori képzések kapcsán kérdeznek meg, így a finanszírozott doktori helyek elosztásakor. A felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei a tagjai. DID YOU FIND WHAT YOU WERE LOOKING FOR? YES NO Contact * Message * Leave this field blank

6 Source URL: