Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés

Átírás

1 TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése ( ) Pályaorientációs konzulens és Nemzeti Pályaorientációs Portál felhasználó képzés Hallgatói tananyag III. modul Önismeret jelentősége a pályaorientációban 1

2 2

3 Témavezető: Emesz Ferenc Közreműködők: a PÁTESZ Kft. tanácsadói a TÁMOP Projekt-végrehajtási Osztály szakmai felügyeletével Készült a TÁMOP / A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése kiemelt projekt keretében. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér PÁTESZ Kft

4 4

5 Tartalom 3. ÖNISMERET JELENTŐSÉGE A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN ÖNISMERET ÉS KÉRDŐÍVEK KAPCSOLATA ÖNISMERET... 8 GYAKORLAT: KI VAGYOK ÉN? KÉRDŐÍVEK HASZNOSSÁGA A PÁLYAORIENTÁCIÓBAN...11 GYAKORLAT: ÉRDEKLŐDÉSI IRÁNYOK KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE KÉRDŐÍVEK ALKALMAZÁSA...19 GYAKORLAT: KÉRDŐÍVEK A GYAKORLATBAN KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS BEVEZETÉS A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS CÍMŰ ALMODULBA...24 GYAKORLAT: PÁLYAPÓKER A KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS TECHNIKA ELMÉLETI ALAPJAI...24 ELŐADÁS: A KÉRDEZÉS ÉS A VISSZAJELZÉS FONTOSSÁGA, TECHNIKÁI KÉRDEZÉS ÉS VISSZAJELZÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS KONZULTÁCIÓ SORÁN...34 GYAKORLAT: MIT LEHET RÓLAD TUDNI? MODULZÁRÓ ÉRTÉKELÉS KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT SZAKIRODALOM FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

6 6

7 3. Önismeret jelentősége a pályaorientációban 3.1 Önismeret és kérdőívek kapcsolata Az önismeret és emberismeret elengedhetetlen a pályaorientáció során: egyrészt a tanácskérő önismerete fontos ahhoz, hogy pályát válasszon, s ha szükséges, képes legyen váltani, vagy éppen megerősítést kapjon egy adott pályát illetően. Másrészt a pályaorientációs konzultáció során a konzulens emberismerete is fontos, hogy hamar felismerje a tanácskérő személyiségjegyeit, hiszen így tud vele együtt bizalmi légkört teremteni, és rá szabottan kommunikálni. Az is fontos, hogy a konzulensnek legyen megfelelő szintű önismerete annak érdekében, hogy felismerje kompetenciáit és kompetencia-határait, ezzel biztosítva a konzultáció magas minőségét. Ön- és emberismeret birtokában tehát a konzulens felismeri a különböző típusú személyiségeket és kommunikációs stílusokat, és a típushoz alkalmazkodó helyes technikát alkalmaz. Az almodul során Önök ráhangolódnak az önismeret témájára annak segítségével, hogy különböző személyiségjegyekről, viselkedésformákról, kommunikációs stílusokról hallanak a csoporton belül. Továbbá felismerik az önismeret és kérdőívek kapcsolatát a pályaorientációs konzultáció során. Megismerkednek több, a pályaorientációban alkalmazott, és a Nemzeti Pályaorientációs Portálon kínált önértékelő kérdőívvel. Képessé válnak a kiértékelések eredményeit konzultációs helyzetekben helyesen alkalmazni, illetve ezek alapján kijelölni képzési- és foglalkozási irányokat a tanácsot kérő döntési helyzetére szabottan. Az Önismeret és kérdőívek kapcsolata almodul/tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a Nemzeti Pályaorientációs Portálon található főbb önértékelő kérdőívek eredményeinek konzultációs helyzetekben történő alkalmazására, illetve a tanácskérő személyiségéhez igazodó konzultációs folyamat és tartalom kialakítására. 7

8 3.1.1 Önismeret Carl Gustav Jung személyiségtipológiája 1 A személyiséglélektan az egyéni különbözőségek leírásával, az ember és környezete meghatározásával, a személyiség értelmezésével foglalkozik. Számos elmélet született a személyiség meghatározására, azonban a személyiség fogalmára vonatkozóan nincs egységes definíció. A személyiség öröklött (genetikai), biológiai (idegrendszeri, fiziológiai) és szociális hatások összességéből alakul ki. A szociális/társadalmi hatások a közvetlen környezeten keresztül hatnak. Minden személyiség több, a különböző életszakaszokban változó, sokszor párhuzamosan működő szerepet tölt be a társadalom életében, én-tudat jellemzi, amely segítségével meg tudja magát különböztetni környezetétől. A személyiség további jellemzője még, hogy önszabályozó, mert képes önmagát irányítani, illetve nyílt rendszer, mert egyszerre képes a külső hatásokra reagálni, és belső indíttatású cselekedeteket elindítani, végrehajtani. Carl Gustav Jung megközelítése egyedülállóan széleskörű; az emberi kultúra számos területére gyakorolt hatást. Jung két beállítottsági típust különböztetett meg: az extraverziót és az introverziót. Az extravertált emberek motivációja a külvilági tárgyak, az objektum felé irányul, könnyen tudnak a külső környezethez alkalmazkodni, figyelmük középpontjában a tárgyak, és az azzal végezhető cselekedetek állnak, tetterősek és gyorsan reagálnak mindenre. Kedvelik a szereplést igénylő helyzeteket, azonban érzelmeik gyakran elragadják őket, könnyebben befolyásolhatóak. Szívesen megosztják másokkal a problémáikat. Az introvertált emberek befelé, a saját szubjektumuk felé fordulnak, nehezebben teremtenek kapcsolatokat, de azokat jobban megőrzik. Nem szívesen szerepelnek nyilvánosan, inkább zárkózottak. Gondjaikba nem szívesen avatnak be másokat, inkább önmaguk igyekeznek megoldani a problémáikat. Jung személyiségelméletében négy pszichés funkció jelenik meg. A funkciótípusok önmagukban nem értelmezhetők, csak valamelyik általános beállítottsági típussal együtt, amelyek kifelé (objektumra), vagy befelé (szubjektumra) irányuló energiával látják el. Gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés Érzés: szubjektív értékelés Érzékelés: az érzékszervek segítségével történő észlelés Intuíció: tudattalanul végbemenő észlelés megérzés, sejtés 1 C.G.Jung : Lélektani típusok. Scolar Kiadó

9 A két alapvető pszichés beállítódást és a négy funkciótípust kombinálva Jung összesen 8 típust határoz meg: 1. Extravertált gondolkodó: a tárgy és az objektív tények, eszmék alapján tájékozódik, ez alapján határozza meg a jót és a rosszat. A túlságosan gondolkodó típus sok esetben elfojtja az érzelmeit. 2. Extravertált érző: Az érző típus a gondolkodást nyomja el, nem szubjektív érzés okán ítél valamit szépnek, hanem mert úgy illik. Az érzelmi értékelés során bizonyos objektív, tradicionalista és általánosan elterjedt értéket követ. 3. Extravertált érzékelő: számára túlnyomóan a tárgy az érzékelés alapja. Állandó belső erőként működik benne, hogy érzékletes tapasztalatai legyenek. Ha ez a mechanizmus kerül túlsúlyba, akkor akár élvhajhász viselkedésűvé is válhat az egyén. Ilyenkor a tárgyra kivetített elfojtott intuíciók érvényesülnek. 4. Extravertált intuitív: ez a típus az intuíciót, mint a tudattalan észlelés funkcióját a külső tárgyra irányítja. A tudatban az intuitív funkció egyfajta szemlélő és belelátó hajlam. 5. Introvertált gondolkodó: elsősorban a szubjektív tényezőkhöz igazodik. A gondolkodása a tárgytól indul ki, és a szubjektív tartalomhoz tér vissza. Alkotó jellegű kérdéseket és elméleteket fogalmaz meg, de magatartása a tényekkel szemben tartózkodó. Az elmélyülésre törekszik, és nem a kiteljesedésre. 6. Introvertált érző: a tárgyakat megfosztja értékeitől. Nem igyekszik illeszkedni a tárgyi adottságokhoz, hanem azok fölébe akar kerülni. Mindez magatartását csöndessé, az egyént pedig megközelíthetetlenné teszi. Amit elgondol, azt meg is éli. 7. Introvertált érzékelő: a tárgy és az érzékelés közötti összefüggés nem arányos, hanem teljesen önkényes. Kívülről nem látható előre, hogy mi kelt majd benne benyomást, és mi nem, a gondolkodás és az érzés kevéssé tudatosul benne. 8. Introvertált intuitív: intuíciója a belső tárgyakra, a tudattalan elemeire irányul. A belső tárgyak az intuitív észlelésben olyan dolgok képeiként jelennek meg, amelyek külső tapasztalással nem megközelíthetőek. Ítéletalkotása elfojtott, fő dilemmája az észlelés mikéntje. 9

10 Gyakorlat: Ki vagyok én? A gyakorlat során a résztvevők Önmaguk bemutatása által az önismeret bizonyos elemeit (személyiségjegyeket, kompetenciákat, magatartásokat) fogalmazzák meg. Cél A gyakorlat célja, az önismeret elemeinek és fontosságának megfogalmazása, különös tekintettel a pályaorientációra. Háromfős kiscsoportokban fognak beszélni magukról. Egy csoportnak három szereplője van: egy beszélő, egy figyelő és egy jegyzetelő. A beszélőnek az a feladata, hogy két percig beszéljen magáról: mi az, ami mostanában foglalkoztatja; hogyan, milyennek látja magát, mik jellemzőek rá; stb. A figyelő biztosítsa figyelméről a beszélőt, fogadja be a felé irányuló üzeneteket, a jegyzetelő pedig írja le a hallottakat! A két perc lejárta után, a szerepek cserélődnek így végül mindenki, minden szerepben kipróbálta magát. Szempontok a plenáris megbeszéléshez: Milyen volt a beszélőnek önmagáról beszélni? Hogy érezte magát? Hogyan teremtett kapcsolatot a figyelővel? Milyen érzés volt, hogy két percig kellett beszélni? Milyen mértékben tudta megosztani a gondolatait a figyelővel? Hogyan kommunikáltak a beszélők? Akik második és harmadik körben kerültek beszélő szerepbe, tanultak-e, kaptak-e ötleteket az előttük szólóktól? Ha igen, milyen ötleteket, mikre figyeltek? Legfontosabb megállapítások: 10

11 3.1.2 Kérdőívek hasznossága a pályaorientációban A következőkben először közösen összegyűjtik a pályaorientációs kérdőívek alkalmazásának jellemzőit, majd saját élményt szereznek egy önértékelő kérdőív egyéni kitöltésének és kiértékelésének segítségével. Ezt követően kiscsoportban folytatják a munkát: korábban kitöltött anonim kérdőívek eredményei alapján dolgoznak ki pályaorientációs konzultációs folyamatokat, amelyben ki kell térniük a tanácskérő személyiségére, igényeire, a kommunikációs stílusra és a lehetséges megoldásokra. Gyakorlat: Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltése Nagycsoportban az ötletroham technikáját alkalmazva összegyűjtik, majd megosztják ötleteiket, tudásukat, tapasztalataikat egymással a pályaorientációban alkalmazott kérdőívek nyújtotta lehetőségekről, azok előnyeiről és hasznosságáról. Cél A gyakorlat célja a pályaorientációban alkalmazott önértékelő kérdőívek átfogó, részletes átbeszélése, valamint sajátélmény szerzése. Segítő kérdések a tanultak előhívásához: Milyen volt az e-learning modul hatodik fejezetében található önellenőrző kérdés mentén kitölteni az önértékelő kérdőíveket a Nemzeti Pályaorientációs Portálon? Mi volt benne könnyű vagy nehéz? Emlékeznek-e hogyan épültek fel a kérdőívek? Mennyiben segítette az önismeretük bővítését a kérdőív kitöltése? Mennyi ideig tartott a kitöltés? Milyen érzés volt, hogy számítógép értékelte ki? Mi lett volna a következő lépés: kihez és milyen kérdéssel fordultak volna? Általánosságban: ki vehet fel kérdőívet? Milyen helyzetben? Milyen körülmények között? Mit kell tenni az eredményekkel? Idézzék fel a kérdőívek fajtáit, korcsoportonkénti hasznosságukat! Legfontosabb megállapítások: 11

12 A közös tapasztalatcsere és tudásmegosztás után az alábbiakban egy egyénileg kitöltendő kérdőívet talál. Az Érdeklődési Irányok Kérdőív az érdeklődési irányok feltérképezésében tud segítségére lenni a leendő pályaorientációs konzulensi munkájában. 12

13 Az Érdeklődési Irányok Kérdőív 2 Kérjük, adja meg az alábbi adatait! Nem: Születési év: Elvégzett osztályok száma: Lakhely: Település típusa: Miben segít Önnek az Érdeklődési Irányok Kérdőív? Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen végzünk. A kérdéssor kitöltése abban segít Önnek, hogy végiggondolja, milyen tevékenységeket végezne szívesen, milyen problémák megoldásával foglalkozhatna eredményesen. Útmutató az Érdeklődési Irányok Kérdőív kitöltéséhez ( 1 ) A kérdésekre nincsenek jó vagy rossz válaszok! A cél az, hogy minél többet tudjon meg a munkához kapcsolódó érdeklődési területeiről! ( 2 ) A kérdőív kitöltése nem időre megy! Szánjon rá annyi időt, amennyire csak szükség van! ( 3 ) Fő érdeklődési irányai meghatározásához arra kérjük, hogy minden kijelentésről döntse el, milyen mértékben találja önmagára jellemzőnek az olvasottakat! Minden állítás után az üres mezőbe írja be az Önre leginkább jellemző válaszlehetőség számát. 2 Jigau, M. (2007, szerk.): Career counselling. Compendium of methods and techniques. Institute of Educational Sciences, Bukarest. Kiss István (2009): Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció. ELTE PPK, Budapest. 13

14 Válaszok 1 = Egyáltalán nem, 2 = Kis mértékben, 3 = Közepes mértékben, 4 = Jelentős mértékben, 5 = Teljes mértékben, jellemző Olyan munkával szeretnék foglalkozni a jövőben, ahol elsősorban a következő lenne a feladatom: 1. gépek, tárgyak vagy folyamatok tervezése 2. információk gyűjtése, elemzése 3. ötleteim, gondolataim kifejezése, megjelenítése 4. társadalmi, közösségi ügyek képviselete 5. szervezni, irányítani, vagy meggyőzni másokat 6. szabályszerű, gördülékeny ügyintézés Szeretném, ha munkám eredménye a következő lenne: 7. kézzel fogható eredmény (pl. egy tárgy, termék, szolgáltatás) létrehozása 8. egy (elméleti) probléma megoldása 9. egy (művészeti) alkotás létrehozása 10. mások igényeinek kielégítése (pl. segítés, tanítás, szolgáltatások) 11. termék értékesítése vagy egy sikeres szervezet létrehozása 12. rend és átláthatóság biztosítása Szeretném, ha munkám kapcsán a következő dolgokért vállalhatnék felelősséget: 13. magas szintű technikai és mechanikai tudást igénylő eszközök, gépek szakszerű használata 14. tények és összefüggések alapos feltárása 15. önálló, személyes, hiteles alkotás létrehozása 16. közös célok és mások jóléte (egészsége, tudása, kényelme) 17. ügyfeleink elégedettségének biztosítása 18. saját feladatok pontos, határidőre történő elvégzése Szeretném, ha munkám közben arra figyelhetnék, hogy: 19. megtervezzem egy technikai probléma megoldását 20. megértsem és magyarázatot találjak egy jelenség működésmódjára 21. teljesen átadjam magam az alkotás folyamatának 22. kit hogyan érint személyesen az adott feladat 23. kezdeményezzek, kézben tartsam az irányítást 24. a dolgok a szabályoknak, utasításoknak megfelelően történjenek 14

15 Pontozási Útmutató Minden kérdésről eldöntötte, hogy az mennyiben jellemző Önre. Nézze meg, hogy hány pontot érnek az egyes válaszai! Egyáltalán nem jellemző = 1 pont Kis mértékben jellemző = 2 pont Közepes mértékben jellemző = 3 pont Jelentős mértékben jellemző = 4 pont Teljes mértékben jellemző = 5 pont A Pontozási Tábla kitöltése A kérdőívben a kérdésekhez tartozó válaszainak pontszámát írja be az alábbi táblázatba. Ha készen van, akkor az adott oszlopban található pontszámokat adja össze, és így megkapja mind a hatféle érdeklődési területéhez tartozó összesített pontszámát. TÁRGYIAS ELEMZŐ ALKOTÓ KÖZÖSSÉGI SZERVEZŐ MEGVALÓSÍTÓ Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Kérdés Pontszám Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen Összesen 15

16 Értékelő lap az Érdeklődési Irányok Kérdőívhez Érdeklődési Irányok Kérdőív: Hogyan segít Önnek? Az érdeklődés fontos szerepet játszik egy-egy foglalkozás kiválasztásánál, a foglalkozás folyamatos és színvonalas ellátásánál, és a munkával való elégedettség elérésénél. A munkához kapcsolódó érdeklődés legkönnyebben azokban a munka- és szabadidős tevékenységekben található meg, amelyeket kedvvel és szívesen végzünk. A kérdőív 6 érdeklődési területet térképez fel. Most, hogy kitöltötte a kérdőívet, megismerheti, hogy melyek a legjellemzőbb érdeklődési területei. A kapott eredményekből önismeretre tehet szert, és megtudhatja, hogy az adott érdeklődési területekhez milyen pályakörök tartoznak. Melyek az Elsődleges és Másodlagos Érdeklődési Területei? Az Ön Sz pontja: Szervező Az Ön A pontja: Alkotó Az Ön M pontja: Megvalósító Az Ön T pontja: Tárgyias Az Ön E pontja: Elemző Az Ön K pontja: Közösségi Melyik Érdeklődési Területe kapta a legmagasabb pontszámot? Elsődleges Érdeklődési Terület: (Ha két érdeklődési terültre is ugyanakkora legmagasabb pontszámot kapott, akkor használja mindkettőt elsődleges érdeklődési területként!) Melyik Érdeklődési Területe kapta a második és harmadik legmagasabb pontszámot? Másodlagos Érdeklődési Területek: és 16

17 Az Érdeklődési Irányok Kérdőív elméleti alapjai John Holland tipológiai rendszere személyiségtípusok jellemzőinek keverékével írja le az egyént, és tevékenységjellemzői, szükségletei alapján jósolja be előre a különféle szervezeti környezetben való viselkedésének várható sajátosságait. Holland elmélete az USA pálya-tanácsadási rendszerének egyik alappillérévé vált, személyiség- és környezeti tipológiáját a foglalkoztatási rendszer sajátosságainak leírása mellett, a tanulmányi tanácsadásban is kiterjedten alkalmazzák. Alapfeltevése szerint a magas differenciáltságú, azaz markáns és jól kirajzolódó érdeklődési és motivációs jellemzőkkel bíró, és kongruens, azaz jellemzőihez legközelebb álló környezet választásával leírható személyek eredményesen tevékenykedhetnek választott környezetükben. Nem meglepő, hogy jelentősebb előrehaladást mutatnak tanulmányaikban, magasabb szintű elégedettségről számolnak be pályaválasztásukkal, foglalkozásukkal kapcsolatban. A hasonló foglalkozási érdeklődéssel jellemezhető személyek számos helyzetben nagyon hasonló reakciókat mutatnak, hasonló környezeti feltételeket preferálnak és egymással hatékonyabban működő kapcsolatrendszert építhetnek attitűdjeik magasabb fokú egyezősége miatt. Az esetleges váltásokat az motiválhatja, hogy bizonyos változások miatt csökken a személy és környezete közötti kongruencia, ami miatt a személy új választásaiban látja magasabb szintű kongruenciájának megvalósítási lehetőségét. Elméletében Holland hat érdeklődési területet határoz meg a RIASEC mozaikszó a típusok angol elnevezéseinek a kezdőbetűiből. A típusok hatszögként ábrázolhatók, és a köztük lévő hasonlóság fordítottan arányos a köztük lévő távolságokkal. Realistic Tárgyias Investigative - Elemző Conventional Megvalósító Artistic Alkotó Enterprising Szervező Social Közösségi 17

18 Az egyes típusok leírásai: Szervező: az ilyen érdeklődésű emberek olyan helyzetekben érzik jól magukat, ahol mindig van megoldandó feladat, és vállalhatják a kezdeményező, irányító, szervező szerepet. Keresik azokat a helyzeteket, ahol változatos, folyamatosan új kihívásokkal szembesülhetnek. Gyorsan átlátják a különféle helyzetek követelményeit, és hajlandóak a megoldás érdekében cselekedni, másokat mozgósítani, lelkesíteni, a feladatok megoldását megszervezni. Elsősorban a feladatok nagyobb összefüggéseinek kézben tartása jelenti a legfontosabb örömforrást számukra a munka során. Inkább nagy vonalakban szeretik átgondolni a helyzetek megoldását, a részleteket szívesen hagyják másra. Szeretik megszervezni saját maguk és mások tevékenységét, függetlenek és önállóak saját munkavégzésük folyamatában. Nem félnek a kockázatvállalástól. Kapcsolódó pályakörök: kereskedelem, marketing, idegenforgalom, vendéglátás. Alkotó: az ilyen érdeklődésű emberek olyan tevékenységeket tartanak vonzónak, ahol korábban megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik segítségével új, esetleg mások által még nem ismert megoldásokat találhatnak ki különféle helyzetek, kérdések, problémák megoldására. Fontosnak érezhetik azt is, hogy saját személyiségüket megmutathassák valamilyen alkotó tevékenység keretében. Lényeges számukra, hogy önállóan dolgozhassanak, és új élményekkel, változatos feladatokkal találkozzanak. Munkájuk során szeretik a képzeletüket és az érzéseiket használni az alkotó tevékenységhez. Kapcsolódó pályakörök: művészet, kézművesség, szórakozás, sport (szabadidő). Megvalósító: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy jól meghatározott keretek között, pontos szabályok alapján végezhessék munkájukat. Biztonságot jelent számukra, ha tisztában vannak teendőikkel, és megnyugtató számukra, ha tudják, hogy pontosan meddig terjed a felelősségük. A pontosan kijelölt határok között szívesen foglalkoznak aprólékos, fokozott koncentrációt igénylő feladatokkal, és szeretik a jól szervezett munkát és a logikus megoldásokat. A határidők, szabályok és pontos leírások segítik munkájukat. Váratlan meglepetésektől mentes, biztos, kiszámítható feladatokat keresnek. Szívesen dolgoznak megadott utasítások szerint, elfogadják mások irányítását és felügyeletét. Szeretik befejezni az elkezdett munkát, zavarja őket, ha a munkavégzés folyamatát meg kell szakítani. Többnyire megszokott megoldásokat alkalmaznak, jobban kedvelik azokat a feladatokat, amelyek előre láthatóak, és kiszámíthatóak. Kapcsolódó pályakörök: gazdaság, pénzügy, üzlet/ügyvitel, adminisztráció, jog, védelem. Tárgyias: az ilyen érdeklődésű emberek számára fontos, hogy munkájuknak belátható időn belül kézzel fogható, látható eredménye legyen. Szívesen foglalkoznak gyakorlati problémák megoldásával, kivitelezésével. Az őket érdeklő tevékenységek során szükség lehet testi ügyességre, erőkifejtésre. A gyakorlati megoldások emberei. Szívesen 18

19 dolgoznak szerszámokkal, vagy gépekkel. Szeretnek különböző tárgyakat javítani vagy előállítani, meghatározott módszerek alapján. Fontos számukra, hogy megértsék bizonyos tárgyak és eszközök működését. Kapcsolódó pályakörök: természet, környezet (agrárium is), közlekedés, szállítás, ipar (kisipar és nagyipar, feldolgozóipar). Elemző: az ilyen érdeklődésű embereket foglalkoztatják a világ dolgai közötti összefüggések, kapcsolatok feltárása és kutatása. Szeretnek információkat gyűjteni, kutatni. Fontos számukra, hogy egy tevékenység végzése során legyen elég idő és alkalom az elmélyülésre, a problémák részletes elemzésére, elméleti megoldások kidolgozására. Szeretnek elvont fogalmakkal dolgozni, közel áll hozzájuk a tudományos, tervezői tevékenység, elemzés, és logikai feladatok megoldása. A munkafolyamatokban szeretnek a dolgok mélyére látni, és a problémák megoldásához elméleti vagy kísérleti úton eljutni. Kapcsolódó pályakörök: műszaki pályák (fejlesztés, alkalmazás, híradástechnika), tudományok (társadalomtudományok, élettudományok, természettudományok, politológia). Közösségi: az ilyen érdeklődésű emberek fontosnak tartják, hogy mások számára hasznos, fontos, segítő vagy szolgáltató tevékenységet végezhessenek. Szívesen lépnek kapcsolatba másokkal, akár üzleti ügyben, akár segítőként. Szeretnek beszélgetést kezdeményezni, közreműködni mások szükségleteinek felismerésében, problémáik megoldásában. Olyan feladatokban érzik jól magukat, ahol társaságban, csapatban, munkacsoportban dolgozhatnak. Kedvelik az olyan munkákat, ahol személyes kontaktusra van szükség. Kapcsolódó pályakörök: Oktatás, társadalom, kommunikáció, humán szolgáltatás, életmód Kérdőívek alkalmazása Gyakorlat: Kérdőívek a gyakorlatban A következőkben kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló eseteken fognak dolgozni kiscsoportban. Elkészítik a következő konzultációs alkalom tervét, majd nagycsoportban megosztják egymással élményeiket, felismeréseiket. Cél A gyakorlat célja az önismeret, kérdőívek, és pályaorientációs konzultáció gyakorlatának összekapcsolása. A gyakorlat során kiscsoportokban fognak dolgozni. Kitöltött, anonim kérdőívek eredményein alapuló esetek (további támogató információkkal kiegészítve) feldolgozása és értelmezése a feladatuk. Négy kiscsoportban négy különböző esetleírás alapján (A,B,C,D) készítsenek konzultációs tervet, tervezzék meg a pályaorientációs konzultáció következő alkalmát úgy, ahogy Önök szerint az leginkább segítségére lehet a 19

20 tanácskérőnek. A konzultációs terv elkészítéséhez segíthet az esetleírások után szereplő kérdéssor. Az esetleírások közül az Ön kiscsoportjához tartozó betűjelűt olvassa el, majd az esetleírások után következő kérdések segítségével közösen készítsék el a konzultációs tervet. A. eset Gábor 12. osztályos, Budapesten jár iskolába. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Már az első alkalommal jó humorral, nagy kedvvel mesélt magáról, arról, hogy sok barátja van, akik számíthatnak rá, hogy milyen érdekes programokra jár a szüleivel, akiket nagyon szeret, s akik bíznak benne, önállóságot adnak neki. Iskolai képzőművészeti versenyt is nyert már, tanárai bátorítják, tehetségesnek tartják. Matekból nem erős, mert szerinte unalmas, hogy ugyanabból a feladatból egymás után egy tucatot kell megoldania. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 18, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 12, Közösségi: 17. B. eset Ákos 10. osztályos tanuló, egy Csongrád megyei kis községben él. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal feltűnt Önnek, hogy Ákos a találkozón milyen keveset és nehezen beszélt magáról, nem tett fel kérdéseket. Annyit sikerült megtudnia róla, hogy édesapja a mezőgazdaságban dolgozik, mint traktoros, édesanyja pedig már több mint öt éve munkanélküli. Tanulmányi eredményei alapján közepes tanuló, főleg a humán tárgyakkal vannak nehézségei. Szabadidejében sokat segít az édesapjának a földeken, vagy otthon a kertben. Egyik legfőbb vágya, hogy legyen egy saját számítógépe, mert a kedvenc tanára a fiatal informatika tanár. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 6, Megvalósító: 6, Tárgyias: 7, Elemző: 7, Közösségi: 6. C. eset Luca Budapesten végzi a tizedik osztályt. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal bőbeszédű, szabad szájú lány benyomását keltette Önben. Jómódú családból származik, tanulmányi eredményei alapján az iskola élvonalához tartozik. Luca elmesélte, hogy a tanáraival rendszeresek a 20

21 konfliktusai az utóbbi időben, akik szerinte azt nem bírják elviselni, hogy mindenről megvan a véleménye, amit nem is rejt véka alá. A jövőképét illetően tavaly még úgy gondolta, hogy majd egy nagy banknál fog dolgozni, azonban most már inkább a médiában szeretne karriert építeni. Sok ismerőse van, szereti, ha ő van a társaság középpontjában. A családjából a nagymamájához ragaszkodik a legjobban. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 16, Alkotó: 16, Megvalósító: 17, Tárgyias: 16, Elemző: 17, Közösségi: 17. D. eset Zsanett egy Baranya megyei községben tanul, tizenegyedikes. Azért kereste fel Önt múlt alkalommal, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen irányba érdemes továbbgondolkodnia akár tanulás, akár munkahelykeresés terén. Az első alkalommal elmondta, hogy szülei azt szeretnék, hogy kövesse őket a gyógyszer-kutató pályán. Ő inkább emberekkel szeretne foglalkozni, azonban szüleit sem szeretné megbántani, akiknek annyi mindent köszönhet az életben. Ez sok fejtörést és nyugtalanságot okoz neki. Tanulmányi eredményei jónak mondhatók, gyakran segít a gyengébb tanulók korrepetálásában. Kitöltötte az Érdeklődési Irányok Kérdőívet, és a következő eredményeket kapta: Szervező: 7, Alkotó: 12, Megvalósító: 12, Tárgyias: 17, Elemző: 7, Közösségi: 18. Az Ön kiscsoportja által feldolgozandó eset betűjele:... Gondolja át: Mi jellemzi a tanácskérőt (pl. személyiségjegyek)? Mi a probléma lényege? Miben kell a tanácskérőnek segítséget adni? A kitöltött Érdeklődési Irányok Kérdőív alapján milyen tevékenységeket, feladatokat végezhet szívesen? Érdemes-e valakit bevonni a konzultációs folyamatba? Ha igen, kit? Milyen szakmákat, irányokat ajánlana, melyek illeszkednek leginkább az érdeklődéséhez? A sikeres pályaválasztáshoz milyen egyéb területeket érdemes még áttanulmányozni? 21

22 Konzultációs terv: 22

23 23

24 3.2 Kérdezés és visszajelzés A pályaorientáció során a kommunikáció kulcsfontosságú: akár a tanácskérővel való támogató légkör kialakításában, akár a konzultációs beszélgetések során a segítség megadásához. A jól alkalmazott kérdezés és visszajelzés nagyban támogathatja mind a tanácskérő önismeretét, mind a döntési helyzetben történő előrelépését. A Kérdezés és visszajelzés technika almodul/tanegység segíti Önöket a kérdezés és visszajelzés technikák tudatosításában. Konkrét pályaorientációs helyzetek mentén gyakorolhatják, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni. A tanegység célja, hogy annak végére képesek legyenek a kérdezési és visszajelzési technikákat tudatosan alkalmazni konzultációs helyzetekben, így szakmailag magasabb minőségű pályaorientációs konzultációt tudjanak folytatni a későbbiekben Bevezetés a Kérdezés és visszajelzés című almodulba Gyakorlat: Pályapóker Aktivizáló gyakorlat foglalkozásnevek mentén. Cél A gyakorlat célja a közös munkára felkészülés A kérdezés és visszajelzés technika elméleti alapjai Előadás: A kérdezés és a visszajelzés fontossága, technikái Interaktív tréneri előadás a kérdezés és visszajelzés fontosságáról a pályaorientációs konzultációban. Cél Az előadás célja a pályaorientációs konzultáció során alkalmazható különböző kérdezési és visszajelzési technikák tudatosítása. 24

25 Kérdezés és visszajelzés technika tréneri előadása: 1. dia Jegyzeteim 2. dia Jegyzeteim 3. dia Jegyzeteim 25

26 4. dia Jegyzeteim 5. dia Jegyzeteim 6. dia Jegyzeteim 26

27 7. dia Jegyzeteim 8. dia Jegyzeteim 9. dia Jegyzeteim 27

28 Az e-learning modulban megismert Johari ablak (1. dia) szorosan kapcsolódik az itt feldolgozásra kerülő témakörökhöz, a kérdezés és visszajelzés technikák helyes alkalmazásához. E két technika a tanácskérő rejtett és vak területeinek csökkentését célozza a nyílt terület növelésével, ezáltal növelve a tanácskérő önismeretét. A nyílt terület megfelelő szintű és módszerű növelése jelentősen támogathatja a tanácskérő sikeres pályaválasztási döntését. A kérdezéstechnika tudatos alkalmazása azt a célt szolgálja, hogy egyfelől a konzulens megtudja a problémadefiníció során feltárt, a probléma szempontjából fontos információkat, másrészt egymásra való odafigyelésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot alakítson ki a tanácskérővel. Az adekvát kérdezéstechnika és a kommunikáció eszközrendszerének alkalmazása segíti a tanácsadó és tanácskérő közötti bizalmi légkör kialakulását. A barátságos, bizalommal teli légkör a konzultációs folyamat egyik igen fontos alappillére, mely nélkül a közös munka elképzelhetetlen. A kérdéseknek négy alapvető típusa van (2. dia), minden további kérdéstípus ezek variációiból áll össze. A közvetlen vagy direkt kérdés eredményezi a legnagyobb eséllyel a közvetlen választ is. Mindig konkrétumra kérdez rá, egyértelműen. Meghatározott alanya van, így egyértelmű, konkrét válasz is várható. János, miért kerestél meg? Miben kérsz segítséget? Közvetett vagy indirekt kérdés esetén inkább témafelvetésként vagy akár állításként hangzik a feltett kérdés. A kérdező a válaszadó attitűdjére, véleményére, érdeklődésére kíváncsi. A várható válasz hosszabb, terjedelmesebb, és az is előfordulhat, hogy nem tud rá válaszolni a tanácskérő. János, van valami elképzelésed arról, hogy milyen szakma illene hozzád? Nem ismerem a tanulmányi eredményeidet. Ez utóbbi egy állítás, mégis válaszadásra készteti a címzettet. Zárt kérdésre kizárólag egyértelmű válasz adható. Tömör, rövid, lényegre törő lesz a kapott válasz, de semmi további információt nem fog hordozni. Általában döntési helyzetben, gyors válaszadási igény esetén érdemes alkalmazni. Mivel azonban a kizárólag zárt kérdések alkalmazása hamar unalmassá, távolságtartóvá teszi a beszélgetést, általában más kérdéstípusokkal együtt javasolt használni. Mikor leszel kész? 28

29 Hányadik osztályos vagy? A nyitott kérdések használata a leginkább javasolt a pályaorientációs konzultáció során. Nagyobb mozgásteret enged a beszélőnek, a fogadtatása általában kedvező, bizalmat ébreszt (ld. aktív hallgatás és a pályaorientáció kommunikációs eszközei). Az alapkérdés témája mellett további kapcsolódó témák kifejtésére is teret enged. Fejtsd ki bővebben, kérlek! Milyen egyéb lehetséges alternatívákat tudsz elképzelni? Fontos azonban, hogy a nyitott kérdés a konzultáció során megszabott időkeret tartását nehezíti, így érdemes folyamatos zárt kérdésekkel kísérni az előrehaladás érdekében. Ha jól értem, azt mondod, hogy nem értesz egyet a szüleiddel? A nyitott kérdésekkel aktívvá lehet tenni a tanácskérőt, megismerhetjük a jelenlegi helyzetét, magatartási jellemzőit, értékrendszerét, továbbá információkat szerezhetünk azokról a kérdésekről, amelyek őt az adott élethelyzetben foglalkoztatják. Ezért is fontos a kérdések, kérdéstípusok tudatos és megfelelő alkalmazása, hiszen meghatározzák a konzultációs folyamat minőségét és eredményességét. Ha a konzulens azt tapasztalja, hogy egy jól megválasztott, valódi érdeklődést mutató nyitott kérdésre meg tud nyílni a tanácskérő, akkor megtette az első lépést a közös munka eredményessége érdekében. További kérdéstípusok is alkalmazhatóak (3. dia), melyek amint ezt már a fentiekben olvashatta az említett négy kérdéstípus variációi. Ezek (a teljesség igénye nélkül) a következők: A szűrő kérdés a zárt kérdéstípusok közé tartozik. A kevésbé fontos információk leválasztására szolgál. Miután a kizárt elemek, információk a továbbiakban ismeretlenek maradnak, bizonytalanságot is eredményezhet. Mi az oka annak, hogy a kapott listából ezt a szakmát zártad ki egyértelműen? Hipotetikus kérdést a kapott eredmények felülvizsgálata esetén érdemes alkalmazni. Ennél a kérdéstípusnál a válaszadó véleményére, értékrendjére kíváncsi a kérdező. Lehetőséged ad a válaszadónak arra, hogy ellenkezés nélkül mondhasson nemet. Ha abban a helyzetben lennél, hogy csak xxx képzést írhatnál a jelentkezési lapra, hogyan döntenél? A szünet alkalmazása nem csak kérdések esetén, de egy előadás során is jelzi a hallgató felé, hogy fontos pontjához ért a közlés, érdemes jobban figyelni. Nyitott kérdésként való alkalmazása teret ad a válaszadónak saját meglátásainak kifejtésére. Ha szakácsként dolgoznál, szerinted hogyan telne egy napod? 29

30 Tisztázó kérdések esetén egy korábban elhangzott beszélgetéstartalomra utalunk vissza, amelyet szeretnénk, ha a tanácskérő bővebben kifejtene. Említetted, hogy ez alatt mit értesz? Mit értesz tökéletes teljesítményen? Visszaterelő kérdések alkalmazására elsősorban bőbeszédű, kevésbé fókuszált tanácskérők esetén lehet szükség. Hosszabban kifejtett, az alapkérdéshez részlegesen kapcsolódó témák, illetve esetlegesen kumulálódó konfliktushelyzet lezárására alkalmazható. Örülök, hogy megosztottad velem az osztálykiránduláson szerzett élményeidet! Most pedig térjünk vissza a kitöltött kérdőívhez. Mit gondolsz a kapott eredményekről? A vagy-vagy kérdések állásfoglalás elérésére, vagy listák szűkítésére használható. Melyik anyaggal dolgozol szívesen, fával vagy fémmel? A sokfajta kérdéstípus a pályaorientációs konzulensek számára széles eszköztárat ad arra, hogy a tanácskérő személyiségéhez és igényéhez igazodva tudjon célirányosan előrehaladni a konzultáció folyamatában. A kérdések a konzultációs alkalmakat párbeszéddé formálják, színesebbé teszik, támogatják a konzulens és a tanácskérő közötti segítő kapcsolat kialakulását. Pedagógusok számára ez annyiban különleges, hogy a tanár-diák kapcsolat gyakran szól értékelésről, a kérdések is jellemzően arra vonatkoznak, hogy a válaszoktól függően a diák valamilyen értékelést kapjon. A konzultáció során így nagy hangsúlyt kell arra fektetni és ehhez a változatos kérdéstípusok jelentősen hozzá tudnak járulni, hogy a kérdések ne alakuljanak át kikérdezéssé, hanem maradjanak a segítő kapcsolat keretei között. A fentieket összegezve tehát, a pályaorientációs konzulens magatartása nem lehet ítélkező. A tanácskérőt feltétel nélkül kell, hogy elfogadja, anélkül, hogy véleményt nyilvánítana róla. Erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy megértse a hozzá fordulót, valamint törekednie kell az objektivitásra, hogy kezében tartsa érzelmeinek ellenőrzését az egész konzultációs folyamat során. Ebben sokat tudnak segíteni a vokális és non-verbális kommunikációs csatornák elemei (ld. 2. modul), mint például a nyugodt hangszín, szemkontaktus felvétele és tartása, figyelő magatartás, érdeklődő arckifejezés és bátorító mosoly, a testbeszéddel összhangban lévő verbális kommunikáció. A tanácskérő mondatainak szerkesztése tükrözheti azt, ahogyan a problémájához közeledik, rámutathat aktuális érzelmi állapotára, helyzetének megítélésére. Sokszor 30

31 mindez többet árul el a probléma belső lényegéről, mint a szóbeli közlés. Az a szókészlet, amellyel megfogalmazzuk helyzetünket, gondolatainkat, utalhat arra, hogyan fogjuk fel az eseményeket. A 4. dián példákat olvashat az előzőleg bemutatott kérdéstípusok közül a teljesség igénye nélkül. A visszajelzés definíciója (5. dia) magában hordozza, hogy a visszajelzés lehet negatív és lehet pozitív is, valamint azt is, hogy egyértelműen a másik fél valamilyen típusú megnyilvánulására vonatkozik. A visszajelzés célja (6. dia) a korábban tárgyalt Johari ablak alapján, hogy a visszajelzést kapó csökkenthesse a vak területét (vakfoltját), és ezzel növelje önismeretét. Ha megtudja, mások miként látják őt, tudatosíthatja, hogy magatartását hogyan értelmezik mások (ez a visszajelzés múlt orientációja), illetve, lehetőséget ad a tudatosság növelésére, az alkalmazkodásra, a fejlődésre, a korábbi viselkedésformák megerősítésére, megváltoztatására (ez pedig a jövő orientációja). Éppen ezért szoktak visszajelzést alkalmazni pl. teljesítményértékelés esetén is. A visszajelzésnek is számtalan formája van (7. dia). A cél az, hogy a visszajelzés személyre szabottan és megfelelő módon történjen, vagyis az adott formák közötti választást ne csak a visszajelzést adó szándéka határozza meg, hanem az is, hogy a visszajelzést kapó személye és igénye mit kíván meg. A verbális visszajelzés kizárólag személyesen történjen, amelyen belül szerepet kaphat a hangsúly, intonáció, melyek már módosíthatják a visszajelzést a fogadó számára. A non-verbális visszajelzés körébe tartozik a mimika és esetleg egy-egy érintés. A pozitív visszajelzés elismeri a másik egyes magatartásformáit, míg a negatív helyteleníti azokat. Mindkét visszajelzés segítheti a fogadó fél fejlődését, ha megfelelő formában történik a visszajelzés adása és befogadása. Feltételes visszajelzésnek nevezzük, ha világos a fogadó fél számára, hogy miért kapja a visszajelzést. ( Jó ötleteid vannak, ügyes vagy! stb.), míg feltétlen visszajelzésről akkor beszélünk, ha nem tudjuk, nincs bővebben kifejtve, vagy utalva arra, hogy miért kapjuk. ( Örülök, hogy itt dolgozol! ) A formális visszajelzés konkrét eseményhez köthető, valamilyen eredménytől függ, amely előre tervezett és kiszámítható. Előre jelezzük a másik fél számára, hogy szeretnénk visszajelzést adni, vagy tudja, hogy adott időpontban értékelni fogjuk tevékenységét. A spontán visszajelzés általában erősebb hatású, őszintébb, belülről jön, és előre nem kiszámítható (ilyen például az elismerő fejbólintás). 31

32 Egyértelmű egy visszajelzés, ha annak egyes részei összhangban állnak egymással, illetve a korábbi visszajelzésekkel, és erősítik egymást. Kétértelművé válhat a visszajelzés, ha az nehezen értelmezhető, félreérthető egy-egy rossz hangsúlytól. A tartalom egyes részei között ellentmondások vannak, vagy akár a túl gyakori pozitív visszajelzés is, a mechanikus ismételgetés miatt visszatetszést válthat ki. Konstruktív visszajelzésről akkor beszélhetünk, ha megfelelő időben és szituációban adunk visszajelzést úgy, hogy a másik kész annak befogadására. Ez hozzájárulhat az együttműködés erősítéséhez, és a befogadó fél önmagára irányuló fejlesztési szándékára is pozitív hatással lehet. Destruktív a visszajelzés (negatív kritikává válik), ha a másikból haragot, ellenállást, ellentámadást vált ki. Ennek oka lehet a rossz időzítés, rossz fogalmazás is. A visszajelzés sikeressége sajnos mindig a visszajelzést követően derül ki. Utólag lehet értékelni, hogy konstruktívan vagy destruktívan sikerült visszajelzést adnunk. Ez az egyik oka annak, hogy nem szeretünk visszajelzést adni (8. dia), de az is ellene szól, hogy nem szeretnénk megbántani a másikat, vagy éppen nem szoktunk hozzá a dicséret adásához, sőt, fogadásához sem. A pozitív visszajelzést kellemesen éli meg, aki kapja, hiszen a közeledés szándékát jelezheti, örömöt okoz, valamint segíti a kölcsönös megegyezést és a hatékonyabb jövőbeni együttműködést. A negatív visszajelzés bár kellemetlen a fogadó fél számára, ugyanakkor a zavarokat, félreértéseket és eltérő nézeteket felfedi, lehetővé téve ezzel az együttes feldolgozást és változtatást. Előfordulhat, hogy a visszajelzés kibocsátója és fogadója nem azonos módon értelmezi a visszajelzést. Az egyik pozitívnak szánja, a másik pedig ugyanazt negatívnak kódolja, azaz a szándék nem éri el a célját. Példa lehet erre, amikor pl. azt közli a főnök a beosztottal, hogy De jól megcsináltad ezt a feladatot!, a beosztott pedig megsértődik, mert úgy értelmezi, hogy a főnök általában nem elégedett a teljesítményével, mivel csak erre a feladatra adott pozitív visszajelzést, vagy egy rossz hangsúlyozásnak köszönhetően, akár iróniaként is hangozhat. A visszajelzés sikerességét (9. dia) biztosíthatjuk, valószínűségét növelhetjük, néhány alapszabály betartásával. Úgy tud ugyanis egy visszajelzés hatékony lenni, ha a másik fél nyitott a visszajelzésre, meghallja és meghallgatja azt. Nem támadásnak éli meg, egyértelmű számára, hogy a visszajelző célja a fejlesztés, legyen szó teljesítményről, együttműködésről vagy kapcsolatról. 32

33 A visszajelzés az értékelt tevékenységet követően a lehető leghamarabb történjen, hogy ne alakuljon ki vita arról, ki hogyan emlékszik vissza. Így a beszélgetés arról szólhat, ami a valós célja. Kizárólag az adott tevékenységről mondjon véleményt (mit tett), sosem a másik személyéről (ő milyen). A tevékenységet ugyanis könnyebb megváltoztatni, mint a személyiséget. Konkrét eseményt fogalmazzon meg, ne általánosítson, hiszen így elkerülhető, hogy védekezést váltson ki a másikból ( de olyan is volt, hogy típusú mondatok mentén). Ha tárgyilagosan elmondja a történteket ( ez és ez történt ), azzal nem tud a másik vitatkozni. Saját nevünkben, egyes szám első személyben (én-üzenet) beszéljünk, miközben visszajelzést adunk. Ha csak a saját megfigyelésinket, benyomásainkat közöljük, azt könnyebben fogadja az érintett személy. Elegendő, de ne túl sok információt nyújtson a visszajelzés. Egyszerre lehetőleg egy, maximum két dologról adjunk visszajelzést, különben ellenállást vált ki a fogadóból, mivel túl sok mindenben várunk el tőle változást. Fontos, hogy ne a személye elleni támadásnak értékelje. Lényeges, hogy a visszajelzést fogadó is megérthesse, hogy amennyiben a jövőben másképp cselekszik, az számára milyen előnyöket jelenthet. A belátást az segítheti, ha az kerül felszínre, hogy az adott cselekedet mit okozott a visszajelző félnek, milyen érzéseket váltott ki belőle. Ezzel ugyanis a visszajelzés fogadója nem tud vitatkozni, nagy valószínűséggel belátja viselkedésének következményeit, és így igyekszik megoldást találni a jövőre vonatkozóan. Céljától függően a visszajelzésnek négy egyszerű módját lehet megkülönböztetni: 1. Csak pozitív ( angyal ): a másik önbizalmának növelésére. 2. Csak negatív ( csizma ): a másik magatartásának alakítására. Óvatosan kell ezzel bánni, mert sajnos gyakrabban alkalmazzuk, mint kellene. 3. Pozitív fejlesztendő - pozitív ( szendvics ): az első pozitív visszajelzések megerősítik a fogadót és így nyitottá válik a fejlesztendő területek befogadására. A záró pozitívumok megerősítik őt, és kedvet csinálnak a megfogalmazott fejlesztendők végrehajtására. A két pozitív visszajelzés között megfogalmazhatunk egy fejlesztendő területet, amit így nyitottan hallgat a fogadó. Ez a legáltalánosabban alkalmazható megoldás. 4. Pozitív és alternatívák a fejlesztendő területre ( út ): a befogadást segítő pozitívum után alternatív megoldások kerülnek megfogalmazásra a fejlesztendő területekre a visszajelző részéről. Az alternatívák közötti választást meg kell hagyni a fogadó félnek ha ő választ, szívesebben is fogja megtenni a kiválasztott megoldást. 33

34 Pályaorientációs konzulensként a visszajelzések alkalmazása komoly támogatást nyújthat a konzulens számára, hiszen, ha kialakult egy barátságos, bizalmi légkör, a tanácskérő könnyebben fogadja el a konzulens által megfogalmazott lehetőségeket. Éppen ezért rendkívül fontos mindig átgondolni a visszajelzés módját (tartalom és forma), és a hatékony, sikeres és konstruktív visszajelzések adására kell törekedni. A pályaorientációs konzultációk esetében, a visszajelzések jellemzően a jövőre irányulnak, fejlesztő céllal Kérdezés és visszajelzés a pályaorientációs konzultáció során Gyakorlat: Mit lehet rólad tudni? Az előzőekben elkészült konzultációs tervek feldolgozása, kiscsoportban, a kérdezés és a visszajelzés technikára összpontosítva, majd akvárium gyakorlat. Cél A gyakorlat célja a kérdezés és visszajelzés technikák pályaorientációs helyzetre történő adaptációja. Kiscsoportos foglalkozás keretén belül, az előzőekben kidolgozott konzultációs tervet fogják megjeleníteni a csoportos akváriumgyakorlatban. Feladatuk, hogy az egyes találkozások legfontosabb párbeszédeit jelenítsék meg (természetesen lerövidítve), benne megmutatva: miként jutnak el a célig? ki mit mond: a konzulens mit és hogyan kérdez, mit és hogyan jelez vissza, a tanácskérő pedig miként válaszol? Tartsák szem előtt a korábban elsajátított ismereteket a tanácskérőről! írják meg az egyes találkozók párbeszédeit lépésről lépésre közben tudatosítva, hogy milyen módon kérdeznek, illetve jeleznek vissza! Legfontosabb megállapítások: 34

35 3.3 Modulzáró értékelés A 3. modul végeztével Ön most egy négy kérdésből álló tesztsort tölt ki, amely az Ön aktuális tudásszintjét, a tananyag elsajátításának mértékét méri fel. A tesztsor kitöltésének célja a tanultak ellenőrzése. A tesztkérdésekre történő válaszolás egyéni munka, sikeres akkor, ha az eredmény eléri, illetve meghaladja a 60%-ot. 35

36 36

37 KÖTELEZŐ és AJÁNLOTT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve Tananyag jellege 3 1. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt A 2 2. Mauer, R. A visszajelzés eszköztára vezetőknek Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése 3. Dr. Mészáros Aranka PHD-s hallgatóknak című tréninghez 4. Rudas János Delfi örökösei Részvétel Könyvek, Budapest 1997 A 2 SZIE, GATE-Gödöllő 2011 A 1 Gondolat-Kairosz, Budapest 1997 K 2 5. Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft K 2 3 A TANANYAG JELLEGE: BAL OLDALI OSZLOP: K KÖTELEZŐ ÉS A AJÁNLOTT JOBB OLDALI OSZLOP: 1 TANKÖNYV (JEGYZET), 2 SZAKKÖNYV, 3 TANULMÁNY, 4 JOGSZABÁLY, KOMMENTÁR, 5 JOGESET, 6 EGYÉB 37

38 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Szerző(k) Tananyag/szakirodalom címe Kiadó Kiadás éve 1. Fadem, Terry J. A kérdezés művészete HVG Kiadó Zrt Jigau, M Career counselling. Compendium of methods and techniques Institute of Educational Sciences, Bukarest Jung, C.G. Lélektani típusok Scolar Kiadó Kiss István Életvezetési kompetencia. Észlelt életvezetési én-hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján. Doktori (PHD) disszertáció. ELTE PPK, Budapest Dr. Mészáros Aranka Tananyag az önismeret és a konfliktuskezelési készség fejlesztése PHD-s hallgatóknak című tréninghez SZIE, GATE-Gödöllő Dr. Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás mint professzió Kollégium Kft

39 39

40 40