D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: Cégjegyzékszám: Adószám:

Átírás

1 D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: Cégjegyzékszám: Adószám: Egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegű ALAPSZABÁLY (a változások vastag, ill. vékony dőlt betűvel szedettek) Készítette és ellenjegyezte: Dr. Kiss Valéria jogtanácsos Jogtanácsosi ig. száma: Debrecen, május 13.

2 I Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K A Tiszántúli Első Hitelszövetkezet küldöttgyűlése december 15-n a 9/2006. számú határozatával a évi, a szövetkezetekről szóló X. törvény 106. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Alapszabályát módosította és az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbiak szerint elfogadta, az február 24-n elfogadott, többször módosított Alapszabályt hatályon kívül helyezte, és egyidejűleg az új egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt hatályba léptette, a változások vastag, dőlt betűvel szedettek. A március 9-ei küldöttgyűlésen elfogadott módosítások pedig vékony dőlt betűvel, a április 30-i módosítások dőlt ARIEL betűtípussal, a május 26-i módosítások félkövér ARIEL betűtípussal, 12 betűmérettel, a május 13-i módosítások ALGERIAN betűtípussal, 12 betűmérettel kerülnek jelölésre. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Cégbíróságán cégjegyzékszám alatt bejegyzett Tiszántúli Első Hitelszövetkezet (továbbiakban: hitelszövetkezet) tagjai akaratából, a szövetkezés szabadsága és az önsegélyezés elve alapján létrehozott, a tagok vagyoni hozzájárulására építő, a demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzintézet. A hitelszövetkezet célja, hogy tagjai anyagi hozzájárulására és pénzbeni megtakarításaira építve kizárólag tagjai számára hitelezést, egyéb pénzügyi és más, a jogszabályokban lehetővé tett tevékenység folytatását végezze. A hitelszövetkezet működéséből származó adózott eredmény - a tartalékok kötelező feltöltése után - a közgyűlés által meghatározottak szerint a tagok között kerül szétosztásra. 1. A hitelszövetkezet neve: Tiszántúli Első Hitelszövetkezet A hitelszövetkezet székhelye: 4028 Debrecen, Simonyi út 20. A hitelszövetkezet telephelyei: 4181 Nádudvar, Kossuth u Hajdúszovát, Batthyány u Hajdúdorog, Nánási út Létavértes, Árpád tér Hajdúnánás, Bocskai út Biharnagybajom, Rákóczi út Derecske, Malom u Hajdúböszörmény, 35. számú főút Polgári útfél 01336/13. hrsz Földes, Deák Ferenc u. 2. A hitelszövetkezet tevékenységi köre Főtevékenység: TEÁOR Egyéb monetáris közvetítés

3 - 3 - A hitelszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi 112. Törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. (6) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet), illetve az MNB engedélye alapján - a 3. (1) bekezdés a-h), j és m. pontjában, illetve a 3. (2) a) és d) pontjában meghatározott tevékenységeket végezheti. A hitelszövetkezet az engedélyezett hitelintézeti tevékenységét - a pénzváltás kivételével - kizárólag tagjai körében végezheti. Az engedélyezett tevékenységek körébe az alábbiak tartoznak: Hpt. 3. (1) bekezdés a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, beleértve a követelések megvásárlása, megelőlegezése (faktoring ügylet) pénzügyi szolgáltatást is; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával (a Felügyelet engedélye függvényében) - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára történő kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) a Hpt. 2. számú melléklet I. rész 12. pontjának megfelelően (Felügyelet engedélye függvényében); j) letéti szolgáltatás; Hpt. 3. (2) bekezdés a) pénzváltási tevékenység (a Felügyelet engedélye függvényében). 2. A hitelszövetkezet képviselete, cégjegyzés A hitelszövetkezet jogi személy. Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelszövetkezet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog - a hitelszövetkezet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. Más tag, vagy alkalmazott a hitelszövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján, az adott ügyben járhat el. 3. A hitelszövetkezet határozatlan időre jön létre. 4. A közgyűlés az alapszabályon kívül a következő önkormányzati szabályzatok készítését rendeli el, amelyek megalkotását az igazgatóság hatáskörébe utalja: - szervezeti és működési szabályzat, munkaügyi szabályzat, - a jogszabályok által előírt, ill. az üzletvitel érdekében szükséges szabályzatok. II. A HITELSZÖVETKEZET TAGSÁGA 1. Tagsági viszony létesítése A hitelszövetkezet tagja lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy (kiskorú csak a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tag), egyéni vállalkozó személy és jogi

4 - 4 - személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, jogi személy, aki/amely megismeri és elfogadja a hitelszövetkezet céljait, és belépéskor vállalja az alapszabályban rögzített vagyoni hozzájárulást. A jogi személy tagok és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok együttes száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számának egyharmadát. A tagfelvételről - a kérelemben foglaltak alapján - az igazgatóság dönt a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. Az igazgatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja: - a tagfelvétel törvényben foglalt feltételeinek meglétét, valamint - azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében. A döntésről a belépőt értesíteni, és a közgyűlést tájékoztatni kell. 2. Tagsági viszony létrejötte - A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét a szövetkezet részére befizette. - A kérelmező felvételi kérelmét elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. A hitelszövetkezet tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmát és vezetését a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. 3. A hitelszövetkezeti tag alapvető joga hogy: a) részt vegyen a hitelszövetkezet közgyűlésén és tanácskozási, szavazati jogát gyakorolja; A tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. b) vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; c) igénybe vegye a hitelszövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a hitelszövetkezet egyéb előnyeit; d) tisztséget viseljen a hitelszövetkezetben (ez a jog csak a természetes személy tagokat illeti meg); e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő üzleti titoknak nem minősülő bármely kérdésben; f) a hitelszövetkezet által kibocsátott célrészjegyekből jegyezzen; g) a szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő csak a hitelszövetkezet tagja lehet és a közgyűlésen egy tag kizárólag egy további tag képviseletére jogosult. 4. A tag alapvető kötelezettsége, hogy: a) teljesítse az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást, és vegyen részt a hitelszövetkezet önkormányzati tevékenységében; b) tegyen eleget az alapszabályban meghatározott részjegy jegyzési és befizetési kötelezettségének; c) a hitelszövetkezet céljai megvalósulását minden rendelkezésre álló eszközzel segítse; d) védje a hitelszövetkezet vagyonát.

5 A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal (megszűnik) b) a tag a hitelszövetkezetből kilép; c) a tagot az igazgatóság kizárja; d) a hitelszövetkezet gazdasági társasággá alakul; e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik. f) a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig nem teljesíti. A tag kilépési szándékát az igazgatóságnál a kilépés tervezett időpontja előtt legalább 90 nappal köteles írásban bejelenteni. A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon - - a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy - a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségének az alapszabályban meghatározott időtartam alatt felszólítás ellenére sem tesz eleget. Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, de a napirend tárgyalása során szavazati jogát nem gyakorolhatja. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti a szövetkezeti törvény (továbbiakban: Sztv.) vonatkozó rendelkezései szerint. A kereset indításnak halasztó hatálya van. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől az Sztv. alapján számított 30 nap elteltével szűnik meg, kivéve ha: - a határozat későbbi időpontot állapít meg, - a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, - a tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg. III. A HITELSZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A közgyűlés helyszíne a hitelszövetkezet székhelye: 4028 Debrecen, Simonyi u. 20., illetve a hitelszövetkezet igazgatósága által megjelölt helyszín. Az önkormányzat testületi szervei: 1. Közgyűlés 2. Küldöttgyűlés 3. Igazgatóság 4. Felügyelő bizottság 1. Közgyűlés A közgyűlés a hitelszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, és azon a tagokat a hitelszövetkezet

6 - 6 - önkormányzati szervezetét és annak működését, ill. a gazdálkodást érintő kérdésekben egy-egy szavazat illeti meg. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a részjegy összegének megállapítása, módosítása; e) a részjegyek névértékének megváltoztatása; f) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról; g) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről; h) döntés a szövetkezeti érdekképviseleti szervbe történő belépésről, illetve az abból történő kilépésről; i) az igazgatóság és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása; j) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezésének forrásáról; k) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezeti, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték eléri, ill. meghaladja a hitelszövetkezet tárgyévet megelőző évi saját vagyonának 20 %-át; l) döntés a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításáról; m) a tagok részére nyújtott kedvezmények, juttatások formáinak, mértékeinek meghatározása; n) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; o) döntés befektető tagok felvételéről. Ennek során a befektető taggal meg kell állapodni a befektető tagi jogviszony megszűnése esetén az elszámolás időpontjáról és módjáról; p) döntés pótbefizetés elrendeléséről; q) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának, főbb elveiről. r) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról. A III/1. a-r. pontokban rögzített, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül az e, g, n, o, p és r) pontban rögzített kérdések a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Felhatalmazások: a) A hitelszövetkezet alapítója a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjának (HBA). A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a HBA működéséhez kapcsolódó kötelmeket teljesítse. b) A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy a HBA-ban a hitelszövetkezet képviselőit tagjai sorából delegálja. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Üléseit az igazgatóság hívja össze legalább 15 nappal a tervezett időpont előtt, a napirend közlésével. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. Ez esetben a hirdetményt a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, két ízben a tagok lakhelye/székhelye szerinti megyei lapban kell megjelentetni. Mind a meghívó, mind a hirdetmény az Sztv. és a Hpt. szerinti kötelező tartalmi előírások szerint készül. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha - olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a

7 - 7 - szövetkezet jogszabályban vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna, - a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelő bizottság írásban az ok megjelölésével indítványozza. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy, hogy döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak, a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni. A közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirend tekintetében - a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet az Sztv (2) bekezdés a, i, k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekben. A közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik, kivéve a hitelszövetkezet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, az igazgatóság elnökének és a felügyelő bizottság elnökének választását, visszahívását, amely titkos szavazással történik. A titkos szavazás lebonyolítására a közgyűlés háromtagú szavazatszedő bizottságot választ. A Hpt. eltérő rendelkezése hiányában a szavazatok kétharmadát kitevő szavazat-többség szükséges az Sztv. 20. (2) bekezdésének k), l), m) pontjaiban meghatározott ügyekben, az a) pontjában foglalt határozathoz a hitelszövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges, az i) és n) pontjában foglalt határozathoz pedig a szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke elnököl. Ha az elnök bármely okból nem láthatja el a közgyűlés elnökének feladatait, akkor a közgyűlésen jelenlévő igazgatósági tagok maguk közül választják meg az aktuális közgyűlés elnökét. Az igazgatóság kezdeményezheti, hogy a tagság közgyűlés összehívása nélkül szavazzon. Az írásbeli szavazást úgy kell megszervezni, hogy igazolható legyen az írásban feltett kérdés kézbesítése a tagoknak, és a tagok számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre döntésük meghozatalához és leadásához. Nem lehet írásban szavazni az Sztv. 20. (2) bekezdés a, b, i, k, l, m és n) pontjában meghatározott kérdésekben. A szavazás akkor eredményes, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele válaszolt. A határozathoz a válaszadók több, mint felének azonos válasza szükséges. A határozatot az eredmény megállapítását követő 8 napon belül a hitelszövetkezet székhelyén, telephelyein hirdetmény útján kell a tagsággal közölni.

8 - 8 - A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. 2. Küldöttgyűlés A hitelszövetkezetben küldöttgyűlés működik. A küldöttek száma a taglétszámhoz viszonyítottan alakul; 25 hitelszövetkezeti tagonként 1 fő küldött kerül megválasztásra. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik minden, a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdés, kivéve az Sztv. 20. (3) bekezdésében felsorolt, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket (A III/1. a-r. pontokban rögzített, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül az e, g, n, o, p és r) pontban rögzített kérdések a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.). A küldöttek összlétszáma, a taglétszámhoz igazodóan: fő. A küldötteket a közgyűlés választja 5 évi időtartamra. A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a hitelszövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyűlés eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy: a) a határozatképességéhez legalább a küldöttek kétharmadának jelenléte szükséges; b) az írásbeli szavazás nem alkalmazható; c) a határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelyen a határozatképesség megállapításánál az a) pontban foglaltakat kell alkalmazni. 3. Az igazgatóság A hitelszövetkezet küldöttgyűlése magánszemély tagjai közül határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra öttagú igazgatóságot választ egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással. A küldöttgyűlés az igazgatóság tagjai közül választja meg az igazgatóság elnökét. Az igazgatóság tagjai, ill. elnöke újraválaszthatók. Az igazgatóság elnöke: Ratku Antal an.: Szabó Erzsébet 4032 Debrecen, Tarján u. 79/D. Hatályos: tagjai: Bihari Gáborné /ügyvezető belső tag/ an.: Geszten Piroska 4225 Debrecen, Elek u Hatályos: Győri Lajos an.: Tóth Zsófia 4150 Püspökladány, Damjanich u. 41/1. Hatályos: Garzó György an.: Diener Jolán 4090 Polgár, Toldi u. 1/a Hatályos:

9 - 9 - A Felügyelet engedélye szükséges az igazgatóság elnökévé, illetve a hitelszövetkezet ügyvezetőjévé történő megválasztásához. Az igazgatóságnak tagja csak természetes személy lehet. Az igazgatóságban legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki a hitelszövetkezettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag). Az igazgatóságban a hitelszövetkezettel munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké. Belső igazgatósági taggá a hitelszövetkezet ügyvezetői választhatóak. A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság egyidejűleg megszűnik. A hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a hitelszövetkezet az engedélyezett tevékenységeket a törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. Az igazgatóság szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az üléseket az igazgatóság elnöke vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze, a napirend közlésével, a tervezett ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg, üléseiről jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az igazgatósági ülés helyét és idejét, a jelen lévő igazgatósági tagok nevét, az elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat. Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e meg kell küldeni. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy jelen alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe. Az igazgatóság hatásköre és feladata: a./ biztosítja a hatékony gazdálkodás és működés rendjét, a tagok önkormányzati jogainak gyakorlását, a hitelszövetkezeti demokrácia érvényesülését; b./ dönt más szövetkezetbe, gazdasági társaságba történő belépésről, alapításról, kilépésről, ha a bevinni szánt vagyoni érték nem éri el a hitelszövetkezet saját vagyonának 20 %-át; c./ kialakítja a hitelszövetkezet adottságainak leginkább megfelelő, korszerű belső irányítási és ellenőrzési rendszert; d./ megállapítja a hitelszövetkezet szervezeti és működési szabályzatát és az - alapszabály

10 kivételével - egyéb belső szabályzatait; e.) gyakorolja a hitelszövetkezet alkalmazottaival beleértve az ügyvezetőket is kapcsolatban a munkáltatói jogokat; f./ összehívja a közgyűlést/küldöttgyűlést, előkészíti döntéseit és gondoskodik azok végrehajtásáról; g./ dönt a cenzúra bizottság(ok) létrehozásáról, megállapítja a működés rendjét, hatáskörét; h./ elkészíti a hitelszövetkezet üzletpolitikai elképzeléseit és az éves beszámolóval együtt a közgyűlés/küldöttgyűlés elé terjeszti azt, majd gondoskodik annak végrehajtásáról; i./ dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés/küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról évente legalább egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak beszámolni. Az igazgatóság működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, a munkáltatói jogok gyakorlásáról pedig a munkaügyi szabályzatban rendelkezik. 4. A felügyelő bizottság A hitelszövetkezet küldöttgyűlése magánszemély tagjai közül határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra öttagú felügyelő bizottságot választ egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással. A küldöttgyűlés a felügyelő bizottság tagjai közül választja meg a felügyelő bizottság elnökét. A felügyelő bizottság tagjai, ill. elnöke újraválaszthatók. A Felügyelet engedélye szükséges a felügyelő bizottság elnökévé történő megválasztásához. A felügyelő bizottság tagjai a hitelszövetkezettel nem állhatnak munkaviszonyban. A felügyelő bizottság elnöke: tagjai: Udvarhelyi Lászlóné an.: Kaszonyi Erzsébet 4030 Debrecen, Magtár u. 13. Hatályos: Fráter Iván an.: Dugasz Jolán 4138 Komádi, Fő u. 13. Hatályos: Békési Imréné an.: Szabó Róza 4130 Derecske, Ady E. u. 24. Hatályos: Nagy Jánosné an.: Fodor Terézia 4087 Hajdúdorog, Fürdő u. 11. Hatályos: Hati Erzsébet an.: Galambos Erzsébet 5525 Füzesgyarmat, Simonyi u. 6. Hatályos:

11 A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a hitelszövetkezet az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. A felügyelő bizottság a hitelszövetkezet igazgatóságától és más vezetőjétől független, kizárólag a küldöttgyűlésnek van alárendelve, és annak évente beszámolni köteles. A hitelszövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek a felügyelő bizottság elnökét üléseikre meghívni, és érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában mind a testületek mind a hitelszövetkezet vezető tisztségviselői kötelesek 30 napon belül határozni illetve állást foglalni. A felügyelő bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és bármely más testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt. A felügyelő bizottság jogosult a hitelszövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a hitelszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni, illetve az érintettek kötelesek a felvilágosítást megadni. A felügyelő bizottság feladata: a) A szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet; b) Felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; d) Összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének; e) Az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; f) A számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül a számviteli törvény szerinti beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; g) Javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására; h) Büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen. i) Gondoskodás arról, hogy a hitelszövetkezet rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel; j) Javaslatot tesz a közgyűlés/küldöttgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására; k) irányítja a belső ellenőrzést; l) Ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján; m) Biztosítja a belső ellenőr(ök) és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlást; n) A hitelszövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez. A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze. Határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább 3 fő jelen van.

12 A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a hozott határozatok szó szerinti szövegét és azt, hogy az egyes tagok miként szavaztak. A felügyelő bizottság elnöke a bizottsági ülést követő tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a hitelszövetkezet belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 5. A könyvvizsgáló A hitelszövetkezet határozott időre könyvvizsgálót választ (Hpt. szerint). A hitelszövetkezet könyvvizsgálója: Euroforsz Kft. (1133 Budapest, Gogol u. 27. fsz. 1.) nevében: Garay Lászlóné an.: Gutai Julianna 2030 Érd, Kossuth Lajos u Hatályos: A hitelszövetkezet - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek és az Sztv.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adhat az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha - a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette, - a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelszövetkezetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, - a könyvvizsgálónak nincs a hitelszövetkezettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint - a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Ezen korlátozásokat a könyvvizsgáló Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell. A hitelszövetkezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat a hitelszövetkezetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a hitelszövetkezetnél a feladatát. B/ A hitelszövetkezet vezető tisztségviselői A hitelszövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetve az ügyvezetők (Hpt. szerint). Nem lehet vezető tisztségviselő, a) aki nem tagja a hitelszövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselője, (ez alól az alapszabály kivételt tehet 30. (a) pont!) b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett

13 c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül, d) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél; e) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig. f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig. g) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. Nem lehetnek a hitelszövetkezet vezető tisztségviselői és felügyelő bizottság tagjai, azok akik egymásnak a Ptk (b) pontja szerinti közeli hozzátartozói. A hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává. Vezető tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket, vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles. A hitelszövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak, ill. nem lehet vezető tisztségviselője a hitelszövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása: a) a megbízatás időtartamának lejáratával, b) a tisztségviselő halálával, továbbá c) lemondásával, d) a közgyűlés általi visszahívással, e) tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges A vezető tisztségviselő(k) visszahívásáról a közgyűlés titkos szavazással dönt. A hitelszövetkezetnél a Hpt. értelmében - vezető állású személy az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető(k). A vezető tisztségviselők és ügyvezetők jogait, kötelezettségeit, hatáskörük részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. IV. A TAG ÉS A HITELSZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI KAPCSOLATOK A hitelszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulását részjegy jegyzésével, ill. azon túl más formájú vagyoni hozzájárulással teljesítheti. 1. Hitelszövetkezeti részjegy A hitelszövetkezet tagja részjegyet köteles jegyezni. Egy részjegy névértéke Ft, azaz Kettőezer forint.

14 a) A természetes személy tag legalább egy részjegyet köteles jegyezni. Egy természetes személy tag a hitelszövetkezet cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőkéjének maximum 10 %-ának megfelelő darabszámú részjeggyel rendelkezhet. b) Nem természetes személy tagok (jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok) a hitelszövetkezetbe történő belépéskor 10 darab részjegyet kötelesek jegyezni. A jegyzett részjegyek összegének legalább 50 %-át tagfelvételkor, a fennmaradó részt legkésőbb a tagfelvételt követő 60 napon belül kötelesek befizetni. A nem természetes személy tag a hitelszövetkezet cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőkéjének maximum 15 %-ának megfelelő darabszámú részjeggyel rendelkezhet. A 10 %-ot meghaladó tulajdonszerzés esetén a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges. A minimális részjegymennyiségen felül jegyzett és befizetett részjegyek, vagy azok egy részének visszafizetését a tag igényelheti anélkül, hogy a tagsági viszonya megszűnne. Ebben az esetben a többletként jegyzett, befizetett részjegy visszafizetésére a visszafizetést kezdeményező igénybejelentést követő év éves beszámolója jóváhagyása után, 30 napon belül kerülhet sor. A hitelszövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. A tag a személyes közreműködése, vagyon hozzájárulása és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedik a hitelszövetkezet gazdálkodásának eredményéből. A részjegy a hitelszövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. A Hpt. értelmében a hitelszövetkezet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, szavatoló tőkéje, illetőleg fizetőképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt. Ez esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll. A részjegy és az arra jutó osztalék kifizetésére mindaddig nem kerülhet sor, amíg a volt tag a hitelszövetkezettel szemben fennálló kötelmeinek eleget nem tett. A részjegy jegyzésének, befizetésének, visszafizetésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 2. A vagyoni hozzájárulás egyéb formái A hitelszövetkezet tagjai a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthetnek.

15 A hitelszövetkezet egyéb vagyoni hozzájáruláskánt elismeri a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége és a hitelszövetkezet között létrejött ingatlan adás-vételi jogügyletből származó vagyonnövekményt, amelyet a küldöttgyűlés által meghatározott elvek szerint a hitelszövetkezet azon tagjai között nevesít, amelyek december 31-én a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének is tagjai. A hitelszövetkezet tagjai 5 évet meghaladó lejáratú - a hitelintézeti előírások szerinti járulékos tőkeelemnek minősülő - célrészjegyet is jegyezhetnek, ill. vásárolhatnak. A jegyezhető legkisebb összeg , azaz Egyezer forint. A vagyoni hozzájárulások befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A tag és a hitelszövetkezet azon kérdéseket, amelyekre a szervezeti és működési szabályzat nem tér ki, külön megállapodásban rögzíti. Ha a tag - a hitelszövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesített, annak erejéig a hitelszövetkezettől - a IV/1. pont szabályait figyelembe véve - részjegyet igényelhet. V. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK A hitelszövetkezet teljes vagyonával felel tartozásaiért. A hitelszövetkezet vagyona a hitelszövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A hitelszövetkezet jegyzett tőkéje Ft, azaz Százmillió forint. A hitelszövetkezet a részjegytőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon egy részét évente a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg közösségi alapba helyezi és azt a lekötött tartalékban elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyes években közösségi alapba helyezendő összegről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával együtt határoz a közgyűlés. A közösségi alap terhére szociális támogatás, oktatási támogatás, kulturális támogatás, közművelődési tevékenység támogatása, sporttevékenység támogatása nyújtható, egyéb a hitelszövetkezet céljaihoz igazodó támogatások és juttatások biztosíthatók. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban kell elkülöníteni. A közösségi alap Sztv. 58. szerinti képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik. A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége nyilatkozatát be kell szerezni.

16 Az Sztv. 57. (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások összegeként felhasznált közösségi alap mértékét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Közvetlenül a közösségi alapba kell helyezni más szövetkezet által a hitelszövetkezetnek közösségi alap javára átadott eszközöket is. A hitelszövetkezet jogutód nélküli megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alapot a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége részére kell átadni. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége az alap elszámolásának helyességét és átadását a vagyonmérleg-tervezet, illetve végelszámolási zárómérleg közgyűlés elé terjesztését megelőzően ellenőrzi. Az átadott közösségi alap összegét az átvevő köteles a lekötött tartalékán belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt az 57. (2) bekezdés szerint felhasználni. A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe. A közösségi alap képzésének, felhasználásának részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. A hitelszövetkezet tagja saját vagyonával nem, csak a jegyzett részjegye értékével felel a hitelszövetkezet tartozásaiért. A vezető tisztségviselők kötelezettségeik megszegésével a hitelszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a hitelszövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az egyetemleges felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette. A vezető tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. A hitelszövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A tag a hitelszövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. A hitelszövetkezet alkalmazottainak - a munkaviszonyban álló tisztségviselőket kivéve - fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a hitelszövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a szövetkezet hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

17 A banktitok tekintetében - időbeli korlátozás nélkül - titoktartási kötelezettség terheli a hitelszövetkezet tulajdonosait (tagjait), vezető tisztségviselőit, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a hitelszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak. Banktitokként kezelendő minden olyan, a hitelszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás, vagy adat, amely a hitelszövetkezet egyes tagjaira (ügyfeleire), adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a hitelszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a hitelszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. Banktitok - a törvényben rögzítettek kivételével - csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a hitelszövetkezet tagja (vagy annak törvényes képviselője) a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve erre közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad, vagy a hitelszövetkezetnek az ügyféllel szemben fennálló követelés érvényesítéséhez vagy eladásához ez szükséges. A Hpt. értelmében banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a hitelszövetkezet ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad (nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a hitelszövetkezettel történő szerződéskötés keretében nyújtja), vagy a Hpt.-ben rögzített banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, továbbá a hitelszövetkezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Üzleti titok minden olyan, a hitelszövetkezetre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a hitelszövetkezetnek méltányolható érdeke fűződik. A hitelszövetkezet tagja (ill. alkalmazottja) köteles a hitelszövetkezet működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti (szakmai) titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, ill. hogy a hitelszövetkezetnek vagy tagjainak hátrányt okozzon. VI. A HITELSZÖVETKEZET EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA, ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE A hitelszövetkezet egyesülésére, szétválására, átalakulására és megszűnésére a Sztv., a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit a Hpt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. VII. EGYÉB SZABÁLYOK 1. A hitelszövetkezet köteles belső ellenőrt foglalkoztatni. A belső ellenőr feladata a hitelszövetkezet belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.

18 A hitelszövetkezet tagja kíván lenni a hitelintézetek szakmai érdekképviseletét ellátó szervezetnek. 3. A hitelszövetkezet küldöttgyűlése felhatalmazást ad az igazgatóságnak arra, hogy a hitelszövetkezet más szakmai érdekképviseletbe is beléphessen. A hitelszövetkezetet az érdekképviseleti szervezet(ek)ben az igazgatóság mindenkori elnöke (távollétében az általa meghatalmazott személy) képviseli. 4. A hitelszövetkezet a Cégközlönyben közzéteendő közlemény közzétételének oly módos is eleget tehet, hogy a hitelszövetkezet honlapján teszi közzé a közleményt. A hitelszövetkezet honlapjának címe: 5. Mindazon kérdésekben, amelyekre nézve az alapszabály nem rendelkezik, a hitelszövetkezet tagjai a szövetkezetekről szóló évi X. törvény, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. 6. A közgyűlés összehívásáról szóló, napirendi pontokat is tartalmazó meghívót- a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével kötelező valamennyi tagnak megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési meghívónak és hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a hitelszövetkezet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által hozott határozatokról a hitelszövetkezet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell. 7. A hitelszövetkezet esetében a szövetkezetekről szóló évi X. törvény ának (5) és (8) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. VIII. ZÁRADÉK Ezt az alapszabályt a hitelszövetkezet december 15-én és március 9-én tartott közgyűlése állapította meg, melyet a közgyűlés december 20-n a 2/2007. számú határozatával, az 5/2008.(IV.30.) számú határozatával, a 10/2010.(V.26.) számú határozatával, valamint az 5/2011.(V.13.) számú határozatával módosított. Alulírott, Dr. Kiss Valéria jogtanácsos, mint a hitelszövetkezet cégbírósági eljárására meghatalmazott jogi képviselő, jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály aláírásával és ellenjegyzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény 51. /3/ bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Debrecen, május 13. jegyzőkönyv-hitelesítő levezető elnök

19 jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyvvezető Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt elkészítettem, és ellenjegyeztem Debrecenben, május 13. napján. Dr. Kiss Valéria jogtanácsos Dr. Magyar László Ügyvéd ig.sz.:0143