SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 SZENT LÁSZLÓ KATOLIKUS GIMNÁZIUIM, SZAKGIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KOLLÉGIUM és ÓVODA 4600 KISVÁRDA, Flórián tér 3. OM azonosító: SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályos: szeptember 1-től

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Jogszabályi háttér Az SZMSZ célja, feladata Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése, hatálya Az intézmény általános jellemzői A köznevelési intézmény alapadatai Az intézményi bélyegzők felirata Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény alapfeladatai Az intézmény működésének rendje A benntartózkodás rendje Tanulók Alkalmazottak Vezetők Munkarend Tanulók Alkalmazottak A jelenléti ív vezetésének szabályai A tanév rendje Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Délutáni tanulás: napközi, tanulószoba az általános iskolában Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók Kirándulások Egyéb rendezvények A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A benntartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az intézmény helyiségeinek használata Bérbeadás Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 17

3 5.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja, feladatai Az ellenőrzés célja Az ellenőrzés feladata Belső ellenőrzésre jogosultak A belső ellenőrzés kiemelt területei A belső ellenőrzés hatálya, módszerei, tapasztalatai Tanulók ellenőrzése Pedagógusok ellenőrzése, értékelése Munkatársak ellenőrzése, értékelése A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A köznevelési intézmény vezetője Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre A képviselet szabályai A kiadmányozás szabályai Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítési rendje A vezetők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az intézmény nevelőtestülete, döntési, véleményezési jogköre A nevelőtestület értekezletei Az intézményvezetés és a nevelőtestület kapcsolattartása Az alkalmazotti közösség, kapcsolattartás A tanulók közösségei Szülői közösségek, kapcsolattartás Kapcsolattartás a nevelők és a szülők között A diákönkormányzat A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 36

4 13. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében A nevelők szakmai munkaközösségei, kapcsolattartás Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok, kapcsolattartás A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Egészségügyi szolgáltatók Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai Gyermekvédelem Az intézményi védő, óvó előírások Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Tájékoztatás a pedagógiai programról (hol, milyen időpontban) Ügyek, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok Legitimációs záradék A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Fenntartói nyilatkozat MELLÉKLET Adat és iratkezelési szabályzat FÜGGELÉK Munkaköri leírásminták... 55

5 1. Bevezető A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda módosította Szervezeti és működési szabályzatát, amely módosítás nem jár fenntartói többletköltséggel Jogszabályi háttér A köznevelési intézmények működésének legfontosabb szabályait, szervezeti és eljárási kérdéseket a következő fontosabb jogszabályok határozzák meg: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), a 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) határozza meg. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet az iskolai sporttevékenységről szóló 34/2001. (IX.14.) OM-ISM rendelet 1.2. Az SZMSZ célja, feladata A nevelési-oktatási intézmények és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdése a következők szerint határozza meg nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmát a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,

6 e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, i)a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében, l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, m) az intézményi védő, óvó előírásokat, n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. Az SZMSZ-ben meghatározhatók azok az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az iskola, kollégium SZMSZ-e az előbbieken foglaltakon kívül meghatározhatja a következőket is: az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit, b) a felnőttoktatás formáit, c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

7 d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét, f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét 1.3.Az SzMSz elfogadása, jóváhagyása, megtekintése, hatálya A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, valamint módosítása a tantestület hatáskörébe tartozik. Elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet. A szervezeti és működési szabályzat nyilvános dokumentum. A tanulók és szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján és a KIR-ben. A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára és tanulójára nézve kötelező. Jelen szervezeti és működési szabályzat szeptember 1-jén lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szakmai vonatkozású belső szabályzatok megismerése és betartása kötelező az intézmény valamennyi dolgozójának, tanulójának, valamint mindazoknak, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, létesítményeit használják. Az SZMSZ belső jogi szabály, ennek értelmében a jogi magatartási szabályok megsértése jogi felelősséget (fegyelmi, munkajogi, szabálysértési, pénzügyi stb.) von maga után. A szabályzat megalkotása meghatározott eljárási rendben történik, elfogadása után kihirdetésre, nyilvánossá tételre kerül sor. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. A köznevelési intézmény alapadatai Az intézmény jellemzői Adatok Az intézmény neve Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda Székhelye 4600 Kisvárda, Flórián tér 3. Telephelye - Fenntartója Debrecen - Nyíregyházi Egyházmegye, 4024 Debrecen, Varga utca 4. Képviseletében eljáró személy Palánki Ferenc megyéspüspök Típusa többcélú köznevelési intézmény (gimnázium, szakgimnázium, általános iskola, kollégium, óvoda Elérhetőségei Telefon:

8 Fax: Weblap: Jogállása Egyházon belül működő jogi személy Gazdálkodásának formája Önállóan gazdálkodó egyházi fenntartású köznevelési intézmény Az alapító okiratról szóló határozat D/2017 száma Az alapító okiratának kelte 2017.február 15. Alapításának éve 1992 OM azonosító száma Az intézményi bélyegzők felirata Hosszú bélyegző: Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda 4600 Kisvárda, Flórián tér 3. OM azonosító: Telefon/Fax: Körbélyegző: Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda 4600 Kisvárda, Flórián tér 3. OM azonosító: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: az intézményvezető és megbízása alapján az intézményvezető-helyettesek és gazdaságvezető, iskolatitkárok Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok az alapító okirat a működési engedély az SZMSZ a pedagógiai program helyi tantervek a házirend az éves munkaterv 2.4. Az intézmény alapfeladatai óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás kollégiumi ellátás gimnáziumi nevelés-oktatás

9 szakgimnáziumi nevelés-oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, (különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek) 3. Az intézmény működésének rendje 3.1. A benntartózkodás rendje Tanulók Az intézmény épülete tanítási időben hétfőtől péntekig reggel 6.00 órától este óráig tart nyitva. A tanulók felügyeletét az intézmény 6.45 órától 17 óra 30 percig biztosítja a tanév során tanítási időben. A tanuló szülője, vagy törvényes képviselője köteles elvinni a tanulót az intézményből 17 óra 30 percig. A középiskolában tanulók felügyelete véget ér kor. Az óvodában való tartózkodás rendje: A tanulók intézményben tartózkodására vonatkozó szabályokat a házirend rögzíti. Az intézményt szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az intézmény vezetője által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre esetenként az intézmény vezetője adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. A tanítási szünetek, tanítás nélküli munkanapok időpontját - az adott tanév rendjéről kiadott miniszteri rendelet alapján - az éves munkatervben határozza meg az intézmény nevelőtestülete. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézmény vezetője határozza meg és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben munkanapokon, a titkárságon és a gazdasági irodában munkavégzés folyik. A szabadság kiadásának koordinálását a gazdaságvezető végzi az intézmény igazgatójának egyetértésével olyan módon, hogy a titkárság és a gazdasági iroda minden nap működni tudjon. A nyári szünidőben tanulók, szülők és alkalmazottak részére titkári ügyintézésre minden szerdán kerül sor Alkalmazottak Az alkalmazottak benntartózkodását a munkaköri leírásukban foglaltak határozzák meg Vezetők

10 Szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7 óra 30 perctől 16 óra 00 percig az intézmény vezetőjének, az igazgatóhelyetteseknek, vagy megbízottjuknak az intézményben kell tartózkodniuk az előre meghatározott rendnek megfelelően. A tanítási szünetek alatt az intézményvezető által meghatározott és kihirdetett módon tartózkodnak a vezetők az épületben Az óvodában való tartózkodás rendje Az óvoda hétfőtől-péntekig tartó ötnapos munkarenddel, folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári 3 hetes zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükséges felújítása, karbantartása, illetve a nagytakarítás. Igény esetén ettől eltérő zárva tartást is elrendelhet a fenntartó. A nyári zárva tartáson kívüli nevelés nélküli munkanapokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Erről a szülőket a szeptemberi szülői megbeszéléseken (majd 7 nappal a szünetelés előtt újra) tájékoztatni kell. Alacsony gyermeklétszám esetén a csoportok összevonhatóak. Napi rendszerességgel csoportösszevonás történik ; illetve között. A nyitva tartási idő: napi 10 óra 7 órától 17 óráig Munkarend Tanulók Az intézményben nevelt és oktatott tanulók helyi joggyakorlásának formáit, kötelességeik ellátási rendjét valamint a munkarend részletes szabályozását belső jogforrásként az intézmény Házirendje tartalmazza. A Házirend betartása a gyermekek, tanulók, szülők számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A tanulók munkarendjét is tartalmazó Házirendet minden tanév elején ismertetik a csoportvezetők, osztályfőnökök az év első foglalkozásán, osztályfőnöki óráján, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A Házirend egy példányát a beiratkozáskor minden tanulónak át kell adni. Az intézményben reggel 6.45 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épület rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek engedélyével hagyhatja el az intézményt. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában is adhat engedélyt az intézményvezető, vagy annak távollétében az intézményvezető-helyettesek az intézmény elhagyására. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári, illetve a gazdasági irodában történik, és 16 óra között. Reggeli ügyelet: 6.45 órától 7óra 45 percig tart. Délutáni ügyelet (az általános iskolában és óvodában): 16 órától 17 óra 30 percig tart.

11 3.2.2.Alkalmazottak Vezetők Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Szorgalmi időben, a központi épületben hétfőtől péntekig egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia reggel 7.30 és délután óra között. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után a foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükséges intézkedés megtételére. Foglalkozások előtt és után a működtető hatáskörébe tartozó bérbe adott helyiségek használata alatt a gazdaságvezető feladata az intézmény feladatellátási helyei biztonságos működésének fenntartása. Esetleges probléma előfordulásakor haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt és munkáltatója képviselőjét. Ha az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli ok miatt egyik sem tud az intézményben benntartózkodni, a szükséges intézkedések meghozatalára az intézmény igazgatója által kijelölt személy eseti (szóbeli vagy írásbeli) megbízással bíró munkaközösség-vezető vagy pedagógus alkalmazott jogosult. A vezetők egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el az intézményben, a tanév elején meghatározott vezetői benntartózkodási rendhez igazodva. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az intézményvezető által meghatározott módon. A nyári szünetben a vezetői ügyeletet a megjelölt napokon és időben kell megszervezni, a rend kifüggesztéséről gondoskodni Pedagógusok A pedagógusok jogait és kötelességeit a nemzeti köznevelési törvény 62. -a rögzíti. A munkaköri leírások tartalmazzák valamennyi munkakörhöz tartozó feladat-és hatásköröket, a felelősségi szabályokat. A pedagógusok munkaköri leírás mintái az SZMSZ függelékei, módosításuk a szabályzat módosítása nélkül történhet. A pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból és egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal való, szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettesek állapítják meg illetékességi területükön az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon közzétett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja számára is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. A pedagógusok munkarendjét a munkaköri leírásuk, a tantárgyfelosztásban, illetve az órarendben meghatározott feladataik határozzák meg. A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében.

12 A pedagógus az aznapi feladatokra felkészülten köteles az iskolában megjelenni, az első foglalkozás előtt 15 perccel, az ügyelet ellátása esetén az ügyelet kezdete előtt 5 perccel. Rendszeres késés fegyelmi intézkedést von maga után. A pedagógusok munkarendjének megtartásával kapcsolatos előírások A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt, ügyeletesi teendője esetén pedig annak kezdete előtt 5 perccel feladatellátási helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig telefonon, elektronikus levélben vagy smsben köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan két napot meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra, egyéb foglalkozás elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra, foglalkozás megtartására. A tanítási órák, foglalkozások elcserélését az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek indokolt esetben engedélyezik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra, egyéb foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül- a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy eseti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok jelenléte, aktív részvétele az alkalomhoz illő öltözékben kötelező. A pedagógus írásbeli kérésére a szabadság, gyermekápolási pótszabadság, fizetés nélküli szabadság kiadását az intézményvezető biztosítja. A pedagógusok a saját intézmény tanulóit magántanítványként nem taníthatják. A pedagógusok alapvető kötelessége, hogy a tanítványok haladását a jogszabályok szerint rendszeres szövegesen vagy osztályzatokkal értékeljék, valamint ezen kívül is számukra és a szülők számára visszajelzéseket adjanak az előrehaladás mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

13 Nem pedagógus dolgozók A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak és az egyéb dolgozók munkarendjét a MT rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működését szem előtt tartva. A munkaköri leírások tartalmazzák valamennyi munkakörhöz tartozó feladat-és hatásköröket, a felelősségi szabályokat. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető-helyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Rendkívüli távollét esetén a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak, egyéb dolgozók is kötelesek előző nap, vagy legkésőbb a tárgynapon 7.35-ig elektronikus levél, sms, vagy telefon útján az okról és a várható időtartamról tájékoztatni az illetékes intézményvezetőhelyettest vagy az intézményvezetőt. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 7.35-tól ig történik. A heti munkaidő beosztása: Iskolatitkárok heti 40 óra, Pedagógiai asszisztens heti 40 Rendszergazda heti 40 óra Könyvtáros heti 40 óra, 26 órában könyvtári nyitva tartás, könyvtári órák vezetése, a fennmaradó munkaidő 70%-ában munkahelyen végzett könyvtári munka, 30%-ában munkahelyen kívül végzett felkészülés, állománygyarapítás, könyvtárközi kapcsolatok Egyéb dolgozók heti 40 óra, intézményen belül munkavégzés A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak és az egyéb dolgozók munkaköri leírás mintái az SZMSZ függelékei, módosításuk a szabályzat módosítása nélkül történhet A technikai dolgozók (irodai dolgozók, takarítók, portás, karbantartók, dajkák stb.) munkarendjét a munkaköri leírások szabályozzák. A pedagógusok és nem pedagógus dolgozók konkrét napi munkabeosztásának összeállításnál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni A jelenléti ív vezetésének szabályai Az intézményen belül töltött munkaidő nyilvántartására, illetve azok elszámolására havi kimutatást kell vezetni a napló, valamint a tanórán kívüli és az egyéni foglalkozások nyilvántartó füzetei alapján. Erre a kimutatásra kerülnek a helyettesített órák is. A havi kimutatásokat az intézményvezető-helyettesnek kell leadni a tárgyhót követő 2 munkanapon belül. A munkaidő nyilvántartást személyenként, havonta egy lapon kell vezetni. Rögzíteni kell benne a napi benntartózkodás kezdetét és végét (óra, perc pontossággal) és összes időtartamát. Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a DÖK segítő tevékenység időtartamát, valamint az eseti helyettesítést a nyilvántartásra rá kell vezetni.

14 Az ellenőrzés kapcsán tapasztalt eltéréseket a pedagógus bevonásával az intézményvezetőhelyettesek egyeztetik, a hibát javíttatják. A technikai dolgozók jelenléti íve a portán kerül elhelyezésre, amelyet a munkába való belépéskor aláírásukkal igazolnak. A jelenléti ívet a portás minden reggel 7.45-kor leadja a gazdasági vezetőnek. A jelenléti ív vezetéséért felelősség terheli a dolgozót az ellenőrzésért a gazdasági vezető Az óvodapedagógus, pedagógiai asszisztens, dajka, dolgozók az ebédidőt a gyermekek között töltik, így a Mt szerinti 20 perc munkaszünet rájuk nem vonatkozik A tanév rendje A tanév rendjét a mindenkori, az adott tanév rendjéről kiadott miniszteri rendelet szabályozza. Az éves munkaterv ennek alapján készül el Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete Az intézményben a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. A tanítási órák 45 percesek. A tanítási órák és az egyéb foglalkozások közti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét a házirend határozza meg. A tanulási idő, illetve a szabadidős foglalkozások időpontja a mindenkori órarend függvényében kerül kialakításra. Az egyéb foglalkozásokat 7 óra 45 perctől 16 óra 30 percig kell megszervezni, a tantárgyfelosztás függvényében. Az iskolában a tanulók számára a tanórán kívüli állandó, eseti, illetve időszakos foglalkozások működhetnek, amely foglalkozásokat az intézmény pedagógiai programja szabályoz Délutáni tanulás: napközi, tanulószoba az általános iskolában A napközibe, tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján, szükség esetén az osztályfőnök, illetve az iskolavezetés javaslatára. A felvételt az intézményvezető hagyja jóvá. A csoportok összeállításánál az iskolavezetés figyel arra, hogy lehetőleg azonos évfolyamú, illetve azonos délutáni elfoglaltságú tanulók kerüljenek egy csoportba. A délutáni munka zavartalansága érdekében a portán kifüggesztett időpontokban lehet elvinni a gyerekeket a napköziből. A pedagógus csak a szülő előzetes írásbeli nyilatkozata alapján engedheti haza a gyermeket. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök A tehetségfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások, szakkörök megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A foglalkozásokra való jelentkezés

15 a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes, a tanév elején történik, egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni Versenyek, vetélkedők, bemutatók Az intézmény tehetséges tanulói tanulmányi, sport és kulturális versenyeken vesznek részt. A legtehetségesebb tanulókat az intézményen kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, ill. a szaktanárok a felelősek Kirándulások Az osztályfőnökök a tantervi követelmények, illetve pedagógiai program teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulás idejét az éves munkatervben határozzuk meg. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnökök az osztályfőnöki munkatervükben rögzítik. A tanulmányi kirándulás tervét a munkatervben meghatározott időpontig, illetve a kirándulás megkezdése előtt minimum 1 héttel az osztályfőnök az intézmény vezetőjének leadja. Az óvodapedagógusok a nevelőmunka elősegítése érdekében csoportjaik számára kirándulást szerveznek, a pedagógiai programban meghatározottak szerint Egyéb rendezvények Az intézményben bármilyen rendezvényt csak az intézményvezető előzetes engedélyével lehet szervezni. A rendezvény ideje alatt a felügyeletről, az épület állagmegóvásáról a rendezvény szervezője gondoskodik, azért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. 4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel 4.1. A benntartózkodás rendje A tanév elején az intézményvezető az éves munkatervben megállapítja a szülői értekezletek, fogadóórák és egyéb olyan alkalmak időpontját, melyen a szülők, hozzátartozók az intézményben tartózkodhatnak. Az intézmény épületében az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak az igazgató engedélyével. Az ügyeletes portás az iskolát 7.45 óra és 16 óra között zárva tartja. Az intézménybe érkező és tanulói- vagy jogviszonnyal nem rendelkező személyeket köteles a portás a az intézmény portájánál megkérdezni, milyen céllal, kihez jöttek,majd a bejárat zárva tartása mellett bekísérni a keresett személyhez. Tanulói- vagy jogviszonnyal nem rendelkező személy felügyelet nélkül nem tartózkodhat az épületben, kivéve a fenntartó képviselőjét, valamint engedéllyel a tanulók

16 szüleit, törvényes képviselőjét. Az intézménybe történő belépés az udvar felőli kapunál történik, ahol a portaszolgálat is működik. A belépő személyek, autók ellenőrzése a portás feladata. Az általános iskolás gyermekek szülei gyermeküket az általános iskolai épület bejáratánál, vagy kedvezőtlen időjárás esetén az aulában várhatják meg. A tanterembe nem mehetnek be, csak külön engedéllyel. Telefonon jelzi a portás a napközis illetve tanulószobás nevelőnek, ha a szülő megérkezett gyermekéért. A fogadóórák és szülői értekezletek alatt az iskola nyitva áll a szülők részére, de a portás felügyeli a beérkező személyeket. Első osztályosaink szülei az első két hétben kísérhetik el gyermekeiket a tanteremhez. Ha gyermeküket szeretnék a tanóráról vagy foglalkozásról elvinni, ezt az osztályfőnök, napközis nevelő vagy intézményvezető, ill. intézményvezető-helyettes engedélyével tehetik, akinek ezt előtte írásban jelezni kell. A szülők óvodai tartózkodásáról, a gyermekek óvodai érkezéséről és távozásáról az óvoda házirendjében foglaltak a mérvadóak Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használati rendje Az intézmény helyiségeinek használata Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az intézményi SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az intézményt, annak helyiségeit a házirendben meghatározott módon használhatják. Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében. Az intézmény helyiségeit csak előzetes intézményvezetői engedéllyel lehet használni, az intézményvezető által meghatározott rend szerint. Térítésmentesen használhatja: az iskolaorvos, a védőnő. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az intézmény ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható Bérbeadás Az intézmény helyiségeit külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja.

17 Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek bérbeadása az intézményvezető egyetértésével a fenntartó joga és felelőssége. Az intézmény vagyona a fenntartó vagyonkezelésébe tartozik, így bérbeadása a fenntartó egyetértésével lehetséges. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. A bérbeadás során belépő személyek felügyeletéről a bérlő gondoskodik, értük ő felel. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek állagmegóvásáért a bérbeadás esetén a bérlő anyagi felelősséggel tartozik Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézményben csak az intézmény értékrendjének megfelelő a tanulóknak szóló, az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, közéleti-, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható. A reklámmal kapcsolatos hirdetések, plakátok intézményben való elhelyezését az intézményvezető engedélyezheti. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének célja, feladatai A pedagógus munkájának értékelése lehetőséget ad arra, hogy fejlődését folyamatosan nyomon lehessen követni. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért, hatékony működtetéséért az intézményvezető felel. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszereit, ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt Az ellenőrzés célja biztosítani az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését, segíteni az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, megfelelő információt adni az intézményvezetőség számára a pedagógusok munkavégzéséről, kellő mennyiségű adatot és tényt nyújtani a külső és belső értékelések elvégzéséhez Az ellenőrzés feladata Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg.

18 A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: - az általános igazgatóhelyettes, - az oktatási igazgatóhelyettes, - a gazdasági vezető, - a kollégiumi munkaközösség vezetője, - az óvoda vezetője - a munkaközösség-vezetők, - az osztályfőnökök, - a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: - tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), - tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, - a digitális napló folyamatos ellenőrzése, - az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése Belső ellenőrzésre jogosultak intézményvezető intézményvezető-helyettesek munkaközösség-vezetők az intézményvezető által megbízott pedagógus a fenntartó belső ellenőre Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek és a gazdasági vezető munkáját, ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézményvezető-helyettesek, a munkaközösség-vezetők a megbízásukból adódó területen végzik az ellenőrzést.

19 5.3. A belső ellenőrzés kiemelt területei Minden alkalmazottra vonatkozóan: munkafegyelem, elkötelezettség, példamutatás szakmai tudás alkalmazása, az elvégzett munka minősége segítőkészség, pontosság, megbízhatóság, felelősségvállalás együttműködés kommunikáció, kapcsolatok kezelése: kapcsolat a munkatársakkal, felettesekkel, a gyerekekkel, tanulókkal, szülőkkel komplexitás Pedagógusokra vonatkozóan: a nevelő és oktató munka színvonala tanítási órákon, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon: a tanulók, gyermekek személyiségének fejlesztése a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység felzárkóztató tevékenység tervezőmunka felépítettség, szervezés alkalmazott módszerek motiválás értékelés tanulói munka, munkafegyelem eredményesség a pedagógiai program, helyi tanterv tükrében osztályfőnöki tevékenység, közösségépítés a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció a tanterem, folyosó rendezettsége, dekorációja a tanár-diák kapcsolat Egyéb: Gazdasági ügyek Intézményi adminisztráció 5.4. A belső ellenőrzés hatálya, módszerei, tapasztalatai Az általános ellenőrzési feladatokat, az ellenőrzésben részt vevők jogait és kötelességeit a vonatkozó jogszabályok alapján a pedagógiai programban, illetve az éves munkatervben leírtak alapján kell elvégezni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését az intézményi munkaterv határozza meg, melynek elkészítéséért az intézményvezető a felelős Tanulók ellenőrzése A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Az ellenőrzés és értékelés módját, valamint a magatartás és a szorgalom minősítésének elveit a pedagógiai program tartalmazza.

20 5.6. Pedagógusok ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés módszerei: a tanórák/foglalkozások látogatása, dokumentumok vizsgálata, tanulók munkáinak vizsgálata, önértékelés, interjú, beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni Munkatársak ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés módszerei: a gazdasági ügyek, illetve adminisztráció áttekintése, szúrópróbaszerű, illetve tételes ellenőrzése, dokumentumok vizsgálata, beszámoltatás szóban és írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel meg kell beszélni. 6. A tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Intézményünknek nincsenek tagintézményei, intézményegységei, így a kapcsolattartás rendje fejezet nem releváns. 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 7.1. A köznevelési intézmény vezetője Felelős az intézmény katolikus szellemiségének kialakításáért és megőrzéséért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének

21 működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre átruházhatja.. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző, és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az intézményvezető jogköre és feladatai Az intézményvezető munkáját a vonatkozó jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki. Az intézményvezető felett (valamint az intézmény alkalmazottjai felett is) a munkáltatói jogokat a Tankerületi Központ igazgatója gyakorolja. Az intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű működéséért, a Tankerületi Központ által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, a fenntartó szervezeti és működés szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a fenntartó egyetértése után, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője felel továbbá: a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, 7.2. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből

22 átadja az alábbiakat. az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, az igazgatóhelyettes számára a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a gazdasági vezető számára a szóbeli egyeztetést követően az élelmiszerszállítási szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését, a gazdasági vezető számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. az igazgatóhelyettes számára a kollégiumi felvételekről történő döntés jogát az óvodát vezető igazgató helyettesnek az óvodai neveléssel kapcsolatos kérdésekben az intézmény képviseletét, az óvodai rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - a kollégiumi munkaközösség vezetője, - az intézményegységként működő óvoda vezetője, - az alsós munkaközösség vezetője - a gazdasági vezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató javaslatára a fenntartó bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozóknak a munkáját a gazdasági vezető irányítja. A gazdasági vezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az élelmiszerszállítási szerződések megkötésére, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére.