SZELLEMI TULAJDON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK FENYEGETÉSÉRTÉKELÉS 2019 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 SZELLEMI TULAJDON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK FENYEGETÉSÉRTÉKELÉS 2019

2 Ez az Europol és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) által partnerségben készített fenyegetésértékelés naprakész információkkal szolgál a politikai döntéshozók, a bűnüldöző hatóságok és általában a nyilvánosság számára a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények Európai Unión (EU) belül tapasztalható legújabb tendenciáiról és jelenlegi hatásáról. A jelentés az Európai Uniót érintő hamisításra és kalóztevékenységre összpontosít, továbbá értékelést nyújt az e hamisítás és kalóztevékenység által különféle termékágazatokban okozott fenyegetésről és a bűnüldözési területet befolyásoló vagy arra hatást gyakorló átfogó tényezőkről. A közösen készített két korábbi, 2015-ben és 2017-ben közzétett helyzetjelentésre épül. A hamisított és a kalózáruk az Európai Unióba behozott termékek akár 6,8%-át is kitehetik, összértékük így 121 milliárd eurót tesz ki. Az elmúlt években jelentősen megnőtt ez az összeg. A vámhatóságok 2013 óta évente egyre kevesebb alkalommal foglaltak le hamisított árukat az Európai Unióban, noha a lefoglalt árucikkek száma és becsült értéke lassabb ütemben csökkent, sőt 2015-ben és 2016-ban átmenetileg újra nőtt. E némileg csökkenő tendencia mögött a műveletek hatékonyságának folyamatos növekedése áll, amit az egyes esetekben és eljárásokban lefoglalt árucikkek száma és értéke is tükröz. A hamisított árucikkek többsége még mindig Kínából származik, jóllehet bizonyos termékkategóriák esetében más országok is jelentős kibocsátók. A hamisítók gyakran bonyolult kereskedelmi útvonalak igénybevételével juttatják el áruikat a gyártó országból a célpiacokra. A hamisított áruk Európai Unióba való szállítása ugyan továbbra is többnyire ömlesztve, teherfuvarozással zajlik, az elmúlt években viszont erőteljes növekedés volt megfigyelhető az expressz fuvarozásban. A kisméretű csomagokkal bonyolított kereskedelem hirtelen bővülése a hamisított árukat értékesítő online piacterek elszaporodásával van összefüggésben. A közelmúltban Kína és az Európai Unió között nyílt új szárazföldi útvonalak, különösen a növekvő számú vasúti összeköttetések lehetőséget kínálhatnak a hamisítók számára, hogy változatosabb útvonalakat és szállítási módokat vegyenek igénybe. A fejlettebb technológia megjelenése komoly hatást gyakorolt a hamisítás jellegére és terjedelmére. A hamisítók a bevett és a terjedőben lévő felületeket használják ki, amelyeken keresztül könnyebben, a fogyasztók egyre szélesebb köre számára tudják hirdetni, értékesíteni és forgalmazni a hamisított és kalózárukat. A hamisított áruk online piactereken keresztüli értékesítésének ez a növekedése nem újkeletű, hanem tartós tendenciát mutat. Az elmúlt években a különösen a közösségi médiában elérhető piacterek váltak olyan kiemelt felületté, amelyen keresztül a hamisítók nagyszámú fogyasztót érhetnek el, miközben általában csekély a kockázata annak, hogy a bűnüldöző hatóságok ezt észlelnék. A hamisított és kalózáruk sötét neten (darknet) keresztül folytatott kereskedelme viszonylag elszigetelt jelenség. A szellemi tulajdon elleni bűncselekmények komoly gazdasági következményekkel járnak, ugyanis a jogszerűen működő vállalkozásokat bevételtől, a kormányzatokat pedig adóbevételtől fosztják meg. A hamisított áruk a gazdasági károkon túlmenően súlyosan veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét és 2

3 biztonságát, és a környezetre is ártalmas hatást gyakorolhatnak. Az elmúlt években a hamisítás egyre többféle árut érintett. A hagyományos luxuscikkek mellett különféle hétköznapi árucikkek is a hamisítók célkeresztjébe kerülnek. Ilyen termékek többek között a kozmetikumok, az elektronikus alkatrészek, az élelmiszerek és italok, a növényvédő szerek, a gyógyszerek, a dohánytermékek, a játékok és a járműalkatrészek. Az elektronikai cikkek árukategóriájában egyre nagyobb méreteket ölt a hamisítás. A gyakori példák között említhetők a mobiltelefonok és azok alkatrészei, különösen a töltők, valamint a számítógépes berendezések. Ezeket a termékeket gyakorta az interneten keresztül értékesítik, és közvetlenül szállítják különböző ázsiai országokból az uniós fogyasztóknak. A közelmúltban a hamisított félvezetők észlelése is megszaporodott. Mivel ezeket az árukat széleskörűen használják a közlekedési ágazatban, de sebészeti műszerek alkatrészeként kórházakban is, ezért jelentős veszélyt jelentenek az egészségre és a biztonságra. Az élelmiszerek és italok még mindig különösen népszerűek a hamisítók körében: az Európai Unió egyre inkább válik a hamisított élelmiszerek és italok egyik fő célpiacává. Az észlelt hamisított élelmiszerek és italok között vannak csecsemőknek szánt tejporok, leveskockák, sajtok, kávék, olívaolajok és tészták is. Több ilyen áru került élelmiszerüzletek és áruházak polcaira, ami jelzi, hogy ezek a termékek még a jogszerű ellátási láncba is bejutnak. Mivel a hamisított áruk szinte mindig gyenge minőségűek, és nem higiénikus körülmények között készülnek, súlyos kockázatot jelenthetnek a fogyasztók egészségére és jóllétére. Egyes esetekben a hamisított élelmiszerek még veszélyes vagy káros összetevőket is tartalmaztak. A bűnüldöző hatóságok rendszeresen találnak a hamisított élelmiszerek és italok mellett más jellegű hamisított árukat, ami rávilágít arra, hogy gyakran bűnszervezetek is részt vesznek a legkülönfélébb hamisított áruk egyre szélesebb körének kereskedelmében. Általában véve megfigyelhető, hogy az élelmiszer-hamisítással foglalkozó bűnszervezetek egyre professzionálisabbá válnak. Az élelmiszerek mellett a hamisított alkoholtartalmú italok is jelentős kockázatot jelentenek az uniós fogyasztókra nézve. Az égetett szeszes italok és a borok különösen népszerűek a bűnszervezetek által hamisított áruk között. Gyakran töltenek olcsó borokat drága borok hamis címkéjével ellátott üvegekbe, néhány esetben pedig még tiszta alkoholt is adnak a hamisított égetett szeszes italokhoz. A gyártási módszerek az utóbbi években egyre kifinomultabbá váltak, olyannyira, hogy egyes bűnszervezetek saját gyártósorokat üzemeltetnek, amelyek még a termékek csomagolását és címkézését is elvégzik. Másik módszerük, hogy jogszerűen működő gyártósorokat vesznek igénybe heti vagy havi egy alkalommal hamisítványok gyártására. A luxustermékek, ruházati cikkek és kiegészítők hagyományosan a legnépszerűbb (és változatlanul a leggyakrabban észlelt) termékkategóriák közé tartoznak a hamisított áruk között. Ez elsősorban az interneten keresztül leadott, majd posta- vagy futárszolgálattal teljesített kis megrendelések nagy számának tudható be. Emellett a jelek szerint az Európai Unión belül is megélénkült a hamisított ruházati cikkek előállítása, ugyanis bűnszervezetek hamis címkékkel látnak el importált, márkajelzés nélküli ruházati cikkeket. Ezzel a módszerrel csökken a kockázata annak, hogy a hatóságok szállítás során észlelik a ruhákat. 3

4 A növényvédő szerek jelenleg a világ legszigorúbban szabályozott termékei közé tartoznak, tehát nem meglepő, hogy különféle hamisítványok kereskedelme zajlik az Európai Unióban. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lefoglalások száma, ami egyrészről a probléma fokozódására, másrészről az ipari szereplők és az illetékes hatóságok tudatosságára utal. Ezek az áruk rendszerint nem esnek át hatósági bevizsgáláson és engedélyezésen, és kevesebb hatóanyagot vagy több mérgező összetevőt tartalmazhatnak. Elpusztíthatják a növényeket, károsíthatják a termőföldet, és súlyos hatással lehetnek a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók egészségére. A növényvédő szerek hamisításával foglalkozó bűnszervezetek hamis márkajelzésű vagy nem az EU hivatalos nyelvén készült címkével, gyakran a párhuzamos kereskedelmi rendszert kihasználva értékesítik termékeiket. Egyre több esetben fordul elő, hogy csak a szükséges összetevőket importálják, a hamisított növényvédő szereket pedig már az Európai Unión belül állítják elő. A hamis gyógyszerek fokozódó fenyegetést jelentenek az Európai Unió számára, e tekintetben ugyanis számos tagállam érintett. A gyógyszerek széles és egyre változatosabb köre kerül a hamisítók célkeresztjébe. A merevedési zavar kezelésére szolgáló gyógyszerek hagyományosan a legelterjedtebb hamis gyógyszerfajták közé tartoznak, de egyre több esetben észlelhetők a hamisított teljesítményfokozó szerek, például az anabolikus szteroidok és a doppingszerek. Ezek a gyógyszerek nyilvánvalóan súlyos hatást gyakorolhatnak a fogyasztók egészségére. A súlyos betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek hamisítványainak gyakoribb észlelése, és a jogszerű ellátási láncot érintő események szaporodása különösen aggasztó tendenciára utal. A bűnszervezetek esetlegesen titkos laboratóriumokban gyártanak hamis gyógyszereket, importálják a hamis gyógyszereket, vagy a jogellenesen eltérített gyógyszereket értékesítik hamisított márkajelzés és csomagolás használatával. Gyártás esetében a gyógyszereket és a csomagolást előállíthatják ugyanazon a helyen vagy eltérő helyeken, de akár különálló bűnszervezetek is együttműködhetnek az előállításban. A hamis gyógyszerek gyártásával foglalkozó bűnszervezetek egy része különféle szintetikus kábítószereket is előállít. A hamisítók egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak, magasan képzett munkavállalókat alkalmaznak, és saját gyártósorokat hoznak létre. A kisméretű csomagokban talált hamis gyógyszerek is megszaporodtak, amihez hozzájárul az engedély nélküli, szabályozatlan internetes gyógyszertárak folyamatos terjeszkedése. Az internet térhódításával a hamisítók egyedi lehetőségekhez jutottak a kalózkodásra, könyvek, játékok, filmek és zene engedély nélküli értékesítése és terjesztése révén. Az ilyen jogellenes digitális tartalmakat BitTorrent-portálokon és fájlmegosztó (P2P) hálózatokon keresztül terjesztik, de felhőtárhelyeket is egyre gyakrabban használnak erre a célra. E felületek tulajdonosai digitális hirdetésekkel termelnek nyereséget, köztük gyakran előfordulnak vezető márkák nagy nyilvánosságnak szánt reklámjai is. Ezeket a honlapokat sok esetben arra is használják, hogy adathalászatot kíséreljenek meg a fogyasztókkal szemben, vagy rosszindulatú szoftvereket terjesszenek. A közelmúltban az internetprotokoll-alapú televíziózási (IPTV) technológia jogellenes használata is egyre többször volt észlelhető. Számos ilyen esetben a szerverek nem abban az országban működnek, ahol az előfizetéseket értékesítik, ami különösen megnehezíti a bűnüldöző hatóságok számára, hogy felderítsék a mögöttük álló bűnözőket. 4

5 A hamisított dohánytermékek többnyire cigaretták száma immár negyedik éve csökken. Mindazonáltal a cigaretták 2017-ben változatlanul a harmadik helyen álltak a leggyakrabban észlelt hamisított áruk rangsorában. A hamisított cigaretták behozatalában ugyan visszaesés volt tapasztalható, az elmúlt néhány évben viszont jelentősen megélénkült a hamisított cigaretták Európai Unión belüli gyártása. Ezek a jogellenesen működő üzemek egyre kifinomultabbá és korszerűbbé válnak, és akár napi kétmillió szál cigaretta előállítására is képesek. A kelet-európai országok bűnüldöző hatóságainak határozott fellépése következtében immár a legváltozatosabb helyeken folyik a dohánytermékek jogellenes előállítása az Európai Unióban. A hamisított cigarettákat többnyire még mindig az utcán értékesítik, ugyanakkor élénkülés tapasztalható az online kereskedelem és kisméretű csomagban történő szállítás terén. Végezetül pedig az utóbbi években jelentősen megnőtt az észlelt hamisított járműalkatrészek száma. A hamisítók különféle autóalkatrészeket, köztük tárcsafékbetéteket, légzsákokat és szűrőket gyártanak. A hamisított autóalkatrészek számának növekedése mögött e termékek online kereskedelmének bővülése áll. A legtöbb ilyen áru nem felel meg az elfogadott biztonsági normáknak, ami akár a járművek halált okozó meghibásodásához is vezethet. Az autóalkatrészek mellett a hamisított felső kategóriás közúti kerékpárok és kerékpártartozékok, például bukósisakok is észlelhetők voltak. A hamisított áruk piaca továbbra is rendkívül jövedelmező, ugyanis lehetőségeket kínál a bűnözőknek arra, hogy csekély kockázat mellett hatalmas nyereségre tegyenek szert. A legtöbb hamisításhoz kapcsolódó bűncselekményt kétségkívül bűnszervezetek követik el, és általában véve megfigyelhető, hogy ezek a szervezetek egyre professzionálisabbakká válnak. Az uniós piacon elérhető hamisított és kalózáruk köre folyamatosan bővül, és a luxustermékektől a közönséges, hétköznapi árucikkekig terjed. A gazdasági károkon túlmenően számos ilyen termék a környezetre, valamint a fogyasztók egészségére és biztonságára is súlyos fenyegetést jelenthet, ezért egyértelmű, hogy határozott erőfeszítésekre van szükség a bűnözés e válfaja elleni küzdelemben. 5

6 SZELLEMI TULAJDON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK FENYEGETÉSÉRTÉKELÉS június Vezetői összefoglaló