D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS

Átírás

1 Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS Hatályba lépés időpontja: év december hó 31. nap

2 Pótlékok és módosítások előjegyzése Tételszám A módosítás száma MÁV Értesítő éve, száma A módosítás tárgya, pótlék száma 1. P-6268/2006. Hatálybalépés. 2

3 Tartalomjegyzék 1. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA, AZ UTASÍTÁS HATÁLYA, ISMERETE, MÓDOSÍTÁSA A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA AZ UTASÍTÁS HATÁLYA AZ UTASÍTÁS ISMERETE AZ UTASÍTÁS HATÁLYBA LÉPTETÉSE, MÓDOSÍTÁSA A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT SZERVEZETE FŐPÁLYAMESTERI SZAKASZON Vonalgondozó Hídvizsgáló Pályamester Hidász pályamester Főpályamester Hidász főpályamester MÉRNÖKI SZAKASZON Pályás szakaszmérnök Hidász szakaszmérnök Vezetőmérnök PÁLYAVASÚTI TERÜLETI KÖZPONTBAN Pályás üzemeltetési mérnök Hidász üzemeltetési mérnök Hídszakértő mérnök Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS VIZSGÁLATAI GYALOGBEJÁRÁS A vonalgondozó gyalogbejárása A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása KITÉRŐVIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából A kitérővizsgálatok típusai Kitérővizsgálat megszemléléssel Egyszerűsített kitérővizsgálat Kitérővizsgálat beméréssel

4 Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések Sarukidobó szerkezetek vizsgálata MOZDONYMENET, VONALBEUTAZÁS Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK FELÜGYELETE Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere Mérnöki létesítmények ellenőrzése A mérnöki létesítmények vizsgálata Vasúti hidak vizsgálata Alagút vizsgálat Tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálata MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek vizsgálata Mérnöki létesítmények gondozása VÁGÁNYGEOMETRIAI MÉRÉSEK A gépi vágánymérések általános előírásai Normál nyomtávolságú vasutak vágánymérése Keskeny nyomtávolságú vasutak vágánymérése Széles nyomtávolságú vasutak vágánymérése ROLA vágányok mérése ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT ŰRSZELVÉNY MÉRÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK Szabad űrszelvény mérés Űrszelvény vizsgálat EGYÉB VIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK Síndilatációs készülékek vizsgálata Fordítókorongok vizsgálata Tolópadok vizsgálata Vasúti járműmérlegek vizsgálata Gurítódomb és emelt kihúzó vágányok szintezése Folyamatos sebességszabályozó berendezések vizsgálata Sínkenő berendezések vizsgálata Sínkopás mérések végzése Vasúti átjárók, kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA VIZSGÁLATA FOKOZOTT FELÜGYELET FOKOZOTT FELÜGYELET RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK IDEJÉN

5 4.2. FOKOZOTT FELÜGYELET RAKSZELVÉNYEN TÚLÉRŐ, TÚLSÚLYOS KÜLDEMÉNYEK, VAGY KÜLÖNLEGES PRÓBAMENETEK KÖZLEKEDTETÉSE ESETÉN FOKOZOTT FELÜGYELET MELEG ÉS HIDEG IDŐJÁRÁS ESETÉN FOKOZOTT FELÜGYELET MŰSZAKI OK MIATT ÉPÍTÉSI- FELÚJÍTÁSI- KARBANTARTÁSI MUNKÁK ALATTI PÁLYARÉSZEK FELÜGYELETE KIVITELEZŐ A MÁV ZRT. SZERVEZETI EGYSÉGE, VAGY ÉRVÉNYES MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁVAL ÉS ÉRVÉNYES KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ Általános szempontok A kivitelező felelőssége A pályafenntartási szakszolgálat ellenőrzési kötelezettsége Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletének ellátása MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁKKAL (KÉPESÍTÉSSEL) NEM RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ A VASÚTI PÁLYA PRÓBAÜZEMI ÉS IDEIGLENES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN A kivitelező által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Mérnöki szakasz által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Az üzemeltetési alosztály által végzett ideiglenes forgalomba helyezés MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK PRÓBAÜZEMI, IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN MELLÉKLETEK I. SZ. MELLÉKLET: IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK JEGYZÉKE II. SZ. MELLÉKLET: KIEMELT ÁLLOMÁSOK ÉS RENDEZŐPÁLYAUDVAROK JEGYZÉKE III. SZ. MELLÉKLET: GYALOGBEJÁRÁSI JEGYZŐKÖNYV IV. SZ. MELLÉKLET Egyszerű kitérővizsgálati adatlap Átszelési kitérővizsgálati adatlap Vágányátszelés vizsgálati adatlap V. SZ. MELLÉKLET: SARUKIDOBÓ SZERKEZET VIZSGÁLATI ADATLAP VI. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLÓI VIZSGÁLATI ADATLAP VII. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIII. SZ. MELLÉKLET: TÁM-, BÉLÉSFAL, KŐRAKAT, SZÁRÍTÓ TÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP

6 IX. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG, FORDÍTÓKORONG VIZSGÁLATI ADATLAP X. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD-, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG-, FORDÍTÓKORONG SZERKEZETVIZSGÁLATI ADATLAP XI. SZ. MELLÉKLET : SÍNKOPÁS MÉRÉSI ADATLAP XII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ RÁLÁTÁSI HÁROMSZÖGEI XIII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP XIV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV TARTALMI ELŐÍRÁSAI XV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI ENGEDÉLY XVI. SZ. MELLÉKLET: IDEIGLENES/VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSI VAGY PRÓBAÜZEMI JEGYZŐKÖNYV XVII. SZ. MELLÉKLET: KAPCSOLÓDÓ UTASÍTÁSOK, ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK JEGYZÉKE

7 1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata, az Utasítás hatálya, ismerete, módosítása 1.1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata A pályafelügyelet a vasúti vágányok és tartozékainak állandó és eseti ellenőrzését, vizsgálatát biztosító a pályahibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló tevékenység. A pályafelügyeleti munka több szinten való elosztása, az egyes szintek önálló felelőssége biztosítja a pályahibából eredő balesetek megelőzését. A pályafelügyeleti szolgálat ellátása fegyelmezett, utasításszerű munkát kíván meg a felügyeleti munkában részvevő dolgozóktól, melynek minden szinten érvényt kell szerezni. A pályafelügyeleti szolgálat ellátásánál a legkisebb mulasztást sem szabad megtűrni. Ezt az elvet következetesen kell alkalmazni. A pályafelügyeleti munka alapja a balesetek megelőzésének és a tervszerű munkáltatásnak. Ezért a vizsgálatok és ellenőrzések során a pályáról való információgyűjtés tudatosan, a felhasználás figyelembevételével történik. A vizsgálatok eredményeit, a mérések adatait úgy kell rögzíteni, hogy a pálya állapota és annak állapotváltozása megállapítható legyen. Így a pályaállapot ismeretében a forgalombiztonság fenntartásához szükséges feladatok meghatározhatók Az Utasítás hatálya Az Utasítás előírásai V 160 km/h sebesség tartományra érvényesek. Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt. üzemeltetésében lévő keskeny, normál, széles nyomtávolságú országos, és saját célú vasúti pályahálózatra. Hatálya nem terjed ki a felsővezetéki, távközlési, biztosítóberendezési létesítményekre és vasúti épületekre. A határállomások és az országhatár közötti pályarészek felügyeletét ugyancsak az Utasítás előírásai szerint kell végrehajtani. Az Utasítás szöveges előírásokból és mellékletekből áll. A pályafelügyeleti vizsgálatok megtörténtét az I. sz. melléklet szerinti táblázatos kimutatásba kell bejegyezni, az időpont feltüntetésével. A mérések, vizsgálatok eredményeit a különböző felügyeleti nyilvántartásokban olvashatóan, aláírással hitelesítve kell rögzíteni. A szükséges javításokat szintén aláírással hitelesítve kell megtenni. 7

8 1.3. Az Utasítás ismerete A pályafelügyeleti szolgálat végrehajtását szabályozó D.5. sz. Utasítást minden, a pályafelügyeletet szabályozó, irányító, ellenőrző és ellátó dolgozónak rendelkezésére kell bocsátani, kivéve a vonalgondozókat, akiket a D.1. sz. Utasítással kell ellátni. Az átvett utasítást minden dolgozó köteles megőrizni és abban a szükséges módosításokat a kiadásra kerülő előírások figyelembevételével, átvezetni. Az utasítás módosításainak megtörténtét az arra kötelezett dolgozóknak ellenőrizni kell. Az Utasítás tartalmát a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek, üzemeltetési mérnöknek, pálya- és mérnöki létesítményi üzemeltetési alosztályvezetőnek, területi hidász mérnöknek, üzemeltetési osztályvezetőnek, valamint a PML Igazgatóság arra kötelezett dolgozóinak teljes egészében ismernie kell. Más dolgozók csak a munkakörükhöz tartozó előírásokat kötelesek ismerni. Az Utasítás ismeretéről a vezetőmérnök, az üzemeltetési mérnök, az alosztályvezető, a területi hidász mérnök ellenőrzése során köteles meggyőződni. A pályafelügyelet ellátásával, ill. ellenőrzésével kapcsolatos munkakörbe történő beosztásra kijelölt dolgozót a pályafelügyeleti előírások ismeretéből a munkáltatói jogkör gyakorlója, az érvényes oktatási utasításban foglaltak szerint vizsgáztatni köteles. A pályafelügyeleti ellenőrzések, vizsgálatok során be kell tartani a MÁV Munkavédelmi Szabályzat, és a Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata vonatkozó előírásait Az Utasítás hatályba léptetése, módosítása Az Utasítást hatályba léptetni, módosítani csak a Közlekedési Főfelügyelet jóváhagyását követően, a MÁV Értesítőjében történő rendelkezés kiadásával lehet. A módosításoknak folyamatos sorszámot kell adni, és azt az Utasítás Pótlékok és módosítások előjegyzése táblázatában kell előjegyezni. 8

9 2. A pályafelügyeleti szolgálat szervezete A pályafelügyeleti szolgálat ellátását a főpályamesteri szakaszok vonalgondozó, hídvizsgáló, pályamester, főpályamester, hidász pályamester, hidász főpályamester, a mérnöki szakaszok szakaszmérnök, hidász szakaszmérnök, vezetőmérnök, valamint a területi központ hídszakértő mérnök beosztású dolgozói végzik. Feladatuk a pályafelügyelet Utasításban rögzítettek szerinti ellátása, és az irányításuk alá tartozó dolgozók ellenőrzése. A pályafelügyeleti szolgálat ellenőrzését a Pályavasúti Területi Központ arra kötelezett dolgozói végzik. A pályafelügyelet szabályozása, az Utasítás kiadása, és az esetleges módosítás kezdeményezése a PML Igazgatóság feladata. Az Utasítás módosításait a közlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni Főpályamesteri szakaszon Vonalgondozó Feladata a részére kijelölt vonal, ill. vágányrészek felügyelete, és az előírt időszakos vizsgálatok végrehajtása, továbbá a felügyelet végzésével párhuzamosan, vagy azt követően rövid időn belül a kis volumenű hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, ill. a zavarok gondozással történő megelőzése Hídvizsgáló Feladata a részére kijelölt mérnöki létesítmények ellenőrzése és a hidász pályamesteri vizsgálatokban való részvétel, illetve célvizsgálatok végrehajtása, továbbá a vizsgálatokkal megállapított kis hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, zavarok gondozással történő megelőzése Pályamester Feladata a felügyeleti szakasz pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a vonalgondozók tevékenységének ellenőrzése. Az üzem- és forgalombiztonság szavatolása érdekében a számukra kötelezően előírt vizsgálatokon túl, a kritikus állapotú pályarészeket a szükséges gyakorisággal kötelesek ellenőrizni. 9

10 Hidász pályamester Feladata a mérnöki szakasz területén lévő mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a hídvizsgálók tevékenységének ellenőrzése Főpályamester Feladata a főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a vonalgondozók és pályamesterek pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése Hidász főpályamester Feladata a hidász főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a hídvizsgálók és hidász pályamesterek felügyeleti tevékenységének ellenőrzése Mérnöki szakaszon Pályás szakaszmérnök Feladata a felügyelete alá tartozó vonalrészek pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, továbbá a főpályamesteri szakasz(ok) pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése Hidász szakaszmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása. Ellenőrzi a főpályamesteri szakasz(ok) műtárgyakkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységét. Elkészíti az elvégzendő hídgondozási, (hídkarbantartási) felújítási munkák jegyzékét Vezetőmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a részére előírt pályafelügyelet és időszakos vizsgálatok elvégzése, valamint a szakaszmérnökök és a főpályamesteri szakaszok pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése Pályavasúti területi központban Pályás üzemeltetési mérnök Feladata az irányítása alá tartozó végrehajtó egységek (mérnöki- és főpályamesteri szakaszok) pályafelügyeleti tevékenységének és vonalhálózatának ellenőrzése. A pálya állapotát és állapotváltozását évente 10

11 vonalbeutazással kell ellenőriznie. A végrehajtó egységek ellenőrzését úgy kell ütemeznie, hogy valamennyi egység félévente ellenőrzésre kerüljön Hidász üzemeltetési mérnök Feladata a hidász főpályamesteri szakaszok mérnöki létesítmény felügyeleti és gondozási tevékenységének ellenőrzése Hídszakértő mérnök Feladata a hatáskörébe utalt hidak hídszakértői, alagutak, tám- és bélésfalak szakértői vizsgálatának elvégzése, ill. irányítása. Összeállítja a hídszakértői vizsgálatok tízéves, ötéves és éves programját. A hídszakértő mérnöknek a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti jogosultsággal kell rendelkeznie. Megbízásához a PML Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztály hozzájárulása szükséges Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök Feladatuk a tevékenységi körükben meghatározott vonalhálózat rendszeres beutazása, a pályák állapotának (al-, felépítmény és mérnöki létesítmények) ellenőrzése, és a végrehajtó egységek (mérnöki-, főpályamesteri- és hidász szakaszok) felügyeleti tevékenységének irányítása. 11

12 3. A pályafelügyeleti szolgálat időszakos vizsgálatai 3.1. Gyalogbejárás A vonalgondozó gyalogbejárása A vonalakat (nyíltvonal, állomási átmenő fővágány) és egyéb vágányokat az alábbi kategóriákba kell besorolni, illetve az alábbi gyakorisággal kell bejárni: I. Kéthetente, ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h II. Hetente, ahol az engedélyezett sebesség 80 V 120 km/h III. Hetente kétszer, ahol az engedélyezett sebesség a V < 80 km/h IV. Hetente a kiemelt csomópontok vágányhálózatát V. Havonta az állomási fő- és mellékvágányokat, az üzemi vágányokat, a saját célú vágányokat A vonalgondozó gyalogbejárása állapot függvényében, a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési mérnök rendelkezésére 80 V 120 km/h vonalakon, 25 évnél korosabb felépítménynél HETENTE kétszerre sűríthető. Két gyalogbejárás között I. kategóriájú vonalon maximum tizenöt, II. kategóriájú vonalon maximum nyolc, III. kategóriájú vonalon maximum három, IV. kategóriájú vágányokon maximum nyolc, V. kategóriájú vágányokon pedig maximum negyven napi kimaradás lehet. A kiemelt állomások és rendezőpályaudvarok jegyzékét a II. sz. melléklet tartalmazza. A területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük részletes indoklással azon vonalak (vonalrészek) listáját, ahol a kategóriába történő besorolástól eltérést javasolnak. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról. Amennyiben egy vonal (vonalrész) állapotában jelentős romlás következik be, vagy az állapotát rendkívüli esemény (baleset, árvíz, stb.) befolyásolja, a területi központ a gyalogbejárás végrehajtását átmeneti időszakra, saját hatáskörben, a kategóriába történő besorolástól függetlenül sűrítheti. A besorolási feltételek (pl. sebességemelés) lényeges megváltozása esetén a területi központnak az érintett vonal (vonalrész) kategóriába sorolásának 12

13 megváltoztatására intézkednie kell. (PML Igazgatóság jóváhagyását kell kérnie) A vonalgondozók beosztásáról, a bejárandó vonalszakaszokról és a bejárás gyakoriságáról a vonalgondozók nevének feltüntetésével kimutatást kell készíteni, és azt a főpályamesteri szakaszon hozzáférhetővé kell tenni. A főpályamesteri szakaszt vonalgondozói szakaszokra kell felosztani! Egy vonalgondozói szakasznak átlagosan 8-12 km hosszúságú vonalszakaszt kell kijelölni, melybe állomási vágányok, kitérők és saját célú vágányok (korábban iparvágányok) felügyelete is beszámítandó. A vonalgondozói szakasz hosszát az egyenértékűség szorzók alapján kell megállapítani! (Nyílt vonal + állomási átmenő vágány: 1,0; állomási vonatfogadó vágány: 0,5; egyéb vágány: 0,3; kitérők: A csop: 300 m; B csop: 200 m; C csop: 100 m.) A vonalgondozói gyalogbejárást a D.1.sz. utasítás szerint kell elvégezni. A vonalgondozó gyalogbejárása során megállapított, de általa meg nem szüntethető hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe köteles bejegyezni, melyet legalább hetente a pályamesterrel láttamoztatnia kell. Az azonnali intézkedést kívánó, a forgalom biztonságát veszélyeztető hiba esetén köteles a vonatforgalmat megállítani, vagy sebességkorlátozás bevezetésére intézkedni. Ebből a célból a szomszédos állomásokkal, vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetével kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel kell rendelkeznie. A tett intézkedéseket rövid úton köteles a főpályamesteri szakasznak jelenteni. Az előjegyzési könyvet az érintett szolgálati helyeken láttamoztatnia kell (bélyegző, aláírás) A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása A nyíltvonalak, állomási átmenő fővágányok, egyéb állomási fő- és mellékvágányok, üzemi vágányok, saját célú vágányok gyalogbejárását tavasszal (az I. sz. melléklet szerinti időtartamban) a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek közösen kell megtartania. ahol az engedélyezett sebesség V 80 km/h: III-VI. hó ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h: III-VIII. hó A gyalogbejárásnak a hiányosságok feltárásán túl, a következő évi tervezés alapjául is szolgálnia kell, ezért részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot kell végezni (alépítmény, víztelenítő, vízelvezető létesítmények, 13

14 felépítményi szerkezetek, műtárgyak és egyéb mérnöki létesítmények, pályatartozékok, űrszelvény, stb.) A kiemelt csomópontokon fentieken túl, a IX-X. hónapban, a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek felülvizsgáló gyalogbejárást kell tartania. A gyalogbejárások során ellenőrizni kell a vonalgondozó gyalogbejárását is. A vizsgálatokat és a hibák minősítését az érvényben lévő utasítások, rendeletek és útmutatók előírásai alapján kell elvégezni. (A kapcsolódó utasítások jegyzékét a XVII. sz. melléklet tartalmazza.) A tavaszi gyalogbejárást megelőzően a vezetőmérnök javaslata alapján az üzemeltetési mérnök rendelkezése szerint, részletes alj- és kapcsolószer vizsgálatot kell végezni. A gyalogbejárást hagyományos módon, vagy ahol annak technikai feltételei adottak kézi számítógépes adatrögzítéssel lehet megtartani. A gyalogbejárásról 4 pld-ban jegyzőkönyvet (III. sz. melléklet) kell felvenni (ez a szakaszmérnök kötelessége), melynek tartalmaznia kell a főbb megállapításokat, hiányosságokat al-, felépítmény, mérnöki létesítmények, egyéb megállapítások fejezetekben szelvényezés szerinti sorrendben, állomás, állomásközönkénti felsorolásban. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az üzemeltetési mérnök, illetve a vezetőmérnök részére kell eljuttatni, 1-1 példány pedig a szakaszmérnök, illetve a főpályamesteri szakasz példánya. A jegyzőkönyv mérnöki létesítmények fejezetéből 1 példányt a hidász szakaszmérnök részére kell eljuttatni. A gyalogbejárási jegyzőkönyveket összegyűjtve, öt évig meg kell őrizni! 3.2. Kitérővizsgálatok és mérések A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából A csoportba sorolandó kitérők Az átmenő fővágányban, a nyílt vonalban fekvő kiágazó, és az állomások ill. rendezőpályaudvarok azon kitérői, ahol az engedélyezett sebesség 40 km/h-nál nagyobb és amelyeket az igénybevételük alapján a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság a területi központ javaslata alapján A ( A1, A2, A3 ) csoportúnak minősít. 14

15 Az A csoporton belül három kategóriát különböztetünk meg: A1 csoport: ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h A2 csoport: ahol az engedélyezett sebesség 80 V 120 km/h A3 csoport: ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h B csoportba sorolandó kitérők A megelőző vágányokban és az állomási vonatfogadó fővágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h vagy nagyobb sebességgel engedélyezett csatlakozó vágányban (korábban vontatóvágányban) vagy összekötő vágányban fekvő kitérők és rendezőpályaudvarok illetve más szolgálati helyeknek a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága által idesorolt kitérői. C csoportba sorolandó kitérők A B csoportba nem sorolt egyéb állomási vágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h sebességnél kisebb sebességre engedélyezett csatlakozó- (korábban vontató-) és összekötő, valamint saját célú vágányokban (korábban iparvágányokban) fekvő kitérők. A kitérők csoportba sorolásában történő változtatási igényt a mérnöki és főpályamesteri szakaszok javaslata alapján részletes indoklással a területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük engedélyeztetésre, a vonalak vonalgondozói gyalogbejárás szempontjából történő kategóriába sorolásával egyidőben. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról A kitérővizsgálatok típusai Kitérővizsgálat megszemléléssel Egyszerűsített kitérővizsgálat Kitérővizsgálat beméréssel Kitérővizsgálat megszemléléssel Minden kitérőnél a vonalgondozó gyalogbejárásakor végzi. A megszemléléses kitérővizsgálatot a D.1. sz. Utasításban előírtaknak megfelelően kell végrehajtani. A vonalgondozó a megszemléléses kitérővizsgálatot az Ellenőrzési és előjegyzési könyv -be tartozik előjegyezni. A sarukidobó szerkezet megszemléléses vizsgálatát a vonalgondozó a kitérő szemlével egyidőben tartozik végezni. A megszemléléses vizsgálatot szükség esetén végezheti magasabb beosztású dolgozó is. 15

16 Egyszerűsített kitérővizsgálat Egyszerűsített kitérővizsgálatra a pályamester, főpályamester és a szakaszmérnök kötelezett. Az egyszerűsített kitérővizsgálatot az alábbi gyakorisággal kell végrehajtani: A1 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer I. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó vezetőmérnök a szerint A2 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer I., VII. hó főpályamester évente kétszer V., XI. hó szakaszmérnök évente kétszer III., IX. hó vezetőmérnök a szerint A3 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor VI., IX., XII. hó vezetőmérnök a szerint B csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., VII. hó főpályamester évente háromszor V., VIII., XI. hó szakaszmérnök évente négyszer III., VI., IX., XII. hó C csoportba sorolt kitérőknél főpályamester évente egyszer II. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó Az egyszerűsített kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírások I. kötet pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel megvizsgálni a kitérőt. Ezen túlmenően a működési méretek bemérését, ellenőrzését jelenti, összhangban az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. Működési méretek: 1. Csúcssín nyitás 2. A váltó vezetéstávolsága 3. Kampóhézag 4. Illesztési hézag 5. Csúcssín lemaradás és támtuskó hézag 6. A tő- és csúcssín egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata 7. Akadálypróba 8. Keresztezési csúcsnál vezetéstávolság 16

17 Kitérővizsgálat beméréssel Beméréssel történő kitérővizsgálatot a pályamesternek, főpályamesternek és a szakaszmérnöknek kell végeznie az alábbi gyakorisággal: A1 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor IV., VII., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor III., IX., XII. hó vezetőmérnök a szerint A2 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó főpályamester évente kétszer II., VIII. hó szakaszmérnök évente kétszer VI., XII. hó vezetőmérnök a szerint A3 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer VII. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer III. hó vezetőmérnök a szerint B csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer X. hó főpályamester évente egyszer II. hó C csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó A beméréses kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírás I. kötet pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel vizsgálni, és a beméréses vizsgálatok végrehajtására kiadott utasítás szerinti mérési helyeken bemérni a kitérőt. A bemérésnél az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására előírtakat mérni és rögzíteni kell Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások 1. A központi állítású kitérők vizsgálatát a biztosítóberendezési és pft. szakszolgálatoknak közösen kell végezniük. A biztosítóberendezési szakszolgálat a TB I. sz. utasításban és az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint végzi az ellenőrző méréseit. 2. A kitérővizsgálatokkal együtt kell a vágányátszelések vizsgálatát is elvégezni. 3. A kitérővizsgálatokat mindig a hó 5. és 25. napja közötti időszakban kell elvégezni. A havonta vizsgálatra kerülő kitérőknél a két 17

18 vizsgálat között 20 napnál rövidebb és 40 napnál hosszabb időkülönbség nem lehet. 4. A közös kitérővizsgálat pontos időpontjáról a bizt.ber szakszolgálattal a tervezett időpont előtt 8 nappal meg kell állapodni. 5. A kitérővizsgálatok megkezdését az F.2. sz. Forgalmi Utasítás alapján a forgalmi irodában és a váltókezelői szolgálati helyen be kell jelenteni. Csak a forgalmi szolgálattól kapott hozzájárulás után szabad megkezdeni a kitérővizsgálatot. 6. A vezetőmérnöknek a III-VI. hó között kell az A csoportba sorolt kitérők adott hónapra előírt típusú vizsgálatát elvégezni. A vezetőmérnök vizsgálatán a szakaszmérnöknek vagy a főpályamesternek vagy a pályamesternek is részt kell vennie. Vezetőmérnöki vizsgálat esetén az adott hónapra előírt szakaszmérnöki, főpályamesteri, vagy pályamesteri vizsgálatot nem kell megtartani. 7. Kitérővizsgálataik során a pályamesternek a vonalgondozó, a főpályamesternek a vonalgondozó és pályamester, a szakaszmérnöknek az előzőekben felsoroltak kitérővizsgálattal kapcsolatos feladatait ellenőrizni kell. A vezetőmérnök is hasonlóan el kell lássa a fent leírt ellenőrzéseket. 8. A kitérővizsgálat során mért működési méret értékeket és megállapításokat a kitérővizsgálati könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni. 9. A kitérő vizsgálati könyvet akkor is vezetni kell, amennyiben kézi vágánymérő készülék helyett a kitérő folyamatos mérésére alkalmas készülékkel történik a mérés. 10. A váltók tő- és csúcssínjei elhasználódásának vizsgálatát (ORE sablon) az alábbi gyakorisággal kell végezni a kitérővizsgálatot végzőknek: A1, A2, A3 csoportba sorolt kitérőknél a III., VII. és XI. hónapban B és C csoportba sorolt kitérőknél a IV. hónapban A mérést az Utasítás a használt kitérők minősítésére, javítására és újra felhasználására szerint kell elvégezni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. 11. Az A1, A2, A3 és B csoportú kitérők kopásának vizsgálatát évente egy alkalommal, III-VI. hónapban a területileg illetékes pályamesternek kell elvégezni. A vizsgálati adatlapokat a főpályamesteri szakaszon öt évig meg kell őrizni. 12. Soron kívüli beméréses kitérővizsgálatot kell tartani külön utasításra, illetve azokban a kitérőkben, ahol kitérőcsere, fő 18

19 alkatrész csere, járműsiklás vagy egyéb baleset, rendkívüli esemény következett be. 13. A kampózáras vagy zárnyelves szerkezettel felszerelt kézi állítású váltóknál is a biztosító berendezésbe bekötött kitérőkhöz hasonló akadálypróbát kell tartani a csúcssín rögzítésének ellenőrzése céljából. Ekkor a vizsgálatot a pft. szakszolgálat végzi, az előírt akadályvas alkalmazásával. 14. Gyökös váltóknál minden egyes gyököt évente egyszer fel kell bontani, meg kell vizsgálni és be kell zsírozni. A gyökcsap kenését a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. 15. A csúcssínrögzítő szerkezet beszabályozását a pft. és a bizt.ber szakszolgálat csak közösen végezheti az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. 16. Zárnyelves csúcssínrögzítő szerkezetnél az állítótengelyeket félévente ki kell szerelni és meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. Ha érvényes rendelet (különböző kenőanyag alkalmazása esetén) ennél ritkább szétszerelést engedélyez, azt kell betartani és előjegyezni. 17. A kitérő ívben, és a kitérőket követő kissugarú ívekben (R 300 m) legalább három helyen nyomtáv és fekszint mérést kell végezni. A mért értékek közül a legkedvezőtlenebbet a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni (egyszerűsített kitérő vizsgálatnál is). 18. Az átmenő fővágányban fekvő kitérők előtti, közötti és utáni 100 m hosszú pályaszakaszokat minden kitérővizsgálatnál szemrevételezni kell. 19. A kitérővizsgálatok során a biztonsági betéttel felszerelt kampózáras kitérőkön ellenőrizni kell a támasztólemez és a helyzetbiztosító csap meglétét és épségét. 20. A rugós visszaállító szerkezettel ellátott kitérőkben vizsgálni kell a rugós tag működését. A késleltetési időt kényszerfelvágással, vagy vonatközlekedés alatt meg kell mérni, és a kitérővizsgálati könyvbe az időtartamot be kell jegyezni. A rugós visszahúzó henger olajcseréjének idejét is elő kell jegyezni. 21. A kitérővizsgálat során ellenőrizni kell a csúcssínalátámasztó görgők, és a váltófűtő berendezések szerelvényeinek épségét, rögzítettségét. 22. A valamelyik irányban nem használt (biztonsági betéttel lezárt, kiszögelt, stb.) kitérőknél kitérővizsgálatot csak a járatos irányban kell tartani Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések 1. A kitérővizsgálatok mérési eredményeit a kitérővizsgálati könyvbe (IV. sz. melléklet) kell előjegyezni. Ugyancsak a kitérővizsgálati 19

20 könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni a tő- és csúcssínelhasználódás vizsgálatának megtörténtét és az esetleges hiányosságokat. 2. Az egyszerűsített és a beméréses kitérővizsgálatokat az állomási (megálló-rakodóhelyi) forgalmi iroda, vagy váltóállító őrhely hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. Ha forgalomveszélyes hiány nem merül fel, akkor a beírás szövege a következő:.év hó.-án az állomás területén lévő. csoportú kitérőkben egyszerűsített (vagy beméréses) kitérővizsgálatot tartottunk, és azokat forgalombiztos állapotban találtuk.... pft. bizt.ber. Forgalomveszélyes hiányosság megállapítása esetén, a megállapított hiányosságot a szolgálati helyen a forgalmi szolgálattevő által vezetett Fejrovatos előjegyzési napló következő üres sorába be kell jegyezni, a tett intézkedésekkel együtt. A bejegyzést a forgalmi szakszolgálat képviselőjének alá kell írnia. Nyíltvonali kitérők vizsgálatának megtörténtét a kiszolgáló állomás hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. 3. A főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek és a pályás üzemeltetési mérnöknek rendszeresen ellenőriznie kell a kitérővizsgálatok előjegyzését az állomások hibaelőjegyzési könyvében. Az ellenőrzés tényét a hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. 4. Az ellenőrzésre kötelezett dolgozóknak (főpályamester, szakaszmérnök, vezetőmérnök, pályás üzemeltetési mérnök) rendszeresen ellenőrizni kell a kitérővizsgálatok megtartását, azok előjegyzését. Az ellenőrzés tényét a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni. 5. A sarukidobó szerkezet bemérési adatait és egyéb megállapításait a kitérővizsgálati könyvbe bekötött sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapra kell bejegyezni. 6. A kitérővizsgálati könyveket a tárgyévet megelőző december 31-ig fel kell fektetni, és azt a mérnöki szakasszal hitelesíttetni kell. 20

21 Azon hiányosságokat, amelyek a tárgyévet megelőző kitérővizsgálati könyvben szerepeltek, és nem kerültek megszüntetésre, át kell vezetni a tárgyévi kitérővizsgálati könyvbe Sarukidobó szerkezetek vizsgálata Vizsgálat megszemléléssel: Vizsgálat beméréssel: vonalgondozó gyalogbejáráskor A vizsgálatot, a sarukidobó szerkezetre vezető kitérő (egyszerűsített és beméréses) vizsgálatával egyidőben kell végezni. A sarukidobó szerkezet méréses vizsgálatát az alábbi helyeken kell elvégezni: a sarukidobó szerkezet elején az 1. sz. aljon nyomtávolság, fekszint az 5. sz. aljon nyomtávolság, vezetéstávolság, fekszint a sz. aljnál (csúcsnál) nyomtávolság, vezetéstávolság ugyanitt be kell mérni a nyomcsatorna méretét sarukidobó szerk. végén a 21. sz. aljon nyomtávolság, fekszint A mért adatokat és egyéb megállapításokat a kitérővizsgálati könyv sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapjára (V. sz. melléklet) kell bejegyezni Mozdonymenet, vonalbeutazás (továbbiakban: vonalbeutazás) Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága A vonalbeutazás mozdonnyal, vagy egyéb, a vasúti pályán közlekedő járművel tartható meg. A vonalbeutazások megtartásának gyakorisága: a.) V > 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök kéthavonta egyszer (II., IV., VI., VIII., X., XII. ) vezetőmérnök évente háromszor (III.,VII., XI.) b.) V 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer 21

22 főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök háromhavonta egyszer (II., V., VIII., XI. ) vezetőmérnök évente kétszer (III-IV., IX-X.) A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások V > 80 km/h sebességű vonalakon a vezetőmérnöknek a szakaszmérnöknek és a főpályamesternek a vonalbeutazást a leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A pályamesternek havonta két vonalbeutazást a vonal leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A vonalbeutazás megtörténtének tényét az igénybevett jármű menetigazolványán ill. menetlevelén elő kell jegyezni. A vonalbeutazás elsődleges célja a vasúti jármű futása alapján a pálya geometriai torzulásának forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, a forgalomveszélyessé válható pályahibák kiszűrése, a pálya általános állapotának figyelemmel kísérése. Ezen túlmenően: Fokozott gondossággal meg kell figyelni a vasúti átjárók és jelzők környékét, hogy nincsenek-e olyan akadályok, amelyek a szabadlátást akadályozzák, a jelzőeszközök, a pályatartozékok meglétét, a pálya környezetét, amelyek a vonatok közlekedésére befolyással lehetnek. Figyelemmel kell lenni minden olyan körülményre, amely a forgalom biztonságát veszélyeztetheti. Amennyiben a vonalbeutazás nem menetrend szerint közlekedő járművön történik, és megállásra is van mód, az előírtakon felül vizsgálni és ellenőrizni kell: a gyakori vágányszabályozást igénylő pályarészeket a vonalgondozók, a munkáscsapatok, az idegen kivitelezők munkájának szakszerűségét, a technológiai és a munkavédelmi előírások betartását Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések A vonalbeutazások megállapításait a főpályamesteri szakaszokon az alábbi rovatokkal felfektetett nyilvántartási könyvbe kell bejegyezni: 1. Vonalbeutazás időpontja 2. Az igénybevett jármű, menetigazolvány, illetve menetlevél száma 3. A beutazott vonalszakasz megnevezése 4. Hiányosságok /forgalombiztonságot érintő és egyéb/ 22

23 5. A hiányosságok felszámolására tett intézkedések 6. A hiányosságok megszüntetésének időpontja 7. A vonalbeutazást tartó személy aláírása A vezetőmérnök, szakaszmérnök mozdonybeutazási megállapításait intézkedés céljából a főpályamesteri szakasz részére meg kell küldeni és a nyilvántartási könyvben kell gyűjteni Mérnöki létesítmények felügyelete Mérnöki létesítmények: vasúti hidak, átereszek alagutak tám- és bélésfalak, kőrakatok szárító tárók MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek, utasfelüljárók egyéb mérnöki létesítmények (vizsgáló aknák, buktatók, ürítő hidak, vágányhídmérleg, tolópad, fordítókorong, kerékpár átemelő) A mérnöki létesítmények műszaki felügyeletének alapvető célja meggyőződni azok mindenkori műszaki állapotáról, hogy annak ismeretében az üzembentartó szükség esetén időben intézkedhessen a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességek megszüntetése iránt, a mérnöki létesítmények állékonysága, minél hosszabb élettartama érdekében, dönthessen a megállapított elváltozások, hibák kijavításáról, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetéséről, és indokolt esetben a mérnöki létesítmények átépítéséről. A mérnöki létesítményt az üzemeltető szakszerű és gondos felügyelet alatt köteles tartani. A mérnöki létesítmény felügyelet alatt a létesítmények, létesítmény felügyelet nyilvántartás ellenőrzés vizsgálat gondozás komplex rendszere értendő. A különböző, e körben felsorolt pályalétesítményekhez tartozó gépészeti, biztosítóberendezési, energia ellátó, távközlési berendezések, az ingatlangazdálkodási üzletág kezelésébe tartozó pályalétesítmények 23

24 (perontető, oldal-/homlok-/magasrakodó) nem tartoznak jelen utasítás hatálya alá Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere A közlekedésbiztonság érdekében a mérnöki létesítmények nyilvántartásáról és szakszerű, gondos műszaki felügyeletéről a vasút, illetve a híd üzemeltetőjének, kezelőjének (továbbiakban üzemeltető) gondoskodni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartásának célja, hogy azok üzemeltetőjének mindenkor megbízható adatok álljanak rendelkezésére, a szükséges intézkedések megtétele és az érdekeltek tájékoztatása érdekében. A mérnöki létesítmények nyilvántartása: A mérnöki létesítmények üzemeltetője a mérnöki létesítményekről, azokkal kapcsolatos iratokról, dokumentumokról egyedi és csoportos nyilvántartást készít és vezet. A nyilvántartásokat a működési területére vonatkozóan a mérnöki létesítmények állagot közvetlenül kezelő főpályamesteri szakaszon [I.] (kezelője a pályamester) a gondozást, hiba-, zavarelhárítást végző hidász főpályamesteri szakaszon [II.] (kezelője a hidász pályamester) a vizsgálatokat végző mérnöki szakaszon [III.] (kezelője a hidász szakaszmérnök) az ellenőrzést, felügyeletet gyakorló, szakértői vizsgálatokat végző Pályavasúti területi központokon [IV.] (kezelője a területi hidász mérnök / hídszakértő mérnök) a központi irányítást ellátó, végző Pályavasúti Üzletág Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztályon [V.] (kezelője az MLO, ill. kijelölt tervtáros, szervezet) egyaránt vezetni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartása lehet: egyedi nyilvántartás [III.; IV.; V.] o Törzslap o Tervtári borító csoportos nyilvántartás o Kézi nyilvántartás hídvizsgálati könyv [I-III.] nyomtatott kivonat a MÁV HídGazdálkodási Rendszerből (MÁV HGR) [II.; IV.; V.] 24

25 o alagútvizsgálati könyv [III.] tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálati könyv [III.] nyomtatott kivonat az alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók gépi nyilvántartásból [II.; IV.; V.] Gépi ( elektronikus adattároló) nyilvántartás MÁV HGR [III.; IV.; V.] alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók nyilvántartása [III.; IV.; V.] A csoportos nyilvántartásban a mérnöki létesítmények adatai vasútvonalanként csoportosítva, a szelvényezés sorrendjében, az üzemeltetői működési területi elhatárolással kerülnek rögzítésre. A csoportos nyilvántartást a mérnöki szakasz hidász szakaszmérnökének kell elkészíteni, illetve annak módosulása esetén módosítani és rendszeresen karbantartani. A mérnöki létesítmények adataiban év közben történt változásokat a nyilvántartásokban lehetőleg a változást követő negyedévben, de legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig át kell vezetni. A nyilvántartások részletes tartalmi előírásait a hidakra vonatkozóan a VHSZ IX. fejezet [428/2002. számon a Közlekedési Felügyelet által jóváhagyott és a 43/2002. (MÁV Ért. 21.) PHMSZ sz. utasítással hatályba léptetett Vasúti Hídszabályzat IX. fejezet A vasúti hidak nyilvántartása, vizsgálata, fenntartása ], alagutakra, tám- és bélésfalakra, kőrakatokra, szárító tárókra a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. A MÁV közforgalom elöl elzárt, és el nem zárt magánútjain, illetve a vasúti vágányok fölött átvezetett, vasúti terhet nem viselő MÁV kezelésben lévő közúti hidak, átereszek, gyalogfelüljárók utasfelüljárók felügyeletét a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] foglaltak szerint kell ellátni és a hidakat nyilvántartani. Az egyedi nyilvántartás céljára megjelölt dokumentumokat a híd építtetőjének (beruházást lebonyolító) kell a híd használatbavételének engedélyezése után 30 napon belül összegyűjteni és rendezetten, a tartalomjegyzék szerint a híd fenntartójának megőrzésre és kezelésre átadni 3 példányban. A híd törzslapot vagy tervtári borítót a híd fenntartójának kell elkészíteni az átvett dokumentumok alapján. 25

26 Mérnöki létesítmények ellenőrzése Célja: A pályafelügyeletet végző vonalgondozó a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással, egyszerű szemlélet útján állapítja meg, hogy a vasút alatt, a vasút felett lévő mérnöki létesítményeken, jelzőtartó hidakon és egyéb szerkezeteken, nincs-e rendellenesség vagy hiány. A hídvizsgáló a pályán kívüli hidak és a közúti, vasúti aluljárók rendszeres ellenőrzésével egyszerű megszemlélés útján állapítja meg, hogy azon nincs-e rendellenesség vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlel, annak megszüntetése iránt (ha erre módja van) saját hatáskörben intézkedik. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A rendellenességről, illetőleg hiányról, továbbá az esetleg tett intézkedéseiről a szolgálati felettesének jelentést tesz. A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzésének gyakorisága, időszaka: A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzését a vonalgondozó minden gyalogbejárásakor köteles elvégezni a D.1.sz. Utasítás előírásai alapján. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe kell bejegyezni. Az ellenőrzés szempontjai: A mérnöki létesítmények ellenőrzése, a gyalogbejárást végző vonalgondozó forgalombiztonság szempontjából megszemléléssel végzett ellenőrzése. A felügyeleti tevékenység keretében végzett mérnöki létesítmény ellenőrzés során a felépítmény ellenőrzésén túl alapvetően azt kell megállapítani, hogy nincs-e olyan hiány vagy elváltozás, amely annak üzembiztos használatát veszélyezteti; nincsenek-e olyan hiányosságok, amelyek rövid időn belüli további fokozódása várható, amelyek így a híd üzembiztos használatát veszélyeztetnék és ezért ezen hiányosságok megszüntetéséről soron kívül gondoskodni kell. A hídvizsgáló ellenőrzését a II., V., VIII., XI. hónapban köteles elvégezni. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a hídvizsgálói vizsgálati adatlapra (VI. sz. melléklet) kell bejegyezni. 26

27 Amennyiben a hídellenőrzést végző a hídon olyan elváltozást tapasztal, amelyet nem tud értékelni, akkor I. fokú hídvizsgálat megtartását kell kezdeményeznie A mérnöki létesítmények vizsgálata A vizsgálatok célja, meggyőződni a mérnöki létesítmények állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, meghatározni a javításig szükséges korlátozásokat Vasúti hidak vizsgálata I. fokú hídvizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, a híd biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi: pályamester főpályamester szakaszmérnök Ideiglenes hidak: pályamester gyalogbejárás során II., V., VIII., XI. hónapban Az I. fokú hídvizsgálat a hídnak a vasúti pályáról, a környező terepről vagy az áthidalt létesítményről megszemléléssel végzett vizsgálata, mely kiterjed az átfolyási szelvény, az áthidalt akadály szabad átvezetésének biztosítottságára, a híd felszerkezetére, falazatára, sarukra, tartozékaira. Közúti, vasúti aluljáró esetében a híd alá is le kell menni, és megszemlélni a vasúti terhet hordó híd, illetve a vasút feletti vagy melletti híd felszerkezetét, falazatát. Az I. fokú hídvizsgálat szempontjai: A hídon levő felépítmény vizsgálata A hídhoz csatlakozó pályaszakasz vizsgálata Beton, vasbeton, kő és tégla anyagú szerkezetek vizsgálata Az acélszerkezetek vizsgálata A faszerkezetek vizsgálata A híd tartozékainak vizsgálata A hídra előírt méretek ellenőrzése A híd környezetének vizsgálata 27

28 A felügyeleti tevékenység keretében végzett hídvizsgálat során a felépítmény ellenőrzésén túl meg kell győződni: A hídon lévő vasúti pálya forgalombiztos állapotáról, a vasúti hídhoz csatlakozó pályaszakaszon nincs-e a hídra káros mértékű fekszint- vagy irányhiba, vaksüppedés, a hídon lévő vasúti pálya, síndilatációs szerkezetek, terelősinek, kapcsolószerek, terelősín véglezáró elemek leerősítése megfelelő-e, a közvetlen sínleerősítésű pályában, az alátétlemez alatti rugalmas alátámasztást szolgáló gumi vagy műanyag lemezek meg vannak-e, nem csúsztak-e el, nem rongálódtak-e meg, az alátétlemez leerősítési elemei hibátlanok-e vagy hiányoznak-e, a nyíltpályás hidakon meg kell állapítani, hogy a hídfák rögzítésére szolgáló csavarok megvannak-e, nem töröttek-e, a hídfák károsan nem töröttek-e, nincs-e egyéb teherbírást befolyásoló károsodás (pl. meleg rakomány miatt megégett hídfa), nyíltpályás hidakon, a mozgósaruknál, a hídszerkezet vége és a dilatációs készülék között fekvő aljakon a felhegesztett geo leerősítő lemezek a sín elmozdulását lehetővé teszik-e, nyíltpályás hidak hossztartó megszakítása fölött, ha a sínek megszakítás nélkül vezetnek át, az előtte és utána lévő öt-öt hídfán a geo leszorító lemezek lehetővé teszik-e a hossztartó sínekhez képesti elmozdulását, a síntalpa és az ágyazatmegtámasztó teteje között min. 3,0 cm-es távolság megvan-e, látható-e a híd felszerkezetén és alátámasztásain jármű vagy rakományütközés, siklás okozta elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás, nincs-e a vasúti, híd vagy áteresz állékonyságát veszélyeztető, a híd alatti, a hídhoz csatlakozó meder megbontására, kimosására utaló elváltozás, a hídszerkezetek vagy azok részei közötti építési hézagok nem nyíltak-e meg, a szerkezeti részek nem dőltek-e és nem mozdultak-e el, a hídon a híd-pálya és gyalogjáró burkolata nem hiányos-e, leerősítése megbízható-e, a hídkorlátok épek-e, megvannak-e, hiánytalanul megvannak-e a híd tartozékai (zajárnyékoló fal, szennyfogó, kábelcsatorna, szolgálati lépcső, hajózási táblák és világításaik, stb.), ill. működőképesek-e (gyalogfelüljáró járólemez fűtés, gyalogaluljáró víztelenítő szivattyú), 28

29 a híd alatt áthaladó közúti vagy vasúti közlekedés által okozható károktól a híd alátámasztását védő szerkezetek (vb. terelő elem, terelősín stb.) hibátlanok-e, hiányoznak-e, a híd védelmét szolgáló közút feletti védőberendezések (védőkapu, ütközőgerenda) hibátlanok-e, hiányoznak-e, vegyes forgalmú (közös vasúti közúti) hidaknál a közúti burkolat állapota kielégítő-e, a közúti dilatációs szerkezetek épek-e, tiszták-e a híd alatti vízfolyás medre nincs-e feliszapolódva, törmelékkel, vagy egyéb módon elzárva, nincs-e kidöntött, sérült, űrszelvénybe, elsodrási határba érő korlát, a híd környezetében lévő töltés és mederburkolatok hiánytalanok, nincsen rajtuk süppedés, a híd alépítményeit érintő kimosódásra és uszadék felhalmozódásra utaló jelek, a hídfőknél partcsúszások nem láthatók, a hídra vonatkozó korlátozások, forgalmi utasításban előírt jelzések meglétéről és helyességéről, a hídon, híd alatt lévő, valamint egy gyalogfelüljáró feletti felsővezetékhez tartozó védőberendezések meglétéről, közúti tilalmi és korlátozó (Szélesség-, magasság-, össztömegsúly-, tengelyterhelés korlátozás) jelzőtáblák meglétéről a közutakon (utóbbi kettő közös vasúti-közúti hidakon), a különleges kialakítású hidak esetében a megfigyelésre kijelölt részeken elváltozás nem észlelhető-e, vasúti hidat ért környezetvédelmi káresemény (vasúti járműütközés miatti üzemanyag-, ill. rakomány elfolyás) következményeiről, köz-, ill. utasforgalom számára megnyitott alul-, és felüljárókon az akadálymentes használhatóság érdekében kialakított hídtartozékok (lépcsőlift, felvonó, emelőlap stb.) üzemképesek-e, közút feletti, vasúti híd alatt nyitvatartott nyílás- magasság nem csökkent-e (közúti burkolati szint emelése miatt), a provizóriumoknál meg kell állapítani, hogy a felszerkezetén, alátámasztásain elváltozás található-e, nem sérültek-e meg, építési területen kétvágányú, vagy több párhuzamosan haladó, 1-2 vágányú vasútvonal esetén, a provizórium és a forgalom alatt lévő szomszédos vágány ágyazat megtámasztásáról. Az I. fokú hídvizsgálatot végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárás során egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a hidakon és átereszeken, valamint a vasút felett lévő hidakon és egyéb szerkezeteken, jelzőtartó hidakon, továbbá a vasút mellett lévő, a vasúthoz tartozó, vasúti terhet nem viselő hidakon, átereszeken nincs-e 29

30 rendellenesség vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A hídvizsgálat megtörténtét, a megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvben történő rögzítésen túlmenően, a hídvizsgálati könyvbe a pályamesternek kell bejegyeznie. Amennyiben az I. fokú hídvizsgálatot végző a hídon olyan elváltozást tapasztal, amelyet nem tud értékelni, akkor II. fokú hídvizsgálat megtartását kell kezdeményeznie. II. fokú hídvizsgálat Végzi: ny 2,0 m hidász pályamester ny > 2,0 m hidász szakaszmérnök állandó hidaknál évente egyszer ideiglenes szerkezeteknél évente kétszer (tavasszal és ősszel) Részletes szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a hídminősítéssel, a megállapítások MÁV HGR-be vitelével, a hídvizsgálati jegyzőkönyv (VII. sz. melléklet) kinyomtatásával zárul. A II. fokú vizsgálat részletes szempontjai az I. fokú vizsgálathoz hasonló rendszerben határozhatók meg, részletesen a 43/2002. PHMSZ számú utasításban vannak szabályozva. A hidak állapotára, élettartamára, a híd teherbírására, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő hídminősítés módja a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban került szabályozásra. III. fokú hídvizsgálat A III. fokú hídvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú hídvizsgálat gyakorisága, időszaka: az acél, az öszvér és utófeszített vasbeton hidakon, valamint az 5,0 m-nél nagyobb nyílású hidakon legalább 10 évenként a 70 évnél korosabb acélhidakon és a félállandó hidakon legalább ötévenként az ideiglenes hidakon legalább évenként 30

31 a hatósági használatbavételi engedélyben a híd kialakítása, különleges anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt szerkezeteken, az engedélyben előírt időközönként és ideig végzendő : acél- és öszvérhidaknál (típustól, nyílástól függetlenül) feszített beton (elő- és utófeszített) hidaknál (nyílástól függetlenül) vasbeton, tartóbetétes hidaknál, beton, kő, tégla, fa hidaknál 5,0 m- nél nagyobb nyílás esetén különleges anyagú, III. fokú vizsgálatra kötelezett egyéb hidaknál A III. fokú hídvizsgálat célja: a II. fokú hídvizsgálatok során megállapított és az értékelésben szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a hidak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét a híd rendeltetés szerinti használatának felülvizsgálata, a híd a forgalomba helyezéskor kiadott engedély szerint üzemel-e, van-e rendeltetés változás A III. fokú hídvizsgálat végrehajtása: A hídvizsgálatot megelőzően a hidat, az átfolyási szelvényt, illetve a meder híd alatti szakaszát, továbbá a híd közvetlen környékét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a hídvizsgálatot végzők a híd minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú hídvizsgálat során a hidaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. Értékelni kell, hogy az észlelt hiányosságok mellett a híd teherbírás szempontjából megfelel az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeket kielégíti. A III. fokú hídvizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról a hídszakértő mérnöknek jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgálat végrehajtásának, dokumentálásának részletes szabályozását a 43/2002. PHMSZ számú (a Közlekedési Főfelügyelet Közúti, Vasúti, Hajózási Főosztály Vasúti Osztály által 428 / 0 / 2002 szám alatt jóváhagyott) utasítás tartalmazza. 31

32 Alagút vizsgálat I. fokú vizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, az alagutak és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi: pályamester főpályamester szakaszmérnök gyalogbejárás során Az alagút vizsgálatát megszemléléssel, szemrevételezéssel a vasúti pályán haladva kell végezni. Így meg kell szemlélni az űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, az alagút falazatát, kapuzatokat, az alagút tartozékait, azok állapotát, valamint a munkavédelmi előírások betartását. Az alagútvizsgálatot a vonalgondozói ellenőrzés pont szempontjai szerint kell elvégezni. Az I. fokú alagútvizsgálatot végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással kapcsolatban egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy az alagutakon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, az alagút állékonyságát veszélyeztető elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. Az alagútvizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat Végzi: hidász pályamester hidász szakaszmérnök évente egyszer tavasszal Szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ki kell terjednie a pályáról nem látható kapuzatok feletti, alagút feletti terep vizsgálatára is. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások alagútvizsgálati könyvbe történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyv elkészítésével zárul (jegyzőkönyv minta a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] szerint). 32

33 A II. fokú vizsgálat részletes szempontjait a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. Az alagutak állapotára, élettartamára, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő minősítés módja a kő, beton, vasbeton hidakra a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban leírtakkal azonos. III. fokú vizsgálat A III. fokú alagútvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú alagútvizsgálat gyakorisága, időszaka: falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú alagutaknál legalább öt évenként természetes kőzetbe vágott alagutaknál legalább kétévenként A III. fokú alagútvizsgálat célja: a II. fokú alagútvizsgálatok során megállapított és az értékelésben szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni az alagutak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetését. A III. fokú vizsgálat végrehajtása: A vizsgálatot megelőzően az alagutat, a kapuzatok közvetlen környezetét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a vizsgálatot végzők az alagút minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú vizsgálat során az alagutaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. A vizsgálatot minden esetben kopogtatásos falazatvizsgálattal, a falazat mozgásvizsgálatával kell összekötni. A III. fokú alagútvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készítenie a hídszakértő mérnöknek. A vizsgálat végrehajtásának, dokumentálásának részletes szabályozását a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. A II. és III. fokú alagútvizsgálatok során az űrszelvénymérést el kell végezni. 33

34 Tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálata I. fokú vizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, az tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi: pályamester főpályamester szakaszmérnök gyalogbejárás során Ezt a vizsgálatot megszemléléssel, szemrevételezéssel általában a vasúti pályán haladva kell végezni. Valamennyi tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró pályáról, terepről megszemlélhető részét, valamint a pályáról nem látható tám- és bélésfal, kőrakat feletti terepet, vízelvezető művet is meg kell vizsgálni. Így meg kell szemlélni az űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók falazatát, víztelenítésének meglétét, állapotát. Az I. fokú tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálatot végző dolgozók rendszeres vonalbejárás során egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a tám- és bélésfalakon, kőrakatokon, szárító tárókon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, a tám-, bélésfal, kőrakat állékonyságát veszélyeztető elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás. A szárító táró működik-e, nincs-e a rézsű mozgására utaló felszíni elváltozás Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat Végzi: hidász pályamester hidász szakaszmérnök évente egyszer tavasszal 34

35 Szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati könyvbe (VIII. sz. melléklet) történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyvvel zárul. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók II. fokú vizsgálatát a pont szerint kell végrehajtani. A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók állapotára, élettartamára, forgalombiztonságra hatással bíró hibákat, hiányosságokat figyelembe vevő minősítés módja a kő, beton, vasbeton hidakra a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázatban leírtakkal azonos. III. fokú vizsgálat A tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók III. fokú vizsgálatát a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú vizsgálat gyakorisága, időszaka: falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú tám- és bélésfalaknál legalább öt évenként szárazon rakott kőrakatoknál legalább kétévenként A III. fokú vizsgálat célja: a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók II. fokú vizsgálata során megállapított és az értékelésben szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetését A III. fokú vizsgálat végrehajtása: A vizsgálatot megelőzően a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók közvetlen környezetét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a vizsgálatot végzők a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú vizsgálat során a tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók eltakart részeire, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. A vizsgálatot minden esetben kopogtatásos falazatvizsgálattal, mozgásvizsgálattal kell összekötni. 35

36 A III. fokú tám- és bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készítenie a hídszakértő mérnöknek. A vizsgálat végrehajtását, dokumentálását a 43/2002. PHMSZ számú utasítás 4. sz. melléklet 2.3 fejezet kő, beton, vasbeton hidak vizsgálatára meghatározottak szerint kell végrehajtani MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek vizsgálata I. fokú vizsgálat (hídszemle) Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, a közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók és környezetük biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi: pályamester főpályamester szakaszmérnök gyalogbejárás során A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók hídvizsgálatát megszemléléssel, szemrevételezéssel kell végezni. Közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók pályáról, terepről megszemlélhető részét, valamint a pályáról, terepről nem látható szerkezeti elemeit is meg kell vizsgálni. Meg kell szemlélni az áthidalt akadály, az átvezetett közlekedési űrszelvény szabad átvezetésének biztosítottságát, a közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók falazatát, közbenső alátámasztásait, áthidaló szerkezetét, tartozékait, ezek meglétét, állapotát. A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók vizsgálatát a vonalgondozói ellenőrzés szempontjai szerint kell elvégezni. A közúti hidak, átereszek, gyalogos hidak, gyalogos felüljárók I. fokú vizsgálatát végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással kapcsolatban egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a közúti hidakon, átereszen, gyalogos hidakon, gyalogos felüljárókon, a környező terepen, tartozékokon nincs-e rendellenesség, a közúti burkolat állapota kielégítő-e, nincs-e a közúti híd vagy áteresz állékonyságát veszélyeztető, a híd alatti, a hídhoz csatlakozó meder megbontására, kimosására utaló elváltozás. Meg kell győződni arról, hogy a közúti híd tartozékai és jelzőtáblái (korlát, figyelmeztető-, közúti tilalmi és korlátozó Szélesség-, magasság-, össztömegsúly-, tengelyterhelés korlátozás) meg vannak-e. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát veszélyeztető, vagy az áthidalt létesítmény biztonságát veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt 36

37 észlelnek, annak megszüntetése iránt (ha erre módjuk van) saját hatáskörben intézkednek. A vizsgálati hiányosságokat, megállapításokat a gyalogbejárási jegyzőkönyvbe a szakaszmérnöknek kell rögzítenie. II. fokú vizsgálat (hídvizsgálat) Végzi: hidász pályamester hidász szakaszmérnök évente egyszer Részletes szemrevételezéssel, eszköz felhasználással (kalapács, mérőszalag, tolómérő, libella, lupe, függő) végzett vizsgálat. Ez a szerkezet minősítésével, a megállapítások közúti (pályán kívüli) hidak, átereszek vizsgálati könyvbe történő felvételével, a hidász szakaszmérnök által elkészített vizsgálati jegyzőkönyvvel zárul. A II. fokú vizsgálat végzésének és dokumentálásának részletes szempontjai a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] vannak szabályozva. III. fokú vizsgálat (fővizsgálat) A III. fokú hídvizsgálatot a hídszakértő mérnöknek kell végezni. A III. fokú hídvizsgálat gyakorisága, időszaka: a 20 m-nél nagyobb támaszközű a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú méretétől függetlenül a vasút feletti hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig. Fővizsgálatot, illetve célvizsgálatot kell tartani akkor is, ha a hídvizsgálatot (II. fok) végző azt megállapításai alapján kéri, illetve a híd állapota azt szükségessé teszi. A III. fokú hídvizsgálat célja: a II. fokú hídvizsgálatok során megállapított és az értékelésben szereplő hibák, hiányosságok minősítésének felülvizsgálata meggyőződni a hidak állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét a híd rendeltetés szerinti használatának felülvizsgálata, a híd a forgalomba helyezéskor kiadott engedély szerint üzemel-e, van-e rendeltetés változás 37

38 38

39 A III. fokú hídvizsgálat végrehajtása: A hídvizsgálatot megelőzően a hidat, az átfolyási szelvényt, illetve a meder híd alatti szakaszát, továbbá a híd közvetlen környékét oly mértékben meg kell tisztítani, hogy a hídvizsgálatot végzők a híd minden részéhez hozzáférhessenek. A III. fokú hídvizsgálat során a hidaknál az eltakart részekre, szerkezeti elemekre is kiterjedően el kell végezni a vizsgálatot, az állapotértékelést, a minősítést a D.54. sz. Előírások IV/2.2 fejezet 19. sz. táblázat előírásai alapján. Értékelni kell, hogy az észlelt hiányosságok mellett a híd teherbírás szempontjából megfelel az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeket kielégíti. A III. fokú hídvizsgálatról, illetve a célvizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról a hídszakértő mérnöknek jegyzőkönyvet kell készíteni. A nem vasúti terhet viselő MÁV kezelésben lévő közúti hidak, gyalogfelüljárók, utasfelüljárók felügyeletét, melyek a MÁV közforgalom elöl elzárt, és el nem zárt magánútjain, illetve a vasúti vágányok fölött átvezetve találhatóak, a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] foglaltak szerint kell ellátni Mérnöki létesítmények gondozása A gondozás célja: A forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető, a mérnöki létesítmények élettartamát közvetlenül befolyásoló, felügyeleti tevékenység keretén belül feltárt kisebb hibák, hiányosságok megszüntetése, a nagyobb hibák, hiányosságok ideiglenes megszüntetése, javítása, lokalizálása. A gondozási feladatok elvégzése, a felmerült hiányosságok megszüntetése a hídvizsgálók feladata. A mérnöki létesítmény gondozás gyakorisága, időszaka: Folyamatosan egész évben. A mérnöki létesítmény gondozás körében elvégzendő feladatok részletes leírását, meghatározását a D.1.sz. Utasítás tartalmazza. 39

40 3.5. Vágánygeometriai mérések A gépi vágánymérések általános előírásai A vágánymérés felépítményi mérőkocsival (FMK-004, FMK-007), vágánymérő gépkocsival (Amsler), vágánymérő készülékkel (Pille, TrackScan, stb.) és kézi méréssel végezhető. A felépítményi mérőkocsi mérésének elmaradása esetén a mérést vágánymérő gépkocsival, vagy vágánymérő készülékkel kell pótolni. Vágánymérő készülékkel történő méréskor az ívmagasságok mérését kézi méréssel kell végezni. A méréseket csak előzetesen felülvizsgált, és kalibrált jó állapotú vágánymérővel, illetve mérőeszközzel szabad elvégezni. A mérési eredmények előjegyzésére vágánymérési kiskönyvet kell felfektetni, és azt értelemszerűen kell vezetni. A főpályamesteri szakaszokon a vágányok bemérését elő kell jegyezni, az erre a célra felfektetett vágánymérési könyvben. A vágánymérési könyvben elő kell jegyezni a vágánymérés időpontját, a mérőeszköz típusát, a mérésnél jelenlévő dolgozó nevét. A vágánymérési grafikonokat, a vágánymérési könyveket és a vágánymérési kiskönyveket a főpályamesteri szakaszon kell megőrizni, melyet a szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek és az üzemeltetési mérnöknek ellenőriznie kell vonalbeutazása ill. szakaszi ellenőrzése során. Az ellenőrzések megtörténtét a vágánymérési könyvekben és a vágánymérési grafikonokon elő kell jegyezni. Az FMK-007 mérőkocsit kísérni nem kell, más típusú felépítményi mérőkocsit a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányok mérésekor kísérni kell a mérnöki szakasz vezetőmérnökének, vagy a területileg illetékes szakaszmérnöknek. Mérés közben és a mérés befejezése után a vágánymérési grafikont és a hibajegyzéket a szakaszmérnöknek felül kell vizsgálnia. Az azonnali intézkedést kívánó méreteltérések kijavítására rövid úton (pl. telefon), az egyéb jelentős méreteltérések kijavítására (pl. "B" hibakategóriát jelentősen meghaladó méreteltéréseket) három munkanapon belül jegyzékbe foglalva kell rendelkezni a főpályamesteri szakasz felé. A főpályamesteri szakasznak az intézkedéseit az érvényes mérettűrési előírások alapján kell megtennie. 40

41 A mérésen résztvevő pályafenntartási szakembernek ismernie kell a mérendő vonalon alkalmazott pályasebességet és az érvényben lévő állandó sebességkorlátozásokat. A mérés során a vágánymérési grafikon pontos szelvényezése, a pálya melletti kerek km-es szelvénykövek segítségével történik, ezért a mérés előtt a szelvénykövek láthatóságát fokozottan biztosítani kell. Az állomási vonatfogadó-, és indító vágányok mérésekor a felépítményi mérőkocsit mérése alkalmával a mérnöki szakasz területileg illetékes főpályamesterének (vagy pályamesterének) kísérnie kell. Mérés közben és a mérés befejezése után a vágánymérési grafikont felül kell vizsgálnia. Az azonnali intézkedést kívánó méreteltérések kijavítására rövid úton (pl. telefonon), az egyéb méreteltérések kijavítására két héten belül intézkednie kell. Az előre kiadott vágánymérési program betartásával történő mérés végrehajtásakor a főpályamesteri szakasz feladata a mérésre kerülő vágányhálózat szabaddá tétele. Az egyéb vágányok mérésekor a területileg illetékes pályamesternek (vagy technikusnak) kell jelen lennie. A mérés után a vágánymérési grafikonokat a pályamesternek két héten belül ki kell értékelnie, és a méreteltérések kijavítására intézkednie kell. A gépi mérések alkalmával észlelt "C" kategória határt meghaladó hibáknál a tett intézkedést (sebességkorlátozás, munkáltatás stb.) illetve a végleges megszüntetést a mérővonati grafikonon elő kell jegyezni a munka megnevezésével, az időpont és a munkautalvány számának feltüntetésével. A vágánymérési grafikonok kiértékelését az érvényes mérettűrési előírások, valamint egyéb rendeletekben és utasításokban szabályozottak alapján kell elvégezni. A kiértékelt vágánymérési grafikonokat évenként össze kell gyűjteni és 5 évig meg kell őrizni a főpályamesteri szakaszon. A vágánymérések tervezése, végrehajtása, a mérési eredmények kiértékelése és felhasználása során be kell tartani a Vágánymérési Utasítás, az FMK-004.sz. mérőkocsi felhasználói útmutató, és az FMK-007.sz. mérőkocsi rendszerbe állítása és felhasználói útmutató tárgyú előírásokat. 41

42 Normál nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyíltvonali és állomási átmenő fővágányokban: a.) V > 120 km/h Felépítményi mérőkocsival: évente háromszor A két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie. b.) V 120 km/h Felépítményi mérőkocsival: évente kétszer Két gépi vágánymérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2. Állomási vonatfogadó és indító vágányokban: évente egyszer felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérő gépkocsival 3. Egyéb vágányokban: évente egyszer, vágánymérő készülékkel VI-IX. hónapban Az állomási vonatfogadó és indító vágányok, egyéb vágányok esetén, továbbá 300 m-nél kisebb sugarú ívek második mérését (vágánymérő készülékkel, kézi méréssel) a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési mérnök a műszaki állapot függvényében elrendelheti. A pályavasúti területi központ a nyíltvonali és állomási átmenő fővágányok, valamint az állomási vonatfogadó és indító vágányok mérésére vonatkozóan köteles a PML Technológiai központ útján a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság részére minden év I. 15-ig ill. VI. 15-ig jóváhagyásra felterjeszteni a féléves vágánymérési tervezetet. A jóváhagyott vágánymérési programot a PMLI megküldi a PML Technológiai központ útján a pályavasúti területi központok részére Keskeny nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányokban: évente kétszer. A két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2. Állomási egyéb vágányokon: évente egyszer A méréseket keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülékkel kell elvégezni. Kézi ívmagasság mérést a pályamesternek évente egyszer kell végezni (III-VI. hó). 42

43 Amennyiben a mérések lebonyolításához keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülék nem áll rendelkezésre, úgy a méréseket kézi méréssel kell végrehajtani. A kézi mérési adatok előjegyzésére a normál nyomtávolságú vasutaknál rendszeresített vágánymérési kiskönyvet kell felfektetni. A keskeny nyomtávolságú vágánymérő készülék grafikonját a D.56. sz. Előírások [Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások (nyomtávolság 760 mm)] előírásai alapján kell kiértékelni. A mérések előjegyzésére, ellenőrzésére és a mérési adatok felhasználására a gépi vágánymérés általános előírásaiban foglaltak érvényesek Széles nyomtávolságú vasutak vágánymérése 1. Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányokban: évente 2 alkalommal felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérésre alkalmas széles nyomtávú szabályozó géppel A két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. 2. Vonatfogadó- és indító vágányokban: évente egyszer felépítményi mérőkocsival 3. Egyéb vágányokban: évente egy alkalommal, széles nyomtávolságú vágánymérő készülékkel kell végezni. A széles nyomtávolságú mérőkocsi és vágánymérő készülék vágánymérési grafikonját A széles nyomtávolságú és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok, kitérők, különleges felépítményszerkezetek építési és fenntartási méretelőírásai című MÁV szabványban foglalt megengedhető eltérések figyelembe vételével kell kiértékelni. A normál vasutakra vonatkozó előírásokat értelemszerűen kell alkalmazni. A mérések előjegyzésére, ellenőrzésére és a mérési adatok felhasználására a gépi vágánymérés általános előírásaiban foglaltak érvényesek ROLA vágányok mérése A ROLA közlekedésre kijelölt állomási vágányokat évente 3 alkalommal kell bemérni úgy, hogy a két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie. A mérést felépítményi mérőkocsival kell elvégezni! 3.6. Ultrahangos sínvizsgálat A forgalombiztonság érdekében a nyíltvonalon, állomási fővágányokban és ezekben fekvő kitérőkben a gépi síndiagnosztikai szerelvénnyel (SDS), és kézi ultrahangos sínvizsgáló készülékekkel (USK) rendszeres időközönként ultrahangos sínvizsgálatokat kell végezni. 43

44 A vizsgálatok gyakoriságának tervezését, végrehajtását, a mérési eredmények felhasználását a tárgyban kiadott utasítás szerint kell végezni! 3.7. Űrszelvény mérések és vizsgálatok Szabad űrszelvény mérés A rakszelvényen túlérő küldemények továbbítása érdekében a szabadűrszelvény mérést a mérnöki szakaszok 5 évenként kötelesek elvégezni. A mérést a vágánytengelytől oldalirányban (mindkét irányban) 2500 mm oldaltávolságig, magassági értelemben sínkorona felett 5500 mmig kell elvégezni. Az űrszelvény oldalirányú tengelye mindig a két sínkoronát összekötő egyenes, magassági tengelye a vágánytengelyben erre merőleges. Az állomás területén kívül eső párhuzamos vágányok állomásközönkénti legkedvezőtlenebb vágánytengely távolságát is meg kell határozni. Az adatok feldolgozási módját külön rendelet szabályozza, melyet a PMLI ad ki. Új mérőberendezés üzembe helyezése esetén a mérés az 5 éves gyakoriságot figyelembe véve mérési program szerint zajlik. Széles nyomtávolságú, és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok űrszelvény méréseit MÁV szabvány tartalmazza. Ezeknek a vágányoknak űrszelvény nyilvántartását és vizsgálatát az állagban tartó mérnöki szakasz saját hatáskörben végzi Űrszelvény vizsgálat A mérnöki szakasznak űrszelvény vizsgálatot kell végezni, ha a szabad űrszelvény mérést követően a vasúti pálya vízszintes vagy magassági vonalvezetése valamilyen ok miatt megváltozik (pl. FKG szabályozás, nagygépi rostálás, vonalkorszerűsítés stb.). Ellenőrizni kell, hogy a megtűrhető akadályokat az F.1. sz. Jelzési Utasításban előírt jelöléssel ellátták-e. Abban az esetben, ha a vizsgálat során változás kerül megállapításra, akkor az űrszelvény méreteit a pályavasúti területi központ részére 2 példányban be kell küldeni. Ha az űrszelvény akadály megszüntetése nehézségekbe ütközik, akkor a PMLI-nek részletesen meg kell vizsgálnia, hogy az akadály, az előírt megjelölés alkalmazásával meghagyható-e. A megmaradó akadályok adatait a Közlekedési Határozmányokban is fel kell tüntetni. 44

45 3.8. Egyéb vizsgálatok és mérések Síndilatációs készülékek vizsgálata Vonalgondozó: minden gyalogbejáráskor megszemlélés alapján Pályamester: bemérés és vizsgálat évente kétszer (télen, nyáron) A részletes vizsgálatok előírásait és végrehajtásának módját a Csilléry-féle, a VM rendszerű, és az EDILON típusú dilatációs készülékekre vonatkozó szakmai utasítások tartalmazzák. A dilatációs készülékek beméréséről és vizsgálatáról előjegyzési könyvet kell vezetni az alábbiak szerint: 1. A készülék helye (vonal, szelvény, híd dilatáló hossza) 2. Vizsgálat időpontja 3. Sínhőmérséklet 4. Léghőmérséklet 5. A készülék nyitása (legnagyobb nyitás, mért hézag mm-ben, jobbbal sínszálon) 6. A vizsgálat megállapításai 7. A vizsgáló aláírása 8. A hiányosságok megszüntetésének előjegyzése Fordítókorongok vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabvány [Fordítókorongok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása] tartalmazza. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a fővizsgálat keretén belül A fővizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a fordítókorong medencére kiterjedő szerkezetvizsgálat is. III. fokú: a szerkezet-, medence hídszakértői szintű részletes vizsgálata kiemelt fővizsgálat legalább 10 évenként A fővizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a korongra eső vágányon minden leerősítésnél nyomtáv és fekszint mérés 45

46 a koronghoz csatlakozó vágány bemérése (minden irányból) 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés a korongon lévő sínek és a koronghoz csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők és a sínek közti illesztési hézagok bemérése szerkezetvizsgálat (a szabvány 4. pontjában foglaltak szerint a fordítókorong medence, pálya és kapcsolódó részei, hídszerkezet és tartozékai) o hídszerkezet o fordítókorong medence körsín fekszint mérése, alj és kapcsolószer vizsgálata A fordítókorongot minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vágányhídmérleg, fordítókorong vizsgáló akna, buktató, ürítő híd, kerékpár átemelő vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell Tolópadok vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabvány [Gépi hajtású tolópadok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása] tartalmazza. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a fővizsgálat keretén belül A fővizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a tolópad medencére kiterjedő szerkezetvizsgálat is III. fokú: a szerkezet-, medence hídszakértői szintű részletes vizsgálata kiemelt fővizsgálat legalább 10 évenként A fővizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a tolópadon a vágány bemérése aljanként nyomtáv és fekszint mérés a tolópadhoz csatlakozó vágány bemérése 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés 46

47 a tolópadon lévő sínek és a tolópadhoz csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők, és a sínek közti illesztési hézagok bemérése szerkezetvizsgálat (a tolópad medence, pálya és kapcsolódó részei, hídszerkezet és tartozékai) o tolópad hídszerkezet o tolópad medence tolópad pálya fekszint mérése, alj és kapcsolószer vizsgálata A tolópadot minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vágányhídmérleg, fordítókorong vizsgáló akna, buktató, ürítő híd, kerékpár átemelő vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell Vasúti járműmérlegek vizsgálata A vizsgálati szempontokat a vonatkozó MÁV szabványok [Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása] tartalmazzák. Ellenőrzés: vonalgondozó minden gyalogbejárása alkalmával megszemléléssel Vizsgálat: I. fokú: pályamester, főpályamester, szakaszmérnök a tavaszi gyalogbejáráskor megszemléléssel II. fokú: pályamester évente egyszer (IV. hó) beméréssel a középvizsgálat keretén belül A középvizsgálatnak része a II. foknak megfelelő hidász szakaszmérnöki szintű, a hídszerkezetre, a mérlegaknára kiterjedő IV-VI. hónapban elvégzendő szerkezetvizsgálat is. III. fokú: a szerkezet-, mérlegakna hídszakértői szintű részletes vizsgálata fővizsgálat legalább 6 évenként A középvizsgálat keretében elvégzendő mérések, vizsgálatok: a mérlegen lévő vágányon minden leerősítésnél nyomtáv és fekszint mérés a mérleghez csatlakozó vágány bemérése 5 aljanként 10 m hosszban nyomtáv és fekszint mérés a mérlegsínek és a csatlakozó sínek közti magassági és oldallépcsők, és az illesztési hézagok bemérése 47

48 a mérleg és a csatlakozó pálya szemmel látható magassági eltérése esetén, a hidász szakaszmérnöknek a mérleget és a csatlakozó pályát be kell szintezni szerkezetvizsgálat (a mérlegakna, hídszerkezet és tartozékai) o mérleg hídszerkezet o mérlegakna A mérlegaknát minden csatlakozó irányból ellenőrizni kell. A mért adatokat, egyéb megállapításokat és a hiányosságok megszüntetését a tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati könyvbe (IX. és X. sz. melléklet) kell bejegyezni. A feltárt hiányosságokat az állagtulajdonossal írásban közölni kell Gurítódomb és emelt kihúzó vágányok szintezése A területileg illetékes pályás szakaszmérnöknek kétévente (VI-VII. hó) kell szintezést végezni, az alábbiak figyelembe vételével: A mérés során 2 m-enként kell szintezni a gurítódomb vágányait olyan hosszon, hogy az legalább 5 ponton a függőleges lekerekítő ívhez csatlakozó egységes lejtviszonyú pályaszakaszt is magába foglalja. A mérési eredmények alapján meg kell határozni a függőleges lekerítő ív sugarát (a gurítódomb tetőpontján és az alsó töréspontnál). A domború lekerítő ív sugara legalább 300 m, a homorú lekerítő ív sugara 400 m legyen a mozdonyok szerkezeti kialakítása miatt. A szintezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mérési adatait ki kell értékelni. A szintezési adatokat össze kell hasonlítani az építési hosszszelvény adataival. A mérési adatok kiértékelése alapján a gurítódomb magassági vonalvezetésének hiányosságait meg kell állapítani, azt és a hiányosság megszüntetését a szintezési jegyzőkönyvben elő kell jegyezni. Soron kívül kell a gurítódombot beszintezni, ha a magassági vonalvezetést érintő fenntartási munkát végeznek Folyamatos sebességszabályozó berendezések vizsgálata A sebességszabályozó berendezések vizsgálatát az illetékes pályavasúti területi központ által kiadott Kezelési és Karbantartási Utasítás alapján kell végezni. Az utasításnak tartalmaznia kell a mérnöki- és főpályamesteri szakaszok jelen Utasításon alapuló pályafelügyeleti feladatait Sínkenő berendezések vizsgálata Vonalgondozó minden vonalbejáráskor Pályamester az előírt gyalogbejáráskor 48

49 A sínkenő berendezések ellenőrzését a vonalgondozónak szemrevételezéssel, a pályamesternek az előírt vizsgálati szempontok szerint kell elvégezni. A vizsgálat során az alábbiakat kell ellenőrizni: kenés hatékonysága a kenőolajtartály feltöltöttsége a felerősítő és kötőelemek állapota a tömlők, rugók, nyomólapok állapota A sínkenő berendezésekről sorszámmal ellátott kimutatást kell készíteni. A feltárt hiányosságok megszüntetéséről intézkedni kell Sínkopás mérések végzése A sínkopás mérés végezhető géppel és kézzel. Gépi sínprofil mérés esetén a síndiagnosztikai szerelvény által szolgáltatott mérési eredmények kiértékelését a vonatkozó utasításban foglaltak szerint kell végezni. Kézi mérés esetén valamennyi ívről és egyenesről nyilvántartást kell vezetni sínkopás mérési adatlap (XI. sz. melléklet) felhasználásával. Az adatlapon hét mérés adatai jegyezhetők elő. A mérés végrehajtását elő kell jegyezni, az időpont és a mérést végző aláírásával. A mért értékek minősítését és a teendő intézkedések meghatározását a D.54. sz. Előírások alapján köteles a pályamester végrehajtani. A méréseket a pályamesternek vagy az általa megbízott pft. technikusnak az alábbi gyakorisággal kell végrehajtani (amennyiben az előírt gyakorisággal a kopás mértéke kellően nem prognosztizálható pl. határ ívsugár körüli ívek esetében a mérést sűríteni kell): 1. Nyílt vonalon és állomási átmenő fővágányban Egyenesekben és ha R > 300 m: négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként Ívekben és ha R 300 m: évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 50 m-enként, tavasszal (III-VI. hó) 2. Állomási és egyéb vágányokban Egyenesekben és ha R > 300 m: négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként 49

50 Ívekben és ha R 300 m: évente 20 méterenként, tavasszal (III-VI. hó) Vasúti átjárók, kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata A vasúti átjárókat és a kiépített gyalogos átkelőhelyeket forgalombiztonsági szempontból az alábbi kategóriákba kell besorolni: I. csoportú vasúti átjárók: az átlagos napi forgalom (ÁNF) nagyobb, mint 500 (jármű/nap) vagy menetrendszerű autóbusz közlekedés van, valamint a kiépített gyalogos átkelőhelyek II. csoportú vasúti átjárók: az átlagos napi forgalom (ÁNF) kisebb, mint 500 (jármű/nap) és nincs menetrendszerű autóbusz közlekedés Vasúti átjárók és kiépített gyalogos átkelőhelyek vizsgálatának gyakorisága: I. csoportú vasúti átjárók: Vonalgondozó: pontban foglaltak szerint Pályamester: évente 8 alkalommal (I., III., VI., VII., IX., X., XI., XII. hónapban) Főpályamester: évente 2 alkalommal (II., V. hónapban) Szakaszmérnök: évente 2 alkalommal (IV., VIII. hónapban) II. csoportú vasúti átjárók: Vonalgondozó: pontban foglaltak szerint Pályamester: évente 5 alkalommal (I., III., VII., IX., XI. hónapban) Főpályamester: évente 1 alkalommal (V. hónapban) Szakaszmérnök: évente 1 alkalommal (IV. hónapban) A vasúti átjáró vizsgálati könyv rálátási háromszögeinek azonosítását és méreteinek meghatározását (XII. sz. melléklet) a többször módosított Rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről alapján kell elvégezni és előjegyezni. A vasúti átjáró vizsgálati adatlapon (XIII. sz. melléklet) a mértékadó rálátási háromszöget meg kell jelölni (L k vagy L csk, gyalogos átjáróknál L csk =elsodrási határ), és a vizsgálatot erre vonatkozóan kell elvégezni. Ha a vizsgálat ideje egybeesik a gyalogbejárás idejével, akkor a vasúti átjárók és kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata a gyalogbejárás keretében is elvégezhető. A vasúti átjáró vizsgálata során az alábbiakat kell ellenőrizni: nyomcsatorna méretet, a pálya- és védősín egymáshoz viszonyított magasságát, valamint az űrszelvény alsó részét 50

51 az elemek épségét, illeszkedését, rögzítését, burkolat minőségét az átjáró burkolatának és a közút burkolatához való csatlakozásának állapotát, 5 cm-nél mélyebb ütőkátyúk előfordulását 8-8 m hosszban az átjáró tartozékok állapotát, meglétét, a biztosítás módjának megfelelő rálátási háromszögben a szabad rálátás meglétét a vasúti átjáró jelzők, teljes- és félsorompók működését, láthatóságát, épségét, az optikák tisztaságát, és a behatási pontok, szigeteltsínek állapotát megszemlélés útján kiépített gyalogos átkelőhely terelőkorlátjának állapotát és elhelyezését 3.9. Saját célú vasúti pálya vizsgálata A pályafelügyelet keretében az alábbi vizsgálatokat kell elvégezni: Gyalogbejárás: A gyalogbejárás szempontjai megegyeznek a 3.1. pont alatt ismertetett szempontokkal. Kitérővizsgálat beméréssel: A kitérők csoportba sorolása szerint kell végezni. Vágánygeometria mérések (nyomtávolság, fekszint, túlemelés, ívmagasság): A vágánygeometriai mérést évenként egy alkalommal vágánymérő készülékkel, vagy kézi méréssel kell végrehajtani. A hidak és egyéb mérnöki létesítmények felügyeletét a pályavasúti hidakra vonatkozó 3.4. pont [Mérnöki létesítmények felügyelete] fejezetében szabályozott módon és rendszerben kell végezni. A saját célú vasúti pálya előírt vizsgálatairól, vizsgálati nemenként különkülön előjegyzéseket kell vezetni (gyalogbejárás, kitérővizsgálat, hídvizsgálat, egyéb mérnöki létesítmény vizsgálat), amelyek tartalmazzák a vizsgálat megtartásának időpontját, megállapításait, és az azzal kapcsolatosan tett intézkedéseket. A vizsgálati könyveket a főpályamesteri szakaszon kell megőrizni. 51

52 4. Fokozott felügyelet 4.1. Fokozott felügyelet rendkívüli események idején A vasúti pályákon fokozott felügyeletet kell tartani rendkívüli események idején (vihar, felhőszakadás, földrengés, vagy a vasúti pályát veszélyeztető árvíz, illetve egyéb elemi esemény, stb. során). A rendkívüli események bekövetkezésekor, a vasúti pályát munkaidőben a területileg illetékes pályamesternek, munkaidőn kívül a készenlétes pályamesternek be kell utazni. A beutazás módjáról, a kapott információk alapján a beutazást végző dolgozónak kell dönteni (menetrendszerinti járművel, vagy egyéb vasúti járművel). A beutazás megkezdését a pályavasúti területi központ diszpécserének be kell jelenteni. A beutazás során meg kell győződnie a vasúti pálya forgalombiztonságáról. Amennyiben intézkedés válik szükségessé, úgy a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tennie (pl. sebességkorlátozás, vágánylezárás, stb.). A forgalombiztos közlekedés biztosítása után részletes felülvizsgálatot kell végezni gyalogbejárás formájában. A részletes felülvizsgálat végrehajtásáról munkaidőben a pályamester, munkaidőn kívül a készenlétes pályamester köteles gondoskodni. A pályafelügyelet további ellátásáról, a felügyeletet végző dolgozó személyéről a mérnöki szakasz vezetőmérnökének kell rendelkezni. A hídszakértő mérnök, vagy megbízásából hidász szakaszmérnök irányításával célvizsgálatot kell tartani minden nagyobb árvíz levonulása után, mindazon hidaknál, amelyeknél az árvíz a töltés lezáró kúpot vagy magát a töltést, a csatlakozó medret megbontotta, a mederburkolatot megrongálta. Szondázással vagy más célravezető módon, lehetőleg azonnal meg kell vizsgálni, hogy a hídfalazatok, pillérek állékonysága biztosított-e. Az alámosások, kimosások megállapításához minden pályavasúti területi központnak a szükséges mérő és észlelő eszközöket biztosítani kell. Ha az elváltozás egyszerű szemlélet útján a rendelkezésre álló segédeszközökkel, felszerelésekkel nem állapítható meg, szükség szerint szakvállalkozó bevonásával kell a célvizsgálatot elvégezni. A hídvizsgálati könyvben a rendkívüli vizsgálatokat elő kell jegyezni Fokozott felügyelet rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén A pályamesternek a fenti célból külön rendeletre fokozott felügyeletet kell tartani. 52

53 Rakszelvényen túlérő küldemények kísérése esetén a fokozott felügyeletet tartó dolgozónak rendelkeznie kell a kijelölt útvonal űrszelvény akadályainak méreteivel, adataival és a továbbítás feltételeivel. Ennek ismeretében kell intézkednie a menet közlekedtetése iránt. Túlsúlyos küldemények kísérése esetén a fokozott felügyeletet tartó dolgozónak, rendelkeznie kell a kijelölt útvonal vágányainak a tengelyterhelési adataival. Ennek ismeretében kell intézkednie, hogy a küldeményt továbbító vonat a gyenge felépítmény miatt mely vágányokra nem fogadható, ill. mely vágányokon és hidakon közlekedhet sebességkorlátozással. Rakszelvényen túlérő vagy túlsúlyos küldemények esetén fokozott felügyeletet csak a PMLI külön rendeletére kell tartani. Az ilyen küldeményt szállító vonatot csak a fokozott felügyeletre kirendelt pályafenntartási kísérő utasításai és az engedélyezési kérelemben megfogalmazott rendelkezések szerint lehet közlekedtetni. A rakszelvényen túlérő vagy túlsúlyos küldemények továbbítása esetén elrendelt fokozott felügyelet során be kell tartani a H.6. sz. Utasítás [Rendkívüli küldemények] vonatkozó előírásait is. Amennyiben a PMLI külön rendelkezést ad, fokozott felügyeletet kell tartani kísérleti, illetve különleges próbameneteknél is, és be kell tartani az F.2. sz. Forgalmi Utasítás rendelkezéseit Fokozott felügyelet meleg és hideg időjárás esetén Amennyiben a sín hőmérséklete eléri vagy meghaladja a +45 C-ot vagy a -20 C-ot a pályamesternek vagy magasabb beosztású felügyeletet ellátó dolgozónak fokozott felügyeletet kell tartani, mely a felügyelete alá tartozó vonalrészek soron kívüli ellenőrzését, beutazását jelenti. Munkahőmérsékleten lévő vágányoknál, amennyiben a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 22 C-kal, vagy az alá csökken minimum 35 C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A 48 rendszerű, talpfás hézagnélküli vágányoknál, ha a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 15 C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A soron kívüli beutazás megtartható mozdonyon vagy egyéb vasúti pályán közlekedő felügyeleti járművel. A pályamester fokozott felügyeleti 53

54 beutazását a meleg időjárás esetén a déli, illetve kora délutáni órákban, hideg időjárás esetén a reggeli órákban köteles megtartani. Munkaszünetes napokon a fokozott felügyeletet írásbeli elrendelés alapján kell végrehajtani. A fokozott felügyeletet a vezetőmérnök javaslatára, az alosztályvezetőnek kell elrendelni a munkaszünetes nap(ok) előtti munkanapon. A mérnöki szakasz két jellemző területén sín és léghőmérséklet mérést kell végezni. A mért értékeket a főpályamesteri szakaszon és a mérnöki szakaszon nyilván kell tartani. A beutazás során megállapított hiányosságok esetén a pályamester a forgalombiztonság érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni Fokozott felügyelet műszaki ok miatt A vasúti pályák és mérnöki létesítmények vizsgálatai során megállapított hiányosságok megszüntetéséig bevezetett intézkedés, a rendszeres vizsgálati rendnél szigorúbb, attól eltérő rend szerint zajló vizsgálat. A vizsgálatokat a vezetőmérnök javaslatára az alosztályvezető rendeli el, amely a feladat jellegétől függően a hiányosság megszüntetéséig, illetve a célvizsgálatot megszüntető rendelkezésig tart. 54

55 5. Építési- felújítási- karbantartási munkák alatti pályarészek felügyelete A vasúti pálya és tartozékainak karbantartásáról, felügyeletéről és az üzemi jellemzők engedélyezett értékeinek megfelelő forgalombiztos állapotban tartásáról a vasúti építmény engedélyese tartozik folyamatosan gondoskodni. Az üzembiztonság fenntartásáért való felelősséget az üzemeltető másra át nem háríthatja, de annak teljesítésére más, a fenntartási tevékenységre jogosult szervvel vagy személlyel szerződést köthet Kivitelező a MÁV ZRt. szervezeti egysége, vagy érvényes MÁV ZRt. szakvizsgával és érvényes képesítéssel rendelkező kivitelező Általános szempontok Szerződéskötéskor a kivitelező tartozik az érvényes képesítéseket igazolni. A pályaépítés és felújítás, karbantartás céljából átadott vágányrészek felügyeletét a tényleges munkakezdésig a pályafenntartási szakszolgálatnak kell ellátni. A pályafelügyeletet nem kell átadni ha: a kivitelezés várható befejezéséig nincs előirt pályafelügyeleti tevékenység a munkába vett pályarész pályafelügyelete nem határolható el a MÁV ZRt. által végzett pályafelügyelettől Karbantartási munkák esetén a pályafelügyelet átadása az üzemeltető egyedi mérlegelése alapján történik. Nagyobb hosszra (állomásközre) kiterjedően végzett pálya megbontással járó beavatkozás (pl.: tömeges aljcsere, ágyazatrostálás, stb.) esetén a pályafelügyeleti tevékenység átadandó. A pályafelügyeleti tevékenység kivitelezőnek történő átadásának tényét a munkaterület átadás során írásban rögzíteni kell, az üzemeltetőnek nyilatkozni kell, hogy az átadott területen milyen felügyeleti tevékenységet kell ellátni. (Pl. a pálya felügyeletét a kivitelező végzi, a.. szelvényben lévő útátjáró felügyeleti vizsgálata továbbra is a pályafenntartási szakszolgálatnál marad.) Azt is rögzíteni kell, hogy a kivitelező milyen gondozási és karbantartási feladatokat köteles ellátni az adott munkaterületen. A kivitelező feladatait és felelősségi körét a szerződésben is rögzíteni kell. Az átadott felügyeletet a kivitelező az érvényes pályafelügyeleti utasítás szigorú betartásával köteles elvégezni, köteles a pályafelügyeleti 55

56 vizsgálatokhoz rendszeresített nyomtatványt használni. A kivitelezői felügyelet visszaadásakor a pályafelügyeleti dokumentációt a pályafenntartási szakszolgálat részére kell átadni A kivitelező felelőssége A kivitelező köteles írásban bejelenteni a tényleges munkavégzés megkezdését az érintett főpályamesteri szakasznak, valamint a műszaki (karbantartási) ellenőrnek. a.) Vágányzárban végzett munkáknál a vágányzár lebonyolítását végző személy felelős: a pálya forgalombiztos állapotáért a biztonsági intézkedések megtételéért (vasúti gépek, járművek tárolása, munkába vett pályaszakasz lezárása, szabad űrszelvény biztosítása, stb.) minőségi és műszaki előírások betartásáért az MVSZ-ben előírt feladatok végrehajtásáért a vágányzári rendeletben foglaltak betartásáért vágányzáras munkáknál a balesetmentes munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, a jelzőeszközök előírásszerű kitűzéséért A vágányzár lemondása-, a forgalom felvétele-, az alkalmazható sebesség megállapítása előtt, a munkába vett pályarészt a forgalombiztonság szempontjából tartozik felülvizsgálni. A vágányzár csak a hiányok megszüntetése és a biztosítóberendezés visszakapcsolása után mondható le. b.) Nem vágányzárban végzett munkáknál: A munkát irányító művezetőnek (pályamesternek) a munkába vett pályarész forgalombiztonságát állandóan figyelemmel kell kísérnie, a munkaidő befejezése előtt a forgalombiztonsági szempontból tartandó műszaki felülvizsgálatot meg kell tartania. A felülvizsgálat során megállapított hiányosságok megszüntetése iránt a helyszínen azonnal intézkednie kell A pályafenntartási szakszolgálat ellenőrzési kötelezettsége Az építési- felújítási- karbantartási munkákat a pályafenntartási szakszolgálatnak rendszeresen ellenőrizni kell. A munkavégzés megkezdése előtt a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési alosztályvezető írásban köteles rendelkezni az üzemeltetési ellenőr személyéről és az ellenőrzés gyakoriságáról. 56

57 A kivitelezés legkritikusabb munkafázisait az arra kötelezetteknek ellenőrizniük kell. Forgalombiztonsági szempontból: Az ellenőrzésre kötelezett dolgozó az építés alatti pályát az üzemeltetési alosztályvezető által meghatározott gyakorisággal köteles megvizsgálni, és szükséges biztonsági intézkedéseket megtenni. A forgalombiztonságot érintő hiányosság feltárása esetén, rendelkezési és intézkedési jogkörrel rendelkezik. Műszaki szempontból ellenőrzése során köteles vizsgálni: A jóváhagyott tervtől való eltérést, valamint azt, hogy az elvégzett munka kielégíti e a műszaki előírásokban meghatározott paramétereket. Az üzemeltetési ellenőr felelős az észrevételek helyszíni azonnali szóbeli, majd időbeni írásban történő megtételéért (tervtől eltérő kivitel, többletteljesítmény azonban csak a műszaki ellenőrrel, karbantartási ellenőrrel egyetértésben követelhető). Észrevételének figyelmen kívül hagyása esetén megbízójának jelentést köteles tenni. Vasútbiztonságot veszélyeztető hiányosság esetén azonnal intézkedni kell annak elhárítása érdekében, szükség esetén sebességkorlátozás bevezetése, vagy a vágány lezárása útján is. Szükség esetén felfüggesztheti a munkavégzést Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletének ellátása Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletét az alábbiak szerint kell ellátni: Időszak Pályafelügyelet-karbantartás I. pft. szakszolgálat II. kivitelező III. kivitelező IV. pft. szakszolgálat I. Időszak: A munkaterület átadásától a vágány megbontásával járó tényleges munkavégzés megkezdéséig tart. A munkavégzés céljából átadott vágányrész pályafelügyeletét a pályafenntartási szolgálatnak kell ellátni mindaddig, amíg a kivitelező a vágány megbontásával járó tényleges munkát nem kezdi meg és gondoskodnia kell az ilyen pályarészek forgalombiztos állapotáról, illetve 57

58 annak érdekében szükséges intézkedések megtételéről. A pályafelügyeleti tevékenység kivitelezőnek történő átadását, az időpont feltüntetésével jegyzőkönyvben (külön jegyzőkönyvben vagy a munkaterület átadási jegyzőkönyvben) kell rögzíteni. II. Időszak: A tényleges munkavégzés megkezdésétől az ideiglenes forgalomba helyezésig tart. A már munkába vett pályarészek pályafelügyeletét, az előírások betartásával, a kivitelező tartozik ellátni. III. Időszak: Az ideiglenes forgalombahelyezéstől a műszaki átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetéséig tart. Az ideiglenesen forgalombahelyezett pálya üzemeltetéséért a kivitelező felel. A kivitelező felelőssége arra terjed ki, hogy a pályafenntartási szolgálat és a kivitelezői pályafelügyelet, valamint a közös ellenőrzési tevékenység keretében meghatározott hiányosságok megszüntetése révén az érintett, de még műszakilag át nem adott pályát az előírt műszaki színvonalon karbantartsa. Az építési mérettűréseken belüli értékeket a műszaki (részműszaki) átadás utáni 90 napig meg kell követelni. Amennyiben a használatbavételi eljárás a műszaki átadást követő 90 napon belül megtörténik, a kivitelező a használatbavételi eljárás időpontjában mentesíthető a karbantartási feladatok alól. Ez idő eltelte után a kiépítési sebességtől függő szabványos fenntartási mérettűrések megtartásával kell a pályát továbbiakban karbantartani. A műszaki (részműszaki) átadásra a kivitelezőnek a szükséges vizsgálatokat, méréseket el kell végezni, és az erről készült dokumentációt az eljárás során köteles átadni. Ezen méréseket a pft. szakszolgálatnak ellenőriznie kell (utánmérések). A hiányosságok megszüntetését közös felülvizsgálat után a kivitelező és a pályafenntartási szakszolgálat jegyzőkönyvben köteles rögzíteni. E jegyzőkönyvben időpont megjelöléssel kell szerepeltetni a kivitelező pályafelügyelet alóli mentesítését. Amennyiben a műszaki (részműszaki) átadási eljáráson rögzített hiányosságok a forgalom biztonságát nem veszélyeztetik, a pályafelügyelet alóli mentesítést a kivitelező részére műszaki (részműszaki) átadáson meg lehet adni. Előzetes bejárás alapján és jegyzőkönyv felvétele mellett a pft. a 58

59 kivitelező megrendelésére elláthatja a pályafelügyeletet a II. és III. időszakban is. IV. Időszak: A műszaki átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetésétől a végleges forgalombahelyezésig, hatósági engedélyköteles munka esetén a használatbavételi engedélyig tart. A IV. időszak a műszaki (részműszaki) átadási jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok megszüntetése után kezdődik. A IV. időszakban visszaáll a MÁV ZRt. pályafenntartási szakszolgálat teljes felügyeleti és a műszaki (részműszaki) átadást követő 90 nap után a karbantartási felelőssége MÁV ZRt. szakvizsgákkal (képesítéssel) nem rendelkező kivitelező Forgalmi vágányt érintő tevékenység, felügyeleti dolgozó jelenléte mellett végezhető, a vállalkozó megrendelése alapján. Felügyelet céljából érvényes vizsgákkal rendelkező műszaki dolgozót kell a munka tartamára kirendelni. A felügyeleti tevékenység megrendelhető szükséges szakvizsgákkal rendelkező szervezettől. Ilyenkor az 5.1 pont szerint kell eljárni. A kirendelt dolgozó személyében felelős az pontban foglaltak betartásáért. (Kivéve a személyi és tárgyi eszközök biztosítását, ami kivitelezői feladat.) A munka végrehajtásának idejére, a munka felügyeletének ellátására a dolgozót írásban kell megbízni. A megbízott dolgozó rendelkezési és intézkedési jogkörrel bír. Rendelkezéseit a kivitelező köteles végrehajtani. MÁV ZRt. szakvizsgákkal nem rendelkező kivitelező munkaterületén a pályafenntartási szolgálat dolgozói esedékes felügyeleti kötelezettségüket, a D.5. sz. Utasítás előírásainak megfelelően kötelesek végrehajtani. Megállapításuk alapján tájékoztatást kell adni vagy rendelkezni kell a kivitelező felé a kirendelt dolgozó útján A vasúti pálya próbaüzemi és ideiglenes forgalombahelyezése építési és felújítási, karbantartási munkák után A munka alatt lévő pályák próbaüzemi vagy ideiglenes forgalomba helyezését a Forgalombahelyezések, használatbavétel pályával kapcsolatos feltételei utasítás alapján kell végrehajtani. Jegyzőkönyvet (XIV. és a XV. sz. melléklet) kell felvenni, melyben a sebességen, tengelyterheléseken és esetleges egyéb korlátozásokon túl szerepelnie kell azoknak a 59

60 hiányosságoknak, melyeket a vágányzár lemondásáig, illetve azon túl, meghatározott időn belül meg kell szüntetni. Az ideiglenes forgalomba helyezést a XV. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével, valamint a forgalmi naplóba történő bejegyzéssel kell dokumentálni. A próbaüzemi forgalomba helyezési jegyzőkönyvben szerepelnie kell a hatósági létesítési engedélyben előírtaknak is A kivitelező által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Az érdekelt társszolgálati ágak képviselőinek bevonásával valamennyi al-, felépítményi- és hídmunkák a MÁV ZRt. szakvizsgákkal rendelkező kivitelező által forgalomba helyezhetők. ha biztosítóberendezés, illetve felsővezeték átalakítása nem történik (szabályozás nem minősül átalakításnak), nincs nyomvonal korrekció, nem változott meg a vágánykapcsolatok kialakítása, nem kell műtárgy próbaterhelést végezni, provizórium vagy műtárgy beépítés nem történt, utasforgalmi létesítményt nem érint, a folyamatos vágányzár hossza a 72 órát nem haladja meg Mérnöki szakasz által végzett ideiglenes forgalomba helyezés MÁV ZRt. szakvizsgákkal (képesítéssel) nem rendelkező kivitelező esetén a mérnöki szakasz végzi a forgalomba helyezést az pont szerint Az üzemeltetési alosztály által végzett ideiglenes forgalomba helyezés Az üzemeltetési alosztály helyezi forgalomba mindazon munkákat, melyekre a kivitelező, illetve a pályafenntartási szakszolgálat nem kapott a közlekedési hatóságtól műszaki engedélyt Mérnöki létesítmények próbaüzemi, ideiglenes és végleges forgalombahelyezése építési és felújítási, karbantartási munkák után Új építésű, felújított, átalakított, bővített hidak, átereszek, alagutak, támfalak esetében a vasúti forgalomnak a hídszerkezeten, alagútban, támfalon való megindítása előtt az építési, létesítési engedélyben foglaltak betartását és a szakszerű kivitelt is vizsgálni kell. A vizsgálat végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani azokra a mérésekre, illetve mérési adatok rögzítésére, amelyek a későbbi vizsgálatoknál kiindulási adatul szolgálnak. 60

61 A vasúti hidak használatbavétel, forgalombahelyezés előtti vizsgálatának részletes szempontjait a Vasúti Hídszabályzat tartalmazza. Az alagutak, támfalak vizsgálata során is e szabályozás szellemében kell eljárni. A forgalomnak való átadás módja, a követendő eljárás a hídszerkezet típusától, nyílásától, szerkezetétől, az átalakítás, felújítás, bővítés mértékétől függően változó. I.) A 15/1987. (XII.27.) KM-ÉVM sz. együttes rendelet amely a /1988. sz. utasításban lett kiadva [Rendelet a hidakra vonatkozó előírásainak végrehajtására] alapján: 1. Hatósági engedély nélkül, vasúti tervjóváhagyással létesíthető, helyezhető forgalomba, bontható el, alakítható át teherbírás változás nélkül 10 m és ennél kisebb, de 5 m-nél nagyobb szabad nyílású állandó jellegű típusterv alapján épülő vasúti híd, 5 m és ennél kisebb szabad nyílású nem típusterv alapján épülő vasúti híd, utasaluljáró nyílásmérettől függetlenül, 30 m és ennél kisebb nyílású ideiglenes hidak, teherbírás változással nem járó fentiektől eltérő szerkezetek, 2. E körbe nem tartozó hidak hatósági engedéllyel létesíthetők, hatósági engedéllyel vehetők használatba, helyezhetők üzembe. A műtárgyakon csak a hatóság létesítési ill. átalakítási engedélyében előírt próbaüzem tartható. 3. Olyan műtárgyakat (híd, alagút, tám-, és bélésfal) érintő munkavégzés, amelyre építési, átalakítási engedélyt a vasút üzemeltetője adott és ideiglenes forgalombahelyezési engedélyt kell adni. 4. Építési provizórium beépítés ideiglenes forgalombahelyezési engedély köteles. A próbaüzemet, az ideiglenes és végleges forgalombahelyezést a vasúti hidakon, mérnöki létesítményeken csak az arra jogosult vasúti hidász szakember rendelheti el. II.) A hídon lévő vasúti pálya megbontásával járó munkák: sín, kapcsolószer, szórványos alj-, és hídgerenda csere kiegyenlítő lemez építés 61

62 hídszigetelés, háttöltés víztelenítés az ágyazat eltávolításával szerkezeti elem (beton, vb., acél) cseréje, javítása hídszerkezet szabályozási munkák (sarurendezés) új híd létesítése híd megszüntetés, a híd ill. szerkezeti részeinek elbontásával III.) A hídon lévő vasúti pálya megbontása nélküli munkák: hídszigetelés, háttöltés víztelenítés az ágyazat eltávolítása nélkül belső oldali injektálással szerkezeti elem (beton, vb., acél) cseréje, javítása hídszélesítés híderősítés béleléssel, Ezen műtárgyak ideiglenes, végleges, próbaüzemi forgalomba helyezését egyedi hídépítés hídmunka járulékos felépítményi munkával híderősítés és híd szerkezeti elem csere, ill. javítás esetén az arra jogosult hidász szakembernek, vonali pályás munkák járulékos hídmunkái esetén az arra jogosult pályás szakembernek kell elvégezni, Ez utóbbi esetben a forgalomba helyezési jegyzőkönyvhöz a hidász üzembe helyezési jegyzőkönyvet csatolni kell, egyedileg műtárgyanként. A pályás eljárási rendet a P-83/2006. PMLI sz. rendelet [Vasúti pálya és tartozékai üzembe helyezésének feltételei], a hidász eljárási rendet a P-11444/2001. PHMSZ sz. rendelet szabályozza részletesen. A pályás eljárás során a hidakra vonatkozó nyilatkozatot az eljárás vezetőjének a hivatkozott rendeletben megjelölt hidász szakember, míg a hidász eljárás során a pályára vonatkozó nyilatkozatot az eljárás vezetőjének a hivatkozott rendeletben megjelölt pályás szakember szolgáltatja. Ideiglenes, végleges, próbaüzemi forgalombahelyezést a XVI. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyv felvételével kell dokumentálni. 62

63 MELLÉKLETEK 63

64 I. sz. melléklet: Időszakos vizsgálatok jegyzéke D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII vg. KÉTHETENTE GYALOGBEJÁRÁS V>120 km/h pm. O O O O fpm. O O O O szm. O O O O vg. GYALOGBEJÁRÁS 80 V 120 km/h HETENTE (25 évnél korosabb felépítménynél, állapot függvényében, a vezetőmérnök javaslatára és az üzemeltetési mérnök rendelkezésére HETENTE KÉTSZER) pm. O O O O fpm. O O O O szm. O O O O vg. HETENTE KÉTSZER GYALOGBEJÁRÁS V< 80 km/h pm. O O O O O O fpm. O O O O O O szm. O O O O O O vg. HETENTE GYALOGBEJÁRÁS kiemelt csomópontok pm. O O O O O O fpm. O O O O O O szm. O O O O O O vg. X X X X X X X X X X X X GYALOGBEJÁRÁS állomási fő-, pm. O O O O mellékvágányok, üzemi vágányok fpm. O O O O szm. O O O O vg. X X X X X X X X X X X X GYALOGBEJÁRÁS saját célú vasúti pályák pm. O O O O fpm. O O O O szm. O O O O 64

65 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII vg. M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával KITÉRŐVIZSGÁLAT A/1 csoport V >120 km/h pm. E B B B fpm. B B B E szm. B E B B vm. O O O O vg. M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával KITÉRŐVIZSGÁLAT A/2 csoport 80 V 120 km/h pm. E B E B fpm. B E B E szm. E B E B vm. O O O O vg. M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával KITÉRŐVIZSGÁLAT A/3 csoport V< 80 km/h pm. E E B E fpm. E E E B szm. B E E E vm. O O O O vg. M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával KITÉRŐVIZSGÁLAT B csoport pm. E E E B fpm. B E E E szm. E E E E vg. M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával KITÉRŐVIZSGÁLAT C csoport pm. B B fpm. E szm. E ORE VIZSGÁLAT A/1 X X X A/2 a kitérővizsgálatot X X X A/3 végző X X X vizsgálja B X C X 65

66 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII KOPÁSVIZSGÁLAT A1, A2, A3 és B csoportú kitérők pm. O O O O SARUKIDOBÓ SZERKEZETEK VIZSGÁLATA vg. a kitérővizsgálatot végző vizsgálja M vizsgálat, egyezik a gyalogbejárás gyakoriságával A beméréses vizsgálatot a sarukidobó szerkezetre vezető kitérő (egyszerűsített és beméréses) vizsgálatával egyidőben kell végezni. pm. HETENTE VONALBEUTAZÁS V >120 km/h fpm. X X X X X X X X X X X X szm. X X X X X X vm. X X X pm. HETENTE VONALBEUTAZÁS V 120 km/h fpm. X X X X X X X X X X X X szm. X X X X vm. O O O O MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE (kivéve MÁV kezelésű közúti hidak) vg. Minden gyalogbejáráskor MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK hídvizsgáló X X X X I. fokú pm. fpm. szm. pm. (ideiglenes hidak) Gyalogbejárás során X X X X h pm. ny 2,0 m ÉVENTE VASÚTI HIDAK VIZSGÁLATA II. fokú h szm. h pm. h szm. ny > 2,0 m ÉVENTE Állandó hidak: ÉVENTE Ideiglenes szerkezetek: ÉVENTE KÉTSZER (tavasszal és ősszel) III. fokú h m. az acél, az öszvér és utófeszített vasbeton hidakon, valamint az 5,0 m-nél nagyobb nyílású hidakon legalább 10 évenként a 70 évnél korosabb acélhidakon és a félállandó hidakon legalább ötévenként az ideiglenes hidakon legalább évenként a hatósági használatbavételi engedélyben a híd kialakítása, különleges anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt szerkezeteken, az engedélyben előírt időközönként és ideig 66

67 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. I. fokú pm. fpm. szm. Gyalogbejárás során ALAGÚT VIZSGÁLAT II. fokú h pm. h szm. ÉVENTE (tavasszal) III. fokú h m. falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú alagutaknál legalább öt évenként természetes kőzetbe vágott alagutaknál legalább kétévenként TÁM- és BÉLÉSFALAK, KŐRAKATOK, SZÁRÍTÓ TÁRÓK VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú III. fokú pm. fpm. szm. h pm. h szm. h m. Gyalogbejárás során ÉVENTE (tavasszal) falazott kő, beton, vasbeton, lövellt betonnal stabilizált falazatú tám-, és bélésfalaknál legalább öt évenként szárazon rakott kőrakatoknál legalább kétévenként I. fokú pm. Tavasszal, ősszel MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK, ÁTERESZEK VIZSGÁLATA II. fokú III. fokú h pm. h szm. h m. ÉVENTE a 20 m-nél nagyobb támaszközű a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú méretétől függetlenül a vasút feletti hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig Felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérő gépkocsival VÁGÁNY- MÉRÉS normál nyomtávolságú vonalakon Felépítményi mérőkocsival Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Felépítményi mérőkocsival Áll. vonatfog. és indító vágányokban V > 120 km/h: ÉVENTE HÁROMSZOR A két egymás utáni mérés között min. 3 hónapnak el kell telnie. V 120 km/h: ÉVENTE KÉTSZER Két gépi vágánymérés között min.3, max. 8 hónap telhet el. ÉVENTE Egyéb vágányokban Vágánymérő készülékkel O O O O 67

68 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Vágánymérő készülékkel VÁGÁNY- MÉRÉS keskeny nyomtávolságú vonalakon Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Vágánymérő készülékkel Egyéb vágányokban ÉVENTE KÉTSZER Két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. ÉVENTE Kézi ívmagasság mérés pm. O O O O Felépítményi mérőkocsival VÁGÁNY- MÉRÉS széles nyomtávolságú vonalakon Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Felépítményi mérőkocsival Áll. vonatfog. és indító vágányokban ÉVENTE KÉTSZER Két mérés között minimum 3, maximum 8 hónap telhet el. ÉVENTE Egyéb vágányokban Vágánymérő készülékkel ÉVENTE VÁGÁNYMÉRÉS ROLA vágányokon Felépítményi mérőkocsival ÉVENTE HÁROMSZOR Két egymás utáni mérés között minimum 3 hónapnak el kell telnie ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT A P-4290/2004. sz. utasítás szerint ŰRSZELVÉNYMÉRÉS mérnöki szakasz 5 ÉVENKÉNT (2004, 2009 ) DILATÁCIÓS KÉSZÜLÉK (Csilléry, vg. Minden gyalogbejáráskor megszemlélés alapján VM, EDILON) VIZSGÁLATA pm. Bemérés és vizsgálat ÉVENTE KÉTSZER (télen, nyáron) FORDÍTÓ- KORONG VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. pm. Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel X III. fokú h m. 10 ÉVENKÉNT 68

69 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII TOLÓPAD VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. pm. Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel X III. fokú h m. 10 ÉVENKÉNT VASÚTI JÁRMŰ- MÉRLEG VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú III. fokú pm. fpm. szm. pm. h m. Tavaszi gyalogbejárás során megszemléléssel X 6 ÉVENKÉNT GURÍTÓDOMB ÉS EMELT KIHÚZÓ VÁGÁNY SZINTEZÉSE szm. KÉTÉVENTE (VI-VII hó) FOLYAMATOS SEBESSÉG- SZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA Kezelési és karbantartási utasítás szerint SÍNKENŐ BERENDEZÉSEK vg. Minden vonalbejáráskor VIZSGÁLATA pm. Az előírt gyalogbejáráskor SÍNKOPÁS MÉRÉS nyíltvonal, állomási átmenő vágány állomási és egyéb vágányok pm. vagy pft. tech. pm. vagy pft. tech. Egyenesekben és ha R > 300 m négyévente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként. Ívekben és ha R 300 m évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 50 m-enként, tavasszal (III-VI hó) Egyenesekben és R > 300 m 4 évente a jellemző sínkopásos helyeken, de max. 500 m-enként. Ívekben és ha R 300 m évente 20 méterenként, tavasszal (III-VI hó) VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA I. csoportú átjárók VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA II. csoportú átjárók vg. Minden vonalbejáráskor pm. X X X X X X X X főpm. X X szm. X X vg. Minden vonalbejáráskor pm. X X X X X főpm. X szm. X 69

70 D.5. sz. utasítás pontsz. A vizsgálat A vizsgálat előírt időpontja tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA FELÜGYELETE Gyalogbejárás: A gyalogbejárás szempontjai megegyeznek a 3.1. pont alatt ismertetett szempontokkal. Kitérővizsgálat beméréssel: A kitérők csoportba sorolása szerint kell végezni. Vágánygeometria mérések: (nyomtávolság, fekszint, túlemelés, ívmagasság mérések) A vágánygeometriai mérést évenként egy alkalommal kell elvégezni. A hidak és egyéb mérnöki létesítmények felügyeletét a pályavasúti hidakra vonatkozó 3.4. pont [Mérnöki létesítmények felügyelete] fejezetében szabályozott módon és rendszerben kell végezni pm. FOKOZOTT FELÜGYELET rendkívüli események idején h m. vagy h szm. A rendkívüli események bekövetkezésekor, a vasúti pályát munkaidőben a területileg illetékes pályamesternek, munkaidőn kívül a készenlétes pályamesternek be kell utazni. A hídszakértő mérnök vagy megbízásából a hídász szakaszmérnök irányításával célvizsgálatot kell tartani minden nagyobb árvíz levonulása után, mindazon hidaknál, amelyeknél az árvíz a töltés lezáró kúpot vagy magát a töltést, a csatlakozó medret megbontotta, a mederburkolatot megrongálta FOKOZOTT FELÜGYELET rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén pm. PMLI külön rendeletére FOKOZOTT FELÜGYELET meleg és hideg időjárás esetén Amennyiben a sín hőmérséklete eléri vagy meghaladja a +45 C-ot vagy a -20 C-ot a pályamesternek vagy magasabb beosztású felügyeletet ellátó dolgozónak fokozott felügyeletet kell tartani. Munkahőmérsékleten lévő vágányoknál, amennyiben a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 22 C-kal, vagy az alá csökken minimum 35 C -kal, fokozott felügyeletet kell tartani. A 48 rendszerű, talpfás hézagnélküli vágányoknál, ha a tényleges sínhőmérséklet a munkahőmérsékletet meghaladja minimum 15 C-kal, fokozott felügyeletet kell tartani FOKOZOTT FELÜGYELET műszaki ok miatt A vizsgálatokat a vezetőmérnök javaslatára az alosztályvezető rendeli el. Rövidítések: vg. pm. fpm. szm. vm. h pm. h szm. h m. pft. tech. vonalgondozó pályamester főpályamester pályás szakaszmérnök vezetőmérnök hidász pályamester hidász szakaszmérnök hídszakértő mérnök pft. technikus 70

71 Tényleges időszakos vizsgálatok D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII vg GYALOGBEJÁRÁS V>120 km/h pm. fpm. szm vg GYALOGBEJÁRÁS 80 V 120 km/h pm. fpm. szm vg GYALOGBEJÁRÁS V< 80 km/h pm. fpm. szm vg GYALOGBEJÁRÁS kiemelt csomópontok pm. fpm. szm vg GYALOGBEJÁRÁS állomási fő-, mellékvágányok, üzemi vágányok pm. fpm. szm vg GYALOGBEJÁRÁS saját célú vasúti pályák pm. fpm. szm. 71

72 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII vg KITÉRŐVIZSGÁLAT A/1 csoport V >120 km/h pm. fpm. szm. vm vg KITÉRŐVIZSGÁLAT A/2 csoport 80 V 120 km/h pm. fpm. szm. vm vg KITÉRŐVIZSGÁLAT A/3 csoport V< 80 km/h pm. fpm. szm. vm vg KITÉRŐVIZSGÁLAT B csoport pm. fpm. szm vg KITÉRŐVIZSGÁLAT C csoport pm. fpm. szm. A/ ORE VIZSGÁLAT A/2 A/3 B a kitérővizsgálatot végző vizsgálja C 72

73 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII KOPÁSVIZSGÁLAT A1, A2, A3 és B csoportú kitérők SARUKIDOBÓ SZERKEZETEK VIZSGÁLATA VONALBEUTAZÁS V >120 km/h pm. vg. a kitérővizsgálatot végző vizsgálja pm. fpm. szm. vm VONALBEUTAZÁS V 120 km/h MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE (kivéve MÁV kezelésű közúti hidak) MÁV KEZELÉSŰ KÖZÚTI HIDAK I. fokú pm. fpm. szm. vm. vg. hídvizsgáló pm. fpm. szm. pm. (ideiglenes hidak) VASÚTI HIDAK VIZSGÁLATA II. fokú h pm. h szm. h pm. h szm. (áll. hidak) h pm. h szm. (id. hidak) III. fokú h m. 73

74 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII ALAGÚT VIZSGÁLAT I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. h pm. h szm TÁM- és BÉLÉSFALAK, KŐRAKATOK, SZÁRÍTÓ TÁRÓK VIZSGÁLATA III. fokú h m. I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. h pm. h szm. III. fokú h m MÁV I. fokú pm. KEZELÉSŰ KÖZÚTI h pm. II. fokú HIDAK, h szm. ÁTERESZEK VIZSGÁLATA III. fokú h m Felépítményi mérőkocsival, vagy vágánymérő gépkocsival VÁGÁNY- MÉRÉS normál nyomtávolságú vonalakon Felépítményi mérőkocsival Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Felépítményi mérőkocsival Áll. vonatfog. és indító vágányokban Egyéb vágányokban Vágánymérő készülékkel 74

75 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII Vágánymérő készülékkel VÁGÁNY- MÉRÉS keskeny nyomtávolságú vonalakon Egyéb vágányo k-ban Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Vágánymérő készülékkel Kézi ívmagasság mérés pm Felépítményi mérőkocsival VÁGÁNY- MÉRÉS széles nyomtávolságú vonalakon Nyíltvon. és áll. átm. fővágányokban Felépítményi mérőkocsival Áll. vonatfog. és indító vágányokban Egyéb vágányokban Vágánymérő készülékkel VÁGÁNYMÉRÉS ROLA vágányokon ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT Felépítményi mérőkocsival ŰRSZELVÉNYMÉRÉS DILATÁCIÓS KÉSZÜLÉK (Csilléry, VM, EDILON) VIZSGÁLATA mérnöki szakasz vg. pm FORDÍTÓ- KORONG VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. pm. III. fokú h m TOLÓPAD VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú pm. fpm. szm. pm. III. fokú h m. 75

76 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII VASÚTI JÁRMŰ- MÉRLEG VIZSGÁLATA I. fokú II. fokú III. fokú GURÍTÓDOMB ÉS EMELT KIHÚZÓ VÁGÁNY SZINTEZÉSE pm. fpm. szm. pm. h m. szm. FOLYAMATOS SEBESSÉGSZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA SÍNKENŐ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA vg. pm SÍNKOPÁS MÉRÉS nyíltvonal, állomási átmenő vágány állomási és egyéb vágányok pm. vagy pft. tech. pm. vagy pft. tech VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA I. csoportú átjárók VASÚTI ÁTJÁRÓK ÉS KIÉPÍTETT GYALOGOS ÁTKELŐHELYEK VIZSGÁLATA II. csoportú átjárók SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA FELÜGYELETE FOLYAMATOS SEBESSÉG- SZABÁLYOZÓ BERENDEZÉSEK VIZSGÁLATA vg. pm. főpm. szm. vg. pm. főpm. szm. 76

77 D.5. sz. utasítás A vizsgálat A vizsgálat megtartásának időpontja pontsz. tárgya végzője I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII FOKOZOTT FELÜGYELET rendkívüli események idején FOKOZOTT FELÜGYELET rakszelvényen túlérő, túlsúlyos küldemények, vagy különleges próbamenetek közlekedtetése esetén FOKOZOTT FELÜGYELET meleg és hideg időjárás esetén FOKOZOTT FELÜGYELET műszaki ok miatt pm. h m. vagy h szm. pm. Rövidítések: vg. pm. fpm. szm. vm. h pm. h szm. h m. pft. tech. vonalgondozó pályamester főpályamester pályás szakaszmérnök vezetőmérnök hidász pályamester hidász szakaszmérnök hídszakértő mérnök pft. technikus 77

78 II. sz. melléklet: Kiemelt állomások és rendezőpályaudvarok jegyzéke Budapest Keleti pu Budapest Déli pu. Budapest Nyugati pu. Kőbánya Kispest állomás Budapest Kelenföld pu. Budapest Ferencváros szpu., Keleti rpu., Nyugati rpu. Komárom állomás Győr állomás Hatvan állomás Székesfehérvár állomás Szolnok szpu., rpu. Celldömölk szpu., rpu. Szombathely szpu., rpu. Debrecen szpu., teher pu., gurító pu. Nyíregyháza állomás Miskolc rpu., Tiszai pu. Záhony széles nyomtávolságú rpu. Záhony normál nyomtávolságú rpu. Eperjeske széles nyomtávolságú rpu. Eperjeske átrakó pu. Fényeslitke Déli pu. Békéscsaba állomás Kiskunfélegyháza állomás Lökösháza állomás 78

79 III. sz. melléklet: Gyalogbejárási jegyzőkönyv Gyalogbejárási jegyzőkönyv.. Főpályamesteri szakasz... év Ideje Helye Szelvény ( tól ig) Részt vettek:... pályamester... pályamester... pályamester... szakaszmérnök... főpályamester Mérnöki létesítmények fejezetének 1 pld-t átvette:... hidász szakaszmérnök Ellenőrizte:... vezetőmérnök 79

80 (Állomás, Állomásközönkénti felsorolásban:) Alépítmény Szelvény Hiba Megjegyzés Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Felépítmény Szelvény Hiba Megjegyzés Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Mérnöki létesítmények Szelvény Hiba Megjegyzés Összesen: (Elvégzendő munka megnevezése, mennyisége, megszüntetés tervezett ideje) Egyéb megállapítások Szelvény Hiba Megjegyzés 80

81 IV. sz. melléklet Egyszerű kitérővizsgálati adatlap Egyszerű kitérővizsgálati adatlap állomás A kitérő Vizsgálat csop. szerint Száma:.rendszere: iránya: Vizsgálat kelte Csúcssín végén Nyomtáv és fekszint keresztezésnél egyenes kitérő irányban Vezetéstáv váltóban ker.-nél Csúcssín nyitás a váltó állása szerint Kampóhézag h2 PFT aláírás Blokkm. aláírás Csúcssín elején egyenes kitérő Irányban kitérőívben elején csúcsnál végén végén csúcsnál elején Kitérő utáni ív egyenes kitérő egyenes kitérő egyenes Irányban kitérő egyenes kitérő Szabvány méret Megenged. eltérések (+) (-) 81

82 Egyszerű kitérővizsgálati adatlap A kitérőn megengedett sebesség Ívsugár: Rfő.= m Rmell. = m Egyenes irányban Kitérő irányban Állítás Helyszíni állítású Rugós Módja Elektromos Vonóvezetékes Szigetelés típusa km/h km/h A B C D Biztonsági betéttel lezárható: Védőréteg: igen - nem Víztelenítés: Csúcssín rögzítő szerk. típusa: A kitérő biztosított:.. Csúcssín típus: Váltózár. irányú Kitérő utáni ívsugár: Keresztezés:. Főirányban: m A kitérő behegesztett: (igen, nem) Mellékirányban: m Kitérő beépítés időpontja: Korábban cserélt főalkatrész megnevezése, csere időpontja: Szerelési ábra száma. Vgm. szám A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK Helyreáll. dátuma PFT aláírás 82

83 Átszelési kitérővizsgálati adatlap állomás A kitérő Átszelési kitérővizsgálati adatlap Vizsgálat. csop szerint Száma: rendszere: iránya: PFT aláírás Vizsgálat kelte Blokkm. aláírás Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-) végén Jobb irány nyomtáv csúcsnál A vége felől Egyszerű keresztezés Jobb váltó Bal váltó elején vezetéstáv elején Bal irány nyomtáv csúcsnál végén vezetéstáv Nyomtávolság a csúcssín elején Csúcssín nyitás egyenes kitérő Vez. táv. max egyenes irányban kitérő kampóhézag Nyomtávolság a csúcssín elején Csúcssín nyitás egyenes kitérő Vez. táv. max egyenes irányban kitérő kampóhézag 83

84 Átszelési kitérővizsgálati adatlap A kitérőn megengedett sebesség Ívsugár: Rfő.= m Rmell. = m Egyenes irányban Kitérő irányban Állítás Helyszíni állítású Rugós Módja Elektromos Vonóvezetékes Szigetelés típusa km/h km/h A B C D Biztonsági betéttel lezárható: Védőréteg: igen - nem Víztelenítés: Csúcssín rögzítő szerk. típusa: A kitérő biztosított: Csúcssín típus: váltózár. irányú Kitérő utáni ívsugár: Keresztezés:.. Főirányban: m A kitérő behegesztett: (igen, nem) Mellékirányban: m Kitérő beépítés időpontja: Korábban cserélt főalkatrész megnevezése, csere időpontja: Szerelési ábra száma. Vgm. szám A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK Helyreáll. dátuma PFT aláírás 84

85 Átszelési kitérővizsgálati adatlap állomás A kitérő Vizsgálat csop. szerint Száma: rendszere: Vizsgálat kelte A vége felől B vége felől jobb bal Kettős keresztezés Nyomtáv Kettős keresztezés jobb bal Jobb Bal a kitérőív Jobb Bal Váltó nyomtáv irány irány közepén Váltó nyomtáv irány irány PFT aláírás egyenes kitérő egyenes irányban kitérő csúcsnál vezetéstáv csúcsnál vezetéstáv Bal ív Jobb ív csúcsnál vezetéstáv csúcsnál vezetéstáv egyenes kitérő egyenes irányban kitérő Szabvány méret Megenged. Eltérések (+),(-) 85

86 állomás A kitérő Átszelési kitérővizsgálati adatlap Vizsgálat. csop szerint Száma: rendszere: iránya: PFT aláírás Vizsgálat kelte Blokkm. aláírás Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-) végén Jobb irány nyomtáv csúcsnál B vége felől Egyszerű keresztezés Jobb váltó Bal váltó elején vezetéstáv elején Bal irány nyomtáv csúcsnál végén vezetéstáv Nyomtávolság a csúcssín elején Csúcssín nyitás egyenes kitérő Vez. táv. max egyenes irányban kitérő kampóhézag Nyomtávolság a csúcssín elején Csúcssín nyitás egyenes kitérő Vez. táv. max egyenes irányban kitérő kampóhézag 86

87 Alkatrészcserék előjegyzése: Átszelési kitérővizsgálati adatlap Vgm. száma A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK Helyreáll. dátuma PFT aláírás 87

88 Vágányátszelés vizsgálati adatlap Vágányátszelés vizsgálati adatlap állomás Vizsgálat. csop szerint Vizsgálat kelte Egyszerű keresztezés.sz. kitérők közötti vágányátszelés Kettős keresztezés sz. sz. sz. sz. Kitérő felől nyomtáv nyomtáv nyomtáv nyomtáv PFT aláírás végén csúcsnál elején vezetéstáv elején csúcsnál végén vezetéstáv csúcsnál végén vezetéstáv csúcsnál végén vezetéstáv Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-) 88

89 Vágányátszelés vizsgálati adatlap Sebesség (km/h) 1.(bal)irányban km/h Keresztezés típusa : Az átszelés beépítés időpontja: 2.(jobb)irányban..km/h A vágányátszelés behegesztett: igen nem Korábban cserélt alkatrészek időpontjaba: Vgm. száma A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK Helyreáll. dátuma PFT aláírás 89

90 Vágányátszelés vizsgálati adatlap állomás Vizsgálat. csop szerint Vizsgálat kelte Egyszerű keresztezés.sz. kitérők közötti vágányátszelés Kettős keresztezés sz. sz. sz. sz. Kitérő felől nyomtáv nyomtáv nyomtáv nyomtáv PFT aláírás végén csúcsnál elején vezetéstáv elején csúcsnál végén vezetéstáv csúcsnál végén vezetéstáv csúcsnál végén vezetéstáv Szabvány méret Megeng. Eltérések (+),(-) 90

91 Alkatrészcserék előjegyzése: Vágányátszelés vizsgálati adatlap Vgm. száma A VIZSGÁLAT SORÁN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK Helyreáll. dátuma PFT aláírás 91

92 V. sz. melléklet: Sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlap Sarukidobó helye:..állomás.vágány..szelvény. mérési helyek dátum aláírás Sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlap 5. alj alj (csúcsnál) 21. alj vez. táv vez. táv nyom. csat. szabványérték megengedett eltérés sarukidobó eleje 1. alj nyomtáv fekszint nyomtáv fekszint nyomtáv nyomtáv fekszint

93 Jegyzet Hiányosság Helyreállítás Aláírás 93

94 VI. sz. melléklet: Hídvizsgálói vizsgálati adatlap Vonal: Szelvény: Szerkezet sorszám: Hídvizsgálói vizsgálati adatlap Híd neve: Híd nyílása: [m] Híd típusa: Vizsgálat ideje: Vizsgálat megállapításai 1. acél áthidaló szerkezet Hídgondozás során megszüntetett hiányosságok előjegyzése 2. kő / beton / vasbeton aknafalazat 3. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, vízelvezetés, egyéb hiányosságok, megjegyzés) 4. Összefoglaló értékelés. Vizsgálatot végző aláírása 94

95 VII. sz. melléklet: Hídvizsgálati jegyzőkönyv Jegyzőkönyv sorszám: Jegyzőkönyv nyomtatás dátuma: Vonal: HÍDVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Szelvény: Vágány jele: Szerkezet sorszáma: Híd neve: Erőtani rendszere: Építés éve: Nyílása (m): Teherbírása: Vágányok száma felszerkezeten: Keresztezési szög: Áthidaló szerkezet anyaga: Ívsugár (m) Lejtés ( o / oo ): Felépítmény rendszer a hídon: Csatlakozó pályában: Sebesség a hídon: Vonalra engedélyezett sebesség: Területi Központ: Mérnöki szakasz: Hídminősítő szám: Hídértékelő szám: Vizsgálatot végezte: Vizsgálat szintje: Vizsgálat kezdete: Jegyzőkönyv lezárása: Jegyzőkönyv sorszáma: VIZSGÁLATI MEGÁLLAPÍTÁSOK, EREDMÉNY Lap: Vonal: Szelvény: Vágány jele: Szerkezet sorszáma: Szerkezeti elem: Hiányosság leírása Hiba mennyisége [m, m 2, db, stb.] Összefoglaló értékelés:. Vizsgálatot végző aláírása 95

96 VIII. sz. melléklet: Tám-, bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati adatlap Tám-, bélésfal, kőrakat, szárító táró vizsgálati adatlap Vonal: Kezdő szelvényszám: Vég szelvényszám: Támasztó szerkezet neve: Vizsgálat ideje: 1. kő / beton / vasbeton aknafalazat Támasztó szerkezet magassága: [m] Vizsgálat megállapításai Támasztó szerkezet típusa: Gondozás során megszüntetett hiányosságok előjegyzése 2. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, vízelvezetés, egyéb hiányosságok, megjegyzés) 3. Összefoglaló értékelés. Vizsgálatot végző aláírása 96

97 IX. sz. melléklet: Tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati adatlap Tolópad, vasúti járműmérleg, fordítókorong vizsgálati adatlap Megnevezés: Állomás: Vágány: Szelvény: ÉV mérési hely: Létesítés időpontja Tolópad hossza:... [m] Járműmérleg hossza:... [m] Fordítókorong átmérője:. [m] ny f ny f ny f ny f ny f ny f ny f

98 Év CSATLAKOZÓ VÁGÁNYOK BEMÉRÉSE KEZDŐ ÉS VÉGPONT FELŐL kezdőpont felől ny f ny f ny f ny f ny f ny f ny f 1. mérési hely 2. mérési hely 3. mérési hely 4. mérési hely 5. mérési hely sínszál b j b j b j b j b j b j b j magassági lépcső illesztési hézag oldal lépcső végpont felől ny f ny f ny f ny f ny f ny f ny f 1. mérési hely 2. mérési hely 3. mérési hely 4. mérési hely 5. mérési hely sínszál b j b j b j b j b j b j b j magassági lépcső illesztési hézag oldal lépcső időpont hiányosságok helyreállítás aláírás 98

99 X. sz. melléklet: Tolópad-, vasúti járműmérleg-, fordítókorong szerkezetvizsgálati adatlap Tolópad-, vasúti járműmérleg-, fordítókorong szerkezetvizsgálati adatlap Megnevezés: Állomás: Vágány: Szelvény: Vizsgálat ideje: 1. acél áthidaló szerkezet Létesítés időpontja Vizsgálat megállapításai Tolópad hossza:..... [m] Vágányhídmérleg hossza:.. [m] Fordítókorong átmérője:.... [m] Hiba Vizsgálatot megszüntetésének aláírás végző aláírása előjegyzése 2. kő / beton / vasbeton aknafalazat 3. egyéb megállapítások (burkolatok, víztelenítés, egyéb hiányosságok, megjegyzés) 4. Összefoglaló értékelés 99

100 XI. sz. melléklet : Sínkopás mérési adatlap Sínkopás mérési adatlap sorszám vonal. állomás (áll.köz). sínrendszer síngyártás éve vágány eng. sebesség V=. vágányrendszer: HN, HAGY sín beépítés éve. sínszál km/h ívadatok: R=.. [m] L 1 =. m AE 1 =..m AV 2 =..m m=..[mm] L 2 =. m AV 1 =..m AE 2 =..m mérés ideje: mérést végezte: magassági kopás oldal kopás kiegyenlített kopás sor- [mm] [mm] [mm] szám szelvény

101 XII. sz. melléklet: Vasúti átjáró rálátási háromszögei A többször módosított 20/1984. (XII.21.) KM rendeletben [Az utak forgalomszabályozása és a közúti jelzések elhelyezése] foglaltak alapján a rálátási háromszögek meghatározása: Teljes rálátási háromszög Csökkentett rálátási háromszög Teljes rálátási háromszög: az a háromszög terület, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének a metszéspontjától az úttesten a vasúti átjáró előtt L k távolságban, és a vasúti pályán mindkét irányban L v távolságban levő pontok határoznak meg. 101

102 Az L k távolság vízszintes úton 30 km/óra sebességnél 20 m, 50 km/óra sebességnél 40 m, 70 km/óra sebességnél 75 m, 90 km/óra sebességnél 120 m, egyéb esetben az alábbi ábra szerint meghatározott érték. Az L k távolság meghatározásánál: lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton 90 km/óra, lakott területen lévő szilárd burkolatú úton a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblával engedélyezett sebességet, annak hiányában 50 km/óra, földúton 30 km/óra sebességet kell alapul venni. Az L v távolság a vasúti pályára engedélyezett km/órában kifejezett sebesség számértékének ötszöröse, méterben. Csökkentett rálátási háromszög: az a háromszög, amelyet az úttest felezővonalának és a vasúti pálya tengelyének metszéspontjától az út tengelyén a fénysorompó jelzőjétől, illetve a vasúti átjáró kezdete jelzőtábla oszlopától visszafelé mért 1 méter távolságban, valamint a vasúti pályán mindkét irányban L v távolságban levő pontok határoznak meg. 102

103 Az L v távolság azonos a teljes rálátási háromszögnél leírt definícióval. Kiépített gyalogos átkelőhelynél szükséges szabad rálátás: A rálátás akkor szabad, ha az elsodrási határtól a vasúti pálya mindkét irányban L v távolságra belátható. L v távolság (méterben a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/órában megadott számértékének háromszorosa egy- és kétvágányú, ötszöröse kettőnél több vágányú pálya esetén. Elsodrási határ: az a vágánytengellyel párhuzamos sávot határoló vonal, amely sávon belül vonat közlekedése esetén a tartózkodás veszélyes. Az elsodrási határ vágánytengelytől mért távolsága a vasúti pályára engedélyezett sebesség függvényében az alábbi: v (km/óra) a vágánytengelytől mért távolság (m) 0-5 1, , , , ,00 103

104 XIII. sz. melléklet: Vasúti átjáró vizsgálati adatlap VASÚT vonal: behatási pont távolsága sorszám: vonalszám:.. k.pont felől v.pont felől állomás / állomásköz: j. vg.: átjáró szelvénye: b. vg.: keresztezés szöge:. forgalmi adat: vonat / nap átjáró jelző típusa:. a vasút engedélyezett sebessége: km/h sínrendszer: átjáró burkolata:. rálátási háromszög: L v = [m] víztelenítés:. L csk = [m] L k = [m] szabvány űrszelvény alsó mérete szabvány nyomcsatorna mérete: [mm] sínek felső érintőjétől: 55 [mm] A VIZSGÁLAT IDEJÉN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK vizsgálat ideje nyomcsatorna mérete (mm) nyomcsatorna tisztasága szerkezeti elem magasság, sínek felső érintőjétől.(mm) átjáró burkolat és a csatlakozó útburkolat épsége kerékvetők, korlátok épsége átjáró elemek épsége, stabilitása eltávolítható akadály a rálátási háromszögben van - nincs A B C D 104

105 KÖZÚT Száma: Szelv.:. Neve:. Helye:. Forgalmi adatok MOF:. Közút kezelője:.. ÁNF:..... Sebesség:.. (km/h) Vasúti átjáró szélessége: (m) Sebesség korlátozás:.. (km/h) Burkolat megnevezése:. Közút szélessége:.. (m) Vasúti átjáró biztosítása: fény, fény + fél, teljes sorompó A VIZSGÁLAT IDEJÉN TAPASZTALT HIÁNYOSSÁGOK MEGSZÜNTETÉSE vasúti jelzőeszközök megléte, állapota közúti jelzőeszközök megléte, állapota átjáró biztosító berendezés üzemkészsége MEGJEGYZÉS aláírás dátum aláírás 105

106 XIV. sz. melléklet: Forgalombahelyezési jegyzőkönyv tartalmi előírásai 1. Forgalombahelyezés helye, időpontja 2. Jelenlévők 3. Bizottság vezetője 4. Forgalombahelyezés tárgya 5. Forgalombahelyezendő létesítmény legfontosabb jellemzői 6. Forgalombahelyezés szempontjából megállapított hiányosságok 7. A hiányosságok megszüntetésének határidejei, felelősei 8. Egyéb megállapítások 9. Forgalombahelyezési engedély 106

107 XV. sz. melléklet: Forgalombahelyezési engedély FORGALOMBAHELYEZÉSI ENGEDÉLY A sz. vágányzári engedélyben kapott felhatalmazás alapján a.. szelvénytől.. szelvényig terjedő pályaszakaszt műszaki felülvizsgálat után az alulírott társ szolgálati szervek képviselőinek hozzájárulásával.. szelvénytől. szelvényig. km/h sebességgel.. szelvénytől. szelvényig. km/h sebességgel.. szelvénytől. szelvényig. km/h sebességgel t tengelyterheléssel, az alábbi egyéb korlátozásokkal. forgalomba helyezem....., 20. év hó..nap.óra.perc. (kivitelező vagy mérnöki szakasz) megbízottja 107

108 Biztosítóberendezési szolgálat részéről:.. (név) aláírás, időpont Felsővezetéki szolgálat részéről:.. (név) aláírás, időpont Hídépítési szolgálat részéről:.. (név) aláírás, időpont Forgalmi szakszolgálat részéről:.. (név) aláírás, időpont Kivitelező (mérnöki szakasz forgalomba helyezés esetén):.. (név) aláírás, időpont Ha valamelyik szolgálat nem érintett, a helyét ki kell húzni. 108

109 XVI. sz. melléklet: Ideiglenes/végleges forgalombahelyezési vagy próbaüzemi jegyzőkönyv.../20.. PÜ PMLI. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ideiglenes / végleges forgalombahelyezési vagy próbaüzemi Készült: év......hó...-án Jelen vannak: Ideiglenes/ végleges forgalombahelyezési ill. próbaüzemi engedélyt adó szerv részéről:.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás / mint az eljárás vezetője. Az építtető / engedélyes részéről /.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás / A tervező részéről:.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás / A kivitelező részéről:.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás / 109

110 Az üzemeltető részéről:.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás /.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás /.../ a szerv megnevezése /.../ név, beosztás / Tárgy:......vasútvonal...szelvényében lévő......híd Ideiglenes / végleges forgalombahelyezési ill. próbaüzemi engedélyezése Eljárás: Az ideiglenes / végleges forgalombahelyezési /próbaüzemi eljárás vezetője előadta, hogy a tervjóváhagyó/engedélyező... /szervezet megnevezése/.....számú jóváhagyása/engedélye alapján a hídon forgalomba helyezési eljárás tartandó. A híd....része elkészült, és a forgalombahelyezés a vasúti forgalomnak......a vágányon való lebonyolítására vonatkozik. I. A szerkezet és az építés leírása 1. A híd helye vonal... szelvény... vágány. 2. A híd neme: 3. A híd nyílása: 4. Az áthidaló szerkezet támaszköze 5. A híd történeti adatai és szerkezet leirása: 6. A pálya irányviszonya: 110

111 7. A pálya lejtviszonya: 8. Az erőtani számítás alapjául szolgált hídszabályzat: 9. Az erőtani számítás alapjául szolgáló teher: 10. A híd tervezője és a tervezés éve: 11. Az építési engedélyt tartalmazó határozat száma: 12. A tervműveletet jóváhagyó rendelet száma: 13. A műtárgy kivitelezője: 14. Az építésre vonatkozó adatok: 15. Az építést ellenőrizte: 16. Az építés közbeni vizsgálatok eredményeit a mellékelt adatlap tartalmazza. l7. Az ideiglenes/végleges forgalombahelyezést megelőző hídvizsgálat végrehajtója: II. Megállapítások: a, tervjóváhagyástól / átalakítási ill. építési engedélytől való eltérések, esetleg módosítások b, ideiglenes/végleges forgalombahelyezéssel / próbaüzemmel kapcsolatos megállapítások A terhelés alatti vizsgálat céljára szolgált az év... hó....nap közlekedő... számú... vonat... sor mozdony. A terhelés alatt a hídon káros elváltozást, és mozgást...észleltünk. c, hiányosságok, észrevételek (hídvizsgálati, próbaterhelés stb. eredmények, hiányosságok) 111

112 III. Szakhatóságok, érdekeltek nyilatkozatai: IV. Az eljárás vezetőjének nyilatkozata: V. Az eltérések és hiányosságok megszüntetésének feltételei: VI. Az üzemeltetés feltételei (engedélyezett sebesség, teherbírás) (a híd üzem és forgalom biztos állapotára vonatkozó feltételek) A híd /alagút üzemeltetését, a Vasúti Hídszabályzat évi IX. fejezete szerinti felügyeletét......látja el. A vizsgálat eredményei alapján a bizottság vezetője a híd ideiglenes/végleges forgalombahelyezésére ill. próbaüzemre az erőtani számítások alapjául szolgáló terhelésnél nem kedvezőtlenebb járműveknek... km/óra sebességgel való közlekedésére, a jegyzőkönyvben foglalt feltételek pontos betartása kötelezettségének kikötése mellett a helyszínen élőszóval engedélyt adott azzal, hogy a... számú pontban foglalt hiányok megszüntetéséig...km/óra sebességkorlátozás tartandó fenn a hídon. A hiány megszüntetése után a sebességkorlátozás megszüntetésére a bejárás vezetője t hatalmazhat fel. A jegyzőkönyvet felolvasás után aláírtuk: (melléklet jelenléti ív és leadott írásbeli nyilatkozatok) 112

113 XVII. sz. melléklet: Kapcsolódó utasítások, előírások, szabványok jegyzéke D. 1. sz. Pályafelügyeleti és gondozási Utasítás. F. 1. sz. Jelzési Utasítás. F. 2. sz. Forgalmi Utasítás. H. 6. sz. Utasítás. Rendkívüli küldemények. D.11. sz. Műszaki Útmutató. Vasúti alépítmény. D. 54. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (normál nyomtáv). D. 56. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (keskeny nyomtáv). D. 57. sz. Építési és Pályafenntartási Műszaki Adatok, Előírások (széles nyomtáv). O. 1. sz. Oktatási Utasítás. 30/2005.(VIII.19. MÁV Ért. 33.) Munkavédelmi Szabályzat. 17/1993.(VII.1.) sz. KHVM rendelet (2.sz.mell.): Vasútépítési és fenntartási munkák biztonsági szabályzata /1989. Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére, és szabályozására /1984. Kitérővizsgálati könyvekhez nyomtatványok módosítása, és a vizsgálat újbóli szabályozása /1977. Utasítás használt kitérők minősítésére, javítására és újrafelhasználására. P-282/1998. Vágánymérési Utasítás. P-2307/2004. Felhasználói Útmutató (FMK-004 mérőkocsi méréseihez). P-2449/2004. Felhasználói Útmutató (FMK-007 mérőkocsi méréseihez). P-4290/2004. Utasítás ultrahangos sínvizsgálatok végrehajtására. P-9810/2001. Utasítás vasúti sínprofil gépi méréséhez. 113

114 116059/1979. Csilléry-féle dilatációs szerkezetek elhelyezése és beállítása. P-10592/2005. A VM rendszerű nagynyitású dilatációs szerkezet beépítése és fenntartása. P-5626/2001. EDILON sínleerősítés karbantartási előírásai. 20/1984.(XII.21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről /1994. Forgalombahelyezések, használatbavétel pályával kapcsolatos feltételei. P-83/2006. Vasúti pálya és tartozékai üzembehelyezésének feltételei. 15/1987. KM-ÉVM rendelet a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről. P-11444/2001. Híd és egyéb műtárgy szolgálat ügyrendjének Végrehajtási utasítása 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészetiműszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 43/2002. PHMSZ sz. utasítás: A vasúti hidak nyilvántartása, vizsgálata, fenntartása 1/1999. (I.14.) KHVM rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről MÁVSZ Széles nyomtávolságú, széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok űrszelvény mérései. MÁVSZ A széles nyomtávolságú és széles-normál nyomtávolságú fonódott vágányok, kitérők, különleges felépítményszerkezetek építési és fenntartási méretelőírásai. MÁVSZ Fordítókorongok üzemeltetése, időszakos vizsgálatai és javítása. MÁVSZ Gépi hajtású tolópadok üzemeltetése, időszakos vizsgálata és javítása. MÁVSZ /1986. Vasúti vágányhídmérlegek tervszerű karbantartása. 114