TERVEZET EZ A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM / 1745 / A gazdasági és közlekedési miniszter rendelete a folyami információs szolgáltatások fejlesztéséről, működtetéséről, valamint eszközeinek típus-jóváhagyási rendjéről Budapest, március 1

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A múlt év augusztusában került kihirdetésre a folyami információs szolgáltatásokról szóló 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet, amely az Európai Parlament és a Tanács által évben elfogadott 2005/44/EK irányelv rendelkezéseinek a hazai jogba történő átültetését valósítja meg. A rendeletalkotással párhuzamosan valósul meg több Duna menti uniós és nem uniós államban a folyami információs szolgáltatások (a továbbiakban: RIS) létesítése. A 2005-ben elfogadott irányelvhez kapcsolódóan a Bizottság már három rendeletet tett közzé, amelyek a hajósoknak szóló hirdetményekkel, a hajók részéről kötelező jelentésadással és a hajók haladásának követésével, valamint a forgalomirányítással kapcsolatos iránymutatásokat határozzák meg. További két bizottsági rendelet kidolgozása folyamatban van még, s ezek elkészültét követően rendelkeznek majd a RIS-ben együttműködő nemzeti hatóságok a négy alapszolgáltatás működtetésére, tartalmára és más jellemzőire vonatkozó iránymutatásokkal. A kormányrendelet és a Bizottság által kibocsátott rendeletek együttese mellett, a RIS működtetéséhez még több, a végrehajtás szintjét érintő feltétel, illetve követelmény rendeletben történő meghatározása szükséges. Az előterjesztés részét képező rendelet tervezet tartalmazza az adatok besorolására, a folyami információs szolgáltatás eszközeinek és szoftvereinek típus-jóváhagyási rendjére, a RIS-központ működési szabályaira, a RIS üzemeltetése során keletkező adatokkal kapcsolatos jogokra és felelősségre, az Internetes adatszolgáltatás módjára és felelősségi rendjére, a RIS üzemeltetésének ellenőrzésére, valamint a RIS-el összefüggésben szükséges hajófedélzeti felszerelésekre vonatkozó előírásokat. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a kormányprogram Közlekedési infrastruktúra fejlesztése fejezetéhez kapcsolódik. A folyami információs szolgáltatások létesítésével összefüggésben a RIS fejlesztéséről, működéséről, valamint eszközeinek típusjóváhagyási rendjéről szóló szabályozás a RIS megbízható és rendezett működéséhez járul hozzá. III. Előzmények Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról és az irányelvet harmonizáló hazai jogszabály a folyami információs szolgáltatásokról szóló 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapozta meg a RIS létesítésére irányuló folyamatot. Az irányelv elfogadása óta a Bizottság több rendeletet alkotott, amelyek a RIS keretében megvalósuló szolgáltatásokhoz szükséges iránymutatásokat, azaz szabványokat határoznak meg. A hazai szabályozás teljessé tétele érdekében kerül sor a folyami információs szolgáltatások fejlesztéséről, működéséről, valamint eszközeinek típusjóváhagyási rendjéről szóló rendelet alkotására. 2

3 IV. Várható szakmai hatások A javasolt szabályozás részét képezi azon jogszabályoknak, amelyek szakmai hatásaként a belvízi áruszállítás versenyképessége erősödik, javul a vízi közlekedés biztonsága, továbbá fokozottan érvényesülhet az épített és a természetes környezet védelme. V. Várható gazdasági hatások A szabályozás áttételes gazdasági hatásaként a folyami információs szolgáltatások költségtakarékos működtetése valósulhat meg. VI. Várható társadalmi hatások A tervezett szabályozás a hatósági szervek és más szervezetek együttműködésének kialakításához határozza meg a feltételeket. Szélesebb értelemben vett társadalmi kihatásai abban mutatkoznak meg, hogy a szabályozás támogatásával működő RIS szolgáltatások révén a víziszállítás versenyképesebb lehet és érzékelhetőbben bontakozhat ki környezetkímélő jellege. VII. Kapcsolódások A hazai jogalkotás a belvízi áruszállítás szerepének növelését szorgalmazó uniós NAIADES programhoz kapcsolódik. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban): A lakossági tájékoztatás Hajósoknak szóló hirdetménnyel valósítható meg. Tárcán belül nyilatkozók szintje: Infrastruktúra Szabályozási Főosztály vezetője X. Megjegyzések A tervezet nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet, valamint a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá, ezért mentes a bejelentési kötelezettség alól. 3

4 A gazdasági és közlekedési miniszter /2008. ( ) GKM rendelete a folyami információs szolgáltatások fejlesztéséről, működtetéséről, valamint eszközeinek típus-jóváhagyási rendjéről A víziközlekedésről szóló évi XLII. törvény 88. -a (2) bekezdésének b) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a folyami információs szolgáltatások (a továbbiakban: RIS) létesítését, működését és hasznosítását szolgáló fejlesztési, fenntartási, valamint működtetési és üzemeltetési tevékenységre, a RIS eszközeire, szolgáltatásaira, és felhasználóira, továbbá a Magyar Köztársaság RIS-szolgáltatással ellátott vízi útjain tartózkodó úszólétesítményekre terjed ki. (2) A rendeletet alkalmazni kell a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó, magyar hajólajstromban nyilvántartott úszólétesítményre, ha a tartózkodási helye szerinti parti állam jogszabályai eltérően nem rendelkeznek. A folyami információs szolgáltatások fejlesztése 2. (1) A folyami információs szolgáltatások működéséhez szükséges RIS-központnak, a RIS eszközeinek, a RIS-szoftvereknek és a RIS más elemeinek létrehozatala és fejlesztése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium költségvetési fejezetében az uniós RIS-fejlesztési programra figyelemmel évente meghatározásra kerülő fejezeti előirányzat terhére történik. (2) A RIS fejlesztésére irányuló tevékenységnek az (1) bekezdésben meghatározott programmal összeegyeztethető gyakorlati kivitelezéséért a RIS technikai üzemeltetésével megbízott közhasznú szervezet (a továbbiakban: RIS-üzemeltető) felel. (3) A RIS-üzemeltető az egyes fejlesztési feladatok végrehajtására a RIS fejlesztésére elfogadott uniós programban meghatározott határidőknek és műszaki követelményeknek, valamint más, külön jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelő pályázati anyagok benyújtása útján jelentkezik. (4) A pályázati úton elnyert fejlesztési megbízásnak a RIS-üzemeltető a GKM és a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai felügyelete mellett tesz eleget. (5) A RIS-üzemeltető közreműködésével megvalósított fejlesztések révén a RISiránymutatások szerinti állapotban tartott és működtetett RIS-központ és a RIS műszaki, valamint nem műszaki eszközei a RIS-szolgáltatások szünetmentes és 4

5 megbízható működését szolgálják. (6) A RIS-üzemeltető közreműködésével megvalósított fejlesztések révén a RISiránymutatások szerinti állapotban tartott és működtetett RIS-központnak és a RIS műszaki, valamint nem műszaki eszközeinek az egyes fejlesztési szakaszokban létrehozott elemei a létrehozatalukat követő 10 év elteltével az eszközök állami tulajdonba kerülnek és az MNV Zrt. köt rájuk vagyonkezelési szerződést. (7) A MNV Zrt. dönt a tulajdonába került RIS műszaki és nem műszaki eszközök a továbbhasznosításról, vagy a leselejtezésről. (8) Amennyiben a fejlesztést a technikai üzemeltető nem a (1) bekezdésben megjelölt forrásból valósítja meg, úgy a (6) bekezdésben megjelölt időszak elteltével az eszközök átadásának lehetőségéről Felek egyeztetnek és az eszközök az egyeztetés során megállapított ellentételezés fejében kerülhetnek a MNV Zrt. tulajdonába. A RIS-üzemeltető feladatai és a RIS-szolgáltatások működése 3. (1) A RIS-üzemeltető: a) külön jogszabályban meghatározott adatvédelmi felelőst nevez ki és az adatvédelmi felelős tevékenységének feltételeit biztosítja; b) folyamatosan elérhető módon üzemelteti a honlapot; c) közreműködik a RIS-ről szóló közösségi és hazai jogszabályokban meghatározott szolgáltatások nyújtásában; d) gondoskodik a RIS-informatikai rendszer informatikai és illetéktelen behatolás elleni biztonsági védelméről; e) biztosítja a folyamatos üzem műszaki és humán erőforrásait és folyamatos üzemmódban végzi a beérkező adatok feldolgozását RIS-felhasználók számára; f) az informatikai rendszer üzemzavara esetén a biztonsági és vészhelyzeti szolgáltatást ideiglenesen rádiós üzemmódra állítja át; g) szóbeli tájékoztatást ad a rendszer útján magyar és legalább német nyelven; h) ellátja a rádióforgalmazás biztonsági célú figyelését a nautikai információs csatornán (22), a vészhelyzeti segélycsatornán (16) és a hajó-hajó közötti kommunikációs csatornán (10); i) végzi a hajó nyomon-követő rendszerben keletkező adatok folyamatos rögzítését és biztosítja a hajó-helyzetmegállapító és nyomon-követő rendszerben rögzített adatokhoz a jogosultság szerinti hozzáférést; j) rögzíti a RIS-rendszerben kezelt elektronikus üzeneteket és a rögzített üzenetekhez biztosítja az arra jogosult felhasználók hozzáférését; k) fenntartja a vészhelyzeti, segítségnyújtási és egyéb információközvetítést; l) gondoskodik az egyes adatgazdák által az elektronikus hajózási térképekhez átadott adatoknak az elektronikus térképi információba való integrálásáról és biztosítja a hozzáférést az adatszolgáltató által friss állapotban tartott hajózási térképi anyaghoz. m) gondoskodik a többnyelvű, hajósoknak szóló hirdetmények (notice to skippers) 5

6 folyamatos hozzáférhetőségéről az általa üzemeltetett honlapon; (2) A RIS-központ által az alapszolgáltatáson kívül nyújtott szolgáltatásokból származó bevétel a RIS-működtetőjét, a Nemzeti Közlekedési Hatóságot illeti. (3) A nemzetközi adatcsere műszaki feltételeit a RIS-üzemeltető a RIS-működtetővel az EGT tagállamok közötti megállapodásra figyelemmel létrehozott megállapodásra, illetve harmadik államokkal kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekre figyelemmel biztosítja. A folyami információs szolgáltatás eszközeinek és szoftvereinek típus-jóváhagyási rendje 4. (1) RIS-terminál, hálózati berendezés és szoftver a hajózási hatóság típusjóváhagyásával tartható üzemben. (2) RIS-terminál, hálózati berendezés és szoftver típus-jóváhagyási kéreleméhez a következő mellékleteket kell csatolni magyar nyelven: a) terminál, hálózati berendezés műszaki leírása, illetve szoftver felhasználói szintű használati útmutatója; b) a RIS-iránymutatásoknak, illetve CE minősítésnek való megfelelőséget igazoló tanúsítvány; c) igazolás, illetve tanúsítvány terminál, hálózati berendezés, illetve eszköz hajózási üzemre való alkalmasságáról, dőlési üzembiztonságról, lengés- és rezgésállóságról, pára állóságról, dinamikus igénybevétel tűrésről, folyamatos üzemre való alkalmasságról; d) terminál, hálózati berendezés és szoftver működésének ellenőrzésére alkalmas tesztváltozat; e) fedélzeti megjelenítő rendszer esetén a radarkép és a hajózási térkép együttes megjelenítésének műszaki leírása, használati útmutatója; f) az alkalmazott térképi alap eredetéről és a hatályos közösségi iránymutatásnak való megfelelésről szóló tanúsítvány; g) a térképi adatok frissítési rendszerének bemutatása; h) a hajózási hatóság által jóváhagyott olyan elektronikus hajózási térkép, amely a Magyar Köztársaság azon víziútjának, illetve vízútjainak térképi adatait tartalmazza, ahol a szoftvert alkalmazni kívánják; i) a típus-jóváhagyási díj befizetésének igazolása. (3) A típus-jóváhagyási eljárás során a hajózási hatóság vizsgálja: a) a benyújtott mellékletek alapján a típus alkalmasságát; b) vizsgálja a terminál, hálózati berendezés és szoftver, hajózási üzemre való alkalmasságát; c) kiemelt figyelemmel gondoskodik a RIS-hez használatos szoftverek adatkezelési jogosultságok érvényesítését szolgáló funkcióinak ellenőrzéséről; d) próbaüzemben vizsgálja a radar és a hajózási térkép együttes alkalmazásának megfelelőségét; 6

7 e) Térkép kezelésére szolgáló RIS-szoftver esetén próbaüzemben ellenőrzi a térképi alap és a térképi funkciók megfelelőségét, alkalmazhatóságát. (4) A típus-jóváhagyási eljárás műszaki feltételeit a kérelmező biztosítja. A terminál, hálózati berendezés és szoftver próbaüzemének idejét és annak helyszínét - a kérelmező javaslatának figyelembe vételével - a hajózási hatóság állapítja meg. (5) A hajózási hatóság a terminál, hálózati berendezés és szoftver működés közbeni vizsgálatát a kérelem benyújtását követő 20 napon belül megkezdi. (6) Amennyiben a kérelmező a működés közbeni vizsgálat megkezdésére megadott határnapig nem tudja biztosítani a vizsgálat megkezdését, a hajózási hatóság végzésével az eljárást, a vizsgálat megkezdéséig felfüggeszti. (7) A típus-jóváhagyásról a hajózási hatóság határozatban dönt. (8) A típus-jóváhagyásról szóló határozatban meg kell határozni a jóváhagyás érvényességét nem érintő módosításokat és a jóváhagyás érvényességi idejét. Az érvényesség legfeljebb öt évre adható meg és annak megújítását a kérelmező a határidő lejártát megelőző 30 nappal kérelmezheti. (9) A típus-jóváhagyásról szóló határozat jogerőre emelkedését követően állítja ki a hajózási hatóság a típusbizonyítványt, amely tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározott megállapításokat. Típus-jóváhagyás érvényességének meghosszabbítása, valamint külföldi hatóság által kiállított típus-jóváhagyási bizonyítvány elfogadása 5. (1) A típus-jóváhagyás kérelemre - két alkalommal legfeljebb öt-öt évre meghosszabbítható. A típus-jóváhagyás meghosszabbítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtania, illetve a hatóság számára vizsgálhatóvá kell tennie: a) a meghosszabbítható típus-jóváhagyás azonosító adatait. b) nyilatkozatot a típus-jóváhagyásról szóló határozat kiállítása óta az eszközön végzett módosításokról, illetve az engedélyben foglaltak változatlan fennállásáról. c) az eszkö aktuális változatának egy működőképes példányát. (2) A típus-jóváhagyás meghosszabbítási eljárása során a hajózási hatóság az eszköz bármely tulajdonságát ellenőrizheti. Az ellenőrzés feltételeit és annak költségeit a kérelmező biztosítja, illetve viseli. (3) Amennyiben a típus-jóváhagyás időpontjában hatályos szabványok, illetve jogszabályok jelentős módosítására kerül sor a meghosszabbítási eljárás időpontjáig terjedő időszak folyamán, a meghosszabbítás feltételeként a hajózási hatóság ellenőrzi a módosításoknak való teljes vagy részleges megfelelést. Ha a kérelmező e feltételnek nem tesz eleget, a hajózási hatóság a kérelmet elutasítja. (4) A meghosszabbításra irányuló eljárása során a hajózási hatóság a 4. rendelkezéseit megfelelően alkalmazza.. (5) A típus-jóváhagyási bizonyítvány mintáját az Európai Bizottság részére át kell adni és azt a hajózási hatóság honlapján, valamint a honlapon közzé kell tenni. (6) A típus-jóváhagyással rendelkező terminálok, ideértve a hajózási hatóság által 7

8 elfogadott külföldi típus-jóváhagyással rendelkező terminálok, hálózati berendezések és szoftverek jegyzékét a hajózási hatóság a honlapján közzéteszi. A típusjóváhagyással rendelkező terminálok, hálózati berendezések és szoftverek jegyzéke tartalmazza a kiállított engedélyek számát, keltét, a kiállító hatóság megnevezését, továbbá az érvényesség idejét. A RIS-adat kezelése és feldolgozása 6. (1) Adat kezelése külön jogszabályokban meghatározott jogosultság szerint történik, az adatfeldolgozást a RIS-központ és a RIS más eszközei útján a RIS-üzemeltető hajtja végre, míg a külön jogszabályban meghatározott felhasználók hatáskörüknek megfelelően férhetnek hozzá a RIS-szolgáltatásokhoz, illetve RIS-adatokhoz. (2) Ha a (3) vagy a (4) bekezdésben eltérően nem rendlekzik, akkor RIS-adat a következő szabályok szerint kezelhető: a) az adatok frissítési rendszerességről, valamint az adattartalomról szóló jogszabályi rendelkezés hiányában a frissítés rendszerességéről és az adattartalomról a RISműködtető állapodik meg a RIS-adatszolgáltatóval, illetve a RIS-ben közreműködő hatóságokkal; b) a RIS-üzemeltető, illetve annak RIS-központja a RIS-adatot a RIS üzemeltetése céljából kezelheti; c) a RIS fejlesztése során a RIS-üzemeltető a jogszabályi rendelkezések változásának függvényében, illetve a RIS-működtető engedélyével változtathat a felhasználók hozzáférését meghatározó renden. A szolgáltatás igénybevételi rendjét és a használatát biztosító információkat a RIS-üzemeltető tájékoztatóban teszi közzé. (3) Hajózásbiztonsági, illetve gazdálkodást érintő adat a következő szabályok szerint kezelhető: a) jogszabályban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt adatszolgáltatás körébe nem tartozó, adatszolgáltató gazdálkodásáról szóló adatot a RIS-üzemeltető az adat megismerésére és kezelésére jogosult hatóságon túl harmadik szervezetnek csak akkor adhatja át, ha ahhoz az adatszolgáltató írásban hozzájárult; b) adatszolgáltató gazdálkodó szervezet a tőle származó adat kezelésére vonatkozó részletes jognyilatkozat tételére jogosult, amely a RIS-üzemeltetőt és a RISfelhasználókat köti. c) jogszabályban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt adatszolgáltatás körébe nem tartozó RIS-adat értékesítésére RIS-adatszolgáltató jogosult; d) a közösségi vagy magyar jogszabály vagy a RIS-működtető rendelkezése szerint hajózásbiztonsági adatnak minősülő adat továbbítása a hatóságok, illetve kárelhárításban résztvevő gazdálkodó szervezetek részére feladatuk végzéséhez szükséges mértékben történik; e) gazdálkodást is érintő tartalmú adat a jogosultsággal rendelkező felhasználóhoz akkor kerül átadásra, amikor az adat a felhasználó feladatának ellátásához szükségessé válik. A felhasználó az adatot a feladat ellátásában illetékes hatósági szervnek történő átadás kivételével nem adhatja tovább, kivéve az adatszolgáltató által engedélyezett átadást. (4) A RIS üzemeltetése során átadott adat ha külön jogszabály vagy nemzetközi 8

9 szerződés eltérően nem rendelkezik a következő módon kezelhető: a) a RIS üzemeltetése során a hajók, kikötők, üzemeltetők, hajózási létesítmények jogszabályban előírt adatszolgáltatása keretében a hatóságnak átadott adatot a hatóság, a RIS-üzemeltető és a RIS-központ az adatkezelésre meghatározott általános szabályok szerint kezelheti, b) a gyűjtött vagy archivált adat átadását külön jogszabályban meghatározott módon az adatgyűjtést, illetve archiválást végző szervezettől kell kérni. (5) A RIS üzemeltetése során hajók, kikötők, üzemeltetők, hajózási létesítmények által a jogszabályban előírt körben a hatóságnak szolgáltatott adatok az adat átadásától számított 6 hónap elteltével archiválásra kerülnek. (6) Adat archiválásakor az adatnak adott hajóhoz, vagy üzemeltetőhöz való kapcsolatát meg kell szűntetni, kivéve a víziközlekedési balesettel vagy rendkívüli hajózási eseménnyel összefüggésben a rendszerbe kerülő adatok esetét. (7) Víziközlekedési balesettel vagy rendkívüli hajózási eseménnyel összefüggésben archivált adat megőrzéséről külön jogszabályban meghatározott időtartamra kell gondoskodni, ezt követően statisztikai adatként tárolható. (8) A RIS-üzemeltető gazdálkodó szervezetek számára végzett adatkezelése a két fél közötti szerződés feltételeinek megfelelően történik. Gazdálkodó szervezet gazdálkodásáról szóló adat a szerződésben meghatározott eseteket kivéve nem adható át harmadik személynek, továbbá nem gyűjthető és nem archiválható a RISközpontban. Internetes adatszolgáltatás módja és felelősségi rendje 7. (1) A RIS-üzemeltető közösségi vagy magyar jogszabályban vagy hajósoknak szóló hirdetményben meghatározott rendben biztosítja a RIS-felhasználók számára a RISműködtető által erre a célra az Interneten fenntartott honlapon a RIS-adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét. (2) Minden RIS-adatra vonatkozóan biztosítani kell az adat frissességének és az adatszolgáltató kilétének azonosíthatóságát. (3) Az Interneten elérhető adat esetében az adattal együtt elérhetővé kell tenni a szolgáltatás pontosságára, illetve az adattal kapcsolatos felelősségvállalásra vonatkozó tájékoztatást. (4) Az adatnak az Interneten való közzétételével összefüggésben az adatszolgáltató kilétére, az adat pontosságára, az adattal kapcsolatos felelősségre, a közzététel kezdetére, az adat érvényességének határidejére vonatkozó adatokat és az Internetes közzététellel kapcsolatos más tájékoztatást megfelelő informatikai eljárás útján naplózni kell. A napló gondos vezetése és ellenőrizhetőségének biztosítása a honlap üzemeltetőjének a feladata. (5) Az Internetes adatszolgáltatásról vezetett naplónak a naptári év egésze folyamán végzett adatszolgáltatási tevékenységet kell felölelnie. A naptári év lezárultával a napló archiválandó és öt éven át történő megőrzéséről gondoskodni kell. A RIS üzemeltetésének ellenőrzése 8. 9

10 (1) A RIS-üzemeltető, illetve a RIS-ben együttműködő szervezetek ellenőrzését a hajózási hatóság évente legalább egy alkalommal végzi. (2) A hajózási hatóság számára a RIS-üzemeltető, illetve a RIS-ben együttműködő szervezetek biztosítják a szükség szerinti helyszíni, illetve távoli ellenőrzés lehetőségét. (3) A hajózási hatóság az ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai szerint jár el. (4) A hajózási hatóság a RIS ellenőrzése kapcsán szerzett tapasztalatairól évente jelentést készít a minisztérium számára. A hajók RIS-felszerelése 9. (1) RIS-szolgáltatással ellátott víziúton üzemeltetett és önálló manőverezésre, illetve közlekedésre képes úszólétesítményt csónak és kishajó kivételével, az automatikus azonosító rendszerre vonatkozóan a Bizottság 415/2007/EK rendeletében meghatározott követelményeknek megfelelő készülékkel (a továbbiakban: AIS) kell felszerelni. (2) Működőképes AIS készülékkel nem rendelkező önálló manőverezésre, illetve közlekedésre képes úszólétesítmény RIS-szolgáltatással ellátott víziúton nem üzemeltethető. (3) Az AIS készüléket folyamatosan üzemben kell tartani. (4) RIS-szolgáltatással ellátott víziúton közlekedő kompnak, illetve révszolgáltatásban résztvevő úszólétesítménynek AIS készülékkel történő felszereléséhez pályázati úton elnyerhető támogatás adható a minisztérium fejezetében a RIS fejlesztésére előirányzott forrás terhére. Záró rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A rendelet 4. (2) i) pontja szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A rendelet 9. (1)-(3) bekezdéseit a) a veszélyes árut szállító belvízi hajó, valamint RIS-szolgáltatással ellátott víziúton közlekedő személyhajó és komp esetében július 1-jétől, b) az a) pont alá nem tartozó, önálló manőverezésre, illetve közlekedésre képes úszólétesítményre vonatkozóan július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. 10

11 INDOKOLÁS A múlt év augusztusában került kihirdetésre a folyami információs szolgáltatásokról szóló 219/2007. (VIII. 15.) Korm. rendelet, amely az Európai Parlament és a Tanács által évben elfogadott 2005/44/EK irányelv rendelkezéseinek a hazai jogba történő átültetését valósítja meg. A rendeletalkotással párhuzamosan történik több Duna menti uniós és nem uniós államban a folyami információs szolgáltatások (a továbbiakban: RIS) létesítése. A 2005-ben elfogadott irányelvre alapozottan a Bizottság már három rendeletet tett közzé, amelyek a hajósoknak szóló hirdetményekkel, a hajók részéről kötelező jelentésadással és a hajók haladásának követésével, valamint a forgalomirányítással kapcsolatos iránymutatásokat határozzák meg. További két bizottsági rendelet kidolgozása folyamatban van még, s ezek elkészültét követően rendelkeznek majd a szolgáltatásokban együttműködő nemzeti hatóságok a négy alapszolgáltatás működtetésére, tartalmára és más jellemzőire vonatkozó iránymutatásokkal. A kormányrendelet és a Bizottság által kibocsátott rendeletek együttese mellett, a RIS működtetéséhez a végrehajtás szintjét érintő feltételek, illetve követelmények meghatározása szükséges. Az előterjesztés részét képező rendelet tervezet tartalmazza a folyami információs szolgáltatások fejlesztésére, működésére, valamint eszközeinek típus-jóváhagyási rendjére vonatkozó előírásokat. Az előterjesztés a kormányprogram Közlekedési infrastruktúra fejlesztése fejezetéhez kapcsolódik. A folyami információs szolgáltatások létesítésével összefüggésben a RIS szakmai és működtetési szabályairól, valamint eszközeinek típus-jóváhagyási rendjéről szóló szabályozás a RIS megbízható és rendezett működéséhez járul hozzá. A hazai jogalkotás a belvízi áruszállítás szerepének növelését szorgalmazó uniós NAIADES programhoz kapcsolódik. A tervezett szabályozás a hatósági szervek és más szervezetek együttműködésének kialakításához határozza meg a feltételeket. Szélesebb értelemben vett társadalmi kihatásai abban mutatkoznak meg, hogy a szabályozás támogatásával működő RISszolgáltatások révén a víziszállítás versenyképesebb lehet és érzékelhetőbben bontakozhat ki környezetkímélő jellege. 11