ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉG ÉS SZÜKSÉGESSÉG (A vízgazdálkodás kihívásai a mezőgazdasági vízszolgáltatásban)

Átírás

1 ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉG ÉS SZÜKSÉGESSÉG (A vízgazdálkodás kihívásai a mezőgazdasági vízszolgáltatásban) Kolossváry Gábor főosztályvezető Országos Vízügyi Főigazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály címzetes egyetemi docens Szent-István Egyetem Gödöllő FMMK

2 KLÍMACSÚCS PÁRIZSBAN! JÖVŐNK A VÍZ Gáláns felajánlások, köszönetmondások, mosolyok, vagy átfogó eredmény!

3 Az alföldi területek vízgazdálkodási anomáliáira Kvassay Jenő ben a következőképpen mutatott rá: "Utódaink útja és a mi eddigi utunk, egymással homlokegyenest ellenkeznek: míg mi a folyók szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlaszolni és az országban visszatartani. Lehetőleg sokat és nagy területeket öntözni". A közérdekű öntözőcsatorna létesítéséről szóló XXX. tc. vitáján mások között Kossuth Ferenc fejtette ki: csak az állam lehet képes arra, hogy megfelelő lökést adjon az öntözés ügyének, s nagyon fontos a tervszerűség ebben a munkában: ne ötletszerűen történjen az öntözőművek kiépülése,. Cousteau Tokióban a tudományos újságíróknak: Életbevágóan fontos, hogy a tudósok a bonyolult technikai kérdéseket lefordítsák mindazok nyelvére, akik a döntéshozókat megválasztják.

4 KULCSSZAVAK Vízválság életfeltétel vízhasználat - víz okozta károk - erőforrás Globális tendenciák Népességnövekedés, Víz-stressz, Terület-használat változás, Vízigény, Élelmiszerbiztonság, Élelemtermelés Hazai trendek Klímaváltozás, Árvíz, Belvíz, Aszály, Öntözött területek, Mezőgazdasági célú vízhasználat, Vízvisszatartás, Tározás, Öntözés üzemelés, Területhasználat, Aszály-monitoring Jövő VP, KEHOP, KÖFOP, VIZEK, KJT, VKI-VGT2

5 Népességnövekedés A népesség növekedése mellett egy átrendeződés és a migráció felerősödése figyelhető meg. Népességnövekedés Afrika és Európa összehasonlítása a világ népességének %-a alapján Változás (%) Népességnövekedés

6 Évi átlagos víz-stressz Víz-stressz: a vízkészletre és vízi ökoszisztémákra a vízhasználók által gyakorolt nyomás számszerűsítve Indikátor: VÍZKIVÉTEL ELÉRHETŐ VÍZKÉSZLET 0-0,1 (nincs víz-stressz) 0,1-0,2 (alacsony), 0,2-0,4 (közepes), >0,4 (magas), Nincs adat Forrás: Center for Environmental Systems Research, University of Kassel (Generated in December 2014 using WaterGAP model). Alcamo, J., Flörke, M. and Marker, M Future long-term changes in global water resources driven by socio-economic and climatic changes. Hydrological Sciences Journal, 52(2):

7 Terület-használat nettó globális változása ( ) Nettó növekedés Megművelt terület Csapadék-gazdálkodás Öntözés (az értékek millió ha-ra vonatkoznak) A megöntözött terület a vizsgált időszakban megduplázódott, az egy fő élelmiszerrel való ellátásához szükséges terület (ha) drasztikusan csökkent (0,45 0,22 ha/fő)! Forrás: FAO (2011, Table 1.2, p. 24, based on FAOSTAT source cited therein). FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) The State of the World s Land and Water Resources for Food and Agriculture (SOLAW): Managing Systems at Risk. Rome/London, FAO/Earthscan.

8 Globális vízigény (alapforgatókönyv 2050-re) Öntözés Háztartások Állattartás Feldolgozás, termelés Villamosenergia Forrás: FAO (2011, Table 1.2, p. 24, based on FAOSTAT source cited therein). FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) The State of the World s Land and Water Resources for Food and Agriculture (SOLAW): Managing Systems at Risk. Rome/London, FAO/Earthscan.

9 Sivatagosodás, degradáció, aszály Világszerte 168 ország érintett sivatagosodással és terület degradációval Közel 1 milliárd ember szenved hiányt megfelelő táplálékban Évente mintegy 20 millió ha termékeny terület tűnik el aszály és sivatagosodás miatt (percenként 23 ha). A globális élelmiszertermelés 2% -os csökkenése prognosztizálható évtizedenként A terület degradáció okozta élelmiszertermelés kiesés 2030-ra legalább 2% A szegénységben élők 74 % -a leromlott területeken él 10 éven belül minden 3 emberből 2 vízstressz által érintett területen él

10 Földünk mindössze 3,25%-a termékeny terület 1. Képzeljük el a Földet, mint egy almát. 2. Vágjuk négy egyenlő részre. Egy rész szárazfölddel borított, a többi vízzel. 3. Felezzük el a szárazföldi részt. Az egyik rész hegyekkel, sivatagokkal vagy jéggel borított.. 4. Vágjuk négy felé a másik darabot. Három rész ezek közül sziklás, túl nedves, vagy forró, terméketlen, illetve utakkal vagy településekkel borított. 5. Az alma mindössze 1/32 része maradt meg. 6. Az 1/32 rész héja jelenti a termőtalajt, melynek el kell látnia a Föld lakóit élelmiszerrel. (Forrás: UNCCD)

11 A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antalnyomán) 1022 semmi gabona nem termett A Duna Mo-on is átgázolható volt Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt. Mára az aszályok gyakorisága nőtt jelentősen. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! És a közelmúlt: Szíriában 2006 és 2011 között olyan mértékű aszály volt, hogy a termés vagy teljesen vagy részben megsemmisült, a haszonállatok 85%-a éhen illetve szomjan pusztult ősze és 2008 tavasza között a csapadéknak a szokásoshoz képest csak a fele hullott le, és a talajvízszint is olyan alacsony volt, hogy aki egyáltalán öntözni tudott volna szivattyúval, az sem tudott mit.

12 Beszéljünk egy kicsit az aszályról! Aszály definíciók Az aszály definíciója - hatásának megfelelően - az érintett ágazattal összefüggésben változik. Mezőgazdasági aszály - elégtelen talajnedvesség egy adott termény igényeihez képest Meteorológiai aszály - csapadékhiány a hosszúidejű átlaghoz viszonyítva Hidrológiai aszály - a felszíni és felszínalatti víz hiányára utal Társadalmi-gazdasági aszály - a fizikai vízhiány hatása az egészségre, jólétre, életminőségre Növényélettani szempontból - vízhiány, amely a növényegyed, vagy populáció visszafordíthatatlan károsodásához vezet évi CLXVIII. tv a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről - az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül 30 egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a 10 mm-t nem éri el 232/1996. (XII.26) Korm. Rend. a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól: - károsan vízhiányos helyezet: meghatározott területen a víz megfelelő mennyiségben, illetve minőségben való hozzáférhetőségének vagy állapotának - természeti folyamatok, esetleg emberi tevékenység hatására létrejövő - átmeneti zavara, ami a természeti értékekben vagy a gazdasági javakban kárt okozhat ;

13 Nemzetközi kitekintés - Törökország Aszály-kezelési terv célja: a lehetséges aszályok negatív hatásainak enyhítése az aszályok előtti, alatti és utáni intézkedések meghatározásával, az aszállyal kapcsolatos problémák lehető leggyorsabb megoldásának érdekében. Törökország Erdészeti és Vízügyi Minisztériuma irányítása alá tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóság (árvízvédelem, aszály-kezelés, klímaváltozás alk., nk. kapcs.) Aszály-kezelési tervezés minden vízgyűjtőre: 1. Az aszály súlyosságának meghatározására az adott vízgyűjtőn és nemzetközi szinten is használható indikátorok és indexek kidolgozása. Határérték definiálása. 1. Aszály elemzés az indexek felhasználásával, aszály sérülékenység meghatározása. 2. Regionális klíma modellek futtatása, (hőm., csap., párolgás és lefolyás adatok). 3. Vízmérleg felállítása hidrológiai modellezéssel (lefolyás, vízállás, talajvízszint, stb.). 4. Ágazatonkénti (lakossági vízellátás, mezőgazdaság, ipar és ökoszisztéma) aszály hatásvizsgálat. 5. Javaslat a vízkészletek fenntartható használatára. 6. Cselekvési terv, mely tartalmazza az aszály előtti, alatti és utáni intézkedéseket, és a vízkészletek megőrzésére és optimális használatára irányuló intézkedéseket. 7. Klímaváltozási és lakossági előrejelzések figyelembe vétele a vízjárás, vízmérleg és vízkészletek változásainak előrejelzésében. 8. Meteorológiai, hidrológiai és integrált aszály térképek. 9. Menedzsment szervezet koncepciójának kialakítása (intézkedések megtételére és felülvizsgálatukra). 10. Aszály adatbázis létrehozása. 11. Vízgyűjtő szintű Aszály-kezelési Terv. + kiegészítő intézkedések

14 Nemzetközi kitekintés - IDMP WMO-GWP integrált aszálykezelési program ajánlásai - Aszály-kockázat alapú proaktív megközelítés 1. Nemzeti aszálykezelési bizottság kijelölése 2. Célok meghatározása 3. Érintettek bevonása, konfliktusok azonosítása és kezelése 4. Adatbázis, pénzügyi források, veszélyeztetett csoportok 5. Alapelvek kidolgozása: monitoring, korai riasztás és előrejelzés kockázatértékelés és hatásvizsgálat csökkentés és válasz 6. Kutatási szükségletek, intézményi hiányosságok 7. Aszálykezelés tudományos és politikai szempontjainak integrálása 8. Népszerűsítés; társadalmi tudatosság növelése 9. Oktatási programok minden korosztály és érdekelt számára 10. Folyamatos értékelés, felülvizsgálat

15 Nemzetközi kitekintés DK-Európa Dél-kelet európai országok gyakorlata Szlovénia Dél-Kelet-Európai Aszálykezelési Központ (DMCSEE) Aszály monitoring és vízgazdálkodási döntéstámogató rendszer Szlovén Környezetvédelmi Ügynökség Románia Sivatagosodást, terület degradációt és aszálykezelést érintő román nemzeti stratégia és cselekvési terv Bulgária Talajaszály monitoring egyes régiókban (kutatóintézetek) Ukrajna Terméshozam előrejelzéshez kapcsolódó aszály monitoring - automatizált DROUGHT program. Szlovákia Aszály és vízhiány munkacsoport a környezetvédelmi tárca koordinálásával Lengyelország Meteorológiai és mezőgazdasági aszály előrejelzés (SPI, CDI /Crop Drought Index/ indexek)

16 Aszály monitoring Miért és mit kell fejlesztenünk? Eredményeket akarunk védhető intézkedéseket kell hoznunk megalapozott kárenyhítés védelmi, fokozati rendszer jogszabályi háttér OVF aszály monitoring munkacsoport felállítása (2015) Célok Aszály monitoring hálózat Aszály előrejelző rendszer Feladatterv Aszály indexek áttekintése Nemzetközi előírások Geo-információs adatbázis, fedvények Talajnedvesség mérőállomások Aszályfokozatok, határértékek Statisztikai megoldások Fajtaminősítési rendszer áttekintése Távérzékelési lehetőségek Aszályindex folyamatos számítása Aszály honlap

17 Klímaváltozás - Magyarország Szcen Tavasz Nyár Ősz Tél A C C C C B C C C C Hőmérséklet növekedés Regionális klímaváltozási modell (A2 és B2 szcenárió) alapján várható hőmérséklet változás Magyarországon ( ) Szcen Tavasz Nyár Ősz Tél A2 0-(+10) % (-24)-(-33) % (-3)-(-10) % (+23)-(+37) % Évi csapadékmennyiség nincs szignifikáns változás B2 (+3)-(+12) % (-10)-(-20) % (-5)-0 % (+20)-(+27) % Regionális klímaváltozási modell (A2 és B2 szcenárió) alapján várható csapadékösszeg változás Magyarországon ( ) Évszakonkénti változás - intenzitás növekedés, hó helyett eső!

18 Hazai trendek Aszályindex változások Magyarországon ( ) az IPCC A2 forgatókönyv alapján Forrás: Jolánkai

19 Hazai tendenciák (OMSZ) Klímaváltozás várható hatásai: Időjárási szélsőségek (árvíz, belvíz, aszály) bekövetkezésének valószínűsége, gyakorisága, tartama és mértéke, illetve következményeinek súlyossága növekedni fog Kedvezőtlen gazdasági, környezeti és ökológiai hatások súlyosbodása várható A távlati klímamodellek előrejelzése: a PAI a es időszakra az ország teljes területén mintegy 1,2 C/mm-rel fog növekedni ( hez viszonyítva). Az ország keleti részén ezt meghaladó változások várhatóak.

20 2015. évi aszály A évi országos PAI átlag 8,42 C/100 mm közepes erősségű aszály Nyíregyháza: 17,66 Tokaj: 15,68 Kisvárda: 12,63 Mosonmagyaróvár: 9,83 Vác: 9,98 Örkény: 10,60 Ásotthalom: 13,49 Szentes: 10,43 Szarvas: 10,53 (Integrált Vízháztartási Tájékoztató és Előrejelzés)

21 Vízkormányzás R/S/D DTCS DVCS öntözőrendszer: július 7-től az ökológiai vízpótlás és a mezőgazdasági célú vízigények kielégítése miatt, valamint a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében az R/S/D-be történő szivattyús vízbeemelés. A folyók nagyon alacsony vízállása miatt május 14-től a Kiskörei-tározó nyári duzzasztási vízszintjének megemelése (10 cm). Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág vízszintjének megemelése. A Tiszalöki és Kiskörei erőművek július 20-tól zsinór üzemre való átállása. A betározott vízkészletek igénybevételével biztosították a Nagykunsági főcsatorna üzemvízszintjének elérését, majd a TIKEVIR Körös-völgybe előírt térségi vízátadásának első ütemű korlátozása lépett érvénybe. Az intézkedések eredményeképpen a többlet betározott vízkészletek felhasználásával biztosítani lehetett a térségi vízátvezetést, az ökológiai és a mezőgazdasági vízigényeket annak ellenére, hogy a Tiszán folyamatosan csökkenő vízkészlet érkezett a Kiskörei tározóba.

22 Vízvédelmi területek Erózió-érzékeny területek Belvíz-érzékeny területek Aszály-érzékeny területek Nitrát-érzékeny területek

23 VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ

24 Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai csapadék: 56 km 3 Párolgás: 50 km 3 Hazai lefolyás: 6 km 3 117,5 km 3 Vízfelhasználás: 1,5 km 3 Külföldre távozik: 116 km 3

25 Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: m 3 /év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei

26 Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m 3 /s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet! Kihasználtság kb %, de éghajlatváltozás öntözés!

27 Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m 3 /év) Észak-Magyarország 1700 Dunántúl Alföld Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz?

28 Paradigma váltás a vizek megtartására kis víz körforgás föld feletti nagy víz körforgás föld és óceán feletti 20 milliárd m3 esővizet vezetünk el az EU-ban a csatornákban, ami hiányzik a földből és a mezőgazdaságból!

29 A mezőgazdasági célú vízhasználat Az uniós tagországokkal összevetve hazánk jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten öntözi mezőgazdasági területeit. A rendszerváltást követően az öntözésre berendezett területek nem növekedtek, a vízjogilag öntözhető terület nagysága nem változott (sőt mára mindkettő csökkent!). o Az öntözésre berendezett összes terület 200 ezer hektár körüli, amelyből a ténylegesen megöntözött terület aránya az elmúlt években az éves csapadékmennyiségtől függően 30-55% között alakult, ez a mezőgazdasági terület mindössze 1-2%- át (az engedély nélküli vízkivétellel együtt 2-3%-át) fedi le. Az öntözés döntően (90% feletti arányban) szántóterületen zajlik, és csak 10% oszlik meg a gyümölcs, szőlő- és gyepterületek között. A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló készlet kihasználása Európa 80%, Magyarország 30 %.

30 A VÍZÜGY ÖNTÖZÉSI FELADATAI, A VÍZHASZNOSÍTÁS TERVEZÉSE : 1. Vízkészlet-gazdálkodás, felszíni vízmérleg készítése 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, vízforgalom számítás, vízhasználatok előrejelzése, terhelések számítása 3. Öntözésüzemelés szervezése 4. Vízigény biztosítása, vízszolgáltatás 5. Térségi vízszétosztás 6. Vízhasználat esetleges korlátozása

31

32

33 A Kormány és ben kiemelt prioritással kezelte az öntözéshez kapcsolódó feladatokat, az öntözéses gazdálkodás bővítésének, elterjesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a klímaváltozásra adható válaszok koordinált és minőségi, a fenntarthatóságot szolgáló kezelését. A május 26-ától új jogszabály (115/2014. (IV.3.) Korm. rendelet) érvénybe lépésével azonos módon képzett vízszolgáltatási díjak kerültek bevezetésre egy egységes önköltség-számítási rendszer alapján. Térítésmentes költségek megoszlása a felhasználási cél alapján évben Térítésmentes költségek megoszlása a felhasználási cél alapján évben 30% öntözés 36% öntözés 61% 9% rizs halastó 51% 13% rizs halastó

34 A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő, állami tulajdonú összes vízilétesítmény 2014-ig VIZIG kezelésben lévő művek 2014-ben átvételre kerülő művek Belvízcsatorna MEDER Öntöző és kettősműködésű csatorna Kisvízfolyás Összesen Szivattyú -telep Műtárgy [km] [km] [km] [km] [db] [db] Összesen Feladatterhelés mértékének növekedése ben 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 4,1 Belvízcsatorna 1,4 Öntöző és kettősműködésű csatorna 3,6 3,3 Kisvízfolyás Összesen Szivattyútelep Műtárgy 2,2 1,7

35 OVF és vízügyi igazgatóságok öntözésüzemelési, vízszolgáltatási feladatai: Idény megkezdése előtt a kritikus öntözővíz-elvezetési, vízelvezetési útvonalak beazonosítása, szivattyútelepek üzemképes állapotba helyezése, öntözővíz-szolgáltatás beindításához szükséges rendszerfelkészítés és a víztovábbítást gátló akadályok elhárítása; Az idény kezdete előtt a vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági vízhasználók vízigény bejelentéseinek összesítése; A 115/2014. (IV.3.) kormányrendelet 2. (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása érdekében költségkalkulációk elkészítése és jóváhagyása; Vízszolgáltatási és üzemeltetési szerződések megkötése; Térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatási költségek és a vízszolgáltatók által kiszolgált vízmennyiség havonkénti alakulásának nyomon követése;

36 Vízszolgáltatási útvonalak feltérképezése, szolgáltatási és működtetési akadályok elhárítása az érvényes engedélyek és megkötött szerződéseknél

37 2014. évi hidrometeorológiai helyzetkép A sokévi ( ) havi átlagértéknél több csapadék az átlagoshoz közeli hőmérséklet 2014 áprilisában és júniusában kevesebb, de májusában (48%-kal), júliusában (98%-kal) augusztusában (60%-kal) szeptemberében (153%- kal) több volt az ország területére lehullott csapadék országos területi átlagértéke az adott hónap sokéves havi átlagánál ( ).

38

39 2015. évi hidrometeorológiai helyzetkép A sokévi ( ) havi átlagértéknél kevesebb csapadék magasabb hőmérséklet (Integrált Vízháztartási Tájékoztató ) A vízhiány kezelésére tett vízügyi intézkedések: - csatornamederben történő vízvisszatartás, - tározók feltöltése üzemi vagy azt meghaladó vízszintre (csapadékvízből, árhullámból). - vízvisszavezetés a Tiszából, - árhullámokból történő vízkivezetés (Szamosból, Krasznából). - szivattyús vízpótlás az alacsony dunai vízállás következtében az RSD-n az ökológiai vízigény és a megfelelő vízminőség biztosítása érdekében - a VIZIG-ek közötti területi vízátadások korlátozása (TIKEVIR megállapodás szerint)

40 Öntözött terület Vízjogilag engedélyezett öntözendő terület és a ténylegesen öntözött terület ( ) 12, ,0 8, , ,0 2, ,0 Öntözött terület (ha) Vízjogilag engedélyezett öntözhető terület (ha) Az aszályindex (PAI) országos átlaga ( C/100 mm) I. Aszálymentes év < 4 II. Enyhén aszályos év 4-5 III. Mérsékelten aszályos év 5-6 IV. Közepesen aszályos év 6-7 V. Erősen aszályos év 7-10 VI. Rendkívül aszályos év > 10

41 Mezőgazdasági célú vízhasználat Mezőgazdasági célú vízhasználatra felhasznált vízmennyiség [ezer m 3 /év] ( )

42 öntözési célú vízhasználatok területi adatainak összehasonlítása rizs öntözés Engedélyezett öntözött terület (ha) Szerződés szerint öntözött terület (ha) Ténylegesen öntözött terület (ha) Az öntözésre engedélyezett terület a évihez viszonyítva mintegy 4 %-kal nőtt.

43 öntözési célú vízhasználatok vízmennyiségi adatainak összehasonlítása rizs öntözés Engedélyezett éves vízmennyiség (m3/ év) Megrendelt éves vízmennyiség (m3/év) Ténylegesen kiszolgáltatott éves vízmennyiség (m3/év) Az öntözésre engedélyezett vízmennyiség a évihez viszonyítva mintegy 19 %-kal nőtt. Az öntözési célú vízfelhasználás 53 %-os növekedést mutat, amely nem csak arányát tekintve, hanem mennyiségben is jelentős növekedés. Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

44 Mezőgazdasági vízszolgáltatási költségek (alap+változó díj) eloszlása ÉDUVIZIG 1% KÖVIZIG 24% KDVVIZIG 1% KDTVIZIG ADUVIZIG 0% 3% TIVIZIG 13% FETIVIZIG 3% ÉMVIZIG 1% ATIVIZIG 35% KÖTIVIZIG 19% ÉDUVIZIG 1% KDVVIZIG 0% KÖVIZIG 22% ADUVIZIG 2% KDTVIZIG 1% TIVIZIG 7% FETIVIZIG 3% ÉMVIZIG 1% KÖTIVIZIG 22% ATIVIZIG 41% 2015.

45 A mezőgazdasági vízhasználatot elősegítő vízgazdálkodási problémakezelések víztakarékos, a táji adottságoknak is megfelelő öntözéses gazdálkodás fejlesztése, mely elősegíti agrárpotenciálunk jobb hasznosítását az öntözési célú vízigények elsősorban felszíni vízkészletekből történő kielégítése, mivel ezek megújulása biztosított. A felszíni vízkészletek egyenlőtlen területi rendelkezésre állása miatt célszerű öntöző vezetékek (öntöző fürtök) kiépítése az engedély nélkül létesített és üzemeltetett kutakból történő öntözés jogi szabályozása és ellenőrzése a támogatási rendszerek illesztése az optimalizált, több szempontú táj-, terület- és földhasználatokhoz a talajtározást biztosító agrotechnika alkalmazásának ösztönzése jogi és gazdasági eszközökkel vízvisszatartás belvíz-érzékeny területeken a belvízelvezető-rendszer használata nélkül, művelési mód és művelési ágváltással a meglévő vízellátó infrastruktúrák kapacitásának helyreállítása, modernizálása és fenntartása az aszállyal érintett területekre aszály-kezelési tervek és cselekvési programok kidolgozása

46 Utolsó mondata: E törvénycikk kihirdetését ezennel elrendelem, e törvénycikket, mint a nemzet akaratát, mind magam megtartom, mind másokkal megtartatom. Első fejezetei: Talajtérkép, hőmérsékleti térkép, csapadékeloszlás bolti ára 15 színes térképpel 15 Pengő

47 Öntözéses gazdálkodás jelenleg

48 A talajadottságok alapján hol van lehetőség öntözéses gazdálkodás folytatására

49 Mely területeken térül meg az öntözés-fejlesztés!

50

51 A Vízjogi világ engedéllyel és Magyarország rendelkezők vízgazdálkodása és öntözést végzők az útkeresés időszakát éli Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha)

52 Vízjogi A világ engedéllyel és Magyarország rendelkezők vízgazdálkodása de öntözést nem végzők az útkeresés időszakát éli Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha)

53 Vízjogi engedéllyel nem rendelkezők, de öntöznének A világ és Magyarország - vízkivételi lehetőség vízgazdálkodása van az útkeresés időszakát éli Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha)

54 Vízjogi engedéllyel nem rendelkezők, de öntöznének A világ és Magyarország - vízkivételi lehetőség vízgazdálkodása nincs az útkeresés időszakát éli Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha)

55 Távlati öntözési igények felmérése négy igénytípus szerint - Fejér megye A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli Típus Igény (db) Igényelt vízmennyiség (m3) Öntözött terület (ha) Össz ,38

56 1. Vízjogi engedély hiánya vagy nehéz megszerezhetősége 2. A vízforrás hiánya nincs vízkivételi lehetőség hiányzik a kiépített csatorna nincs víz a csatornában a vízforrás természetvédelmi területen van

57 A felszíni vizekből kielégítendő mezőgazdasági célú vízigény felmérés során elkészítettük a távlati vízigények vízkészlet és vízszolgáltatási értékelését Kód Jelentése Vízigény értékelése 1 a A vízkészlet kielégíthető és vízszolgáltatás működik Kielégíthető 1 b Vízigény megkötésekkel kielégíthető Kielégíthető 2 a Nem biztosítható, Vízkészlet nem kielégíthető és infrastruktúra vízszolgáltatás sem működik fejlesztést igényel 2 b Vízkészlet nem kielégíthető vagy vízszolgáltatás nem működik Nem biztosítható, infrastruktúra fejlesztést igényel 3 Nem áll rendelkezésre elegendő információ Adathiány Összes vízigény : db vízigény, em 3 igényelt vízmennyiség ha öntözendő terület Kielégíthető vízigény megkötésekkel vagy anélkül vízigény: db (az összes vízigény 36%-a) em 3 igényelt vízmennyiség (30%) ha (31%) öntözendő terület Ahol jelenleg a vízigények nem kielégíthetőek célunk, hogy a vízügyi infrastruktúra fejlesztéssel kielégíthetővé válhassanak.

58 Távlati öntözési vízigények vízkészlet szempontjából Vízigény (db) Igényelt mennyiség (m 3 ) Terület (ha) Vízkészlet szempontjából az igény kielégíthető nem kielégíthető megkötésekkel kielégíthető adathiány miatt nem eldönthető ÖSSZESEN Távlati öntözési vízigények vízszolgáltatás szempontjából Vízigény (db) Igényelt mennyiség (m 3 ) Terület (ha) biztosítható Vízszolgáltatás szempontjából az igény nem biztosítható megkötésekkel biztosítható adathiány miatt nem eldönthető ÖSSZESEN

59

60 Már kiépült, de használatban nem lévő öntözőfürtök rekonstrukciója (35 db) a rendszerben rendelkezésre álló szabad vízkészlet korábban vízjogilag ellátott terület potenciálisan ellátható terület l/s ha ha helyi szinten kezdeményezték-e már a helyreállítást? Műszakilag lehetséges új öntözőfürt kialakítása a rendszerben rendelkezésre álló szabad vízkészlet l/s potenciálisan ellátható terület ha helyi szinten kezdeményezték-e már a kialakítását? Készült-e már terv?

61 Vízvisszatartás - tározás 1980-as évek végén még több, mint 500 millió m3 víz tározására volt lehetőség (ezek részben kiépített tározók, halastavak, részben a csatornák, holtágak vízszintjének megemelésével ún. medertározás), ami azóta folyamatosan csökken, most minden lehetőséget figyelembe véve (a Tiszató víztározó kapacitásának növelésével együtt) mintegy 400 millió m3 áll rendelkezésre. A tározás növelésére rekonstrukciós és fejlesztési programra szükség, legalább négy szinten! Kiemelt árvízvédelmi tározási program (Vásárhelyi Terv) A potenciális tározási lehetőségek kiépítése új tározó terekkel (121 dombvidéki, 134 síkvidéki) Térségi vízátvezetések, vízszétosztás tározói Önkormányzati, üzemi, lakossági vízvisszatartás, Kiemelt finanszírozási és támogatási program kell!!! több mint 400 millió m3-el növelhető a vízvisszatartás, de a talaj a legnagyobb víztározó!!! cm-ben mm Belvízvédelmi és Öntözési Főosztály

62

63 Magyarország talajainak vízgazdálkodása, és annak okai Nagy homoktart. (10,5 %) Nagy agyagtart. (11%) Jó Kedvezőtlen Szikesedés (10%) Láposodás (3%) Sekély termőréteg (8,5 %) Közepes Könnyű textúra (11%) Agyag-felhalmozódás (12%) Mérsékelt szikesedés (3%) Jó vízgazdálkodás (31%)

64 Talajtározás a talaj a legnagyobb víztározó!!! a hazánkba lépő felszíni vízfolyások hozama: km³/év; a hazánk területére hulló (átlagosan mm-nyi) évi csapadék mennyisége: km³; a talaj felső egy méteres rétege potenciálisan mintegy 45 km³ víz befogadására és km³ víz raktározására képes. Mindez azt jelenti, hogy a lehulló csapadék közel kétharmada (!) egyszerre beleférne a talajba Ennek mintegy 55 60%-a a növény számára nem hozzáférhető holtvíz, 40 45%-a viszont hasznosítható víz Forrás: VÁRALLYAY Ehhez persze megfelelő talajművelés kell!

65 VÁRALLYAY tanok Palack típusok *a víz talajba szivárgásának korlátai a pórustér vízzel telítettsége ( telt palack effektus); a feltalaj fagyott volta ( befagyott palack effektus); közel vízátnemeresztő réteg a talaj felszínén vagy felszín közeli rétegében ( ledugaszolt palack effektus); *a víz talajban történő hasznos tározásának korlátai gyenge víztartó képesség ( lyukas palack effektus) A víz okozta talajerózió Szikes talaj ledugaszolt palack Homoktalaj alul lyukas palack

66 Felmérés A sík és dombvidéki tározás/vízvisszatartás fejlesztési lehetőségei Tározó (db) Tározó térfogat (millió m 3 ) Megvalósítás becsült költsége (Mrd Ft) 2012-ben végzett felmérés eredménye , évi felülvizsgálat Dombvidéki tározás lehetőségei Síkvidéki tározás lehetőségei Állami tulajdonú, korábban társulati kezelésű vízfolyásokra javasolt tározók ben a felülvizsgálat során összesen:

67 A sík és dombvidéki tározás, vízvisszatartás fejlesztési lehetőségei

68 India Rádzsaszthán állam sivatagi esővízgyűjtés kezdeményezése A projekt által elért eredmények: Fenntartható ivóvíz készlet számos közintézmény vízellátása tározóból Csökkenő munkanélküliség Fenntartható környezet és mezőgazdaság - megbízható és megújuló öntözővíz ellátás, talajvízszint emelkedés, fásítási és újraerdősítési projekt Egészségügy és szociális szolgáltatások javulása - a vízzel terjedő fertőzések csökkenése, biztonságosabb élelmiszertermelés, jobb munkalehetőségek, általános életszínvonal növekedés Oktatás, nevelés, tájékoztatás erősödése

69 AGROTECHNIKA mielőtt a vízhez nyúlunk Szárazság/aszály elleni megoldások (elővetemény, fajta, talajművelés, tápanyagellátás) Talajnedvesség forgalom szabályozása (talajállapot, talajművelés) Veszteséget fokozó tényezők Károkat enyhítő tényezők Talajművelés szerepe az aszálykárok csökkentésében Szántás 4,7, tárcsázás 3,6, kultivátorozás 2,2, direktvetés 0,6 t/ha Talajnedvesség tartalom alakulása talajművelési módok hatására átlagos, csapadékos, aszályos években Talaj nedvességvesztesége különböző talajművelési módok után MERT EGYÉBKÉNT AZ ÖNTÖZÉS AGROTECHNIKAI ELEM

70 2014-től állami kezelésű km

71 Összességében A kis és nagytermelők egyaránt öntöznének Jelentős többlet öntözési igény a meglévő kapacitásokon felül A termelők jobban igénybe kívánják venni a szabad, vagy felszabadítható vízkészleteket öntözésre A szolgáltatói infrastruktúra rendszerszemléletű kialakítása és működtetése A fejlesztések beindításához fontosnak tartják A forráshiány áthidalását (kamatmentes, vagy olcsó hitel) A támogatási intenzitás növelését Támogatási feltételek hazai állapotokhoz illesztése A termelői együttműködések létrehozását Egyénekre szabott működési, szolgáltatási biztonságot

72 Mezőgazdasági célú vízszolgáltatás változásai 115/2014 (IV.3.) Korm. rend. térítésmentes vízszolgáltatás 1308/2015. (V. 15.) Korm. határozat öntözővíz szolgáltatás térítésmentességének megszűntetése öntözés, halgazdaság, rizstermelés VKJ fizetés alóli kivétel megszűntetése, ösztönző VKJ bevezetése mennyiségi mérésen alapuló (különösen öntözési) vízhasználat Felelős: BM, NFM, FM, NGM Hatálybalépés: július 1.

73 A mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatásának szükségessége Mezőgazdaság versenyképességének növelése Klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási viszonyok hazánkban o A téli csapadék hó helyett eső formájában jelentkezik csökken a talaj (mint termő közeg) víztartó képessége o Az esőintenzitás többszöröse a talaj vízelnyelő képességének a különbség a felszínen elfolyik, vagy belvíz formájában tartósan a mezőgazdasági területen maradva károkat okoz o Változik a csapadék időbeni eloszlása és intenzitásának mértéke egyre gyakoribb belvizes és aszályos időszakok A mezőgazdaság klímaváltozásnak való kitettsége nő!!! Kultúrmérnöki szemlélet vízhasználati stratégiai, program!

74 A mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatása VP Támogatott beruházások: új öntözőberendezések (öntözött területek növelése), meglévő öntözőberendezések korszerűsítése: vízfelhasználás csökkentése energiahatékonyság melioráció vízvisszatartást Tervezetten rendelkezésre álló közvetlen keret: 53 milliárd Ft (171 millió ).

75 A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések a KEHOP-ban I. A KEHOP I. prioritási tengelye a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást; a természeti katasztrófák kockázatának csökkentését célozza. Tervezett forrás: 324 milliárd forint. Intézkedés-struktúra: Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése (vízügyi és klímaváltozással kapcsolatos modellezés és adatbázis-építés) Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése (szemléletformálás, helyi klímastratégiák kidolgozása) Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása (belvizek elleni védekezés, vízvisszatartás aszályos időszakokra) A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése (sík- és dombvidéken önkormányzati, állami árvízvédelmi művek fejlesztése) A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása (katasztrófavédelmi értékelés és infrastruktúra fejlesztése)

76 Van egy VÍZIÓ-nk! a vízgazdálkodás jövőképe A vízzel való gazdálkodásban érintettek (ide éretve a természetvédelmet is) konszenzus mentén megfogalmazzák a vízzel kapcsolatos igényeiket és a víz kormányzásával kapcsolatos elvárásaikat 2. A vízzel való gazdálkodás megfelel a társadalom és a természetvédelem vízzel kapcsolatos igényeinek. Mind ezt oly módon, hogy a vizek jó állapotúak, és elégséges, biztonságos, tiszta és egészséges víz(vagyon) áll rendelkezésre a jelen és a jövő generáció számára 3. A társadalmi vízhasználatok harmóniában vannak a természeti adottságokkal. 4. A vízgazdálkodás hatékony, és rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez, a környezeti és gazdasági változásokhoz. 5. A társadalom, a gazdaság szereplői és a döntéshozók részvételükkel támogatják a fenti állapot kialakítását és fenntartását, valamint érdekeltségüket és a fenntarthatóságot anyagiakkal is kifejezik. Mindehhez az öntözés területén Öntözés-fejlesztési koncepció, stratégia és program kidolgozása

77 KÖVETENDŐK A megelőzés elve Az elővigyázatosság elve A megalapozottság elve Az élőhelyekre épülő vízgazdálkodás elve Az integrálás elve A még elviselhető kockázat elve A költségmegtérülés, de legalább a költséghasznosulás elve A hazai sajátosságok figyelembe vétele: közcélúság, közfeladat, közérdek érvényesítésének lehetőségei, Társadalom bevonásának követelménye, Közmegegyezés elve (konszenzuson alapuló döntés)

78 VKI-VGT2, Kvassay Jenő Terv 2015

79 A Kvassay Jenő Terv (KJT) szakpolitikai stratégia A társadalom és a víz viszonyának feltárása és intézkedések megfogalmazása, hogy: (1) a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülje, (2) minél teljesebben kihasználjuk a víz adta előnyeinket, (3) kellő biztonságban legyünk a víz fenyegető káraitól, és végül, de nem utolsósorban (4) a vizet mint az élet mással nem pótolható feltételét és mint a gazdaság erőforrását megőrizzük a jövő nemzedékek számára. A hazai vízválsággal fenyegető problémák azonosítása szerkezeti (létesítményhez kötött) és nem szerkezeti (funkcionális) 11. db kategória, 61 probléma jellemzi

80 Jövőkép Kvassay Jenő Terv Súlyponti feladatok 1. Vízvisszatartás a vizeink jobb hasznosítása érdekében. 2. Kockázat megelőző ár- és belvízvédelem. 3. A vizek állapotának fokozatos javítása, a jó állapot elérésére. 4. Minőségi víziközmű szolgáltatás (ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás), csapadékvíz-gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. 5. A társadalom és a víz viszonyának a javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). 6. A vízgazdálkodással kapcsolatos gazdaság-szabályozási ösztönző rendszer megújítása 7. A vízzel kapcsolatos kormányzati munka javítása (integrált vízgazdálkodási szervezetrendszer, tervezés és szabályozás, a hazai vízgazdálkodási tudományos kutatás és oktatás fejlesztése, nemzetközi tevékenységünk bővítése). DE MINDEZT CSAK A TERÜLET-, TÁJ- ÉS FÖLDHASZNÁLÓKKAL EGYÜTT TUDJUK MEGVALÓSÍTANI!!!

81 A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba Öntözéses-gazdálkodás növelését, fejlesztését elősegítő program VKI-VGT intézkedések lefordítása a utáni támogatások nyelvére Szinkronizált és felügyelt támogatási rendszerek kidolgozása szükséges

82 Az Akadémia, az egyetemek, a szakmai, tudományos és érdekképviseleti szervezetek szerepe és felelőssége! MMTABSz, MTA TVNB, MTA MTB, AH Albizottság, ICID NB, MHT, MÖE, NAK, NAIK, Együttműködési megállapodások, aktív programok Tájékoztatási programok, ismeretterjesztések, PR programok, vitafórumuk, Szaktanácsadás, Oktatási programok, tananyag és módszertan megújítása DE LEGFŐKÉPP: PÁRBESZÉD A FENNTARTHATÓSÁG JEGYÉBEN, SZEMLÉLETVÁLTÁS, KÖZÖS, EGYEZTETETT SZAKMAI GONDOLKODÁS!

83 Eleink lenyűgöző teljesítménye a tudás és az alkalmazkodás egyik csodája! Nória, azaz öntözésre szolgáló vízemelő kerék Hamá városában az Orontészen

84 Globális kereskedelem és virtuális víz. Importált víz-lábnyom. Mekkora? Nettó virtuális vízimport (Gm 3/ év)

85 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart. (Seneca)