KORABRONZKORI LELETEK A BUDAI VÁRHEGYRŐL

Átírás

1 MAROSI-SOÓS ÁGNES KORABRONZKORI LELETEK A BUDAI VÁRHEGYRŐL A budavári palota északi előudvaránál a középkori rétegek alatt, a 13. századi házfalak között a márgás altalajig bontva nagy kiterjedésű, többrétegű bronzkori telepnyomokat találtunk. Ásatási területünk az között kiásott 5 bronzkori gödörnél, melyet a Várhegy déli lejtőinéi bontottak ki, jóval északabbra, a Várhegy magaslatán a mai palota A" épülete előtti részen a Ny-i várfalig terjedt. Ezen a területen között a telepjelenségek jelentős része a középső-bronzkori vatyai kultúra leleteit tartalmazta. Ennek a 10 évnek az összesített őskori maradványait ábrázoljuk 1. számú térképünkön, 72 lelőhellyel. 14 objektum tartalmazott későbronzkori cserepeket, melyek az urnasíros kultúrába sorolhatók. A 30. számú lelőhely pedig korabronzkori (1. kép). Az első összefoglalást 1904-ből ismerjük a főváros és vidékének őskoráról. Három évtizeddel később Tompa összefoglalásában a bronzkori Tabánból, Lenke-útról, Békásmegyerről, Káposztásmegyerről, a Gellérthegyről és Lágymányosról ismertet jelentős új ásatásokból származó anyagot ben nagyobbik összefoglalásában már a főváros területén kívül a közvetlen környékét is figyelemmel kísérte, kibővítve a lelőhelyek sorát; Szigetszentmiklós, Lágymányos-BE- AC-pálya, Soroksári út, Pestszenterzsébet, Kamaraerdő, Csepel mellett Százhalombattát is felsorolja. Harminc évvel később újabb összefoglalás jelent meg Budapest őskoráról. Nagy T. már a főváros területén belül a Duna mindkét partját lakottnak tekinti a bronzkor ill. az i. e. II. évezred idején Békásmegyertől a Csepel sziget lelőhelyeiig. Hangsúllyal említi a folyami átkelőhelyeket és a szárazföldi útvonalakat ellenőrző és természettől fogvájói védett magaslatokat, így a budai Várhegyet, mely a korabronzkortól lakott volt és párhuzamként Budafokot említi, mint folyó menti magaslati telepet. A középső bronzkori sűrűn előforduló lelőhelyek adták Budapest leggazdagabb régészeti anyagát. A Mező utcai lágymányosi telep rétegsora adta a kultúra belső időrendjét. A magaslati telepek a vatyai kultúra kifejlett és késői szakaszában lakottak. Nagy T. kivételként említette a budai Várhegyet, amely végig lakott lehetett. A bronzkor legjelentősebb temetői között említi a kelenföldi, zuglói, soroksári mellett a Széntendre Pannónia telepen feltárt sírokat. A Vatyai kultúra korai fázisú lakottságra utalnak a budai Várhegyen talált mészbetétes edénytöredékek. Az 1973-as őstörténeti összefoglalás a későbronzkor idejére csak a Tabán feltárt teleprészletét, leleteit említi, a Várhegy lakottságát nem feltételezi. Újabb feltárásaink bizonyítják, hogy a későbronzkor embere is megtelepedett ezen a földrajzilag oly fontos magaslati területen. Az 1972 utáni őskori budavári feltárásokról előzetes beszámolót készítettünk, melyben az évi telepjelenségekről számoltunk be, a több helyen felbukkanó középső bronzkori vatyai kultúrába tartozó gödrök ép edényeiről, 1-2 jellegzetes csont- és kőszerszámról. Korabronzkori leletekről Összesítő térképünkön a 30. számot kapta az a lelőhely, amely a Budavári Palota A" épületének Ny-i homlokzata előtt az épület D-i sarkától 12 méterre, a gótikus szobrok lelőhelyétől délre került feltárásra (2. kép 1). Elnevezése a 74/12. és 13. számú gödörtől nyugatra jelzi, hogy középkori rétegektől bolygatva, a sziklafelszínig kibontva az őskori beásást, kevés megfigyelésre volt módunk. A gödöranyag cserepeinek leltározása során sikerült egy szép füles korsót összeállítani, restaurálni. Az edény nagyrévi típusú egyfülü korsó, kettős csonkakúp alakú, megnyúlt nyakán a perem alól kiinduló szalagfül helyezkedik el, amely a nyak aljára ível. A vállát körbefutó vájat díszíti. Felülete simított, szürkésbarna színű (Méretei: m: 34,5 cm, pá: 18 cm, fá: 8,5 cm. Ltsz.: BTM RO ) (2. kép 2). Hasonló edényt ismerünk Budafokról. A gödörből előkerült edénytöredékek párhuzamait találtuk meg Százhalombattán, melyek felszíni gyűjtésből származtak a már ismert, közvetlenül a Duna partján fekvő erődített telepről. Ezek is korabronzkoriak, mint a budai Várhegyről ismertetettek (3. kép) (Ltsz.: ) novemberében a 12. és 13. számú gödörtől nyugatra fekvő beásásból az ép edényen kívül előkerült egy nagy edény fele is. Szürke színű egyfülü edény, alja hiányzik, hasi része gömbölyű, vállán vízszintes árkolás fut körbe, ívelt nyakán szalagfül helyezkedik el a kihajló pereme alatt (Pá: 13 cm, a fél edény m: 22 cm. Ltsz.: BTM RO ) (2. kép 3). A korabronzkori gödör állatcsontanyagát Vörös István határozta meg: 12 db szarvasmarha 4 db sertés 3 db kiskérődző (juh, kecske) 1 db kutyakoponya csonttöredék 1 db nem meghatározható 21 db állatcsont. (Ltsz.: ) Az állatcsontok által képviselt fajták aránya megfelel a hasonló korú bronzkori telepeken előforduló ál- 83

2 latok arányának. Budapest környékéről hasonló korú teleprészt ismerünk Diósdról. A nagyrévi kultúra fiatalabb szakaszába tartozik még Budafok, Csepel Dunapart, Százhalombatta. Schreiber R. az előzőeket a korabronzkor Illa fázisba sorolta. A nagyrévi kultúra legvégére (a Illb fázis) a kulcsi típusú leletek kerültek, ide sorolva a szigetszentmiklósi temetőt, a Budapest Kamaraerdő és a XI. ker. Mező utcai telepásatást. A korabronzkor budapesti lelőhelyeinek ismeretében elkészített kronológiai táblázaton Schreiber R. a Tiszavidék nagy teli-ásatásainak (Tószeg, Nagyrév) alsó rétegével állította párhuzamba a fővárosi leleteket. 17 A budai Várhegy északi előudvarában feltárt korabronzkori leletanyag békés előzményét jelenti a nagyobb számban felbukkanó középső bronzkori megtelepültségnek, mely a vatyai kultúra magaslati telepeinek egyik láncszeme. Rövidítések AÉ Archaeológiai Értesítő, Budapest BpR Budapest Régiségei BpTört 1942 Budapest Története 1942 BpTört 1973 Budapest Története 1973 MRT Magyarország Régészeti Topográfiája. Pest megye. A budai és szentendrei járás MittArchlnst-Bh Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften. Beiheft, Budapest Nagy Nagy T.: Őskor. BpTört 1973 Schreiber 1963 Schreiber R.: Korabronzkori lakógödör Budafokon. BpR XX (1963) Schreiber 1981 Schreiber R.: A nagyrévi kultúra telepe Diósdon. ArchÉrt Schreiber 1984 Schreiber R.: A korabronzkor időrendi kérdései Budapest környékén és a Tisza vidékén. BpR XXVII (1984 TBM Tanulmányok Budapest Múltj á- ból Tompa 1942 Tompa F.: Budapest őskora. BpTört 1942 Jegyzet 1. Nagy L.: Őskori telepnyomok a budai Várhegyen. 11. AÉ 79 (1952) Nagy G.: Budapest és vidéke az őskorban. BpR VIII (1904) , TompaF.: Budapest őskora. TBM IV (1936) Tompa F.: BpTört , 5. Nagy T Nagy T , 7. Nagy T , 8, Nagy T '., 9, 0. Nagy T Nagy T Nagy Marosi-Soós A.: A budai várpalota újabb ásatásának bronzkori leletanyagáról. BpR XXIV/ Schreiber R kép 5. edénye, 237. MRT 7. (1986) 242. és 10. kép sz. cserepek. Schreiber R Schreiber R Schreiber R ÁGNES MAROSI SOOS FUNDE AUS DEM FRÜHEN BRONZEZEITALTER VOM SCHLOSSBERG IN BUDA Ausser den von László Zolnay zwischen im nördlichen Vorhofe des Burgpalastes von Buda durchgeführten mittelalterlichen Erschliessungen verwahren wir prähistorisches Fundmaterial von 72 Fundstetten. (Abb. 1) Wir legten Anlagenerscheinungen aus dem Bronzezeitalter frei, von der frühen Bronzezeit (späte Phase der Nagyréver Kultur) über eine bedeutende Anzahl von Fundena aus der Anlage des mittleren Bronzezeitalters der Vatyaer Kultur bis zum Anlagenteil der Urnengräber-Kultur, die zur späten Bronzzeit gehört. Die westlich von der Grube Nr. 1974/12-13 erschlossene Grabung enthielt Fundmaterial aus dem frühen Bronzezeitalter (aus der späten Phase der Nagyréver Kultur). Abb. Grundriss; Abb. 3, 4, 5 Fotos von Gefässen und Gefässbruckstücken. Ähnliche Funde m

3 wurden in Budapest, Diósd, Százhalombatta und Szigetszentmiklós ans Tageslicht befördert. Die Bedeutung der Fundstelle verbindet ihre Höhenlage, ihre ge- ographisch wichtige und gut verteidigbare Lage mit den übrigen geschützten Anlagen aus der Bronzezeit an der Donau. Abbildungen Abb. 1. Zusammenfassende Zeichnung über die Fundorte der Bronzezeit die im nördlichen Vorhof des Burgpalastes von Buda zwischen erschlossen wurden: 1. Arbeitsplatz B" aus der Grundschichte der mittelalterlichen Mauern. 2. Unter den Stallungen Cortina-Grundierung m IX Stall-Wasserableitungskanal östlich der Strasse 1/a VI Südlich der Müllgrube 1. in einer Tiefe von m an der östlichen Seite der alten Burgmauer", VI. 5. Schichte unterhalb des Inneren eines Steinhauses aus dem 13. Jh V. 6. Arbeitsplatz A" aus einer Tiefe von m V. 7. Trockengraben zwischen den Pfeilern II und III. 8. Brückenpfeiler des Trockengrabens III Stall IV. Urzeitliche Eingrabung in der westlichen Wand des Raumes mit Konsolen Vor der westlichen Fassade des Gebäudes A" V Grube I Stall, Grube V Stall, Grube VII Stall -östlich der Grube VII Stall westlich der Grube VII, Stall, Grube X Grube XIII. - parallel zur alten Stadtmauer, östlich von dieser, Zwischen den Gruben Nr. I. und XIII Grube Nr. XV Grube XVII, Fundort XVII/B, Stall, Grube XII Raum mit Konsolen /3 Grube, gewölbter Keller, /4 zerstreut aus der mittelalterlichen Schichte unter den gothischen Skulpturen III /6 Fundort /8 Grube /9 Fundort /11 Grube / Eingrabung aus der frühen Bronzezeit westlich der Gruben XI /16 Fundort /17 Fundort. Abb. 2. Abb /19 Grube VII /20 Grube /21 Grube /22 Grube /23 Grube, VII /30 Fundort /32 Fundort /34 Fundort /38 Grube /39 Fundort /45 Fundort /46 Grube, urzeitlich, XI-XII /47 Fundort /48 Fundort, I Nördlicher Vorhof entlang der Strasse aus der Verlängerung des nordöstlichen Grabens XI /1 Fundort /4 Fundort aus der Aufschüttung einer Grube vom 13. Jh /6 Fundort, urzeitliche Grube /7 Fundort /9 Fundort /11. Ama Bettlertor, östlich vom Gebäude A" /13 Fundort /18 Fundort /1 Fundort /2 Fundort /3 Fundort Burgpalast von Buda östlicher Vorhof/Nordseite eines mittelalterlichen Kanals /2 An der Nordseite der Cortina /6 Fundort /7 südlich vom sog. Hufeisenturm /12 Fundort /1 Fundort /12 Fundort /3 Fundort /3 Fundort /9 südlich vom Fundort /1 An der mittelalterlichen Bauschichte /2 Fundort Reibsandschichte aus der untersten s/w-ebene /12 Fundort B". 1: Auf der Detailzeichnung des Fundes , westlich der Gruben 12 und 13, Stelle einer urzeitlichen Eingrabung. 2: Henkelkrug aus der frühen Bronzezeit. 3: Hälfte eines grossen Gefässes. Gefässbruchteile aus der Eingrabung. Képjegyzék 1. kép Összesítő rajz az között a Budavári Palota Északi előudvarában feltárt bronzkori lelőhelyekről: 1. B" munkahely, középkori falak alapozási rétegéből. 2. Istállók alatt, Cortina alapozás 0,3-1 m-ig, IX. 3. Istálló-Vízvezető csatorna az úttól K-re l/a VI szemétgödörtől délre a régi várfal" keleti oldalán 0,5-1 m mélységből, VI Egysejtű XIII. századi kőház belseje alatti réteg V A" munkahely 1-1,5 m mélységből V. 7. Szárazárok II. és III. pillér között. 8. Szárazárok III. hídpillére Istálló IV. Konzolos helyiség Ny-i falában őskori beásás A" épület Ny-i homlokzata előtt V.; I. gödör Istálló, V. gödör Istálló VII. gödör Istálló - VII. gödörtől K-re Istálló VII. gödörtől Ny-ra, Istálló X. gödör XIII. gödör - régi városfallal párhuzamosan, attól K-re, és XIII. sz. gödör között,

4 - 19. XV. számú gödör, XVII. gödör, XVII/B. lelőhely, Istálló, XII. gödör Konzolos helyiség /3. gödör, íves pince, /4. szórtan a középkori rétegből, a gótikus szobrok alatt, III /6. lelőhely /8. gödör /9. lelőhely /11. gödör /12. és 13. gödörtől Ny-ra korabronzkori beásás, XI /16. lelőhely /17. lelőhely /19. gödör, VII /20. gödör /21. gödör /22. gödör /23. gödör, VII /30. lelőhely /32. lelőhely /34. lelőhely /38. gödör /39. lelőhely /45. lelőhely /46. gödör, őskori, XI- XII /47. lelőhely /48. lelőhely, Északi Előudvar az út mentén ÉD-i árok meghosszabbításából XI /1. lelőhely /4. lelőhely 13. századi verem betöltéséből /6. lelőhely őskori gödör /7. lelőhely /9. lelőhely /11. Kolduskapunál, A" épülettől É- ra /13. lelőhely /18. lelőhely /1. lelőhely /2. lelőhely /3. lelőhely Budavári Palota É-i előudvar Középkori csatorna É-i oldala /2. Cortina É-i oldalánál /6. lelőhely /7. Az ún. Patkótoronytól D-re /12. lelőhely /1. lelőhely /12. lelőhely /2. lelőhely /3. lelőhely /9. lelőhelytől D-re /1. középkori építési rétegnél /2. lelőhely /5. kőporos réteg DNy-i legalsó szintből /12. B" lelőhely. 2. kép 1:30. számú lelőhely részletrajzon, 1974/12. és 13. számú gödörtől Nyugatra őskori beásás helyszíne. 2: Korabronzkori füles korsó. 3: Nagy edény fele. 3. kép Edénytöredékek a beásásból. 86

5 87

6 88

7 89