Adattárolók. Így néz ki egy lyukkártya

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adattárolók. Így néz ki egy lyukkártya"

Csongor Lakatos
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Adattárolók KEZDETEK Az első informatikai vonatkozású gépet 1890-ben egy Hermann Hollerith nevű ember találta fel, aki az Amerikai népszámlálási hivatalban dolgozott. Ez az eszköz a lyukkártya. Működésének lényege: a kártyán lévő lyukak helyét egy előre meghatározott kód szerint határozták meg. Így néz ki egy lyukkártya A lyukkártyát először az 1890-es amerikai népszámláláson használták először, ennek eredménye, hogy 83 millió ember adatait 2.5 év alatt rögzíteni tudták. Ez a korszakban nagyon is gyors módszer volt. Hermann Hollerith alapította meg a ma is létező IBM (a jelentése: International Business Machines) nevű céget. A lyukkártya korai mérete megegyezett az akkori amerikai 1 dolláros bankjegy méretével, mivel ugyanabban a nyomdában készítették. Mérete: 6 és 5/8-szor 3 és ¼ hüvelyk. Lyukak száma: 288. A legáltalánosabban elterjedt a 80 oszlopos ún. Hollerith-lyukkártya, amely 80 decimális számjegy v. jel rögzítésére alkalmas. Az adatok kártyán való elhelyezésére vonatkozó terv a kártyaterv. A lyukkártyán betűkből v. egyéb jelekből álló jelsorozatok is rögzíthetők, ha egy-egy oszlopon két v. több lyuk kombinációját is megengedjük. A csak számokat tartalmazó kártya numerikus, a betűket és egyéb jeleket is tartalmazó kártya alfanumerikus jelrögzítés eredménye. Előnyei Egyszerű rögzítés, kézi adatbevitel, gyors feldolgozhatóság, hordozhatóság. Hátrányai A lapok elveszhetnek, illetve eltépődnek, nem mindig egyértelmű a kódolás, nem igazán alkalmas nagy mennyiségű adat rögzítésére.

Így néz ki egy lyukkártya A lyukkártyát először az 1890-es amerikai népszámláláson használták először, ennek eredménye, hogy 83 millió ember adatait 2.5 év alatt rögzíteni tudták.

2 Utódja: lyukszalag! Ez gyakorlatilag egy vékony papírcsík volt, amelyikre szép sorban felkerültek a lyukak. Előnye volt, hogy jóval nagyobb adatmennyiséget tudott tárolni, mint a rendkívül egyszerű lyukkártya, de komoly hátránya volt, hogy csak soros (szekvenciális) adatfeldolgozhatóságot tett lehetővé. Lyukszalag Adatok rögzítésére használt papír- v. műanyag szalag. A szalagra lyukasztással rögzítik az információt. A szalag egy adott helyén vagy van lyukasztás, vagy nincs. Ez a tény egy bit információ rögzítését teszi lehetővé. A szalag hosszára merőlegesen elhelyezkedő lyukak egy sort képeznek, s az egy sorban levő lyukkombinációt a gép egyetlen jelként értelmezi. Az egy sorban elhelyezhető lyukak számát oszlopnak vagy csatornaszámnak nevezik. Az ötcsatornás lyukszalag egy sorában 32 féle jelet rögzíthetünk; az így rögzített jel információtartalma 5 bit.

Lyukszalag Adatok rögzítésére használt papír- v. műanyag szalag. A szalagra lyukasztással rögzítik az információt. A szalag egy adott helyén vagy van lyukasztás, vagy nincs.

A MÁGNESES ADATTÁROLÁS ALAPJA A mágneses tárolás elve egyszerű. A felületre felvitt mágnesezhető vékony réteg pici részei önállóan mágnesezhetők, az állapotuk kiolvasható.

A változó mágneses térben lévő vezetőben áram indukálódik.

3 A MÁGNESES ADATTÁROLÁS ALAPJA A mágneses tárolás elve egyszerű. A felületre felvitt mágnesezhető vékony réteg pici részei önállóan mágnesezhetők, az állapotuk kiolvasható. Az elektromos áram mágneses mezőt hoz létre maga körül, ez a mágneses mező mágnesezi be az adathordozó felületének kis részeit. Ez az írás folyamata. A változó mágneses térben lévő vezetőben áram indukálódik. Mivel a bemágnesezett adathordozó mozog (elfordul) az író/olvasófej alatt, így ennek következtében indukálódik a fejben az áram. A tekercsben az indukcióváltozás sebességével arányos feszültség indukálódik. A feszültség iránya függ az indukcióváltozás irányától. Mágnesdob Mágnesszalag Commodore Datasette

4 Digital Audio Tape Analóg jel átalakítása digitálissá Mivel az analóg kimenetén megjelenő minták még végtelen sok értéket vehetnek fel, és ezt véges sok érték segítségével kell ábrázolnunk, a mintavételező által kiolvasott értékeket kerekítenünk kell. A kerekítés (általánosabban a kvantálás) minden digitális eszközben fellépő jelenség: az egyes értékeket mindig véges bitszámon ábrázoljuk, tehát általában kerekítenünk kell. Streamer - szalagos egység Nagykapacitású, ám igen lassú, elektromágneses elven működő adattároló eszköz illetve médium. A streamer a klasszikus kazettás magnóhoz némileg hasonló, de attól részben eltérő formátumú, cserélhető mágnesszalagra rögzíti az adatokat. A streamereket gyakorlatilag kizárólag archiválási célra használják fel, mert - lévén szalagos egységekről van szó - soros elérésű, és viszonylag lassú eszközök, amik operatív feldolgozási feladatokhoz általában tökéletesen használhatatlanok.

A kerekítés (általánosabban a kvantálás) minden digitális eszközben fellépő jelenség: az egyes értékeket mindig véges bitszámon ábrázoljuk, tehát általában kerekítenünk kell.

5 A mágnese adattárolás elve FDD alapfogalmak / TFERI.HU/ A mai értelemben vett mágneses adattárolás első megvalósítása az IBM által 1971-ben piacra dobott a mágneses hajlékonylemezben (Floppy Disk Drive) vált valóra, amit angol floppy szó után magyarul floppi -nak neveznek. Maga a floppy egy kis kapacitású, elég kicsi elérési sebességű eszköz. Az 1980-as/'90-es évekre tehető a floppy-k aranykora, amikor a PC-k elengedhetetlen alkatrésze volt ezen eszköz. Windows alatt az első FDDmeghajtó az A: betűjelet kapta, míg az esetleges második FDD kapta a B: betűjelet. Rövidítés: Angol név: Magyar név: 3 és ½ inch: 5 és ¼ inch: SD Single Density Normál sűrűségű nincs KB DD Double Density Dupla sűrűségű 720 KB 360 KB HD High Density Magas sűrűségű 1,44 MB 1,2 MB LS-120, a:drive, zipdrive Laser Servo vagy egyebek Lézeres felbontású 120 MB Nincs

floppi -nak neveznek. Maga a floppy egy kis kapacitású, elég kicsi elérési sebességű eszköz.

6 Magyarázat: az írási sűrűség a technológia haladásával változott, mivel az eredeti normál sűrűségű (SD) írást felváltotta az egy mérettel kisebb, de dupla sűrűségű (DD) lemez, majd jött a még kisebb, immár HD lemez. Eleinte a lemez csak egyoldalasak voltak (Single Side = SS), majd jöttek a piacot eluraló duplaoldalas (Double Side = DS) lemezek. A kisebb felbontású, régebbi lemezek gyakorlatilag eltűntek a piacról, míg a nagy felbontású (120 MB-os vagy nagyobb) floppy-k a nem egységesített szabvány miatt nem igazán terjedtek el. A saját magam által használt külső 120-as floppy sebessége kb. 5- szöröse volt a hagyományosénak, ám kimondhatatlanul nagy előny, hogy egyszerre 83- szor annyi információ fér el rajta. Az új típusú floppy-meghajtó szerencsére tudja olvasni a hagyományost is, már ha bírja a megnövekedett terhelést a régi lemez anyaga. Maga a 120-as külső meghajtó kb. 20 ezer Forintba került, míg az egyes lemezekért 2-4 ezer Forintot kellett adnunk. A floppy-korszak végét egyrészt az írható CD-k (CD-R) radikális árcsökkenése, másrészt a PenDrive-ok elterjedése okozta. Az utolsó rúgást az adta, hogy a floppy-k a kísérletezgetés ellenére sem tudták növelni a tárkapacitásukat, míg a PenDrive tárhelyének mérete egyre nagyobb és nagyobb lett. Működése: az író-olvasófej fizikailag rányomódik a lemezre és a meghajtómotor segítségével megforgatott diszket így teszi olvashatóvá, illetve írhatóvá. Maga a meghajtómotor elvileg adott sebességet diktált minden 1,44 MB-os lemeznél, de ez a gyakorlatban nem így történt, mivel pár %-os eltérés volt az egyes meghajtók között, ami sajnos a lemezek időnkénti olvashatatlanságát eredményezte. Logikai felépítése: a lemez felületét koncentrikus körökre osztották fel. A legelső sáv a legbelső kör, amit további részekre osztva kapjuk meg az egyes szektorokat. Minden egyes szektor tárkapacitása: 512 byte. Akinek még néha leginkább nosztalgiából kellene egy ilyen meghajtó, még találhat a boltokban, de egyre inkább a PC-bontókhoz kell fordulni ilyen ügyben.

A kisebb felbontású, régebbi lemezek gyakorlatilag eltűntek a piacról, míg a nagy felbontású (120 MB-os vagy nagyobb) floppy-k a nem egységesített szabvány miatt nem igazán terjedtek el.

7 Képen: FDD-kábel. Forrás: Képen: 3 különböző méretű floppy. Forrás: Történelmi érdekesség csupán, hogy a legnagyobb floppy-t még papírtokban szokták tárolni, ami semmilyen mágnesesség elleni védelmet nem tudott nyújtani és őszintén szólva hordozhatóságához is igen erős kétségek fértek. A középső méretű (ún. nagyfloppy ) is még sima papírtokba került, de itt a tízes csomagolású lemezek tárolóját, magát a floppy dobozt sokszor kibéleltük egy vékony alumínium-fóliával, így már biztosítottunk neki némi védelmet. Boldog egyetemista koromban még... :-) A legkisebb méretű floppy már belefért egy zakó zsebébe és már a legtöbb lemez tokján is volt némi védelem, de maga a technika volt igen zajos, ráadásul lassú!

igen erős kétségek fértek. A középső méretű (ún.

8 Képen: floppy felépítése. Forrás:

9 1,44-es floppy-k 1,44-es és 1,2-es floppy-k

10 1,2-es floppy tokban és nélküle 2-2 kis és nagy floppy

11 Floppy nyitott olvasónyílás sal LS-120-as és 1.44-es floppy

12 Egy korszak utóélete a szertár szekrényéne k mélyén... Adattárolók méretei A fenti fényképek saját készítésűek.

Hasonló dokumentumok

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségû adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például