1. Tétel. Multimédia alapfogalmai

Átírás

1 1. Ön részt vesz egy online multimédia adatbázis megvalósításában. A fejlesztés előkészítéseként tekintse át a multimédia rendszerek sajátosságait, a multimédia rendszerekre vonatkozó követelményeket, a média elemek online megjelenítésnek sajátosságait, és ismertesse, hogy a fejlesztéshez milyen hardver eszközökre lesz szükség! Multimédia rendszerek A médium fogalma, típusai A multimédia fogalma (időfüggő és időfüggetlen médiumok). A multimédia rendszerek jellemzői, az online multimédia rendszerekkel szemben támasztott követelmények. Multimédia forrásanyagok előállításához szükséges hardver eszközök szkenner videokamera digitális fényképezőgép mikrofon Multimédia alapfogalmai A multimédia szó egy szóösszetétel. Ha a szavak jelentését vizsgáljuk, akkor már egy túlfokozást fedezhetünk fel, mivel a multi sokat jelent, a média meg maga egy többes számú szó, sok médiumot jelent. A médium információ terjesztésére és bemutatására szolgáló eszköz. Például: szöveg, grafika, kép, beszéd, zaj, zene, videó. Multimédia: sok-sok médium, független információ elemek számítógéppel történő integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása. A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. A multimédia mai elterjedt jelentése a számítógépes média. Az információ lehet időfüggő és időfüggetlen médium: 1. időfüggetlen: /statikus, diszkrét/ Szöveg, állókép. Az információ időben állandó egyedi elemek sorozata, az általuk szolgáltatott információ helyessége, érvényessége időbeli feltételektől nem függ. 2. időfüggő: /dinamikus, folyamatos/ hang, videó. Az információ időben változik, ezeknek a médiumoknak a kezelése időkritikus, mivel az adatok érvényessége időbeli feltételektől is függ. A médiumnak több típusát ismerjük. Felfogás: hogyan fogja fel az ember az információt o hallás (zene, zaj, beszéd) o látás (nyomtatott szöveg, ábra, mozgókép) Képviselet: információ számítógépes ábrázolásával foglalkozik (=információkódolás) Bemutatás: az információ be- és kimeneteli eszközeivel foglalkozik (billentyűzet, egér, monitor, hangszóró) Tárolás: információtárolással foglalkozik (papír, mikrofilm, floppy, merevlemez, CD, DVD) Átvitel: az adatok továbbítását lehetővé tevő információ hordozókkal foglalkozik (levegő, kábel, rádióhullám, optikai kábel) 1

2 Információ-kicserélő: minden információ továbbítására szolgáló adathordozó (=az összes tárolás+átvitel médium) Médium fajtái (részletesen): Felfogás médium A felfogás médium azzal foglalkozik, hogyan fogja fel az ember az információt. Itt elsősorban a hallás és a látás között kell különbséget tenni. A hallási médiumokhoz tartozik a zene, a zaj, a beszéd. A látás médiumok közé tartozik a nyomtatott szöveg, az ábra, a mozgókép. Képviselet médium A képviselet médium foglakozik az információ számítógépes ábrázolásával. Az információkódolás lényeges kérdés, vagyis hogyan kódolja a számítógép az információt. Egy szöveg betűi lehetnek pl. ASCII kódban kódolva, egy ábra kódja lehet egy bittérkép, a hang lehet digitális formában kódolt állomány, egy kép lehet JPEG formába kódolva. Bemutatási médium A bemutatási médium az információ beviteli és kimeneti eszközeivel és segédeszközeivel foglalkozik. Kérdés, hogy a számítógép milyen médiumok segítségével olvassa be, és jeleníti meg az információt. Bemutatás médium a billentyűzet, az egér, a monitor, a hangszóró stb. Tárolás médium A tárolás médium az információ tárolásával foglalkozik. Információtárolásra használható a papír, a mikrofilm, a floppy diszk, a merevlemez, a CD (Compact Disk), a DVD stb. Az átvitel médium az adatok továbbítását lehetővé tevő információ hordozókkal foglalkozik. A tároló médium nem tartozik ebbe a kategóriában. Átvitel médium a levegő, a kábel, az optikai kábel, a rádióhullámok stb. Az információ-kicserélő médium minden információ továbbításánál használt adathordozó, vagyis az összes tárolás- és átvitel-médium. Multimédia rendszer jellemzői: több médium egymástól független feldolgozását kell biztosítani időfüggő és időfüggetlen médiumnak is kell benne lenni független médium: bármely alkalmazásban tetszőlegesen kombinálhatóak számítógépes integráció: a számítógépek segítségével valósul meg a térbeli, időbeli és tartalmi szinkronizáció interaktivitás: az alkalmazó közreműködik a bemutatásban Interaktivitás: Beavatkozás egy folyamatba. Akár interneten akár játékban. Az egyén határozza meg a beavatkozás folyamatát és ezáltal mit módosít. 2

3 Multimédia rendszer (követelmények): Egy multimédia rendszernek legalább 2 egymástól független médium feldolgozását kell tartalmaznia. Az egyik médiumnak folyamatosnak a másiknak diszkrétnek kell lennie. A független összetevők között térbeli, időbeli és tartalmi szinkronizálási kapcsolatot kell kialakítani. Elvileg multimédia rendszernek kellene tekinteni minden olyan rendszert, mely egynél több médiumot tartalmaz. A multimédia rendszer nem mennyiségi, hanem minőségi tartalmú fogalom. Nem a médiumok száma, hanem a médiumok kezelésének a módja a döntő. Fontos, hogy a rendszerben minden médiumnak függetlennek kell lenni. Multimédia rendszer valójában egy célszerűen összeállított számítógép. A számítógépnek alkalmasnak kell lenni médiumok számítógép-vezérelt működtetésére. Online multimédia rendszerekkel szembeni követelmények: A felhasználó számára gyorsan elérhető (optimális kép, hang, és videótömörítések) Platform (böngésző) független legyen, a lehető legtöbb böngésző ugyanúgy jelenítse meg Átlátható menü struktúra, egyszerű (magátol érthetődő) kezelhetősége legyen a rendszernek o Adott esetben a kezelésről is külön oktató videó, bemutató videó, leírás A látogatók számát figyelembevéve elegendő szerver oldali kiszolgálás (feltöltési sebesség, ne legyen túl lassú letöltési ideje a felhasználó felé) Keresőmotorok számára feltérképezhető legyen a tartalma, a könnyebb megtalálás, és ezzel a nézettség növelésének érdekében. Hardverek: 1. Scanner Kép, szöveg digitalizálása A szöveg és kép digitalizálásának eszköze. A scanner adatbeviteli eszköz, amelynek segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani: digitalizálni. Működése: Az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a beérkező fényt. CCD: Fényérzékeny alkatrésszel, fotodiódával kombinálva fényt elektronikus jelekké alakító eszköz. (fényképezőkben is ezt használják) 3

4 Scannerek típusai: Kézi szkenner: mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött. A kézi szkenner hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. Felbontása kb 400 dpi körül van ami elég gyenge. Lapáthúzós szkenner: a lapot behúzza a szkenner és úgy olvassa be a képet. Dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgó dobra ragasztják, ami belülről van megvilágítva. Diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható. Síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb. Olyan mint egy fénymásoló. Ezzel lehet könyvben lévő képet is beolvasni, néhány újabb típus fóliákat is be tud olvasni. Könyvszkenner: Újabban léteznek olyan szkennerek is, amelyek az automatikus lapozás révén képesek komplett könyveket beolvasni. Hatékonyabb megoldás könyvek esetén A scannerek jellemzői: - felbontás: hány pontra bontja a képeket egy inchen belül (mértékegysége: dpi) - színmélység: hány színt tud megkülönböztetni (általában 24bites (8bit színenként), azaz 16millió szín) - mit tud beolvasni (diákat, lapokat, könyveket), és ezen belül mekkora méretűt - hogyan csatlakozik a számítógéphez (nyomtató porton, USB-n vagy saját csatolókártyán keresztül) - adnak-e hozzá szövegfelismerő programot. A digitalizált képet a lapolvasóval együtt szállított szoftver segítségével különböző képformátumokban (TIF, JPG, PNG, stb) és felbontásban menthetjük el. Ahhoz, hogy könyv, vagy szöveg scannelése esetén szerkeszthető szövegállományt kapjunk, a scannelt fájlt egy optikai karakterfelismerő programmal karakteres formába kell átalakítani. (OCR: Optical Character Recognition.) 2. Digitális fényképező A fényképet fényérzékeny filmre (analóg) vagy lemezre (digitális) rögzítik. A videokamerák és a digitális fényképezőgépek CCD, vagy CMOS érzékelő segítségével készítik a képet, amelyet aztán mágnesszalagon vagy más adatrögzítő berendezésen ( pl. merevlemezen vagy memóriakártyán ) tárolnak. Effektív megapixel (effective megapixel):azt definiálja, hogy mekkora képeket tud készíteni a gép, tehát ha a keletkező pl. JPEG kép maximálisan 2272 x 1712-as lehet, akkor az effektív pixelek száma a kettő szorzata: pixel, azaz kb. 3.9 megapixel. 4

5 Felbontások (resolution): hány különböző felbontásban tud képet készíteni a készülék. Optikai zoom (optical zoom): Röviden azt a lehetőséget adja meg nekünk egy optikai zoommal rendelkező gép, hogy a lencse fókusztávolságát változtassuk meg. Ezáltal ráközelíthetünk bizonyos tárgyakra, vagy újra visszatávolodhatunk az eredetire. A fókusztávolság milliméterben van megadva, és azt jelzi, hogy a lencsétől milyen messze fókuszálódnak a fénysugarak egy pontba. Ha változtatunk a fókusztávolságon, akkor úgymond nagyíthatunk a képünkön. Például, ha egy poharat fényképezünk, ami 35mmes táv esetén a fél képernyőt betelíti, akkor kétszeresen rázoomolva, azaz 2 x 35 = 70mm-es fókusztáv esetén már az egész képernyőt kitölti a poharunk. Közepes kategóriába tartozik az optikai zoom körülbelül 3x-os értékig. Ettől fölfele már jónak minősül, 8-10 fölött pedig igen figyelemre méltó. Digitális zoom (digital zoom): Nem más, mint a kép egy részletének felnagyítása. Fókusz hatótáv (focus distance): Sokszor csak egyszerűen normál és macro módban adják meg(nem pedig normal-wide és normal-telephoto). Pl.: normal: 76cm - végtelenig, macro: 16cm - 76cm. Ezen a tartományon kívül a gépünk nem tud rendesen fókuszálni. Körülbelül cm-nél lehet a macro határ, ez alatt jó macró-képességűnek mondhatjuk a gépünket. Ha normál módban cm-nél közelebbre is képes fókuszálni, akkor elégedettek lehetünk. Záridő (shutter speed): A záridő az az időmennyiség, ameddig a blende beengedi a CCD-re a fénysugarakat. Tipikus megadása pl.: 16-1/2000 mp. A bal oldali kép egy ilyen hosszú záridőre a példa, így az autók fényszórói 5

6 hosszú fénycsíkokat húznak a képen, a jobb oldali pedig egy nagyon rövid záridős fényképezést mutat, ahol annyira kis záridő lett kiválasztva, hogy a helikopter propellerei tisztán látszanak, pedig azok valóban gyorsan mozognak. Apertura tartomány (aperture range): A záridőhöz kapcsolódik olyan módon, hogy ez is a blende egy tulajdonságára, egy állapotára utal. Ebben az esetben arról van szó, hogy milyen nagy a blendénk átmérője a fényképezés pillanatában. Nyilván minél nagyobb átmérővel készítjük képeinket annál több fény jut be a CCD-re. Ezzel nagyban lehet befolyásolni a kép élességét. Fehéregyensúly(white balance): állításával azt lehet megmondani a fényképezőnek, hogy milyen árnyalatú fehéret tekintsen alap fehérnek. Általában minden gép rendelkezik néhány fehéregyensúly beállítással, de az amelyik 5-6 auto beállítást és manuálisat is enged, az már kiemelkedőnek mondható. ISO érzékenység (ISO sensitivity): A hagyományos fényképezőgépekben a filmeket az úgynevezett ISO érzékenységgel jellemzik. Minél nagyobb az érzékenysége egy filmnek, annál kevesebb fény kell neki ahhoz, hogy ugyanolyan képet kapjunk, mint alacsonyabb érzékenység esetén. Magas érzékenységű filmet használhatunk kis fény esetén, vagy rövid záridejű felvételkor. A magas érzékenység viszont könnyen okoz zajos képet. Sokféle ISO érték ismeretes, pl. 50, 100, , 1200, Az eggyel nagyobb ISO érték kétszeres érzékenységet jelent. Vaku: vaku hatótávolsága (külsővel (akár 20 méterig) Vörösszem csökkentő hatás(red eye reduction ). Bizonyos esetekben szükség lehet erre az üzemmódra, ekkor a vaku elővillantást fog végezni, így akaratlanul is összehúzódik a pupillánk. Ezáltal kevesebb fény fog visszaverődni a retinánkról. Így várhatóan nem lesz vörös szemünk a fényképen. Tömörítetlen formátum (uncompressed format): Néhány gép megengedi, hogy tömörítetlenül is lementsük a képünket pl. TIFF vagy RAW (a CCD-ből érkező tiszta tömörítetlen adat egyazegyben) formátumba. Ennek inkább már csak üzleti felhasználásban vannak előnyei, ahol fontos, hogy egy kép a lehető legjobb eredeti minőségében álljon rendelkezésünkre. 6

7 1. Tétel 3. Digitális kamera Az amatőr, olcsóbb kamerákban csak egy CCD van, a drágább, jobb minőségűekben három darab, a három alapszín külön-külön érzékelésére. Nagyjából hasonló tulajdonságai vannak a fényképezőgéphez, néhány kivétellel: Golf shot: a gyorsan mozgó jelenetek jó minőségű rögzítéséhez találták ki (mint pl egy golf ütés) Steady shot: a sony által kifejlesztett rázkódásvédelem technológia (kézremegés stabilizáció) mosolyzár, arcérzékelés funkció PictBridge: ezzel a technológiával a kamerában lévő képeket egyből ki lehet nyomtatni anélkül hogy az eszközt számítógéphez csatlakoztatnánk felbontások digitális, optikai zoom csatlakozások (be/kimenetek: usb, firewire, hdmi, s-video stb.) milyen adathordozóra rögzít ( HDD, szalag, memóriakártya) milyen formátumban rögzít (avi, mpeg, mov, stb ) 4. Mikrofon A mikrofon célja, a fizikai közegben (pl.levegőben) terjedő rezgések átalakítása elektromos jellé. Legyen szó bármilyen mikrofonról, egy közös vonása van mindnek, a tényleges munkavégzést a benne található membrán végzi. Ennek milyensége, anyaga igen változó, készülhet papírból, műanyagból vagy alumíniumból egyaránt. Ha a membrán hanghullámokkal érintkezik igen apró rezgéseket végez, s e vibrálásokat alakítja elektromos jellé. Mikrofonok Tulajdonságai: Csatlakozás: olcsóbb pc mikrofonok 3,5mm-es (mini) mono jack, a drágábbak ugyanekkora sztereó jack-et használnak. További nem professzionális típusok: TS (6,3mm-es jack), a professzionálisak XLR-3 + saját tápegység, vagy USB. 6,3 jack 3,5 jack XLR Impedancia: kimeneti ellenállás. Az alacsony impedancia előnyösebb mint a magas. (alacsony: kb 200 ohm, közepes: ohm, magas: ohm felett). A nagy ellenállásúak olcsóbbak, de a kábelük hossza max 5-10 méter lehet csak. Jelszintek(gain): a mikrofonok minimális feszültséget adnak ki magukból működés közben, ez a jel túl gyenge ahhoz hogy használni lehessen ezért fel 7

8 1. Tétel kell erősíteni. Az így kapott jel kb 0.7 1,5 V közötti névleges feszültségű. A jelerősítés történhet a mikrofonban is, előerősítővel is, vagy külön keverővel. Karakterisztikák: A mikrofon iránykarakterisztikája adja meg hogy a mikrofon milyen irányból érzékeny a hangokra. (gömb (minden irányból), nyolcas(két különböző irányból), puska(csak egy irányból), vese(főleg egy irányból, enyhén a környező irányból. )) Mikrofonok típusai: Szénmikrofon (kontaktmikrofon): A membrán mozgása ellenállás változást hoz létre. A távbeszélő készülékekben nagy tömegben gyártott, olcsó szénmikrofonokat használtak. Dinamikus mikrofon: Igen elterjedt típus, népszerűségét jellemzői miatt vívta ki, miszerint nem igényel külön áramellátást, jó tervezés esetén strapabíró, és felhasználási lehetőségei nagyon széles körűek. Nagy hangerejű környezetben, zajban is megállja helyét. A dinamikus mikrofon (a membrán és a tekercs tehetetlensége miatt) igen kis jelfeszültséget szolgáltat, mindössze néhány tized mv ot, érzékenysége meglehetősen csekély, így elsősorban hangosítási, illetve közel mikrofonozást igénylő alkalmazásoknál használják (pl. hangosítás, ének felvétel, stb.). Kondenzátormikrofon: Nevében is jelzett az átalakítási metódus, a műveletet egy kondenzátor illetve kondenzátorként funkcionáló elem végzi. A rögzített hang természetesebb hangzású a dinamikus mikrofonok által rögzítettnél. Az érzékenységük nagyobb, mint a dinamikus mikrofonoknak, ezért gyakran használják nagyobb terek (színpad, zenekar, kórus) hangosításához, de bizonyos esetekben ének vagy hangszer mikrofonként is használják. Speciális mikrofonok: Az újabb mikrofonok között egyes típusok beépített hangkártyával és keverőpulttal rendelkeznek. A mikrofon egyesíti magában egy kiváló kondenzátormikrofon és egy jól felszerelt számítógépes audiointerfész tudását, így egy keverőpult és egy monitoring funkcióval ellátott készülékünk lesz. Egyes típusokat lehet időzíteni az ének és a zene között a számítógépen késleltetés nélkül, így a hangminőség is kiváló marad, amelyet a fejhallgató bemenet monitoring funkciója segítségével ellenőrizni is lehet.. (A Samson G-Track az első ilyen USB-s stúdiómikrofon a világon) 8