Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. Lítiumos akkumulátor gyártó üzem IV/a. ütem Modul összeszerelő üzem. Előzetes vizsgálat

Átírás

1 Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. Lítiumos akkumulátor gyártó üzem IV/a. ütem Modul összeszerelő üzem Készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft Győr, Bálint M. u Munkaszám: 18/ május

2 Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. Lítiumos akkumulátor gyártó üzem IV/a. ütem Modul összeszerelő üzem Készítette: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. Munkaszám: 18/265 Barcsai Éva Péter András Dukay Igor Nagy Ferenc Schneider Éva okl. hidrogeológus mérnök Témafelelős okl. geológus mérnök, Tervezési irodavezető SZKV-hu,-le,- vf/ biológia-földrajz szakos tanár Természetvédelmi szakértő Sz-048/2010. okl. környezetmérnök Környezetvédelmi szakértő SZKV-hu,-le,-vf,- zr/ okl. infrastruktúraépítőmérnök Segédtervező május

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI A tevékenység volumene A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás-kihasználás tervezett időbeli megoszlása A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye A tervezett technológia, illetve a tevékenység megvalósításának leírása Technológiai leírás A technológiában alkalmazásra kerülő anyagok A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés Szállítás Raktározás, tárolás Vízrendezés A megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás Szennyvízkezelés Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik Egyéb kapcsolódó művelet A telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 1/ május

4 2.9 Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia Az adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása A telepítési hely lehatárolása A területrendezési tervek és a településrendezési eszközök módosítása a tevékenység megvalósításából adódóan Nyilatkozat összetartozó tevékenységekről A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE, ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTELE A vizek és a talaj igénybevétele, terhelése havária esetén Hulladék kezelése havária esetén A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, FELHAGYÁSA SORÁN AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEKRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE A vizek és a talaj igénybevétele, terhelése A beruházás telepítésének időszakában Üzemeltetés közben Ivó és ipari víz Szennyvízkezelés Csapadékvíz elvezetés Felhagyás időszakában Levegőkörnyezeti hatások A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése Levegő minőségre gyakorolt hatások vizsgálata Jelenlegi állapot bemutatása Telepítés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 2/ május

5 Üzemelés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Felhagyás hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Hulladék keletkezése, kezelése Telepítés időszakában Üzemelés közben Felhagyás időszakában Zajhatások és zajvédelem Jelenlegi állapot bemutatása Telepítés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Működés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Felhagyás hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Táj- és természetvédelmi státusz A jelenlegi táji, természeti, ökológiai állapot ismertetése A kivitelezés, a létesítés hatásai Az üzemeltetés hatásai A felhagyás hatásai Környezeti állapotváltozások A terület jelenlegi környezeti állapota Területhasználati adatok Demográfiai adatok Környezeti állapotváltozások A felszíni és felszín alatti víztesteket, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások A vizek állapotromlását okozó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések A TEVÉKENYSÉG ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE A DOKUMENTÁCIÓT MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK BEMUTATÁSA AZ ENGEDÉLYEZÉST MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK BEMUTATÁSA Az engedélykérő azonosító adatai Minősített adatok, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatok Alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 3/ május

6 9.4 Országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége Erdő igénybevétele A MEGLÉVŐ ÜZEM ALAPADATAI A foglalkoztatottak száma A tevékenységhez kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye A technológia, illetve a tevékenység megvalósításának leírása Technológiai leírás A technológiában alkalmazásra kerülő anyagok Hulladék keletkezése üzemelés közben MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Tulajdoni lapok, földhivatali térképkivonat másolatai 2. sz. melléklet: Átnézeti helyszínrajz, légi felvétel 3. sz. melléklet: Részletes helyszínrajz (SAMOO Architects & Engineers) 4. sz. melléklet: Településszerkezeti terv kivágat 5. sz. melléklet: A tevékenység éghajlatváltozással szembeni érzékenységének elemzése 6. sz. melléklet: Az erdő igénybevételére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás jóváhagyó határozata 7. sz. melléklet: Hatásterülettel érintett ingatlanok (L/1.) 8. sz. melléklet: Szállítási útvonalak (Z/1.) 9. sz. melléklet: Telephely és kültéri zajforrások (Z/2.) 10. sz. melléklet: Nappali üzemi zajvédelmi hatásterület (Z/3.) 11. sz. melléklet: Éjjeli üzemi zajvédelmi hatásterület (Z/4.) 12. sz. melléklet: Fóti út nappali közvetett zajvédelmi hatásterület (Z/5.) 13. sz. melléklet: Fóti út éjjeli közvetett zajvédelmi hatásterület (Z/6.) 14. sz. melléklet: Biztonsági adatlapok Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 4/ május

7 BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK A Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. (2132 Göd, Ipar telep hrsz ) 2002-ben katódsugaras TV készülékek gyártására üzemet hozott létre Göd Ipartelepen. Az üzem több ütemben bővült 2006-ig, amikor is a piaci igények változása miatt a hagyományos képcső gyártást befejezték, helyette plazma TV modul összeszerelést végeztek 2014-ig. Ekkor a gyár tevékenységét felfüggesztették. A Samsung SDI a meglévő üzem újrahasznosításával új generációs Lítium-akkumulátorok gyártását kezdte meg 2018-ban. Ennek előzetes vizsgálati dokumentációját a Pest Megyei Kormányhivatal PE/KTF/ /2016. ügyiratszámú határozatában jóváhagyta, és megállapította, hogy az üzem létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Az Építési engedélyezési terv részeként Környezetvédelmi tervfejezet készült. Ezután a Samsung SDI a meglévő közműellátó épület ÉK-i, kb m 2 -es területét felújította, és az épületben présüzemet hozott létre. Az ehhez kapcsolódó, az Építési engedélyezési terv részeként készült Környezetvédelmi tervfejezetet a Hatóság jóváhagyta év elején a Samsung SDI az üzem további bővítését, ill. átépítését határozta el, melynek része volt épületek, utak, és parkoló építése. Ennek előzetes vizsgálati dokumentációját a Pest Megyei Kormányhivatal PE-06/KTF/ /2018. ügyiratszámú határozatában jóváhagyta, és megállapította, hogy az üzem létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Az év folyamán a Samsung SDI további bővítésről döntött. A meglévő telephelytől délre fekvő, 80 ha nagyságú terület beépítése tervezett. Ennek első lépéseként egy m 2 nagyságú területen egy m 2 nagyságú modul összeszerelő (module pack) épület kialakítását tervezik (IV/a. ütem). A megvalósítás során egy önálló tevékenységet fognak kialakítani egy önálló területen. A terület közműellátását kezdetben a meglévő üzem infrastruktúrája fogja biztosítani (kivéve a csapadékvíz-elvezetést). A megbízó a jövőben további bővítést is tervez. Jelen dokumentáció a beruházás IV/a. ütemének adatait és környezeti hatásait tartalmazza. A tervezett beruházás köteles tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. mellékletének: 130. pontja szerint: a 3. melléklet 66. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény (akkumulátorgyár) 2. (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása miatt A beruházás előzetes vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal készítettük el. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 5/ május

8 Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítése során figyelembe vett jogszabályi előírások a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, a környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamennyi, a környezet elemeire vonatkozó, ill. a környezet védelmét szolgáló törvény, kormány-, ágazati-, miniszteri, ill. önkormányzati rendelet. A dokumentációt készítők a Magyar Mérnöki Kamara tagjai, és rendelkeznek környezetvédelmi szakértői engedéllyel (a jogosultságok másolatainak csatolása helyett megadtuk a mérnöki kamarai névjegyzék elérhetőségét). Az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésében közreműködtek: Péter András, okl. geológusmérnök, térinformatikai szakmérnök, tervezési irodavezető MMK , Környezetvédelmi szakértői engedély: SZKV-1.1., 1.2., 1.3. ( Dukay Igor, biológia-földrajz szakos tanár Sz-048/2010., Természetvédelmi engedély: SZTV ( Nagy Ferenc, okl. környezetmérnök MMK , Környezetvédelmi szakértői engedély: SZKV-1.1., 1.2., 1.3., 1.4. ( Barcsai Éva, okl. hidrogeológus mérnök, mérnök-jogász, témafelelős ( Schneider Éva, okl. infrastruktúra-építőmérnök, segédtervező Szabó Krisztiánné, okl. környezetkutató, segédtervező 1. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG CÉLJA A tervezett beruházás célja a lítiumos akkumulátortelepek összeszerelése, (IV/a. ütem), illetve az ehhez szükséges épület, parkoló, és esővíz szikkasztó megépítése. 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ALAPADATAI 2.1 A tevékenység volumene A beruházás IV/a. ütemére vonatkozó kapacitási adatok üzleti titok részét képezik, melyet külön dokumentációban (Kiegészítés előzetes vizsgálati dokumentációhoz Üzleti titok részét képező információk) szerepeltetünk. A jövőben további bővítést terveznek (IV. ütem folytatás, V-VI. ütem), melyekre vonatkozó kapacitási és egyéb adatok jelenleg még nem ismertek. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 6/ május

9 A IV/a. ütemű bővítés után a foglalkoztatottak száma várhatóan a következőképpen alakul: irodai alkalmazott 1 műszakban, napi 8 órában (teljes munkaidő): 440 fő fizikai állományú 4 műszakban: 420 fő műszakonként Összesen 2120 főt terveznek alkalmazni a modul összeszerelő üzemben. 2.2 A telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás-kihasználás tervezett időbeli megoszlása Az építkezés várható kezdete: július 1. Az építkezés várható időtartama: 9 hónap Az üzemelés kezdetének várható időpontja: április 1. A kapacitás-kihasználás tervezett időbeli megoszlása: a megvalósítást követően az üzem kapacitása nem éri el a tervezett szintet, csak a későbbiekben fog erre az értékre növekedni (részletesen lásd a Kiegészítés előzetes vizsgálati dokumentációhoz Üzleti titok részét képező információk dokumentációjában). 2.3 A tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja A terület elhelyezkedése: A tervezett beruházás Pest megyében, Göd Ipartelepen létesül a 055/8, 056, 058/3, 059/13, 060/4 helyrajzi számú területeken. Ezen területek és a jövőbeni fejlesztési területek a 056 helyrajzi számon lesznek egyesítve. A telek kialakítása folyamatban van. Az Alsó- és Felsőgöd között elterülő iparterület Göd-Újtelep (Bócsa) településrészhez tartozik. A telephely az M2 autóút mellett, az autóút gödi lehajtójához közel helyezkedik el. A gyártelep az aszfaltozott bekötőúton keresztül közelíthető meg. A bővítési terület K-re, közel 3 km távolságra fekszik a Dunától és 3,0-3,5 km-re, DK-re a DMRV Zrt. parti szűrésű vízkivételi művétől. A vizsgált bővítési területet É-ról a meglévő üzem határolja, K-i oldalán a jövőbeni fejlesztési terület és az M2 autóút húzódik, D-en a jövőbeni fejlesztési terület és erdő, Ny-on erdősáv és szántóföldek terülnek el. Göd település rendelkezik Helyi Építési Szabályzattal 24/2016. (XII. 9.) számon, és településszerkezeti tervvel, mely a 179/2018. (XI.22.) sz. Önkormányzati Határozat 1. számú melléklete. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 7/ május

10 A korábbi területtulajdonos örökségvédelmi tanulmánytervet, régészeti feltárást, és lőszermentesítési tervet készíttetett a bővítési területre. A terület átnézeti helyszínrajzát és légi felvételét a 2. sz. mellékletként csatoltuk. A tervezési hely címe: 2132 Göd, Ipar telep hrsz A bővítési terület jelenlegi helyrajzi számai: 055/8, 056, 058/3, 059/13, 060/4 A bővítési terület helyrajzi számai és a későbbi fejlesztési területek helyrajzi számai a 056 helyrajzi számon lesznek egyesítve. A telek kialakítása folyamatban van. A tervezési hely helyrajzi száma, művelési ága és területe: 055/8: szántó, legelő ( m 2 ) 056: út (3 784 m 2 ) 058/3: erdő ( m 2 ) 059/13: erdő ( m 2 ) 060/4: út (4 124 m 2 ) Terület-felhasználási mód az aktuális településszerkezeti terv alapján (később ez módosításra kerül): 055/8: Má (általános mezőgazdasági terület) 056: Köu (közúti közlekedési terület) 058/3: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 059/13: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 060/4: Köu (közúti közlekedési terület) A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el. Ennek igénybevételére a terület vagyonkezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. előzetes vizsgálatot nyújtott be, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE- 06/KTF/ /2018. iktatószámon jóváhagyott. A jóváhagyó határozat a 6. sz. mellékletben található. A határozatban Göd Város Önkormányzata megállapította, hogy az erdő igénybevétele összhangban van Göd város településrendezési terveiben foglaltakkal, illetve a helyi településrendezési eszközökkel. A tulajdoni lapokat és a földhivatali térképkivonat másolatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. 2.4 A tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye A vizsgált terület nagysága m 2, mely a 055/8, 056, 058/3, 059/13, 060/4 helyrajzi számú területeket foglalja magába. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 8/ május

11 A tervezett új épület: - Modul összeszerelő (Module pack) épület A beruházás megvalósítása során 125 db személygépkocsi parkoló kialakítása tervezett. A vizsgált terület csapadékvizeinek (épületek tetejéről és az utakról lefolyó csapadékvizek) szikkasztása fog történni a telek nyugati oldalán. A részletes helyszínrajz a 3. sz. mellékletben található. 2.5 A tervezett technológia, illetve a tevékenység megvalósításának leírása Technológiai leírás A tervezett tevékenység modul összeszerelő (module pack) üzem létesítése. Az üzemben fogják előállítani az akkumulátorgyártás végtermékét, a modul csomagot. Ez a termék alkalmas lesz arra, hogy értékesítés után az autókba beszerelésre kerüljön. Az üzemben alkalmazott technológia két részből áll: cellák összeszerelése modullá modul csomag előállítása: modulok összeszerelése A cellák összeszerelési folyamatának leírása: A modulokat az elkészített cellákból építik össze az alábbi módon: Összeszerelik a gyűjtősíneket. Ráhelyezik a cellákat, összeszerelik, majd a gyűjtősínre csavarozás után töltik. A gyártás végén teszteket végeznek és ellenőrzik az elektromos teljesítményt, biztonságot, megfelelőséget és a méretet. A folyamat végén csomagolják a készterméket. A későbbiekben az üzemben fog történni a jövőbeni fejlesztési területen gyártott cellák összeszerelése is. A modulok összeszerelési folyamatának leírása: A bejövő modulok és a csomagolási alkatrészek segítségével először előszerelést végeznek. Az összeszerelési folyamatot 4 blokkban végzik. Az 1. blokkban TIM csatlakoztatás, modul töltés, gyűjtősín összeszerelés, modulház töltés, modul formázás, és szigetelési teszt elvégzése történik. A 2. blokkban modul összeszerelés, biztosíték összeszerelés, gyűjtősín összeszerelés, és szigetelési teszt elvégzése történik. A 3. blokkban a borítás összeszerelése történik. A 4. blokkban szivárgás vizsgálat, EndOfLife (elhasználódás) teszt, címkézés és csomagolás történik. A teljes akkumulátor üzem technológiai folyamatábrája az alábbiakban látható: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 9/ május

12 [ Katód elekróda] [ Anód elektróda ] Aktív anyag Áramvezető anyag Kötőanyag oldat NMP oldószer Aktív anyag Kötőanyag oldat Víz Katód előállítás Maradék altív szuszpenzió visszanyerése Anód előállítás Maradék aktív szuszpenzió visszanyerése Al fólia Selejt katód Katód bevonatolás NMP gőz ( 100% NMP visszanyerés) Cu fólia Selejt anód Anód bevonatolás Vízgőz Kerámia por Katód préselés Anód préselés Biztonsági réteg (SFL) előállítás Kötőanyag oldat NMP oldószer Maradék katód hulladék Katód vágás SFL bevonatolás NMP gőz (100% NMP visszanyerés) Anód vágás Maradék anód hulladék [ Összeszerelés] Szeparátor Tekercselés Maradék elektróda hulladék Selejt Jelly roll hulladék Ragasztó Akkumulátorház teteje (Cap-assay) Kivezetések hegesztése Akkumulátorház hegesztése Akkumulátorház Selejt cella hulladék Selejt cella hulladék Elektrolit Elektrolit betöltés Selejt cella hulladék Előtöltés Selejt cella hulladék Tömítés Selejt cella hulladék Mosás Selejt cella hulladék [ Formázás ] Magas és normál hőmérsékletű öregítés Töltés/kisütés Vizsgálat Selejt cella hulladék Csomagolás [ Modul ] Gyűjtősín Gyűjtősín összeszerelés Modul alkatrészek CMC kötőanyag Összeszerelés EOL (end of life - elhasználódás) vizsgálata Selejt modul hulladék [ Modulcsomaggyártás ] Modul bejövő Gyűjtősín Csomagolás Előszerelés 1. blokk (Modul töltés) Csomagolási alkatrészek Szigetelési teszt, WH összeszerelés Technológia az új üzemben 2. blokk (Biztosíték összeszerelés) 3. blokk (Borítás összeszerelése) 4. blokk (EOL teszt, Outgoing csomagolás) Kimenő Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 10/ május

13 2.5.2 A technológiában alkalmazásra kerülő anyagok A modul összeszerelő üzemhez kapcsolódó éves anyagfelhasználást az alábbi táblázat ismerteti. A táblázatban szereplő anyagokat a következő helyeken tárolják a felhasználásig: 1. Modul anyagraktár 2. Anyagraktár 3. Cella szállítmány raktár 4. Modul szállítmány raktár 5. Csomagolóanyag raktár 6. Csomag szállítmány raktár 7. Cella anyagraktár 8. JIG raktár 9. Felhasználható/fogyasztható anyagok raktára Felhasznált alapanyagok: Név CAS szám IV/a. ütem Éves felhasznált mennyiség [t/év] Egyidejűleg tárolt mennyiség [t] Tárolási mód Tárolási hely Felhasználás helye a technológiában Izopropilalkohol (tiszta) ,7 0,14 műanyag tartály Tűzveszélyes anyag raktár Mindenhol Modul csomagoló betét (gyanta) (5%=<X<7%) 183 0,6 raklapon Modul anyagraktár Modul csomag gyártás Modul csomagoló betét (keményítő) (60%=<X<70%) (15%=<X<20%) (7%=<X<10%) (1%=<X<3%) 27 0,45 raklapon Modul anyagraktár Modul csomag gyártás Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 11/ május

14 Név CAS szám IV/a. ütem Éves felhasznált mennyiség [t/év] Egyidejűleg tárolt mennyiség [t] Tárolási mód Tárolási hely Felhasználás helye a technológiában FERMA-POR K31-B ,61 0,051 hordó tartály Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás Aceton (tiszta) ,05 0, l műanyag kanna Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás FERMA-POR K31-A VP n.a. 2,75 40 m 3 hordó tartály Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás P-80 Grip-it gumi kenőanyag emulzió n.a. 0,06 40 m 3 műanyag kanna Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás PU- hot cleaner keverék (polietilén glikol) 0,1 40 m 3 10 l műanyag kanna Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás Tevier weissöl II (fehér-olaj) ,01 40 m 3 1 l műanyag kanna Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás Syntheso Glep 1 (kenőanyag) n.a. 0,06 40 m 3 alumínium kanna Veszélyes anyag tároló Modul csomag gyártás A felhasznált alapanyagok biztonsági adatlapjait csatoltuk a 14. sz. mellékletbe. Az adatlapok magyar és angol nyelven állnak rendelkezésre. Felhasznált termékek: A cellák modullá való összeszerelési műveleténél cella készterméket használnak alapanyagként. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 12/ május

15 2.6 A tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje Az alapanyagok és a készáru döntő többsége külföldről kerül beszállításra, és oda is kerül kiszállításra, mégpedig nagyrészt gyorsforgalmi utakon, kizárólag nappali időszakban. Az üzem az M2 út mellett helyezkedik el. Az alapanyagok és a készáru nagy része az M2 autóúton kívül M0 és M1 autópályákon lesz szállítva. A telephely és az M2 út közötti összeköttetést az a Fóti út Gödön található önkormányzati útja és a országos bekötőút biztosítja. Csak a későbbiekben tervezik, hogy újabb útszakasz épül az M2 autópálya és a telephely között. Az alapanyag- és késztermékforgalom, valamint a dolgozók személygépkocsival és autóbusszal történő be- és kiérkezése várhatóan nem fog az M2 autóúton a jelenlegi forgalomhoz jelentős többletterhelést adni, a Fóti úton viszont annak jóval kisebb forgalmához képest igen. A dolgozók a környező településekről járnak munkába, és a forgalom leginkább a vizsgált utakon (Fóti út, M2 autóút és a két utat összekötő út) fog lecsapódni. Az összes többi főúton, összekötő, bekötő és mellékúton, ahonnan a dolgozók majd bejárnak, nem fog a forgalom jelentősen növekedni, hiszen az több irányban is eloszlik majd. Alapanyagok és késztermékek: Az alapanyagok és késztermékek be- és kiszállítása nagyrészt az M2 autóúton halad D-i irányban, kizárólag nappali időszakban. A IV/a. ütem megvalósulása után várhatóan összesen 10 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 4 II. járműkategóriába tartozó tehergépjármű, és 110 III. járműkategóriába tartozó nagytehergépjármű (részben kamion) elhaladással növekszik a környező utakon, így összesen 16 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 6 II. járműkategóriába tartozó kistehergépjármű, és 190 III. járműkategóriába tartozó nagytehergépjármű (részben kamion) járulékos közlekedése jelenik meg a környező utakon. Az elhaladások száma a IV/a. ütemű bővítést követően az alábbi mértékben növekszik: 20 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 8 II. járműkategóriába tartozó tehergépjármű, és 220 III. járműkategóriába tartozó tehergépjármű. Dolgozók munkába járása: A beruházó adatszolgáltatása alapján a telephelyen jelenleg (I-III. ütem) 1848-an dolgoznak, amelyből 520 irodai dolgozó. A IV/a. ütemű bővítést követően a létszám 3968-ra fog növekedni, amelyből az irodai dolgozók száma 960 lesz. A IV/a. ütemhez tartozóan tehát az irodai dolgozók létszáma 440-el, a fizikaiaké 1680-nal növekszik. Az irodai dolgozók nappal kb óráig dolgoznak, tehát az ő közlekedésük mindig nappali időszakra esik. A fizikai dolgozók már három műszakban dolgoznak jelenleg is, nagyjából három egyenlő arányban, így az ő munkába járásuk harmadrészben éjszakára esik, kétharmad részben nappalra. Éjjeli időszakra a délutános műszak hazautazása és a délelőttös műszak munkába érkezése esik, az összes többi oda és visszaút nappalra. A munkába járáshoz kapcsolódó forgalom kisebb része Göd belső belterületei felé, ÉNy-i irányokban zajlik a úton, de a forgalom döntő hányada a Fóti úton, illetve az M2 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 13/ május

16 autóúton, főleg Budapest irányában bonyolódik le. A Göd felé zajló forgalom is megjelenik a Fóti úton. A dolgozók munkába járásához kapcsolódó forgalom személygépjárművekkel és munkásjáratos autóbuszokkal történik. A dolgozók kisebb része Gödről kerékpárral jár munkába. A zajhatások számításánál azt feltételeztük, hogy az irodán dolgozók 2/3-a I. járműkategóriájú személygépkocsival jár dolgozni, a többiek autóbusszal vagy kerékpáron fognak közlekedni. A nappali közlekedés mértéke az irodai dolgozókhoz köthetően 293 I. kategóriájú személygépjárművel növekszik, a fizikai dolgozókhoz köthetően pedig 840-nel. A IV/a. ütemű bővítés után a Fóti úton, valamint úgy vettük, hogy az M2 autóúton Budapest irányában nappal (2 293) + (2 840) / 2/3 = = 1706 I. járműkategóriájú személygépjármű elhaladással növekszik a forgalom az eddigiekhez képest. A Fóti úton és az M2-es út ezen szakaszán éjjel (2 840)/3 = 560 I. járműkategóriájú személygépjármű elhaladással növekszik a forgalom a munkába járásból adódóan. Úgy vettük, hogy ezeken az útszakaszokon közlekedik minden munkásjáratos autóbusz is, ezek száma a jelenlegiekhez képest szintén növekszik: nappal 15, éjjel 10 járattal. Ez tehát naponta nappal 30, éjjel 20 II. járműkategóriába tartozó autóbusz elhaladását jelent. 2.7 A már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések Környezetvédelmi létesítmények: Az összeszerelő épület tetején 12 db Cambridge S1200 típusú légkezelő elhelyezése tervezett. A parkoló és a dokkoló területén olajfogók elhelyezése tervezett (melyeknek típusa a meglévő telephelyen elhelyezett olajfogókéval azonos). Környezetvédelmi intézkedések: esővíz újrahasznosítás LED világítás megfelelő épületszigetelés a zaj csökkentése érdekében a technológiai berendezések épületen belül lesznek elhelyezve levegőszűrők aktív szén szűrő (oldószer emisszió csökkentésére) 2.8 A tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek A telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el, így annak letermelése után szükség volt tereprendezésre. A Tecton Kft májusi Durvaterep rendezési és humuszkezelési Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 14/ május

17 engedélyezési dokumentációt készített a vizshált területre, és a jövőbeni fejlesztési terület egy részére. A tereprendezés részletes adatai abban a dokumentációban találhatóak. Bányaüzem, célkitermelőhely, lerakóhely létesítésére és mederkotrás elvégzésére nem kerül sor A telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés Szállítás A tereprendezés során termőföldet, kitermelt feltöltésre alkalmas, és feltöltésre alkalmatlan földet a területről nem terveznek elszállítani. A gyepnyesedék és esetleges gyökérzóna eltávolítása után annak a telken belüli felhasználásra alkalmatlan részét hivatalos lerakóhelyre szállítják el. A környezeti terhelések számításánál az M2 autóút telephely-közeli szakaszát, valamint a telephely és a út közti, Fóti úti szakaszát vizsgáltuk szállítási útvonalként. A beszállított anyagok M2 úton várhatóan É-i és D-i irányból egyaránt érkeznek. Az építési területen várhatóan maximálisan 6 db munkagép (markolók, és földmunkákhoz szükséges munkagépek) üzemel majd egyszerre, míg a szállítást végző tehergépjárművek 20 percet időznek járó motorral a területen. A tervezési terület építési fázisában a murva és alapozó anyag beszállítása idején várható a legnagyobb forgalom, amely 50 munkanapra számítva napi 15 db III. kategóriájú gépjármű fordulót 10 m 3 kapacitású teherautók esetén és 5 db I. kategóriájú gépjárművet az építkezésen részt vevő dolgozók munkába járása miatt. Az építéshez szükséges teljes napi forgalom ezek alapján max. 20 gépjármű forduló, amelyet a 16 órás megítélési időszakban egyenletesen eloszlónak feltételeztük, így ez felfelé kerekítve óránként kb. 2 db III. kategóriájú és 1 db I. kategóriájú gépjármű elhaladást jelent a környező utakon. Az építési fázis várható szállítási forgalmának környezeti hatásai részletesen a 6.2. és a 6.4. pontban olvashatók Raktározás, tárolás A földmunkák során kitermelt földmennyiségből a mentésre érdemes humuszos termőföld egy része a IV. ütem építését követően a tervezett zöldfelületek alá visszatöltésre kerül. Addig megoldandó a termőföld ideiglenes, átmeneti depóban történő tárolása. Az építés helyére szállított anyagokat a helyszínen tárolják felhasználásig. Az építkezés alatt keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletnek megfelelően elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni és ártalmatlanításukról arra jogosult szakcég bevonásával kell intézkedni. Az építési és bontási hulladékok csoportosítását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ha bármely hulladékcsoport mennyisége eléri a rendelet Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 15/ május

18 1. számú melléklete szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot elkülönítetten gyűjteni a hulladékkezelőnek történő átadásig. Az építőmunkások jelenlétének következtében kevert települési hulladék ( ) keletkezik, amely szabványos, fedett konténerben gyűjthető, és a helyi kommunális szolgáltató részére átadható. Mennyisége attól függően változik, hogy az építkezésen milyen létszámmal és munkaidő beosztással fognak dolgozni. Az azonosító kódok alá besorolt hulladékokat további kezelésre az adott kódszámra érvényes engedéllyel rendelkező kezelő szervezetnek kell átadni. Az építési munkálatok lezárulását követően az ideiglenes felvonulási területeken hulladék nem hagyható hátra Vízrendezés A tervezési területnek jelenleg nincs közvetlen kapcsolata természetes, vagy mesterséges felszíni vizekkel. Az építési fázis nem jelent sem mennyiségi, sem minőségi igénybevételt a felszíni vizek tekintetében A megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés Hulladékgazdálkodás A megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás ismertetése a pontban található Szennyvízkezelés A megvalósítás során történő szennyvízkezelés ismertetése a pontban található Az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik A vizsgált terület elektromos energia igényét a 6980 hrsz.-on található meglévő közmű ellátó rendszer kapacitástöbblete fedezi. Az építés időszakában szükséges ivóvíz felhasználás nem jelentős, a területen kiépített ivóvízvezetékről való ideiglenes lecsatlakozással, ideiglenes vízmérővel lesz megoldva. A felhasznált víz nagy része az építménybe beépül. A munkások számára palackozott, vagy ballonos kiszerelésben kerül biztosításra. A felhagyás időszakában a közművek üzemeltetése átmenetileg, a funkcióváltás idejére megszűnik. Amennyiben funkcióváltás helyett teljes bontás történne, ugyanolyan mértékű és jellegű környezeti hatásokra lehet számítani, mint építés ideje alatt, de sem az egyik, sem a másik esetben nem várhatóak minőségi és mennyiségi változások a felszíni és a felszín alatti vizekben. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 16/ május

19 2.8.5 Egyéb kapcsolódó művelet A telepítéshez kapcsolódó művelet a kiszolgáló infrastruktúra kialakítása: Elektromos hálózat: A hálózati szolgáltató: ELMŰ Nyrt. A vizsgált terület elektromos energia igényét a 6980 hrsz.-on található meglévő közmű ellátó rendszer kapacitástöbblete fedezi. A további bővítés során, várhatóan 1-2 év múlva épülni fog egy új közműellátó épület és rendszer, mely a modul összeszerelő üzem elektromos energiaigényét is biztosítja majd. Gázszolgáltatás: Szolgáltató a TIGÁZ Zrt. Ebben az ütemben a gáz hálózat nem kerül módosításra. A fűtés ellátása a meglévő hálózat bővítésével történik, az új épülethez csőhíd vezet majd. A további bővítés során az előbbiekben említett új közmű ellátó épület és rendszer kiépítésére fog sok kerülni. Ivóvíz, szociális szennyvíz: a közművek szolgáltatója a DMRV Zrt. Az új üzem vízigényének és szennyvíz-elvezetésének biztosítása a meglévő hálózatra való csatlakozással fog történni. A további bővítés során a fejlesztési terület új csatlakozási pontokat kap, mely mind a modul összeszerelő, mind a későbbi bővítések igényeit kiszolgálja. Tűzivíz: a meglévő hálózat kibővítése fog történni a meglévő tartályról és a szivattyú házból. Csapadékvíz: A vizsgált terület csapadékvizeinek (épületek tetejéről és az utakról lefolyó csapadékvizek) szikkasztása fog történni a telek nyugati oldalán. A parkoló és a dokkoló területén olajfogók elhelyezése tervezett. Más kapcsolódó műveletről jelenleg nincs információnk A telepítést megelőző bontási munkálatok ismertetése, az azok során keletkező hulladékok A telepítést megelőzően bontásra nem került sor. A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el, melyet letermeltek, majd utána tereprendezés történt. A terület vagyonkezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. előzetes vizsgálatot nyújtott be az erdő igénybevételére. Az előzetes vizsgálat tartalmazza a letermelés során keletkező hulladékokat, és az egyes környezeti elemekre gyakorolt hatásokat. 2.9 Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia A vizsgált területen modul összeszerelő üzem létesül. A meglévő üzemben jelenleg is történik összeszerelés, és modul csomagok előállítása. A technológia nem új, ezért referencia bemutatására nincs szükség. A technológia leírása a pontban található. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 17/ május

20 2.10 Az adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása A tervdokumentációban szereplő adatok a Megbízótól, ill. a Beruházótól származnak. Az adatok pontosítása az építési engedélyeztetési eljárás során várható, a következő információk ismeretében: az üzembe helyezést megelőző környezetvédelmi mérések. A Beruházó által folytatott tevékenység hatásai a környezeti elemekre számíthatóak (a Beruházó máshol is folytat hasonló tevékenységet, nagy tapasztalattal rendelkezik). A biztonság javára döntve a környezetre gyakorolt hatásokat jelenlegi tudásunk birtokában a legkedvezőtlenebb esetekre számítottuk ki A telepítési hely lehatárolása Terület-felhasználási mód az aktuális településszerkezeti terv alapján: Vizsgált terület: 055/8: Má (általános mezőgazdasági terület) 056: Köu (közúti közlekedési terület) 060/4: Köu (közúti közlekedési terület) 058/3: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 059/13: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) Szomszédos területek: 6980: Gip (ipari gazdasági terület), a meglévő telephely területe 059/15: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 059/16: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 048/6: Köu (közúti közlekedési terület) 059/10: Köu (közúti közlekedési terület) 059/14: Köu (közúti közlekedési terület) 059/4: Köu (közúti közlekedési terület), M2 autóút A településszerkezeti terv kivágat a 4. sz. mellékletben található A területrendezési tervek és a településrendezési eszközök módosítása a tevékenység megvalósításából adódóan A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi a településrendezési terv módosítását, mivel a bővítési terület helyrajzi számai és a későbbi fejlesztési területek helyrajzi számai a 056 helyrajzi számon lesznek egyesítve. A telek kialakítása folyamatban van. A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el. Ennek igénybevételére a terület vagyonkezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. előzetes vizsgálatot nyújtott be, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE- Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 18/ május

21 06/KTF/ /2018. iktatószámon jóváhagyott. A jóváhagyó határozat a 6. sz. mellékletben található. Az erdő letermelése megtörtént. Ezután a terület a Samsung SDI tulajdonába fog kerülni, és ezen a területen várható az üzem további bővítése. A településrendezési terv májusi véleményezési dokumentációja még nem tartalmazta a vizsgált terület helyrajzi számainak egyesítését Nyilatkozat összetartozó tevékenységekről Sor kerül összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység (összeszerelés) megvalósítására, és a tevékenység a szomszédos (jelenlegi 6980 hrsz.) ingatlanon folytatott azonos jellegű más tevékenységgel (akkumulátorgyártás) összeadódva eléri a tevékenységre a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket (25 %-ot meghaladó területnövekedés) A vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység társadalmi-gazdasági előnyeinek bemutatása Nem releváns: A tervezett tevékenység nem jár vizekbe történő beavatkozással. 3. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK A tervezés során egy változat került kidolgozásra, mely a korábbi, releváns terület- és településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási és védelmi koncepciókkal összhangban van. 4. A TERVEZETT NYOMVONAL TOVÁBBVEZETÉSÉNEK ÉS TÁVLATI KIÉPÍTÉSÉNEK ISMERTETÉSE, ÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI Nem releváns, a tervezett tevékenység nem vonalas létesítmény továbbvezetése vagy kiépítése. Jelen ütemben kiegészítő tevékenységként a meglévő üzemhez kapcsolódva kerül kiépítésre egy belső összekötő út. A bekötőút létesítésének környezeti hatásait nem vizsgáltuk elkülönítve, ezek a teljes tevékenység környezeti hatásainak részét képezik. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 19/ május

22 5. A SZÁMÍTÁSBA VETT VÁLTOZATOK KÖRNYEZETTERHELÉSE ÉS KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTELE A tervezés során egy változat került kidolgozásra, ennek környezeti hatásai az egyes környezeti elemek tekintetében a 6. pontban olvashatók. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások (havária helyzetek) esetén előforduló környezetterhelés és környezet-igénybevétel az egyes környezeti elemekre nézve az alábbiakban látható. 5.1 A vizek és a talaj igénybevétele, terhelése havária esetén Rendkívüli események természeti katasztrófák, emberi mulasztások, balesetek következtében alakulhatnak ki. - természeti katasztrófák: földrengés, heves események: zápor, orkán, villámcsapás, tűzeset, stb. - üzemzavarok: elektromos áram, szennyvíz és csapadék elvezető hálózat meghibásodása: exfiltráció, dugulások, elöntések; kiömlések; stb. - balesetek: ütközések, felborulások, alkalmazotti sérülések stb. Ilyen esetekben elsősorban a földtani közeg, esetleg a talajvíz szennyeződésére lehet számítani, a rétegvíz szennyeződése pedig gyakorlatilag kizárható. A szennyezést az egyidejűleg tárolt veszélyes anyagok és hulladékok okozhatják. A természeti katasztrófa kivételével a havária helyzetek megelőzésére fel lehet készülni: megfelelő tároló helyek kialakításával, intézkedési tervek, üzemelési szabályzatok készítésével. Bár a havária események hirtelen, esetleg jelentős környezet terhelésekkel járnak, ill. járhatnak, a kibocsátás oka rövidtávon megszüntethető és kezelhető. Az okozott környezeti kárt haladéktalanul felmérik, a szennyezést lokalizálják, ill. a kármentesítést (szükség esetén) végrehajtják. 5.2 Hulladék kezelése havária esetén Abból következően, hogy maga a havária esemény nem jelezhető előre, a havária esetén keletkező hulladék mennyisége sem becsülhető meg. Típusát tekintve a telepítés és az üzemelés során keletkező hulladékok valamelyike, vagy mindegyike megjelenhet nagy mennyiségben. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 20/ május

23 6. A TEVÉKENYSÉG TELEPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE, FELHAGYÁSA SORÁN AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEKRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK ELŐZETES BECSLÉSE E fejezet a tervezett beruházás értékelését tartalmazza környezeti elemenként, tevékenységi szakaszokra bontva, valamint az esetlegesen fellépő káros hatások bemutatását, és azok következményeinek kivédhetőségét. Meghatározzuk a tervezett létesítményből várható környezeti terheléseket. Ennek alapján javaslatot teszünk az esetleges káros hatások mérséklésének módjára. A környezeti hatások értékeléséhez a megbízó által szolgáltatott adatokat és információkat, és szakirodalmi adatokat, valamint a szakági jogszabályok és műszaki szabályozások előírásait, határérték rendszereit vettük figyelembe. 6.1 A vizek és a talaj igénybevétele, terhelése A vízre, ill. a talajra gyakorolt hatások vizsgálata kiterjed a felszíni, felszín alatti vizekre és a talajra, amelyeket a beruházás létesítményeinek kibocsátásai a telepítés, üzemeltetés, felhagyás és havária esetén közvetve, vagy közvetlenül érintenek. A beruházás vízre gyakorolt hatása a vízkészletek felhasználásában, a keletkező szennyvizek kezelésében és kibocsátásában, a csapadékvizek minőségének és elhelyezési módjának változásában, valamint a talaj egy részének eltávolításában, ill. a földtani közegen keresztül a talajvízbe esetleg lejutó anyagok révén valósulhat meg A beruházás telepítésének időszakában Felszíni vizek: A tervezési területnek jelenleg nincs közvetlen kapcsolata természetes, vagy mesterséges felszíni vizekkel. Az építési fázis nem jelent sem mennyiségi, sem minőségi igénybevételt a felszíni vizek tekintetében. Csapadékvizek: A tereprendezés során a bevágott rézsűlábaknál árkokat alakítanak ki, melyek ideiglenesen tárolják a magasabb területekről lefolyó csapadékvizet. Az épületekről és az utakról lefolyó csapadékvíz az építkezés végén csapadékvíz puffertározó rendszeren keresztül vagy újra hasznosításra kerül területen belül (locsolóvíz) vagy közterületen keresztül a természetes befogadóba vezetik. A fennmaradó zöldfelületeken a csapadékvíz elszikkad. Az építési fázis végére az üzemelés közbeni állapotok állnak be. Felszín alatti vizek igénybevétele és terhelése: A telephely területén októberében az új fúrásokban talajvíz nem jelentkezett. A korábbi vizsgálatok közül csupán az üzemépülethez készített T4 jelű fúrásban észleltek talajvizet 16,0 m mélyen (114,7 mbf). A területtől kissé ÉNy-ra lévő figyelőkútban májusában a talajvízszintet a felszín alatt 14,2 m mélységben (114,8 mbf) mérték. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 21/ május

24 A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a becsült maximális talajvízszint 10 m alatt helyezkedik el. A korábbi vizsgálati eredmények szerint a nagy mélységben levő talajvíz XA1 kategóriába sorolható, azaz enyhén agresszív. Talajvízszennyezésre csak súlyos üzemzavar, havária esetén kerülhetne sor, amely a munkagépek, szállítójárművek üzemanyag tankjainak sérülése, rakományaik kiömlése, a technológiához szükséges anyagok beszállítása során esetlegesen történő elfolyásokból adódhat, azonban a talajvíz nagy mélységben történő elhelyezkedése az ilyen típusú haváriával szemben (az azonnali beavatkozást feltételezve) védettnek tekinthető. Havária esetében a kármentesítésre vonatkozó jogszabályi előírásokat (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend.) kell betartani. A felszín alatti vízszennyezés bekövetkezését - az utánpótlódás megszüntetésével és a szennyeződött talaj haladéktalan eltávolításával, ill. fokozott elővigyázatossággal - meg kell és meg lehet akadályozni. Vízfelhasználás, szennyvízelvezetés: Az építés időszakában szükséges ivóvíz felhasználás nem jelentős, a területen kiépített ivóvízvezetékről való ideiglenes lecsatlakozással, ideiglenes vízmérővel lesz megoldva. A felhasznált víz nagy része az építménybe beépül. A munkások számára palackozott, vagy ballonos kiszerelésben kerül biztosításra. A telepítés időszakában szükséges ivóvíz felhasználásból keletkező szennyvíz mobil WC-k és konténerek tartályaiban kerül gyűjtésre. Talaj igénybevétel: Talaj igénybevétel a bővítési területen, a földmunkával járó tereprendezés során valósul meg. A tereprendezéssel érintett területről kitermelik a talajt és előtte letermelik a humuszt. A letermelt humuszt és a kitermelt talajt külön-külön deponálják a területen történő újrafelhasználásig. A területen elvégzendő tereprendezési, illetve terepalakítási munkálatok a termőtalaj bolygatásával járnak, melynek eredményeképpen ennek fizikai és kémiai tulajdonságai megváltoznak. Az építmények építésére igénybevett területen a talajképződési folyamat ideiglenesen, a tereprendezési, építési, parkosítási feladatok idejére megreked, majd a területrendezés és az építés befejezése után újraindul a zöldfelületeken, egy, az eredetitől eltérő talajtípust eredményezve. A bővítéshez kapcsolódó építési időszakban nem történik szennyező anyag bevezetés a talajba, ilyen csak havária esetén fordulhatna elő. Ilyen esetben a talajba jutó szennyező anyag mennyisége (max. az adott jármű tankjában lévő mennyiség) korlátozott, az esemény azonnal észlelhető, és a kárelhárítás azonnal megkezdhető. Ilyen esemény bekövetkezésének a valószínűsége rendkívül csekély, ezen kívül csak átmeneti, rövid ideig tartó és visszafordítható terhelést okozna. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 22/ május

25 6.1.2 Üzemeltetés közben Ivó és ipari víz A beruházás vízigénye ivóvíz. A közművek szolgáltatója a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. A jelenleg meglévő hálózat biztosítani tudja az akkumulátorgyár vízigényét. A jelenleg lekötött kapacitások mind ivóvíz, mind szennyvíz esetén fedezik az igényeket. Az új üzem vízigényének biztosítása a meglévő hálózatra való csatlakozással fog történni. A IV/a. ütemű bővítéssel járó vízigények és keletkező szennyvíz elvezetési igények a városi víziközmű rendszerek kapacitásán belül biztosíthatóak. A telephelyen a szociális vízhasználatokból keletkező szennyvizek kommunális jellegűek. A további bővítés során a fejlesztési terület új csatlakozási pontokat kap, mely mind a modul összeszerelő, mind a későbbi bővítések igényeit kiszolgálja Szennyvízkezelés A közművek szolgáltatója a DMRV Zrt. Az új üzem szennyvíz-elvezetésének biztosítása a meglévő hálózatra való csatlakozással fog történni. A keletkező szociális szennyvizeket közvetlenül a váci szennyvíztisztítóra vezetik el. A további bővítés során a fejlesztési terület új csatlakozási pontokat kap, mely mind a modul összeszerelő, mind a későbbi bővítések igényeit kiszolgálja Csapadékvíz elvezetés A bővítési terület csapadékvizeinek (épületek tetejéről és az utakról lefolyó csapadékvizek) szikkasztása fog történni a telek nyugati oldalán. A parkoló és a dokkoló területén olajfogók elhelyezése tervezett. A jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított anyagtárolás, hulladékgyűjtés, csapadékvíz- és szennyvízelvezetés során talaj-, illetve talajvíz szennyezés nem várható. A telephely ivóvízellátását, szennyvíz elvezetését biztosító vízilétesítmények, valamint a szennyeződhető csapadékvizek előkezelését biztosító, ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező olaj- és hordalékfogó berendezések telepítése és üzemeltetése nem minősül vízjogi engedély köteles tevékenységnek. A bővítés miatt tervezett vízilétesítmények megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt, és a meglévő vízjogi üzemeltetési engedély módosítását kell kérni Felhagyás időszakában A felhagyás időszakában a közművek üzemeltetése átmenetileg, a funkcióváltás idejére megszűnik. Amennyiben funkcióváltás helyett teljes bontás történne, ugyanolyan mértékű és jellegű környezeti hatásokra lehet számítani, mint építés ideje alatt, de sem az egyik, sem a másik esetben nem várhatóak minőségi és mennyiségi változások a felszíni és a felszín alatti vizekben. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 23/ május

26 6.2 Levegőkörnyezeti hatások A környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése A környezet állapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összevetve a várható helyzet mennyiségi és minőségi jellemzőivel az eredményeket értékelni lehet. A környezeti alapállapot és a tervezett tevékenység megkezdése utáni várható állapot különbsége ad objektív támpontot a környezeti hatások értékeléséhez. A várható hatások minősítését az MI jelű műszaki irányelvben leírtak szerint végeztük, és az MI /1992. műszaki irányelv minősítési kategóriáit alkalmaztuk, melyeket a következő táblázatban foglaltunk össze. 1. sz. táblázat: Minősítési kategóriák Minősítési kategória jele Minősítési kategória neve Az alapállapothoz viszonyított változás jellemzése Határértékhez viszonyított jellemzés J Javító Mérhető, észlelhető javulás Határérték alatt H Helyreállító Környezet visszakerülése az eredeti állapotba Határérték alatt S Semleges A változás nem mérhető, vagy nem észlelhető Határérték alatt E Elviselhető A változás a határérték, vagy a szakmailag elvárható érték alatt marad Határérték alatt A rövid ideig tartó hatás szignifikáns változást nem Határérték közelben, T Terhelő okoz, de a hosszú ideig tartó igen. A változás a hatás vagy átmenetileg elmúltával megszűnik. határértéken V Veszélyeztető A rövid ideig tartó hatás szignifikáns változást okoz, amely a hatás elmúltával nem szűnik meg. Átmenetileg határérték felett K Károsító Rövid vagy hosszú ideig az állapotot vagy szakmai elvárást meghaladó hatás Folyamatosan határérték felett Levegő minőségre gyakorolt hatások vizsgálata A levegővédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeket a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet határozza meg. A Korm. rendelet 5. -a a védelmi övezet kialakítását határozza meg. A további vonatkozó előírásokat a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet tartalmazza. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet intézkedik. A légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokat a 6/2011. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 24/ május

27 (I. 14.) VM rendelet írja elő A 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeire vonatkozó előírásokat az 53/2017. (X. 18.) FM rendelet állapítja meg. Az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről a 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet rendelkezik. A közúti közlekedésből származó légszennyezés mértéke a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben rögzített határértékek alapján minősíthető. A 26/2014. (III.25.) VM rendelet az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról rendelkezik. A 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluor tartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről rendelkezik. Az előírások szerint a 3 kg és annál nagyobb hűtőközeg töltetű légkondicionáló vagy hűtőberendezéseket be kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak Jelenlegi állapot bemutatása Jelenleg a telephely üzemel, és az engedéllyel rendelkező légszennyező pontforrások is üzemképesek. A tervezett létesítmény közelében védendő ingatlanok vagy épületek több irányban találhatóak. Ezeket a zajvédelmi fejezet Jelenlegi állapot bemutatása című részében felsoroltuk. A tervezett szállítási útvonal mentén a Göd közigazgatási területén lévő Fóti út telephelytől a es számú bekötőútig tartó önkormányzati út mellett található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház a Fóti út 6451 hrsz.-ú ingatlanon (V1. vizsgálati pont) az úttól kb. 13 m- re, falusias besorolású (Lf) lakóterületen. A tervezett szállítási útvonal mentén az M2-es autóút telephelytől Vác felé eső ( km. határszelvény közti) szakaszán Göd közigazgatási területén található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház az Őszapó utca 8704 hrsz.-ú ingatlanán (V2. vizsgálati pont) az úttól kb. 58 m-re, a útszelvénynél, falusias besorolású (Lf) lakóterületen. A tervezett szállítási útvonal mentén az M2-es autóút telephelytől Budapest felé eső ( km. határszelvény közti) szakaszán Dunakeszi közigazgatási területén található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház a Toldi Miklós utca 7504/132 hrsz.-ú ingatlanán (V3. vizsgálati pont), az úttól kb. 88 m-re, a útszelvénynél, kertvárosias besorolású (Lke) lakóterületen. A tervezési területre a Gödtől kb. 6 km-re fekvő Vác településre vonatkozó meteorológiai adatokat (szélsebesség, szélirány, stabilitási kategória) vettük alapul. A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 25/ május

28 A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. 2. sz. táblázat: 1 órás átlagolású légszennyezettségi határértékek Határérték Háttérterhelés Terhelhetőség Levegőszennyező anyag (µg/m3) (µg/m3) (µg/m3) NITROGÉN-OXIDOK ,9 161,1 * 24 órás határérték (a hatástávolság értékelése erre kell hogy vonatkozzon). Éghajlati viszonyok A vizsgált területen az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott évi, Vácra vonatkozó több éves átlagadatai alapján a Ny-ÉNy-i szélirány az uralkodó. Göd Váctól kb. 6 km-re fekszik, ami meteorológiai viszonyok szempontjából elhanyagolható különbségeket jelent csupán. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál így általában a leggyakoribb Ny-ÉNy-i szélirányt vettük figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 11 C -nak. 1. ábra: Szélirányok százalékos előfordulási aránya a tervezési területre vonatkozóan A három leggyakoribb szélirány (NY-i, NYÉNY-i, ÉNY-i) elszállítódási irányának egyike sem mutat a közeli település, Göd irányába, és a település felé fújó szelek aránya viszonylag alacsony, így megállapítható, hogy a tervezett létesítmény helyszínének kiválasztása meteorológiai szempontból ideális. Figyelembe véve minden szélsebességi kategóriát a transzmissziós modellezés során a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 26/ május

29 szélsebességek súlyozott átlagával számoltunk, amely 3,25 m/s-nak adódik. (Magyarország többi területén a jellemző szélsebesség 2-3 m/s között alakul). Az OMSZ több éves átlagadatai szerint Göd térségében a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: 3. sz. táblázat: A térségben a stabilitási kategóriák gyakorisága Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a tervezett létesítmény területén a semleges és enyhén stabil légrétegződés és légköri stabilitási kategória jellemző, ezért a rövid távú vizsgálatokat erre az állapotra végeztük el. Ennek megfelelően a légköri stabilitás jellemző értékére súlyozott átlagolással 0,327-et kaptunk. Közlekedésből származó levegőterhelés A tervezett létesítmény közelében húzódik az M2-es számú autóút, amely a telephelytől (az önkormányzati tulajdonú) Fóti úton, illetve a két utat összekötő es számú bekötőúton közelíthető meg. Várhatóan e három úton fog lebonyolódni a telepítési és a működési időszakban a szállítási forgalom túlnyomó része, emiatt indokolt a közlekedésből származó alap levegőterhelés vizsgálata, ami egyben a tervezési terület levegőminőségi viszonyait is befolyásolja. Mivel a Fóti út kis forgalmú, az M2-es autóút pedig viszonylag nagy forgalmú, ezért a kettő közötti nagyságú forgalommal rendelkező es számú bekötő útra vonatkozóan nem végeztünk vizsgálatokat, mivel ott úgyis a Fóti útra és az M2-es autóútra adódó hatások közé eső hatásokkal kell számolni. A létesítményhez kapcsolódó szállítási forgalom környezeti hatásának értékeléséhez az M2-es autóút mint vonalforrás légszennyezőanyag kibocsátását a forgalmi adatok alapján közelítettük. A Fóti útról nincsenek számláláson alapuló forgalmi adatok, ezért azt a Samsung telephely jelenlegi forgalmát ismerve becsültük meg, és a zajvédelmi fejezet Jelenlegi állapot bemutatása című részében részleteztünk. A járművek fajlagos emissziós tényezőinél a szakirodalomban a gépjárművek NOx kibocsátása alapos szakirodalmi vizsgálatokkal rendelkezik és ennél a komponensnél a legkisebb a jellemző kibocsátás/környezeti terhelhetőség aránya, így ennek vizsgálati eredményeit a többi komponensre vonatkoztatva a biztonság irányában tértünk el a valóságtól. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 27/ május

30 A közlekedési légszennyezési vizsgálatoknál a szállítási forgalom szempontjából a Budapest- Vác közötti M2-es autóút 2101-es útcsatlakozástól a es útcsatlakozásig tartó, m határszelvénye közti út szakaszát, valamint a Fóti út Samsung telephely és a es számú bekötőút közti szakaszát vizsgáltuk. A legfrissebb, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által közzétett, az országos közutak évi keresztmetszeti forgalma című kiadványban szereplő (OKA csomópont: R130475E R130477A) forgalmi adatokat tekintettük alapadatnak az M2-es autóút esetén. A részletes forgalmi adatok a zajvédelmi fejezet Jelenlegi állapot bemutatása című részében találhatóak. M2-es autóút Budapest és Vác közötti szakasza a m határszelvénye közt A járművek kipufogógázában lévő légszennyező anyagok fajlagos mennyiségei forgalmi viszonyok között a KTI által évre készített járműstatisztikai tanulmány adatai alapján az úton megengedett sebességeknél a tervezett üzem mellett elhaladó útszakaszra: 4. sz. táblázat: Nappali mértékadó órai forgalom és kibocsátások Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória (110 km/h) ,60 0,9967 II. Járműkategória (70 km/h) 32 6,25 0,0555 III. Járműkategória (70 km/h) 80 6,88 0,1529 Fóti út telephely és a es bekötőút közti szakasza Összesen: 1,2051 A Fóti út forgalma részben becsült érték. A becslés alapjait a zajvédelmi fejezet Jelenlegi állapot bemutatása című részében írtuk le. 5. sz. táblázat: Nappali mértékadó órai forgalom és kibocsátások Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória (50 km/h) 100 1,42 0,0394 II. Járműkategória (50 km/h) 2 5,46 0,0030 III. Járműkategória (50 km/h) 10 5,99 0,0166 Összesen: 0,0590 A közlekedési légszennyezés mértékének számítását a forgalmi adatok alapján az MSZ 21459/2-81 számú szabvány szerint végeztük el, míg a turbulens szóródási együtthatót az MSZ 21457/4-80 számú szabvány alapján számítottuk az Imagináció Mérnökiroda Kft. saját Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 28/ május

31 fejlesztésű AIRCALC szoftverének segítségével. Műszaki alapparaméterek A forrást a vizsgált időtartományokon belül folyamatosan és egyenletesen üzemelőnek feltételeztük. Az effektív kibocsátási magasságokat a járművek turbulenciakeltő hatásának megfelelően figyelembe vettük (1 m). Az üzem területén a korábban említettek szerinti 3,25 m/s súlyozott szélsebességet és enyhén stabil levegőstabilitási állapotot (Pasquill E kategória) feltételeztünk. Ennek megfelelően a p szélprofil egyenlet kitevőjét 0,327 értéknek állapítottuk meg. A számításnál az útra közel merőleges, ÉNY-i szélirányt vettük alapul, amely a legnagyobb mértékben terheli az útközeli területeket. A környező területet a felületi érdességi paraméter szempontjából sík területnek tekintettük és a modellben ennek a területre jellemző átlagértékét 0,1 m-nek állítottuk be. A domborzati viszonyokat sík területre jellemző paraméterrel vettük figyelembe. A vizsgált légszennyező komponensek kémiai átalakuláson a terjedés során nem mennek át, ezért a vonatkozó felezési időt nullának vettük, továbbá mind a száraz, mind a nedves ülepedés hatásától eltekintettünk. A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi három meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: az egyórás légszennyezettségi határérték (PM10 esetén 24 órás) 10%-ánál nagyobb, a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége), az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület A számítás eredményeként adódó koncentrációdiagramot megvizsgálva értékeltük a vizsgált utak forgalmának hatását a levegőminőségre. 6. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) az M2-es autóút esetén Mérvadó forrás: M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (49 m) [μg/m 3 ] 44,7 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] 200 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 29/ május

32 2. sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan az M2-es autóút esetén 7. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) a Fóti út esetén Mérvadó forrás: Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (4 m) [μg/m 3 ] 12,3 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan a Fóti út esetén Az adatokból jól látható, hogy az M2-es számú autóút nappali forgalmának légszennyezőanyag-kibocsátása az út 49 m-es körzetében határozza csak meg a környező Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 30/ május

33 terület levegőminőségét. Az út 49 m-es körzetén túl az NOx átlagos koncentrációja kb. 21 μg/m 3 alá csökken, amely hozzávetőlegesen egy nagyságrenddel a terhelhetőség (161,1 μg/m 3 ) szintje alatt marad. A Fóti út vizsgált szakaszán a nappali forgalom légszennyezőanyag-kibocsátása az út 4 m-es körzetében határozza csak meg a környező terület levegőminőségét. Az út 4 m-es körzetén túl az NOx átlagos koncentrációja kb. 11 μg/m 3 alá csökken, amely hozzávetőlegesen egy nagyságrenddel a terhelhetőség (161,1 μg/m 3 ) szintje alatt marad Telepítés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése A létesítés időszakában több olyan környezeti hatással is számolni kell, amely az építési körzetet érintheti. Ilyen hatások várhatók: a földmunkák során az építési területen fellépő kiporzás nyomán, a szállítójárművek szállítási útvonala mellett jelentkező átmeneti közlekedési emisszióból, a munkagépek emissziójából. Az építési, illetve bontási területeken eltérő légszennyezéssel számolhatunk. Egyértelműen az építés során lesz hosszabb idejű és a legjelentősebb a szennyezés mértéke, ezért ezt az állapotot mutattuk be számításokkal. Sem az építkezésnek, sem a bontásnak nincs kimutatható hatása az éghajlatra. Építkezés során keletkező porszennyeződés Az építés során felszabaduló légszennyező anyagok jellemzően diffúz módon terhelik a közvetlen környezetet. Ennek hatása, tartós vagy maradandó kockázata viszonylag alacsony és csak a kivitelezési időszakra korlátozódik. A földmunkák közben levegőbe kerülő ülepedő por által okozott szennyezés a terület talajviszonyainak ismeretében számszerűsíthető. A vizsgált terület földtani és felszíni viszonyait tekintve a legkisebb porszemcsék átlagos mérete közelítőleg 80 μm-nek vehető, és ezen szemcsék kiülepedési sebessége gravitációs térben a Stokes-formula szerint az alábbi módszerrel határozható meg: v = 1 1 η8 l 2 ( ρ ρ ) d g p l, ahol ηl a levegő dinamikai viszkozitása (17, ) Pa s ρl a levegő sűrűsége (1,29 kg/m 3 ) ρp a por sűrűsége (1500 kg/m 3 ) d a porszemcse átmérője ( m) g a nehézségi gyorsulás (9,81 m/s 2 ) Az ülepedési sebességre: v = 0,3 m/s adódik. A munkagépek működésekor max. 3 m magasra felvert por kiülepedési ideje: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 31/ május

34 s 3 t = = = 1 s0 v 0,3 A terület szelesebb időszakára jellemző 40 km/h erősebb szélsebességnél a felvert por által megtett út: v 40 s = t = 10 = 111m 3,6 3,6 Tehát egy erősebb szél esetén, száraz időben max. 111 m távolságra szállítódhat el a felvert por. A vizsgáltnál nagyobb méretű szemcsék esetén a távolság a számítottnál kisebb a gyorsabb ülepedési sebességnek köszönhetően. A tervezett létesítmény kedvező elhelyezkedésének következtében az építkezés alatt keletkező porszennyeződés a legközelebbi védendő épületeket sem zavarja. Mivel az építkezés döntően a jelenleg működő telephelytől DNY-i irányban fog zajlani, ahol jelenleg szántó és erdő található, ezért a felvert por még 111 m-es elszállítódás esetén is túlnyomóan telekhatáron belül marad. A legközelebbi állandóan lakott épület (M13. vizsgálati pont) kb. 482 m-re található az épülethez legközelebbi építkezés helyszínétől. Ez és a távolabbi lakott területek egyáltalán nem érintettek, így a lakosságot zavaró ülepedő por hatása biztonsággal kizárható. A vizsgáltnál magasabb, viharos szél esetén a munkaterület és a belső szállítási útvonalak lehetőség szerinti felületi nedvesítésével a kiporzás hatékonyan csökkenthető. Munkagépek Az építési területen várhatóan maximálisan 6 db munkagép (markolók, és földmunkákhoz szükséges munkagépek) üzemel majd egyszerre, míg a szállítást végző tehergépjárművek 20 percet időznek járó motorral a területen. A technológiai építőanyag szállításhoz szükséges napi max. 15 tehergépjármű és az 5 munkás kisbusz forduló által generált forgalmat a 16 órás munkaidőszakban egyenletesen eloszlónak feltételeztük, így ez óránként kb. 3 gépjármű elhaladást jelent. A rakodógépek és tehergépkocsik NOx-re, mint a fentebb kifejtettek alapján legjelentősebb közlekedési légszennyezőre, vonatkozó kibocsátási adatait a KTI által 2004 évre készített járműstatisztikai tanulmányból vettük az alábbiak szerint: 8. sz. táblázat: Dízel üzemű munkagépek és tehergépkocsik fajlagos légszennyezőanyagkibocsátása Szennyező komponens 5 km/h - nál 50 km/h - nál NO x 9,37 g/km 5,99 g/km A rakodógépek a tervezési területen max. 5. km/h sebességgel mozognak, a nehéz tehergépkocsik a kis távolságok miatt szintén hasonló sebességgel közlekednek. A rövid rakodási idők miatt feltételezhetően a szállítójárműveket a rakodási idő alatt alapjáraton működtetik, mely során a járművek fajlagos emissziós tényezői az 5 km/h üzemmódhoz tartozó értékekkel vehetők figyelembe. A számítások során azt a legkedvezőtlenebb esetet vettük Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 32/ május

35 figyelembe, amikor az összes munkagép egyszerre és folyamatosan üzemel az építési területen. Az összesen 6 db munkagép, NOx-re vonatkozó kibocsátása egy óra alatt 5 km/h átlagsebességnél 281,1 g-nak vehető, amely max. 3 m magasságban jelenik meg. A tervezetek szerint naponta összesen 15 forduló tehergépkocsi forgalom várható, mely feltételezhetően egyenletesen oszlik meg. Egy homlokrakodó működésével egyszerre 1 jármű rakodása végezhető, így egy tehergépkocsi kb. 20 percet időzik járó motorral a területen, mely idő alatt 15,6 g NOx a kibocsátása. 1 óra alatt max. 1 tehergépkocsi feltöltés történik, így 1 óra alatt az NOx légszennyező kibocsátási értéke 15,6 g. A többi munkagép és a szállítójárművek együttes kibocsátása NOx-re vonatkoztatva 296,7 g/h-nak adódik. A tervezési területen belül a munkagépek és a szállító járművek egyszerre mintegy m2 alapterületen mozognak, ennek következtében a munkaterület NOx kibocsátása 0,00103 mg/(m 2 s) értéknek adódik. A korábban részletezett műszaki alapparaméterek figyelembe vételével történt számítások végeredményei az alábbiakban láthatóak. A rövid távú immissziós koncentrációk és a szélirányeloszlások alapján végzett számítások azt mutatják, hogy az építési fázis által okozott légszennyezettség döntően a tervezési területet érinti. 9. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozóan Mérvadó forrás: építési terület Csúcskoncentráció [μg/m 3 ] 6,8 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] 200 Az építési fázisban a munkagépek NOx kibocsátása a munkaterületen belül is csak a terhelhetőség töredékének megfelelő terhelést okozhat, továbbá a M13. vizsgálati pont távolságában is mindössze (kb. 482 m) 2,0 μg/m 3 alatt marad, amely a terhelhetőség 2 %-át sem éri el. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 33/ május

36 4. sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) vonatkozóan A fentiek alapján megállapítható, hogy a lakott terület távolságában az építési fázisban az ülepedő por és a munkagépek légszennyezőanyag kibocsátásának a hatása a védendő területen jellemzően SEMLEGES, még szélsőséges meteorológiai körülmények esetén is, és egészségügyi kockázatot nem okoz. Szállítási útvonal vizsgálata az építési fázisban A járulékos légszennyezési vizsgálatoknál a szállítási forgalmat az M2-es számú autóút telephely-közeli szakaszát, valamint a telephely és a es számú út közti, Fóti úti szakaszát vizsgáltuk meg. Mivel ezek az útszakaszok a legterheltebb szállítási útvonalak, és innen a forgalom sok irányban eloszlik, ezért a többi úton a vizsgált utakénál adódó légszennyezettségi hatásoknál biztosan csak kisebbek adódnának. M2-es autóút Budapest és Vác közötti szakasza a m határszelvénye közt Az építési fázisban a szállítójárműveket kétszeri elhaladással számolva (30 tehergépjármű és 10 személygépkocsi elhaladás), 16 órára átlagolva a forgalmat és feltételezve, hogy kb. 70 km/h sebességgel közlekednek a nehéz tehergépkocsik és kb. 110 km/h sebességgel a személygépkocsik, a vonalforrás összes NOx kibocsátása 0,0044 mg/m*s értékkel emelkedik az alapállapothoz képest. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 34/ május

37 10. sz. táblázat: Az M2-es számú autóút m határszelvénye közti szakaszának nappali mértékadó órai forgalma és kibocsátások az építési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória ,60 0,9973 II. Járműkategória 32 6,25 0,0555 III. Járműkategória ,88 0,1567 Fóti út telephely és a es bekötőút közti szakasza Összesen: 1,2095 Az építési fázisban a szállítójárműveket kétszeri elhaladással számolva (30 tehergépjármű és 10 személygépkocsi elhaladás), 16 órára átlagolva a forgalmat és feltételezve, hogy a járművek kb. 50 km/h sebességgel közlekednek, a vonalforrás összes NOx kibocsátása 0,0038 mg/m*s értékkel emelkedik az alapállapothoz képest. 11. sz. táblázat: A Fóti út telephely és es számú bekötőút közti szakaszának nappali mértékadó órai forgalma és kibocsátások az építési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória ,42 0,0398 II. Járműkategória 2 5,46 0,0030 III. Járműkategória ,99 0,0200 Összesen: 0,0628 A jelenlegi állapot forgalmának és az építési fázis munkálatai során megjelenő forgalom kibocsátási adatainak összehasonlításával elmondható, hogy ha a telepítési fázis szállítási forgalma által generált, az adott útszakaszokon vonalforrásként megjelenő NOx kibocsátást hozzáadjuk a már meglévő forgalom által generált kibocsátáshoz, akkor az M2-es autóút esetén mindössze 0,4 %, a Fóti út esetén 6,4 %-os kibocsátási növekményt okoz, azonban messze a terhelhetőség alatt. Ez alapján megállapítható, hogy az építési fázis várható szállítási forgalmából adódó légszennyezés egészségügyi kockázatot nem jelent. A számítás eredményeként adódó koncentrációdiagramot megvizsgálva értékeltük a vizsgált utak forgalmának hatását a levegőminőségre. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 35/ május

38 12. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) az M2-es autóút esetén Mérvadó forrás: M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (49 m) [μg/m 3 ] 44,9 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan az M2-es autóút esetén 13. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) a Fóti út esetén Mérvadó forrás: Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (4 m) [μg/m 3 ] 13,1 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] 200 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 36/ május

39 6. sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan a Fóti út esetén A várható járulékos forgalom által okozott NOx komponensre vonatkozó légszennyezés átlagos koncentrációja az M2-es számú útnál a 23 μg/m 3 -t, a Fóti útnál az 6 μg/m 3 -t sem éri a legközelebbi vizsgálati pont távolságában, és továbbra sem jelent egészségügyi kockázatot. Megállapítható, hogy az építési fázis várható szállítási forgalmából adódó légszennyezés egészségügyi problémát nem jelent, mivel a változás várható mértéke az M2-es útnál a műszeres kimutathatóság szintjét alig éri el, a Fóti útnál ugyan mérhető, de továbbra is a bőven terhelhetőség szintje alatt marad. Összességében az építési fázisban jelentkező közvetett környezeti hatások az M2-es útnál SEMLEGES-nek, a Fóti útnál ELVISELHETŐ-nek minősíthetőek Üzemelés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Helyhez kötött légszennyező források, kapcsolódó technológiák A telephely IV/a. ütemben történő bővítése után a meglévő épületekben tovább folyik a lítium akkumulátorok gyártása. Az akkumulátorgyártás részben cellagyártásból, részben e cellák modullá történő összeszereléséből áll. Ehhez, illetve a telephely egész technológiája háromféle levegőszennyezéssel jár: az épületfűtés és használati melegvíz előállításához szükséges gázkazánok működéséből adódó szennyezés és a gyártási technológia kétféle levegőhasználatával összefüggő szennyezés. A IV/a. ütemű bővítés során új diffúz vagy pontforrás nem létesül a telephelyen, mivel az új épület fűtési és melegvíz ellátása a meglévő rendszerekről biztosítható. Az összes meglévő légszennyező forrás a környezetvédelmi hatóságtól kapott engedélyek alapján működik. A meglévő bejelentésköteles pontforrások a hatályos jogszabályokban foglalt kibocsátási normákat maradéktalanul teljesítik. Ennek megfelelően ezeket előzetesen vizsgálni már nem szükséges, utólagos vizsgálatuk pedig a hatóság által előírt időközönként elvégzett Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 37/ május

40 emissziómérések alapján történik. Ezek levegővédelmi hatásainak kimutatásával ezért nem foglalkoztunk, az üzemelési fázisra vonatkozóan számításokat nem végeztünk, és a meglévő pontforrásokat sem jelöltük, hiszen ez mind megtalálható a korábbi előzetes vizsgálati anyagokban és pontforrás engedélykérelemben. A levegővédelmi hatásterület az előző bővítéshez tartozó előzetes vizsgálati dokumentációban szintén ábrázolva lett, mérete azóta sem változott, és a IV/a. ütemű bővítéssel sem változik meg. A levegővédelmi hatásterület a III. ütemű bővítéshez tartozó előzetes vizsgálat számításai és ábrázolása szerint meghaladta a zajvédelmi hatásterületet, ezért egyúttal ez volt a telephely egyesített hatásterülete. Mivel jelenleg zajcsökkentési intézkedések folynak a telephelyen, illetve a tervezett zajforrások által keltett nappali és éjjeli zajszintek térképi ábrázolásával (10. (Z/3.) és 11. (Z/4.) sz. melléklet) láthatóvá vált, hogy a tervezett, új zajforrások együttes zajkibocsátása nem változtatja meg érdemben a vizsgálati pontoknál a zajcsökkentés utáni zajszinteket, valamint az eddig érvényben lévő nappali zajvédelmi hatásterületet, illetve mivel a teljes telephely zajvédelmi hatásterülete a zajcsökkentés után feltételezhetően csökkenni fog a jelenlegihez képest, ezért továbbra is a korábban megállapított a III. ütemű bővítés előzetes vizsgálati dokumentációjában ábrázolt levegővédelmi hatásterület tekinthető a teljes telephely egyesített hatásterületének. Mivel új zajvédelmi hatásterületet a zajcsökkentés befejeződéséig nincs értelme meghatározni a teljes üzemi területre, illetve mivel a levegővédelmi hatásterület a IV/a. ütemű bővítés során nem változik az eddigiekhez képest, ezért sem a levegővédelmi, sem az egyesített hatásterületet nem ábrázoltuk ismételten, hiszen ezek már az előző ütem előzetes vizsgálata során ábrázolásra kerültek. Az egyesített hatásterület által érintett ingatlanok listája szintén változatlan, amit tájékoztatásképpen újra mellékelünk a 7. (L/1.) sz. mellékletben. Szállítási útvonal vizsgálata a működési fázisban A járulékos légszennyezési vizsgálatoknál az M2-es autóút telephelyhez közeli szakaszát és a Fóti utat vizsgáltuk a szállítási forgalom tekintetében. Mivel a nappali forgalom nagyobb, és a teherszállítás csak éjjel lesz, ezért csak nappali időszakra végeztünk vizsgálatokat. A várható forgalmi adatokat a zajvédelmi fejezet Üzemelés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése részében leírtak szerint számítottuk. M2-es autóút Budapest és Vác közötti szakasza a m határszelvénye közt A működési fázisban a szállítójárműveket kétszeri elhaladással számolva, 16 órára átlagolva a forgalmat és feltételezve, hogy kb. 70 km/h sebességgel közlekednek a tehergépkocsik és 110 km/h sebességgel a személygépkocsik, a vonalforrás összes NOx kibocsátása nappal 0,1081 mg/m*s értékkel emelkedik az alapállapothoz képest. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 38/ május

41 14. táblázat: Az M2-es számú autóút m határszelvénye közti szakaszának nappali mértékadó órai forgalma és kibocsátások a működési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória =1488 2,60 1,0746 II. Járműkategória = 34 6,25 0,0590 III. Járműkategória = 94 6,88 0,1796 Összesen: 1,3132 Fóti út telephely és a es bekötőút közti szakasza A működési fázisban a szállítójárműveket kétszeri elhaladással számolva, 16 órára átlagolva a forgalmat és feltételezve, hogy a járművek kb. 50 km/h sebességgel közlekednek, a vonalforrás összes NOx kibocsátása 0,0690 mg/m*s értékkel emelkedik az alapállapothoz képest. 15. sz. táblázat: A Fóti út telephely és es számú bekötőút közti szakaszának nappali mértékadó órai forgalma és kibocsátások a működési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) Járművek fajlagos NOx kibocsátása (g/km jmű) Járművek NOx kibocsátása (mg/m s) I. Járműkategória = 208 1,42 0,0820 II. Járműkategória = 4 5,46 0,0061 III. Járműkategória = 24 5,99 0,0399 Összesen: 0,1280 A jelenlegi állapot forgalmának és a működési fázis során megjelenő be- és kiszállítási forgalom kibocsátási adatainak összehasonlításával elmondható, hogy ha a működési fázis szállítási forgalma által generált, az adott útszakaszon vonalforrásként megjelenő NOx kibocsátást hozzáadjuk a már meglévő forgalom által generált kibocsátáshoz, akkor látható, hogy az nappal összességében 9 %, kibocsátási növekményt okoz az M2-es számú autóút esetén, és 117 %-osat a Fóti úton. A számítás eredményeként adódó koncentrációdiagramot megvizsgálva értékeltük a vizsgált utak forgalmának hatását a levegőminőségre. 16. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) az M2-es autóút esetén Mérvadó forrás: M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (55 m) [μg/m 3 ] 45,7 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] 200 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 39/ május

42 7. sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra nappali időszakra (NOx) vonatkozóan az M2-es út esetén 17. sz. táblázat: Terjedésszámítás eredményei nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan (1 órás átlagértékek) a Fóti út esetén Mérvadó forrás: Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza Átlagkonc. hatásterületen (6 m) [μg/m 3 ] 24,7 Terhelhetőség [μg/m 3 ] 161,1 Határérték [μg/m 3 ] sz. ábra: Terjedésszámítás diagramja nitrogén-oxidokra (NOx) nappali időszakra vonatkozóan a Fóti út esetén Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 40/ május

43 A várható járulékos forgalom által okozott NOx komponensre vonatkozó légszennyezés átlagos koncentrációja az M2-es számú útnál legfeljebb 1 μg/m3-t, a Fóti útnál legfeljebb 7 μg/m3-t emelkedik a legközelebbi vizsgálati pontok távolságában, és továbbra sem jelent egészségügyi kockázatot. Megállapítható, hogy az üzemelési fázis várható szállítási forgalmából adódó légszennyezés egészségügyi problémát nem jelent, mivel a változás várható mértéke az M2-es útnál a műszeres kimutathatóság szintjét alig éri el, a Fóti útnál ugyan mérhető, de továbbra is a terhelhetőség szintje alatt marad. Összességében a működési fázisban jelentkező közvetlen és közvetett környezeti hatások SEMLEGES-nek, a Fóti út esetén a közvetett hatások ELVISELHETŐ-nek minősíthetőek Felhagyás hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése A tevékenység esetleges felhagyásakor végzett műveletek csak a létesítmény közvetlen környezetében változtatják meg rövid ideig a létesítést követően kialakult levegővédelmi helyzetet az építési fázishoz hasonlóan. Az telephely felhagyásával együtt járó bontási tevékenység és az ezzel összefüggő géphasználat levegővédelmi szempontból azonos hatást okoz, mint a létesítési fázis. A tevékenység felhagyása levegőterhelés szempontjából a jelenlegi helyzet visszaállását vonja maga után. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 41/ május

44 6.3 Hulladék keletkezése, kezelése Telepítés időszakában A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az építési szerződésben meg kell nevezni az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok - engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő - elszállítására kötelezett megnevezését. A Korm. rendelet értelmében a kivitelező feladata az építési munkaterületen keletkezett építési hulladékok nyilvántartása, azaz mennyiségének, fajtájának folyamatos rögzítése az építési naplóban. A hulladékokat a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet 1. számú melléklete szerint kell besorolni, a nyilvántartást pedig a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint szükséges vezetni. Az építtetőnek gondoskodnia kell a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírt az építési és bontási hulladék kezelése címszó alatt szereplő előírások betartásáról. Az építkezés alatt keletkező veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletnek megfelelően elkülönítetten, szelektíven kell gyűjteni és ártalmatlanításukról arra jogosult szakcég bevonásával kell intézkedni. Az építési és bontási hulladékok csoportosítását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ha bármely hulladékcsoport mennyisége eléri a rendelet 1. számú melléklete szerinti táblázatban közölt mennyiségi küszöbértéket, az építtető köteles az adott csoporthoz tartozó hulladékot elkülönítetten gyűjteni a hulladékkezelőnek történő átadásig, illetve az építési és bontási tevékenység befejezését követően a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti építési és bontási hulladék nyilvántartó lapot kell kitölteni az építés során ténylegesen keletkezett hulladékról. A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtetőnek a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell benyújtania. A kivitelezőnek a nyilvántartó lapokat át kell adnia az építtetőnek. A nyilvántartó lapokat csatolni kell a használatbavételi engedély kérelemhez. A kivitelezés során várható az építési és bontási hulladék küszöbérték feletti mennyiségének keletkezése. A felelős műszaki vezető a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. Az építési és bontási tevékenység során a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti építési és bontási hulladékok, a kivitelezéshez használt anyagok, a járművek karbantartásából származó hulladék, valamint kommunális hulladék keletkezésével kell számolni. (Ezen hulladékok mennyiségét jelen tervezési fázisban nem tudjuk megbecsülni.) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 42/ május

45 A hulladék anyagi minősége szerinti csoportosítás Azonosító kód Betontörmelék Föld és kövek Műanyag hulladék Fémhulladék , , , , Ásványi eredetű építőanyag-hulladék , , Vegyes építési és bontási hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építésibontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot * is) Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Kevert kommunális hulladék Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó * motor-, hajtómű- és kenőolaj Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem * határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Az építőmunkások jelenlétének következtében kevert települési hulladék ( ) keletkezik, amely szabványos, fedett konténerben gyűjthető, és a helyi kommunális szolgáltató részére átadható. Mennyisége attól függően változik, hogy az építkezésen milyen létszámmal és munkaidő beosztással fognak dolgozni. Az azonosító kódok alá besorolt hulladékokat további kezelésre az adott kódszámra érvényes engedéllyel rendelkező kezelő szervezetnek kell átadni. Az építési munkálatok lezárulását követően az ideiglenes felvonulási területeken hulladék nem hagyható hátra. A hulladékok elszállítására vonatkozó szerződések a kivitelezés időszakában kerülnek megkötésre, árverseny utáni kiválasztással a hulladékok szállítására, kezelésére Göd és környékén feljogosítással rendelkező vállalkozásokkal. A beruházás telepítése, illetve a bontás során keletkező hulladékok a jogszabályokban foglaltak betartása esetén - nem okoznak környezetterhelést Üzemelés közben A telephelyen a technológiai folyamatokból, irodai tevékenységből, karbantartásból és a dolgozók szociális tevékenységéből keletkeznek hulladékok. A keletkező hulladékokat a hulladékgazdálkodással megbízott EHS munkatárs beazonosítja (azonosító kóddal és névvel) a hatályos hulladékjegyzékről szóló rendelet alapján. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 43/ május

46 A képződő hulladékok gyűjtése az újrahasznosítás elősegítésének érdekében szelektív módon történik. Az üzem működése során keletkező különböző fajta veszélyes és nem veszélyes hulladékot a keletkezés helyén frakciók szerint elválasztva gyűjtik. A hulladékokat a munkahelyi gyűjtőhelyekről az üzemi gyűjtőhelyre szállítják, ahol max. 1 évig gyűjthető. A gyűjtésére szolgáló eszközöket naponta, a gyűjtőhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal tisztítják és fertőtlenítik, illetve szükség szerint gondoskodnak a rovarok, rágcsálók irtásáról. Az üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet ai és 2. melléklete szerinti műszaki előírásokat kell alkalmazni. Az üzem rendelkezik szabályzattal a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan, és hulladék üzemi gyűjtőhely szabályzattal is. Az üzemi gyűjtőhely a telephely nyugati részén található, az I jelű épületben. Az üzemi gyűjtőhely a telephelyen belüli szilárd burkolatú üzemi úthálózaton érhető el és hagyható el. A hulladék kiszállítást végző járművek a telephelyi hídmérlegen való mérlegelést követően a teherportán hagyják el a telephely területét. A hulladék üzemi gyűjtőhely épülete három oldalról zárt, fedett. Az épület magába foglalja a sprinkler helyiséget is. A teljes épület padlószerkezete epoxi gyantával kezelt monolit beton, mely ellenálló a vegyi anyagokkal szemben. A gyűjtőhely 13 darab, egymástól kb. 2 méter magasságú belső válaszfallal elválasztott tárolóhelyből áll: 5 db, egyenként 57,307 m 2 alapterületű nem veszélyes hulladék tároló 5 db, egyenként 57,307 m 2 alapterületű veszélyes hulladék tároló 2 db, egyenként 57,175 m 2 alapterületű veszélyes hulladék tároló 1 db, 75,14 m 2 alapterületű nem veszélyes hulladék tároló A veszélyes hulladékok tárolói zárható kivitelűek. A nem veszélyes hulladékok tárolói nem zárható, nyitott kivitelűek. A gyűjtőhely épületének teljes hosszában belső kármentő csatorna húzódik, mely a megfelelő lejtéssel ellátott tárolótérre esetlegesen kijutó folyadék környezetveszélyeztetést és/vagy környezetszennyezést kizáró módon történő összegyűjtésére szolgál. A belső és külső kármentő csatornában összegyülekező folyadék a telephelyi szennyvízkezelőre kerül bevezetésre. A veszélyes és nem veszélyes folyékony hulladékokat 1 m 3 -es IBC tartályban, és/vagy zárható műanyag/fémhordóban gyűjtik. A veszélyes szilárd hulladékokat zárható műanyag/fémhordóban és/vagy zárható fémkonténerben gyűjtik. A nem veszélyes szilárd hulladékokat műanyag/fémhordóban, fémkonténerben és/vagy raklapon gyűjtik. A gyűjtőhelyen gyűjthető hulladékok nem kimerítő listáját az alábbi táblázat tartalmazza: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 44/ május

47 HULLADÉK MEGNEVEZÉSE AZONOSÍTÓ KÓD Termelési hulladék papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék egyéb, kevert csomagolási hulladék veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék * használt oldószer * szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka * veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladék * elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítetten gyűjtött elektrolit * Karbantartási hulladék szintetikus hidraulikaolaj * biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolaj * egyéb hidraulikaolaj * szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolaj * biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolaj * egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem * határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a től veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól * kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 45/ május

48 HULLADÉK MEGNEVEZÉSE AZONOSÍTÓ KÓD kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól ólomakkumulátorok * nikkel-kadmium elemek * higanyt tartalmazó elemek * Irodai hulladékok papír és karton üveg műanyagok fémek Az üzemelés során keletkező hulladékokat az IV/a. ütemre vonatkozóan a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés és azonosító kód Tárolási módszer Menynyiség IV/a. ütem I. ÁLTALÁNOS HULLADÉK Egység Kezelés 1 Modul Zsák 6,4 kg/nap 2,4 t/év újrahasznosítás A IV/a. ütem során keletkező hulladékokat a telephely meglévő hulladék üzemi gyűjtőhelyére szállítják. Az üzemben keletkező hulladékok kizárólag az adott hulladékfajtára vonatkozó, érvényes hulladékszállítási és hulladékkezelési engedéllyel rendelkező vállalkozó részére kerülhetnek átadásra a megfelelő gyakorisággal a később kötendő hulladék-szolgáltatási szerződés szerint. Az engedélyek meglétének ellenőrzéséről a hulladékok termelőjének az átadás előtt gondoskodnia kell. A Beruházónak a jogszabályok alapján vezetnie kell a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget szükséges tennie a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének. A keletkező hulladékok nyilvántartását és bejelentését a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet, a települési hulladékok gyűjtését a 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékok gyűjtését a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet előírásai szerint szükséges végezni. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 46/ május

49 A gyártót 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint az elem- és akkumulátorhulladék tekintetében átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettség terheli, melyet átvállalóra, vagy közvetítő szervezetre átruházhat. Átruházás esetén a kötött megállapodást, illetve annak módosítását, valamint megszűnését az illetékes hatóságnak meg kell küldeni, illetve be kell jelenteni. Az illetékes hatóságnál kérelmezni kell a nyilvántartásba vételt legkésőbb az akkumulátor forgalomba hozatalának megkezdéséig. Továbbá a gyártónak e rendelet szerint nyilvántartást kell vezetnie és a nyilvántartott adatokról adatot kell szolgáltatnia. A hulladékkal kapcsolatos rendkívüli eseményeket a kárelhárítás megkezdése mellett az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni. A hulladékok nyilvántartása, gyűjtése, szállítása, kezelése meg kell, hogy feleljen a hatályos környezetvédelmi jogszabályokban előírtaknak, következésképpen hulladékok okozta káros hatásokkal nem kell számolnunk Felhagyás időszakában A felhagyás időszakában keletkezhetnek hulladékok, ekkor a hulladék fajták megegyeznek a telepítés időszakában keletkező hulladékokkal, mennyiségük előre nem becsülhető, mert a felhagyás nem jár feltétlenül teljes bontással, sokkal valószínűbb és ésszerűbb a funkcióváltás. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 47/ május

50 6.4 Zajhatások és zajvédelem A környezet állapota képezi azt a viszonyítási alapot, amelyet összevetve a várható helyzet mennyiségi és minőségi jellemzőivel az eredményeket értékelni lehet. A környezeti alapállapot és a tervezett tevékenység megkezdése utáni várható állapot különbsége ad objektív támpontot a környezeti hatások értékeléséhez. A várható hatások minősítését az MI jelű műszaki irányelvben leírtak szerint végeztük, és az MI /1992. műszaki irányelv minősítési kategóriáit alkalmaztuk, melyeket a következő táblázatban foglaltunk össze. 18. sz. táblázat: Minősítési kategóriák Minősítési kategória jele Minősítési kategória neve Az alapállapothoz viszonyított változás jellemzése Határértékhez viszonyított jellemzés J Javító Mérhető, észlelhető javulás Határérték alatt H Helyreállító Környezet visszakerülése az eredeti állapotba Határérték alatt S E T V K Semleges Elviselhető Terhelő Veszélyeztető Károsító A változás nem mérhető, vagy nem észlelhető A változás a határérték, vagy a szakmailag elvárható érték alatt marad A rövid ideig tartó hatás szignifikáns változást nem okoz, de a hosszú ideig tartó igen. A változás a hatás elmúltával megszűnik. A rövid ideig tartó hatás szignifikáns változást okoz, amely a hatás elmúltával nem szűnik meg. Rövid vagy hosszú ideig az állapotot vagy szakmai elvárást meghaladó hatás Határérték alatt Határérték alatt Határérték közelben, vagy átmenetileg határértéken Átmenetileg határérték felett Folyamatosan határérték felett A zajvédelemmel kapcsolatos általános kötelezettségeket a 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet határozza meg. A zajvédelmi határértékek a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendeletben találhatóak. A zajvédelmi hatásterületen lévő védendő létesítményekre és területekre a 93/2007 (XII.18.) KvVM rendelet alapján kell zajhatárérték iránti kérelmet benyújtani a környezetvédelmi felügyelőségekhez. A 25/2004. (VII.20.) KvVM rendelet a zajemisszió és hangterjedés számítási módszereit definiálja Jelenlegi állapot bemutatása A meglévő üzem egy külterületi földrészletek által körülölelt ipari-gazdasági hasznosítású (Gip) területen, Göd belterületén fog bővülni. A beruházás IV/a. ütemű bővítése miatt a telephelyet DNY-i irányban bővítik. Az abban az irányban található (Má) általános mezőgazdasági területek és (Ev) védelmi erdőterületek (Gip) ipari-gazdasági hasznosítású területek lesznek a telephely határain belül. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 48/ május

51 A tervezett IV/a. ütemű beruházás túlnyomó része a korábban erdőként és szántóként használt területeken valósul meg. A meglévő telephely építményei nem változnak, illetve azon a területen szükséges a burkolatok részleges elbontása és megépítése az új területrész irányába. A telephely területe az Alsó- és Felsőgöd között elterülő terület Bócsa-Újtelep településrészhez tartozik, és az M2 autóút mellett fekszik. Az érvényes szabályozási terv alapján (Mk ás Má) kertes és általános mezőgazdasági területek, (Ev) védelmi erdőterületek, valamint NY-i és ÉKi irányban (Gksz) kereskedelmi szolgáltató gazdasági, É-i és ÉK-i irányokban (Lf) falusias lakóterületek határolják. Ez a bővítés után is így lesz, de a bővítéssel az erdő (Ev) és szántóterületek (Má) egy része ipari-gazdasági területté (Gip) változik át. Göd a Dunakanyar közelében található Dunamenti település. Megközelítése Budapest felől autóval a 2-es főúton vagy az M2-es gyorsforgalmi úton, vonattal a Budapest Vác Szobvasútvonalon (Alsógöd, Göd, illetve Felsőgöd megállóhelyek), Volánbusszal, vagy a Duna mellett végig húzódó kerékpárúton lehetséges. A létesítmény építéséhez és üzemeléséhez kapcsolódó forgalom túlnyomó része az M2-es autóúton, illetve a Fóti (önkormányzati) úton és a Fóti utat az M2-es autóúttal összekötő es számú bekötőúton bonyolódik le. Az M2-es autóút mentén É-i irányban Vác, D-i irányban Budapest a legközelebbi nagy település. Feltehetően az említett három úton, főleg Budapest irányában fog lecsapódni az alapanyag és késztermék szállításhoz kapcsolódó, valamint a dolgozók bejárásához kapcsolódó forgalom kb. 75 %-a. A telephelyen és környezetében novemberében környezeti zajmérés történt, amelyet a Samsung SDI Magyarország Zrt. megbízásából a KG-FILTER Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. készített. A jegyzőkönyv száma: Z AZ. A tervezett létesítmény közelében védendő ingatlanok vagy épületek több irányban találhatóak. A zajmérés során 18 db közeli védendő épületnél történt zajmérés nappali időszakban, mivel a telephelyen csak nappal zajlik munkavégzés. Ezek többnyire K-i és ÉK-i, É-i irányokban találhatók. A zajvizsgálatokat az alábbi legközelebbi zaj ellen védendő létesítmények vonatkozásában végezték el: Lf-1 falusias lakóterületen: Neve: Lakóépületek Címe: Zrínyi Miklós utca Lke-10 kertvárosias lakóterületen: Neve: Lakóépület Címe: Öregfutó út 1. Az alábbiakban mellékeltük a jegyzőkönyvből a felvett mérési pontok helyének leírását és a pontokon mért zajszinteket tartalmazó listát. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 49/ május

52 19. sz. táblázat: Védendő ingatlanok és mért zajszintek 2017-ben Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 50/ május

53 A 2017 novemberi mérés idején nappal az alapzaj értéke 38,6 db(a) volt. A Samsung SDI Magyarország Zrt. a Göd, Ipartelep hrsz alatti telephelyének külső környezeti zajterhelését án a KG-FILTER Kft. ismételten megvizsgálta, és mérései alapján megállapította, hogy a legközelebbi védendő pontoknál mért hangnyomásszintek a vonatkozó éjszakai zajhatárértéket 2-8 db-lel meghaladják. A Samsung Zrt. ennek következtében a KG-FILTER Kft.-től zajcsökkentési véleményt kért, amelyet a Kft. újabb közeltéri zajmérések elvégzése után a közeltéri zajmérések munkaszáma: Z AZ el is készített a Z munkaszámú szakvéleményben. Ennek főbb megállapításai a következők voltak: A vizsgált zajforrások az alábbiak voltak: Hűtőtorony (épület tetőn) Sűrített levegő lefúvató csővezeték Kompresszorház ajtó Kompresszorház melletti klíma kültéri egységek Présüzem kültéri egységei Aktívszenes elszívó leválasztó rendszer Kazánház A védendő pontoknál az alábbi zajszinteket mérték éjjeli időszakban (az éjjeli határérték mindegyik pontnál 40 db(a)): Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 51/ május

54 20. sz. táblázat: Védendő ingatlanok és mért zajszintek éjjeli időszakban 2018-ban A zajterjedésszámítás és -modellezés eredményei alapján rangsorolásra kerültek az egyes zajforrások az okozott zajterhelések alapján az alábbiak szerint: I. rendű zajforrások: > 40 db-es zajterhelés II. rendű zajforrások: db-es zajterhelés III. rendű zajforrások: db-es zajterhelés I. rendű zajforrás: Hűtőtorony II. rendű zajforrások: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 52/ május

55 Sűrített levegő lefúvató csővezeték Aktívszenes elszívó leválasztó rendszer III. rendű zajforrások: Kompresszorház ajtó Kazánházi szellőző nyílás A zajcsökkentési szakvélemény megállapításai alapján a hűtőtorony zajcsökkentésére mindenképpen sort kell keríteni. Pusztán zajvédő falak építésével ez nem oldható meg, ezért a Samsung Zrt. döntésére a meglévő üzem területén a hűtőtornyok áttelepítése már folyamatban van. A hűtőtornyok a talajszintre kerülnek, és ott építenek zajvédő falat köréjük. A torony áttelepítése és a zajvédő fal megépülése után újabb zajméréssel ellenőrzik majd a határtértékek teljesülését. A zajcsökkentési intézkedéseket addig végzik, amíg a telephely üzemelése miatt kialakuló éjjeli zajszintek a védendő épületeknél nem csökkennek az éjjeli határértékek alá. Az említett zajmérések eredményeit is figyelembe véve mivel az üzem nappali és éjjeli üzemállapotában jelenleg nincs és a bővítés után sem várható akkora különbség (nappal elsősorban a belső közlekedés és a rakodás jelentkezik az éjjeli időszakhoz képest), ezért a nappali határértékek abban az esetben biztosan teljesülnek, ha az éjjeli határértékek a zajcsökkentési intézkedések eredményes lezárulása után teljesülnek a IV/a. ütemű bővítést figyelembe nem véve. Feltételezésünk szerint a folyamatban lévő zajcsökkentés eredményeként a telephely meglévő zajforrásaitól származó zajszintek hozzávetőlegesen legalább 1 db-lel alacsonyabbak lesznek az éjjeli határértéknél a legközelebbi védendő épületeknél. Mivel a zajcsökkentés folyamatban van, és az üzem pontos zajkibocsátása addig nem ismert, amíg a zajcsökkentés be nem fejeződik, valamint azt méréssel nem igazolják, ezért a meglévő üzem zajforrásainak zajával jelenleg nem tudtunk számolni oly módon, ami a zajcsökkentett állapotnak felelt volna meg. Ennek megfelelően zajvédelmi számításaink során abból indultunk ki, hogy a zajcsökkentést követően minden védendő épületnél legalább 1 db-lel alacsonyabb zajszint várható a telephely összes meglévő zajforrásának zajától, amely mivel falusias és kertvárosias lakóterületekről van szó számszerűen 39 db-es zajszintet, vagy az alatti értékeket jelent a vizsgálati pontokon. Mi mindegyik vizsgálati pontnál 39 db(a)-es zajszintet tételeztünk fel a zajcsökkentést követő időszakra. Zajvédelmi számításaink ezért az éjjeli időszakra vonatkozóan csak arra terjedtek ki, hogy megvizsgáltuk a telephely IV/a. ütemű bővítésének zajvédelmi hatásait a vizsgálati pontokon a 39 db-es zajszintekhez viszonyítva. Számításainkkal azt mutattuk ki, hogy a IV/a. ütemű bővítéshez kapcsolódó újonnan telepítésre kerülő zajforrások milyen mértékben változtatják meg a környezetben, és főként a legközelebbi védendő épületeknél a zajszinteket a meglévő üzem határértékek alá lecsökkentett zajviszonyaihoz képest, úgy, hogy a vizsgálati pontok mindegyikénél a zajszint a zajcsökkentést követően éjjel 39 db. Nappali időszakra vonatkozóan szintén a zajcsökkentett állapothoz képest azt vizsgáltuk meg, hogy a IV/a. ütemű bővítéshez tartozó zajforrások nappali zajkibocsátásának következtében az Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 53/ május

56 ezektől eredő nappali zajszintek mennyiben változtatnák meg az éjjelre várható 39 db-es zajszinteket a vizsgálati pontokon. Ezzel a biztonság irányába tértünk el a valóságtól, mivel a nappali alapzaj-szintek a zajcsökkentés után biztosan nagyobbak, mint az éjjeliek, és a magasabb zajszinteket a IV/a. ütemhez tartozó zajterhelés kisebb mértékben növeli meg a vizsgálati pontokon, mint amihez képest mi számoltunk, a 39 db-es zajszinteket. A vizsgálati pontokon kialakuló nappali és éjjeli zajszinteket a zajcsökkentés és a bővítés befejeződése után zajméréssel kell majd meghatározni. Az előző, III. ütemű bővítésnél az üzemelés időszakára vonatkozóan csak a nappali hatásterület lett meghatározva az előzetes vizsgálat során, az éjjeli nem. A nappali hatásterületet a zajcsökkentés után lehet majd újra meghatározni, ábrázolását pontosítani. Az éjjeli hatásterületre vonatkozóan a jelenlegi előzetes vizsgálat során csupán azt tudjuk megállapítani, hogy a zajcsökkentett állapothoz képest a IV/a. ütemű bővítést követően változik-e, illetve hozzávetőlegesen mennyit változik az eddig még méréssel nem ellenőrzött éjjeli hatásterület a 4. ütemhez tartozó tervezett zajforrások zajkibocsátása következtében. A telephely teljes nappali és éjjeli hatásterületét a zajcsökkentés befejeződését követő állapotra a folyamatban lévő zajcsökkentés miatt ábrázolni jelenleg nem lehet. Mivel a IV/a. ütem során tervezett zajforrások vonatkozásában a nappali és éjjeli üzemállapot jelentősen különbözik egymástól, ezért kizárólag a IV/a. ütemű bővítés zajforrásainak nappali és éjjeli hatásterületet tudtuk meghatározni és ábrázolni. Ezenkívül a nappali és éjjeli hatásterületre vonatkozóan hozzávetőleges megállapításokat tudtunk tenni arról, hogy a bővítmény hatásterülete mennyiben változtatja meg a telephely eddigi, zajcsökkentést megelőző hatásterületét. Zajvizsgálatunk során a fenti táblázatokban felsorolt, a védendőknél felvett mérési pontok helyén vettük fel a vizsgálati pontjainkat ugyanazon a néven, ahogyan a fenti táblázatokban szerepelnek. A tervezett szállítási útvonal mentén a Göd közigazgatási területén lévő Fóti út telephelytől a es számú bekötőútig tartó önkormányzati út mellett található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház a Göd, Fóti út 6451 hrsz.-ú ingatlanon (V1. vizsgálati pont) az úttól kb. 13 m-re, falusias besorolású (Lf) lakóterületen. A tervezett szállítási útvonal mentén az M2-es autóút telephelytől Vác felé eső ( km. határszelvény közti) szakaszán Göd közigazgatási területén található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház Őszapó utca 8704 hrsz.-ú ingatlanán (V2. vizsgálati pont) az úttól kb. 58 m-re, a útszelvénynél, falusias besorolású (Lf) lakóterületen. A tervezett szállítási útvonal mentén az M2-es autóút telephelytől Budapest felé eső ( km. határszelvény közti) szakaszán Dunakeszi közigazgatási területén található az útszakaszhoz legközelebbi lakóház a Toldi Miklós utca 7504/132 hrsz.-ú ingatlanán (V3. vizsgálati pont), az úttól kb. 88 m-re, a útszelvénynél, kertvárosias besorolású (Lke) lakóterületen. A tervezett szállítási útvonalakat a vizsgálati pontok feltüntetésével a 8. (Z/1.) sz. mellékletben lévő térképen ábrázoltuk. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 54/ május

57 A tevékenység zajhatásainak vizsgálatánál nappali és éjjeli időszakra egyaránt értékeltük az újonnan létesítendő zajforrások várható hatásait. Vizsgálati pontként a zajmérés során alkalmazott elnevezéseket alkalmaztuk ugyanazokon a pontokon: M1-M18. A 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontjával összhangban a M1.-M18. vizsgálati pontnál, mint zajtól védendő épületnél a zajkibocsátási határérték nappal és éjjel: LKH = 50 / 40 db(a) mivel a jelenleg hatályos a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. sz. mellékletének 2. pontja szerint falusias és kertvárosias lakóterületre vonatkozóan az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintje: Lakóház (M1.-M18. vizsgálati pont) nappal (06-22 h-ig) / éjjel (22-06 h-ig): LTH = 50 / 40 db(a) A helyszíni bejárás alapján megállapítható volt, hogy a tervezett beruházás közelében nincs több ipari létesítmény, amelyek zajkibocsátása befolyásolhatná a háttérterhelést a vizsgált lakóépületeknél. A 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének 1. pontja szerint a zajkibocsátási határértékét az alábbi képlet segítéségével kell megállapítani: LKH = LTH - KN = 50 / 40 db(a) KN : környezeti zajforrások száma miatti korrekció, KN = 0 db(a), mivel a vizsgálati terület és környezetének zajviszonyait a közeli közlekedési utak alakítják csupán. A vizsgálati (mérési) pontokat minden esetben a védendő épületek előtt 2 m-rel vettük fel. Mi csupán kiegészítő zajszámításokat végeztünk a meglévő üzem zajcsökkentett állapotához képest várható IV/a. ütemhez tartozó zajhatások mértékének megállapítása érdekében. Azt vizsgáltuk meg, hogy a IV/a. ütemű bővítéshez tartozó újonnan tervezett üzemi zajforrások mennyiben változtatják meg a meglévő üzem zajcsökkentett állapotában kialakuló zajszinteket a környezetben, illetve a legközelebbi védendő épületeknél. A zajvédelmi számításoknál a későbbiekben a területi határértékek teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges számításokat a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet és MSZ 15036:2002 szabványok alapján végeztük, illetve zajtérkép készítéséhez az Imagináció Mérnökiroda saját fejlesztésű Noisemod szoftverét használtuk, amely ugyanezeket a számítási módszereket alkalmazza. Közlekedésből származó alapzaj Az építési fázishoz kapcsolódó szállítási forgalom zajhatásainak vizsgálatánál a nappali, a tevékenységhez kapcsolódónál a nappali és éjjeli működési időszakra egyaránt értékeltük a hatásokat, mivel a teljes napi forgalom az építési fázisban nappal, a működés során pedig nappal és éjjel bonyolódik le. A tervezési terület az M2-es autóút közvetlen közelében található. A szállítási forgalom szempontjából az alábbi útszakaszt vizsgáltuk meg: a Budapest-Vác közötti M2-es autóút telephely előtt elhaladó szakaszát a Budapest felé eső legközelebbi védendő lakóházára (V3. vizsgálati pont) vonatkozólag, valamint ugyanezen útszakasz Vác felé eső szakaszát a Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 55/ május

58 legközelebbi védendő lakóházra (V2. vizsgálati pont) vonatkozólag. A jelenlegi és a IV/a. ütemű bővítést követő várható forgalmakat a Szállítási útvonal közvetett hatásterülete alfejezetében részleteztük. A V2. és V3. vizsgálati pontnál a jelenleg hatályos 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 2. pontja szerint falusias és kertvárosias lakóterületre vonatkozóan az országos közúthálózatba tartozó az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utak és főutak közlekedési forgalmából származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A- hangnyomásszintje: nappal (06-22 h-ig) / éjjel (22-06 h-ig): LTH = 65 db(a) / 55 db(a) A V1. vizsgálati pontnál a jelenleg hatályos 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 2. pontja szerint falusias és kertvárosias lakóterületre vonatkozóan a mellékutak (kiszolgáló út, lakóút) közlekedési forgalmából származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje: nappal (06-22 h-ig) / éjjel (22-06 h-ig): LTH = 55 db(a) / 45 db(a) A közúti közlekedés által okozott zajterhelés alapvetően a járműforgalom nagyságától, összetételétől, azok haladási sebességétől és a környezet beépítettségétől függ. A tervezési területet érő, a közúti közlekedésből eredő terhelések nagysága, a zajkibocsátás mértéke számítással jól meghatározható, ezért közlekedési zajméréseket nem végeztünk. A közúti adatbankban viszonylag friss, 2017-es forgalomszámlálási adatok álltak rendelkezésünkre az M2-es autóútra vonatkozóan. A Fóti útra vonatkozóan nincsenek forgalomszámlálási adatok, ezért annak vizsgálatát az általunk becsült forgalmi adatokkal számoltuk, a Samsung gyár jelenlegi működéséhez kapcsolódó forgalmat is bekalkulálva. A mértékadó órai forgalom kiszámításához a szállítási forgalmat napi 16 órára átlagoltuk a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet előírásaival összhangban. M2-es autóút Budapest és Vác közötti szakasza a m határszelvénye közt A Budapest-Vác közötti M2-es autóút 2101-es útcsatlakozástól a es útcsatlakozásig tartó, m határszelvénye közti útszakasz (OKA csomópont: R130475E R130477A) évi amely a Samsung gyár jelenlegi működéséhez kapcsolódó járulékos forgalmat is tartalmazza forgalmi adatai amelyeket alapadatnak tekintettünk az alábbiak: 21. sz. táblázat: Az M2-es autóút telephely előtti szakaszának forgalmi adatai ÁNF (jmű) Jármű típusa nappal személygépkocsi kistehergépkocsi 3352 szóló autóbusz 130 csuklós autóbusz 0 közepesen nehéz tehergépkocsi 400 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 56/ május

59 Jármű típusa ÁNF (jmű) nappal nehéz tehergépkocsi 184 pótkocsis tehergépkocsi 133 nyerges tehergépkocsi 1343 speciális tehergépkocsi 0 motorkerékpár 95 kerékpár 0 lassú jármű sz. táblázat: Járműkategóriába sorolás Járműkategória ÁNF (jmű) I. Járműkategória II. Járműkategória 625 III. Járműkategória 1660 A forgalomszámlálási adat mért adat, pontossága ± 1,4 %. A nappali és éjszakai forgalom arányának számítása az M0 és az M3, M7 autópályák M0-n kívüli szakaszai kategóriában a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet alapján történt. 23. sz. táblázat: Az M2-es autóút m határszelvénye közti szakaszának a nappali és az éjszakai járműforgalom megoszlása Nappali (MOFnappal) Éjszakai (MOFéjszaka) Járműkategória [jmű/h] [jmű/h] nappali arány I. járműkategória ,91 II. járműkategória ,82 III. járműkategória ,77 Az út akusztikai középvonalától 7,5 m-re lévő referenciatávolságra végeztük el a számításainkat. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi lévő védendő épületekre vonatkozólag is (V2. és V3. vizsgálati pont), amelyek távolsága az autóúttól kb. 58 m a V2. pont esetén, a V3. pont esetén kb. 88 m. Az útszakasz lejtéséből adódó terhelési paramétert 0-nak vettük, mivel az út forgalmi adatai két haladási irányra együttesen vonatkoznak, ezért azt feltételeztük, hogy a lejtő és emelkedő hatása a zajkibocsátásra, az oda-vissza irányuló forgalom esetén kiegyenlíti egymást. A kopóréteg a meglévő útszakasz esetében a B akusztikai érdességi kategóriába sorolható. Az észlelési magasságot 1,5 m-nek vettük, az út látószögét 180 -nak. Az út melletti esetleges növényzet zajcsökkentő hatását nem vettük figyelembe. Jellemző sebességként a lakott területen kívül 110 km/h-t vettünk alapul az I. járműkategóriánál, illetve 70 km/h a II. és a III. járműkategóriánál. Táblázatban összesítettük a megadott útszakaszokra a számolás alapját képező mértékadó órai forgalmat a megadott járműkategóriában, a forgalom jellegét és a mértékadó sebességet az adott Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 57/ május

60 útszakaszon, illetve az ezekből az adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított alapállapoti egyenértékű A-hangnyomásszintet (LAeq (7,5m)). 24. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása nappali időszakban Útszakasz M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III LAeq(7,5 m) [db] 25. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása éjjeli időszakban Útszakasz M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza LAM V2 [db] LAM V3 [db] 78,3 64,6 61,1 LAeq(7,5 m) [db] LAM V2 [db] LAM V3 [db] 72,3 58,6 55,1 A Fóti útra vonatkozóan nincsenek forgalomszámlálási adatok, ezért annak vizsgálatát az általunk becsült forgalmi adatokkal számoltuk, a Samsung gyár jelenlegi működéséhez tartozó járulékos forgalmat is bekalkulálva. Becslésünket az adott szakaszon lévő ingatlanok jellege és száma alapján végeztük el. A Fóti út adott szakaszán mintegy 4 ingatlan található. A célszerű közlekedési útvonalak választását feltételezve azzal számoltunk, hogy a Fóti úton és a Zrínyi Miklós utcában lakók közül mintegy 10 ingatlan lakói használják ezt az utat személygépkocsival. Minden telekre 1 db. személygépkocsival számoltunk naponta kétszeri elhaladással + ezen érték 20 %-ával. A II. és III. járműkategória esetén is számoltunk gépjármű közlekedéssel, mivel az útról mezőgazdasági és erdőterületek közelíthetők meg. Mindkét járműkategóriában 1-1 gépjárművel számoltunk naponta kétszeri elhaladással. A Fóti útnak a Samsung gyár jelenlegi működési forgalmával növelt (forgalmi adatok a beruházótól származnak), általunk becsült forgalmát tekintettük alapadatnak, mely az alábbi: 26. sz. táblázat: Járműkategóriába sorolás Járműkategória ÁNF (jmű) I. Járműkategória 24 + [(Samsung) 6 nappal nappal éjjel] = 2051 II. Járműkategória 2+ [(Samsung) 4 nappal + 28 nappal + 12 éjjel] = 46 III. Járműkategória 2+ (Samsung) 160 nappal = 162 Ez a forgalmi adat becsült adat. A nappali és éjszakai forgalom arányának számítása a kis éjszakai forgalmú utak kategóriában a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet alapján történt A Samsung gyár járulékos forgalmát nappali és éjjeli időszakra is véve figyelembe. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 58/ május

61 27. sz. táblázat: A Fóti út telephely és es bekötőút közti szakaszának a nappali és az éjszakai járműforgalom megoszlása Járműkategória Nappali (MOFnappal) Éjszakai (MOFéjszaka) nappali arány [jmű/h] [jmű/h] I. járműkategória ,94 II. járműkategória 2 2 0,94 III. járműkategória ,93 Az út akusztikai középvonalától 7,5 m-re lévő referenciatávolságra végeztük el a számításainkat. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi védendő épületre vonatkozólag is (V1. vizsgálati pont), amely távolsága az úttól kb. 13 m. Az útszakasz lejtéséből adódó terhelési paramétert 0-nak vettük, mivel az út forgalmi adatai két haladási irányra együttesen vonatkoznak, ezért azt feltételeztük, hogy a lejtő és emelkedő hatása a zajkibocsátásra, az oda-vissza irányuló forgalom esetén kiegyenlíti egymást. A kopóréteg a meglévő útszakasz esetében a B akusztikai érdességi kategóriába sorolható. Az észlelési magasságot 1,5 m-nek vettük, az út látószögét 180 -nak. Az út melletti esetleges növényzet zajcsökkentő hatását nem vettük figyelembe. Jellemző sebességként a lakott területen belül megengedett 50 km/h-t vettük alapul mindhárom járműkategóriánál. Táblázatban összesítettük a megadott útszakaszra a számolás alapját képező mértékadó órai forgalmat a megadott járműkategóriában, a forgalom jellegét és a mértékadó sebességet az adott útszakaszon, illetve az ezekből az adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított alapállapoti egyenértékű A-hangnyomásszintet (LAeq (7,5m)). 28. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása nappali időszakban Útszakasz Fóti út telephely és es bekötőút közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása éjjeli időszakban Útszakasz Fóti út telephely és es bekötőút közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló Járműkategória MOFéjjel [jmű.] Mértékadó sebesség [km/ó] I II III LAeq(7,5 m) [db] LAM V1 [db] 62,9 59,4 LAeq(7,5 m) [db] LAM V1 [db] 58,6 55,0 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 59/ május

62 30. sz. táblázat: Az alapállapoti egyenértékű A-hangnyomásszint értéke a vizsgálati pontoknál, és eltérés a határértéktől Vizsgálati pont LAM határérték nappal / éjjel [db] LAM védendő nappal / éjjel [db] Eltérés a határértéktől nappal / éjjel [db] V1 55,0 / 45,0 59,4 / 55,0 +4,4 / +10,0 V2 65,0 / 55,0 64,6 / 58,6-0,4 / +3,6 V3 65,0 / 55,0 61,1 / 55,1-3,9 / +0,1 A számított adatok alapján megállapítható, hogy a jelenlegi forgalmi zajterhelés a Fóti úton jelentősen meghaladja a határértéket, különösen éjjel. A M2-es autóúton a jelenlegi állapotra vonatkozóan csak a V2 vizsgálati pontnál adódott jelentősebb határérték-túllépés éjjeli időszakra Telepítés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése A létesítmény kialakításához szükséges földmunka és betonozás, az épületek és a burkolt felületek építése, valamint szerelvényezés idején a telekhatárokkal szomszédos, illetve azokhoz legközelebbi területeken időszakosan az építési- és szállítási műveletekből származó zajterheléssel számolhatunk. Várhatóan a cölöpök elhelyezése idején várható építési zaj lesz a legnagyobb. A tervezett telephelyen lévő épületek, utak, közművek létesítési fázisa várhatóan 1 hónapnál hosszabb, de 1 évnél kevesebb időt vesz igénybe. A munkagépek zajkibocsátását (hangteljesítményszintet) az egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről szóló 29/2001. (XII. 23.) KöM GM együttes rendelet 1. számú mellékletében feltüntetett megengedett maximumok és zajmérési tapasztalatok alapján vettük figyelembe. Az építőipari kivitelezéstől származó zajkibocsátás szempontjából a munkavégzés helyét a tervezett épületek és létesítmény-részek alaprajzi elrendezése és elhelyezése, valamint az építési telek oldalhatárainak figyelembe vételével határoztuk meg. Az építési munkálatok kizárólag nappali időszakban fognak folyni. A jelenleg hatályos 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. sz. mellékletének 4. pontja szerint a falusias és kertvárosias lakóterületre vonatkozóan a legközelebbi védendő épületeknél (M1.-M18. vizsgálati pont) az építőipari tevékenységtől (1 évnél rövidebb ideig) származó zaj legnagyobb megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje: nappal (06-22 h-ig) : LTH = 60 db(a) LKH = LTH - KN = 60 db(a) KN: környezeti zajforrások száma miatti korrekció, KN = 0 db(a) A legzajosabb tevékenységek a cölöpverőgép működéséből, valamint az ezzel egyidejűleg végzett földmunkákból, tereprendezésből származnak. ekkor az építési területen várhatóan maximum 3 db munkagép (1 db markoló, 1 db homlokrakodó és 1 db cölöpverő gép üzemel majd egyidejűleg, míg a szállítást végző tehergépjárművek kb. 20 percet időznek járó motorral a területen. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 60/ május

63 A tervezési terület építési fázisában a murva és alapozó anyag beszállítása idején várható a legnagyobb forgalom, amely 50 munkanapra számítva napi 15 db III. kategóriájú gépjármű fordulót 10 m 3 kapacitású teherautók esetén és 5 db I. kategóriájú gépjárművet az építkezésen részt vevő dolgozók munkába járása miatt. Az építéshez szükséges teljes napi forgalom ezek alapján max. 20 gépjármű forduló, amelyet a 16 órás megítélési időszakban egyenletesen eloszlónak feltételeztük, így ez felfelé kerekítve óránként kb. 2 db III. kategóriájú és 1 db I. kategóriájú gépjármű elhaladást jelent a környező utakon. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeinek teljesülését ellenőrző számításoknál a megítélési idő, nappal (6:00-22:00) a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, ezért a számításaink során ezzel számoltunk. A biztonság irányába eltérve a valóságtól minden gépjárművet tehergépjárműnek vettünk. A tehergépjárművek hangteljesítményszintjét műszeres zajmérési tapasztalatok alapján LW = 91,3 db(a)-nek vettük, a munkagépek hangteljesítményszintje a szakirodalmi adatok, és a zajmérési tapasztalatok alapján LW = 104 db(a), a cölöpverőé LW = 105 db(a). Ezután figyelembe vettük a járművek által járó motorral eltöltött időt a területen, ami 20 percnek vehető, és a megítélési idő, azaz a 8 óra alatt a területen megforduló gépjárművek száma 20 jármű. A 6 db munkagépet a megítélési idő alatt folyamatosan üzemelőnek tekintettük, amely biztosan felülbecsüli a valós állapotokat. Ennek alapján az összegzett hangteljesítményszint a következő összefüggéssel számítható: LL wwössssss = 10 llll tt 1 QQ ,1 LL ww1+tt 2 QQ ,1 LL ww2+tt 3 QQ ,1 LL ww3 = llll ,1 91, , , ahol: LW1 : egy tehergépjármű hangteljesítményszintje, db(a) LW2 : egy munkagép hangteljesítményszintje, db(a) LW3 : egy cölöpverőgép hangteljesítményszintje, db(a) Q1 : tehergépjármű-forgalom a megítélési idő alatt, db Q2 : működő munkagépek száma a megítélési idő alatt, db Q3 : működő cölöpverő gép száma a megítélési idő alatt, db t1 : egy tehergépjármű működési ideje, perc t2 : egy munkagép működési ideje, perc : egy cölöpverő gép működési ideje, perc t3 A számított összegzett hangteljesítményszint: Lwössz = 109,2 db(a). Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 61/ május

64 Az alábbi összefüggés alapján a számított összegzett hangteljesítményszint és a zajterhelési határérték segítségével kiszámítható, hogy milyen távolságban teljesülnek a zajvédelmi követelmények: LAM = LW_össz + 10 lg (D) 20 lg (r) 11 + KR = 60 db(a) ahol: LW_össz : a zajforrrások által lesugárzott hangteljesítményszint, db(a) D : irányítási tényező, féltérbe történő sugárzás esetén D = 2 r KR : a távolság, m : esetleges homlokzati hangvisszaverődés miatti korrekció, KR = 3 db(a) LAM = 109, lg (r) = 60 db(a) A számítások szerint max. r = 162 m távolságon túl lévő zajtól védendő épületeknél már teljesül az építési zajra vonatkozó követelmény. Építés során a legtöbb zaj a tervezett épület helyén és attól NY-ra várható, ahol a betontörő gép lesz elhelyezve a védendő épületek irányában jelentősen le van árnyékolva a főépület által. A munkagépek tervezett helyétől a legközelebbi védendő épület (M4 vizsgálati pont) kb. 480 m- re helyezkedik el, így ott is biztosan határérték alatt marad az egyébként jelentősen felülbecsült időtartamú, és csökkentő tényezőktől mentes számított zajszint. A bővítésre kerülő telephelytől KÉK-re elhelyezkedő legközelebbi védendő épületnél (M4. vizsgálati pont) lesz a legmagasabb az építkezés zaja, a várható zajszint nagysága: LAM = 50,6 db, amely úgy is bőven határértéken belül marad, hogy a biztonság irányába térve el a valóságtól úgy vettük, hogy a fenti számítás a teljes építési időtartamra vonatkozik, azonban az ilyen jellegű zajkibocsátással rendelkező bontás és építés csak a teljes építési munkálatok kb %-át teszi ki. A számításnál a meglévő épületek zajárnyékoló hatásával, a levegő és talaj hangelnyelésével sem számoltunk, ezért biztonsággal kijelenthető, hogy az építési munkák zaja a számítottnál is jelentősebb mértékben határérték alatt marad a közeli és távoli lakóházaknál egyaránt. Szállítási zajhatások Az építési fázisban a beszállított anyagok a Fóti úton, a Fóti utat az M2-es autóúttal összekötő úton és az M2-es autóúton érkeznek, az M2-es úton várhatóan É-i és D-i irányból egyaránt. Mivel azonban a telephelytől É-ra és D-re eső szakasznak azonosak a forgalmi adatai, ezért a biztonság irányába eltérve a valóságtól úgy vettük, mintha minden zajhatás É-i irányú forgalomból eredne az M2-es útnál. Az építési fázis járulékos forgalma óránként plusz 2 db tehergépkocsi és 1 db személygépkocsi elhaladás a fentebb részletezettek szerint. M2-es autóút Budapest és Vác közötti szakasza a m határszelvénye közt Ezt a forgalmat hozzászámolva az M2-es autóút érintett szakaszának jelenlegi forgalmi adataihoz, az alábbi forgalom adódik: Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 62/ május

65 31. sz. táblázat: Az M2-es számú autóút m határszelvénye közti szakaszára a nappali mértékadó órai forgalom az építési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) I. Járműkategória II. Járműkategória 32 III. Járműkategória 80+2 Táblázatban összesítettük a mértékadó sebességet az adott útszakaszon, illetve a fenti forgalmi adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított kiindulási egyenértékű A- hangnyomásszintet (LAeq (7,5)) a 7,5 m-es referenciatávolságban. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi Göd településen lévő legközelebbi védendő lakóépületre vonatkozólag is (V2. vizsgálati pont), amelynek az út középvonalától vett távolsága kb. 58 m. 32. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása Útszakasz M2-es autóút m határszelvénye közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló Járműkategória MOFnappal [jmű.] Mértékadó sebesség [km/ó] I II III LAeq(7,5m) [db] LAM (V2) védendőnél [db] 78,3 64,6 Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza Az építkezés alatti járulékos forgalmat hozzászámolva a Fóti út vizsgált szakaszának jelenlegi forgalmi adataihoz, az alábbi forgalom adódik: 33. sz. táblázat: A Fóti út telephely és es számú bekötőút közti szakaszára a nappali mértékadó órai forgalom az építési fázisban Járműkategória Nappali MOF (jmű) I. Járműkategória II. Járműkategória 2 III. Járműkategória 10+2 Táblázatban összesítettük a mértékadó sebességet az adott útszakaszon, illetve a fenti forgalmi adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított kiindulási egyenértékű A- hangnyomásszintet (LAeq (7,5)) a 7,5 m-es referenciatávolságban. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi Fóti úton lévő legközelebbi védendő lakóépületre vonatkozólag is (V1. vizsgálati pont), amelynek az út középvonalától vett távolsága kb. 13 m. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 63/ május

66 34. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása Útszakasz Fóti út telephely és es bekötőút közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló Járműkategória MOFnappal [jmű.] Mértékadó sebesség [km/ó] I II III LAeq(7,5m) [db] LAM (V1) védendőnél [db] 63,3 59,7 A számított adatok alapján megállapítható, hogy az építési fázishoz kapcsolódó forgalom az M2-es autóút esetén 0,02 db(a), a Fóti út esetén 0,3 db(a) (ideiglenes) forgalmi zaj növekményt okoz az alapállapothoz képest a V2., illetve a V1. vizsgálati pontban. A V2. vizsgálati pontnál a járulékos forgalom a határértékhez való alapállapoti zajviszonyokat lényegében nem változtatja meg. A Fóti úton lévő V1. vizsgálati ponton pedig az alapállapotban meglévő viszonylag jelentős határérték-túllépést emberi füllel észlelhetetlen módon változtatja meg csupán, így az sem jelentős. A fentiekből kiindulva a telepítési fázishoz tartozó közvetlen és közvetett zajvédelmi hatások összességében SEMLEGES-nek vehetők, ami főleg annak köszönhető, hogy a közvetett zajvédelmi hatások a vizsgált utak alapállapotában a határértékeket már eleve meghaladják Működés hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése Az üzem várható zajforrásai A zajvédelmi fejezet Jelenlegi állapot bemutatása című részében leírtuk, hogy a Samsung SDI Magyarország Zrt. megbízásából a KG-FILTER Környezetvédelmi Mérnökiroda Kft. (2092 Budakeszi, Nagy Sándor utca 2/A.) az elmúlt években zajméréseket és zajvizsgálatokat végzett. Jelenleg ennek következtében zajcsökkentési intézkedéseket végeznek az üzemelési fázisra vonatkozóan, hogy az éjjeli határértékek teljesülhessenek. Ha ezek teljesülnek, akkor biztosan teljesülnek a nappaliak is. A tervezett beruházást követő üzemállapotra a Jelenlegi állapot bemutatása című részben leírtaknak megfelelően azt vizsgáltuk meg, hogy éjjeli időszakban mennyiben változtatják meg a vizsgálati pontokon a zajszinteket a IV/a. ütemű bővítéshez tartozó tervezett zajforrások zajkibocsátásai a feltételezett zajcsökkentett (39 db(a) a vizsgálati pontoknál) állapotot. A nappali időszakra vonatkozóan a zajcsökkentés után a vizsgálati pontokon várható zajszintekre egyelőre nem áll rendelkezésre mérési eredmény, ezért itt csak azt vizsgáltuk meg, hogy a vizsgálati pontoknál mekkora zajszinttel járulnak hozzá a bővítmény nappali zajkibocsátó forrásai azokhoz a zajszintekhez, amit a meglévő üzem okoz majd. A biztonság irányába eltérve a valóságtól nappali időszakban is 39 db-es zajszinteket tételeztünk fel a vizsgálati pontokon a meglévő üzem zajforrásaitól. A IV/a. ütemű bővítéshez tartozóan új zajforrásként a kültéri rakodások fognak jelentkezni, amelyeket targoncákkal végeznek az új csarnok kapui előtti betonrámpákon. Ezenkívül a tervezett összeszerelő csarnok tetőjén, valamint homlokzatán elhelyezésre kerülő Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 64/ május

67 légkezelőgépeknek, hűtőgépeknek lesz jelentősebb zaja. A légkezelő- és hűtőgépek éjjel-nappal folyamatosan működhetnek, a rakodások viszont kizárólag nappali időszakban zajlanak, ezért a nappali zajkibocsátás jelentősebb lesz az éjszakainál. A bővítmény nappali és éjjeli üzemállapotának eltérése miatt nappali és éjjeli időszakra is végeztünk zajvédelmi számításokat a bővítmény zajkibocsátó forrásai által okozott zajszintek meghatározása érdekében. A raktáron belüli és az összeszerelőben lévő beltéri zajok kültéren elhanyagolható mértékben jelentkeznek az alábbiakban felsorolt kültéri zajforrások zajához képest, ezért azokkal nem számoltunk. Az üzem meglévő kültéri zajforrásait a Jelenlegi állapot bemutatása című részben hivatkozott zajmérési és zajvizsgálati jegyzőkönyvek tartalmazzák, illetve ezek azóta részben változás alatt állnak, ezért ezek felsorolásától eltekintettünk. Az alábbi táblázatban így kizárólag a 4. ütemű bővítés során tervezett új zajforrásokat foglaltuk össze, és csak ezek zajvédelmi hatásainak kimutatására végeztünk számításokat nappali és éjjeli időszakra vonatkozóan. A rakodási zajt, valamint a légkezelő- és hűtőgépek zaját zajmérési tapasztalataink és szakirodalmi adatok alapján becsültük meg valószínűleg felülbecsülve a valóságot. 35. sz. táblázat: Tervezett üzemi kültéri pontszerű zajforrások KÜLTÉRI PONTSZERŰ ZAJFORRÁSOK Zajforrás Jele Zajforrás helye X koordináta [m] Y koordináta [m] Kibocsátási magasság [m] Hangteljesítményszint [db(a)] Rakodás Z1 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z2 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z3 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z4 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z5 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z6 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z7 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Rakodás Z8 raktárcsarnok rakodórámpáján ,0 90 Levegő beszívás Z9 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z10 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z11 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z12 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z13 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z14 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z15 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z16 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z17 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z18 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z19 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Levegő beszívás Z20 raktárcsarnok tetőjén ,8 83 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 65/ május

68 Zajforrás Jele KÜLTÉRI PONTSZERŰ ZAJFORRÁSOK Zajforrás helye X koordináta [m] Y koordináta [m] Kibocsátási magasság [m] Hangteljesítményszint [db(a)] Hűtőgép Z21 raktárcsarnok tetőjén ,0 88 Hűtőgép Z22 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z23 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z24 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z25 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z26 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z27 raktárcsarnok homlokzatán ,0 88 Hűtőgép Z28 raktárcsarnok tetőjén ,0 88 Hűtőgép Z29 raktárcsarnok tetőjén ,0 88 Hűtőgép Z30 raktárcsarnok tetőjén ,0 88 Hűtőgép Z31 raktárcsarnok tetőjén ,0 88 A zajterhelési határértékek teljesülésének ellenőrzése Amíg a meglévő üzem területén lévő zajforrások által okozott zajszintek nem csökkennek éjjel is a határértékek alá, illetve a legzajosabb zajforrások helye, zajkibocsátásuk mértéke és a zajcsökkentési intézkedések hatása nem ismert, addig a teljes, bővítésre kerülő telephely összes zajforrása által keltett zajviszonyokra nem lehetséges olyan egységes számításokat végezni, amely a zajcsökkentés hatását is figyelembe veszi. Ezért számításainkban azt vizsgáltuk meg, hogy a bővítéshez tartozó újonnan tervezett zajforrások által keltett zajszintek a vizsgálati pontoknál az éjjeli időszakra vonatkozóan a zajcsökkentett (kb. 39 db-es) állapotnak megfelelő zajszinteket milyen mértékben változtatják majd meg, és hogy ez a meglévő nem ismert éjjeli hatásterületre milyen hatással lehet. Mivel a zajcsökkentés a nappal kialakuló zajszintekre is befolyással van ezért a nappali időszakra is azt vizsgáltuk meg, hogy a 39 db-es zajszintet a vizsgálati pontoknál milyen mértékben változtatná meg a 4. ütemű bővítéshez tartozó zajforrások zajszintje. A zajcsökkentés hatására kialakuló zajszintek természetesen eltérnek majd egymástól, illetve eltérhetnek a feltételezett 39,0 db-től. Feltételezhetően a vizsgálati pontok egy részénél alacsonyabb zajszintek fognak adódni, de ez jelenleg nem tudható pontosan. A 39 db-es zajszinttel való összevetést azért alkalmaztuk mégis, mert annak kimutatására, hogy a célul kitűzött zajcsökkentés befejeződése, valamint a bővítés után kialakulhat-e ismét határértéktúllépés az üzemelés állapotában, ez bizonyult számunkra a legalkalmasabbnak és a leginkább célravezetőnek. A számítások eredményeként megkaptuk a 4. ütemű bővítés során újonnan tervezett zajforrások által a vizsgálati pontoknál várható járulékos zajszinteket. Majd ezeket összevetettük a vizsgálati pontoknál a meglévő üzem zajforrásai által keltett, zajcsökkentés utáni, legfeljebb 39 db-esre becsült zajszintekkel. Ennek során minden vizsgálati ponton logaritmikusan Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 66/ május

69 összegeztük a vizsgálati pontokra adódott járulékos zajszinteket a meglévő üzem által okozott 39 db-es zajszintekkel. A bővítéssel járó új zajforrások zajkibocsátásához tartozó területi határértékek teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges kiegészítő zajvédelmi számításokat az MSZ 15036:2002 szabványok alapján végeztük az Imagináció Mérnökiroda Kft. saját fejlesztésű NOISEMOD szoftverének segítségével. A modellező rendszer a zajkibocsátó területeket 1m 1m nagyságú pontforrásokra bontotta szét és a terjedésszámítási részeredmények logaritmikus összegzésével számította a receptorháló sarokpontjain és a vizsgálati pontoknál jelentkező zajterhelés. Az épületek homlokzatait 1 db hangelnyelési tényezőjű hangvisszaverő felületként, illetve hangárnyékoló akadályként vette figyelembe a szoftver. A számításokat egy m-es receptorháló 2 m-es celláinak sarokpontjaira számítottuk ki azon kívül, hogy a védendő épületekre megtörténtek a pontos számítások. A receptorháló alapján a terület és környezetének zajterhelése vizuálisan könnyen ábrázolható. Mivel a vizsgálati (mérési) pontok távolsága a zajkeltő berendezésektől nagyobb, mint a sugárzó felületegységek egyenértékű átmérőjének másfélszerese, ezért azok pontszerű forrásként kezelhetők, így a létrehozott zajszint az alábbi összefüggéssel számítható: ahol: Lw KΩ Kd KL Km KZ KR LAM = Lw + KΩ Kd KL Km KZ + KR : a zajforrások összegzett A-hangnyomásszintje : a sugárzási térszög miatti korrekció, hangvisszaverő felületek hatása : a távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció : a levegő elnyelő hatását kifejező korrekció : a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció : a zajárnyékoló hatást kifejező korrekció : a védendő homlokzat hangvisszaverő hatása, +3 db A terhelési ponton fellépő hangnyomásszint kialakulását befolyásoló korrekciók számítása: KΩ (a sugárzási térszög miatti korrekció) számítását a szoftver a tükörforrások elve alapján végezte a visszaverő felületek pontos geometriájának figyelembe vételével. Az üzem környezetében többnyire kevésbé tömörödött, mezőgazdasági területek találhatóak, amelyeket legalább 1 db hangelnyelőnek feltételezhetőek, így visszaverődéssel innen is számoltunk. Kd (távolság miatt fellépő csillapodás hatását kifejező korrekció) számítása a következő összefüggés alapján történt: K d s = 20lg s t ahol: s0 : a vonatkoztatási távolság (1 m) st : a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága A KL (levegő elnyelő hatását kifejező korrekció) az MSZ 15036:2002 sz. szabvány 3. táblázata alapján, a táblázatban lévő 500 Hz frekvenciához tartozó hőmérséklet (10 C) és relatív Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 67/ május

70 légnedvesség (70 hr %) értékek függvényében 1,93 db/km. A tényleges értéke a távolság arányában adódik. Km (a talaj és a meteorológiai viszonyok csillapító hatását kifejező korrekció) számítása a következő összefüggés alapján történt: 2 hm 300 K m = 4,8-17+ > 0 s t s t ahol: st hm : a vizsgálati pont és a zajforrások távolsága : a terjedési út közepes föld feletti magassága KZ számítása a következő összefüggés alapján történt: 20 1 z KW K Z = 10lg 3+ db 1 ( 340 / 500) e d KW = x p SW ahol KW : beiktatási veszteség 500 Hz-en [db] z : hangútkülönbség, z = da + dq + e st [m] da dq e st : úthossz az akadály tetejétől az észlelési pontig : úthossz a forrástól az akadály tetejéig : az akadály vastagsága [m], : a forrás és az észlelő közötti távolság légvonalban [m] SW : 2000 [m], ha z > 0 A d Q s ( 2 z) t d A számítások alapján a közeli védendő vizsgálati pontokon várható nappali zajszintek nagyságát a zajcsökkentést követően feltételezett éjjeli 39 db-es zajszintek és az új, tervezett zajforrásoktól származó nappali zajszintek logaritmikus összegzésével kaptuk meg. Ezzel a biztonság irányába tértünk el a valóságtól, mivel a nappali zajszintek valószínűleg magasabbak az éjjelieknél, és ha még így is az az eredmény jön ki, hogy a IV/a. ütemű bővítés zajforrásainak nappali zajkibocsátása még a zajcsökkentés után várható éjjeli 39 db-es zajszinteket sem növelik meg jelentősen, akkor biztos, hogy a napppaliakat még kevésbé növelnék meg. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 68/ május

71 36. sz. táblázat: Vizsgálati (mérési) pontok zajcsökkentés után becsült és a bővítés üzemi zajforrásai által keltett számított zajterhelés adatai, valamint ezek összegzése nappali időszakra Vizsgálati pont Határérték nappal [db)(a)] Várható eredő zajterhelés LAM a zajcsökkentést követően a meglévő üzem zajforrásaitól, éjjel [db)(a)] Várható eredő zajterhelés LAM csak a bővítésnél tervezett zajforrásoktól, nappal [db)(a)] Eredő zajterhelés LAM a bővítésre kerülő telephely összes zajforrása által keltett nappali zajterhelés és a zajcsökkentés után várható éjjeli zajszintek összegzéseként, nappal [db)(a)] M ,0 20,1 39,1 ~ 39 M ,0 20,3 39,1 ~ 39 M ,0 21,3 39,1 ~ 39 M ,0 20,7 39,1 ~ 39 M ,0 19,7 39,1 ~ 39 M ,0 21,1 39,1 ~ 39 M ,0 21,4 39,1 ~ 39 M ,0 23,6 39,1 ~ 39 M ,0 24,1 39,1 ~ 39 M ,0 24,2 39,1 ~ 39 M ,0 22,9 39,1 ~ 39 M ,0 24,4 39,2 ~ 39 M ,0 24,5 39,2 ~ 39 M ,0 22,7 39,1 ~ 39 M ,0 23,9 39,1 ~ 39 M ,0 23,3 39,1 ~ 39 M ,0 23,0 39,1 ~ 39 M ,0 23,7 39,1 ~ 39 A számítások alapján a közeli védendő vizsgálati pontokon az éjjel várható zajszintek nagyságát a zajcsökkentést követően feltételezett 39 db-es zajszintek és az új, tervezett zajforrásoktól származó zajszintek logaritmikus összegzésével kaptuk meg, az alábbi táblázat adatai szerint. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 69/ május

72 37. sz. táblázat: Vizsgálati (mérési) pontok zajcsökkentés után becsült és a bővítés üzemi zajforrásai által keltett számított zajterhelés adatai, valamint ezek összegzése éjjeli időszakra Vizsgálati pont Határérték éjjel [db)(a)] Várható eredő zajterhelés LAM a zajcsökkentést követően a meglévő üzem zajforrásaitól, éjjel [db)(a)] Várható eredő Eredő zajterhelés LAM zajterhelés LAM a bővítésre kerülő telephely csak a bővítésnél összes zajforrása által keltett tervezett zajterhelés összegzéseként zajforrásoktól, éjjel a zajcsökkentés után, éjjel [db)(a)] [db)(a)] M ,0 19,7 39,1 ~ 39 M ,0 20,0 39,1 ~ 39 M ,0 21,0 39,1 ~ 39 M ,0 20,5 39,1 ~ 39 M ,0 19,2 39,1 ~ 39 M ,0 20,0 39,1 ~ 39 M ,0 20,1 39,1 ~ 39 M ,0 20,3 39,1 ~ 39 M ,0 19,8 39,1 ~ 39 M ,0 20,6 39,1 ~ 39 M ,0 19,6 39,1 ~ 39 M ,0 21,6 39,1 ~ 39 M ,0 21,8 39,1 ~ 39 M ,0 20,5 39,1 ~ 39 M ,0 21,2 39,1 ~ 39 M ,0 19,4 39,1 ~ 39 M ,0 19,8 39,1 ~ 39 M ,0 17,2 39,0 ~ 39 Megállapítható, hogy a IV/a. ütemű bővítés zajforrásai által keltett nappali zajszintek a vizsgálati pontokon még az éjjeli zajszinteket is csupán 0,1-0,2 db-lel növelnék meg, így a nappali zajszinteket még kisebb mértékben. Ez azt jelenti, hogy a IV/a. ütemhez tartozó zajforrások emberi füllel észlelhetetlen módon járulnak csak hozzá a teljes telephely összes zajforrásának nappali zajszintjeinek növekedéséhez a zajcsökkentés után a vizsgálati pontokon. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 70/ május

73 Ugyanakkor ÉNY-NY-DNY-D-DK-i irányban a nem védendő területeken jelentősebben megemelik a telephely okozta zajszinteket, de mindez egészségügyi kockázatot ott sem jelent. Megállapítható az is, hogy a tervezett új zajforrások zajkibocsátása az éjjeli zajszinteket is csupán 0,0-0,1 db-lel növelik meg a zajcsökkentés után a vizsgálati pontokon, amely emberi füllel észlelhetetlen különbség csupán, és egészségügyi kockázatot nem jelent. Ugyanakkor D- DK-i irányban a nem védendő területeken jelentősebben megemelik a telephely okozta zajszinteket, de mindez egészségügyi kockázatot ott sem jelent. Kijelenthető, hogy a célul kitűzött zajcsökkentés befejeződése után a teljes üzem által okozott nappali és éjjeli zajszintek az előírásokat teljesítik a legközelebbi lakóházaknál a beruházást követően is, így határérték-túllépés lehetősége biztonsággal kizárható. A IV/a. ütemű bővítés és a zajcsökkentés befejezése utáni teljes telephelyre vonatkozó környezeti zajmérés során lesz megállapítható, hogy az üzem zaja nappal és éjjeli észlelhető lesz-e Göd település közeli lakott épületeinél. A kizárólag a tervezett zajforrások által keltett nappali zajszinteket a 10. (Z/3.) sz. mellékletben, az éjjelieket a 11. (Z/4.) sz. mellékletben lévő térképen ábrázoltuk. A tervezett zajforrások működése által várható zajszintek ábrázolásából és a fenti táblázatokból nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a teljes telephely zajvédelmi hatásterülete az M1-M18 vizsgálati pontok irányában a bővítést követően lényegében nem fog megváltozni, legalábbis térképen ábrázolható mértékben, sem nappal, sem éjjeli időszakban a zajcsökkentett állapothoz képest. A fentiek alapján a teljes telephely üzemelési fázisában jelentkező közvetlen zajhatások a lakott területek vonatkozásában SEMLEGES-nek vagy ELVISELHETŐ-nek minősíthetőek, ugyanakkor a IV/a. ütemű bővítés zajhatásai a védendő területeknél SEMLEGES-nek, bizonyos nem védendő területeken ELVISELHETŐ-nek minősíthetőek. Hatásterület a zaj és rezgés vonatkozásában A bővítésre kerülő telephely teljes területére vonatkozóan az üzemelési fázisban zajvédelmi hatásterületet addig nem lehetséges számítani és térképen ábrázolni, amíg a célul kitűzött zajcsökkentés le nem zárult és a tervezett bővítés együttes hatása méréssel ellenőrizve nem lett. Jelenleg csak a IV/a. ütemű bővítés során tervezett új zajforrások által keltett zajszintek hatásterülete ábrázolható. Ezt a részleges hatásterületet tájékoztatásképpen nappali időszakra vonatkozóan, a 10. (Z/3.) sz. mellékletben, az éjjeli időszakra vonatkozóan a 11. (Z/4.) sz. mellékletben ábrázoltuk. A tervezett létesítmény közvetlen hatásterülete a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 6. a) pontja értelmében határozható meg. Ennek értelmében ott húzható meg a hatásterület határa, ahol a megítélési A-hangnyomásszint 10 db-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés legalább 10 db-lel alacsonyabb, mint a határérték. Esetünkben a háttérterhelés pontos mértéke nem ismert, ezért a legkedvezőtlenebb állapotra számoltunk. Amennyiben a háttérterhelés mértéke ennél kisebb, akkor az itt számított hatástávolság értéke nem változik; amennyiben nagyobb, akkor pedig a hatástávolság csökken. Ennek értelmében a biztonság irányában tértünk el a valós állapottól. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 71/ május

74 A forrásoktól a belterületi lakótelkek irányában azt a távolságot kerestük, ahol a zajforrásból származó zajterhelés falusias és kertvárosias lakóterületeken nappalra vonatkozóan: = 40 db(a); éjjelre vonatkozóan: = 30 db(a); a nem lakott egyéb területek irányában a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 6. d) pontja értelmében zajtól nem védendő környezetben gazdasági területek kivételével egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, amely nappalra (6:00-22:00): 45 db(a), éjjelre (22:00-06:00): 35 db(a). A modellszámítások alapján a telephely IV/a. ütemű bővítésének legnagyobb hatástávolsága nappal: r = 68 m a telekhatártól, éjjel: r = 273 m a telekhatártól. A bővítés zajforrásai által meghatározott nappali hatásterületet a 10. (Z/3.) sz. mellékletben, az éjjeli hatásterületet a 11. (Z/4.) sz. mellékletben ábrázoltuk. Az így meghatározott hatásterületek nem maradnak telekhatáron belül, és átnyúlnak a szomszédos területekre, de védendő területeket vagy épületeket nem érintenek. A IV/a. ütemű bővítéshez tartozó zajforrások által meghatározott hatásterület ábrázolásából, valamint a számításba vett zajforrások vizsgálati pontoknál várható zajszintjeinek alacsony mértékéből valószínűsíthető, hogy nappali és éjjeli időszakban a lakott területek irányában nem változik észlelhető mértékben a teljes telephely hatásterülete nappal és éjjel a zajcsökkentett állapothoz képest. Ez azt jelenti, hogy a zajcsökkentés és a bővítés befejezése után a telephely meglévő zajforrásai által keltett zajok fogják meghatározni arrafelé a hatásterület határát, nappal és éjjel egyaránt. Az is valószínűsíthető, hogy a teljes telephely nappali hatásterületének határát a bővítés területétől NY-DNY-D-DK-i irányban elsősorban a bővítéssel telepítendő zajforrások fogják meghatározni. Így a nappali hatásterület határa megközelítőleg ott fog húzódni ezekben az irányokban, ahol a bővítés hatásterülete a 10. (Z/3.) sz. mellékletben szereplő térképen ábrázolásra került. Az is valószínűsíthető, hogy a teljes telephely éjjeli zajvédelmi hatásterületét a bővítés zajforrásai által keltett zajok csupán D-DK-ies irányokban bővítik ki majd a zajcsökkentés után, és a teljes telephely éjjeli zajvédelmi hatásterületének a határa hozzávetőlegesen ott fog húzódni ezekben az irányokban, ahol jelenleg ábrázolásra került a bővítés zajforrásai által meghatározott éjjeli hatásterület határa a 11. (Z/4.) sz. mellékletben lévő térképen. A teljes telephely üzemelés időszakára vonatkozó közvetlen hatásterületének meghatározása a folyamatban lévő zajcsökkentések idején nem lehetséges oly módon, hogy a zajcsökkentések eredménye is figyelembe van már véve, ezért sem nappalra, sem éjjelre közvetlen zajvédelmi hatásterületet nem ábrázoltunk a teljes telephelyre vonatkozóan. Üzemi közvetlen zajvédelmi hatásterület meghatározása és ábrázolása majd a bővítés és a célra vezető zajcsökkentés utáni zajmérés eredményeként lehetséges. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 72/ május

75 A teljes telephely zajvédelmi hatásterületeivel érintett zajtól védendő lakóingatlanok egy a bővítést és a zajcsökkentést követő zajmérés által megállapított a teljes telephely összes zajforrása által meghatározott nappali és éjjeli hatásterületeinek ábrázolása után lesz megállapítható. Használatbavételkor, illetve a zajcsökkentést követően a műszeres zajmérés mindenképpen javasolt. Szállítási útvonal közvetett hatásterülete Az alapanyagok és a készáru döntő többsége külföldről kerül beszállításra, és oda is kerül kiszállításra, mégpedig nagyrészt gyorsforgalmi utakon, kizárólag nappali időszakban. Az üzem az M2-es út mellett helyezkedik el. Az alapanyagok és a készáru nagy része az M2-es autóúton kívül M0-ás és M1-es autópályákon lesz szállítva. A telephely és az M2-es út közötti összeköttetést az a Fóti út Gödön található önkormányzati útja és a es országos bekötőút biztosítja. Csak a későbbiekben tervezik, hogy újabb útszakasz épül az M2-es autópálya és a telephely között. Az alapanyag- és késztermékforgalom, valamint a dolgozók személygépkocsival és autóbusszal történő be- és kiérkezése várhatóan nem fog az M2-es autóúton a jelenlegi forgalomhoz jelentős többletterhelést adni, a Fóti úton viszont annak jóval kisebb forgalmához képest igen. A dolgozók a környező településekről járnak munkába, és a forgalom leginkább a vizsgált utakon (Fóti út, M2-es autóút és a két utat összekötő es út) fog lecsapódni. Az összes többi főúton, összekötő, bekötő és mellékúton, ahonnan a dolgozók majd bejárnak, nem fog a forgalom jelentősen növekedni, hiszen az több irányban is eloszlik majd. A ki- és beszállításnál jelenleg az alábbi forgalom bonyolódik le, valamint a beruházás IV/a. ütemének megvalósulása esetén az alábbi forgalom várható. Alapanyagok és késztermékek: Az alapanyagok és késztermékek be- és kiszállítása nagyrészt az M2-es autóúton halad D-i irányban (V3. vizsgálati pont előtt), kizárólag nappali időszakban. A beruházó adatai alapján jelenleg a telephely működéséhez kapcsolódó teherforgalom, illetve a működéshez kapcsolódó személygépkocsi forgalom amely a cég működtetésével kapcsolatos, és nem a munkába járáshoz kapcsolódó összesen napi 3 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 2 II. járműkategóriába tartozó kistehergépjármű, és 80 III. járműkategóriába tartozó nagytehergépjármű (részben kamion) közlekedését jelenti a környező utakon oda-vissza elhaladással. Az elhaladások száma tehát jelenleg: 6 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 4 II. járműkategóriába tartozó kistehergépjármű, és 160 III. járműkategóriába tartozó gépjármű, kizárólag nappal. Mindez a IV/a. ütem megvalósulása után várhatóan összesen 10 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 4 II. járműkategóriába tartozó tehergépjármű, és 110 III. járműkategóriába tartozó nagytehergépjármű (részben kamion) elhaladással növekszik a környező utakon, így összesen 16 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 6 II. járműkategóriába tartozó kistehergépjármű, és 190 III. járműkategóriába tartozó nagytehergépjármű (részben kamion) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 73/ május

76 járulékos közlekedése jelenik meg a környező utakon. Az elhaladások száma a 4. ütemű bővítést követően az alábbi mértékben növekszik: 20 I. járműkategóriába tartozó személygépjármű, 8 II. járműkategóriába tartozó tehergépjármű, és 220 III. járműkategóriába tartozó tehergépjármű. Mivel a Fóti úton keresztül közelíthető meg a telephely, ezért azzal számoltunk, hogy azon az itt megadott forgalmak teljes egészében megjelennek. Ugyanezeket a járulékos forgalmakat vettük figyelembe az M2-es autóút vizsgált, telephelytől Budapest felé eső szakaszára is. Dolgozók munkába járása: A beruházó adatszolgáltatása alapján a telephelyen jelenleg (I-III. ütem) 1848-an dolgoznak, amelyből 520 irodai dolgozó. A 4. ütemű bővítést követően a létszám 3968-ra fog növekedni, amelyből az irodai dolgozók száma 960 lesz. A 4. ütemhez tartozóan tehát az irodai dolgozók létszáma 440-el, a fizikaiaké 1680-nal növekszik. Az irodai dolgozók nappal kb óráig dolgoznak, tehát az ő közlekedésük mindig nappali időszakra esik. A fizikai dolgozók már három műszakban dolgoznak jelenleg is, nagyjából három egyenlő arányban, így az ő munkába járásuk harmadrészben éjszakára esik, kétharmadrészben nappalra. Éjjeli időszakra a délutános műszak hazautazása és a délelőttös műszak munkába érkezése esik, az összes többi oda és visszaút nappalra. A dolgozók munkába járásához kapcsolódó forgalom személygépjárművekkel és munkásjáratos autóbuszokkal történik. A dolgozók kisebb része Gödről kerékpárral jár munkába. Jelenleg az 1848 dolgozó munkába járásához kapcsolódóan összesen 10 autóbuszjárat közlekedik az utakon, nappal 7, éjjel 3, amely az utakon nappal 14, éjjel 6 II. járműkategóriájú gépjármű elhaladással járul hozzá a meglévő forgalomhoz. Azzal számoltunk, hogy az irodán dolgozók 2/3-a jelenleg I. járműkategóriájú személygépkocsival jár dolgozni, amely összesen 520 2/3 = 347 személygépkocsit, és 694 oda-vissza elhaladást jelent az utakon. A többiek autóbusszal vagy kerékpáron fognak közlekedni. A fizikai dolgozók száma jelenleg = Feltételezésünk szerint a fizikai dolgozók kb. fele jár személygépkocsival dolgozni, amely naponta 1328 I. járműkategóriájú személygépjármű-elhaladást jelent az utakon. Mivel a dolgozók kétharmada nappal, egyharmada éjjel dolgozik, ezért az 1328 személygépkocsi-elhaladás 2/3-a, 885 nappal, 1/3-a, 442 éjjel bonyolódik le a környező utakon. A munkába járáshoz kapcsolódó forgalom kisebb része Göd belső belterületei felé, ÉNY-i irányokban zajlik a es úton, de a forgalom döntő hányada a Fóti úton, illetve az M2-es autóúton, főleg Budapest irányában bonyolódik le. A Göd felé zajló forgalom is megjelenik a Fóti úton, így a es út forgalmát nem vizsgáltuk. A biztonság irányába eltérve a valóságtól úgy vettük, hogy minden munkába járáshoz kapcsolódó forgalom a Fóti úton és az M2-es autóúton zajlik a telephelytől Budapest irányába. A dolgozók a környező településekről, de túlnyomórészt Budapest irányából, D-i irányból járnak be az M2-es autóúton, illetve a Fóti utat Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 74/ május

77 is használva. Az alapanyagok és késztermékek be- és kiszállítása is az M2-es autóúton halad D-i irányban, ezért számításainkban úgy vettük, hogy az üzem területére Budapest irányában fog közlekedni az összes munkába járó és az anyagokat szállító tehergépjármű, illetve az üzemeléshez kapcsolódó személygépkocsi. Ezzel a biztonság irányába tértünk el a valóságtól, mivel nagyobb forgalommal számoltunk a ténylegesen várhatónál, legalábbis az M2-es autóút esetén. Ez azt jelenti, hogy a munkába járáshoz kapcsolódó, a Fóti útra figyelembe vett forgalom egészét az M2-es autóút telephelytől, illetve a Fóti úttól D-re eső szakaszára is figyelembe vettük a jelenlegi és a IV/a. ütemű bővítést követő állapotban egyaránt. Ennek megfelelően azzal számoltunk, hogy jelenleg, a IV/a. ütemű bővítés megkezdése előtt a Fóti úton, valamint az M2-es autóúton a telephelytől Budapest irányában nappal = 1579 I. járműkategóriájú személygépjármű elhaladás jelentkezik, éjjel pedig 442 a munkába járásból adódóan. A Fóti úton közlekedik minden munkásjáratos autóbusz is, ezek száma nappal 14, éjjel 6, amely 28, illetve 12 elhaladást jelent. Az autóbuszokat II. járműkategóriába sorolva vettük figyelembe. A IV/a. ütemhez tartozóan az irodai dolgozók létszáma 440-el, a fizikaiaké 1680-nal növekszik. Az irodai dolgozók továbbra is nappal, a fizikai dolgozók három műszakban, nappal és éjjel dolgoznak. Ennek megfelelően az irodai dolgozók közlekedése kizárólag nappali órákban jelenik meg az utakon, a fizikai dolgozók közlekedése pedig 2/3-ad részben nappal, 1/3 részben éjjel, az eddigiekhez hasonlóan. A IV/a. ütemű bővítést követően is hasonló arányokkal számoltunk, mint a jelenlegi forgalom megállapításánál. Az irodai dolgozók 2/3-a jár dolgozni saját személygépkocsival, a fizikai dolgozóknak pedig a fele. Ez azt jelenti, hogy a nappali közlekedés mértéke az irodai dolgozókhoz köthetően 293 I. kategóriájú személygépjárművel növekszik, a fizikai dolgozókhoz köthetően pedig 840-nel. A forgalom ezután is ugyanazokban az irányokban és ugyanabban az arányban zajlik, mint jelenleg. Számításainkat a bővítést követő állapotra is ugyanúgy végeztük, mint a jelenlegi állapotra vonatkozóan, tehát csak a Fóti utat és az M2-as autóút Budapest felé tartó szakaszát vizsgáltuk meg. A IV/a. ütemű bővítés után a Fóti úton, valamint úgy vettük, hogy az M2-es autóúton Budapest irányában nappal (2 293) + (2 840) / 2/3 = = 1706 I. járműkategóriájú személygépjármű elhaladással növekszik a forgalom az eddigiekhez képest. A Fóti úton és az M2-es út ezen szakaszán éjjel (2 840)/3 = 560 I. járműkategóriájú személygépjármű elhaladással növekszik a forgalom a munkába járásból adódóan. Úgy vettük, hogy ezeken az útszakaszokon közlekedik minden munkásjáratos autóbusz is, ezek száma a jelenlegiekhez képest szintén növekszik: nappal 15, éjjel 10 járattal. Ez tehát naponta nappal 30, éjjel 20 II. járműkategóriába tartozó autóbusz elhaladását jelent. Így a tervezett létesítmény forgalmának zajhatását a Fóti út telephely és a es út közti (V1. vizsgálati pont), valamint az M2-es autóút 2101-es útcsatlakozástól a es útcsatlakozásig tartó ( m határszelvénye közti) útszakasz határszelvénye közti, Dunakeszi belterületét is érintő (V3. vizsgálati pont) vizsgáltuk meg, hogy okoz-e 3 db(a) zajszint növekedést az alapállapothoz képest, nappal és éjjel egyaránt. A V3. és V1. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 75/ május

78 vizsgálati pontnál a dolgozók munkába járásával kapcsolatos és a szállítási zajhatások is jelentkeznek. Azonban számításunkban úgy vettük, mintha a V2. vizsgálati pont előtt is jelentkeznének e hatások, amely közelebb helyezkedik el az úthoz, mint a V3. vizsgálati pont, csak éppen a Vác irányába eső szakasz mellett. Mivel az M2-es autóúton csak az egyik irányra vesszük az összes munkába járással és teherszállítással kapcsolatos közlekedést, feltehetően jelentősen felülbecsültük az adott irány járulékos forgalmát. Ezzel a biztonság irányába térünk el a valóságtól, legalábbis az M2-es autóút forgalmára vonatkozóan. Ha számításainkból az az eredmény jön ki, hogy még így sem jön létre 3 db-nél nagyobb forgalmi zajnövekmény az M2-es autóút és a Fóti út vizsgált szakaszán, akkor biztosan állítható, hogy az M2-es autóúton a Vác irányába eső, és egyéb járulékos forgalommal kevésbé terhelt útszakaszon sem fog létrejönni. M2-es autóút 2101-es útcsatlakozás és a es útcsatlakozás közti szakasza 38. sz. táblázat: Az M2-es számú autóút Dunakeszi belterületét is érintő szakasz forgalmának, járműkategóriába sorolása a 4. ütemű bővítést követően Járműkategória ÁNF (jmű) I. Járműkategória [(Samsung) 20 nappal nappal éjjel] II. Járműkategória III. Járműkategória [(Samsung) 8 nappal + 30 nappal + 20 éjjel] (Samsung) 220 nappal A tervezett létesítmény működéséhez kapcsolódó forgalom nappali és éjjeli időszakban fog zajlani, ezért számításaink során a nappali és éjjeli forgalomból eredő hatásokkal számoltunk. Ennek megfelelően a nappali és az éjjeli mértékadó forgalom az óránkénti forgalmi adatok egyenletes eloszlását feltételezve (Qéjjel = QN/16), illetve (Qéjjel = QN/8) adódik. 39. sz. táblázat: Az M2-es számú autóút Dunakeszi belterületét is érintő szakasz forgalmának a járműforgalom megoszlása Járműkategória Nappali (MOFnappal) [jmű/h] Éjszakai (MOFéjjel) [jmű/h] I. járműkategória II. járműkategória III. járműkategória Az út akusztikai középvonalától 7,5 m-re lévő referenciatávolságra végeztük el a számításainkat. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi védendő épületre vonatkozólag is (V2 és V3. vizsgálati pont), amelynek távolsága az M2-es autóúttól kb. 58, illetve 88 m. Az útszakasz lejtéséből adódó terhelési paramétert 0-nak vettük, mivel az út forgalmi adatai két haladási irányra együttesen vonatkoznak, ezért azt feltételeztük, hogy a lejtő és emelkedő hatása a zajkibocsátásra, az oda-vissza irányuló forgalom esetén kiegyenlíti egymást. A kopóréteg a meglévő útszakasz esetében a B akusztikai érdességi kategóriába sorolható. Az észlelési magasságot 1,5 m-nek vettük, az út látószögét 180 -nak. Az út melletti esetleges növényzet Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 76/ május

79 zajcsökkentő hatását nem vettük figyelembe. Jellemző sebességként a lakott területen kívül megengedett 110 km/h-t vettünk az I. járműkategóriánál, ill. 70 km/h a II. és a III. járműkategóriánál. Táblázatban összesítettük a megadott útszakaszra a számolás alapját képező mértékadó órai forgalmat a megadott járműkategóriában, a forgalom jellegét és a mértékadó sebességet az adott útszakaszon, illetve az ezekből az adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított alapállapoti egyenértékű A-hangnyomásszintet (LAeq (7,5m)). A táblázatban feltüntettük azt a zajszintet is, amelyet akkor kapnánk, ha a teljes járulékos forgalom a Vác felé eső, Göd belterületén található úthoz legközelebbi védendő épület (V2 vizsgálati pont) előtt haladna el. 40. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása nappali időszakban Útszakasz M2-es számú autóút m határszelvénye közt Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III LAeq(7,5 m) [db] 41. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása éjjeli időszakban Útszakasz M2-es számú autóút m határszelvénye közt Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III Fóti út telephely és a es számú bekötőút közti szakasza 42. sz. táblázat: Járműkategóriába sorolás Járműkategória ÁNF (jmű) LAM V2 [db] LAM V3 [db] 78,7 64,9 61,5 LAeq(7,5 m) [db] I. Járműkategória [(Samsung) 20 nappal nappal éjjel] II. Járműkategória III. Járműkategória 46 + [(Samsung) 8 nappal + 30 nappal + 20 éjjel] (Samsung) 220 nappal LAM V2 [db] LAM V3 [db] 73,0 59,3 55,8 A tervezett létesítmény működéséhez kapcsolódó forgalom nappali és éjjeli időszakban fog zajlani, ezért számításaink során a nappali és éjjeli forgalomból eredő hatásokkal számoltunk. Ennek megfelelően a nappali és az éjjeli mértékadó forgalom az óránkénti forgalmi adatok egyenletes eloszlását feltételezve (Qéjjel = QN/16), illetve (Qéjjel = QN/8) adódik. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 77/ május

80 43. sz. táblázat: A Fóti út telephely és es bekötőút közti szakaszának a nappali és az éjszakai járműforgalom megoszlása Járműkategória Nappali (MOFnappal) Éjszakai (MOFéjszaka) nappali arány [jmű/h] [jmű/h] I. járműkategória ,94 II. járműkategória ,94 III. járműkategória ,93 Az út akusztikai középvonalától 7,5 m-re lévő referenciatávolságra végeztük el a számításainkat. A referenciatávolságon kívül számításokat végeztünk az úthoz legközelebbi védendő épületre vonatkozólag is (V1. vizsgálati pont), amely távolsága az úttól kb. 13 m. Az útszakasz lejtéséből adódó terhelési paramétert 0-nak vettük, mivel az út forgalmi adatai két haladási irányra együttesen vonatkoznak, ezért azt feltételeztük, hogy a lejtő és emelkedő hatása a zajkibocsátásra, az oda-vissza irányuló forgalom esetén kiegyenlíti egymást. A kopóréteg a meglévő útszakasz esetében a B akusztikai érdességi kategóriába sorolható. Az észlelési magasságot 1,5 m-nek vettük, az út látószögét 180 -nak. Az út melletti esetleges növényzet zajcsökkentő hatását nem vettük figyelembe. Jellemző sebességként a lakott területen belül megengedett 50 km/h-t vettük alapul mindhárom járműkategóriánál. Táblázatban összesítettük a megadott útszakaszra a számolás alapját képező mértékadó órai forgalmat a megadott járműkategóriában, a forgalom jellegét és a mértékadó sebességet az adott útszakaszon, illetve az ezekből az adatokból a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet alapján számított alapállapoti egyenértékű A-hangnyomásszintet (LAeq (7,5m)). 44. sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása nappali időszakban Útszakasz Fóti út telephely és es bekötőút közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló MOFnapp Mértékadó Járműal sebesség kategória [jmű.] [km/ó] I II III sz. táblázat: A járművek számított együttes zajkibocsátása éjjeli időszakban Útszakasz Fóti út telephely és es bekötőút közti szakasza Forgalom jellege egyenletesen áramló Járműkategória MOFéjjel [jmű.] Mértékadó sebesség [km/ó] I II III LAeq(7,5 m) [db] LAM V1 [db] 66,3 62,8 LAeq(7,5 m) [db] LAM V1 [db] 62,2 58,6 Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 78/ május

81 46. sz. táblázat: Az egyenértékű A-hangnyomásszint értéke a vizsgálati pontoknál az üzemelés fázisában a bővítést követően, és eltérés a határértéktől Vizsgálati pont LAM határérték nappal / éjjel [db] LAM védendő nappal / éjjel [db] Eltérés a határértéktől nappal / éjjel [db] V1 55,0 / 45,0 62,8 / 58,6 +7,8 / +13,6 V2 65,0 / 55,0 64,9 / 59,3-0,1 / +4,3 V3 65,0 / 55,0 61,5 / 55,8-3,9 / +0,8 A számított adatok alapján megállapítható, hogy az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma az M2-es számú autóút forgalmának zajkibocsátásában nappal 0,3-0,4 db(a), éjjel 0,7 db(a) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban alig jelent észlelhető különbséget. A kialakuló zajszint a nappali határértéket továbbra sem haladja meg a vizsgálati pontoknál. Az éjjeli határértékekre vonatkozóan sem nő jelentősen a határérték-túllépés mértéke, a növekedés 3 db-nél kisebb, ezért közvetett hatásterület nem mutatható ki. Az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma a Fóti út forgalmának zajkibocsátásában nappal 3,4 db(a), éjjel 3,7 db(a) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban jól észlelhető és jelentős különbséget jelent. Ez a zajszintemelkedés az alapállapotban is meglévő határértéktúllépést tovább fokozza. Mivel a határérték-túllépés értéke 3 db-nél nagyobb a Fóti útnál, ezért közvetett hatásterület is kimutatható, nappali és éjjeli időszakra egyaránt. A tervezett IV/a. ütemű bővítéshez tartozó járulékos forgalom által kellett 3 db-nél magasabb zajszintnövekedés határát az észszerűség keretein belül igyekeztünk megállapítani. A nappali időszakra vonatkozóan van adatunk a nappali alapzaj mértékéről, amelyet a novemberi zajmérés során határoztak meg 38,6 db(a) értékben. Ezért nappali időszakra a hatásterület határát az úttól abban a távolságban határoztuk meg, ahol az úton zajló nappali forgalom által keltett zajszint 38,6 db(a) alá csökken. Az éjjeli alapzaj mértéke nem ismeretes, de mivel a közelben van az M2-es autópálya is, ezért azt feltételeztük, hogy az hozzávetőlegesen 35 db(a) körül alakul. Így éjjeli időszakra vonatkozóan azt a távolságot kerestük a közvetett hatásterület határaként, ahol a forgalom által keltett zajszint 35,0 db(a) alá csökken. A hatásterületek meghatározása és ábrázolása érdekében modellező számításokat végeztünk a Fóti út közvetlen környezetére vonatkozóan. A nappali és éjjeli zajtérkép készítéséhez az Imagináció Mérnökiroda saját fejlesztésű NOISEMOD szoftverét használtuk, amely a zajvédelmi számításokat a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet és MSZ 15036:2002 szabványok alapján végezte. A szoftveres modellszámítások alapján a Fóti út közvetett hatástávolsága az úttengelytől: nappal: r = 242 m, éjjel: r = 238 m. A Fóti út forgalmára vonatkozó közvetett nappali és éjjeli hatásterületet a 12. (Z/5.) sz. és a 13. (Z/6.) sz. mellékletben lévő térképen ábrázoltuk. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 79/ május

82 Mivel a Fóti úton jelentkező forgalom feltételezésünk szerint jóval kisebb, mint a es útnak a Fóti utat az M2-es autópályával összekötő szakaszán, ezért a es úton valószínűleg 3 db alatt marad a forgalomnövekedés hatása az alapállapothoz képest. A telephely további bővítéséhez kapcsolódóan tervben van, hogy a Fóti útról egy, a védendő épületektől jóval távolabbi bekötő út épül az autópálya és a telephely között, így ha az megvalósul, akkor a Fóti út lakóépületeinél jelentősen csökkenhet majd a közlekedés okozta zajszint. A fentiek alapján az üzemelési fázisban jelentkező közvetett zajhatások a lakott területek vonatkozásában az M2-es útra vonatkozóan összességében ELVISELHETŐ-nek, a Fóti útra vonatkozóan KÁROSÍTÓ-nak minősíthetők Felhagyás hatótényezőinek, és várható hatásainak előzetes becslése A tevékenység esetleges felhagyásakor végzett műveletek csak a létesítmény közvetlen környezetében változtatják meg rövid ideig a létesítést követően kialakult zajvédelmi helyzetet. A tevékenység felhagyása zajterhelés szempontjából a jelenlegi helyzet visszaállását vonja maga után. Az üzem felhagyásával együtt járó bontási tevékenység és ezzel összefüggő géphasználat zajvédelmi szempontból azonos vagy kisebb hatást okoz, mint a létesítési fázis. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 80/ május

83 6.5 Táj- és természetvédelmi státusz A jelenlegi táji, természeti, ökológiai állapot ismertetése A tervezési terület Göd külterületén, a M2 autóút és Göd belterülete között helyezkedik el. Jelenlegi állapota: erdő művelés alól kivett, frissen letermelt terület. A terület korábbi állapotáról műholdfelvételek és a művelésből kivonásra vonatkozó hatásvizsgálat tanúskodik. (Címe: i dokumentáció Göd 058/3, 059/13, 059/15, 059/16. hrsz.-ú ingatlanok erdő igénybevételéhez Megbízó: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Tervező: Pilisi Parkerdő Zrt. Készült: július. Környezetvédelmi hatóság ügyiratszáma: PE-06/KTF/ /2018.) A hatóság megállapítja, hogy ez erdő igénybevételének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 9. ábra: Összefoglaló táblázat korábbi eljárásban kivont erdőterületekről (Forrás: A PP Zrt EVD-je.) A tervezési terület ma már nem aktuális, de a környezet bemutatása miatt közölni lényeges műhold-felvételeit és egyéb, tematikus térképeit az alábbiakban adjuk közre. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 81/ május

84 10. ábra: A tervezési terület látképe az elektromos légvezeték pásztájában, háttérben a már épülő üzemmel. Az erdő letermelése előtti állapotról a fent hivatkozott tanulmány a következőket írja: A tervezett létesítmény megvalósítása következtében várhatóan fellépő, az élővilágot befolyásoló hatások feltárása és elemzése Amint azt a korábbi fejezetekben bemutattuk, a tervezett tevékenység közvetlen helyszínén nem található értékes élővilág; a hatásterület többi részének természetessége pedig alacsony. A területen álló erdőállományok tarvágással kerülnek eltávolításra, amelyet tuskóirtás követ. A tervezett tevékenység durva tereprendezéssel fejeződik be. Ezzel a jelenlegi élőhelyek megsemmisülnek, és a végleges más célú hasznosítás miatt nem is újulnak meg. Amint már említettük, az erdőrészletek amúgy is hamarosan besorolásra kerülnének, és a tervezett, illetve jóváhagyott fahasználati módjuk tarvágás, vagyis a tervezett beruházás elmaradása sem okozna változást a terület állapotában. A környező területekre a tervezett tevékenység végrehajtása során a munkával járó zaj- és porterhelés jelenthet kedvezőtlen hatást (itt jegyezzük meg, hogy az a zavaró és kedvezőtlen hatás, amelyet az autóút kivált, jóval nagyobb). A környező élővilág ezekhez a kedvezőtlen hatásokhoz évtizedekkel ezelőtt alkalmazkodott. Amint fentebb Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 82/ május

85 bemutattuk, a hatásterületen nem él már olyan faj, amely az emberi tevékenységet nem képes tolerálni. A tervezési területet az erdő letermelésének utolsó fázisában volt módunk vizsgálni, majd később, már a teljes tereprendezési fázisában is láttuk az M2 autóútról. A bejáráskor a tervezési terület erdejének tekintélyes részét már leirtották, a talajt növényi törmelékek és fadepók fedték, valamint a talajt munkagépek taposták meg (ld. 10. sz. ábra). A leírt hatások alapján erdőről, élőhelyről már nem beszélhetünk. Az 9. sz. ábrán feltüntetett fafajok (a fehér akác, fenyő és nyár) maradványai, tuskói voltak felismerhetők. A tervezett bővítési terület környezetének táji környezete: Északi irányban a meglévő üzem, illetve egy már épülő bővítési ütem található. A tervezési területtől keletre a 2A-autóút (M2 autópálya), délre szántóterületek találhatók. 11. ábra: Cserjésekkel mozaikoló szántók a tervezési terület közelében. 12. ábra: Tarló, háttérben, dél felé telepített erdőkkel, nyugat felé a Pilis-Visegrádi-hegység vonulataival Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 83/ május

86 13. ábra: A tervezési terület keleti határán a forgalmas 2A-autóút húzódik. 14. ábra: Az autóút másik oldalán honos nyaras állományokkal mozaikoló erdők, délebbre fenyvesek találhatók. A terület elhelyezkedését a természetvédelmi irányultságú területek hálózatában a Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) egyik modulja, a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) alapján mutatjuk be (Lásd még az alábbi térképeket.): A terület nem védett, sem helyi szinten, sem országos szinten. Nem közösségi jelentőségű terület és nem szomszédos védett, vagy Natura2000-területtel. A legközelebbi országosan védett természeti terület, a Gödi-sziget 2,4 km-re Ny-ra, ex lege láprét Gödön, ÉK-re kb. 1 km-re, Natura 2000 terület, a HUDI20040 Gödöllői-dombság peremhegyei elnevezésű, kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület egyik egysége, K-re, 800 m távolságra, Nemzeti Ökológiai Hálózat-terület, mely átfed az előbbi kettővel m-re található. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 84/ május

87 Nyugatra kissé távolabb, kb. 1,5-2 km-re fekszik a tervezési területtől a második legközelebbi Natura2000-terület a Duna és ártere megnevezésű, HUDI20034 kódú kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. 15. ábra: Helyi jelentőségű gödi természetvédelmi területek listája a TIR alapján. Az említett élőhelyekkel a tervezési területnek nincs (nem volt) ökológiai kapcsolata. Ennek részben a távolság is az oka, de alapvetően az utak, beépített területek által elszigeteltség, az összekötő élőhely hálózatának hiány az ok. Az M2 autópálya keleti oldalán élő röpképes fajoknak (pl. az ízeltlábúak közül a lepkék, valamint a madarak, denevérek) az autóforgalom áthatolható ökológiai barrier, de más fajok számára, a távolabbi élőhelyek felől nincs lehetőségük eljutni a területre. 16. ábra: A piros téglalappal jelölt, korábbi állapotában megfigyelhető tervezési terület műholdfelvételen. (Forrás: Google Earth) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 85/ május

88 17. ábra: A tervezési terület az 1980-as években készült topográfiai 1:10000 topográfiai térképen. Ekkor még nem készült el az M2-es autópálya, és jól látható a szántók és telepített erdők, beépített területek nagy aránya. Egyes beavatkozásokból kimaradt területek ma részei a különböző, természetvédelmi meghatározottságú területek hálózatának. Ld. még az alábbi ábrákat. (Forrás: mepar.hu) 18. ábra: A piros téglalappal jelölt tervezési terület a természetvédelmi irányultságú területek hálózatában, táji léptékben 1.: Az ex lege lápokat középzöld foltok jelölik ÉK-re kb. 5 km-re, és ÉNy-ra kb. 1 km-re. (Forrás: OKIR TIR) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 86/ május

89 19. ábra: A piros téglalappal jelölt tervezési terület a természetvédelmi irányultságú területek hálózatában, táji léptékben 2.: A Natura2000-területeket kék foltok jelölik K-re 2000 m-re és Ny-ra kb. 800 m-re. (Forrás: OKIR TIR) 20. ábra: A piros téglalappal jelölt tervezési terület a természetvédelmi irányultságú területek hálózatában, táji léptékben 3.: A Nemzeti Ökológiai Hálózathoz tartozó területeket lilás és piros foltok jelölik. E területek részben átfednek az ex lege és Natura2000-területekkel. (Forrás: OKIR TIR) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 87/ május

90 21. ábra: A tervezési terület az előbbi ábrákon külön, most együtt bemutatott természetvédelmi területek hálózatában, felszínborítás nélkül. (Forrás: OKIR TIR) A tervezési terület a leírtakon túl nem védelemre tervezett természeti területet, nem egyedi tájérték és nem része Magas Természetvédelemi értékű területnek (MTÉT) sem. A tervezési területről tájképi és tájkép-védelmi szempontból összefoglalóan: Magyarország kistájainak katasztere szerint a területet befoglaló kistáj az Pesti- Hordalékkúp-síkság, mely az 1. Alföld nagytáj és az 1.1. Duna menti síkság középtáj része. A kistáj észak-déli irányban, Váctól Kakucsig, hosszan elnyúlik. Dél felé szélesedő sávot alkot a Duna ártéri síkjával párhuzamosan, de annál magasabb térszínen: A legalacsonyabb terepmagasság 97,5 m rel, a legmagasabb 251 m-rel van magasabban a tengerszintjénél. A terület jellemzően finoman tagolt, nagyobb szintkülönbségek inkább északon és keleten figyelhetők meg. A tervezési terület az 1980-as években készült topográfi térkép szerint m tszf magasságban található. A terep nyugat felé lejt. A domborzat finoman lankás, hullámos; vízfolyás nem tagolja. A tervezési terület talaja homokon, az utóbbi évtizedekben fenyves és nyaras borítása alatt alakult ki. A kistáj tekintélyes része, 35 %-a beépített/lakott terület, 37 %-a szántó. Az erdők aránya megközelíti az országos átlagot (18,5 %), bár az erdők nagy része tájidegen akácos. A kistáj erdeinek kiterjedése kb ha volt, a most erdészeti művelés alól kivont terület kiterjedése kb. 25 ha. A gyepek (rétek, legelők) kiterjedése a kistájban 5,2 %, a kerteké 2,6 %. A vízfelszínek kiterjedése igen kicsi (1,4 %). A kistáj éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 88/ május

91 Az éves csapadékmennyiség közel átlagos ( mm/év) a kistáj északi részén. A kistáj kissé vízhiányos, ariditása északon kisebb, mint délen. A kistáj vízrajzára jellemző, hogy kisebb vízfolyásai (a tervezési területtől nem nagy távolságon belül, pl. a Gombás-, az Ilka-, a Sződrákos-patak) a magasabb keleti területekről nyugat felé folynak; szabályozottak, így völgyük hajdani vizes élőhelyei megfogyatkoztak. A kistájban kisebb mesterséges tavak is találhatók, elsősorban a patakokon duzzasztott tavak és bányatavak formájában. A talajvíz a terepmagassággal összefüggésben északon mélyebben (6 m), délen magasabban (2 m) helyezkedik el. A tervezési területen vélhetően mélyebben található a talajvíz, amit igazol a közelben lévő monitoring kútban történt mérés, mely szerint a talajvízmélység legfeljebb a -10 m ig emelkedik. A kistáj vegetációját alapvetően befolyásolja a folyami eredetű homokos alapkőzet, a folyótól való viszonylagos magasság, a beépítettség és a szántók magas aránya. Ma már alig találunk eredeti vegetációjú területeket, melyek a Duna-Tisza közi hátság növényzetével egyezne meg: Nyílt homokpusztagyepek, homoki sztyeprétek, homoki tölgyesek, borókás nyárasok, lápok jelentik a kistáj potenciális növényzetét, melyek kisebb maradványai találhatók meg a kistáj tervezési terület körüli részén. A vizes élőhelyek maradványait például Dunakeszin tőzegláp, Gödön ex lege láprét, a Tece-patak mentén ugyancsak láprétek képviselik. A homoki élőhelyeket egy-egy nyáras folt képviseli a tervezési terület közelében, a tájban azonban elsősorban fenyő- és nyárültetvények találhatók. A spontán megjelent nyarasok még fiatalok, kisebb foltokat alkotnak A kivitelezés, a létesítés hatásai A tervezett bővítés létesítményeinek megvalósítása nem gyakorol hatást a terület élővilágára, mert a kivitelezés már növényzetmentes helyszínen, tereprendezést követően kezdődik meg. A terület környezetében, amint az állapotleíró részben bemutattuk, alapvetőn szántóföldi táj terül el, valamint kelet felé a 2A-autóút (M2 autópálya) gödi szakasza, észak felé pedig a meglévő üzemegység található. A kivitelezés szomszédos területekre kifejtett közvetett hatása alapvetően a zajhatás, a munkagépek jelenléte okozta zavarás. Közvetlen hatás, tehát ideiglenes terület-igénybevétellel vélhetően nem, vagy csekély mértékben kell számolni. Élőhelyi szempontból csak a szántóknak van elvi élőhelyi jelentősége, az útnak nem, de maguknak a szántóknak is igen szegényes az élőviláguk: A szántók, növénytani szempontból, aratás előtt és után egyaránt, kultúrsivatagok. Az aratás előtti időszakban, a lábon álló gabonának, kukoricának, napraforgónak van némi búvóhely-funkciója egyes emlős és madárfajok kisebb populációi számára, de csak néhány fajnak. A szomszédos területek esetleges területi igénybevétele (szállítás, rakodás, deponálás) a kissé zavart, gyomos gyepsávok, tarlók talajának és növényzetének taposásával, a talaj tömörítésével jár. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 89/ május

92 Számottevő kár azonban az élővilágban a leírtak okán nem keletkezik. A szántók talaját érő hatások nyomai a következő szántással és vetéssel megszűnnek. A gyepsávok igénybe vételekor a gyep kikophat, elpusztulhat. Tekintettel arra, hogy bolygatott, gyomos, száraz gyepmaradványok találhatók a tervezési terület közelében, ezek egy gyomos regenerálódó fázis után többé-kevésbé helyre fognak állni. A közvetett hatások (bontás és építés során fellépő kiporzás, zaj és zavarás) a közvetlen környezetben lévő élőhelyeken is jelentkeznek, de érdemi hatással nem számolhatunk, a szomszédos területek korábban leírt állapota miatt. (Ti. szántókkal, forgalmas úttal, meglévő üzemegységgel határos a bővítési terület.) A tervezési területen kialakítandó zöldfelületeknek lesz némi elvi élőhelyi jelentősége, de ennek valódi mivolta sok tényezőtől függ, így a tervezett állapottól, a fenntartástól és az időtől, valamint az ökológiai kapcsolatok meglététől. A kivitelezés, az erdő leirtásával, 2018-ban megkezdődött. Ezt követően a tervezési területen a munkavégzés (építkezés tervezett) időszakának közvetlenül nincs jelentősége, de ismert: július. Az építkezés várható befejezése április. A szomszédos területek élővilágára nézve a zavaró hatás közvetett és elsősorban a vegetációs, fészkelési időszakban lehet egyáltalán említést érdemlő. Ismét meg kell jegyezni azonban, hogy a szántók élővilága szegényes, az M2 autópálya másik felén lévő élőhelyek szempontjából az erdőirtás okozta zavarás elenyésző az út forgalmához képest. A tervezési terület tájvédelmi szempontból az alábbiak szerint módosul: Megszűnik az erdőborítás, melyet az építkezés befejeztéig építési terület látképe fog meghatározni. A későbbiekben évtizedekig a tervezett létesítmények, csarnokok, valamint mesterséges zöldfelületek fogják dominálni a tájképet Az üzemeltetés hatásai Az üzemeltetés élővilágra gyakorolt hatásai sokrétűek: például a zaj, a zavarás, a taposás, a hőleadás, a csapadékvíz elvezetés, a légszennyezés, és a közvetlen zöldfelület kezelés keretében: gyepek kaszálása, fák és cserjék metszése, vízpótlás hatásaival kell számolni. Amennyiben a gyepfelületeket sűrűn kaszálják, nyírják, az arra érzékeny fajok kiszorulnak a gyepekből. A gyepfelületek fajkészletét a vetéskor alkalmazott fajkészlet eleve meghatározza, de sosem zárható ki a környező területekről fajok bejutása széllel, esetleg emberek által. A gyepet és talajt érő bolygatások gyomosodást okozhatnak. A kaszálás elmaradása cserjésedésre vezet. A kapott 3D-látványrajzokon csak gyepfelületek láthatók. Az épületek és parkolók az üzemelési fázisban tipikus logisztikai-kereskedelmi terület képét és élőhelyi jelentőségét fogják nyújtani, vagyis elenyésző élővilágra lehet számítani A felhagyás hatásai A felhagyás hatásai attól függnek, hogy a felhagyás hogyan megy végbe: Lehetséges, hogy a területet magára hagyják, részlegesen vagy teljesen visszabontják a tervezett létesítményeket, de lehetséges az is, hogy új funkciót kap az üzem, de a területhasználatok érdemi változása Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 90/ május

93 nélkül. Mindezeken túl az eredeti állapotok visszaállítására is, elvileg, sor kerülhet. Az egyes szcenáriókról bővebben: Kézenfekvő, hogy a meglévő infrastruktúrát többé-kevésbé átalakítva hasznosítják a későbbiekben, de elképzelhető teljes mértékű átalakítás is. Ez esetben az élőhelyi funkció és a tájképi jelentőség nem változik. Utóhasznosítás esetén a célnak megfelelően alakul az épített és a zöldfelületek sorsa, aránya, kialakítása. Elképzelhető tájba illő épületegyüttes is (pl. kisebb alapterületű, alacsony, nagy kiterjedésű, tájra jellemző zöldfelületekkel tagolt és takart épületállomány). Másik végletnek az eredeti természeti állapot visszaállítását lehet tekinteni, melyhez irányadó, hogy a terület potenciális vegetációja ismert: Homoki gyepekkel mozaikoló homoki nyaras-tölgyes, mely Á-NÉR 2011 szerinti besorolása: M4 Nyílt homoki tölgyesek, Natura 2000 szerinti besorolása: 91I0 Kontinentális erdősztyep tölgyesek (Erdőssztyep tölgyesek ). Élőhelyi és tájképvédelmi szempontból ennek a megoldásnak van a legnagyobb jelentősége. Tájképi szempontból az épületek burkolatok felszámolása után a direkt élőhelykialakítás lenne a legkedvezőbb. Ha a felhagyás szó szerint valósul meg, akkor az épületállomány állapotának fokozatos leromlása mellett megjelenő másik folyamat a különböző növény- és állatfajok spontán megjelenése és megtelepedése lesz. Tájképi szempontból az épületek és parkolók szó szerinti magára hagyása kedvezőtlen, mert a leromlás, lepusztulás képét fogja nyújtani. Idővel a több szintű vegetáció jelentős takaró hatást is kifejthet, a burkolatlan (zöld)felületek spontán beerdősülése révén. Később a burkolatok repedésében szintén megjelenhet több szintű növényzet. A vegetáció a tekintetben jellegtelen lesz, hogy természetes társulás még nem fog kialakulni; kérdéses, hogy eredeti vegetáció, magától, rontott területen, propagulum források nélkül létrejöhet-e, ill. a 2A-út másik felén lévő, részben honos vegetációval is bíró terület, valamint a szántók, milyen propagulum-forrásként fognak majd szolgálni. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 91/ május

94 6.6 Környezeti állapotváltozások A terület jelenlegi környezeti állapota A vizsgált terület szomszédságában korábban a Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. képcsőgyártó, majd plazma tv modul összeszerelő üzeme működött. A gyár bizonyos ideig üzemen kívül volt, majd átalakítás és bővítés után (II. és III. ütem) új generációs Lítium-akkumulátorok üzemszerű gyártását kezdték meg 2018-ban. A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el. Ennek igénybevételére előzetes vizsgálat készült, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE-06/KTF/ /2018. iktatószámon jóváhagyott. A jóváhagyó határozat a 6. sz. mellékletben található. Göd település Magyarország kistájainak katasztere c. kiadvány szerint a Pesti hordalékkúp síkságon található. A kistáj Pest megye területén helyezkedik el. Területe 850 km 2 (a középtáj 16,4%-a, a nagytáj 1,6%-a). Domborzat A kistáj 98 és 251 m közötti tszf-i magasságú. Kelet felé lépcsőzetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából észak-déli irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei nyugat-keleti irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 m/ km 2. Kelet és dél felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. Dél felé, a Gyáli-patak irányába, ahol a felszínt a futóhomokformák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, s a domborzat elveszti teraszos jellegét. A dél felé nyitott, félmedence szerűen megjelenő kistáj jellemző domborzati formái fluviális és deráziós úton képződtek. Földtan A kistáj alapját képviselő harmadidőszaki rétegek nyugatról kelet felé fiatalodnak, s egyre magasabb, orográfiai helyzetben találhatók. Ezek a képződmények egymással párhuzamosan futó északnyugat-délkeleti irányú törésvonal-rendszerrel tömbökre tagolódtak, s az Alföld felé haladva a pleisztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén legelejétől képződő dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológiailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis kelet felé haladva a legidősebb pleisztocén képződmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna II/a. és II/b. sz. terasza átmenő, felszíne gyakran parti buckákkal, futóhomokkal, lösz-szerű üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi mészkővel takart, és az V. sz., valamint idősebb teraszok csak foltokban jelennek meg. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a szint korlátlanul rendelkezésre álló kavics (Kőbánya 3,5 Mm 3, Budapest 15 Mm 3 ), valamint a kisebb mennyiségű tőzeg és lápföld (Ócsa, Inárcs 0,5 Mm 3 ), továbbá homok (Fót-Dunakeszi 4 Mm 3 ). Potenciális max. szeizmicitása 6-7 o MS. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 92/ május

95 A telephely a Vác - Budapest közti Dunavölgy határán fekszik. Alaprétegét döntően agyagból álló miocén rétegösszlet alkotja, melyet a Duna a visegrádi szoros áttörése után jelentősen lepusztított és rárakta pleisztocén korú kavicsanyagát. Fölötte kisebb részben ártéri rétegek, nagyobb részben szélfújta homok rétegek települtek. A terület geológiai felépítésében a dunai homok és futóhomok rétegek váltakozva vesznek részt. Éghajlat Mérsékelten meleg, száraz éghajlatú kistáj, de északon már közel a mérsékelten hűvös és a mérsékelten szárazhoz. Egész évben kevéssel óra alatti napfénytartam a valószínű. Nyáron 800 órán, télen mintegy 180 órán át süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 o C, de nyugaton a város közelsége miatt 10,5-11,0 o C. A nyári félév középhőmérséklete északon 16,5-16,7 o C, délen 17,0-17,2 o C. Április 10. után (délen már április 10. előtt) számíthatunk arra, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 o C-ot és október 19-én várható, hogy az alá csökken. Ez évente napot jelent, de délen a 192 napot meghaladja. A fagymentes időszak hossza 188 és 198 nap közötti (április és között), de északon 188 napnál rövidebb. Nyugaton és észak-nyugaton viszont a városi hatás következtében nap (április 5. és november 10. között). Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 o C (a főváros közelében 34,5 o C), a legalacsonyabb hőmérsékleteké -15,5 és -15,8 o C között, de északon -16,5 o C, a fővárosban viszont -11,5 és - 14,5 o C között változik. Az évi csapadékösszeg északon mm, a középső és déli részeken mm, ám a fővárostól délkeletre eső kisebb területeken még az 550 mm-t sem éri el. A tenyészidőszakban északon mm, másol mm. Ócsán mérték a legtöbb, 24 óra alatt lehullott csapadékot (158 mm). Évente hótakarós nap a valószínű, az átlagos maximális vastagsága 20 cm körüli. Az ariditási index északon 1,17-1,21, a középső és déli vidékeken 1,21-1,28, délkeleten 1,28- nál nagyobb. Leggyakoribb szélirány az északnyugati, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A nem túl hőigényes és szárazságtűrő mezőgazdasági kultúráknak kedvez az éghajlat. Vízrajz A Gödöllői-dombságtól a Duna-völgy felé lejtő területet az egymással párhuzamosan a Dunába futó patakok tagolják. Ezek (északról dél felé haladva): Gombás- (27 km, 107 km 2 ), Sződ- Rákos- (24 km, 132 km 2 ), Mogyoródi- (13 km, 50 km 2 ), Csömöri- (14 km, 33 km 2 ), Szilas- (25 km, 80 km 2 ), Rákos-patak (26 km, 100 km 2 ), Gyáli-főcsatorna vagy Nagymocsár-árok (teljes 32 km, 380 km 2, tájhoz tartozó 8 km, 54 km 2 ). A tájat a száraz éghajlat alatt jelentős vízhiány jellemzi. Lf = 1 l/s.km 2 ; Lt = 5%; Vh = 120 mm/év Vízjárási adatok csak hiányosan állnak rendelkezésre. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 93/ május

96 Vízfolyás Vízmérce LKV LNV KQ KÖQ NQ cm m 3 /s Gombás-patak Vác.... 0,025 0,28 33 Sződ-Rákospatak Sződliget.... 0,030 0,30 31 Szilas-patak Cinkota ,005 0,12 23 Rákos-patak Pécel ,010 0,18 27 Gyáli-főcsatorna Soroksár.... 0,015 0,40 14 Vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II. osztályú, de a településeken áthaladó szakaszok még szennyezettebbek. Mellettük ritka nagyvizek alkalmával kb. 2 km 2 kerül víz alá, amelyből 0,2 km 2 belterület, 1,1 km 2 szántó, a többi rét és legelő. Két természetes tava Fót mellett együtt 3 ha felszínű. Ugyanott a Halastó 12,5 ha-s, a Vácrátótitó pedig 1 ha kiterjedésű. Több kisebb tó.. együtt is csak 6 ha felszínnel található az egyes vízfolyások völgyében és a bányagödrök helyén. A legújabbat a Szilas-patakon duzzasztották Cinkota és Nagytarcsa között (15 ha). A talajvíz mélysége északról délre 6 m-ről 2 m-ig emelkedik. Mennyisége elég jelentős, a magasabb teraszrendszerek között 2-3 l/s.km 2, míg az alacsonyabb lépcsőkön 3-5 l/s.km 2. Kémiai jellegében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó, de a Szilaspataktól északra a nátrium is nagy területen előfordul. A keménység a települések körzetében meghaladja a 25 nk-t, míg azokon kívül kevesebb. A szulfáttartalom is a települések alatt emelkedik 300 mg/l fölé. A vízminőséget azonban főleg a csatornázatlan települések kommunális szennyvize rontja le. A telephely területén 2018-ban az új fúrásokban talajvíz nem jelentkezett május hónapban készített fúrásokban talajvizet szintén nem észleltek. A korábbi vizsgálatok közül csupán az üzemépülethez készített T4 jelű fúrásban észleltek talajvizet ( ). A nyugalmi vízszintet a felszín alatt 16.0 m mélyen (114,7 mbf) mérték. A terület északnyugati szélén lévő figyelőkútban májusában a talajvízszintet a felszín alatt 14,2 m mélységben (114,8 mbf) mérték. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a becsült maximális talajvízszint 10 m alatt helyezkedik el. A korábbi vizsgálati eredmények szerint a nagy mélységben levő talajvíz XA1 kategóriába sorolható, azaz enyhén agresszív. A rétegvizek mennyisége kb. 1 l/s.km 2. Az artézi kutak átlagos mélysége alig haladja meg az 50 m-t. A keleti tájrészen vízhozamuk átlagosan 100 l/p, ami a Dunához közeledve nagymértékben fokozódik. Hévízfeltárásai közül a városligeti és a zuglói (Pascal) a legnevezetesebbek, amelyek gyógyvizek. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 94/ május

97 A tervezési hely érzékenysége Göd település, melynek belterületén helyezkedik el a tervezett bővítés, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi besorolású település. A tervezett üzem a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 3. a. mellékletében szereplő Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek térképe alapján: érzékeny (20 mm-nél nagyobb utánpótlódású) területen helyezkedik el. A bővítmény nem esik üzemelő sérülékeny, vagy távlati vízbázis felszíni védőterületére. Vizsgált terület Talajok A kistáj területének 27%-át a főváros település-területe foglalja el. A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött. Ezek a talajtípusok a futóhomokok (8%), a gyenge termékenységű humuszos homokok (19%), amelyek a táj északi részén Dunakeszi környékén -, Ecser és Monor vonalában és Alsónémedi környékén jelentősebb kiterjedésű területek. Az allúviumon képződött réti talajok kiterjedése 11%-os, Ócsa környékén a lápos réti talajoké 9%. A Vác környéki nyers öntések területi aránya jelentéktelen (<1%). Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 95/ május

98 A réti és a lápos réti talajok a szántóföldi zöldségtermesztés területei, jelentős rajtuk az erdők (15-25%) és a települések (18-25% kiterjedése is. A lápos réti talajok láprétjei (25%) Ócsa környékén természetvédelem alatt állnak (részben tőzegtelepekként hasznosulnak). A táj keleti magasabb térszínű területeinek barnaföldjei jelentős területi hányaddal szerepelnek (26%). E talajok egy része homok üledéken képződött, gyenge termékenységű (VII.), míg a Gödöllői-dombsághoz kapcsolatot jelentő változatok Péceltől délre löszös anyagon képződtek, homokos vályog mechanikai összetételűek és kedvezőbb termékenységűek (V.). Szántóként csupán 15%-ukat hasznosítják, az erdő- és szőlőterületek kiterjedése jelentős (35 és 15%). A geotechnikai vizsgálatot októberében a Geoplan Kft. a teljes fejlesztési területre végezte el. Ennek eredménye az alábbiakban olvasható. A beépítésre szánt terület egy része korábban erdő volt, másik része mezőgazdasági művelés alatt állt. Az erdő irtása a terepi munkákkal egy időben zajlott. Területünkön a kissé hullámos felszín ÉNy-i irányba fokozatosan lejt, mbf közötti A terület ÉK-i részén egy ÉNy- DK-i irányú, 3-5 m mély árokrendszer húzódik. A korábbi években történt fejlesztések alkalmával a Samsung csatlakozó üzemterületén tereprendezést végeztek, jelenleg a rendezett terepszint ott kb. 133,5-134 mbf magasságú. A terület felszín közeli talajainak megismerésére 16 db, 4 m mélységű, kisátmérőjű spirálfúrás készült. A terepi vizsgálatokra szeptember között került sor. A fúrásokat a Geoplan Kft. készítette mm átmérővel, száraz technológiájú spirálfúrásként. A fúrásokból zavart mintavételre került sor rétegenként, illetve méterenként. Tekintettel arra, hogy a teljes vizsgálati mélységig homok talajok települtek, zavartalan mintavételezésre nem volt lehetőség. Az elkészült vizsgálatok a geológiai ismeretek alapján várt talajadottságokat igazolták, a vizsgált 4 m mélységig egyszemcséjű homok talajok mellett kavicsos, kavicsszórványos homok rétegek jelentek meg. A fúrások minden esetben eredeti településű rétegeket tártak fel, tereprendezésre, feltöltött területre semmi nem utalt. A fejlesztési területen mélyített fúrások cm vastagságú, humuszos, kissé humuszos barna, sötétbarna iszapos homok homokos iszap fedőrétegben indultak. A termőréteg alatt 4 m-es fúrásokban teljes mélységig szemcsés talajok jelentkeztek. A fúrásokban szürkéssárga, sárgásszürke, helyenként barnássárga finom és durvább szemcsés rétegek váltakozása figyelhető meg. A terület É-i részén a korábbi vizsgálatokkal megegyező - finom homok, iszapos finom homok rétegek az uralkodóak, míg a középső és a déli területeken durvább szemcseméretű közepes homok, kavicsos homok, homokos kavics rétegződés mutatkozott. A szemeloszlási vizsgálatok alapján a szemcsés rétegsor anyagi összetétele kissé változatos, finom és közepes homok, iszapos finom homok, helyenként kavicsos közepes homok és homokos aprókavics fordul elő. A rétegösszlet jellemzően rosszul graduált, többnyire egyszemcséjű talajok alkotják. Az agyag+iszap tartalom a rétegekben jellemzően kismértékű. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 96/ május

99 A Geoplan Kft. a terület beépítésének tervezésekor és azután részletes geotechnikai tervek és vizsgálatok (nagy mélységű fúrások és szondázások, laboratóriumi vizsgálatok) készítését tartja szükségesnek. A terület jelenlegi alap légszennyezettsége a 6.2., a zajterhelési alapállapot a 6.4. és a táj- és természetvédelmi státusz a 6.5. számú fejezetekben kerül részletesen ismertetésre Területhasználati adatok Terület-felhasználási mód az aktuális településszerkezeti terv alapján (később ez módosításra kerül): 055/8: Má (általános mezőgazdasági terület) 056: Köu (közúti közlekedési terület) 058/3: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 059/13: Ev (védelmi rendeltetésű erdőterület) 060/4: Köu (közúti közlekedési terület) A vizsgált terület helyrajzi számai és a későbbi fejlesztési területek helyrajzi számai a 056 helyrajzi számon lesznek egyesítve. A telek kialakítása folyamatban van. A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el. Ennek igénybevételére előzetes vizsgálat készült, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE-06/KTF/ /2018. iktatószámon jóváhagyott. A jóváhagyó határozat a 6. sz. mellékletben található Demográfiai adatok Göd településen folyamatosan növekszik a lakosság száma. A lakos szám fő (2019). A vizsgált területhez közeli Bócsa Újtelep falusias beépítésű. Göd Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ( ) szerint 2008-ban a következő volt a településrészeken a lakosok számának alakulása: A városrészek kormegoszlása azt mutatja, hogy évi adatok alapján a legtöbb 60 évnél idősebb lakos Bócsa Újtelepen van, míg a többi városrészben, nagyjából hasonló arányban vannak 60 év felettiek. A munkaképes korosztály (18 59 év közöttiek) aránya minden városrészben hasonló érték, ez alól kivétel Bócsa Újtelep, ahol alacsonyabb arányban képviselteti magát a munkaképes korosztály. A számok azt mutatják, hogy Bócsa Újtelep városrész, az idősebb korosztály túlreprezentálása, valamint a munkaképes korúak alulreprezentálása miatt nagyobb mértékben van kitéve a szegregációs folyamatoknak. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 97/ május

100 6.6.4 Környezeti állapotváltozások Valamennyi környezeti elem vizsgálata után a tervezett bővítés által okozott környezeti állapotváltozások az alábbiakban összegezhetőek. Felszíni víz esetén: A tervezési területnek nincs közvetlen kapcsolata természetes, vagy mesterséges felszíni vizekkel. Sem az építési, sem az üzemelési fázis, nem jelent igénybevételt a felszíni vizek tekintetében. A földtani közeg és a talajvíz szennyeződése üzemszerű működés mellett nem valószínűsíthető. A levegő tisztáságának védelmével kapcsolatban megállapítható, hogy a lakott terület távolságában az építési fázisban az ülepedő por és a munkagépek légszennyezőanyag kibocsátásának a hatása a védendő területen jellemzően SEMLEGES, még szélsőséges meteorológiai körülmények esetén is, és egészségügyi kockázatot nem okoz. Az építési fázisban jelentkező közvetett környezeti hatások az M2 autóútnál SEMLEGESNEK, a Fóti útnál ELVISELHETŐNEK minősíthetőek. A működési fázisban jelentkező közvetlen és közvetett környezeti hatások SEMLEGESNEK, a Fóti út esetén a közvetett hatások ELVISELHETŐNEK minősíthetőek. A telepítési fázisban jelentkező közvetlen és közvetett zajvédelmi hatások összességében SEMLEGESNEK vehetők, ami főleg annak köszönhető, hogy a közvetett zajvédelmi hatások a vizsgált utak alapállapotában a határértékeket már eleve meghaladják. A teljes telephely üzemelési fázisában jelentkező közvetlen zajhatások a lakott területek vonatkozásában SEMLEGESNEK vagy ELVISELHETŐNEK minősíthetőek, ugyanakkor a IV/a. ütemű bővítés zajhatásai a védendő területeknél SEMLEGESNEK, bizonyos nem védendő területeken ELVISELHETŐNEK minősíthetőek. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 98/ május

101 Az üzemelési fázisban jelentkező közvetett zajhatások a lakott területek vonatkozásában az M2 autóútra vonatkozóan összességében ELVISELHETŐNEK, a Fóti útra vonatkozóan KÁROSÍTÓNAK minősíthetők. A telephely további bővítéséhez kapcsolódóan tervben van, hogy a Fóti útról egy, a védendő épületektől jóval távolabbi bekötő út épül az autópálya és a telephely között, így ha az megvalósul, akkor a Fóti út lakóépületeinél jelentősen csökkenhet majd a közlekedés okozta zajszint. Természetvédelem: A tervezett bővítés létesítményeinek megvalósítása nem gyakorol hatást a terület élővilágára. A kivitelezés szomszédos területekre kifejtett közvetett hatása alapvetően a zajhatás, a munkagépek jelenléte okozta zavarás. A tervezési terület tájvédelmi szempontból az alábbiak szerint módosul: megszűnik az erdőborítás, melyet az építkezés befejeztéig építési terület látképe fog meghatározni. A későbbiekben évtizedekig a tervezett létesítmények, csarnokok, valamint mesterséges zöldfelületek fogják dominálni a tájképet. Az üzemeltetés élővilágra gyakorolt hatásai sokrétűek: például a zaj, a zavarás, a taposás, a hőleadás, a csapadékvíz elvezetés, a légszennyezés, és a közvetlen zöldfelület kezelés keretében: gyepek kaszálása, fák és cserjék metszése, vízpótlás hatásaival kell számolni. Az épületek és parkolók az üzemelési fázisban tipikus logisztikai-kereskedelmi terület képét és élőhelyi jelentőségét fogják nyújtani, vagyis elenyésző élővilágra lehet számítani. A beruházás telepítése során keletkező hulladékok - a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartása esetén - nem okoznak környezetterhelést, hatásuk semleges. A jogszabályi előírásoknak megfelelő, bizonylatolt és szakszerű hulladékgyűjtés, szállítás, kezelés és elhelyezés az üzemelés során sem a telephelyen, sem azon kívül nem okoz kimutatható és káros környezetterhelést, hatásuk semleges. 6.7 A felszíni és felszín alatti víztesteket, az ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket érintő hatások A tervezett tevékenység nem érint felszíni víztesteket, ivóvízkivételre kijelölt és megkülönböztetett védelem alatt álló területeket. A terület az 1-9 Közép-Duna alegység része. A közelben elhelyezkedő felszíni víztestek: Sződ-Rákos- és Hartyán-patak (AOC868), erősen módosított víztest. kb. 4 km távolságban Duna Szob Budapest között (AOC756), természetes víztest, kb. 3 km távolságban Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 99/ május

102 Bővítési terület Vízfolyás víztestek kategóriái (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) A bővítési terület kb. 3,0-3,5 km-re, DK-re található a DMRV Zrt. parti szűrésű vízkivételi művétől. A vízkivétel védőterülete nem érinti a tervezési területet. Bővítési terület Ivóvízkivételek védőterületei (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 100/ május

103 A tervezett tevékenység területe érinti az alábbi felszín alatti víztesteket: sekély porózus: sp Duna bal parti vízgyűjtő - Vác-Budapest (AIQ536) hegyvidéki: h.1.6 Dunántúli-középhegység - Duna-vízgyűjtő Visegrád Budapest (AIQ551) termálkarszt: kt. 1.3 Budapest környéki termálkarszt (AIQ503) Bővítési terület Felszín alatti víztestek Sekély porózus és sekély hegyvidéki (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) Bővítési terület Felszín alatti víztestek Porózus és hegyvidéki (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 101/ május

104 Bővítési terület Felszín alatti víztestek Karszt és termálkarszt (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv) Felszín alatti vízszennyezésre csak súlyos üzemzavar, havária esetén kerülhetne sor, amely a munkagépek, szállítójárművek üzemanyag tankjainak sérülése, rakományaik kiömlése, a technológiához szükséges anyagok beszállítása során esetlegesen történő elfolyásokból adódhat, azonban a talaj- és rétegvíz nagy mélységben történő elhelyezkedése az ilyen típusú haváriával szemben (az azonnali beavatkozást feltételezve) védettnek tekinthető. Havária esetében a kármentesítésre vonatkozó jogszabályi előírásokat (219/2004. (VII. 21.) Korm. rend.) kell betartani. A felszín alatti vízszennyezés bekövetkezését - az utánpótlódás megszüntetésével és a szennyeződött talaj haladéktalan eltávolításával, ill. fokozott elővigyázatossággal - meg kell és meg lehet akadályozni. 6.8 A vizek állapotromlását okozó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében javasolt intézkedések A parkoló és a dokkoló területén olajfogók elhelyezése tervezett (melyeknek típusa a meglévő telephelyen elhelyezett olajfogókéval azonos). Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 102/ május

105 7. A TEVÉKENYSÉG ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ÉRZÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE A tevékenység éghajlatváltozással szembeni érzékenységének elemzése az 5. sz. mellékletben található. 8. A DOKUMENTÁCIÓT MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK BEMUTATÁSA Az előzetes vizsgálathoz felhasznált adatok, dokumentumok Az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához megbízónk, a Tecton Kft. és a beruházó, Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. adatszolgáltatását használtuk fel, figyelembe véve a környezetvédelmi ágazati jogszabályok előírásait. Jelen előzetes vizsgálatban közölt adatszolgáltatás helyességéért, illetve a tervezett épületek másodlagos adataiért a Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. viseli a felelősséget. A dokumentáció elkészítéséhez az alábbi adatokat bocsátották rendelkezésünkre: Építészeti tervezési adatok, alaprajzok, helyszínrajz. A tervezett tevékenység volumene és termelési adatai. Technológiai leírások, folyamatábrák. Földhivatali térképmásolat, tulajdoni lapok. Geotechnikai szakvélemény. Biztonságtechnikai adatlapok. A gyártáshoz szükséges anyagok listája, várható mennyiségük. A létesítmény tervezett légszennyező pontforrásai, azok adatai. A létesítmény tervezett zajforrásai, azok adatai. Közmű és szállítási igények, forgalmi adatok. A keletkező hulladékok fajtája, szennyvíz minősége és mennyiségük. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 103/ május

106 9. AZ ENGEDÉLYEZÉST MEGALAPOZÓ INFORMÁCIÓK BEMUTATÁSA 9.1 Az engedélykérő azonosító adatai Engedélykérő és leendő üzemeltető: Samsung SDI Magyarország Gyártó és Értékesítő Zrt. Az üzemeltető székhelye: 2132 Göd, Ipar telep hrsz KSH száma: Cégjegyzékszáma: A tervezési hely helyrajzi száma: Göd 055/8, 056, 058/3, 059/13, 060/4 A vizsgált terület helyrajzi számai és a későbbi fejlesztési területek helyrajzi számai a 056 helyrajzi számon lesznek egyesítve. A telek kialakítása folyamatban van. 9.2 Minősített adatok, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatok A tevékenység volumene (lásd 2.1. pont) üzleti titok részét képezi, melyet külön dokumentációban (Kiegészítés előzetes vizsgálati dokumentációhoz Üzleti titok részét képező információk) szerepeltetünk. 9.3 Alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése Az alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok, és előállítandó termék nem rendelkeznek minősítési okirattal, környezetvédelmi minősítésük nem történt meg. 9.4 Országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége Határon átívelő környezeti hatások nem várhatóak. 9.5 Erdő igénybevétele Az előzetes vizsgálatra nem erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor. A vizsgált terület egy részén erdő helyezkedett el. Ennek igénybevételére korábban a terület vagyonkezelője, a Pilisi Parkerdő Zrt. külön előzetes vizsgálatot nyújtott be, melyet a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE-06/KTF/ /2018. iktatószámon jóváhagyott. A jóváhagyó határozat a 6. sz. mellékletben található. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 104/ május

107 10. A MEGLÉVŐ ÜZEM ALAPADATAI Tájékoztatásul az alábbiakban közöljük a meglévő üzem alapadatait A foglalkoztatottak száma Az I-III. ütem során megvalósult üzemben az alkalmazottak száma a következőképpen alakult: irodai alkalmazott 1 műszakban, napi 8 órában (teljes munkaidő): 520 fő fizikai állományú 4 műszakban: 332 fő műszakonként A teljes foglalkoztatottság 1848 fő A tevékenységhez kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye Jelenleg a telephely meglévő részén a m 2 nagyságú területből a beépített terület nagysága m 2, a burkolt felület nagysága m 2, a zöldfelületé m 2. A telephelyen meglévő épületek az alábbiak: - 01 Főépület - 01G Gyártó terület - 04 Használt NMP és akkumulátor tároló - 05 Hulladéktároló - 09 N2 tartály telep - 11 Ideiglenes iroda - 13 Ipari szennyvíztisztító telep - 17 Őrtorony - 18 Tesztelő épület - 20 Földalatti víztartály - 21 Transzformátor állomás - 30 Főporta épület - 31 Mellék porta épület - 32 Veszélyes anyag tároló - 33 Elektrolit tároló - 34 Karbantartó iroda - 35 Közmű épület - 36 Új NMP tartály telep - 01H Gyártó terület (földszint m 2, magasföldszint m 2, 1. emelet m 2, összesen m 2 ) - 37 Csőtartó Az ingatlanon 244 db + 9 db VIP személygépkocsi parkoló található. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 105/ május

108 10.3 A technológia, illetve a tevékenység megvalósításának leírása Technológiai leírás Az üzemben 2018-ban kezdték meg a lítium akkumulátorok gyártását. A lítiumion-technológia onnan kapta a nevét, hogy a töltés tárolásáról lítiumionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid-elektródához vándorolnak. Kétféle terméket vezettek be. Az egyik a cellagyártás, a másik a modulgyártás amely tulajdonképpen több cella összeszereléséből jön létre. Az alábbiakban ismertetjük a modulok gyártásának technológiai folyamatát. A gyártásnak 4 fő lépcsője van: 1. elektródák előállítása, 2. összeszerelés, 3. formázás, 4. cellák összeszerelése. A cellák gyártási folyamatát nem ismertetjük külön, mert mindösszesen annyiban tér el a modul gyártástól, hogy a 4. pontban leírt összeszerelési fázis elmarad. 1. Elektródák előállítása Az anód (negatív) és a katód (pozitív) elektródákat állítják elő ebben a fázisban. A katód elektróda alapanyagait összekeverik, alumínium fóliával bevonatolják, majd préselik és vágják. Az anód elektróda esetén szintén összekeverik az alapanyagokat, réz fóliával bevonatolják, préselik, biztonsági réteggel bevonatolják, majd vágják. 2. Összeszerelés Tekercselés: ún. jelly roll-okat hoznak létre. A folyamat során a katódot, a szeparátort (vékony műanyag fólia), és az anódot feltekercselik. Hegesztés: először az anód és a katód kivezetéseit hegesztik, azután az elektródákat hegesztik hozzá az akkumulátorház tetejéhez, végezetül a ház tetejét és az akkumulátor házat hegesztik össze. Az akkumulátort feltöltik elektrolittal. A puffer idő letelte után a cellát előtöltik, gázmentesítik vákuum kamrában, és újra feltöltik elektrolittal. A puffer idő kivárása után, a cella ismét vákuumkamrába kerül, ahol gáztalanítják, majd az elektrolit feltöltő réseket tömítik és vízzel tisztítják a cellákat. Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 106/ május

109 3. Formázás A cellákat öregítik magas, ill. normál hőmérsékleten, stabilizálják őket a töltés/kisütés előtt, majd töltik és kisütik a cellákat (kapacitás ellenőrzés). Ellenőrzik a belső ellenállást (IR) és az üresjárati feszültséget (OCV), majd újabb öregítési folyamat következik. A cellákat több szempont alapján ellenőrzik, majd csomagolják. A cellagyártási folyamat ezzel véget ér. 4. Cellák összeszerelése A modulokat az 1-3. pontban ismertetett metódus alapján elkészített cellákból építik össze az alábbi módon: Összeszerelik a gyűjtősíneket. Ráhelyezik a cellákat, összeszerelik, majd a gyűjtősínre csavarozás után töltik. A gyártás végén teszteket végeznek és ellenőrzik az elektromos teljesítményt, biztonságot, megfelelőséget és a méretet. A folyamat végén csomagolják a készterméket. Présüzem A korábban közműépületnek tervezett épületben présüzem létesült, melynek gyártósorán az autóakkumulátorok burkolatát állítják elő. Technológiai folyamat: 1 kenőberendezés (az alumínium tömbök felületét a berendezés cink-sztearáttal vagy cinkbehenáttal vonja be) 2 IE prés (Hidegfolyatás: az alapanyag felveszi a kívánt formát egyetlen nagy erejű löket hatására a szerszámtérben, a mechanikus présben.) 3 vizsgálat (1) 4 PP prés (a hidegfolyatás során előállított előforma további alakítása présgépben kenőolaj használatával, termék a PP előforma) 5 vágógép (a PP előformák vágása kész burkolattá) 6 mosó/szárító 7 vizsgálat (2) 8 vizsgálat (3) 9 raklapozó (későbbi fázisban valósul meg). A kész burkolatok mosása szóró-permetező eljárással történik. A mosás/szárítás technológiai folyamata az alábbi: előmosás és mosás (előmosó és mosó tartály, koaleszcens szűrővel ellátott olajleválasztó) öblítés (öblítővíz tartály) ioncserélt vízzel történő öblítés (ioncserélt víz Vidra Környezetgazdálkodási Kft. 107/ május