A mezőgazdasági vadkárok felvételezése és becslése

Átírás

1 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. A mezőgazdasági vadkárok felvételezése és becslése Kovács Imre Gödöllő 2019

2 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. A mezőgazdasági vadkárbecslés megítélése

3 Elvárások a vadkárbecsléssel kapcsolatban A vadkárbecslés bizalmi munka, ideális esetben a szakértő mindkét fél bizalmát élvezi. A SZIE VMI és a NAK által végzett országos lefedettségű kérdőíves felmérés vizsgálta a növénytermesztők és vadgazdálkodók vadkárszakértők munkájával kapcsolatos tapasztalatait.

4 A saját tapasztalatai alapján mondjon véleményt a vadkárbecslést végző szakértők munkájáról!

5 Értékelje az állításokat az Ön által ismert vadkárbecslő szakértő munkája alapján szerzett tapasztalatai szerint!

6 Fontosnak tartja Ön, hogy a vadkárbecslő szakértők tudományosan ellenőrzött kárbecslési módszereket alkalmazzanak?

7 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató

8 A vadkárszakértők - problémák A jelenleg velük szemben megfogalmazott legfontosabb kritikák közül a legfontosabbak: szakmai felkészültség hiánya objektivitás kérdése az elvégzett szakértői munka további ügyeket ne generáljon

9 Célkitűzések I. A mezőgazdaságban a vad által okozott terményveszteségek mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan minél egységesebb módszerekkel történjen. A vadkárfelmérés eredményei a mezőgazdálkodó és a vadgazdálkodó számára is áttekinthetők, érthetők és ellenőrizhetők legyenek.

10 Célkitűzések II. A felmérést végző szakember megalapozottan tudjon arra hivatkozni, hogy a felmérést milyen alapon és módszerrel végezte. Szükség esetén az ugyanazon a területen több szakértő által végzett mérések eredményei szigorúan módszertani alapon összehasonlíthatók legyenek.

11 A vadkárszakértők - javaslat A szakértőkkel szemben szakmai és jogi, etikai követelményeket szükséges állítani: Egyidejűleg mezőgazdasági és vadgazdálkodási ismeretekkel rendelkező szakember legyen. Különleges vagy ritka termelvény esetén rendelkezzen a felméréséhez szükséges specifikus ismeretekkel. Ne legyen megvesztegethető vagy részrehajló. Elvégezte a 3 féléves, vadkárszakértői végzettséget adó felsőfokú szakirányú továbbképzést, az időszakosan előírt továbbképzést igazoltan teljesítette.

12 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Alapfogalmak

13 Előzetes vadkárfelmérés Szakértői szemle, mely akkor indokolt, ha a vad károsításának megállapítása, dokumentálása az idő múlásával bizonytalanná válik, illetve ha bármely fél olyan agrotechnológiai vagy időjárásból fakadó fejlődési rendellenességet, hiányt észlel, aminek a végleges vadkárfelmérésben jelentősége lehet. Előzetes vadkárfelmérésben csak pillanatnyi érintettséget és károsítást lehet megállapítani, dokumentálni.

14 Végleges vadkárfelmérés A haszonnövény tenyészidejének végén, közvetlenül a betakarítás előtt elvégzett szakértői szemle. A végleges vadkárfelmérésen a kármérték és terméshozam becslése, felmérése történik, valamint a vadkárértéket is meg kell állapítani. A végleges vadkárfelmérés akkor megbízható, ha a felmérés és a betakarítás között a lehető legkevesebb idő telik el.

15 Teljes felmérés A vadkár felmérése akkor a legpontosabb, ha az érintett terület teljes egészét és a növényállomány minden egyes példányát felmérik, azaz teljes felmérést (100%) végeznek. A terület nagysága, a növényzet jellege és a károsodás mértéke és jellemzői, valamint a felméréssel kapcsolatos munka- és költségigény miatt a gyakorlatban igen ritkán lehet ilyen felmérést végezni.

16 Szakértői becslés (vélelem) A vadkárt felmérő szakember pályafutása során szerzett szakmai ismeretein és gyakorlati tapasztalatain alapuló vélekedés a vad által okozott termésveszteség mértékére vonatkozóan. Az eredmény a szakértő megfigyelésein, nem számszerűsíthető tapasztalatain alapul, ezért szubjektív vélelemnek nevezhető. Az eredmény utólag nem ellenőrizhető, más véleményekkel vagy eredményekkel tényszerűen nem összehasonlítható.

17 Mintavételes becslés A vadkár felmérésének központi kérdése, hogy olyan adatokon alapuljon, amelyek eredményeként a kapott mintákból (az egyes növényekre vonatkozó vagy a mintaterületekre vonatkozó adatok összessége) meghatározott érték jellemzi a területen keletkezett kárt mennyiségi és területi szempontból is. Minden felmérési módszerrel szemben követelmény, hogy torzítatlan és megbízható eredményt adjon, amihez megfelelő elemszámú mintán és reprezentatív adatokon kell alapulnia.

18 Véletlen mintavétel A mintavételi pontokat teljesen véletlenül (vakvéletlen) választják ki, azt feltételezve, hogy kellő számú mintavétel esetén a minták eloszlása tükrözni fogja a vizsgált sokaság egészének jellemzőit. Gyakorlati hátrány, hogy pl. egy kárbecslés esetén a nagyszámú, véletlenszerűen elhelyezkedő pont megkeresése sok idő és munka ráfordítását igényli. A gyakorlatban igen ritkán, csak kivételes esetekben alkalmazható módszer.

19 Szisztematikus mintavétel A felmérési pontok kijelölése valamilyen rendszer szerint történik, pl. egy rácsháló pontjai, egy útvonal egyenlő távolságra lévő pontjai, vagy meghatározott alakzat (pl. V", W", X") és a felmérni kívánt egység metszéspontjai. A felmérési pontok szabályos rendszert alkotnak, de a kiindulópont vagy az alakzat elhelyezkedése véletlenszerű. Ettől az várható, hogy az egyes minták maguk reprezentatívak lesznek. Előre megtervezett rendszert követ, így hatékonyabb és a felek számára érthetőbb.

20 Rétegzett mintavétel A felmérni kívánt területen belül különböző, jól elhatárolható részek találhatók (pl. egy táblában jó és rossz minőségű talajfoltok, nagyon vagy alig károsult részek). Ilyenkor indokolt lehet a tábla megosztása és az adott szempont szerint a mintavétel arányosítása. A rétegzett mintavétel esetén fontos, hogy a végeredmény kiszámítása a rétegek" arányainak megfelelő arányosítással történjen.

21 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. A vadkárfelmérés eszközei, műszerei

22 A területmérés lehetséges eszközei 1-5 méter pontosságú, GNSS ( GPS") vételre alkalmas készülék (mérési pontok vagy útvonal rögzítése). Távolságmérő készülék. Mérőszalag (legalább 15 m-es, nyúlásmentes, cm beosztású). Okostelefonon alkalmazható terület- és távolság mérésére alkalmas szoftver. Pilóta nélküli légi jármű (UAV).

23 A termésátlag meghatározása I. Kis mérőkeret [1 m 2 (1 m 1 m) vagy 0,25 m 2 (0,5 m 0,5 m)] fémből, fából vagy műanyagból. Nagy mérőkeret [10 m 2 (3,16 m 3,16 m)] fém, fa, rövid műanyag cölöpökből (a sarkokra) és nem nyúlékony kötélből. Nyúlásmentes mérőszalag (sortávolság szélességétől függő és ennek megfelelő hosszúságú mintasor kijelöléséhez).

24 A termésátlag meghatározása II. Ha a növényzet magasságának mérésére is szükség van (magas növésű növényzet, silónövény, pl. kukorica) a magasság mérésére alkalmas összecsukható, 3 m-s mérőléc fémből, fából vagy műanyagból. Terménymérésre alkalmas g pontosságú asztali és legalább 10 g pontosságú húzós mérleg. Ellenőrzött mérési pontosságú (kalibrált) terménynedvesség-mérő készülék.

25 A termésátlag meghatározása III. A begyűjtött termény tárolására, szállítására és osztályozására alkalmas tárolók, illetve eszközök. Fényképezőgép, amely lehetőség szerint időpont és rögzítésére is alkalmas. A terepi mintavételezés- és a feldolgozás során kapott adatok ellenőrizhető módon történő rögzítésére alkalmas eszközök (pl. tablet, laptop).

26 Jegyzőkönyvezés (dokumentálás) I. Kiemelt jelentőségű az elvégzett munka megfelelő minőségben és minél pontosabb részletezettségben megvalósuló dokumentálása. A bejárt terület (a bejárás útvonala) és a mintavételi helyek (pontok/szakaszok/foltok) egyértelműen azonosíthatók legyenek, térbeli ábrázolásuk (térképi megjelenítésük) során a mintavételi elrendezés térben áttekinthető és módszertanilag azonosítható legyen.

27 Jegyzőkönyvezés (dokumentálás) II. A mintavételi helyeken tapasztaltakat (teljes és károsított növényszám vagy egyedszám/egyéb vizsgált objektum stb.), illetve termésbecslés esetén a begyűjtött mintaegyedre vonatkozó információkat időtálló módon kell rögzíteni. Ez teszi lehetővé, hogy a későbbi elemzésekhez is megfelelő részletezettségben rögzítésre kerüljenek oly módon, hogy azok mintavételi helyhez köthetősége egyértelmű legyen.

28 Jegyzőkönyvezés (dokumentálás) III. A helyszín jellemzőinek rögzítése (a vizsgálandó terület lehatárolása úgy, hogy az a térképi megjelenítésre, azonosításra lehetőséget adjon). A terület bejárásakor és a mintaterületek vizsgálatakor tapasztaltakról fénykép- és/vagy video dokumentáció készítése. Minden vizsgálati helyen legalább 1 db fénykép, ami a növényzetet a lehető legjobban bemutatja (dátum és időpont megjelenítésével).

29 Jegyzőkönyvezés (dokumentálás) IV. A munka során gyűjtött adatok rögzítése történhet papíron, erre a feladatra kialakított füzetben/naplóban, illetve adatlapon. Fontos lehet, hogy az íróeszköz és lehetőleg a papír is vízálló legyen. Az adatok digitális rögzítésére alkalmas lehet a helymeghatározáshoz használt eszköz is, amellyel közvetlenül a mintahelyekhez kötötten történik meg az adatok bevitele, valamint hangfelvételt is készíthető (diktafon/telefon segítségével).

30 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Mintateres felmérés végrehajtása

31 Szisztematikus mintatér-elrendezés I.

32 Szisztematikus mintatér-elrendezés II. Sűrű sortávolságra vetett növények (gabona, dupla gabona sortáv) esetén a túrás és taposás felmérésére használják a párhuzamos mintaterületek tervszerű kijelölését. Ebben az esetben a mintaterületek a sorok mentén, egymással párhuzamosan helyezkednek el

33 Sűrű sortávú növények Gabona vagy kétszeres gabonasortávra (duplagabona) vetett haszonnövényeknél a mintaterület 1 m 1 m belméretű keretléccel kijelölt, 1 m 2 nagyságú terület. A szükséges mintaterületek minimális száma gabonákban: 1 ha alatt 15 db 1,00 2,99 ha 20 db 3,00 9,99 ha 25 db 10,00 29,99 ha 30 db 30,00 99,99 ha 40 db 100,00 299,99 ha 45 db 300,00 ha felett 50 db A gabonákban keletkezett túrást és taposást m 2 - ben kell felmérni.

34 Széles sortávú növények Széles sortávú növények ( kapások") esetén a mintaterületeket vonalasan kell kijelölni. A mintaterület nagysága 10 m 2 (1/1000 ha), mely a sortáv ismeretében kiszámítható: Mintaterület [m] = 10 m 2 / A Sortáv szükséges [m] mintaterületek minimális száma: 1 ha alatt 10 db 1,00 2,99 ha 12 db 3,00 9,99 ha 15 db 10,00 29,99 ha 20 db 30,00 99,99 ha 25 db 100,00 299,99 ha 30 db 300,00 ha felett 35 db A vaddisznó túráskárát m-ben kell felmérni.

35 A mintavétel módja A mintaterületen termőtőszám és károsított termőtőszám számlálása történik. Az tekinthető vadkárnak, amely egyértelműen beazonosítható kárképpel rendelkezik, ami a vad károkozását igazolja. A mintaterületen belül módszeresen (minden minta-területről az n-edik termőtövet vagy pl. a mérőkeret jobb sarkában lévő n termőtövet) termésmintát kell begyűjteni. A termésminta csak a termőrészre korlátozódik (cső, tányér, buga, hüvely stb.).

36 A vadkár mértékének megállapítása A vadkár becslése során a mintaterületekben meg kell számolni a termést fejlesztő növényeket, valamint a vad által károsított növényeket. A vadkár arányát (%) úgy számítják, hogy a vad által károsított növények számát osztják az összes termést fejlesztő (károsítatlan + károsított) növény számának összegével.

37 Szőlő és gyümölcsös I. A termő szőlő- és gyümölcsültetvények esetében a kondíció felmérése fontos, mivel az alapján a termésmennyiség nagyságára (kicsi, közepes, nagy) illetve minőségére (gyenge, közepes, jó) lehet következtetni. Kisebb (néhány oltványt érintő) vadkár esetén a károsodott terméskezdemények számának illetve az átlagos terméstömeg szorzatával tudjuk megállapítani a vadkár során érintett termésmennyiséget.

38 Szőlő és gyümölcsös II. Nagyobb felületű vadkár esetében a szüret után az ültetvény tulajdonosának kell nyilatkoznia a pontos termésmennyiségről, melyet dokumentumokkal (szerződés, felvásárlási jegy, nyugta, számla) is alátámaszt. Szőlők és gyümölcsösök esetén a mintaterületeket az ültetvény sorainak elrendezése (térállás) szerint kell kijelölni

39 Szőlőültetvények elrendezése (térállása)

40 Gyümölcsültetvények elrendezése (térállása)

41 Mintaterület felmérése Sor- és tőtávolságra telepített elrendezés: mintaterület felmérése folyóméterre vetített növényszám alapján. Ikersoros/ikertőkés telepítés: mintaterület felmérése folyóméterre vetített növényszám alapján. Ágyásos rendszerben: mintaterület felmérése mintavételi négyzet alapján.

42 Szálas zöldtakarmányok I. A sűrűvetésű növények közé tartoznak. Pillangós, többnyire évelő szálastakarmányok (lucerna, vörös here, stb.); tavaszi vetésű egynyári szálasok vagy keverékek (szudáni fű, facélia, zabos bükköny, stb.); nyári másodvetésűek; őszi vetésű áttelelők; csalamádék; lédús takarmányok (tarlórépa, takarmánykáposzta); siló takarmányok; szántóföldön termesztett pázsitfüvek és fűhibridek szenázsai; állandó gyepekről származó szálas takarmányok (fű, széna, szilázs és szenázs).

43 Szálas zöldtakarmányok II. A lucerna a legnagyobb területen termesztett növény. Magas tápértéke miatt kedvelt tápláléka a kérődző nagyvadfajoknak. A vaddisznó tavasszal legelheti, de főként a túrásával okozhat kárt a táblákban. A legelési kár felmérése nehéz feladat, mivel a vad legtöbbször egyenletesen legeli a lucernát és az egyéb szálas zöldtakarmány növényeket. Ott van viszonyítási lehetőség, ahol a legelés, illetve a túrás foltokban, táblaszegélyekben jelentkezik.

44 A mintavétel módja I. Szálas zöldtakarmánynál 1 m 2 méretű keretet használva mintaterületeket ajánlott kijelölni. A mintaterületen a növényeket tarló magasságig lekaszálják, majd lemérik. Ezt követően károsítatlan területről 1 m 2 kiterjedésben tarló magasságig szintén mintát kaszálnak, és ennek lemérése után a károsított területekről származó átlagminta súlya és a károsítatlan területen begyűjtött minta súlyának arányából számítható a kár mértéke.

45 A mintavétel módja II. A szükséges mintaterületek minimális száma: 1 ha alatt 5 db 1,00 2,99 ha 10 db 3,00 9,99 ha 20 db 10,00 29,99 ha 30 db 30,00 99,99 ha 40 db 100,00 299,99 ha 45 db 300,00 ha felett 50 db A szálas zöldtakarmányokban keletkezett túrás- és taposási kárt területben (m 2 ) kell felmérni.

46 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Termésbecslés és kárértékszámítás

47 Termésminta feldolgozása I. Minden mintaterületről termésmintát kell gyűjteni. A termésminták száma 1-20 mintatő/mintaterület, és a mintatő összes termését be kell gyűjteni. A mintavétel végén lehetőleg a felek, vagy képviselőik jelenlétében (távolmaradásuk esetén is lehetőleg a helyszínen) a termésmintákat le kell morzsolni, ki kell csépelni és meg kell tisztítani (dinnyéket, káposztákat és répákat a mintavétel helyszínén húzós mérleggel kell megmérni).

48 Termésminta feldolgozása II. A minták tömegét a helyszínen meg kell mérni és jegyzőkönyvben rögzíteni. A szemek nedvességtartalmát a tömegméréssel egy időben, kézi gabona-nedvességmérővel meg kell mérni és jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A mintavételezés során fényképes dokumentációt kell készíteni, mely a későbbi esetleges vitás helyzetekben bizonyítja a jegyzőkönyvben rögzített adatok valódiságát és megfelelőségét.

49 Várható kármentes hozam

50 Betárolási nedvességre való csökkentés A vadkárfelmérés során fontos a gabona víztartalmának meghatározása, mert a szárítás költségét a kárértékből le kell vonni, valamint a termény tömegét vissza kell számítani a száraz tömegre.

51 Haszonnövények betárolási nedvességtartalma

52 Fel nem használt költségek aratási veszteség aránya (%), magtisztítás, ki-és betárolás költsége (Ft), terményszárítás költsége (Ft), szántóföldi terményszállítás költsége, közúti terményszállítás költsége a legközelebbi szabad-kikötőig vagy átvevőhelyig, uszályba rakás költsége (Budapesti Értéktőzsdei ár esetén), ha egy tábla, vagy annak egy lehatárolható része betakaríthatatlanná válik, a gépi betakarítás költsége

53 A kár értékének számítása

54 Az EMVÚ részletes útmutatói I. Őszi búza, tritikálé, őszi árpa és rozs (őszi gabonák) Tavaszi árpa, zab (tavaszi gabonák) Kukorica (szemes, siló, csalamádé, csemege) Köles Burgonya Napraforgó, szója, borsó, lencse, csillagfürt, takarmánycirok és repce Cukorrépa, tarlórépa és takarmányrépa Takarmánykáposzta Fejes káposzta

55 Az EMVÚ részletes útmutatói II. Paradicsom Étkezési paprika és fűszerpaprika Lucerna és szálas takarmányok Gyepek Uborka Kabakos termésűek (tökfélék) Gyökérzöldségek és spárga Dísznövények Szőlő- és gyümölcsültetvények

56 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Mezőgazdasági vadkárbecslési módszerek tesztelése

57 Vadkárbecslési módszerek tesztelése Magyarországon a jogszabályok alapján nincs kötelezően alkalmazandó vadkárbecslési módszer. A szakértők szubjektív módon választanak. Az alkalmazható módszerek vizsgálata erősítheti a kárbecslési eljárás tudományos megalapozottságát és elfogadottságát.

58 Szimulációs vizsgálat kukoricában Mintateres (V, W, X elrendezéssel) becslés. Pontrácsos ( gödöllői ) mintavételezés. Variable Area Transect (VAT) mintavételezés. Terepi vizsgálat és térinformatikai (GIS) szimuláció.

59 Vizsgálati kérdések (1) Milyen az egyes becslési módszerek pontossága és torzítása? (2) Hogyan befolyásolja a károsítási arány, a kár térbeli eloszlása, valamint ezek kölcsönhatása az egyes kárfelvételezési módszerek hatékonyságát?

60 A terepi vizsgálat beállítása I.

61 A terepi vizsgálat beállítása II.

62 Számítógépes szimulációk

63 Térbeli káreloszlások

64 Mintateres becslés I.

65 Mintateres becslés II.

66 Pontrácsos becslés

67 VAT becslés

68 A becslések jellemzése MSE: átlagos négyzetes eltérés, a becslés hibájának eloszlását jellemzi SE: standard hiba, a variancia négyzetgyöke Bias: torzítás, tendenciózus hiba PRB: relatív hiba, a valós értéktől való eltését a valós érték arányában Kéttényezős ANOVA: a PRB-t szignifikánsan befolyásoló tényezők azonosítása

69 Terepi eredmények I.

70 Terepi eredmények II.

71 GIS eredmények I. V X W

72 Pontrácsos GIS eredmények II.

73 VAT GIS eredmények III.

74 GIS eredmények IV.

75 Következtetések A terepi vizsgálat és a GIS szimulációk alapvetően egybehangzó eredményeket adtak. A VAT módszer csak véletlenszerű eloszlás mellett eredményes. A vizsgált módszerek közül a pontrácsos bizonyult a legpontosabbnak, ám a legkevesebb munkabefektetést a mintateres igényli.

76 Több munkabefektetés vagy pontatlanabb becslés?

77 Ajánlott olvasmányok Csányi, S., Bleier, N., Kovács, I., Schally, G. (2016): A mezőgazdasági vadkár témakörében végzett kérdőíves felmérés értékelése. Jelentés. Megbízó: Nemzeti Agrár-gazdasági Kamara (NAK). SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet, Gödöllő, pp. Bleier, N., Bujdosó, G., Csányi, S., Heltai, M., Jánoska, F., Pétervári, G. Gy., Prencsok, J., Somogyvári, V., Szendrei, L., Varga, Z. (2018): Egységes Mezőgazdasági Vadkárfel-mérési Útmutató. 114 pp.

78 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) VII. Köszönöm a figyelmet!