Bevezetés a természet- és környezetvédelembe

Átírás

1 Bevezetés a természet- és környezetvédelembe dr. Munkácsy Béla adjunktus Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkacsy@elte.hu Előadásanyag elérhetősége Déli épület I. emelet 419. biológia és földrajz szakos tanár (ELTE ÁITFK és ELTE TTK) okleveles környezetmenedzser környezetv. szakmérnök-képzés (BME) energiatervezés Oslo University PhD szélenergia és területi tervezés (ELTE) kutatási terület: fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiatervezés

2 A kurzus mottója: Az, hogy valaki környezetvédő, nem szerencsés elnevezés. A környezetvédő nem valami különc emberfajta. Ez az értelmes, tájékozott ember hozzáállása az élet dolgaihoz. Dr. Várkonyi Tibor, 1988 Az élet veresége, Akadémiai Kiadó

3

4 "TANÁR tanítványt keres. Határozott vágy a világ megmentésére elengedhetetlen."

5 Kötelező olvasmány - munkacsy.web.elte.hu Daniel Quinn:

6 Ajánlott olvasmányok

7 További kurzusok, amelyek segítik a felkészülést, elmélyülést és a későbbi környezetvédelmi tanulmányokat FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 1. : a 21. századi energiagazdálkodás alapjai: az energiarendszer és működése a hatékonyságjavítás és energiatudatosság tükrében - NEPTUN kódja: fenntartl17ea MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: a 21. század energiaforrásainak bemutatása: a legkorszerűbb alkalmazások tárgyalása sok gyakorlati példával, a környezeti szempontrendszerre is kellő hangsúlyt helyezve - NEPTUN kódja: megujulol17em TERVEZÉS ÉS STRATÉGIAALKOTÁS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN: fenntartható energiatervezésre kihegyezett szintézis mindazoknak, akik az előző két kurzust sikeresen teljesítették - NEPTUN kódja: tervenergl17gm ENERGIAFÖLDRAJZ: az energiarendszer és működése a térbeliség tükrében (sok térinformatikával), sok tanulsággal - avagy miért okoz globális környezeti összeomlást a csőlátású műszaki szemléletű energiagazdálkodás - NEPTUN kódja: energial17ea

8

9 A vizsgán elkerülhetetlen ismeretanyag: általános iskolai és gimnáziumi földrajz tankönyvek anyaga

10 További elengedhetetlen alapismeretek (részben) más tárgyak anyagából o o o o o o o o o Visszacsatolási mechanizmusok (biológia tananyag) Anyagforgalom az ökológiai rendszerekben o A szén, a nitrogén és a víz körforgása o Szerves anyagok felépítése és bontása A fotoszintézis kémiája és biológiája Fosszilis tüzelőanyagok kialakulása és alkotóelemeik A környezet savasodása Levegő fizikai és kémiai tulajdonságai Az égés kémiája és fizikája A vas és az alumínium gyártása fizikai, kémiai és földrajzi vonatkozások A műanyagok

11 Kollokvium írásbeli és szóbeli rész Az előadásokon való részvétel az eredményes vizsga érdekében kötelező

12 A vizsga dress code

13 Cool Biz (nyáron 28 C min) e t CO2/év-csökkentés 2011 Super Cool Biz 1560 e t CO2/év-csökkentés (2011) Warm Biz (télen 20 C max) meleg ruha, meleg étel 28 C

14 Az előadások anyagának inverz nyomtatásához

15 Politika A szó eredete: az ókori Görögországban a polisz (a városállam) ügyeivel való foglalkozás; tehát minden magánéleten túli terület; Az idióta: az ókori görög világban mindenki, aki az államügyekben nem vett részt; A politika területei, amelyek a kurzus anyagának szerves részét képezik, pl.: Környezetpolitika; Népesedéspolitika; Energiapolitika; Az értelmiségi léttel együtt jár a közösség életében való aktív részvétel felelőssége!!!

16

17

18

19

20 1961 és a mai ember mennyit tud a természetről? A természet leigázása mint a fejlődés szimbóluma

21 Környezeti alapprobléma Véges környezeti erőforrások és asszimilációs kapacitás Növekvő antropogén aktivitás: o Népességszám o Igények Környezeti és társadalmi válságjelenségek Talajdegradáció; Víz- és levegőszennyezés; Éghajlatváltozás; Diverzitás csökkenése; term. eőforrások kimerülése. Népesedési válság; Élelmezési válság; Ivóvízválság; Gazdasági válság; Értékrend válsága (fogyasztói társadalom).

22 A környezeti alapprobléma I. - növekvő népesség ~7,6 milliárd fő (2018) 11,2 milliárd 2100-ra (ENSZ)? aligha

23

24 Már a felvetés is hibás A globális népességnövekedési probléma és általában a természettudományos törvényszerűségek Magyarországra is vonatkoznak!!

25

26 Thomas Robert Malthus ( ) Tanulmány a népesedés törvényéről (1798) - (An Essay on the Principle of Population) Elméleti felvetés: míg az élelmiszertermelés a legjobb esetben is legfeljebb számtani sor szerint növekszik (tehát pl. 1, 2, 3, 4,...), addig a népesség ha nincs gátolva mértani sor szerint nő (1, 2, 4, 8, 16,...). Ezáltal egységnyi élelmiszerre egyre több ember jut először ír a népesség növekedéséből fakadó problémákról: a túlnépesedéssel a nyomor terjedése várható. Sem az élelmiszertermelésre, sem a népességnövekedésre vonatkozó előrejelzései nem állták meg a helyüket. Ennek oka, hogy nem számolt pl. az innováció lehetőségével. Maga a felismerés, hogy a népesség növekedésével a Föld erőforrásai által állított korlátokba ütközünk, ma is helytálló.

27 (Túl)népesedés Susan George: Luganói Tanulmány nyomán DÉL: o Tudatlanság (iskolázatlanság ) fogamzás kapcsán; o Szegénység nincs pénz fogamzásgátlásra; o Gyermek, mint bevételi forrás: munkára fogható (házimunka, ipari munka); eladható (prostitúció, szervkereskedelem); akár 1 gyermek sikere felemelkedést hozhat az egész család számára. ÉSZAK: o o Családok szintjén: érzelmi haszon gazdasági kockázat Döntéshozók szintjén: - természettudományos műveltség hiánya - gazdasági ellenérdekeltség Délről bevándorlás: Tőkés társaságok érdeke (is) = olcsó munkaerő bérleszorító hatása

28

29 Környezeti alapprobléma - Növekvő igények növekvő igények a rövidlátó, önző fogyasztói magatartás a kényelem hajszolása, az anyagi javak halmozása.

30 Kuvaiti család

31

32 MALI

33

34

35 A környezeti alapprobléma II. a gazdaság érdekei felülírják a társadalom, az emberek érdekeit; tőkés társaságok, érdekcsoportok uralma; a kamat folyamatos növekedésre kényszerít; az ismeretek, a tudás szétforgácsolódása vagyis a túlzott specializáció; Tudományban Hétköznapi életben (a hagyományos, az életben maradáshoz nélkülözhetetlen tudás elveszik)

36 Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, véleménye (2018. május) A XXI. században működő, fenntartható, a fogyasztókat biztonságosan ellátó villamosenergia-rendszert energetikusok hozták létre. Ma olyan szereplők próbálják ezt meg kikezdeni, akiknek fogalmuk sincs az energetikáról. Olyan rendszert akarnak ránk erőltetni, amelyről tudjuk, hogy nem működőképes Meg vagyok róla győződve, hogy az elkövetkező időszakban a villamosenergia-igény nőni fog, a fogyasztási struktúránk, maguk a fogyasztók olyanok, hogy több villamos energiát fognak igényelni még akkor is, ha adott esetben a primerenergia-felhasználásunk stagnálna vagy csökkenne. A villamos energia egy olyan nemesített energiahordozó, amelyre egyre nagyobb mértékben szükségünk van, mindenkinek az a felelőssége, hogy ezt gazdaságosan, olcsón, klímabarát módon, megbízhatóan, az ellátásbiztonság szempontjait is szem előtt tartva biztosítani tudja. Ez az energetikusok feladata.

37 A környezeti hatás mértéke Az Ehrlich Holdren formula (1971) szerint: I a környezeti hatás (IMPACT), P - a népességszám (POPULATION), A - egy főre jutó gazdasági termelés ~fogyasztás (AFFLUANCE- jólét), T - technológiával összefüggő egységnyi környezeti hatás (TECHNOLOGY)

38 MIBŐL FAKAD A KÖRNYEZETI HATÁS? Kénsav Szulfát-ion Nitrát-ion Ammónium-ion Salétromsav Száraz ülepedés Nedves ülepedés EMISSZIÓ: SZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS (pl. TÖMEG/IDŐ) TRANSZMISSZIÓ: SZENNYEZŐANYAG TERJEDÉSE és ÁTALAKULÁSA (pl. levegő páratartalmával való reakció) IMMISSZIÓ: SZENNYEZŐANYAG KONCENTRÁCIÓJA A BEFOGADÓBAN (pl. TÖMEG/TÉRFOGAT)

39 HATÁSOK RENDSZEREZÉSE KÖZVETLEN (tiszai cianid szennyezés) vagy KÖZVETETT HATÁS (tavak savasodása) TÉRBELI KITERJEDÉS SZERINT LOKÁLIS REGIONÁLIS KONTINENTÁLIS GLOBÁLIS IDŐBELISÉG SZERINT IDŐBEN ÁLLANDÓ vagy LÖKÉSSZERŰ (havária) EGY (pl. talajt) vagy TÖBB KÖZEGET ÉRINTŐ HATÁSOK (pl. savasodás) REVERZIBILIS vagy IRREVERZIBILIS HATÁSOK

40 Cink bányászat kadmium-szennyezése a Jinzu-folyón (Japán) 1910-től rizs öntözés Itai-itai betegség/kadmium mérgezés (~1935-től) az okok tudományos feltárása 1950-től, nyilvánosságra hozatala 1968-ban

41 London, 1952: széntüzelésű háztartás SO 2, CO, korom (PM)

42 Londoni szmog december 5-9. Közvetlen áldozatok: 6000 haláleset (betegség, baleset) Későbbi vizsgálatok szerint mindent összevetve: 12000!! kisebb-nagyobb légúti megbetegedés Levegőtisztasági Törvény életbe léptetése

43 PM 2,5 max. 2,5 μm méretű szálló por szennyezettség K-Ázsiában Következmény: csak Kínában 1,6 millió légúti megbetegedéses haláleset évente PM 10 max. 10 2,5 μm méretű ülepedő por (szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok)

44

45 L.A. típusú szmog: erős UV-sugárzás + közlekedés (NO x, C x H y, CO)

46 Életciklus-elemzés (Life Cycle Analysis) ISO A hatások összességének figyelembe vételével a technológia (folyamat) vagy termék környezeti szempontú minősítése.

47

48

49 Típusai ocradle to gate (c2g) : részleges, általában a gyártás befejezésééig tartó elemzés (a használat és hulladékká válás környezeti hatásainak mellőzése); ocradle to grave: teljes; ocradle to cradle: teljes, az újrafeldolgozás lehetőségét is figyelembe veszi; Gate to gate: részleges, jelemzően egy adott üzemre vagy gyártási tevékenységre fókuszáló

50 A közlekedési szektor hatásaira fókuszál: Well to wheel (az olajkúttól a kerékig)

51 Az életciklus értékelés adatainak minőségi követelményei Az életciklus-elemzés szabványosítása: ISO 14040:2006 Adatok közvetlenül a működési területről Adatok közvetve: számításokon alapuló vagy más tanulmányokból származó adatok Az adatok a következő módon csoportosíthatók: * Bemeneti adatok (energia, alapanyag, segédanyag) * Termékek * Kibocsátások (levegőbe, vízbe, talajba, egyéb környezeti tényezők) - a kibocsátási adatok általában mérésen alapulnak. Életciklus-elemzésre kifejlesztett szoftverek: - GaBi; - SimaPro; - ECO-it (Ecoindicator 99).

52 Példák az energiaszektorból

53 KÖRNYEZETI HATÁSOK EGY SZENES HŐERŐMŰ PÉLDÁJÁN

54 Sovacool, B. (2008) könnyűvizes atomerőművek üvegházgáz-kibocsátása az életciklus egyes lépéseinél (%):

55

56 Villamosáram-termelés üvegházgáz-kibocsátása független (Sovacool, 2008) és nem független (IAEA 2000) források szerint International Atomic Energy Agency (2000)

57 Jelentős nukleáris balesetek (INES 4-7) jód és cézium kibocsátásai International Nuclear Event Scale

58 Ökológiai lábnyom és biokapacitás William Rees - Mathis Wackernagel (1996) A) Bioproduktív földterületek (6 altípus): Legelő lábnyom: állatállomány eltartásához; Erdő lábnyom: papíralapanyag, rönkfa, faáru és tűzifa-felhasználás; Szántó lábnyom: emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására; Halászati lábnyom: A tengeri és édesvízi fajok halászata és ezek újratermelődési igényei alapján; Energia lábnyom: az energiagazdálkodás hatásai (pl. a keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület mérete); Beépített területek: Az infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága B) Biodiverzitást megőrző területek

59 A komplex fenntarthatósági mutató: Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás viszonya Mértékegysége a globális hektár, amelynek elméleti termelékenysége egyenlő a Föld bioproduktív területeinek átlagos termelékenységével (biomassza hozamával) A Global Footprint Network Report, 2014

60

61 Globális ökolábnyom a 6 fő tényezőre lebontva A Global Footprint Network Report, 2014

62 Globális ökolábnyom és biokapacitás egy főre vetítve (Gha/fő) A Global Footprint Network Report, 2012

63 Az egy főre jutó ökológiai lábnyom térségenkénti bontásban a biológiai kapacitás tükrében Living Planet Report 2014

64 Ahol a legnagyobb az ökolábnyom olcsó olaj átlag feletti húsfogyasztás

65

66 Rockström, J. et al. (2009): Planetary Boundaries - Exploring the Safe Operating Space for Humanity In.: Ecology and Society Vol. 14. No. 2. Steffen, W. et al. (2015): Planetary Boundaries: Guiding human development on a changing planet. Science Vol. 347 no Kilenc kritikus tényező, amely korlátok közé szorítja az emberi tevékenységet

67 Planetary boundaries - problémák 1: Biodiverzitás tragikus csökkenése Az elmúlt 4,5 milliárd évben alatt öt nagy kihalási hullám volt. A hatodik, a leggyorsabb, éppen folyamatban van. A földi fajok becsült száma kb. 5 millió, ebből ez idáig 1,5 milliót írtak már le. Óránként veszítünk el egy fajt - ez szerese a természetes kihalási rátának! Moa (Dinornis robustus) Kouprey (Bos sauveli) Erszényes farkas (Thylacinus cynocephalus)

68

69 A fő okok o Éghajlatváltozás o Pl. élőhelyek eltűnése (sarkvidékek) o Mezőgazdasági termelés vegyianyag-terhelése és helyigénye o beporzó szervezetek eltűnése o apróvadak eltűnése o Környezetszennyezés o műanyaghulladékok felhalmozódása o radioaktív szennyezés globalizálódása o Betegségek, fertőzések o Pl. kétéltűeket fertőző gombabetegség: Batrachochytrium dendrobatidis o Az élővilággal kapcsolatos feketepiac (pl. elefántcsont)

70 Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, madaraké vagy a hüllőké: a rovarfajok 40%-a kihalhat a következő évtizedekben, a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik. A rovarpusztulást általában az intenzív mezőgazdasági termelés, a növényvédő szerek és a klímaváltozás okozza. A rovarok teszik ki a földön élő élőlények többségét, létük fontos több más faj számára: táplálékul szolgálnak madaraknak, denevéreknek és más apró emlősöknek. A világ haszonnövényeinek mintegy 75%-át a rovarok porozzák be.

71 Planetary boundaries - Problémák 2. Nitrogén-körforgás A legutóbbi időkig csak bakteriális úton történt a nitrogén-megkötés, de ma már jelentős tényező a N körforgásában az ember: a N-megkötésben ~50%-ra nőtt az ember szerepe (a nitrogén-fixációra képes baktériumok gazdanövényeinek (így pl. hüvelyes növények, mint szója) intenzív termesztése révén). Az emisszió kapcsán a N-műtrágyák jelentős hatásúak: a valaha összesen alkalmazott nitrogénműtrágya több mint felét 1985 óta használták fel (1913 óta gyártanak N- műtrágyát); Az ember által indukált nitrogén-beáramlások által okozott eutrofizáció a vízi rendszerekben hirtelen nem-lineáris változást hoz létre, például a tiszta (oligotróf) állapottól a zavaros víz (eutrofikus) állapotáig Jelentős tényező a fosszilis tüzelőanyagok égetésével keletkező NO x -ok koncentrációjának növekedése, ami végül a környezet savasodásához vezet (salétromsav - HNO 3 ).

72 A nitrogén körforgása

73 Planetary boundaries - Problémák 3: Éghajlatváltozás

74 A szén körforgása

75 A szén körforgása

76 Egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás regionális bontásban P o p u l a t i o n

77 co2now.org

78 Az éghajlatváltozás okozta természeti csapások száma 1971-től évtizedes bontásban

79 Az éghajlatváltozás okozta természeti csapások anyagi kárértéke 1971-től évtizedes bontásban (mrd USD)

80

81 Visszacsatolási mechanizmusok bonyolult hálózatban!! Pozitív - egymás hatását erősítő folyamatok Természetben ritka Melegedés (melegebb nyár) több légkondicionálás, több CO2 fokozódó melegedés Több CO2 olvadó permafroszt felszabaduló metán további melegedés még intenzívebben olvadó permafroszt Negatív egymást hatását fékező folyamatok Természetben gyakori Pl. táplálkozási kapcsolatok Melegedés (melegebb tél) kevesebb fűtés, kevesebb CO2 csökkenő melegedés Több CO2 Több fotoszintézis kevesebb CO2

82

83

84 Éghajlatváltozás és migráció 2016-ban 23,5 millió ember vált földönfutóvá viharok, árvizek, erdőtüzek és egyéb szélsőséges természeti jelenségek okozta katasztrófák miatt; 7 millió ember menekült el lakóhelyéről fegyveres konfliktusok miatt Weiss, K. R. (National Geographic, )

85 Magyarország a széntüzelés támogatásával az éghajlatváltozást, áttételesen pedig a menekültválságot mélyíti (2018)

86

87 A közlegelők tragédiája (Hardin, G. 1968) egyéni közösségi érdek ill. rövid hosszú távú cél 1) A legelő 10 tehenet tud eltartani, így 10 gazda 10 tehene 10 l tejet ad. 2) Ha egy gazda 2 tehenet küld a legelőre: a teheneknek kevesebb fű jut, ezért 10 helyett 9 liter tejet adnak de a kéttehenes gazda 10 helyett 18 liter tejhez jut. 3) Ha 8 gazda tart 2 tehenet, a kéttehenes gazdák is csak összesen 4 l tejet kapnak. SZT=szabálytisztelők, D=dezertőrök, K=közösség

88 Fenntartható fejlődés / fenntarthatóság Fenntartható fejlődés: A folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az általunk okozott terhelés meghaladná az ökológiai eltartóképességet - Herman Daly szerint Fenntartható növekedés??? Fejlődés? minőségi változás (!)

89 A fenntarthatóság POLITIKAI OLDAL

90

91

92

93

94 Más megközelítésben

95 Reziliencia Pszichológiából/Ökológiából átvett fogalom (Holling, C. S. 1973); Rugalmas ellenállási képesség - reaktív képesség, amely erőteljes, megmegújuló külső hatásokkal szembeni sikeres ellenállás; az újraszerveződés, újraépülés képessége: Minél kisebb önállóan is működőképes egységekből áll egy rendszer, annál reziliensebb. Az anyagáramlási ciklusok minél kisebb tér és időskálán alkotnak zárt körfolyamatokat (önellátás képessége, saját hulladékok feldolgozása); Az ökológiai rendszerekben a generalisták könnyebben túlélik a nagy változásokat - a túlzott specializáció sebezhetővé tesz. A környezeti problémák felismerése és megoldása generalista szemléletű kutatókat igényel!!

96

97 Alkalmazkodás és a következmények csillapítása az éghajlatváltozásban

98 Környezetvédelem társadalmi tevékenységi rendszer, melynek célja a bioszféra létének, fejlődésének megőrzése kulcsterületei INTÉZMÉNYRENDSZER! Így pl. minisztérium (Magyarországon 2010-ig önálló) Társadalmi szervezetek Pl. civilek/ngo-k/zöld szervezetek működésének és szakmai programjainak támogatása Pl. a szövetkezés jogi feltételrendszere (lásd: energiaszövetkezetek) Gazdaság (környezetgazdálkodás elemei) szabályozással helyes irányba kényszerítve Tudomány (multidiszciplináris megközelítésben) TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Oktatás-nevelés (természettudományok helyzete ) kényszerítő vagy segítő eszközei a szabályozók Jogi (jogszabályok) Gazdasági (pl. adórendszer) Műszaki (pl. szabványok)

99 Környezetvédelem területei (hagyományos felosztás) Természetvédelem Tájvédelem Települési környezet védelme épített környezet védelme Környezetegészségtan Környezetgazdaságtan Környezetgazdálkodás - Erőforrás-gazdálkodás (a kv. legfőbb eszköze) Energiagazdálkodás Hulladékgazdálkodás Vízgazdálkodás, Halgazdálkodás (halászat) Erdőgazdálkodás, Vadgazdálkodás (vadászat) Mezőgazdálkodás

100 Természetvédelem és környezetvédelem viszonyrendszere Alárendelt? egy környezetvédelmi beruházás minden esetben természetvédelmi érdeket képvisel? Mellérendelt? Fölérendelt? a teljes ökoszisztéma védelme?

101 Mélyökológia - Deep ecology Arne Naess (norvég filozófus), 1973 Nem antropocentrikus! Az élő szervezetek - sőt az élettelen természeti értékek - egyenjogúságát képviseli, az ember kitüntetett szerepét tagadja.

102 Mély ökológia platform - Arne Naess and George Sessions (1984) 8. Azok, akik egyetértenek az előző pontokkal, közvetlenül vagy közvetve kötelesek részt venni a szükséges változtatások végrehajtásának kísérletében. 1. Az emberi és nem-emberi élet jóléte és virágzása a Földön önmagában is értékkel bír (szinonimák: sajátos érték, belső érték, eredendő érték). Ezek az értékek függetlenek a nem humán világ emberi célokra való hasznosságától. 2. Az életformák gazdagsága és sokszínűsége hozzájárul ezeknek az értékeknek a megvalósításához, és önmagukban is értékek. 3. Az embereknek nincs joguk csökkenteni ezt a gazdagságot és sokszínűséget - létfontosságú igényeik kielégítésén túl. 4. A jelenlegi emberi beavatkozás a nem-humán világba túlzott, és a helyzet gyorsan romlik. 5. Az emberi élet és a kultúrák virágzása csak az emberi népesség jelentős csökkenésével képzelhető el. A nem-emberi élet virágzásához ilyen csökkenés szükséges. 6. A politikákat ezért módosítani kell. A politikák változásai befolyásolják az alapvető gazdasági, technológiai és ideológiai struktúrákat. Az ebből adódó helyzet nagymértékben eltér a jelenlegitől. 7. Az ideológiai változás főként az életminőség megítélése az egyre nagyobb mértékű fogyasztáshoz való ragaszkodás helyett.

103 Humánökológia o a természet és az ember kölcsönös kapcsolatával foglalkozó tudomány. o a globális problémák létrejöttének okait vizsgálja, és azt kutatja, hogy az ember mindebben milyen szerepet játszott. o a természettudomány és a társadalomtudomány határán Öt alapkérdése: o milyen változásokat okozott az ember a Földön? o milyen társadalmi következményekkel jár a bioszféra átalakítása? o milyen okok húzódnak meg a változások mögött? o hogyan mérsékelhetnénk a változásokat? o hogyan alkalmazkodhatunk a változásokhoz?

104 Teremtésvédelem

105

106 SOLLICITUDO REI SOCIALIS Szent II. János Pál pápa enciklikája A fejlődés erkölcsi jellege nem tekinthet el a teremtmények tiszteletétől sem, amelyek a látható természetet alkotják, és amelyet a görögök a bennük tapasztalt rend miatt kozmosznak neveztek.... Először is egyre jobban fel kell ismernünk, hogy a különböző élő és élettelen dolgokat a fákat, az állatokat, a természet elemeit nem használhatjuk fel tetszésünk szerint bűntelenül saját gazdasági céljainkra. Ellenkezőleg: figyelembe kell vennünk minden létezőnek a természetét és kölcsönös kapcsolódását a dolgok rendjében, a kozmoszban. a természet kincsei korlátozottak, közülük némelyek, ahogy mondani szokták, nem termelődnek többé újjá. Ezeknek olyan abszolút felhasználása, mintha kimeríthetetlenek lennének, nem csupán a jelenlegi, hanem minden következő generáció számára is komoly veszélyt jelentenek.

107 szüntessék meg a világgazdaság mûködési zavarainak strukturális okait és javítsák ki azokat a fejlődési modelleket, amelyek képtelenek biztosítani a környezet védelmét. Az egyház felelősséget visel a teremtésért, és ezt a felelősséget nyilvánosan is érvényre kell juttatnia. Ha pedig ezt teszi, nem csak a földet, a vizet, a levegőt kell védelmeznie, amelyek mind hozzátartoznak a teremtés adományához. Az embert kell védelmeznie mindenekelőtt, saját önpusztítása ellenében." XVI. Benedek pápa

108 Ferenc pápa (2013) A másokról való gondoskodás hivatása nem pusztán a keresztényekre vonatkozik. Dimenziója egyszerűen emberi, így mindenkit érint. Azt jelenti, hogy őrködnünk kell az egész teremtés, a teremtett világ szépsége felett, ahogy mondja ezt nekünk a Teremtés könyve és tanította Assisi Szent Ferenc: legyünk tisztelettel Isten minden teremtménye iránt, környezetünk iránt. pápai szolgálatának kezdete alkalmából bemutatott szentmisén elhangzott gondolat

109 FERENC PÁPA LAUDATO SI KEZDETŰ ENCIKLIKÁJA KÖZÖS OTTHONUNK GONDOZÁSÁRÓL, ( Semmit sem használ a tünetek bemutatása, ha nem ismerjük el a környezeti válság emberi gyökerét. Létezik az emberi életnek és tevékenységnek egy olyan felfogása, amely irányát vesztette, és annyira ellentmond a valóságnak, hogy végül lerombolja azt. Innen pedig már csak egy lépés a végtelen vagy korlátlan növekedés eszméje, amely oly nagyon fellelkesítette a közgazdászokat, a pénzügyi és műszaki szakembereket. Ez arra a hazugságra épül, hogy a bolygó javai végtelen mennyiségben rendelkezésre állnak, ami annak egészen a határig vagy azon túl is történő kipréseléséhez vezet. Arról a hamis feltételezésről van szó, hogy az energia és a tartalékok korlátlan mennyisége áll rendelkezésre, hogy ezek gyorsan megújíthatók, és hogy a természet rendjével való manipulációk kedvezőtlen hatásai problémamentesen kiküszöbölhetők

110 Tartalma

111