NYÍRBÁTORI ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS ISKOLAI H Á Z I R E N D

Átírás

1 NYÍRBÁTORI ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÁLTALÁNOS ISKOLAI H Á Z I R E N D NYÍRBÁTOR, 2017.

2 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A házirend az általános iskola összes diákjára vonatkozóan rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint tartalmazza az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az intézményvezető készítteti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a Szülői Szervezet és a DÖK egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendeletben Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény A nemdohányzók védelméről szóló1999. évi XLII. törvény Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A HÁZIREND HATÁLYA A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. A házirend előírásai vonatkoznak az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A házirend egy példányát a tanulónak a beiratkozást követően át kell adni.

3 ÁLTALÁNOS ISKOLAI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE Az Általános Iskolába a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján kerülnek a tanulók. Az Általános Iskolába történt felvételről, - jelentkezés alapján - az iskola igazgatója dönt, a tanulónak rendelkeznie kell érvényes szakértői véleménnyel. A tanulók iskolai jogviszonyának keletkezésének és megszűnésének részleteiről a Köznevelésről szóló 2011 évi. CXC. számú törvény 30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése fejezetének rendelkezik. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulókat a Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. számú törvény 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség fejezet bekezdésében foglalt kötelezettségek terhelik, valamint a Köznevelésről szóló évi CXC. számú törvény 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség bekezdésben felsorolt jogok illetik meg. A tanulók jogai: Ezek alapján az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, terápiák, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés), egész napos ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,

4 kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokon is részt vehet (kulturális, tömegsport, sportverseny) Jogsérelem esetén a tanuló jogorvoslatért fordulhat a Diákönkormányzathoz, a nevelőtestülethez, az intézmény igazgatójához, a fenntartó önkormányzathoz, oktatási jogok biztosához. A tanulói véleménynyilvánítás gyakorlásának színterei: osztályfőnöki óra diákgyűlések A tanulók kötelességei: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit (pld: tűz és munkavédelmi, balesetvédelmi előírásait), tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést hozza magával, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, az iskola egész területén a dohányzással, az alkoholfogyasztással, a kábítószer fogyasztással kapcsolatos tilalmak betartása az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, A tanulók az iskolai ünnepélyeken, vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, ruhában jelenjenek meg.

5 A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A szülő joga: A szülőt a Köznevelésről szóló évi CXC. számú törvény 42. A szülő kötelességei és jogai fejezet 72. által biztosított jogok illetik meg. Ezek alapján a szülő joga, hogy: megismerje a nevelési oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. Vegyen részt az érdekeit érintő döntések meghozatalában A szülő kötelessége: biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet szabályainak elsajátítását és megtartását. A PEDAGÓGUS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A pedagógus jogai: személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek nevelése, tanítása. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. A pedagógust a közfeladatot ellátó személyek jogai illetik meg. A pedagógus kötelessége: A nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi neveléséről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse A tanulókkal való egyenlő bánásmód elvének alkalmazza A tanulók és szülők emberi méltóságát és jogaikat tiszteletben tartsa A rábízott információk bizalmasan kezelje

6 A TANÍTÁS RENDJE: Reggeli ügyeletet a tanulók számára 7óra 30 perctől biztosítunk. A tanítási óra kezdete előtt 15 perccel a tanulók kötelesek megjelenni a foglalkozások helyszínén. A tanulók napirendjét a mindenkori órarend szabályozza. Az iskola tanulói szünetekben - az időjárástól függően - az udvaron, ill. az iskola épületében tartózkodnak, kivéve a tízórai szünetet. A naponta bejáró tanulók az iskola területét az utolsó tanítási óra, foglalkozás után, vagy a gyámi engedélyben meghatározott időpontban hagyják el. Az oktatás-nevelés heti órarend alapján folyik, a pedagógus vezetésével, kijelölt tantermekben. Csengetési rend 1. óra óra óra óra óra óra óra óra Minden becsengetés előtt 5 perccel jelző csengetés van. A tanuló a tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az intézményvezető helyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Eltérések a csengetési rendtől: Az autista osztályban az óraközi szünetek a pedagógiai célú habilitációra való törekvés során felhasználásra kerülnek. A fejlesztő nevelés-oktatás napirendje szintén eltér az iskolai csengetési rendtől. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 20/2012 EMMI rendelet 51. tartalmazza. A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú

7 gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit, gondozóit, törvényes képviselőit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. Ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.

8 - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, vagy - egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát haladja meg és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Az iskolába történő visszaérkezés után 5 napon túl nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A TANULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK, MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok 20/2012. (VIII. 31.) Emmi rendelet ig rendelkezik. Vizsgakötelezettségek: A helyben szervezhető vizsga az osztályozó, a javító, a tantárgyi szintfelmérő. A helyi vizsgák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 250 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló

9 mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. FEGYELMI BÜNTETÉS megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása tanköteles koron túl kizárás az iskolából A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A fegyelmi eljárást a Köznevelési Törvény 53. -ban szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. EGYÉB RENDELKEZÉSEK, ELŐÍRÁSOK Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, tanműhelyi gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, tanári felügyelet nélkül nem működtethetik. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Az iskola helységeinek,

10 berendezési tárgyainak, eszközeinek használati rendje a munka és balesetvédelmi oktatáson egyeztetett szempontok alapján történik. Gondatlanságból, szándékosan okozott kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak némított állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt használni tilos. Az intézmény területén a tanulóknak dohányozni tilos! Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. Tanításhoz nem tartozó tárgyakat (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal! A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, valamint pirotechnikai eszközt, kábító anyagnak minősülő szereket, alkoholt (Pld:petárda) az intézmény területére behozni tilos, ezen tiltott eszközök használata, fogyasztása súlyos fegyelmi vétségnek minősül TANÁRI ÜGYELET RENDJE: Tanév elején kerül meghatározásra. Az ügyeleti rend az aulában a hirdető falon kerül kifüggesztésre. A tanulók az óraközi szünetekben a felnőtt ügyeletesek irányítását kötelesek elfogadni és betartani!

11 ZÁRADÉK A Házirendet a Tantestület, a Diákönkormányzat és a Szülői Szervezet megismerte, megtárgyalta, elfogadta. Nyírbátor, szeptember 01. Szkiba Éva diákönkormányzatot segítő pedagógus Tamáskó Sándor intézményvezető

12 1. sz. melléklet HÁZI ETIKETT A tanuló: 1. Legyen ápolt, tiszta, gondozott, kerülje a szélsőséges sminket, hajviseletet és öltözködést. 2. Iskolába érkezéskor, találkozáskor köszönésével üdvözölje társait és az iskola dolgozóit. 3. Tanúsítson udvarias, tisztelettudó magatartást társai és az iskola dolgozói iránt. 4. Ebédidőben tartsa be a kulturált étkezés illemszabályait. 5. Nyelvi megnyilvánulásaiban kerülje a trágár, durva szavakat, kifejezéseket. 6. Nyelvi megnyilatkozásai, társas viselkedése, különféle helyzetekben tanúsított magatartása iskolán kívül is feleljen meg a kulturált emberi együttélés alapvető követelményeinek. 7. Partnerkapcsolataiban nyilvános helyen kerülje az intim megnyilvánulásokat.

13 NYÍRBÁTORI ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLAI H Á Z I R E N D NYÍRBÁTOR, 2017.

14 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A házirend a szakiskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet: az intézményvezető készítteti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényt Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendeletben Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény A nemdohányzók védelméről szóló1999. évi XLII. törvény Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. A házirend egy példányát a tanulónak a beiratkozást követően át kell adni.

15 SZAKISKOLAI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE A speciális szakiskolába a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján kerülnek a tanulók. A Szakiskolába történt felvételről, - jelentkezés alapján - az iskola igazgatója dönt, a tanulónak rendelkeznie kell érvényes szakértői véleménnyel (kivéve a Köznevelési Híd I. osztály, ahol szakértői vélemény nélkül is felvehető a tanuló) A tanulók iskolai jogviszonyának keletkezésének és megszűnésének részleteiről a Köznevelésről szóló 2011 évi. CXC. számú törvény 30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és megszűnése fejezetének rendelkezik. A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESÉGEI A tanulókat a Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. számú törvény 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség fejezet bekezdésében foglalt kötelezettségek terhelik, valamint a Köznevelésről szóló évi CXC. számú törvény 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség bekezdésben felsorolt jogok illetik meg. A tanulók jogai: Ezek alapján az iskola minden tanulójának joga, hogy: színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés), napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, részt vegyen tanulmányi versenyeken, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

16 választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen, kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, tanulmányi szerződést kössön, szabad idejében munkát vállalhasson, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokon is részt vehet (kulturális, tömegsport, sportverseny) Jogsérelem esetén a tanuló jogorvoslatért fordulhat a Diákönkormányzathoz, a nevelőtestülethez, az intézmény igazgatójához, a fenntartó önkormányzathoz, oktatási jogok biztosához. A tanulói véleménynyilvánítás gyakorlásának színterei: osztályfőnöki óra diákgyűlések A tanulók kötelességei: betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit (pld: tűz és munkavédelmi előírásait), betartsa a szakiskolában oktatott szakmák egészség- balesetvédelmi szabályait. tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon és a szakmai gyakorlaton, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tisztelje társait és az iskola dolgozóit, az iskola egész területén a tanulóknak tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,

17 A tanulók az iskolai ünnepélyeken, vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. A SZÜLŐK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A szülő joga: A szülőt a Köznevelésről szóló évi CXC. számú törvény 42. A szülő kötelességei és jogai fejezet 72. által biztosított jogok illetik meg. Ezek alapján az szülő joga, hogy: megismerje a nevelési oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon kezdeményezze szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. Vegyen részt az érdekeit érintő döntések meghozatalában A szülő kötelessége: biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet szabályainak elsajátítását és megtartását. A PEDAGÓGUS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A pedagógus jogai: személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek nevelése, tanítása. Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. A pedagógus közfeladatot ellátó személy.

18 A pedagógus kötelessége: A nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse Munkája során tilos a hátrányos megkülönböztetés a tanulók között A tanulók és szülők emberi méltóságát és jogaikat tiszteletben tartsa A tanulók által rábízott titkot megőrizze. A TANÍTÁS RENDJE: A tanítási óra kezdete előtt 15 perccel a tanulók kötelesek megjelenni a foglalkozások helyszínén. A tanulók napirendjét a mindenkori órarend szabályozza. A évfolyamon a szakképzési törvényben előírt rendelet alapján kerül sor a szünetek megtartására. Az iskola tanulói szünetekben az időjárástól függően az udvaron tartózkodnak, kivéve a tízórai szünetet. A naponta bejáró tanulók az iskola területét ebéd után, illetve az utolsó tanítási óra, foglalkozás után, vagy a gyámi engedélyben meghatározott időpontban hagyják el. MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA, TÁVOLMARADÁSI-, TÁVOZÁSI ENGEDÉLYEK A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok 20/2012 EMMI rendelet 51. tartalmazza. A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. Ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

19 - a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és szükség esetén a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. - Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttese a szakiskola 9./E évfolyamán a kétszázötven tanítási órát, - a szakiskola évfolyamán a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

20 - a közoktatási törvény 27. (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, - a közoktatási törvény 29. (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az Országos Képzési Jegyzék szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő 5 napon túl nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A TANULÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK, MUNKÁJÁNAK PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok 20/2012. (VIII. 31.) Emmi rendelet ig rendelkezik. A tanuló által készített munkaanyagok amennyiben annak elkészítéséhez az intézmény biztosította az alapanyagot és eszközöket az intézményt illetik meg, ellenkező esetben az a tanuló számára az értékelést követően vissza kell szolgáltatni.

21 Vizsgakötelezettségek: A helyben szervezhető vizsga az osztályozó, a javító, a tantárgyi szintfelmérő. A helyi vizsgák időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki. A szakiskolában a szakmai vizsgák megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban a szakképzésről szóló évi CLXXXVII törvény valamint a 150/2012 (VII.6) Kormány rendelet szakmai és vizsgakövetelmény szabályzata az irányadó. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. FEGYELMI BÜNTETÉS megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása tanköteles koron túl / oszt. / kizárás az iskolából A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A fegyelmi eljárást a Köznevelési Törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az az intézmény SZMSZ-e tartalmazza.

22 EGYÉB RENDELKEZÉSEK, ELŐÍRÁSOK Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, tanműhelyi gyakorlat és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, tanári felügyelet nélkül nem működtethetik. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak; az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Gondatlanságból, szándékosan okozott kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt, vagy lenémított állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt használni tilos. Az intézmény területén a tanulóknak dohányozni tilos! Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. Tanításhoz nem tartozó tárgyakat (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal! A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt, valamint pirotechnikai eszközt, kábító anyagnak minősülő szereket, alkoholt (Pld:petárda) az intézmény területére behozni tilos, ezen tiltott eszközök használata, fogyasztása súlyos fegyelmi vétségnek minősül!

23 TANÁRI ÜGYELET RENDJE: Tanév elején kerül meghatározásra. Az ügyeleti rend az aulában a hirdető falon kerül kifüggesztésre. A tanulók a felnőtt ügyeletesek irányítását kötelesek elfogadni és betartani! ZÁRADÉK A Házirendet a Tantestület és a Diákönkormányzat megismerte, megtárgyalta, elfogadta. Nyírbátor, Szkiba Éva diákönkormányzatot segítő pedagógus Tamáskó Sándor intézményvezető

24 2. sz. melléklet HÁZI ETIKETT A tanuló: 8. Legyen ápolt, tiszta, gondozott, kerülje a szélsőséges sminket, hajviseletet és öltözködést. 9. Iskolába érkezéskor, találkozáskor köszönésével üdvözölje társait és az iskola dolgozóit. 10. Tanúsítson udvarias, tisztelettudó magatartást társai és az iskola dolgozói iránt. 11. Ebédidőben tartsa be a kulturált étkezés illemszabályait. 12. Nyelvi megnyilvánulásaiban kerülje a trágár, durva szavakat, kifejezéseket. 13. Nyelvi megnyilatkozásai, társas viselkedése, különféle helyzetekben tanúsított magatartása iskolán kívül is feleljen meg a kulturált emberi együttélés alapvető követelményeinek. 14. Partnerkapcsolataiban nyilvános helyen kerülje az intim megnyilvánulásokat. 15. Mobiltelefonját tanítási órákon lenémítva a táskájába tárolja, szünetekben pedig a mobiltelefont úgy használja, hogy a környezetében tartózkodókat ne zavarja.

25 NYÍRBÁTORI ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM K O L L É G I U M I H Á Z I R E N D NYÍRBÁTOR, 2017.

26 A Házirend a kollégisták jogait, kötelességeit, a kollégium életét, rendjét meghatározó szabályokat tartalmazza. A Házirend a évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló törvényi rendelkezés figyelembevételével készült. Megjelöli azokat a normákat, amelyek betartása és betartatása biztosítja a kiegyensúlyozott munkát, az alapvető erkölcsi értékek érvényre jutását. Betartása tehát mindenki számára kötelező, aki tanulói jogviszonyt létesít kollégiumunkkal. A kollégiumi jogviszony keletkezése A kollégiumba a Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskolában, Szakiskolában, Készségfejlesztő Iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló vehető fel. A tanulók kollégiumi jogviszonya szülő, illetve nagykorú tanuló, kérése alapján, a kollégiumvezetőjének javaslatára, az intézményvezető jóváhagyásával a beiratkozás napjától kezdve visszavonásig, vagy tanév végéig érvényes. A kollégista tanulók jogai A kollégium a felvett tanulójával jogviszonyt létesített. A tanulót minden jog megilleti, amelyet a Köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a kollégium nevelési programja, valamint az intézményi SZMSZ számára biztosit. Ezek a dokumentumok az iskolai könyvtárban bármely diákunk rendelkezésére állnak. A tanulónak joga, hogy nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A tanulónak joga, hogy személyiségét, önazonosságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára. A kollégistának joga van a nevelők segítségét kérni lemaradása miatt, illetve továbbfejlődése, továbbtanulása érdekében. A kollégistának joga van a kollégium helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek rendeltetésszerű használatához a meghatározott napi program alapján. A kollégistának részvételi joga van a kollégiumban működő diákközösségekben, a kollégium által szervezett foglalkozásokon, a nevelők által tartott foglalkozásokon: szakkörön, rendezvényeken, vetélkedőkön, pályázatokon, sportköri foglalkozásokon. A kollégistáknak véleményezési és javaslattevő joga van - az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett - az őt érintő összes kérdésre vonatkozóan. Érdekérvényesítési, panaszkezelési jog illet meg minden kollégistát. Ezen jog alapján vitás ügyekben problémáival fordulhat az őt segítő pedagógushoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a nevelőtestület bármely tagjához, az igazgatóhoz. A bejelentett problémát a kollégista vitás ügyében kompetens pedagógus köteles kivizsgálni. Mindezen jogait csak olyan mértékben érvényesítheti, amíg ez nem sérti mások jogait!

27 A kollégista tanulók kötelességei Minden kollégista kötelessége, úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a közösség érdekeit és mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. Ismerje meg és tartsa be a kollégiumi házirendben foglaltakat. Vegyen részt a kötelező- és választott foglalkozásokon, közös kollégiumi rendezvényeken. A foglalkozásokra hozza magával a szükséges taneszközöket, felszereléseket. A képességeinek megfelelően rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Vetélkedőkön, versenyeken, rendezvényeken köteles önmagát és a közösségét a legjobb tudása szerint képviselni. Legyen aktív és kezdeményező a kollégiumi közösség feladatainak teljesítésében, őrizze és öregbítse a kollégium hagyományait. Védje az intézmény tulajdonát, óvja a kollégium berendezéseit, felszereléseit, takarékoskodjon az energiával (villamos-energia, meleg víz). Felelős a rábízott használati tárgyakért, személyes holmijáért. Ismerje meg és tartsa be a balesetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi szabályokat. Haladéktalanul jelentse, ha társát vagy saját magát veszélyeztető állapotot, tevékenységet, balesetet észlel, vagy megsérül. Tisztelje mások magánszféráját, személyes tulajdonát. Aki tanuló társát illetve az intézmény dolgozóját meglopja súlyos fegyelmi vétséget követ el. Felelős szobája, közvetlen környezete tisztaságáért, rendjéért. Viselkedési szabályok Magatartása legyen fegyelmezett, tartsa be a kulturált viselkedési normákat a kollégiumon kívül (kimenő és csoportos program alkalmával) is tanúsítson normakövető magatartást. Tartsa tiszteletben a kulturált együttélés szabályait, tisztelje szüleit, tanárait, az intézmény valamennyi dolgozóját, tanúsítson tiszteletet a munkájuk iránt. Aki tettleg bántalmazza, vagy megalázza tanuló társát vagy az intézmény dolgozóját súlyos fegyelmi vétséget követ el. Napszaknak, illetve a szokásoknak megfelelően üdvözölje a felnőtteket és társait. Kimenő alkalmával tartsa be a közlekedési szabályokat. A talált tárgyakat a nevelőtanárának, vagy gyermekfelügyelőjének haladéktalanul adja le.

28 A kollégium munkarendje A kollégium területén két szinten élnek diákjain a tanév eleji csoportbeosztás szerint, mellyen tanuló, szülő, vagy kollégiumi dolgozó kérésére, a kollégiumvezető engedélyével lehet változtatni. A csoportokhoz gyermekfelügyelők vannak rendelve, akik a gondozási-nevelési, szabadidős programok szervezésével kapcsolatos feladatokat látják el. A kollégiumi foglalkozásokat nevelőtanárok vezetik, évfolyam szerinti csoportbeosztásban. A kollégium napirendje: 6,15 6,30 Ébresztő 6,30 7,00 Tisztálkodás, reggeli teendők 7,00 7,30 Reggeli 7,30 7,50 Készülődés az iskolába 7,50-től Indulás az iskolába csoportonként gyermekfelügyelők kíséretében 8,00-tól Órarend szerinti tanulás 12,45 16,00 Az általános iskolai tanulókat osztályonként a kollégiumi nevelőtanárok veszik át a kötelező órájukat követően és tanulmányi-, felzárkóztató- és szabadidős foglalkozást tartanak számukra. 13,45-től A szakiskolás tanulók érkezése a kollégiumba, utolsó iskolai tanóráját követően történik, akiket a gyermekfelügyelők fogadnak. 15,50 től Uzsonnáztatás a kollégiumban 16,00 18,45 Kollégiumi foglalkozások (csoportbeosztás szerint) 18,45 19,45 Vacsora, szabadfoglalkozás 19,00 20,00 Egyéni foglalkozás (előzetes beosztás szerint) 19,00 20,00 Tisztálkodás, esti teendők 20,00 21,00 Tv nézés, beszélgetés 20,30-tól Villanyoltás az életkori sajátosságokból eredő igényekhez igazodva A foglalkozások rendje: A délutáni kollégiumi foglalkozások nevelőtanári vezetéssel zajlanak csoportbeosztás szerint, melyet a kollégiumi nevelőtanár évelején elfogadott órarendje szabályoz. Tanulmányi foglalkozások napi 2 x 45 percesek, perc szünettel csoporttól függ. Tematikus, kötelező foglalkozás heti 2 x 45 perc. Szakkörök heti 2 x 45 perc. Korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni foglalkozás időtartama alkalmanként 45 perc csoporttól függ a heti foglalkozások száma. Csoportfoglalkozás heti 2 x 45 perc. Ha nincs foglalkozása a tanulónak, a lakóközösségben tartózkodik a gyermekfelügyelővel.

29 Étkezések rendje: A tanulók reggeliztetése és a vacsoráztatása csoportonként az intézmény étkezőjében, uzsonnáztatása lakóközösségi szinten gyermekfelügyelők vezetésével történik. Az ebédeltetés iskolai kötelező órák után pedagógusi, asszisztensi vagy nevelőtanári felügyeletet biztosítunk Kimenő rendje: A tanuló a kollégium területét csak gyermekfelügyelői, vagy nevelőtanári engedéllyel hagyhatja el. Általános kimenő tanítási napokon 16,00 18,00 között kérhető. Kimenőre írásos engedéllyel mehet az a kollégista, kinek szülei ezt írásban engedélyezték. A kollégista tanulók az intézmény főportáján keresztül közlekedhetnek. Az írásos Kilépési engedélyt az intézmény portáján le kell adnia, ezután hagyhatja el az intézmény területét. Azoknak a kollégista tanulóknak, kiknek nincs kimenőre szülői engedélye, ők csak felnőtt kíséretében hagyhatják el az intézmény területét. A szülői tájékoztatás rendje A kollégiumban félévenként legalább egy alkalommal, az iskolai szülői értekezlet időpontjához igazodva a kollégista tanulók szüleinek is szülői értekezletet tartunk. A kollégiumvezető hetente két alkalommal hétfőn 8,00 10,00 óra és pénteken 11,00 13,00 óra között fogadóórát tart. A kollégiumi nevelőtanárok hetente péntekenként 11,00 12,00 óra között várják a szülőket. A kollégium helyiségének, berendezésének és tárgyainak használati rendje A kollégium felszerelésének rendeltetésszerű használata, megóvása és gondozása valamennyi kollégista nemcsak érdeke, de kötelessége is. Az a kollégista aki a felszerelésben kárt okoz, azonnal köteles jelenteni az ügyeletes nevelőnek. A kollégium berendezési és felszerelési tárgyaiért erkölcsileg és anyagilag mindenki felelős! A kollégium minden dolgozója és tanulója felelős: a kollégiumi közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért a kollégium rendjének és tisztaságának megőrzéséért a takarékos energiafelhasználásért a tűz- és balesetvédelmi, továbbá a munkavédelmi szabályok betartásáért A kollégista tanulók a hálószobákat a beköltözés kori állapotnak megfelelően kell átadniuk kiköltözéskor.

30 A beépített szekrényekhez a tanulók külön kulcsot kapnak, amit kiköltözéskor kötelesek leadni. Az okozott károkat, kártérítési jegyzőkönyv alapján, mindenki megtéríteni köteles! Külön figyelmet kell fordítani a mosdók, használatára, tisztaságának megóvására. mellékhelyiségek rendeltetésszerű Berendezéseket, felszereléseket és más az iskola, kollégium állományába tartozó eszközöket a kollégiumból kivinni csak kollégiumvezetői engedéllyel lehet, átvételi elismervény ellenében. Számítógépteremben a felszereléseket csak nevelőtanár irányításával lehet használni. A tornaterem házirendjét a testnevelő tanárok állítják össze, annak megtartásáért a testnevelő tanárok illetve a kollégiumi nevelők felelnek. A tantermek, csoportszobák rendjéért a nevelőtanárok felelősek. Minden tanév első napján a csoportvezető nevelőtanár munkavédelmi, tűz- és balesetvédelmi oktatást tart a tanulóinak. Az oktatás, az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. A csoportvezető tanár minden olyan sporteszköz használata előtt külön is ismertetést tart, amely balesetet okozhat a feladat elvégzése során. Kollégista tanulók jutalmazásának elvei és formái Kiemelkedő tevékenységért a kollégium tanulói, közösségei és csoportjai jutalomban részesülhetnek. A jutalmazás elve a következetességre, fokozatosságra és ösztönzésre alapul. Kiemelkedő tevékenységek lehetnek: Eredményes szereplésért Megyei- illetve házi kollégiumi rendezvényeken. Példamutató magatartásával, cselekedeteivel öregbíti a kollégium jó hírnevét. A jutalmazások formái: szóbeli elismerés írásbeli dicséret tárgyi jutalom Elismerésben és dicséretben általában a nevelőtanár vagy a gyermekfelügyelő részesítheti a kollégista tanulókat, a tárgyjutalmak odaítéléséről a kollégiumvezető és/vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmező intézkedések, a tanuló fegyelmi felelőssége A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a kollégista életkori sajátosságait, értelmi fejlettségét, és az elkövetett cselekmény súlyát. A fegyelmező intézkedés, fegyelmi büntetés nem lehet megtorló, megalázó.

31 A fegyelmező intézkedés lehet: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli intés, megbízás visszavonás, melyet adhat a nevelőtanár, kollégiumvezető. A kollégista, aki kötelességét szándékosan, vagy gondtalanul, súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A kollégiumban folyó fegyelmi eljárásban az iskolát, illetve a szülőket is be kell vonni a jogszabályoknak megfelelően. A évi CXC. A nemzeti köznevelésről szól törvény 58. (7) alapján a kollégista a kollégium rendjének megsértéséért a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, kizárás. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét is ki kell kérni. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részleteit az intézményi SZMSZ tartalmazza. A tanulói véleménynyilvánítás, tájékoztatás rendje, formái A tanuló a kollégiumi közösséget érintő kérdésekben, társai illetve a pedagógusok személyiségi jogainak tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatnak, a kollégiumi élet szervezésével, programokkal, személyi kérdésekkel kapcsolatosan. A véleménynyilvánítás formái: A tanuló személyes kérdésével hivatalos munkaidőben megkeresheti a kollégium vezetőjét, pedagógusait és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakat, melyre az illetékes személynek választ kell adnia. A kollégiumban havonta egy alkalommal lakóközösségi gyűlést kell tartani, melynek napirendi pontjai között szerepelnie kell a napi feladatok ellátásának értékelésének, valamint a tanulók személyes problémáinak meghallgatásának. A kollégiumban évente két alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, a diákönkormányzatok működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Diákönkormányzat a kollégiumba az intézmény iskolai részével közösen működik belső szabályzásáról a DÖK működési szabályzata rendelkezik.