Feltáró jelentés a regionális tőkéről

Átírás

1 A REGIONET aktiv projektrégiójában folytatott feltáró beszélgetések kiértékelése Herwig Langthaler Bécs, március 18. ÖAR Regionalberatung GmbH 1010 Wien Fichtegasse 2/17 T +43 (0) wien@oear.at

2 Tartalomjegyzék 1 Kiindulási helyzet A regionális tőke Feladatmeghatározás Feltáró beszélgetések Következtetések A regionálistőke-megközelítés kapcsolódási képessége A kistérségi gazdasági hálózatok létrejötte és hatékonysága A szolgáltatások fogadtatása a vállalatok körében A kistérség határain túllépő hálózatépítés lehetősége A Magyarországgal való határon átnyúló együttműködés gyenge fejlettségi szintje A fenntarthatóság és a további támogatás iránti igény Ajánlások A megkezdett gazdasági együttműködés folytatása A regionálistőke-megközelítés integrálása A kistérségi hálózatépítés elmélyítése A kistérségeket átfogó és határon átnyúló hálózatépítés erősítése A laza hálózatépítéstől a kötelező érvényű együttműködésig... 11

3 1 Kiindulási helyzet 1.1 A regionális tőke A térségi vállalkozások hálózatépítését és az ebből adódó hasznot az ÖAR Regionalberatung GmbH 2010-től behatóan vizsgálta, elsősorban az osztrák Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMWFJ) részére készült tanulmányban 1 Ennek során kidolgozták a regionálistőke-megközelítést, amely szisztematikus módszert jelent a regionális üzleti lehetőségek vállalati stratégiákba való integrálására. Ezeket az üzleti lehetőségeket, a regionális tőkét hét sikertényezővel lehet jellemezni. Ha ezeket figyelembe veszik a vállalkozásnál, akkor jelentős üzemi hozzádatott értékre lehet számítani. Ezek a sikertényezők a következők: 1. Közreműködés a telephelyfejlesztésben 2. A munkatársak regionális kompetenciája 3. Hálózat kialakítása a régióval 4. Regionális gazdasági kooperációk 5. Regionális beszerzés 6. Regionális értékesítés 7. Regionális identitás A regionálistőke-megközelítést az ÖAR Regionalberatung GmbH folyamatosan továbbfejleszti és vizsgálja, jelenleg szintén a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium (BMWFJ) által finanszírozott felmérésben, amelyet a REGIONET aktív projektben résztvevő kisrégiók egyikében, Triestingtalban végez. Az Industrievierteli Regionális Szövetség Projektmenedzsmentjével (mint a REGIONET aktiv vezető partnerével), a Triestingtali Gazdasági Fórummal, valamint a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem együttműködésért és szövetkezetekért felelős intézetével együtt jelenleg azt vizsgálják, miképp bizonyítható tudományosan a regionális tőke vállalati haszna, illetve hogyan lehet leképezni a vállalati siker és a regionális hálózatépítés közti összefüggést. Az állandó, globális gazdasági instabilitással jellemezhető időkben a regionális tőke témája egyre inkább nyitott fülekre talál a gazdaságban, különösen az ipari vonzáskörzeteken kívüli kezdeményezésekben, amelyek ezt a megközelítést a nemzetközi megjelenés és a globalizáció kiegészítésének tekintik. Ily módon a regionális tőke figyelembevétele hosszú távú és fenntartható vállalati siker alapját teremtheti meg, és a régión belüli fokozódó hálózatépítés alapján a regionális támogatószervek számára is érdekes. Az egyes cégeknél 1 A régió mint sikertényező c. tanulmány - Miként használják ki a kkv-k a regionális tőkéjüket, Eder, Langthaler, Payer, 2010 ( 3

4 folytatott sikeres tanácsadások egész sora bizonyítja, hogy e téma igen is kapcsolódik a gazdasághoz. 1.2 Feladatmeghatározás A REGIONET aktiv célkitűzése jól összeegyztethető a regionálistőke-megközelítéssel, azaz a kistérségi gazdasági hálózatépítés ösztönzésével. A projekt támogatja a kistérségi hálózatokat, hogy a vállalkozások növeljék hálózati és együttműködési képességüket, és emellett a projektrégió más részeiben lévő főleg magyarországi vállalkozásokkal is felvegyék a kapcsolatot. A regionálistőke-megközelítést 2012 novemberében a REGIONET aktiv egyik projekttalálkozóján mutatták be a célból, hogy a gyakorlati projektmunkát össze lehessen kapcsolni az elméleti megközelítéssel. A projekt képviselői pozitívan fogadták a bemutatást, főleg a gazdasági platformok elnökei igazolták a fent említett egybeesést. Ezért az Industrievierteli Regionális Szövetség Projektmenedzsmentje a REGIONET aktiv projekt vezető partnereként megbízta az ÖAR Regionalberatung GmbH-t, hogy vizsgálja meg pontosabban a regionálistőke-megközelítés gazdasági kapcsolódási képességét. A kistérségi gazdasági platformok képviselőivel folytatott beszélgetések során a következőket kell feltérképezni: Mely konkrét kistérségi tevékenységek hozhatók kapcsolatba a regionálistőkemegközelítéssel és milyen célok vannak a kistérségi gazdasági platformok továbbfejlesztésére, és ezeket mennyiben támogathatja a regionális tőke, milyen jellegű együttműködésre törekednek más gazdasági hálózatokkal főleg az adott szomszédos országokban és milyen szerepet játszhat ebben a regionálistőkemegközelítés. A feltáró beszélgetésekben elsősorban arról van szó, hogy rámutassunk azokra a lehetőségekre, hogy miként mélyíthető el és biztosítható fenntarthatóan a REGIONET aktiv keretében megkezdett kistérségi és régió feletti hálózati munka, elsősorban a regionálistőkemegközelítéssel összefüggésben. A feladatmeghatározás szerint a feltáró munka eredményeit egy jelentésben kell összefoglalni és a legfontosabb következtetéseket meg kell vitatni a REGIONET aktiv projekt projektpartnereivel és a résztvevő gazdasági hálózatok elnökeivel. 4

5 Ez a jelentés a projektben résztvevő szereplőknek segít azon elgondolkodniuk, hogy a megkezdett kistérségi és határon átnyúló tevékenységeket miként lehet elmélyíteni és fenntarhatóan biztosítani. 2 Feltáró beszélgetések Február 6. és március 5. között a REGIONET aktiv projektrégiójában 10 feltáró beszélgetésre került sor. Herwig Langthaler külső megbízott és Claudia Ziehaus a vezető partner képviselője mellett az egyes kistérségi gazdasági platfomoktól 1-6 fő vett részt a beszélgetéseken. Minden beszélgetés alkalmával megvitatták a regionálistőke-megközelítést, valamint a hálózatok további fejlesztését. Dátum Gazdasági hálózat Helyszín Schneebergland St. Egyden Triestingtal Berndorf Köszeg Kő szeg Netzwerk Mattersburg Mattersburg Sopron Sopron Wechselland Pinggau Joglland Vorrau Mittelburgenland aktiv Oberpullendorf Wirtschaft - Netzwerk - Südburgenland Pinkafeld Bucklige Welt Grimmenstein 5

6 3 Következtetések A feltáró beszélgetésekben a gazdasági hálózatok képviselőivel megtárgyalták a fent említett kérdésfeltevéseket. Az eszmecsere során világossá vált, hogy a gazdasági platformok képviselői bizonyos területeken nagyon hasonló, más területeken pedig igen eltérő nézeteket képviselnek. Az alábbi következtetések áttekintést nyújtanak a feltáró beszélgetések során kialakult legfontosabb megállapításokról. 3.1 A regionálistőke-megközelítés kapcsolódási képessége A regionálistőke-megközelítés neve alapján ismeretlen a gazdasági hálózatok képviselői számára, ezért keveset is mond nekik. A mögötte rejlő tartalmak pontosabb elmagyarázása után a gazdasági hálózatok úgy látják, hogy elég nagy az egybeesés azirányú törekvéseikkel, hogy a vállalatok kistérségi hálózatépítését és együttműködését ösztönözzék. A gazdasági hálózatok képviselői általában megfelelő megközelítésnek tartják a regionális tőkét a vállalkozások tudatosságának erősítésére a tekintetben, hogy fokozottabban vegyenek részt a kistérségi hálózatépítésben. Ha ezzel a tudományosan megvizsgált módszerrel sikerül a vállalkozások hasznát számszerűsíteni és kézzelfoghatóvá tenni, akkor a regionális tőke gazdasági kapcsolódási képességét egyre nagyobbra becsülik. A regionálistőke-megközelítés alkalmazására vonatkozó konkrét ötletek a tájékoztató és motivációs rendezvényektől egészen a gyakorlatban bevált példák kidolgozásáig és ismertetéséig terjednek. Jó lehetőségek lennének erre az egyes vállalkozásoknak nyújtott tanácsadások is, melyek a vállalati stratégia felülvizsgálatára irányulnak a regionális lehetőségek kiaknázását illetően de azt meg kell jegyezni, hogy itt a vállalkozások bizonyos visszafogottsága várható az általános tanácsadáshoz képest. Segítséget jelenthet, ha regionális és a vállalkozásnál jól ismert tanácsadókhoz folyamodnak. Ezek a tanácsadók többszörösen kötődnek a gazdasági hálózatok fenntartói struktúráihoz, és a feltáró beszélgetésekben nagy érdeklődést mutattak a regionális tőke iránt. Az egyes vállalkozásoknak nyújtott tanácsadások kombinációjaként bizonyos körülmények között elképzelhető olyan vállalati csoportok nyomon követése is, amelyek közösen használják a regionálistőke-megközelítést kötelező érvényű kooperációk kialakítására. 6

7 3.2 A kistérségi gazdasági hálózatok létrejötte és hatékonysága A kistérségi gazdasági hálózatok szervezeti struktúrái különböző fejlettségi szinten vannak. Így néhány hálózat elkötelezett vállalkozások munkacsoportjaiból áll, amelyek az ezen túlmutató struktúrák nélkül próbálnak meg szolgáltatásokat nyújtani kistérségük vállalatainak. Vannak olyan kistérségek, amelyekben a struktúra fenntartói saját jogi személyiséggel (egyesület) rendelkeznek, részben saját munkatársakkal, honlappal és tagdíjat fizető bejegyzett tagokkal. Némely hálózat szorosan kapcsolódik a gazdasági kamara regionális (körzeti) szerveihez, legyen szó akár a gazdasági kamarával alkotott egyszemélyes unióról vagy a gazdasági kamara általi anyagi támogatásról. Valamennyi gazdasági hálózatra jellemző a résztvevők nagyfokú elkötelezettsége, számottevő idealizmusa és jelentős motiváltsága. Az összes hálózat továbbfejlesztésére vonatkozóan nem állapítható meg egységes cél vagy jövőkép, ezért ebből nem vezethető le az összes hálózatra érvényes fejlesztési út. A gazdasági hálózatok már részben bevezettek stratégiai folyamatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet fenntartani a megkezdett kistérségi munkát a REGIONET aktiv támogatási projekt befejezése után. A gazdasági platformok képviselői általában hangsúlyozzák, hogy a megkezdett tevékenységek folytatásához szükség van további külső támogatásra. Ez elsősorban a nagyobb rendezvények finanszírozását, a folyamatos üzemeltetés fenntartását (iroda, adminisztráció, szervezés) érinti. Bizonyos esetekben a gazdasági platform léte elválaszthatatlan a támogatások rendelkezésre állásától. 3.3 A szolgáltatások fogadtatása a vállalatok körében A kistérségi gazdasági platformok esetében a hangsúly azon van, hogy hasznot hozó szogláltatásokat bocsássanak saját régiójuk vállalkozásai rendelkezésére. Előtérben áll a vállalatok egymás közti összekapcsolása és az, hogy kézzel fogható hasznot tegyenek lehetővé számukra. A saját régión kívüli kapcsolatok létrehozása kevésbé kap központi szerepet a törekvésekben. Mivel a felkínált szolgáltatások fogadtatása jó a vállalatok körében, ez a tény egyre inkább létjogosultsággal ruházza fel a platformokat mint a vállalatok kistérségi támogató szerveit. A leggyakrabban említett hatékony szolgáltatások között szerepelnek azok a rendezvények, amelyek kötetlen módon lehetőséget nyújtanak a regionális vállalkozásoknak üzleti kapcsolatok kialakítására (pl. kooperációs börzék). Ezeknek elsősorban az a céljuk, hogy a vállalkozások megismerjék egymást és bizalom alakuljon ki közöttük, ami az esetleges későbbi közös tevékenységek alapjául szolgálhat. 7

8 Ezek a nagyobb rendezvények részben túllépnek az adott kistérség határain (tanulmányutak) Többször elhangzott, hogy ezeknek a szolgáltatásoknak igen szórakoztatóknak és professzionális színvonalúaknak kell lenniük ahhoz, hogy a vállalkozások részt is vegyenek rajtuk. Az üzteli kapcsolatokat így túlnyomórészt személyes ismerkedés útján alakítják ki. Az inkább stratégiai megközelítésre, amely során először az együttműködési igényeket és az üzleti partnerrel szemben támasztott követelményeket elemzik, alig kerül sor. 3.4 A kistérség határain túllépő hálózatépítés lehetősége Az egyes gazdasági platformok közti együttműködés egyelőre inkább gyengének mondható. Ritkán kerül sor célirányos tapasztalatcserére vagy közös tevékenységekre. A kisrégió határain túli kapcsolatteremtésre más térségek rendezvényein vagy kirándulásokon és tanulmányutakon kerül sor. Összességében elmondható, hogy a kistérségi gazdasági hálózatok erősen saját magukra, saját struktúráikra és tagjaik igényeinek kielégítésére koncentrálnak. Ezek az igények elsősorban a saját régión belüli kapcsolat- és bizalomépítésben merülnek ki. 3.5 A Magyarországgal való határon átnyúló együttműködés gyenge fejlettségi szintje Más gazdasági platformokkal való együttműködéshez hasonlóan Ausztriában igen csekély az érdeklődés a magyar cégekkel vagy gazdasági hálózatokkal való együttműködés iránt. A határon átnyúló együttműködés lehetőségeinek becslése során mégis adódnak különbségek az osztrák hálózatok között. E különbségek oka részben a földrajzi fekvés (minél messzebb van Magyarországtól, annál kevésbé van kapcsolat), részben pedig a szomszédos országgal szembeni általános, inkább elutasító magatartás. Az együttműködés akadályaként gyakran említik az eltérő fejlettségi szintet, illetve a bérekben megmutatkozó különbséget és az ebből adódó konkurenciahelyzetet. Ezen túlmenően a Magyarországgal való hálózatépítést csak az eladás terén látják, és az együttműködés más formáit (képzés, munkatársak, beszerzés stb.) egyáltalán nem veszik figyelembe. Fordítva viszont a magyar gazdasági hálózatok részéről világosan felismerhető az az igény, hogy szeretnének hálózatot építeni az osztrák partnerekkel. 8

9 3.6 A fenntarthatóság és a további támogatás iránti igény A gazdasági platformok a REGIONET aktiv projektnek köszönhető jelenlegi támogatást hasznos segítségnek tekintik struktúráik továbbfejlesztéséhez és szolgáltatásaik nyújtásához az adott kistérségben. Valamennyi platformnak az a célja, hogy folytassa és elmélyítse tevékenységeit, és az együttműködést szeretnék a REGIONET aktív projekt befejezése után egy hozzá hasonló támogatási projekttel igénybe venni. Azt az időt, míg a következő programozási időszakban elindulhat egy esetleges további projekt (2015-ben) a gazdasági hálózatok (legalábbis az osztrákok) megpróbálják más támogatásokkal (pl. LEADER) vagy a regionális gazdasági kamarákkal tervezett fokozottabb együttműködéssel áthidalni. Tartalmi szempontból a hálózatok kívánsága a jövőre vonatkozóan elsősorban az, hogy a saját kistérségükben folytatott tevékenységekre szerezzenek támogatást más platformokkal való hálózatépítés és a Magyarországgal való határon átnyúló együttműködés általában nem tűnik nagyon fontosnak. 4 Ajánlások A feltáró beszélgetések megállapításaiból következő lépésként általános ajánlásokat vezetünk le, amelyek hasznosak lehetnek a REGIONET aktiv projekt további tervezéséhez, illetve a projekt befejezése után a projektpartnerség stratégiai irányának kialakításához. 4.1 A megkezdett gazdasági együttműködés folytatása A REGIONET aktiv projekt az Alsó-Ausztria-Stájerország-Burgenland- Magyarország határ menti térségben érezhető lendületet adott a kistérségi gazdasági hálózatépítés előmozdításához. Ezenkívül olyan struktúrák jöttek létre, amelyek a gazdasági platformok egymás közti hálózatépítését is segítik. Pont ez a második aspektus fejleszthető még tovább az elkövetkező években. Ezért javasoljuk, hogy a teljes projektterületen létrehozott struktúrákat és folyamatokat őrizzék meg, és lehetőség szerint mélyítsék el. A platformok közti érintkezés erősítésére vélhetően csak a REGIONET aktiv projekthez hasonló projekt segítségével van mód, ezért következő lépésként ésszerű lenne egy ilyen projekt alapjait kidolgozni és a résztvevő partnerekkel egyeztetni. Így már az új támogatási időszak elején benyújtásra kész lenne egy az előző projektet elmélyítő, illetve követő projekt. 9

10 A projektterület gazdasági integrációját tekintve hasznos lenne, ha a jelenleg folyó projekt befejezése utáni időszakban egy esetleges további projekt megkezdéséig fennmaradnának a gazdasági hálózatok kommunikációs struktúrái. 4.2 A regionálistőke-megközelítés integrálása A regionálistőke-megközelítés a kistérségi gazdasági hálózatok gyakorlati munkájának elméleti és tudományos megerősítése, és nagyon jól alkalmas arra, hogy fő témaként összekapcsoljuk a jövőbeni tevékenységekkel. Pont az olyan vállalkozások számára, amelyeknél meggyőző és tudatformáló munkára van szükség, a regionálistőke-megközelítés tudományos modelleket szolgáltathat a regionális hálózatépítés ésszerűségét és hasznosságát illetően. A feltáró beszélgetések során kiderült, hogy főleg a fenntartói struktúrákban résztvevő vállalati tanácsadók érdeklődnek számottevően a regionális tőke iránt. Nekik fontos szerep jutna e megközelítés régióban történő terjesztése során akár egyes vállalkozásoknak szóló célirányos tanácsadással, akár más tevékenységekhez kapcsolódóan. Ily módon az egész régióban kialakulhatna az ismeretterjesztők és multiplikátorok közössége, akik a vállalkozásokkal kialakított bizalom és közeli viszony alapján támogathatnák ezt az elgondolást a regionális hálózatépítés során. Összességében elmondható, hogy a regionálistőke-megközelítés a gazdasági hálózatok gyakorlati munkájának elméleti kiegészítése. Az érme e két oldalának egyesítése alkalmasnak tűnik arra, hogy a kistérségekben és a kistérségek között erősítük a hálózatépítést. 4.3 A kistérségi hálózatépítés elmélyítése A kistérségi gazdasági hálózatok a REGIONET aktiv futamideje alatt általában olyan fenntartói struktúrákat hoztak létre, szilárdítottak meg és fejlesztettek tovább, amelyek saját kistérségükben pótolhatatlanná váltak. Jól besorolható szolgáltatásokat nyújtva egyértelműen beazonosítható profilra tettek szert, és intézményi hézagot pótoltak a regionális támogatási rendszerben. De természetesen mindenképp felismerhető, hogy az egyes szervezetek különböző fejlettségi szinten vannak, különösen Magyarországon tűnnek ezek a struktúrák még igen labilisnak. Ennek ellemére a gazdasági platformok a régióban olyan fejlődést reprezentálnak, amelyre a regionális lehetőségek tudatos aktivizálása és a hosszú távú, fenntartható, reziliens és kisléptékű gazdasági szerkezetek felé fordulás a jellemző. 10

11 E fejlődés fenntartása és elmélyítése érdekében azt ajánljuk, hogy a kistérségi fenntartói struktúrákat és szolgáltatásaikat továbbra is támogatni kell. Ettől eltekintve hosszú távú célként mindenképp azt kell kitűzni, hogy ezek a hálózatok anyagilag függetlenek legyenek a támogatásoktól. 4.4 A kistérségeket átfogó és határon átnyúló hálózatépítés erősítése Akkor is, ha a saját kistérségen belüli hálózatépítés szükségességét a gazdasági platformok képviselői már elfogadták, a kistérség határain túl még mindig elég nagy lehetőség van hálózatépítésre. Bár a REGIONET aktiv ösztönzése nyomán az eddigi tevékenységek egyértelműen a saját kistérségre fókuszáltak. A fenntartói struktúrák növekvő professzionalizmusával lehetőség nyílik arra, hogy saját környezetüket is jobban górcső alá vegyék. Konkrétan ez azt jelentheti, hogy pl. a saját szolgáltatások nyújtásakor fokozottabban működnek együtt a szomszédos vagy az országhatáron túli kistérségekkel. A magyar kistérségekkel való hálózatépítés esetén osztrák oldalon fokozottabb meggyőző és előkészítő munkára van szükség, hogy az osztrák vállalkozásokat jobban ösztönözzük a magyar partnerekkel való érintkezésre. Ezért azt ajánljuk, hogy a platformok képviselőit intenzívebb és kötelező érvényű kapcsolattartásra ösztönözzük, hogy aztán szolgáltatásaikat egymás között is jobban összekapcsolják. 4.5 A laza hálózatépítéstől a kötelező érvényű együttműködésig A kistérségi gazdasági platformok túlnyomóan fiatal szervezetek. Ezért könnyen érthető, hogy eddig elsősorban saját struktúráik és szolgáltatásaik megteremtésére, és kevésbé a külső partnerekkel való együttműködésre fókuszáltak. Ezenkívül eddig a fő gondolatuk a hálózatépítés, tehát a vállalkozások kötetlen összekapcsolása volt, hogy a vállalkozások ily módon megismerjék egymást és bizalom alakulhasson ki közöttük. Ésszerűnek tűnik a fent ismertetett alapokat hasznosítani, hogy aktívan is ösztönözni lehessen a gazdasági fejlődés mégpedig az együttműködés új minőségét. Az együttműködésre a hálózatépítéssel szemben az a jellemző, hogy kötelező érvényű. Bár épülhetnek a laza hálózatépítés alapjaira, de célirányos kereséssel is létrejöhetnek. 11

12 A nagyfokú professzionalizmussal rendelkező vállalkozások és szervezetek továbbra is szívesen élnek a kötetlen kapcsolatteremtés lehetőségével, ugyanakkor módjukban áll és képesek arra, hogy elemezzék saját helyzetüket (saját kompetenciáikat, általános trendeket stb.), és utána stratégiailag célirányosan partnerségeket alakítsanak ki. Azok a szolgáltatások, amelyek a projektrégióban támogatják ezt a megközelítést (pl. vállalatcsoportok nyomon követése, üzemi együttműködési lehetőségek elemzése), hozzájárulnának ahhoz, hogy erősítsék a gazdasági hálózatépítes intenzitását. 12