kulcsrakész átadása 2015/ Budapest, Bogáncs utca 6-8. Telefon: Fax: címek: wirevill@wirevill.

Átírás

1 A magyar elektrotechnikai egyesület hivatalos lapja Alapítva: 1908 JOUrNAL OF THE HUNGARIAN ELECTROTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDed: 1908 Paks 2 Helyzetkép 2. rész Energetikai rendszerek kulcsrakész átadása Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 2. rész Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész Visonta, Őzse-völgyi zagytározó, 18,5 MWp teljesítményű fotovoltaikus erőmű Temesvár villamos világításának 130 éve 2. rész Vihar elötti csend Energy Investment Budapest, Bogáncs utca 6-8. Telefon: Fax: címek: wirevill@wirevill.hu Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése 2. rész Az Automotive Hungary szakkiállítás 108. évfolyam 2015/11

2 Fejlődés van május programod van IPAR NAPJAI

3 Tartalomjegyzék 2015/11 CONTENTS 11/2015 Felelős kiadó: Haddad Richárd Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János Tagok: Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre, Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória Témafelelősök: Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Energetika, atomenergia: Hárfás Zsolt, Energetikai informatika: Woynarovich András Energetikai hírek: Dr. Bencze János Lapszemle: dr. Kiss László Iván Oktatás: Dr. Tóth Judit Szabványosítás: Somorjai Lajos Szakmai jog: Arató Csaba Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Tudósítók: Arany László, Kovács Gábor, Lieli György Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telephely: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e. Telefon: Telefax: Honlap: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: HUISSN: Hirdetőink / Advertisers ensto elsto kft. hofeka kft. hungexpo zrt. pollackexpo. wirevill Tóth Péterné: Beköszöntő ENERGETIKA Dr. Aszódi Attila: Paks 2 Helyzetkép 2. rész... 5 Hatibovic Alen: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 2. rész BIZTONSÁGTECHNIKA Dr. Novothny Ferenc Kádár Aba Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÉS VÉDELMEK Kádár Aba dr. Novothny Ferenc: Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész TECHNIKATÖRTÉNET Dr. Antal Ildikó: Múzeumok Őszi Fesztiválja az Elektrotechnikai Múzeumban Makai Zoltán Sitkei Gyula: Temesvár villamos világításának 130 éve 2. rész HÍREK Kimpián Aladár: Nagy egyenfeszültségű villamosenergia-átvitel Európában Németország északi-tengeri partközeli szélparkjai 1. rész Makai Zoltán: Közvita Nagyváradon a paksi kapacitás fenntartásáról Kiss Árpád: Az Automotive Hungary szakkiállítás Evopro cégcsoport buszainak sikere Hárfás Zsolt: Szárnyaló import energia és megújulós költségek Tóth Éva: A Ruszatom Szerviz Rt. keretszerződést kötött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-vel Somorai Anna: Energetika, ahogy Lévai professzor egykor megálmodta Múlt- Jelen-Jövő Peredi Ágnes: Bécs, a Smart City Dr. Drucker György: Vihar elötti csend Energy Investment Tóth Éva: Új vezérigazgató-helyettes a MAVIR-nál Az MVM OVIT Zrt. megkapta az új ISO 9001:20 szerinti integrált irányítási rendszert EGYESÜLETI ÉLET Dr. Bencze János: Nagy sikerrel zárt az egyesület 62. Vándorgyűlése 2. rész Tóth Éva: Kiállítók és standok a vándorgyűlésen Lepp Klára: Új helyszínekkel színesedik az Infoshow palettája Rubint Dezső: Szakmai tanulmányút Bécsbe NEKROLÓG Éva Tóth: Greetings ENERGETIC Dr. Attila Aszódi: Paks 2 Situation report on Part 2 Alen Hatibovic: Special Mathematical Relationships between the Sags of the Catenary in Inclined and Level Spans, Part 2 SAFETY OF ELECTRICITY Dr. Ferenc Novothny Aba Kádár Csaba Arató: Protection against Electric Shock Committee Meeting on ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS Aba Kádár dr. Ferenc Novothny: From the Protection against indirect contact to the Protection against electric shock Part 2. HISTORY OF TECHNOLOGY Dr.Ildikó Antal: Autumn Festival of Museums at the Electrotechnical Museum Zoltán Makai Gyula Sitkei: 130 years of the electric illumination of Temesvár Part 2 NEWS Aladár Kimpián: High voltage direct current (HVDC) transmission in Europe Germany s offshore wind farms in the North Sea Part 1 Zoltán Makai: Public debate in Nagyvárad about the capacity maintenance of Paks Árpád Kiss: Professional Exhibition Automotive Hungary is the success of the buses of Evopro Group Zsolt Hárfás: The increase of import energy and the costs of renewable energy Éva Tóth: The Rusatom Service Sc made Framework contract with MVM Paks Nuclear Power Plant Anna Somorai: Energetic, as Professor Lévai dreamt about that Past Present Future Ágnes Peredi: Vienna the Smart City Dr. György Drucker: Calm before storm Energy Investment 2015 Éva Tóth: MAVIR has a new vice-general director The MVM OVIT Sc received the new ISO 9001:20 integrated company control system certificate SOCIETY ACTIVITIES Dr. János Bencze: 62 nd Conference of MEE was very successful Part 2 Éva Tóth: Exhibitors and exhibitions on the Conference Klára Lepp: Infoshow program appears on new scenes Dezső Rubint: Professional study-tour to Vienna OBITUARY

4 Kedves Olvasó! Ahogy az irodába jövet feltekintek a Madách téri kis fákra, látható, hogy néhány elsárgult falevél még dacol a késő őszi széllel az ágakon, erősen ragaszkodva a forró nyár emlékéhez, s jelezve, hogy nemcsak egy évszaktól, hanem hamarosan egy évtől is búcsút veszünk. Mint természetkedvelő ember, olykor óhatatlanul valami párhuzamot vélek felfedezni mindennapi tevékenységeink és a természet között. Amikor a gazda begyűjti ősszel a megtermelt javakat, a fák gyümölcseit, akkor végigtekint egész éves munkája eredményén. Valahogy így tekintettek végig az egyesület tisztségviselői november között a Pécsett tartott Országos Elnök- Titkári ülésen az elmúlt hónapok feladatain. A beszámolók arról adtak számot, hogy a tervezett célok miként teljesültek. Néhány részlet következzen ezek közül. A 62. MEE Vándorgyűlésen mind a résztvevők létszáma, mind a konferencia előadásai iránti érdeklődés, valamint a kísérő kiállítás várakozáson felüli sikert hozott. Igazi szakmai csúcstalálkozó volt. A vándorgyűléssel kapcsolatos történésekről három lapszámban is beszámolunk. A gazdaság egyre több szereplőjénél merül fel a probléma, hogy a fejlődés gátja a munkaerőhiány. Bizonyos területeken már szinte lehetetlen szakembert találni. Felismerve ezt a problémát, az egyesület elindította a Mentor programot, amelyet a területi szervezetek, a régiók is magukénak éreznek és vállalt kötelezettségük teljesítésének sikeréről számolhattak be. A hagyományosan meghirdetett Diplomaterv és szakdolgozat pályázat és a Hobbim az elektrotechnika, nyerteseinek munkáját nemcsak a Vándorgyűlésen láthatták és hallhatták a jelenlévők, hanem az Elektrotechnikában is folyamatosan bemutatjuk az erről készült cikkeket. Első alkalommal került megrendezésre a Mi a Pálya? - műszaki pályaválasztó fesztivál az ELMŰ Sporttelepén. A fiatalok pályaválasztásának elindításában vállalt elkötelezettség jegyében megfogalmazódott rendezvényt több mint kétezer fiatal látogatta meg. A pályaválasztók fejében tisztábbá vált a kép, hogy milyen feladatok és élmények várnak rájuk, ha a műszaki pályát választják. Ez a fesztivál a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum és a MEE szervezésében valósult meg. Tervünk között szerepel, hogy az Elektrotechnika kiemelt lapszámot szenteljen ennek az eseménynek, és annak az oktatási konferenciának, amely a fesztivál része volt, és amelyet a siker érdekében érdemes továbbgondolni. November a tudományos események hónapja is. A lap terjedelmi korlátja miatt, több igen érdekes konferenciáról csak a későbbi lapszámokban számolhatok be. Kötelességemnek érzem, mint vezetőségi tagja a 25 éves jubileumát ünneplő Tudományos Újságíró Klubnak, mely szervezet az EUSJA (Europeaan Union of Science Journalists Associations) tagja, részese volt november 3-án megrendezett 2. European Conference of Science Journalists című konferenciának. A világ különböző részeiből érkezett előadók mondták el véleményüket a tudományos újságírásról, különböző témákban. Nem kevésbé volt érdekes a hetedik alkalommal megrendezésre kerülő háromnapos World Science Forum a Magyar Tudományos Akadémián, ahol kiváló személyiségek tanácskoztak napjaink legfontosabb kihívásairól. Az Elektrotechnika folyóirat 108. évfolyamának a végéhez közeledik. Azon kiadványokhoz tartozik, amely bizonyos értelemben hagyományőrző, olyan szakmai szervezet lapja, amely összekötő kapocs a tagság és a szakma között. Az Elektrotechnikában olvashatnak fajsúlyos szakmai cikkeket, emellett híreket, beszámolókat, eredményeket azon cégek mindennapi életéből, akik tagjai az egyesületnek. Tudom, hogy mindig akadnak olyanok, akik a lap újragondolását szeretnék megvalósítani, de valamelyik érdek sérelme nélkül ez nehezen érhető el. Ha végigpörgetem a 2015-ben megjelent lapok tartalmát, én is úgy tekintek azokra az oldalakra, mint a gazda az éves betakarításra. A lap ismertségét jelzi az is, hogy folyamatosan érkeznek meghívások sajtótájékoztatókra, konferenciákra, előadásokra különböző cégektől, intézményektől, például a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy tudósítsunk az eseményekről, amelyek köthetők a szakterületeinkhez. Fontosnak tartják a meghívó felek, hogy az Elektrotechnika is beszámoljon az adott rendezvényről. A fenti gondolatok jegyében ajánlom ezt az igencsak fajsúlyosra sikeredett lapot a Tisztelt Olvasó figyelmébe. Csak néhány cikket ajánlanék, a teljesség igénye nélkül: Négy előző lapszámokban megjelent cikkeknek második, befejező része mellett olvasható a népszerű Érintésvédelmi Munkabizottság ülésének beszámolója, a Vándorgyűlés A szekcióinak összefoglalása, kiállítók bemutatása, a töretlen sikerű Infoshow-ról egy összefoglalás, kitekintés Bécsbe, Nagyváradra, energetikai hírek. Külön felhívom a figyelmet a rendkívül érdekes Energy Investment 2015 konferenciáról szóló beszámolóra. Minden Olvasónknak kellemes és tartalmas időtöltést kívánok a novemberi Elektrotechnikával! Tóth Péterné főszerkesztő A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

5 Energetika Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó Új blokkok a paksi telephelyen 2. rész A január 14-én aláírt magyar-orosz államközi egyezmény értelmében [1] hazánk két új, egyenként 00 MW-os atomerőművi blokk építésére kötött szerződést Oroszországgal. Az új paksi blokkok referenciatechnológiája a VVER-00 reaktortípus V491-es altípusa. Ez a reaktortípus a jelenlegi nemzetközi elvárásoknak megfelelő modern atomerőművi egység, melynek biztonsági rendszereit is jelentősen továbbfejlesztették a korábbi orosz nyomottvizes típusokhoz képest. A jelen cikk előzményeként szolgáló első részben a projekt energiapolitikai környezetét tekintettük át, míg a második rész ennek a reaktortípusnak a fő technológiai jellemzőit és speciális biztonsági rendszereit mutatja be. Ezt követően a cikk ismerteti az engedélyezési folyamat fő fázisait, és a környezetvédelmi engedélyezési folyamat eddigi eseményeit. According to the Hungarian-Russian intergovernmental agreement [1] signed on 14 January, 2014, Hungary contracted with Russia for the design and construction of two new nuclear units, with a capacity of 00 MW each. The reference technology for the new Paks units is the V491 subtype of the VVER-00 design. This design, the safety systems of which are significantly improved compared to the earlier pressurized water reactors, corresponds with the latest international requirements. In the first part of this article an overview about the energy policy environment of the project was described. In the second part the main technological features and special safety systems of the plant are introduced. Finally, the article introduces the main phases of the licensing process and the events of the environmental licensing procedure up to now. A Paksra tervezett új blokkok fő jellemzői A Szovjetunió a nyugati reaktorfejlesztőkhöz képest néhány év késéssel, az ötvenes évek közepén kezdett a nyomottvizes reaktorok (PWR Pressurized Water Reactor) kifejlesztésébe. Ezeknél a reaktoroknál a reaktoron átáramló könnyűvíz-hűtőközeg nyomása igen magas, 100 bar fölötti így a hűtőközeg magas hőmérsékleten is folyadékfázisban marad. A magas hőmérsékletű (300 C körüli) ún. primer közeg a gőzfejlesztőben adja át a nukleáris láncreakcióból származó hőt a szekunder körnek, ahol az alacsonyabb nyomás következtében a szekunder közeg elforr, az így keletkezett gőz pedig a turbinát meghajtva áramot termel. A szovjet tervezők által VVER-nek keresztelt sorozat (amely a könnyűvíz hűtőközegű és könynyűvíz moderátorú energetikai célú reaktorra utal) népszerű, megbízható reaktortípusokat foglal magába. Az első VVER-440 típusjelű reaktor (440 MW bruttó teljesítménnyel) 1971-ben indult Novovoronyezsben. Ebből a sorozatból összesen csaknem 40 blokkot helyeztek üzembe. Ezek közül mostanra számos reaktort leállítottak, a VVER-440 korábbi verziója, a V230 altípusú reaktor biztonsági rendszerei ugyanis még jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, a jelenlegi biztonsági követelményeknek ez a típus már nem felel meg. Az egykori VVER-440/V230 reaktort nem méretezték nagyméretű primerköri cső törésére, ami a nyugati PWRek esetén a hetvenes években már alapkövetelmény volt. Az újabb, V213-as altípusú VVER bevezetésének idejére ezt a hiányosságot már pótolták, az ebbe a csoportba tartozó reaktorok többek között a paksi atomerőmű jelenlegi blokkjai is kiváló biztonsági és üzemeltetési mutatókkal rendelkeznek, és biztonsági színvonaluk megfelel a velük azonos korú nyugati nyomottvizes reaktorok biztonságának. A VVER-440-est a nyolcvanas években az 1000 MW bruttó teljesítményű VVER-1000 követte, amely szintén igen sikeres típussá vált, eddig 30 ilyen blokkot építettek világszerte, ezek a blokkok kivétel nélkül üzemelnek jelenleg is. Ennek a típusnak már a nyugati PWR-eknél megszokott nagy térfogatú, hengeres védőépületet (konténmentet) terveztek. A legújabb VVER es blokkok már a modern, ún. 3. generációs reaktorokhoz tartoznak, ennek megfelelően biztonsági mutatóik még jobbak a korábbi VVER-ekénél, még súlyos balesetek (akár a reaktor zónájának teljes megolvadása) kezelésére is felkészítették őket. A Kínában üzemelő Tianwan atomerőműben (VVER-1000, AES-91) vezették be először a zónaolvadék súlyos baleseti hűtésére és kezelésére szolgáló zónaolvadék-csapdát. A kétezres években az orosz tervezőirodák az egyre szigorodó nemzetközi elvárásoknak megfelelően továbbfejlesztették a VVER-1000 típust. Így születetett meg az Atomenergoprojekt 60 éves üzemidőre tervezett VVER-00 típusú reaktora, melynek fő üzemi paramétereit az 1. ábra mutatja. 1. ábra A VVER-00/V491 reaktortípus fő technológiai paraméterei Jelenleg a VVER-00-nak két altípusa létezik, ezek fő műszaki, üzemi paramétereikben (pl. a zóna, primer és szekunder köri főberendezések kialakításában) megegyeznek, azonban jelentősen eltér biztonsági rendszereik kialakítása. Az Atomenergoprojekt moszkvai tervezőirodájában készült a V392M altípus, a szentpéterváriban pedig a Paksra is tervezett reaktorok referenciájaként szolgáló V491 jelű. V392M reaktorok épülnek jelenleg a Novovoronyezs atomerőműben, V491 pedig a Leningrád-II atomerőműben és Fehéroroszországban az Asztravec telephelyen, de ilyennek a tervezése és engedélyezése zajlik Finnországban is, és ezt a típust ajánlotta az orosz szállító például Vietnámnak, Jordániának is. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy mind Finnországban, mind Magyarországon speciális európai követelményeknek kell a blokkokat megfeleltetni. A magyar fél mintegy követelményt fogalmazott meg a vonatkozó magyar és nemzetközi jogszabályok és ajánlások figyelembevételével. A követelményeknek való megfelelés számos rendszer és komponens áttervezését teszi majd szükségessé. A reaktor primerköri főberendezései a 2. ábrán láthatóak. A primer hűtőrendszer a VVER-1000-hez hasonlóan négyhurkos, 5 Elektrotechnika /1 1

6 2. ábra A VVER-00 primer köre (Forrás: Roszatom) 1. Reaktortartály, 2. Gőzfejlesztő, 3. Térfogatkompenzátor, 4. Térfogatkompenzátor lefúvató buborékoltató tartálya, 5. Fő keringtető szivattyú, 6. Hidroakkumulátorok azaz négy gőzfejlesztőt tartalmaz, amelyek a több évtizedes orosz tervezői hagyománynak megfelelően vízszintes elrendezésűek. (Érdekesség, hogy ezt a koncepciót kizárólag a VVER-ekben alkalmazzák, a nyugati nyomottvizes reaktorok gőzfejlesztői vertikális elrendezésűek. Az eltérő gőzfejlesztő elrendezés bizonyos eltérő tulajdonságokat eredményez az üzemeltetés, karbantartás és az üzemzavari viselkedés tekintetében is.) A reaktor üzemanyagát a VVER-1000 már bevált fűtőelemkötegei alapján fejlesztették. A VVER-00 reaktorzónája 163 üzemanyag-kazettát tartalmaz, magassága 4,57 m, külső átmérője 3,16 m. A reaktor teljesítményének szabályozására (és a láncreakció szükség szerinti leállítására) ún. fésűs szabályozó elemek szolgálnak, amelyek szerkezete a modern nyugati PWR-ek szabályzóelemeiéhez hasonlít. Az üzemanyag maximális kezdeti dúsítása 4,79%, amellyel hónapos üzemelési kampány mellett 68 MWnap/kg urán kiégési szintet lehet elérni. Jelenleg tesztelés alatt áll az az üzemanyag, amellyel 18 hónapos kampányok is megvalósíthatók. Az üzemanyagban gadolínium kiégő mérget alkalmaznak a kezdeti reaktivitástartalék lekötésére. Az üzemanyag a 20 cm-es falvastagságú szénacélból készült, belső ausztenites acélburkolattal (plattírozással) ellátott reaktortartályban helyezkedik el, amelynek magassága az osztósíkig 11,2 méter, tömege 330 tonna. A reaktortartályokat az Izsorszkije Zavod üzemben kovácsolással gyártják. A reaktorból elszállítandó hőt a gőzfejlesztőnként darab hőcserélő cső adja át a primer körtől a szekunder körnek. Ez a fekvő elrendezésű gőzfejlesztő szintén a VVER-1000 berendezésének továbbfejlesztésével készült, hossza 14 m, a hőátadó felület nagysága m 2. A VVER-00/V491 típusnál a reaktort és a teljes primer kört a gőzfejlesztőkkel együtt egy kettős falú vasbeton védőépület, a konténment foglalja magába, amely egy 2,4 m vastag, 51,6 m átmérőjű vasbeton alaplemezen nyugszik. A belső konténment fal előfeszített vasbeton szerkezetű, belülről 6 mm vastag hegesztett korrózióálló acél burkolattal ellátva. A belső konténment fal egyik fő feladata üzemzavarok során a reaktorból esetlegesen kikerülő radioaktív anyagok visszatartása. A külső konténment vasbetonból készült, feladata a reaktor és a belső konténment fal megóvása a külső emberi vagy természeti eredetű veszélyekből származó hatásoktól. A konténment épület belső átmérője 44 m, belső falának vastagsága 0 cm. Az új paksi blokkok biztonsága 3. ábra A VVER-00-ban alkalmazott TVS üzemanyag-kazetta (balra), a kazettán belüli pálcakiosztás (jobbra fent a teli körök az üzemanyag-pálcákat, az üres körök a szabályozóelemek vezetőcsöveit vagy a zónán belüli mérések pozícióit jelölik), és a szabályozó elem (jobbra lent) [2] A jelenleg üzemelő paksi blokkok indulása óta sokat változtak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos elvárások. Az eltelt évtizedekben rengeteg üzemeltetési tapasztalat gyűlt össze, és a nukleáris ipar sokat tanult a bekövetkezett atomerőművi balesetekből (Three Miles Island, Csernobil, Fukushima). Ezen tapasztalatok hatására a már üzemelő blokkok biztonságát is tovább javították, hiszen számos utólagos biztonságnövelő Elektrotechnika /1 1 6

7 Energetika intézkedést hajtottak végre a meglévő erőművekben. A biztonsági követelmények szigorodása a hazai szabályozásban is megjelenik: a hatósági követelményrendszert tartalmazó Nukleáris Biztonsági Szabályzat (NBSZ, [3]) külön, szigorúbb határértékeket ír elő az újonnan épülő atomerőművek számára. Eszerint csak olyan atomerőművi blokk építhető, amelyre igazolni lehet, hogy a súlyosabb zónasérüléshez vezető események várható összesített gyakorisága kisebb, mint 10-5 /év. A szabályozás szerint azonban még a zóna sérülése, akár megolvadása sem vezethet automatikusan jelentős környezeti kibocsátáshoz. Az NBSZ szerint azt is igazolni kell, hogy az új blokkok esetén a jelentős radioaktív kibocsátás várható gyakorisága kisebb, mint 10-6 /év. Ezek a követelmények azt is jelentik, hogy az új reaktorok tervezési alapját jelentősen ki kell terjeszteni, ma már elvárás, hogy akár a fukushimaihoz hasonló kezdeti események se okozhassanak a megengedettnél nagyobb környezeti terhelést. Eez az kell, hogy pl. a teljes feszültségvesztést, vagy a végső hőnyelő teljes elvesztését is kezelő biztonsági rendszerek legyenek beépítve az atomerőműbe. Emellett arra is fel kell készíteni a reaktorokat, hogy amennyiben mégis bekövetkezne egy igen kis valószínűségű súlyos esemény a mérnöki rendszerek képesek legyenek a súlyos balesetek kezelésére is. Ezen követelmények figyelembevételével tervezték meg a V491 biztonsági rendszereit, amelyek között hagyományos, aktív rendszereket és újszerű, passzív biztonsági rendszereket is találunk. Az aktív rendszerek alapvetően a tervezési üzemzavarok kezelésére szolgálnak, ezek között üzemzavari zónahűtőrendszerek, vészbórozó rendszer és üzemzavari tápvízrendszer található (4. ábra). A nagy- és kisnyomású üzemzavari hűtőrendszer 4x100% redundanciájú, és segítségével a csőtöréses üzemzavarok teljes spektruma kezelhető a legnagyobb átmérőjű, 850 mm-es primer köri csővezeték 200%-os csőtöréséig. A vészbórozó rendszer 4x50% redundanciával rendelkezik, üzemelése esetén magas bórsav-koncentrációjú (40 g/kg) hűtőközeget fecskendez a térfogatkompenzátorba és a főkeringető vezetékbe, egyrészt gyors nyomáscsökkentést téve lehetővé (pl. primer-szekunder átfolyás esetén), másrészt biztosítva a reaktor leállítását abban az esetben, ha a normál leállító rendszer nem elérhető. A tervezési üzemzavarok kezelésére szolgáló passzív rendszer az ún. hidroakkumulátor, amely az üzemzavari hűtőrendszerek része. Fontos új filozófiai elem az új, 3+ generációs blokkok tervezésénél, hogy a tervezési alapon túli balesetek egy széles körénél is további biztonsági megfontolásokat kell tenni, azaz a tervezési alapot ki kell terjeszteni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos üzemzavari szekvenciák, amelyek egy 2. generációs reaktornál a zóna sérüléséhez és nagyobb mennyiségű radioaktív anyag környezetbe kerüléséhez vezethetnek, a 3+ generációs reaktoroknál mérnöki rendszerek segítségével, így a nagy kibocsátás elkerülhető. Ezeknek a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó eseményeknek a lekezelésére számos passzív biztonsági rendszer szolgál. A V-491 típus számára tervezett passzív hőelvonó rendszer a gőzfejlesztőkön keresztül képes a remanens hő elvonására olyan esetekben, amikor az aktív üzemzavari hűtőrendszerek valamilyen okból kifolyólag nem állnak rendelkezésre (4. ábra). A négy párhuzamos ágból álló rendszer (PHRS- SG) áganként vízhűtésű hőcserélőn keresztül adja át a primer kör hőjét a végső hőnyelőnek, ami ebben az esetben az atmoszféra. Eez egy-egy 450 m3 térfogatú víztartály szolgál hűtőközegként. A víztartályok a légkörre nyitottak, a párolgás szállítja el belőlük a hőt a végső hőnyelőbe, az atmoszférába. A rendszer összesen 200 MW hőteljesítményt képes elszállítani a négy gőzfejlesztőn keresztül. Ezek a víztartályok használhatóak a passzív konténment-hűtés (PHRS-C) során is, amelynél a konténment épületen belül elhelyezett hőcserélők segítségével, szintén természetes áramlással lehetséges a konténmentből a hőelvitel. Ezek a rendszerek 4x33%-os kapacitással kerülnek beépítésre. A VVER-00 mindkét altípusánál alkalmazzák a Tianwanban bevezetett zónaolvadék-csapdát. Amennyiben a fent ismertetett aktív és passzív biztonsági rendszerek nem lennének 4-a. ábra A reaktor normál üzemi hűtése. A hasadásokból termelődő hőt a primer köri közeg (1) a gőzfejlesztőbe (2) szállítja, ahol az elforralja a szekunder köri közeget, az így termelődő gőz hajtja a turbinát. 4-c. ábra Passzív gőzfejlesztő (GF) hűtés (PHRS-SG) a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó eseményre. A végső hőnyelő (Duna-víz) elvesztése vagy teljes feszültségkiesés esetén a GF-ben (1) termelődő gőz természetes áramlással a konténment külső falán elhelyezkedő víztartályhoz (2) jut, és az abban alámerülő hőcserélőn átáramolva a hőt a tartályban lévő víznek adja át. 4. ábra A VVER-00/V491 biztonsági rendszerei 4-b. ábra Az üzemzavari hűtőrendszerek. A nagynyomású (1) és kisnyomású (2) üzemzavari hűtőrendszerek (amelyek a konténment zsompokról (3) is működtethetőek), valamint a passzív hidroakkumulátor (4) a zóna hűtését látják el üzemzavari helyzetben, míg a konténment sprinkler rendszer (5) a védőépület nyomáscsökkentését és hőelvonását szolgálja. 4-d. ábra Passzív konténment hűtés (PHRS-C) a tervezési alap kiterjesztésébe tartozó események kezelésére. Súlyos balesetek esetén a konténment épületben felhalmozódó magas nyomású és hőmérsékletű gőz-gáz keverék hűtése szintén természetes áramlás segítségével történhet, a konténment belső felületén elhelyezett hőcserélőkön (1) keresztül. A hőcserélők szintén a külső víztartályokba (2) juttatják a hőt, ahonnan az a környezetbe (légkörbe) távozhat. 4-e. ábra Hidrogén-rekombinátorok (1) és zónaolvadék-csapda (2). Súlyos zónasérülés esetén nagy mennyiségű hidrogén keletkezhet a fűtőelemek cirkónium-burkolatának vízgőzzel történő oxidációjából. A hidrogénrobbanás megelőzésére passzív katalitikus hidrogén-rekombinátorokat helyeznek el a konténmentben. A zónaolvadék összegyűjtésére és hűtésére a reaktortartály alatti zónaolvadék-csapda szolgál, ami passzív módon hűthető (3). 7 Elektrotechnika /1 1

8 képesek kellő hűtést biztosítani a reaktorzónának, és bekövetkezne egy zónaolvadással járó súlyos baleset, a rendszer képes a reaktortartályt átolvasztó zónaolvadék felfogására, lehűtésére, megszilárdítására és biztonságos visszatartására. A 150 tonna tömegű berendezés Al2O3-Fe2O3 keveréket tartalmaz olvadó töltetként, amely felhígítja a csapdába érkező zónaolvadékot, növelve a hűthető felületet, visszatartva a hasadási termékek jelentős részét, és csökkentve a folyamatban keletkező hidrogén mennyiségét is. A biztonsági rendszereknek köszönhetően az orosz szállító előzetes számításai szerint a VVER-00/V491 várható zónasérülési gyakorisága kb. 6x10-7 /év, ami jelentően a magyar Nukleáris Biztonsági Szabályzatok által meghatározott korlát alatt marad. A jelentős korai radioaktív kibocsátás számított gyakorisága 2x10-8 /év, ami szintén több, mint egy nagyságrenddel a korlát alatt van. Az új blokkok engedélyezésének folyamata Az atomerőművek létesítése a világon mindenhol hosszadalmas folyamat. Ez többek között a komplikált engedélyezési eljárásnak köszönhető, ami alól a Paks II. projekt sem kivétel. A Parlament által elfogadott 40/2008-as Országgyűlési Határozat az energiapolitikáról felhívta a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. Az évi CXVI. törvény (Atomtörvény) 7. -ának (2) bekezdése szerint Magyarországon minden új nukleáris létesítmény létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetve meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges. Ezt az Országgyűlés március 30-án 330 igen szavazattal, 6 nem és 10 tartózkodás mellett szavazta meg, így megkezdődhetett a paksi telephelyen új energiatermelő blokkok létesítésének előkészítése. A fenti döntésekre tekintettel az állami tulajdonban lévő MVM cégcsoport elindította a Lévai-projektet, amelynek célja már az új blokkok létesítésének előkészítése volt. A projekt keretein belül készült el 20-ben a környezetvédelmi engedélyezési eljárás részét képező Előzetes Konzultációs Dokumentum is, ami bemutatja a piacon akkor rendelkezésre álló nyomottvizes atomerőművi technológiákat, valamint azok várható környezeti hatásainak fajtáit. A műszaki vizsgálatok megmutatták, hogy biztonsági szempontból több, egymáshoz hasonló nyomottvizes, 3. generációs technológia van a piacon. Ezt követően a fő kérdéssé az vált, hogyan lehet az építkezéshez finanszírozást biztosítani. Így értünk el a 2014 január 14-én bejelentett orosz-magyar kormányközi egyezményhez, amely szerint a Felek együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének 5. ábra Az engedélyezési folyamat főbb lépései fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és üzemen kívül helyezését, VVER (vízhűtéses vízmoderátoros) típusú reaktorral, mindkét blokkra vonatkozóan legalább 1000 MW beépített kapacitással, amint arról jelen Egyezmény a későbbiekben rendelkezik, a jövőben leállításra kerülő 1-4. blokk teljesítményének kiváltására. [1] A kormányközi egyezményt kihirdető évi II. törvény információt ad a paksi bővítési projektről, így például rendelkezik arról, hogy Oroszország hitelt fog nyújtani a blokkok felépítéséhez, rögzíti, hogy a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy 40%-os lokalizációs szint legyen elérhető, kimondja, hogy a felek megállapodnak a nukleáris fűtőelemellátásról, illetve arról, hogy a kiégett kazetták esetében lehetőség van az oroszországi átmeneti tárolásra és/vagy újrafeldolgozásra (reprocesszálásra) is. Az államközi egyezményt egy finanszírozási államközi megállapodás követte, amelyet március 28-án jelentettek be, majd Magyarországon június 23-án törvény formájában hirdették ki a nyilvánosság számára (2014. évi XXIV. törvény). A törvényben többek között szerepel, hogy az orosz fél maximum 10 milliárd euró összegű állami hitelt nyújt a magyar fél részére, ami kizárólag a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkjának tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatokra használható fel. A magyar fél a finanszírozás 80%-át fedezheti ebből a hitelből, a fennmaradó 20%-ot saját, egyéb forrásokból kell előteremtenie. A hitelt a magyar fél 2014 és 2025 között használhatja fel, ezen időszak alatt a kamatozása 3,95%. A törlesztés 3, egyenként hétéves periódusban történik, ekkor a kamatláb rendre 4,5%, 4,8% és 4,95% lesz. A magyar félnek lehetősége van az előtörlesztésre. Az államközi egyezmények aláírását követően, azok bázisán elkezdődtek a konkrét megvalósítási megállapodások kidolgozására irányuló tárgyalások az orosz féllel. A szerződéseket végül december 9-én írta alá a magyar fél részéről a Beruházó, vagyis az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő ZRt., Elektrotechnika /1 1 8

9 Energetika és orosz oldalról pedig a JSC NIAEP. Az aláírt szerződéscsomag három szerződésből állt: az erőmű tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó fővállalkozói (EPC) szerződésből, az üzemeltetés és karbantartás támogatásáról szóló megállapodásból és az üzemanyag-ellátási szerződésből. Idő közben elkezdődött a létesítés majdani megkezdéséhez szükséges engedélyek beszerzése, illetve az engedélyek megszerzéséhez szükséges háttérmunkálatok. Az új blokkok kereskedelmi üzeméhez nagyságrendileg 6000 engedély megszerzésére lesz szükség, ezeket természetesen nem részletezzük a cikk terjedelmi korlátai miatt. A legfőbb engedélyek, engedélycsoportok viszont jól bemutathatók, ezekre épül fel a blokkok létesítésének menetrendje is. Ezeket az engedélyeket mutatja be az 5. ábra: 6. ábra A Paks II. projekt tervezett ütemterve Látható, hogy a létesítési engedély megszerzése előtt négy nagy engedélycsoportot kell megszerezni: az elvi vízjogi engedélyt, a blokkok villamosenergia-rendszerbe való integrálásához szükséges engedélyt, a telephelyengedélyt és a környezetvédelmi engedélyt. A telephelyengedély megszerzéséhez a projekttársaság elindított egy telephelyvizsgálatot Földtani Kutatási Program néven, amelynek a végrehajtása 2015 tavaszán indult el. Bár a telephely Magyarország legjobban megkutatott és legjobban ismert területe (hiszen itt működik 30 éve a Paksi Atomerőmű), de a szakma szükségesnek tartotta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb berendezésekkel és legújabb kutatási módszerekkel elvégzett elemzések révén még jobban megismerhesse a területet. A kutatási program eredményei alapján, az ütemterv szerint várhatóan 2016-ban lesz megszerezhető a telephelyengedély. A környezetvédelmi engedély megszerzése szintén kiemelkedően fontos az engedélyezési eljárásban. A környezetvédelmi engedélyezés az engedélyezési szakasz azon része, ahol a létesítendő erőmű környezeti hatásait kell bemutatni a környezetvédelmi hatóság, valamint a hazai és a nemzetközi nyilvánosság számára. A környezetvédelmi eljárás a Paks II. projekt esetében két lépcsős, elsőként az MVM Paks II. projekttársaság 20-ben elkészítette az Előzetes Konzultációs Dokumentációt, ahol elemezte a szóba jöhető alternatív atomerőművi technológiákat és azok várható környezeti hatás-típusait. Bár a környezeti hatástanulmány készítése során elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a projektnek nincsenek jelentős határon átnyúló hatásai, az espoo-i egyezmény kiterjesztő értelmezése alapján a projekttársaság 30 országot értesített az atomerőmű-beruházásról. Ebből 11 ország jelzett vissza, hogy érdeklődik a projekt környezeti hatásai iránt és részt kíván venni az eljárásban december 19-én az MVM Paks II. benyújtotta a VVER-00 rektortípusra elkészített Környezeti Hatástanulmányt az illetékes hatóságnak, majd törvényi kötelezettségeinek eleget téve informálta és informálja továbbra is Magyarország és a nemzetközi eljárásban részt vevő országok lakosságát és közvéleményét a projekt várható hatásairól. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás 2015-ben a végéhez közeledik. A telephelyengedély és a környezetvédelmi engedély megszerzése után van lehetőség megszerezni a létesítési engedélyt. Ebben az engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság az Országos Atomenergia Hivatal, ennek során meggyőződik többek között a blokkok biztonsági aspektusairól és a tervdokumentáció megfelelőségéről. A létesítési engedélyt a projekttársaságnak 2017 végéig kell megszereznie aoz, hogy az atomerőmű építését el lehessen kezdeni a 2018-as év során. Az ütemtervek alapján a blokkok építése 2018-ban kezdődik, a próbaüzemi időszak 2024-ben, illetve 2025-ben indul, majd a blokkok kereskedelmi üzeme a 2025-ös és 2026-os években kezdődhet meg (6. ábra). Irodalomjegyzék [1] évi II. törvény [2] Nikolay Fil, OKB Gidropress: VVER Design Overview, IAEA Safety Assessment Education and Training Program, Essential Knowledge Workshop on Safety Analysis Report, Malaysia, Putra Jaya, 1-5 July 2013 [3] Nukleáris Biztonsági Szabályzatok, Dr. Aszódi Attila A paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet aszodi@reak.bme.hu Boros Ildikó Egyetemi tanársegéd, BME Nukleáris Technikai Intézet boros.ildiko@reak.bme.hu 9 Elektrotechnika /1 1

10 Hatibovic Alen Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 2. rész Az 1. ábrán látható egy vf. i közben (AB) lévő vezetékgörbe y vf (x) és a legnagyobb belógása, valamint egy ff. i közben (DB) lévő vezetékgörbe y ff (x) és a hozzá tartozó legnagyobb belógás. A két esetre két felfüggesztési köz egyenese vonatkozik, azok y fk vf (x) és y fk ff (x). A ferdeség ψ vel van jelölve. Bár a ff.-i közök többnyire hegyes dombos területen gyakoriak (2. ábra), teljesen sík területen is megtalálhatók, amikor az oszlopok nem egyformák. Egy ilyen példát a 3. ábra jól szemlélteti, ahol a két szomszédos oszlop láthatóan eltérő magasságú. (A vf.-i közt a cikk 1. részének a 2. ábrája mutatja [1].) A cikk jelen része a láncgörbe ferde és vízszintes felfüggesztésre vonatkozó legnagyobb belógásai közötti új, ill. meglévő összefüggést tárgyalja az aoz szükséges matematikai háttér megadásával. Az aktuális összefüggés azokra a speciális esetekre vonatkozik, amikor mind a két felfüggesztéshez tartozó oszloptávolság, valamint a két láncgörbének a paramétere is azonos. Egy gyakorlati példában a meglévő, ill. új összefüggés használatával nyert eredmények kerültek összehasonlításra konkrét következtetések levonása végett. The present part of the paper discusses the relationship between the maximum sags of the catenary in inclined and level spans giving the necessary mathematical background for it. The actual relationship concerns to those special cases when the span length is the same in two spans as well as the catenary parameter. In a practical example the results got by the use of the existing and new relationships have been compared in order to draw concrete conclusions. 2. ábra Ferde felfüggesztési köz hegyes dombos területen [2] BEVEZETÉS Az Elektrotechnika 2015/10 számában megjelent cikk 1. részének [1] folytatásaként a cikk 2. része a b ff_max és b vf_max közötti matematikai összefüggéssel foglalkozik. Az említett két jelölés a láncgörbe legnagyobb belógását jelenti ferde felfüggesztés (rövidítve ff.), ill. vízszintes felfüggesztés (rövidítve vf.) esetén, míg az eltérés az e két belógás között a Δb max jelölést kap. Az összefüggés levezetéséhez használt bemenő adatok az alábbiak: a oszlopköz hossza; h 1 baloldali felfüggesztési pont (D) magassága; h 2 jobboldali felfüggesztési pont magassága; c láncgörbe paramétere. A b ff_max és b vf_max együttes tárgyalásukhoz szükséges alapfeltételek, hogy a kétféle felfüggesztésre vonatkozó a, ill. c adat azonos ( a vf = a ff = a és c vf = c ff = c ) [1]. 3. ábra Ferde felfüggesztési köz sík területen, eltérő magasságú oszlopokkal ÖSSZEFÜGGÉS b ÉS bvf max KÖZÖTT Új összefüggés A cél az alábbi matematikai összefüggés meghatározása: vf max bbb max vf max bbb max (1) melynél a Δb max a bemenő adatokkal kifejezett, azaz Δb max =Δb max (a,h 1,h 2,c). Az alakja alapján, az (1) kifejezés a (2) [1] összefüggés speciális esetének tekinthető. ff ( ) vf ( ) bxbxb ( ), ff vf bxbxb ), 0, axx (2) axx Ennek ellenére, az (1) nem vezethető le közvetlenül a (2) öszszefüggésből, mert a láncgörbe legnagyobb belógásának az elhelyezkedése vf. és ff. esetén nem azonos. Azonban a b ff_max és b vf_max közötti összefüggés meghatározásához a (3) [3] képlet használható fel, mellyel a láncgörbe 1. ábra Vezetékgörbe (láncgörbe) vízszintes és ferde legnagyobb belógása számítható ki ff. i közben, a bemenő adatok (a, h 1, h 2, c) alapján. Ebben a képletben a h 1 =h 2 felfüggesztési közben és legnagyobb belógások cb a cb arsh a 2c arsh a Elektrotechnika 2015/11 10 c s h2 2c h2 2 1 arsh c ars2

11 vf 2c ff ( ) vf ( ) bxbxb ( ), 2 1 0, axx arsh c ars2 a 2 a cb arsh cb arsh a 2 h2 cb a 1 behelyettesítésével a (4) arsh 2c sh a arsh kifejezés adódik, a mely azonban 4c 2 2c a h2 c s a vf. i közre vonatkozik és az a, c adatokkal h2 c s h2 kifejezett, azaz b vf_max =b vf_max arsh 2 (a,c). 2c 2c ars2 2 arsh 1 ars2 2 arsh (3) a cb c ars2 a 2 arsh a a 2c a 2 sh arsh c s h2 2 sh arsh 2c 2 a 1 2c sh arsh h2 2 1 arsh c 4c 2 a c s arsh h2 h2 h2 a 2 2c a a cb s 2 max h2 4c 2 a 1 2c sh arsh 4c 2 a c s h2 2c vf max Energetika 2 a vf cb 4. ábra Vezetékgörbék közös ábrán cb max s h2 (4) vf cb max 0h2 4 a h2 cb c vf s max h2 2 a 700 s 2h2 10 sh 4c max cb 61,878 m Figyelembe véve a (4), vf c 04 a (3) a kifejezés jobb oldalának az (5) vf max cbb arsh kifejezés bal oldalával a való 2ckibővítése után aaz egyenlőség 2. táblázat Legnagyobb belógások és Δb c s h2 max továbbra is fennáll. Ily módon a (6) adódik. 2c 2 Görbe b vf max [m] b [m] Δb max [m] h2 vf max cb max cb h2 arsh vf 2 ca (5) h2 10 sh max cb 61,878 3 max cb s 0h2 ars2 y I (x) 61,878 vf a vf c 2 a y h2 10 sh max cb 61, vf max cbb arsh 3 vf (6) II (x) 2 a 700 s 2h2 10 sh max cb 62,030 0,152 61, m vf max cbb vf c 04 a 1 a arsh h2 vf max cbb 2 arsh 2 a 2c sh y III (x) 62,485 0,607 arsh a 2c c s a h2 4c 2 a h2 2 a c4 c vf max cb s c s s h2 y IV (x) 63,236 1, h2 h2 arsh 4 c ars2 2 2c 2c y V (x) 2 a 64, ,395 arsh 2 1 ars2 s 2h2 10 sh vf max cb 61,878 m arsh c ars2 c 04 a a2 vf max cbb arsh a 2 a 2c A 2. táblázat alapján evidens, hogy b a 2 sh ff_max > b vf_max, valamint az eltérés e két belógás között (azaz Δb arsh c h2 2 2 sh 2 a 1 arsh max ) nő a ferdeség, ill. Δh=h arsh h2 2c 2 a h2 2c sh 2 1 c s h2 2 h 1 növelésével. Továbbá, Δb max mindig pozi- c 4c 2 a h2 4c tív. b arsh c c s a arsh h2 h2 Fontos említeni, hogy a legnagyobb belógás elhelyezkedése a 2 2c a (x c ) az oszlopközben eltérő mind az öt, a 4. ábrán lévő vezetékgörbe (láncgörbe) esetén. Az x c értékek a 3. táblázatban Tehát a (3) és (6) ekvivalens kifejezések. Mivel az utóbbi tartalmazza a b vf_max 2 a ot, 1 így matematikai 2 a 2c sh összefüggésnek vannak feltüntetve, a (7) [3] képlet felhasználásával kerültek tekinthető a b ff_max és b vf_max arshközött, melynek egyszerű c s alakja az (1). A (6) egyenlet 4c c s h2 kiszámításra. 4c 2 a jobb oldalán, a b vf_max után h2 szereplő tagok együttesen az (1) kifejezés Δb max 2tagját c alkotják. A (6) szerint, az adott b vf_max alapján meghatározható a a (7) x c c arsh arsh b ff_max. Ez a módszer a következő példában került alkalma- 2 a a zásra. Az 1. táblázat a bemenő adatokat tartalmazza az öt kü- c s h2 2c lönböző vezetékgörbéhez, melyek a 4. ábrán szerepelnek. Az b ff a, ill. c adat mind az öt esetben azonos. A vezeték legmélyebb 3. táblázat Legnagyobb belógások elhelyezkedése pontja [3] a MIN jellel van feltüntetve. A (6) használatával nyert eredmények, a legnagyobb belógásra vonatkozóan, a Görbe y I (x) y II (x) y III (x) y IV (x) y V (x) 2. táblázatban vannak listázva. Egy külön oszlopban szerepelnek x c [m] , , , ,466 a Δb max eredmények. A (7) kifejezés egyszerű alakja a (8): Példa: 0, ha táblázat Bemenő adatok a x c x ; x Adatok I II III IV V 0, ha (8) 21 2 ff 0, ha b 21 a [m] h 1 [m] h 2 [m] c [m] Az y I (x) esetében h 1 =h 2, így Δx=0 és x c =a/2. Azonban, az y II (x), y III (x), y IV (x), ill. y V (x) esetében h 1 >h 2, így Δx<0 és x c <a/2. Az 5. ábrán az y I (x) és y V (x) vezetékgörbék és a legnagyobb belógásai szerepelnek közös ábrán. Látható a két belógás elhelyezkedésének az eltérése. 11 Elektrotechnika /1 1 ff ff )

12 4. táblázat Legnagyobb belógások, közelítő és pontos eredmények, hiba értéke Görbe b * [m] b [m] b * b [m] y I (x) y II (x) 62,035 62,030 0,005 y III (x) 62,506 62,485 0,021 y IV (x) 63,283 63,236 0,047 y V (x) 64,354 64,273 0,081 * * * ff * max ÖSSZEFOGLALÁS 5. ábra Vezetékgörbék y I (x) és y V (x) és legnagyobb belógásai A cikk matematikai hátteret ad az 1/cosψ szorzófaktor a láncgörbe belógására való hatásának tárgyalásához. Míg a cikk 1. Meglévő összefüggés b és b vf max között része a láncgörbe belógására vonatkozó olyan összefüggést ismertetet, amely az oszlopköz bármely pontján alkalmazható, A szabadvezetékes hálózat tervezésével foglalkozó korábbi szakirodalomban c [4], γ a cikk 2. részében tárgyalt összefüggés (mind pontos, mind pedig közelítő) kizárólag a legnagyobb belógásra vonatkozik. b 2 sh 2 a valamint az arra vonatkozó régebbi szabványban a [5] a következő képlet található a láncgörbe A 4. táblázat alapján megállapítható, hogy az 1/cosψ szorzófaktort tartalmazó közelítő összefüggés használatával eredmé- legnagyobb 2 γ 4 belógásának γ a számítására ferde felfüggesztés esetén: c 2 sh 2 a c b γ nyezett hiba értéke nem jelentős, viszont nő a ferdeség növelésével. Azonban azt is meg kell említeni, hogy közelítő összefüg- c 2 2 sh c 2 a b a γ 4 γ sh 2 a γ b sh 2 a b a γ 4 a gés esetén nem szükséges a láncgörbe paraméterének ismerete, a γ γ 4 4 (9) míg pontos összefüggés esetén igen, a (14), ill. (15) szerint. ahol, * * b láncgörbe legnagyobb belógása; ff max vf max h 21,,, (14) ab c felfüggesztési pontok közötti távolság; h2 a oszlopköz hossza; ff max vf max 21 c,,,, h (15) 2 2 σ/γ láncgörbe paramétere. a )( a h2 b c Az ebben h2 a cikkben használt jelölések alkalmazásával az előző képlet a következő alakban a írható fel: érvényes: Továbbá, a két összefüggésre a következő egyenlőtlenség 2 a 2 4s c h2 2 h2 a a * h2 b )( a b 2 )( c h2 2 ff max bb ff max (16) 2 2 a a )( a b 2 )( c a 4s c h2 a b ff c h2 A cikk 1. részében szereplő 3. ábra, illetve a cikk 2. részében szereplő 4. ábra egymásnak tükörképe. A két gyakorlati max c a 4s c h2 (10) a a 4s 4s c c Itt bevezetésre került a b * ff_max jelölés, a (3) kifejezéstől való példa alapján, amelyekhez ezek az ábrák tartoznak, könnyen megkülönböztetése végett. Az első tört a (10) képlet jobb oldalán tulajdonképpen az 1/cosψ szorzófaktort [1] képezi, míg típusú ferde felfüggesztési köz esetén (h 1 <h 2 és h 1 >h 2 ) egy- belátható, hogy a cikkben bemutatott levezetések mindkét a fennmaradó rész a láncgörbe legnagyobb belógását vf. esetén. Így a (10) kifejezés 1 egyszerű alakja a (11), amely megfelel Irodalomjegyzék aránt érvényesek. b b vf max a [6] szakkönyvben cos ψ szereplőnek: [1] Hatibovic A.: Láncgörbe belógására vonatkozó speciális összefüggések 1 b 1. rész, Elektrotechnika, 108. évfolyam, 10. szám, [2] IDAHO POWER: Transmission Line Design, 2013, 1 b vf max b cos ψ b 1 vf max (11) Energy/Siting/docs/Meeting_Materials/031513/ItemG_Idaho_Power_ b cos 1ψ presentation_ pdf [Online] b b b vf max cos vf max [3] Hatibovic A.: Derivation of Equations for Conductor and Sag Curves cos ψ ψ Matematikailag ez a kifejezés több okból is közelítő öszszefüggésnek tekinthető. Egyrészt különbözik a pontos (3) POLYTECHNICA ELECTRICAL ENGINEERING, Vol. 58, No. 1, pp , 2014, of an Overhead Line Based on a Given Catenary Constant, PERIODICA DOI: /PPee.6993 összefüggéstől, másrészt a (11) tulajdonképpen a () [1] közelítő 1 [4] Tervezési segédlet II, Magyar Villamos Művek Tröszt, Budapest, ff összefüggésnek )( vfaz ( egyszerűsítése. ), 0, axx [5] MSZ 151 1:1986. Erősáramú szabadvezeték, bx Nagyfeszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai, Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest, b cosψ 1 [6] Bayliss C., Hardy B.: Transmission and Distribution Electrical Engineering 4th ff )( 1 vf ( ), 0, axx () bx b axx Edition, Elsevier, Great Britain, 20. ff )( cosψ vf ( ), 0, bx b 1 Felvetődik 1 ff )( cosψ a kérdés, ff )( hogy vf ( vf ( ), mekkora ), 0hibát,, axx eredményez a (11) axx bx bx b cosψ használata. A cosψ 4. táblázat tartalmazza mind a közelítő, mind pedig a pontos összefüggés alkalmazásával kapott eredményeket, a láncgörbe legnagyobb belógására vonatkozóan ff. esetén, a fenti példában. A hiba értéke a (13) egyenlet segítségével került meghatározásra minden egyes ff.-i köz esetén. * bvf max bbj b (13) cos ψ b bbj b bbj bbj cos cos ψ ψ vf max b cos vf max ψ b b cos bvf max ψ vf max bbj Elektrotechnika b bff max 2015/11 Hatibovic Alen okleveles villamosmérnök, egyéni vállalkozó, tervező MEE tag hatibovic.alen@gmail.com

13 Biztonságtechnika Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc Érintésvédelmi Munkabizottság ülése október 7. Az Érintésvédelmi Munkabizottság 277. ülésén először Szabó Ágota, az MKEH vezető főtanácsosa tartott rövid ismertetést a CE-jel alkalmazásáról és a velejáró kötelezettségekről. Ezután dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kérdéseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt falétra alkalmazási tilalmával, vadvédő kerítések földelésével, fázisok színjelölésével, PEN-vezető bekötésével, illetve szakadásával, és a kézi szerszámok ellenőrzésével kapcsolatos kérdésekre. 1.) KIS LÁSZLÓ (SPECTRUM Mérnökiroda), az áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatával kapcsolatban tett fel kérdéseket. a) Melyik hatályos jogszabály írja elő az épületek áramütés elleni védelmének szabványossági felülvizsgálatát? VÁLASZ: Új épület, valamint felújított, bővített épület esetén a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az irányadó, felhívjuk figyelmét különösen a 22. (4) bekezdés c)., a 33. (3) bekezdés ce). pontjaira, valamint az 1. melléklet II. fejezet 4.1. pontjára. Az időszakos ellenőrzéseknél a KLÉSZ Ön által is idézett pontjai mellett általánosságban az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (OTSZ), valamint a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelettel párhuzamos (az épületekre vonatkozó) 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM rendelet az irányadó. b) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújítása után tartott kötelező szabványossági felülvizsgálat során az eredeti hálózat építésekor, vagy a felújításkor hatályos előírások a mérvadóak? Létezik-e olyan szabály, hogy csak akkor kell a felújításkori szabályokat figyelembe venni, ha a felújítás a hálózat legalább 40%-át érinti? VÁLASZ: Felújítás esetén a felszerelt új szerelvényekre, készülékekre, valamint a kifejezetten ezek táplálására kiépített vezetékekre, elosztókra ezek létesítésekor érvényes szabványkövetelmények vonatkoznak, a változatlanul hagyottakra az eredeti létesítéskor hatályosak érvényesek. Villamos hálózat felújításával kapcsolatos 40%-os szabály nincs és soha nem is volt. (Tájékoztatásul: a 2014-es kiadású OTSZ tartalmazza a következő szabályt: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel kell biztosítani. Valószínűleg erre emlékezett a kérdező.) c) A KLÉSZ hatáskörébe tartozó építmények villamos hálózatának részleges felújításakor be kell-e építeni az áram-védőkapcsolót, ha a létesítéskor még nem követelte meg a szabvány? Milyen mértékű felújítás vonja maga után az áram-védőkapcsoló alkalmazásának kötelezettségét? Ki a felelős, ha a felújítás után áramütéses baleset történik, és az visszavezethető az áram-védőkapcsoló hiányára? VÁLASZ: A felújítás alá kerülő részeken mindig az érvényes szabványi előírásoknak megfelelően kell kialakítani az egyes áramköröket. Nincs meghatározva a felújítás mértéke, ha biztonsági szempontok indokolják, akár felújítás nélkül is be lehet szerelni pl. egy elosztótáblába a szükséges áram-védőkapcsolót. A felelősség alapesetben természetesen az építtetőé, aki azonban ezt megfelelő szerződésekkel a beruházóra, tervezőre, kivitelezőre háríthatja. Természetesen mind a szaktervező, mind a szakkivitelező köteles az általa észlelt hiányosságokra megbízójának figyelmét felhívni. 2.) OSVALD JÁNOS ÁDÁM levelében egy kft. kétszintes épületének áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatával kapcsolatban kérdezte: Az épület földszintjén szerelőműhely és más munkahelyek vannak, az emeleten irodák és mellékhelyiségek vannak. Az előző felülvizsgáló hároméves ciklusidőt írt elő, és teljes szabványossági vizsgálatot végzett minden helyiségre kiterjedően. A helyszín ilyen kialakítása alapján Osvald kolléga csak a földszinti műhelyben végezne szabványossági vizsgálatot, a többi helységre csak szerelői ellenőrzést végezne. Felülbírálhatja-e, illetve eltérhet-e az előző felülvizsgálótól? VÁLASZ: Az érintésvédelmi felülvizsgáló nem hatóság, így a következő felülvizsgálat időpontjára vonatkozó közlése nem rendelkezés, hanem csupán tájékoztatás. Ha a szóban forgó épületet a KLÉSZ hatálya alá tartozónak tekintik (irodahelyiségekről lévén szó ez nem egyértelmű), akkor a munkahelyek időszakos vizsgálatát annak 26. (4) bekezdése alapján a vállalati Munkavédelmi Szabályzat (illetve az ennek helyébe lépett kockázatelemzés) szerint kell elvégezni. Ez indokolhatja a 3 évenkénti szabványossági felülvizsgálat kötelezettségét is. 3.) TÓTH GYULA köszöni az előzőekben kapott válaszokat, most újabb kérdésekkel fordult hozzánk: a) A felülvizsgálók kézikönyvében az időszakos ellenőrzésnél is az MSZ HD :2007 jelű szabvány alkalmazását ajánlják. Helyesen teszi-e, ha az érvényes MSZ 10900:2009 szabvány előírásait is figyelembe veszi? VÁLASZ: Az MSZ érvényes szabvány, amely az egykori MSZ 1600 szabvány fejezetbeosztása alapján elsősorban a tűzoltók követelményei szerint csoportosítja a követelményeket. Egyáltalán nem ellentétes az MSZ HD szabvánnyal, amelyben a követelmények csoportosítása az MSZ HD szabványsorozat követelményeinek sorrendjét követi. A tűzoltók természetesen az MSZ sorrendjében gondolkodnak, így csak azokat a felülvizsgálati jegyzőkönyveket fogadják el, amelyek hivatkoznak erre a szabványra. b) MB-Cu 5x2,5 mm 2 -es kábelben mehet-e együtt a SELV/PELV és a 230 V-os áramkör? Az MSZ HD :2007 szabvány szakasza 13 Elektrotechnika 2015/11

14 szerint igen. A régi MSZ 1600-as szabvány 3.3 szakasza szigorúbb követelményeket tartalmaz így megoszlanak a vélemények. VÁLASZ: A kisfeszültségű és törpefeszültségű áramkörök közös, többerű vezetékben való vezetését az MSZ HD :2007 a levélíró által is idézett szakaszának harmadik francia bekezdése egyértelműen megengedi. A régi, már visszavont szabványok rendelkezéseit felesleges a jelenleg érvényes szabványkövetelményekkel szembe helyezni. Egyébként a levélíró által idézett MSZ :1977 szabvány 3.3. szakasza nem erre, hanem a különböző fajtájú (pl. váltakozó és egyenfeszültségű vagy energiaátviteli és híradástechnikai) áramkörök együttvezetésére vonatkozott. A törpefeszültségű és kisfeszültségű áramkörök együttvezetését annak idején az MSZ 172-1:1986 szabvány szakasza tartalmazta, amelynek harmadik francia bekezdése a jelenlegi követelményekkel azonos. 4.) ARDAI JÁNOS kérdése: autópálya mellett kívánnak lefektetni már meglévő LPE40 jelű műanyag csőbe helyezett üzemi hírközlő üvegszálas optikai kábel mellé 0,6/1 kv-os üzemviteli erősáramú kábelt. Figyelembe véve az MSZ 13207:2000 szabvány előírásait, megfelel-e a különböző kivitelű és üzemű kábelek elválasztására 30 cm-es távolság és a hírközlő kábelek LPE40 műanyag csőbe helyezése? VÁLASZ: Az MSZ 13207:2000 szabvány alfejezete tartalmazza a megközelítési követelményeket, azonban ezek fémes vezető erű hírközlő rendszerekre vonatkoznak. Az idézett szabvány szakasza megengedi a megközelítési távolságot még 20 cm-re is csökkenteni, ha az erősáramú kábel nem csatlakozik szabadvezeték-hálózathoz, és az alépítmény a kábel közé átlapolással készült választéglázást helyeznek el. Az áramszolgáltatói gyakorlatban téglák helyett 20x30x1 cm műanyag lapokat is használnak. Az ilyen (tégla, műanyag lap) elválasztás célja, hogy pl. karbantartás esetére a két különböző, és valószínűleg más tulajdonú rendszerek jól láthatóan el legyenek választva. A 0,6/1 kv-os kábel (erősáramú villamos hálózat) semmilyen zavaró hatást nem gyakorol az üvegszálas vezetékre. Ezek ismeretében megfelelőnek tartjuk a tervezett elválasztást. 5.) DALLOS TAMÁS a következő kérdésben kérte állásfoglalásunkat: Egy Honda gyártmányú, aszinkron motoros, 220 V-os mobil áramfejlesztőt használnak, amelyhez csatlakozik egy földelő kábel, ennek végén egy földelő rúd van. Eddig az áramfejlesztőt a gépkocsin kívül használták és a földelő rudat a földbe verték. Ezen úgy változtattak, hogy a földelő kábelről leszerelték a földelő rudat, majd a kábelt a gépjármű fémszerkezetéhez csavarozták. Helyes-e az a vélemény, hogy ez a változtatás a védőföldelés megszűntét jelenti, az áramfejlesztő esetleges meghibásodása esetén a jármű feszültség alá kerülhet. Eez kapcsolódik: ha a földelő rudat nem lehet leverni a földbe, mert az aszfaltozott, betonozott, stb., akkor milyen módszerrel lehet elégséges mértékű kontaktust létrehozni a zárlati áram földbe vezetéséhez? VÁLASZ: Minden villamos gép használatára a Használati utasítás, illetve a Gyártmányismertető előírásai a mérvadóak! Áramütés elleni védelem szempontjából a földelőrúd leverése elengedhetetlen, nélküle az aggregátor használata életveszélyes! A gépjármű nem alkalmas földelőnek, még ha elektrosztatikai okokból földpotenciálon van, akkor sem tudja a testzárlati áramokat levezetni, és az áramütés elleni védelem kioldószerveit működtetni. Arról nem is beszélve, hogy egy konstrukcióban bármely változtatás új termék forgalomba hozatalát jelenti, amelyhez az összes vizsgálatot és engedélyeztetést újra el kell végezni. Valóban, városi vagy ipari környezetben gyakran problémás a földelő rúd leverése, de földelés nélkül nem szabad üzemeltetni! Más kérdés, hogy a mobil földelő rúddal azonos, vagy jobb földelési ellenállású földelő alkalmazása megfelelő (pl. vasoszlop, épület alapozásföldelő stb.). Ezt a helyszínen kell mérlegelni és a megfelelő kötés jóságáról mindig gondoskodni kell! 6.) GÉRCZEI LÁSZLÓ (ORFI Műszaki Osztály) Az intézetükben felújítják a világítási berendezéseket, ennek során LED-fényforrású lámpatesteket szerelnek fel. Kérdése: Amennyiben a korábbi fénycsőarmatúrák nem rendelkeztek érintésvédelemmel, védővezetővel, úgy az új lámpatesteknél, amelyeknél ki van építve a megfelelő védővezető kapocs a kivitelezőnek kötelessége-e az üzembe helyezés előtt biztosítani a megfelelő védővezető csatlakozásokat? VÁLASZ: Minden lámpatestet minden esetben a műszaki leírásában is olvasható kialakításának megfelelő áramütés elleni védelemmel kell ellátni! Így az I. év. osztályú lámpatesteket, amelyeknek van védőcsatlakozó kapcsa, be kell kötni védővezető hálózatba! A II. év. osztályú, kettős vagy megerősített szigeteléssel rendelkező lámpatesteket, amelyeken a kettős négyzet jel látható, nem kell bekötni! A legtöbbször az okoz gondot, hogy egyes olcsóbb kivitelű lámpatesteken sem jelölés, sem védő csatlakozó kapocs nincs, ugyanakkor jól látható, hogy a kivitele az I. év osztályúnak felel meg. Ilyen esetben ezeket nem szabad alkalmazni, vagy ha ez megoldható szakembernek át kell alakítani, pl. védőkapoccsal kell ellátni. Feltétlen javasoljuk, hogy minden felújítást, cserét stb., a mindenkor érvényes szabványkövetelményeknek megfelelően, csak szakszerű módon hajtsanak végre! Ha várható, hogy ennek anyagi vonzata is van, ajánlatos, hogy a kivitelező előre tájékozódjon, és szerződében rögzítsék a ténylegesen elvégzendő munkát, pl. ebben az esetben a védővezető kiépítését, bekötéseket stb. Nem fogadható el az, hogy felújításkor félmunkát végezzenek és tovább megtartsák a hibás megoldásokat! Az ismertetett munkákkal kapcsolatban figyelmükbe ajánljuk az e témakörrel foglalkozó MSZ HD :2007 és MSZ HD :20 szabványokat. 7.) SZILÁDI TIBOR (LEGRAND Magyarország Zrt.) A következő probléma megoldásához kérte az Érintésvédelmi Munkabizottság szakmai segítségét: Franciaországban 1969 októbere óta kizárólag csak gyermekvédelmi retesszel (más elnevezéssel: védőzsaluval) felszerelt háztartási csatlakozó aljzatok hozhatók forgalomba, illetve alkalmazhatók, ezért véleményük szerint a baleseti statisztikáik jelentősen javultak az ilyen jellegű balesetekre vonatkozóan. A LEGRAND központ azt szeretné elérni, hogy jogszabállyal Magyarországon is tegyék kötelezővé gyermekvédelmi retesz alkalmazását minden egyes forgalomba hozott háztartási csatlakozó aljzaton, ezzel is növelve a villamos biztonságot Magyarországon. Elektrotechnika /

15 VÁLASZ: Az ismertetett témára vonatkozó jogszabály kiadása a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, így javaslatával egyedül oda fordulhat. E javaslatot kockázatértékeléssel és a várható megtakarítások gazdasági számításával kell alátámasztania. Megjegyezzük, hogy egyszerű módosításról van szó, de akkor is komplikáltabbá válik a termék (több hibalehetőséggel!) és ezáltal a gyártás is. A gyártónak nagyobb lesz a költsége, a vevőnek többet kell fizetnie érte! A vevő pedig rá van kényszerülve, hogy akkor is ilyet vegyen és használjon, amikor semmi értelme, és sehol sincs gyerek, pl. különféle ipari jellegű helyek vagy irodák esetében. Ugyanakkor nagyon sok rossz tapasztalatunk van az ilyen reteszekkel felszerelt, ipari helyeken vagy az építőiparban alkalmazott hosszabbítókkal. Egyetlen olyan balesetről sincs tudomásunk, amely ilyen retesz alkalmazásának hiányából következett volna be, így kockázatértékeléssel ennek alkalmazása aligha támasztható alá. Viszont zsalus hosszabbítók a használat során bepiszkolódtak porral, cementtel stb. és használhatatlanná váltak! Ez meglehetősen nagy karbantartásigényt okozott, amely komoly anyagi hátránnyal járt. (Legtöbbször el kellett távolítani az amúgy is felesleges reteszt. Szakmai hozzáértés nélküli, kimondottan életveszélyes barkács megoldásokkal is találkoztunk!) A Munkabizottságunk véleménye szerint a vevőre rá kell bízni, hogy valóban csak akkor vegyen ilyet, ha tényleg szüksége van rá, és ne kényszerítsünk a vevőre semmit (többlet költséget stb.)! Tehát legyen a piacon ilyen is meg olyan is, legyen választék és a korrekt tájékoztatás alapján a vevő válaszsza ki magának az optimális megoldást! Ezek alapján mi nem javasoljuk gyerekvédő zsalu kötelező alkalmazását minden esetben, mindenhol így a javaslatát nem támogatjuk 8.) SZEMESI ANITA ingatlant szeretne vásárolni, aminek a szomszédságában nagyfeszültségű távvezetékek futnak. Kisgyerekes szülők, ezért csak akkor költöznénk oda, ha nincs élettani hatása a vezetékeknek. Felvilágosítást kér arról, hogy, hogyan működnek ezek a vezetékek, sugároznak-e, és milyen hatással vannak az egészségre? VÁLASZ: A nagyfeszültségű távvezetékek villamos energiát szállítanak. Tény, hogy ennek következtében a vezeték közelében villamos és mágneses tér keletkezik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egyik szervezete a WHO (Word Health Organisation) Egészségügyi Világszervezet. Ez a szervezet mind a villamos térerősségre, mind a mágneses térerősségre (mágneses indukcióra) meghatározta azt a határértéket, amely az emberi szervezetre biztosan nem káros. A Magyarországon, az átviteli hálózaton alkalmazott nagyfeszültségű távvezetékek (132 kv 400 kv) alatt, az emberi magasságban mind a villamos térerősség, mind a mágneses térerősség (mágneses indukció) értéke mindenhol a megengedett határérték alatt van, így az egészségre nem veszélyes és nem káros! Az értékeket mind számítással, mind méréssel szakemberek meghatározták, ellenőrizték. Az eredményeket szakfolyóiratokban (Elektrotechnika) publikálták. 9.) MORVAI LÁSZLÓ egy áramütéses balesetről adott tájékoztatást. Egy irodaépület teakonyhájában lévő bútorba épített hűtőszekrény egyfázisú, háztartási kivitelű védőérintkezős dugaszolóaljzatra volt csatlakoztatva. Amikor az egyik hölgydolgozó távozóban egyik kezével megfogta a helyiség ajtajának kilincsét, észrevette, hogy nyitva van a hűtőszekrény, ezért a másik kezével becsukta a hűtő ajtaját, eközben áramütés érte. A hölgynek szerencsére az ijedtségen kívül más baja nem lett. A dugaszolóaljzatot védő áram-védőkapcsoló működött, kikapcsolt. Az áram-védőkapcsolót visszakapcsolva, felkapcsolva maradt, nem kapcsolt ki. Tehát a hölgyön keresztül záródott a hibaáramkör. A 30 ma-es kioldóáramú áram-védőkapcsoló mind tesztgombra, mint hibaáramra megfelelően működik, a mért kioldóáram 24 ma volt. A vizsgálat során megállapították, hogy a hálózatra csatlakoztatott állapotban a hűtőszekrény megérinthető fémteste (burkolata, ajtaja, belső fémszerkezete), sőt az ezekkel fémes kapcsolatban lévő, a bútorlapon lévő fémfogantyú is fázisfeszültségre került és azon is maradt. A hálózatra nem csatlakoztatott állapotban a hűtőszekrény csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény hátul lévő kompresszora között a védővezető folytonos, ugyanitt a csatlakozódugónál a védővezető és az üzemi vezetők között mérve a készülék szigetelési ellenállása 1000 MΩ volt, ami megfelelő. A hálózatra csatlakoztatott állapotban a csatlakozódugó védőérintkezője és a kompresszor között a védővezető folytonos, a rajta mért nullázási hurokellenállás értéke megfelelő. Ugyanakkor megállapították, hogy a hűtőszekrény-vezeték csatlakozódugójának védőérintkezője és a hűtőszekrény megérinthető fémburkolata, ajtaja, belső fémszerkezete között nincs folytonosság. Azaz a hűtőszekrény rendeltetésszerű használta során, annak testének megérintésekor nincs áramütés elleni védelem. (A helyiségben lévő további három, jó állapotú, nem testzárlatos hűtőszekrénynél ugyanezt a jelenséget tapasztalták.) A teakonyha helyiség épületinstallációs villamos berendezésének állapota a legutóbbi felülvizsgálat óta nem változott, hibavédelmi, áramütés elleni védelmi szempontból megfelelő. Az áramütés az épületinstallációs villamos berendezésével nem hozható összefüggésbe. A vizsgálat végül megállapította: A hűtőszekrény alkalmazási helyén a létesített villamos hálózat áramütés elleni védelmének kialakítása megfelelő, a hűtőszekrény kialakítása a gyártói előírásoknak megfelelő. A hibát a hűtőszekrény beépítésekor végzett gondatlan szerelés okozta, így kerülhetett feszültség alá a hűtőszekrény fémteste. Az ismertetett baleset a hűtőszekrények villamos konstrukciójának nem szerencsés megoldására hívta fel a figyelmet: ugyanis a szekrények nagykiterjedésű fémtestét, burkolatát nem kötik össze a védővezetővel. Ezek a nagykiterjedésű fémtestek meghibásodás, figyelmetlenség vagy más ok, pl. helytelen kezelés miatt könnyen feszültség alá kerülhetnek. Ez veszélyes helyzeteket okozhat, mert nincsenek bevonva az áramütés elleni védelembe. *** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését december 2-án, szerdán du órakor tartja a MEE központi székhelyén: 1075 Budapest, VII. kerület Madách Imre út 5. III. emeleten a nagytárgyalóban. Kádár Aba, lektor Az emlékeztetőt összeállította: Arató Csaba Dr. Novotny Ferenc ÉVÉ Mubi vezető 15 Elektrotechnika 2015/11

16 Villamos berendezések és védelmek Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc (PhD) Érintésvédelemtől az áramütés elleni védelemig 2. rész Az Európai Unióhoz csatlakozásunk nemcsak a jogszabályok deregulációját jelentette, hanem gyökeres változást hozott a műszaki életben is, nemcsak fogalmi változásokat, méretezési változásokat kellett megélnünk, hanem egészen új tárgyalásmódot, szemléletváltozást és szerkezeti átalakítások sorát kellett megszoknunk. A cikk arra ad választ, hogyan jutottunk el máig, és hol tartunk ma. The joining European Union meant not only the deregulation of inprovision of laws, but it has brought a radical change also in the technical life. We had to live to see not only change of the concept, change of measuring, but we had to get used to brand new method of negotiation, to different way of looking at things and to the several transformation of structure. The article tries ti give answer how we could get today situation, and where we are today. Idáig önálló magyar szabványok a német szabványok figyelembevételével kötelező erővel szabályozták az érintésvédelem előírásait. Ezt követően azonban belépvén az Európai Unióba átvettük az európai szabványokat. Műszakilag ezek nem voltak lényegesen mások, mint a mi magyar szabványaink (az utolsó években nagyon figyeltünk az IEC-előírásokkal azonos követelmények megadására), szerkezetében azonban teljesen új szövegezéssel találkoztunk. Alapvető különbség az is, hogy míg a korábbi magyar biztonsági szabványok előírásai köelezőek voltak, az európai szabványok nem előírásokat, hanem követelményeket adnak meg (nem egyszer alternatívákat, s azok ajánlásának sorrendjét), így az itt megadottaktól elrérő megoldásokat is megenged alkalmazni, mindenféle külön engedély nélkül, egyéni felelősség vállalása alapján. Az azonban törvényileg kötelező, hogy az eltérő megoldásokat kizárólag abban az esetben alkalmazhatjuk, ha vállaljuk annak a felelősségét, hogy az általunk választott megoldás legalább olyan biztonságos, mint a szabványos. A szakemberek megszokták, hogy a műszaki életben csak alapos indokkal és ritkán változnak a kivitelezésre, illetve a villamos biztonságra vonatkozó előírások. Ennek oka egyrészt az, hogy a villamosság veszélyes volta miatt a biztonságtechnikára vonatkozó ismeretek már korán rögződtek, és a szabályozás szükséges előírásai egységes rendszert alkotva, már az előző évszázadban teljesen kiforrottnak mondhatók voltak. Másrészt elektrotechnikai környezetünk nem élt át e századfordulón olyan technikai forradalmat, mint az elektronika vagy az informatika. Azaz a fejlődést követő szokásos változásokon kívül nem látszott indoka alapvető változtatásoknak, figyelembe véve azt a tényt is, hogy az érintésvédelem területén is (még 1985-ben) áttértünk az IEC alapú előírások alkalmazására. Azonban a 90-es években az IEC úgy döntött, hogy egységes szerkezetben tárgyalja a villamos biztonságtechnika létesítésre, valamint érintésvédelemre vonatkozó előírásait, és folyamatosan megjelentette az akkor IEC 364 jelzetű szabványsorozatot. Tekintettel arra, hogy minden iparilag fejlett országban már volt korábban is ilyen előírás, minden állam ragaszkodott aoz, hogy ezekhez a saját gyakorlatának megfelelő kiegészítő előírásokat (nemzeti eltéréseket) adjon. Ezért ez az előírás az Európai Unióban nem európai szabványként (EN), hanem harmonizált dokumentumként (HD) jelenik meg, azaz az IEC 364 szabványsorozatot HD 384 jelzeten az Európai elektrotechnikai szabványügyi bizottság (CENELEC) is kibocsátotta, így az Európai Unióhoz való csatlakozásunk egyértelművé tette, hogy ezt kell kibocsátani, számfoglaltság miatt az eredeti IEC és nem az európai HD számozására hasonlító MSZ 2364 jelzettel. A kisfeszültségű berendezések általános létesítési biztonsági előírásait az MSZ 1600 szabványsorozat, míg az érintésvédelmi előírásokat az MSZ 172/1 szabvány tartalmazta, de a szerkezeti és tartalmi, méretezési változások nem tették lehetővé e régi szabványok átszerkesztését, hanem a 90-es évektől folyamatosan kibocsátott 2364 jelzetű sorozattagokat egyszerre 2003-ban érvénybe léptetve a régieket visszavonva, azokat az MSZ 2364 szabványsorozat váltotta fel. Az új sorozat 410 sz. szabványa foglalkozik az áramütés elleni védelem elvi kérdéseivel, 470 sz. szabványa az áramütés elleni védelmek alkalmazásával, 531. sz. szabványa foglalkozik a kapcsoló és vezérlőkészülékekkel, s ezen belül az áram-védőkapcsolók kiválasztásával is, 540 sz. szabványa a földelőberendezések és védővezetők kiválasztásával és szerelésével, 610 sz. szabványa a felülvizsgálatokkal, 7. sz. fejezetének szabványai a különleges berendezések (pl. fürdőszobák, szaunák, uszodák, stb.) speciális szabályait adják meg, s ezen belül foglalkoznak az érintésvédelem kialakításának különleges előírásaival is. A terület szabványosítása evvel nem fejeződött be, a szabályozás a villamos létesítés egyre újabb és újabb részletére tér ki. Így az MSZ 2364 sorozat is követve a nemzetközi/európai munkát a mai napig folyamatosan bővül, miközben folyik a régebbi kiadású szabványok korszerűsítési munkája is. A HD 384 új szerkezetet takaró számozási rendszere rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz megkönnyíti a belső hivatkozásokat, lehetővé teszi a sorozat tetszőleges bővítését úgy, hogy az új szabvány számozása belesimul a számozási rendszerbe. A szakaszszámok magukban hordozzák a nagyobb egységek (fejezet, főfejezet, kötet, rész) számjegyeit, így egy szakaszszámból azonosítani lehet az adott szabványt. Közben a dereguláció következtében megváltozott a szabványok jogi státusa is, mert a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII.törvény /SZtv./ 6. (1) bekezdés értelmében a NEMZETI SZABVÁNY ALKALMAZÁSA ÖNKÉNTES! A január elsejével hatályos törvénymódosítást követően nincs többé lehetőség arra, hogy jogszabály nemzeti szabványt kötelezően alkalmazandónak nyilvánítson. A műszaki követelményeket a szabványokba kellett áthelyezni, de a SZtv. 6. (2) bekezdés értelmében műszaki tartalmú jogszabály (rendelet, szabályzat) hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Mi is akkor ma a szabvány? Elismert szervezet (Magyar Szabványügyi Testület) által alkotott közmegegyezéssel elfogadott műszaki (technikai) dokumentum. A műszaki jogi szabályozás mintául szolgáló eszköze. Mindig a kor, azaz a jelen technikai színvonalának megfelelő műszaki megoldásokat ad, amelytől Elektrotechnika /

17 a megfelelőbb minőség, a nagyobb biztonság irányában lehet (tanácsos) csak eltérni. A kisfeszültségű létesítés előírásváltozásai két lényeges dologban azonban alapvetően megváltoztatta a megszokott korábbi gyakorlatot. Az egyik az, hogy olyan új szerkezetben jelent meg e szabvány, amely tetszőleges bővítést és változtatást tett lehetővé, a másik az, hogy idegen nyelven megjelent szabvány szöveghű fordítását kellett bevezetni, így a magyar szakszavak sora helyett új kifejezések jelentek meg. (Ez talán még fájóbb, mert új szakkifejezések elterjedésének és teljes meghonosodásának időtartama csak évtizedekben mérhető.) Az új szakkifejezések nemcsak egyes régi elnevezések megváltoztatását jelentik, hanem új fogalmak bevezetését is és megjelennek az angolszász kifejezések rövidített betűszavai is. A teljesség igénye nélkül: feszültségsáv, várható érintési feszültség, aktív rész, idegen vezetőképes rész, közvetlen érintés, közvetlen érintés elleni védelem, közvetett érintés, közvetett érintés elleni védelem, alapszigetelés, SELV, PELV, TT-rendszer, TN-rendszer. Méretezési változások az MSZ 2364-ben Először azt kell megemlíteni, hogy ezek az új szabványok merőben eltérnek a régen kibocsátott termékszabványoktól, amelyek kötelező alkalmazásuknak is betudhatóan minden részletre kiterjedő, sőt még esetleg mintamegoldást is tartalmazó előírásokat közölt. Ezek a mai önkéntes alkalmazású folyamatos kidolgozás alatt lévő szabványok esetenként csak a feladatot fogalmazzák meg, és kidolgozás alatt áll megjegyzés vagy üres hely utal arra, hogy kidolgozás alatt levőnek tekintik a megoldásokat, vagy nemzeti bizottságok hatáskörébe utalják az előírások kidolgozását és közreadásának formáját. Azonban az, hogy az adott feladatot meg kell oldani, az előírás, de a szabvány a szabványalkalmazó szabad mérlegelési körébe utalja a szükséges intézkedés kiválasztását, meghatározását. Ennek jó példája volt az MSZ Általános jellemzők elemzése szabvány, amely a villamos berendezések biztonságos kialakításához előírta egy sor mellékletben részletezett jellemző előzetes vizsgálatát, de ezen jellemzők többségének figyelembevételére nem adott módszert vagy konkrét előírást. Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával. A korábbi szabvány védővezetős érintésvédelmi módjainak új neve Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával, amelybe a TT-, TN- és az IT-rendszer tartozik. Meg kell említeni, hogy a méretezési összefüggések nem változtak, de a lekapcsolási idők és a kioldóáram meghatározása igen (Nem szerepelnek az α kiol(va)dási szorzó értékei). Az MSZ 2364 kibocsátásával kiépíthető az érintésvédelmi törpefeszültség hazánkban korábban nem alkalmazható földelt változata is (PELV), amely szintén szabványos. Az MSZ 2364 szabvány alkalmazásának legnagyobb hátránya az volt, hogy egy szakmai probléma megoldásához számos szabványlap áttekintésére volt szükség, hiszen elkülönült az általános megoldás (pl. 410) a készülékek, veztékek (pl 540) kiválasztásától, méretezésétől. A szabványszámok egységesítése érdekében mind az IEC mind a CENELEC új szabványszámozásra tért át, így 2005-től MSZ HD jelzettel jelentek meg a sorozat új szabványai. A villamos biztonság szakterületét 2009-ben egy újabb radikális változás rázta meg. Egyidejűleg fogalmi változások, szerkezeti változások és méretezési változások azonnali bevezetése történt, a régi szabványok (pl. MSZ ) azonnali visszavonásával. A változtatás napi szinten minden szakembert érintett, mert a folyamatosan megjelenő új, ill. átdolgozott MSZ HD szabványsorozat rész, kötet, főfejezet, fejezet, szakasz, változásait egy újabb teljes szerkezeti változás követte. A hét részből álló szabványsorozat második és harmadik részét az első részbe szerkesztették, továbbá a 2001 előtti sorozat külön kiadványaiban szereplő összetartozó tématerületeket egybeszerkesztették, így az 1-6. részben lévő szabványok száma 28-ról 11-re csökken. Ezt az IEC átszerkesztést a CENELEC csak fokozatosan vette át, így bevezetése hazánkban is lépésenként történt. Az ismételt fogalmi változásokat egy újabb egységesítési törekvés idézte elő, miszerint az újonnan megjelenő szabványok az MSZ EN 61140:2003 Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és szerkezetekre vonatkozó közös szempontok (IEC 61140:2001) szabvány fogalmi meghatározásait vette át. A szabványazonosító jelzet változásai Az MSZ 2364 jelzet eltűnik, amelyet a nemzetközi (IEC) szabvány száma vált fel, de miután az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) tagjai vagyunk, ezért a Szabványügyi Testület (MSZT) a jóváhagyott európai változatot (HD) bocsátja ki MSZ HD jelzettel. További változás, hogy a szabványszámot követő kezdetben pontokkal elválasztott rész, kötet, főfejezet (pl. 4. rész; 41. kötet; 411. főfejezet) helyett a szabványszámot követően kötőjellel elválasztva a rész száma, majd újabb kötőjellel elválasztva a kötet száma szerepel: pl. MSZ HD Ezt a jelzetet a CENELEC csak az IEC/CENELEC közös kibocsátású szabványokra alkalmazza. Természetesen teljes körű szabványmegadáskor a jelzetet kettőspontot követően a kibocsátás éve zárja: pl. MSZ HD :2007. A szabványalkalmazók szempontjából az MSZ HD jelzetű szabványok csupán annyiban térnek el az MSZ EN jelzetű szabványoktól, hogy nemzeti eltéréseket tartalmazhatnak, azaz meg kell nézni a szabvány végén található (Z-vel jelölt) mellékletet, vajon abban nincs-e az adott szakaszra vonatkozó magyar nemzeti eltérés megadva. Címváltozás Az MSZ 2364 szabvány címe: Épületek villamos berendezései. A szabványsorozat kidolgozása során bővült a szabályozott szakterület (pl. lakókocsiparkok, lakóautók, vezetőanyagú szűk helyek, stb.), Ezt követte a címváltozás is: MSZ HD Kisfeszültségű villamos berendezések. Változott az alcím megadásmódja is, a kötet megnevezés eltűnik és a kötőjeles számokat követően csak a rész megnevezés lesz feltüntetve, azaz például: 4. rész: Biztonságtechnika. 41. kötet: Áramütés elleni védelem helyett, rész: Biztonság. Áramütés elleni védelem Összeszerkesztési változás A 2001-ben elkezdett szerkezeti változtatás lényege, hogy a korábbi kiadványban különböző helyeken szerepeltetett öszszetartozó tématerületeket igyekezett az IEC egy helyre, egy szabványba csoportosítani, így csökkentek a részek (2. és 3. rész elmaradt), és lényegesen csökkent a szabványok száma (28-ról 11-re). Ezt a szerkezeti változást a CENELEC, és vele az MSZT fokozatosan vette csak át és vezette be. Az IEC átszerkesztett kiadványairól az 1. táblázat ad áttekintő képet. Lényeges megjegyzés, hogy a szabvány 7. rész: Különleges berendezésekre vagy helyiségekre vonatkozó követelmények kiadványait az átszerkesztés nem érinti. 17 Elektrotechnika /1 1

18 1.táblázat IEC átszerkesztett változata 1. rész: Alapelvek, általános jellemzők elemzése, fogalommeghatározások rész: Védelem. Áramütés elleni védelem rész: rész: rész: rész: rész: rész: rész: rész: 6. rész: Ellenőrzés Védelem. Hőhatások elleni védelem Védelem. Túláramvédelem Védelem. Elektromágneses zavarok és feszültségzavarok elleni védelem Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Általános előírások Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Kábel- és vezetékrendszerek Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Védelem, leválasztás, kapcsolás, vezérlés és folyamatos ellenőrzés (monitoring) Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Földelőberendezések, védővezetők és védő összekötő vezetők Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek Az MSZ HD :2007 szabvány az átszerkesztett kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat (1. 6. rész) első kiadványa. Ez a szabvány váltotta fel az MSZ : 1999-et és 1M:2004 módosítását, valamint az MSZ :2002-t, és tartalmazz a az MSZ :2002, 461. főfejezetét valamint az IEC :1993 Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével 2.táblázat Az áramütés elleni védelem szakterületi átszerkesztése Részek az átszerkesztés után 4-41.rész: Védelem. Áramütés elleni védelem Az új részekben lévő régi kiadványok IEC : A1:1996, A2:1999 IEC : főfejezet IEC : A1:1993 IEC :1993 Az új részekben lévő régi címek 4. rész: Védelem. 41. kötet: Áramütés elleni védelem 4. rész: Védelem. 46. kötet: Leválasztás és kapcsolás 4. rész: Védelem. 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása főfejezet: Általános előírások főfejezet: Áramütés elleni védelmi módok 4. rész: Védelem. 48. kötet: Védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével főfejezet: Az áramütés elleni védelmi módok kiválasztása a külső hatások figyelembevételével korszerűsített tartalmi főrészét. Az összeszerkesztésről áttekintő képet nyújt a 2. táblázat. Eredetileg változtatás nélküli összeszerkesztésről volt szó, de már ahogy az lenni szokott, ha valamihez hozzányúlnak, az meg is változik. A főbb változások: Átveszi az MSZ EN Áramütés elleni védelem. A villamos berendezésekre és villamos szerkezetekre vonatkozó közös szempontok fogalmi meghatározásait; Módosítja, pontosítja a védővezetős érintésvédelmi módok lekapcsolási előírásait; Bevezeti a kiegészítő védelem fogalmát, és egyes esetekre elő is írja alkalmazását. Részletesebben: Legfontosabb fogalmi változások: Az alapvédelem fogalma került a közvetlen érintés elleni védelem, a közvetett érintés ellen védelem (azaz a korábbi érintésvédelem ) helyére pedig a hibavédelem került. TN-rendszerek (nullázott rendszerek) vonatkozásában változás, hogy meg kell annak a változatát is pontosan adni azaz: TN-C; TN-S; vagy TN-C-S. Szerkezeti változások Az alapvédelem követelményeit és szerkezeti megoldásait e szabvány nem az alapszövegben tárgyalja, hanem mellékletekben. Az A melléklet adja az általános megoldásokat. A B melléklet tér ki a szakképzett vagy kioktatott személyek által felügyelt berendezésekben használható megoldásokra azaz ahol a szakképzetlen személyek felügyelet nélküli jelenléte tilos úm. védőakadályok vagy az elérhető tartományon kívüli elhelyezés alkalmazására. Ugyanígy a hibavédelmi módok közül azokat, amelyek alkalmazása általánosan megengedett a táplálás önműködő lekapcsolása; kettős vagy megerősített szigetelés; villamos elválasztás egy fogyasztókészülék táplálása esetén; törpefeszültség (SELV és PELV) az alapszöveg tárgyalja. Azokat a hibavédelmi módokat azonban, amelyeket csak akkor szabad alkalmazni, ha a berendezés szakképzett vagy kioktatott személyek ellenőrzése alatt áll úgy, hogy felhatalmazás nélkül a berendezéseken nem lehet változtatásokat végezni a C melléklet írja elő: (környezet elszigetelése, földeletlen egyenpotenciálú összekötés, villamos elválasztás több fogyasztó táplálására). Itt jegyezük meg, hogy az egyenpotenciálú összekötés szinonim az egyenpotenciálra hozás EPH fogalmával. A szabvány az állandósult érintési áram és a kisütési energia korlátozásával kialakított hibavédelmi módok előírásait nem tartalmazza! Kialakítási, méretezési változások Az egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka. A szabvány pontosan előírja, hogy minden egyes épületben mi legyen bekötve az egyenpotenciálú összekötésbe: A földelővezető, a fő földelőkapocs, valamint a következőkben felsorolt vezetőképes részek: az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezeték, vízvezeték; Elektrotechnika /

19 Villamos berendezések és védelmek a szerkezeti idegen vezetőképes részek, ha azok normál használat esetén hozzáférhetők, a fémes központi fűtési és a légkondicionáló berendezések; a vasbeton épületszerkezetek fémrészei, ha a fémrészek hozzáférhetők és megbízhatóan össze vannak egymással kötve; a távközlési kábelek minden fémköpenye, figyelembe véve a kábelek tulajdonosainak vagy üzemeltetőinek követelményeit. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. A szabvány ezen előírásainak betartása általában könnyítés, mert a KLÉSZ a 8/1981(XII.27.) IpM rendelettel hatályba léptetett Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzata /ami nem szabvány, hanem továbbra is kötelező jogszabály/ alá nem tartozó berendezéseknél csupán a szabványban felsorolt fémszerkezetek EPH-hálózatba való bekötését követeli meg, így ezekre a KLÉSZ előírásai csupán ajánlásoknak tekinthetők. A védő egyenpotenciálú összekötés kivitelének a HD :2007 kiadása szerint kell elkészülnie, miszerint a fém vízcsövek, fém gázcsövek és egyéb éghető folyadékokat szállító csövek, kábellétrák nem alkalmazhatók egyenpotenciálra hozó vezetőként (EPH-vezetőként). 1. ábra Földelőberendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők MEGJEGYZÉS: a földelővezető az a vezető, amely a földelőt a közös egyenpotenciálú összekötés egy pontjához, általában a fő földelőkapocshoz vagy -sínhez csatlakoztatja. Ennek oka nyilvánvalóan az ezekben a hálózatokban alkalmazott szigetelőcső. Ezért mostantól a védővezető és az idegen fémszerkezetek közötti egyenpotenciálú összekötéseket az épület minden szintjén meg kell ismételni. Ennek kialakítására mutat példát az 1. ábra. Megengedett azonban a szintek között egyetlen közös védő egyenpotenciálra hozó vezető alkalmazása, amely vezető mind a védővezető, mind az EPHvezető feladatát ellátja, nevezhetnénk PEEPH-vezetőnek is. Elvben e helyett megoldás lehetne a földszintről külön EPHgerincvezető felvezetése végig az utolsó szintig. A védővezető A szabvány szerint minden áramkörnek rendelkeznie kell egy megfelelő földelőkapocshoz csatlakoztatott védővezetővel. Ezek szerint tehát a védővezetőt (TN- és TT-rendszerekben) mindenütt az áramköri vezetők mellett kell vezetni, nem megengedett sem az a megoldás, hogy egy adott áramkörre csatlakozó villamos szerkezethez védővezetőként egy másik áramkör mellett vezetett védővezetőt használjanak fel, sem az, hogy az áramköröktől független gyűjtő védővezetőt alkalmazzanak; de nem tiltott az, hogy két együtt (közös csőben, közös kábelben) haladó áramkörnek közös védővezetője legyen. (Ez a korlátozás főként az EMC-követelmények teljesítése miatt szükséges!) Jelmagyarázat M Test a villamos szerkezet megérinthető vezetőképes része, amely normál esetben nem aktív, de aktívvá válhat az alapszigetelés meghibásodása esetén C Idegen vezetőképes rész az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, alkalmas azonban valamely villamos potenciálnak, általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.] C1 Kívülről jövő fém vízcső, C2 Kívülről jövő fém szennyvízcső, C3 Kívülről jövő fém gázcső, szigetelő közdarabbal C4 Légkondicionálás C5 Fűtési rendszer C6 Fém vízcső, pl. a fürdőszobában C7 Idegen vezetőképes rész a testektől kézzel elérhető tartományban B Fő földelőkapocs vagy földelősín a villamos berendezés földelőberendezésének részét képező kapocs vagy sín, amely lehetővé teszi több vezető villamos csatlakoztatását földelési célból T Földelő a földdel villamos érintkezésben lévő vezetőképes rész, amely be lehet ágyazva egy vezetőképes közegbe, pl. betonba vagy kokszba. T1 Alapozásföldelő T2 A villámvédelmi berendezés földelője, ha szükséges LPS Villámvédelmi berendezés PE Rögzítő sín a védővezetők számára 1 Védővezető a biztonság céljából, pl. áramütés elleni védelemre alkalmazott vezető 2 Védő egyenpotenciálra hozó vezető védő egyenpotenciálú összekötéshez használt védővezető 3 Védő egyenpotenciálra hozó vezető kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez 4 A villámvédelmi berendezés (LPS) levezetője 5 Földelővezető vezető, amely a vezetőképes utat vagy annak egy részét biztosítja a rendszer vagy a berendezés, vagy a szerkezet adott pontja és a földelő között 19 Elektrotechnika /1 1

20 Önműködő lekapcsolás hiba esetén A szabvány pontosítja a fogalmakat és kikapcsolási időket. Nem hordozható vagy üzem közben áthelyezhető készülékek, illetve helyhezkötött berendezésekről rendelkezik, hanem végáramkörökről, illetve elosztóáramkörökről és 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökről. A megengedett lekapcsolási idő az elosztóáramkörökre és a 32 A-es végáramkörökhöz nem tartozó áramkörökre: TT-rendszerekben legfeljebb 1 s, TN-rendszerekben legfeljebb 5 s. A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz a szabvány táblázatos formában feszültségszinttől függő leghosszabb lekapcsolási időket ad meg. A hazai kisfeszültségű hálózatra vonatkozóan, azaz: 0 V < U o 230 V névleges fázis föld váltakozó feszültségre: TT-rendszerekben legfeljebb 0,2 s, TN-rendszerekben legfeljebb 0,4 s. Új előírásként jelenik meg az UPS-eknél (szünetmentes áramforrásoknál) és más hasonló, félvezetős táplálásnál a túlterhelés megakadályozására beépített, külön félvezetős áramkorlátozás érintésvédelmi célú figyelembe vétele, miszerint: A váltakozó feszültség esetén 50 V-nál és egyenfeszültség esetén 0 V-nál nagyobb U o névleges feszültségű rendszerek esetében, ha testzárlat esetén a tápforrás kimeneti feszültsége a vonatkozó táblázatban megadott alkalmazható időn belül, vagy 5 s-on belül (amelyik megfelelő) váltakozó feszültség esetén 50 V-ra és egyenfeszültség esetén 0 V-ra vagy annál kisebb értékre csökken, akkor az önműködő lekapcsolásra előírt idő betartása nem követelmény. Kiegészítő védelem megkövetelt alkalmazása A szabvány váltakozó áramú rendszerekben legfeljebb 30 ma névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelem alkalmazását írja elő a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára, és a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú mobil fogyasztókészülékek esetére. (Szerzői megjegyzések: A névleges kioldó hibaáram elnevezés a szöveghű fordítás következménye, természetesen névleges különbözeti kioldóáramot kell érteni alatta. Magyarország az MSZ HD :2007 szabvány nemzetközi forrásszabványában, az IEC : szakaszának megjegyzésében rögzítette, hogy hazánkban a szabadtéri berendezéseket tápláló áramkörökben a 30 ma helyett a 100 ma névleges különbözeti kioldóáramú áram-védőkapcsoló alkalmazása is megengedett.) A CENELEC-hez való csatlakozás egyenes következménye az állandó változás. Ez nem csak az folyamatosan megjelenő újabb és újabb szabványokra vonatkozik (például az MSZ HD rész Különleges létesítmények szabványsorozatban 2004-óta 17 szabvány jelent meg), hanem rendszeresek az átdolgozások is. Jó példa erre a legutóbb ismertetett MSZ HD :2007 szabvány 20-es újabb kiadása. Az újabb kiadások mindig tartalmaznak változásokat, módosításokat, ezért a szabványokat állandóan figyelemmel kell kísérni és a módosításokat alkalmazni kell. A teljesség igénye nélkül például a fennt említett szabvány főbb változásai: A védő egyenpotenciálra hozó vezető megnevezés védőösszekötő-vezető-re változott, megjelenik a védőföldelővezető (protective earthing conductor) Védőföldelés céljából használt védővezető fogalma. Hacsak nincs a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy sín, a PEN-, PEL- vagy PEM-vezetőt a védővezetők számára biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni (2. ábra)! 2. ábra Ábrafeliratok: MDB = Fő elosztótábla; L1 bar = L1 sín; PE conductors = PE-vezetők; N conductors = N-vezetők Hogy a szabványalkalmazóknak kifejezetten nincs könnyű dolga, arra rávilágít a következő példa is: Az MSZ HD :20 szabványban a 2. ábra olyan változata is szerepel, amelyben a PEN-vezető az N-vezetőre csatlakozik, és amely megoldást az Érintésvédelmi Munkabizottság kifejezetten nem javasol! Véleményünk szerint az 1. ábra új változata sem jobb az előzőnél! Jelen írás a kisfeszültségű hibavédelem (érintésvédelem) változásait tekintette át a kezdetektől napjainkig. Meg kell azonban említeni, hogy a nagyfeszültségű érintésvédelem előírásai is hosszú idő után a legutóbbi időben megváltoztak. A közvetlenül földelt nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmi előírásait hazánkban először az ben megjelent MNOSZ K (amit később átszámoztak MSZ 172/3-54-re,) majd az ezt felváltó MSZ 172-3:1973 szabályozta; a közvetlenül nem földelt nagyfeszültségre vonatkozó érintésvédelmi előírások pedig először az MSZ második részében majd az MSZ 172-2:1972 végül az ezt felváltó MSZ 172-2:1994-ben kerültek rendezésre. Külön a kis zárlati áramú nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmét először az MSZ 172/4-71, majd az ezt felváltó MSZ 172-4:1978 szabályozza. Az MSZ EN 50522: kv-nál nagyobb váltakozó feszültségű energetikai létesítmények földelése megjelenésével az MSZ és az MSZ 172/3 szabványokat visszavonták. Kádár Aba okl. gépészmérnök MMK bejegyzett villamos szakértő Érintésvédelmi Munkabizottság tb. elnöke MEE-tag kadaraba@t-online.hu Dr. Novothny Ferenc (PhD) okl. villamosmérnök-tanár, egyetemi docens, igazgatóhelyettes Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai Intézet MEE-tag novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu Elektrotechnika /