1. Összefoglalás. 2. Általános vélemény
|
|
- Erika Bognár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Energia Klub véleménye a GKM Az új magyar energiapolitika tézisei a évek közötti időszakra elnevezésű dokumentumának, A nukleáris energia szerepe a jövő energiaellátásában, különös tekintettel a paksi atomerőmű jövőjére című fejezetéről 1. Összefoglalás A tanulmány szerkesztettségével, terjedelmével feltétlenül kitűnik a többi, eddig megjelent anyag közül. A gondosnak tűnő, csak kevés formai hibával ellenpontozott elkészítés ellenére a tanulmány megállapításával nem tudunk egyetérteni. A szerzők nem festettek reális képet a nukleáris energetika jövőjét illetően, ebből következően az iparág magyarországi jövőjéről szóló fejezet sem lehet reális. Márpedig az ország hosszú távú energiapolitikai döntéseit reális alapokra kell helyezni; ez nemcsak a politikusok, hanem a szakemberek felelőssége is. A hamis kép kialakításában a gondosan megválogatott irodalom segít a szerzőknek: többnyire az atomenergia terjesztésében érdekelt szervezetek kiadványai közül válogattak, ami nem egy esetben megkérdőjelezi a közölt adatok hitelességét. A szöveg áttanulmányozása arra a felismerésre vezet, hogy a formai alaposság a tartalmi hiányosságok, a félremagyarázások elleplezését szolgálja. A tanulmányból nem derül ki, hogy a szerzők milyen úton jutottak a realitásoknak ellentmondó következtetésekre, pedig azok alapján a nukleáris energia hazai felszámolása szükségszerű, és erre időben fel kell készíteni az energiarendszert. A szerzők ahelyett, hogy felhívták volna a figyelmet a nukleáris energetikával kapcsolatos nem kevés társadalmi, gazdasági, környezeti stb. aggályra, inkább az iparág által alkotott hamis jövőkép terjesztését tartották feladatuknak. A tanulmány éppen ezért nem lehet alkalmas arra, hogy rá alapozva hozzanak felelős és megalapozott döntéseket a jövő magyar energiapolitikájáról. A döntéshozóknak ugyanis elsősorban a társadalom és a környezet, és nem az iparág érdekeit kell szem előtt tartaniuk. 2. Általános vélemény A tanulmány ok nélkül fest optimista képet a nukleáris energetikának a világban betöltött szerepéről. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időkben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország adminisztrációjának vezetői az atomenergia melletti kampányba kezdtek, ahogy az is tény, hogy a fosszilis energiahordozók árának 2005 során bekövetkezett növekedése legalábbis megkérdőjelezte ezen energiaforrások jövőjét. De fontos érteni, hogy pusztán ezektől még nem változott meg az atomenergetika helyzete. Reális helyzetértékeléshez viszont a valóságnak megfelelően kellett volna bemutatni a nukleáris ipar jelenlegi helyzetét, az immár mintegy 15 éve tartó stagnálás ugyanis merőben független az olaj és a földgáz világpiaci árától, és az atomnagyhatalmak katonastratégiai-politikai céljaitól. A szerzők természetesen nemcsak a helyzet őszinte feltárását mulasztották el, hanem ezzel együtt az ide vezető okok elemzése is a hiánylistára került. Márpedig ezek nélkül nem lehet reális jövőképet alkotni. Mi is valójában a helyzet? A világon működő atomreaktorok száma a 90-es éve eleje óta stagnál, a nyugati világban tapasztalható csökkenést az ázsiai építkezések ellensúlyozzák.
2 2000 óta a nukleáris villamos kapacitás növekedésének éves átlaga kb MW, beleértve a teljesítménynöveléseket is. Ezt a számot érdemes összehasonlítani a világ teljes villamosenergia-termelő kapacitásának évi MW-os növekedésével. Az atomenergia piaci részesedése az éves növekedésből tehát alig 1,5-2,5%! A leállítandó erőművek pótlása is lehetetlen helyzet elé állítja a nukleáris ipart. A jelenleg épülőfélben lévő reaktorok száma (24) messze alatta van annak, amely a pótláshoz szükséges ig mintegy 80 reaktort kellene megtervezni, megépíteni és beindítani másfél havonta egyet, a rákövetkező 10 évben pedig további 200 blokkot, vagyis 18 naponként egyet. Még akkor is csökkenő lesz a tendencia, ha Finnország és Franciaország valóban megépítenek egyegy EPR-t, Kína is épít még további húszat, és Japán, Korea, illetve Kelet-Európa is hozzájárul eggyel-eggyel. A rendkívül hosszú, 10 éves vagy akár ennél is hosszabb kivitelezési idő miatt gyakorlatilag lehetetlen fenntartani, vagy akár növelni a működő atomerőművek számát az elkövetkező 20 évben, hacsak az erőművek élettartamát nem hosszabbítják meg átlagosan 40 éven túl. Ez a feltételezés azonban jelenleg minden alapot nélkülöz. A világon működő atomerőművek száma tehát valószínűleg csökkenni fog az elkövetkező két évtizedben; és ez a csökkenés 2020 után várhatóan még gyorsulni is fog 1. A Nemzetközi Energiaügynökség nem osztja az iparág optimizmusát: A nukleáris energia felhasználása az elektromos áram termeléséhez várhatóan csökkenni fog a világ legtöbb részén a társadalmi nyomás, a hulladék-elhelyezési problémák, az atomfegyverek elburjánzása, valamint az atomenergia gazdaságtalanságának köszönhetően. A világ nukleáris energia-felhasználása az elektromos áram-termeléshez előreláthatólag a 2001-es 19%-ról 2025-re 12%-ra fog csökkeni. 2 Az atomenergia fokozatosan hanyatlik majd, mivel nem fog tudni versenyezni a többi technológiával 3. A tények alapján tehát egy nukleáris reneszánsz esélye meglehetősen kicsi, és bekövetkezte is meglehetősen korlátozott eredményekkel járna. A nukleáris ipar mindmáig adós számos probléma megoldásával; márpedig ezek megoldása alapvető feltétele lenne egy újabb növekedési periódusnak. Az egyik problémát a finanszírozás jelenti. A nukleáris iparnak először is meg kellene győznie a befektetőket, hogy érdemes atomerőművekbe pénzt invesztálni. Bár a III. generációs erőművek egyik célkitűzése a standardizált tervezés révén csökkenteni az építési időt és a tőkeköltségeket, ennek demonstrációja még várat magára. Számos elemző véli úgy, hogy a nukleáris ipar nem fog tudni elboldogulni a financiális teherrel: Peter Rigby, Standard & Poor: az ipar öröksége, vagyis a költségek folyamatos emelkedése, a technológiai problémák, a bonyolult politikai és szabályozásbeli felügyelet, valamint a versengés és a terrorizmus által felvetett újabb problémák a befektetési kockázatot [ ]túl magasra teszik. 4 Jean-Marie Chevalier, az Energia és Elsődleges Nyersanyagok Geopolitikai Központja (CGEMP) igazgatója: Bush [elnök] hiába mondja, hogy a nukleáris energiának új esélyt kell 1 A helyzetleírás nagyrészt Schneider, M. & A Froggatt: The World Nuclear Industry Status Report, Brüsszel, 2004 munkára támaszkodik 2 World Energy Outlook World Energy Outlook UtiliPoint International, június 21.
3 adni. A befektetők mégsem állnak sorba, mert az atomenergiának ma megvan az a hatalmas hátránya, hogy nagyon tőkeerős befektetést kíván és maga a beruházás is rendkívül sokáig tart. Senki nem tudja előre megmondani, hogy milyen lesz az energiapiac hét vagy nyolc év múlva, amikorra az erőmű megépül. Éppen ezért a pénzt kölcsönző bankárok nagyon, de nagyon óvatosak, amikor atomenergiáról van szó. 5 A bankárok bizalmatlansága az atomenergiával szemben valójában nem újkeletű. A Világbank például még sohasem támogatott egyetlen atomerőművet sem, és nem mutat jel arra, hogy megváltoztatta volna tőkekockázati elemzése korábbi következtetéseit. Még az Ázsiai Fejlesztési Bank sem támogat nukleáris beruházásokat, holott az atom-optimisták Ázsiában lát(tat)ják a nukleáris ipar újraéledését. Egyedül tehát a versenytorzító, így nemzetközi és Európai Uniós, a tiszta piaci versenyt védő szabályokba ütköző állami finanszírozás jelenthetne megoldást, de attól egyelőre elzárkóznak a politikusok. Legalábbis az Európai Unió energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs az alábbi álláspontra helyezkedett: [ ] új nukleáris erőműveket piaci feltételek között kell megépíteni. A továbbiakban semmilyen támogatási mechanizmust nem látok. Eddig számos erőművet támogattak indirekt módon. 6 Ezek alapján nyugodtan állítható, hogy az egyik ha nem a legnagyobb problémát a finanszírozás jelenti az iparág számára. A kérdést valószínűleg nem véletlenül hagyták nyitva a tanulmány készítői. A második problémát a nukleáris hulladékok képezik. Közismert, hogy a nukleáris ipar Achilles-sarkát az atomerőművek által termelt nagyaktivitású hulladékok jelentik, ezek közül is elsősorban a kiégett fűtőelemek. E probléma minden tudományos, környezeti, társadalmi, politikai, financiális szempontot kielégítő megoldásával a világ nukleáris ipara mindmáig adós maradt. Ennek ellenére örömmel láttuk, hogy a szerzőknek e tanulmány keretei között sikerült megoldani a nukleáris hulladékok problémáját. A valóságban jóval több feladat áll még a nukleáris szakma előtt, mint meggyőzni a lakosság egy részét, és az atomenergiaellenes mozgalmak résztvevőit, valamint a politikusokat. A felvázolt módszerek ugyanis egyelőre vagy elfogadhatatlanok a fenti szempontrendszerben (ld. reprocesszálás), vagy kutatási fázisban, tudományos konszenzusra, bizonyításra várnak (közvetlen elhelyezés mélygeológiai tárolóban), vagy mindössze laboratóriumi kísérletekben igazolt, tudományos disszertációkban kifejtett javaslatok (transzmutáció, P&T), amelyek ipari méretű megvalósíthatósága nem bizonyított, és a jelenlegi, illetve az ún. III. generációs reaktorokban termelt kiégett fűtőelemekre nem jelentenek megoldást. A hulladékkezelés költségeinek ismeretlen volta, a növekvő hulladékmennyiség jelentette növekvő környezeti, proliferációs, illetve terrorveszély miatti politikai-társadalmi aggodalom a valóságnak megfelelő helyzetelemzést kívánna meg. Ebben a nukleáris hulladékok jelentette környezeti, biztonsági és financiális kockázatok bemutatása, és nem azok bagatellizálása lenne a szakma képviselőinek igazi feladata Standard, január 5.
4 Bár az anyag nem kevés ellentmondást magában hordozóan a nukleáris ipar propagandájával egyezően a IV. generációs reaktorokat ígéri megoldásnak a problémára (az üzemanyaglánc bezárásával), de mint alább látni fogjuk, ezek sem, vagy legfeljebb csak papíron jelentenek megoldást a hulladékproblémára. A biztonság és a költségesség problémáját a fenti kettővel kiegészítve a III. és IV. generációs reaktorterveknek kellene áthidalniuk, legalábbis az iparág szerint. A III. generációs reaktorkoncepciókról általánosságban elmondható, hogy lényegesen nagyobb a számuk, mint ahány projektnek esélye van a megvalósulásra. Az épülők valójában csak a jelenleg elterjedt reaktorkonstrukciók némileg módosított változatát jelentik, kevés fejlesztéssel, és a biztonsági tartalékok csökkentésével. A módosítások lényegében a jobb gazdaságosságot célozzák, ennek ellenére a biztonságosabb címkét hordozzák a társadalmi elfogadás reményében. A többi koncepció egyelőre csak elméletben létezik, ezeket a biztonságos nukleáris jövő képének alátámasztására használják, nem felejtkezve el az egyszerűsítésről és a költségcsökkentésről. A hulladékkérdésre megoldást nem jelentenek, mivel a zárt üzemanyagláncot csak a IV. generációs reaktorokhoz ígérik. Ilyen reaktorok építése tehát nem jelentene megoldást a problémákra, és a finanszírozásuk is kétséges. A nukleáris ipar gondjai (nem várt technikai problémák, balesetek, a hulladékkérdés, magas költségek), amelyek a társadalmi elfogadottság hiányához és a nukleáris energia szerepének csökkenéséhez vezettek, hívták életre a IV. generációs reaktorok ígéretét. Ezekkel egy olyan nukleáris energetika létrejöttét ígérik, amely mentes a jelenlegi problémáktól. Azonban tudni kell, hogy megvalósulásukra ha valaha egyáltalán megépítik őket még sokáig kell várni. Addig költséges és hosszadalmas nemzetközi kutatás-fejlesztésre van szükség, és a munkába állásuk várható időpontjáról is csak becslések vannak, amelyek a hadrafoghatóságukat közé ígérik. A kutatás-fejlesztéshez szükséges idő és a költségek tekintetében is igen nagy valószínűséggel túllépés várható. Továbbá, a fejlesztésre kiválasztott hat koncepció egyike sem jelent megoldást minden célra (fenntarthatóság, gazdaságosság, biztonság, üzembiztonság, proliferációállóság, fizikai védelem). Például a leginkább favorizált Nagyon magas hőmérsékletű reaktor nem tartozik a zárt üzemanyagláncúak közé, pedig ezt a IV. generáció legnagyobb előnyeként hirdetik. Ezen felül, e koncepciók esetében nemcsak a technikai megvalósíthatóság, működőképesség és gazdaságosság vár még bizonyításra, hanem a zárt üzemanyagláncú rendszerek gazdaságossága is erősen kétséges. Egy 2003-as MIT (Massachusetts Institute of Technology) tanulmány 7 szerint a zárt lánc költsége mintegy 4,5-szerese a nyílt láncú rendszerekének, nem beszélve olyan biztonsági, proliferációs és környezeti kockázatokról, amelyeket a zárt lánc előnyei nem ellensúlyoznak. Tehát nem valószínű, hogy valaha meg tudnak építeni egy olyan reaktort, amely egyszerre képes leszámolni a költségesség, a biztonságos hulladék-elhelyezés és a proliferáció problémáival. Márpedig ez erősen érzékenyen érintené nemcsak a gazdaságosságot, és így a termelt villamos energia árát, hanem az atomerőművek fűtőanyaggal való ellátottságát is (zárt lánc nélkül, a jelenlegi felhasználási ütem és technológia mellett az uránkészletek mintegy 70 évre elégségesek). Összességében tehát a IV. generációs reaktorok esetében sem várható, hogy valóra fogják váltani a nukleáris ipar immár fél évszázados, tisztaságra, biztonságra, üzembiztonságra, olcsóságra vonatkozó ígéreteit. A jelek azt mutatják, hogy sem a nukleáris ipar, sem a villamosenergia-előállító cégek nem hisznek a tervekben. Mindezek 7 The future of nuclear power, MIT, január
5 ellenére jelentős összegeket ölnek olyan kutatásokba, amelyekkel semmiképpen sem oldhatják meg a nukleáris energia problémáit. Ennek oka kérdéses, de fennáll a gyanú, hogy az ígéretekkel a szép nukleáris jövő képét igyekeznek kialakítani, abból a célból, hogy közben keresztülvihessék a kiöregedő reaktorpark üzemidejének meghosszabbítását, ami az iparág számára a kutatási pénzekkel együtt a rövidtávú túlélést biztosíthatja 8. A fő probléma az, hogy ezek az összegek sokkal jobb helyre is kerülhetnének. Egy 2003-as Greenpeace tanulmány szerint ugyanakkora befektetés esetén szélből 2,3-szor több villamos energia állítható elő, mint egy atomreaktorból. 9 A nukleáris iparnak tehát marad az üzemidő-hosszabbítás, mint áthidaló megoldás, illetve a reaktorok teljesítményének növelése. Ezt támasztja alá Leonardo Maugeri, az ENI vállalati stratégiákért felelős főigazgatója is: sok energiaipari szakember szerint az atom a megoldás, ám ők minden bizonnyal félrevezető információkra támaszkodnak a versenyképességéről. Figyelmen kívül hagyhatjuk a nukleáris hulladékkal kapcsolatos politikai aggodalmakat, ám további problémát jelent, hogy a kivitelezők sokszor hibásan számítják ki az atomenergiából származó villamos áram valódi költségét. Nagyjából ugyanannyiba kerül bezárni egy erőművet, mint egy újat építeni s éppen ezért lobbiznak napjainkban az atomerőmű cégek a tervezett bezárások késleltetése mellett. 10 A hosszabbítás gazdasági előnyei egyértelműnek tűnnek, miközben mindez az öregedés kockázatának súlyosbításával, és egy nukleáris katasztrófa esélyének növekedésével jár. A befektetett tőke összege viszont elég magas ahhoz, hogy rákényszerítse az erőmű tulajdonosát, hogy feltétlenül a kitűzött határidőig üzemeltesse a reaktorokat. A liberalizált energiapiacon a versenyképesség megtartása, a költségcsökkentés kényszere a biztonsági tartalékok csökkenéséhez vezet. A dolgozók, a felülvizsgálatok és karbantartások számának csökkentése éppen az ellentéte annak, amire egy öregedő erőmű esetében szükség lenne. Ehhez még hozzátartozik a teljesítménynövelés, ami szintén a biztonsági tartalékok csökkenését okozza. Fontos megjegyezni, hogy az üzemidő-hosszabbítás korántsem tekinthető gyakorlatnak, sőt, valójában még meg sem kezdődött: a reaktorok tömegesen 2010 után kezdik meg életük meghosszabbított részét. Tapasztalat tehát nem igazán áll rendelkezésre ezen a téren. Az atomenergiát gyakran tüntetik fel úgy, mint a megoldást a világ szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére. Túl azon, hogy jelenleg is csak mintegy 3-5%-nyi kibocsátást spórolnak meg az atomerőművek, és hogy a számítások szerint nagymértékű csökkentéshez reaktorok ezreit kellene megépíteni a következő évtizedben, a fentiek alapján is látható: valóban komoly CO 2 kibocsátás-csökkentési szándék esetén nem lehet az atomenergiára számítani. Nem véletlen, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv Rugalmassági Mechanizmusai között nem szerepel az atomenergia. A kibocsátás csökkentésére tehát más megoldást kell keresni: a számítások azt mutatják, hogy erre az energiahatékonyság növelése a leginkább költség-hatékony módszer. 8 A III. és IV. generációs reaktorok értékelése a H. Hirsch, O. Becker, M. Schneider, A. Froggatt: Nuclear Reactor Hazards Ongoing Dangers of Operating Nuclear Technology in the 21 st Century, Greenpeace International, 2005 munkára támaszkodik 9 E le ou Pluton? (Wind vs Nuke), Greenpeace, december 10 Newsweek, szeptember 20.
6 2.1 A Magyarországról szóló fejezettel kapcsolatban Az eddigiek alapján nem értjük, ilyen nemzetközi környezetben miként képzelik el a szerzők a nukleáris energetika magyarországi bővítését. Nem világos az, hogy ha a világnak nem éri meg, miért pont Magyarország engedhetné meg magának az atomenergia luxusát? Az sem derül ki pontosan, hogyan illeszkedhetnének az esetleges új blokkok a magyar villamosenergia-rendszerbe, amelyik jelenleg is napról napra megbirkózni kényszerül a paksi blokkok rugalmatlanságával. Aligha hihető, hogy a javasolt tározós erőmű megépítését elsősorban a megújuló energiaforrások rendszerbe állítása indokolná. Ennek mond ellent az alábbi vélekedés is: A SZET (szivattyús energiatározó a szerk.) létesítésre viszont csak az esetben lehet esély, ha a paksi blokkok 20 éves élettartam hosszabbítási terve elfogadásra kerül, vagy új atomerőmű létesítés történik. 11 Bármennyire is képesek az újabb típusú atomerőművek a menetrendtartásra, az atomerőművek blokkjait a világon mindenhol alapkapacitásként építik, nem rendszerszabályozásra, gazdasági szempontból is úgy érdemes üzemeltetni őket. Nehezen képzelhető el, hogy egy új atomerőmű beruházója vállalná a finanszírozást abban az esetben, ha az erőműnek a menetrendtartást is el kéne látnia. Így feltehető, hogy egy tározós erőmű létrehozását elsősorban a paksi, vagy egy új atomerőmű építése tenné szükségessé. És ezzel el is értünk a legfontosabb kérdéshez: vajon ki finanszírozná az új erőmű(vi blokkok) építését? Az európai piac liberalizálásával egyre kevésbé hajlandóak a befektetők a hosszú távú megtérülési idejű, nagy blokkok építését finanszírozni; egyre inkább a kisebb méretű, ámde rövidebb idejű, és biztosabb megtérülésű befektetést kínáló egységekbe invesztálnak. Ezzel az atomerőművek, masszív állami támogatások, garanciák nélkül nem versenyezhetnek. Az állami finanszírozást pedig szimplán kizárja a szabályozás és a piaci logika, és mint láttuk a politika sem tartja lehetségesnek. A kis blokkok építésével járó, piaci logika diktálta szabályok egyébiránt a viszonylag kicsi magyar rendszerben különösen jól érvényesülhetnének. Mindenképpen hiányzik annak bemutatása, hogy az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával miképpen fog változni a hulladék mennyisége. Erre azért lenne szükség, mert stratégiai kérdésekre adna választ: - milyen mértékben növekszik a hulladékok mennyisége? - ez mekkora kapacitásbővítési igényt jelent az ideiglenes és a végleges tárolókban? - hogyan módosítja mindez a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba történő befizetéseket? - hogyan módosítja a KNPA stratégiáját? Szükséges lenne indokolni, a hosszabbítás önmagában miért nem időarányosan növeli a keletkező hulladékok mennyiségét. Összességében gyakorlatilag úgy tűnik, egy reális energiapolitikának le kell számolnia az atomenergiával. A jelenlegi helyzetben egy, a nukleáris energia melletti döntést csak irracionális alapon, a társadalom és a környezet érdekeinek figyelmen kívül hagyásával lehetne meghozni. Nem lehet véletlen, hogy szerzők nyitva hagyták a talán legfontosabb kérdést, nevezetesen: vajon ki fogja a magyarországi fejlesztéseket finanszírozni? A 11 Dr. Potecz Béla: Szivattyús energiatározó- (SZET) létesítés helyzete és lehetőségei a magyar villamosenergiarendszerben; in: A Magyar Villamos Művek közleményei, 2003/1
7 fentiek alapján látható, hogy bár sokak számára fájdalmas döntésnek tűnhet a lemondás a nukleáris energiáról, a realitások alapján a jövő energetikájának a nukleáris energia nem lehet részese. Még akkor sem, ha a magyar kormányzat és a hazai energetikai ipar valóban komolyan venné a klímaváltozás elleni küzdelmet, és a jelenleginél nagyobbra nőnének a CO 2 kibocsátás-csökkentési tervek. 3. Konkrét észrevételek 18. oldal A szöveg a évi UO 2 ár megkétszereződéséről beszél, miközben az ár azóta csaknem a négyszeresére emelkedett, és folyamatosan, meredeken emelkedik februárban mintegy USD volt, szemben a évi 10 USD alatti árral. A költségnövekedést, valamint termelt villamos energia árának növekedését érdemes lett volna itt is, illetve a 77. oldalon is ennek fényében kiszámolni. 19. oldal Atomerőművek esetében nem ismert az externáliák költsége, mivel megoldás híján nem tudni, mennyibe kerül a radioaktív hulladékok, elsősorban a kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása vagy végleges elhelyezése, illetve az atomerőmű leszerelése. 25. oldal Tévesen számítja ki az uránkészletek elégségességének időtartamát. Az évi tonnás felhasználás a 80 USD alatt kitermelhető készletek esetében még 53 évig, a 130 USD-s készletek esetében még további 70 évig elégségesek a készletek. Merőben hipotetikusak a zárt üzemanyagciklusra, illetve a csak gyorsreaktorokat tartalmazó energiarendszerre vonatkozó üzemanyagkészlet-számítások. Ugyanez áll a tórium hasznosítására vonatkozó fejtegetésekre. 30. oldal Nehéz szavakat találni annak minősítésére, hogy a szerzők mindössze 4(!) oldalnyi figyelmet szenteltek az atomerőművek biztonságának elemzésére. Nem világos, hogy a dokumentum az üzembiztonságot miért a biztonság kérdésével egy fejezetben tárgyalja. Erre semmi oka nem lehetett a szerzőknek, tekintve, hogy a rendelkezésre állási tényező nem biztonsági mutató. 33. oldal Általánosságban nem igaz az a megállapítás, hogy a régebbi, immár elavultnak tekintett atomerőműveket bezárják. Elég csak a máig üzemben tartott 12 RBMK típusú blokkra gondolni. Vitatkoznunk kell azzal az értékeléssel, hogy az összes villamosenergia-termelési mód közül az atomenergia-felhasználás a legkevésbé veszélyes. Egyrészt Csernobil és általában a nukleáris energetika, közte az üzemanyagciklus egészségügyi következményeiről nincs Csernobil esetében még nem is lehet tudományos konszenzus, másrészt nehéz elképzelni, hogy pl. a szélenergia használata esetén több áldozattal kellene számolni. 36. oldal. Félrevezető az a megállapítás, amely szerint reprocesszálás esetében pedig kb. ugyanekkora tömegű nagyaktivitású hulladékot eredményez. Egységnyi térfogatú kiégett fűtőelem újrafeldolgozása során 5-8-szoros mennyiségű, különböző halmazállapotú nagyaktivitású hulladék keletkezik (nem beszélve a 150-szeres kis, és a 10-szeres mennyiségű közepes
8 aktivitású hulladékokról, illetve az üzemi gáz- és folyékony halmazállapotú radioaktív kibocsátásokról). Itt jegyezzük meg, hogy a Magyarországról a Szovjetunióba, majd Oroszországba 1998-ig szállított kiégett fűtőelemek újrafeldolgozási hulladékát orosz bírósági döntés értelmében Magyarországon kell(ene) elhelyezni végleges tárolásra. A reprocesszálás tehát nem alkalmas a hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ugyanezen az oldalon a 2.9. táblázatban csak 2010-ig mutatja be a kiégett fűtőanyagkészlet növekedését. Nem világos, miért csak 2010-ig terjed ki a táblázat, miközben a szerzők ennél biztosan hosszabb távú vízióval rendelkeznek az atomenergetika jövőjét illetően. 39. oldal Önmagában nem igaz az a megállapítás, miszerint A kiégett üzemanyagot [ ] tárolás, majd kondicionálás után helyezik el a geológiai tárolóba. Ilyen elhelyezési gyakorlat nincs, kiégett fűtőanyagok végleges tárolására alkalmas létesítmény még sehol nem épült, (ahogy azt a lap alján meg is jegyzi). Ugyanígy nem igaz a nagyaktivitású üvegesített hulladék végleges elhelyezése megállapítás. A reprocesszálás esetében az üzemanyagciklusba visszavezetett plutónium és uránium mennyiségéről nehéz információkat szerezni. Mindenképpen kétséges az a megállapítás, hogy A kiégett üzemanyag [ ] újrafeldolgozásakor visszanyert, energetikailag hasznos anyagot (plutóniumot és uránt) visszavezetik a rendszerbe. Az ún. polgári plutóniumkészletek folyamatosan növekednek, mivel ehhez kevés reaktort állítottak át az ehhez szükséges MOXüzemre, és az uránium esete sem ilyen egyértelmű: Az urán visszavezetésével [ ] nem élnek a reaktorból kikerült urán sugárzásának magas szintje miatt, ami bonyolítaná a fűtőelemciklus technológiáját. 12 A reprocesszálás léte tehát továbbra is elsősorban a katonai iparnak köszönhető, de legalábbis annak öröksége; az ún. polgári célú atomenergetikában való használata nem kellően indokolt. 42. oldal Az atomenergetika szén-dioxid kibocsátásáról közölt adatok alacsonyabbak más számításoknál. A német Öko-Institut modellszámításai szerint, német atomerőművek esetén 31 gco 2 /kwh érték adódott az atomerőművek életciklusára, az üzemanyagciklusra pedig további 33 g/kwh, azaz összesen 64 g/kwh 13. Ez több mint tízszerese a szerzők által közölt adatnak (2,5-5,7 g/kwh). 45. oldal Az anyag állításával szemben a ma működő második generációs atomerőművek tervezésekor nem volt szempont a repülőgép-rázuhanás elleni védelem (ezt a kérdést csak a 2001-es new yorki merénylet után kezdték vizsgálni). A konténmenttel nem rendelkező keleti típusoknál, mint amilyenek a paksi reaktorok is, ez biztosan nem volt szempont. 67. oldal Az állítással szemben atomerőművek építése nem minden esetben biztosít munkát a helyi ipar számára. A finnországi EPR-hez számos berendezést japán(!) beszállítótól rendeltek meg. 12 Vajda György: Energiaellátás ma és holnap; MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004, p Comparison of Greenhouse-Gas Emissions and Abatement Cost of Nuclear and Alternative Energy Options from a Life-Cycle Perspective, Öko-Institut, presented at the CNIC Conference on Nuclear Energy and Greenhouse-Gas Emissions, Tokió, november, illetve felülvizsgált változata, január
9 Ehhez képest a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások valóban munkahelyteremtéssel járnak. 72. oldal A magyarországi éves villamosenergia-felhasználás csak akkor érheti el 2020-ra az TWh-t, ha évi 2%-kos növekedés következne be. A jelenlegi trend ennél alacsonyabb, évi 1,3-1,4%-os növekedést mutat. Ez alapján a várható villamosenergia-igény 50 TWh köré várható. 73. oldal Nem derül ki, mihez képest növekedne 66%-kal a CO 2 kibocsátás. 77. oldal Az atomerőmű üzemanyag-beszerzésének diverzifikációjára kevés esélyt látunk, az orosz forrás felváltására valójában nincs reális alternatíva. 78. oldal Az oldalon leírtak megerősítik az üzemidő-hosszabbítás, és az azzal együtt megvalósított teljesítmény-növelés biztonság-csökkentő hatásaival kapcsolatban fennálló aggályokat. Fontos tudni, hogy nincs tapasztalat 20 éves üzemidő-hosszabbításra vonatkozóan, a paksi típusú reaktorok esetében ilyen megnövelt időtartammal sehol sem számoltak eddig. 81. oldal A paksi atomerőmű április 10-i súlyos üzemzavarának a hatósági korlátokat meghaladó mértékű kibocsátások révén voltak környezeti következményei, még ha elhanyagolható mértékűnek is tekintjük ezeket. 82. oldal Nem világos, hogyan kell értelmezni a társadalmi környezet (kormányzat, hatóságok, civil szervezetek) ésszerű viselkedés -ére felhívó kijelentését. 84. oldal A tisztán látás kedvéért fontos tudni, hogy kiotói vállalásaink elbírnák a paksi atomerőmű szenes erőművel való kiváltását, ami természetesen nem lehet cél. 98. oldal Nem tudni, hogy a megújuló energiaforrások közül milyen alapon emeli ki a biomasszát, miért hagyja ki az amúgy igen nagy potenciállal rendelkező szelet, és nem tudni, milyen keretek között értelmezi a vízenergiát.
H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenKB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.
Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.
RészletesebbenAtomenergia: Egyesült Államok, Németország és Svájc
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.8 1.6 Atomenergia: Egyesült Államok, Németország és Svájc Tárgyszavak: nukleáris üzem; működés; leállítás; urándúsítás; népszavazás; Svájc; Németország.
RészletesebbenAz AGNES-program. A program szükségessége
Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében
RészletesebbenERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK
Tartalom Erős beszállítói háttért igényelnek az új blokkok Szaúdi magyar energetikai együttműködésről egyeztettek Európai Unió A stressz teszt eredményei Európai Parlamenti nukleáris hírek röviden FORATOM
RészletesebbenAZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN
2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB
RészletesebbenAz ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához
Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Budapest, 2016. 02. 11. Tárgy: Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette:
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenBarnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1 Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen Tárgyszavak: barnaszén; erőmű; emissziók; versenyképesség. 2001 februárjában
RészletesebbenMűködhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben
Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem balazs.felsmann@uni-corvinus.hu Budapest, 2015. június 23. Miért
RészletesebbenKell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.
Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai
RészletesebbenEgzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel
Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen
RészletesebbenSZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.
SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.
RészletesebbenEurópai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai
Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart
RészletesebbenAz új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon
- 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal
RészletesebbenLiberális energiakoncepciótlanság
Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány
RészletesebbenKOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra
ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak
RészletesebbenA Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány
RészletesebbenJ/6755. számú jelentés
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenMegújuló energia piac hazai kilátásai
Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza
RészletesebbenMagyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése
Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe
RészletesebbenSN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 26. (06.07) (OR. en) SN 2966/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0172 (COD) ENER FELJEGYZÉS Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az
RészletesebbenKorszerű szénerőművek helyzete a világban
Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a
RészletesebbenSzerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán
Civil Szakértői Tanulmány a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Összefoglaló Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán Közreműködtek: Beliczay Erzsébet, Lukács András, Pavics Lázár,
RészletesebbenAtomenergia: tények és tévhitek
Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG. Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A Paksi Atomerőműnek nyújtott lehetséges támogatás
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.23 C(2015) 8227 final E határozat közétett változatában az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március
RészletesebbenHATÁROZAT. A határozat indokolása 3. oldalának 1-3. pontjai törlésre kerülnek, helyükbe az alábbi új 1-3. pontok lépnek:
Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/2409-7/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mailcím: morovik.csaba@nmhh.hu Tárgy: az MN/2409-6/2015. számú határozat saját hatáskörben
RészletesebbenFenntarthatósági Jelentés
2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A
RészletesebbenIkt. sz.: KUB-40/11/2014. KUB-3/2014. (KUB-3/2014-2018.)
Ikt. sz.: KUB-40/11/2014. KUB-3/2014. (KUB-3/2014-2018.) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2014. június 18-án, szerdán, 10 óra 10 perckor az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
RészletesebbenA napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra
A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ
RészletesebbenNUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A pénzügyi-gazdasági válság jelentôsen mérsékelte az energiafelhasználást. Bekövetkezett az, amire a világháború óta nem volt
RészletesebbenA maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon
A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon Készítette: Gadó János, MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet A kezdetek és a paksi blokkok Mihelyt az 1950-es évek közepén megnyílt az út
RészletesebbenNemzetközi összehasonlítás
6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,
RészletesebbenBudapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK
Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár
RészletesebbenA Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi
ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai
RészletesebbenJövőnk és a nukleáris energia
Jövőnk és a nukleáris energia MEE 54. Vándorgyűlés Tihany, 2007. augusztus 22. Cserháti András műszaki főtanácsadó 1/31 2007.08.22. Tartalom A múlt, Paks története, biztonságnövelés Sérült üzemanyag tokozása,
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenB/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenKapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez
Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap
RészletesebbenA Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve
A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési
RészletesebbenA LÉVAI ÖRÖKSÉG ÉS A MAGYAR ENERGETIKA
lévai örökség 5/6/10 10:52 PM Page 1 A LÉVAI ÖRÖKSÉG ÉS A MAGYAR ENERGETIKA SZERKESZTETTE: JÁROSI MÁRTON lévai örökség 5/6/10 10:52 PM Page 2 lévai örökség 5/6/10 10:52 PM Page 3 A LÉVAI ÖRÖKSÉG ÉS A MAGYAR
RészletesebbenKötelező átvétel mennyiségének és időtartamának megállapítása
1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-361/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: Bagi Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7712 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7767 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu TÁRGY:
RészletesebbenGONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL
IX. Évfolyam 1. szám - 2014. január Solymosi József - Solymosi Máté solymosi.jozsef@uni-nke.hu - mate.solymosi@somos.hu GONDOLATOK AZ ATOMREAKTOROK BIZTONSÁGA CÍMŰ KÖNYVRŐL Absztrakt Az Atomreaktorok biztonsága
RészletesebbenAz Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület észrevételei
Az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület észrevételei a kis és közepes radioaktivitású atomerőművi hulladékok végleges elhelyezésére a bátaapáti térségében tervezett felszín alatti tároló környezeti
RészletesebbenÖsszefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről
Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés
RészletesebbenSZÉN ARÁNYOK A VILLAMOSENERGIA TERMELÉSBEN, A KLÍMA-OKOK VALÓDISÁGA
SZÉN ARÁNYOK A VILLAMOSENERGIA TERMELÉSBEN, A KLÍMA-OKOK VALÓDISÁGA Prof. Em. Dr. hc. mult. Dr. Ing. Kovács Ferenc 1, Kováts Péter 2 1 az MTA rendes tagja, 2 okl. környezetmérnök MTA Műszaki Földtudományi
RészletesebbenPaksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok. Volent Gábor biztonsági igazgató
Paksi tervek: Üzemidő-hosszabbítás, célzott biztonsági felülvizsgálat, új blokkok Volent Gábor biztonsági igazgató Balatonalmádi, 2012. március 22-23. 1 Tények a paksi atomerőműről. Korszerűsítések eredményeképpen
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenA Magyar Mérnöki Kamara javaslata. a 2014-2020 közötti európai pénzügyi kerethez tartozó energetikai fejlesztésekre
a 2014-2020 közötti európai pénzügyi kerethez tartozó energetikai fejlesztésekre 2012. november Zarándy Pál MMK alelnök Az MMK Energetikai Tagozat szakértőinek egyetértésével TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...
RészletesebbenÁllami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén
11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére
RészletesebbenDr. Géczi Gábor egyetemi docens
Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. -dörzs-elektromos gépek áramfejlesztése -1799, az olasz Gróf Alessandro
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenJenei András. Nekünk Makó kell?
Jenei András Nekünk Makó kell? Éles társadalmi vitát váltott ki a Magyarország alatt rejtőzködő kiterjedt, nemkonvencionális jellegű gázvagyon: egyesek hazánk energiafüggésének csökkentési lehetőségét,
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
Részletesebben9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.
9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos
RészletesebbenLamm Vanda (szerk.): Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben (Budapest: Complex 2013) 177.
108 Lamm Vanda (szerk.): Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben (Budapest: Complex 2013) 177. 1. A 21. század első évtizedének végén kerültem Moszkvába, s ott laktam néhány évig. Egy alkalommal néhány
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
Részletesebben5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése
Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenAz államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4.
EURELECTRIC AZ EURÓPAI ENERGETIKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÚTELÁGAZÁSNÁL Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. Az EURELECTRIC üdvözli a megnövekedett figyelmet mely
RészletesebbenA szabályozási energia piacáról. 2. rész
168 elektrotechnika A szabályozási energia piacáról. 2. rész Dr. STRÓBL ALAJOS okl. gépészmérnök, erômû-energetikus szakmérnök Az 1. rész a 2004/5. számban jelent meg. A fejezet-, ábra-, táblázat- és irodalomszámozás
RészletesebbenA TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer
RészletesebbenSzakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenAz erőművek bővítési lehetőségei közötti választás az exergia-analízis felhasználásával
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 2005. p. 44 56. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Az erőművek bővítési lehetőségei közötti választás az exergia-analízis
RészletesebbenDoktori munka. Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK. Alkotás leírása
Doktori munka Solymosi József: NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZŐ MÉRŐRENDSZEREK Alkotás leírása Budapest, 1990. 2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A doktori munka célja az egyéni eredmény bemutatása. Feltétlenül hangsúlyoznom
RészletesebbenA cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján
KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.
1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,
RészletesebbenVISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE!
VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! Az Európai Beruházási Bank és az energia Háttéranyag újságírók számára Az Európai Beruházási Bank (EIB) most dönt jövőbeni energiapolitikájáról annak az ágazatnak a jövőjéről,
RészletesebbenPedagógusok a munkaerőpiacon
1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös
RészletesebbenA megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai
Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban
RészletesebbenFordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés
GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után
RészletesebbenMarjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?
Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások? Bevezetés A környezettudatosság vizsgálata közel két évtizedes múltra tekint vissza Európában (Kovács,
RészletesebbenENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN
ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE-
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )
GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról
RészletesebbenKvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése
Kvasz Mihály A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése doktori értekezés témavezető: Dr. Bulla Miklós CSc. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr Infrastrukturális Rendszerek
RészletesebbenAz atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai
Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai Dr. Trampus Péter Trampus Mérnökiroda 2060 Bicske, Zrínyi Miklós u. 20., +36 22 262 418 Az atomerőművek azon nyilvánvaló adottságuk eredményeként,
Részletesebben1. sz. füzet 2001-2005.
M A G Y A R M Ű S Z A K I B I Z T O N S Á G I H I V A T A L 1. sz. füzet A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján összeállított biztonsági jelentés, illetőleg biztonsági elemzés hatóságnak megküldendő
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű 2009. évi biztonsági mutatói BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET...
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 2 A WANO MUTATÓK... 3 A BIZTONSÁGI MUTATÓ RENDSZER... 6 A. NORMÁL ÜZEMMENET... 6 A.I ÜZEMELTETÉS 6 A.I.1 NEM TERVEZETT KIESÉSEK 6 A.II ÁLLAPOT FENNTARTÁS 7 A.II.1 KARBANTARTÁS
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenMagyar Energetikai Társaság
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2012 A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Összegzés A 2012. október 4.-én megrendezett Magyar Energia Szimpóziumon elhangzott információkat, véleményeket
RészletesebbenMegszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában
Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen
RészletesebbenNyerj Te is egy Maybelline kozmetikai bőröndöt! játékszabálya Magyarország
Nyerj Te is egy Maybelline kozmetikai bőröndöt! játékszabálya Magyarország 1. Játékszabályzat A jelen dokumentum tárgya a Nyerj Te is egy Maybelline kozmetikai bőröndöt! reklám-akció szabályainak (a továbbiakban
RészletesebbenHidrogén előállítás megújuló szélenergiával a közlekedésért
Hidrogén előállítás megújuló szélenergiával a közlekedésért Molnár László Quantum Energia Kft. Kádár Péter BMF KVK VEI A QUANTUM ENERGY missziója, hogy szélerőművek engedélyeztetésével, építésével, valamint
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
Részletesebbenhttp://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/tomegkozl_bajnai0908.pdf
Budapest, 2009. október 30. Hónig Péter miniszter Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Budapest Tisztelt Miniszter Úr! Köszönettel megkaptuk 2009. szeptember 30-án kelt válaszát 1 Bajnai Gordon
RészletesebbenKlíma- és vízenergia-politika Németországban
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.1 2.4 Klíma- és vízenergia-politika Németországban Tárgyszavak: megújuló energia; Németország; vízenergia-politika; víz keretirányelv. Klímapolitika A fenntartható klímapolitika
RészletesebbenAZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL
AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A 2001. ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZE- RINT AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ
RészletesebbenAdottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban
Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős
RészletesebbenMiniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére
Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)
RészletesebbenKörnyezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2011/0092(CNS) 7.2.2012 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenTiszta széntechnológiák
Tiszta széntechnológiák Mítosz dr. Kalmár és István valóság ügyvezető igazgató Calamites Kft? BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ENERGETIKAI SZAKKOLlÉGIUM 2014. október 16. 1 Tartalomjegyzék Miért foglalkozzunk
RészletesebbenA migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében
A migrációs potenciál mértéke a Kárpátmedencei magyarság és cigányság körében Budapest, 2002. május A kutatást a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Balázs Ferenc Intézet (mintakészítés és adatfelvétel)
Részletesebben