KÖLESÉRI SÁMUEL PÁLYÁJA ÉS JELLEME

Átírás

1 KISEBB KÖZLEMÉNYEK KÖLESÉRI SÁMUEL PÁLYÁJA ÉS JELLEME SZENTGYÖRGYVÖLGYI GÁBOR JN^öleséri Sámuel nagyszebeni orvos Erdély protomedicusa, a gubernium secretariusa, majd consiliariusa volt november 18-án 1 született Szendrőn. Debreceni diákévei után Leydenben a bölcselet és orvostudomány, Franekerben a teológia doktora lett. Hazatérve Nagyszebeni választotta tevékenysége központjául. Ebből a városból indult gyógyító útjaira fejedelmekhez, főurakhoz, magyar, román vagy szász betegeihez, és ide tért vissza tapasztalatait, sokirányú ismereteit papírra vetni. Orvosi értekezéseken kívül állambölcselet, bányászat, hittudomány, irodalom, nyelvészet, régészet, természetrajz, történelem, egy helyesíráskönyv és az egész mennyiségtan e*lsö leírását magába foglaló matematikai kézikönyv'''' témakörei szerepelnek müvei listáján [13]. Tudományos értéküket nézve jóval meghaladják a korabeli ismeretterjesztő munkák színvonalát [1]. Már művei felsorolásából kitűnik érdeklődési körének rokonsága a korai német felvilágosodás pietista eszméivel, amit tovább erősít tudományos-irodalmi levelezése, Jakó Zsigmond feldolgozásában [6]. Köleséri szellemi kapocs volt nyugat és kelet között. Erre a feladatra predesztinálta Nagyszeben földrajzi fekvése, A. H. Francke, G. W. Leibnitz, Chr. Wolff körének orientális érdeklődése, Köleséri mozgékonysága, tudományos felkészültsége. Munkássága közeli és távoli hatása igen nagy volt. Kapcsolatot teremtett Európa tudósaival Londontól Szentpétervárig, Boroszlótól Konstantinápolyig, Parison, Hallén, Velencén át a Havasalföld értelmiségi köreivel [4]. Vajon nem voltak hatással az antikvitásokat gyűjtő Kazay Samulre Köleséri régészeti, dáciai, numizmatikai előtanulmányai; és segítsége nélkül Weszprémi István olyan formában írja-e meg Succinctá"-ját, ahogy megírta? Weszprémi rövid Köleséri életrajzából ez nem derül ki [13]. Kibontakozik viszont annak a gyanúja, hogy Köleséri nem állt a feddhetetlen jellemű emberek erkölcsi magaslatán, ami később nyilvánvaló érdemeinek elhalványodásához vezetett. Életéről sok érdekes új adatot közölt Pataki Jenő [9]. A korabeli elmarasztaló véleményekre épülő tanulmánya azonban olyan flastrom volt, ami alatt váddá érett a gyanú [7]. Más zavaró körülmény is felmerült. Vita indult Köleséri nemzetiségéről. Román származása hipotézisét Magyary-Kossa Gyula és V. Bologa orvostörténészek cáfolták, magyarságát e sorok szerzője igazolta [7, 11]. Most az idézett irodalom alapján, az egyes vádpontok részleges vitatására vállalkozom, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a történelmi korba visszahelyezett Köleséri kivívja századunk megbecsülését is, azt az elismerést, amit I. Chrysippus néven kivívott magának. Édesapja feljegyzése szerint 18-án, vasárnap reggel 6 órakor született, nem 17-én, ahogy Weszprémi írja, mert az szombatra esett. (Bejegyzés a családi bibliában.)

2 Erdélyen a 18. század elején viharzik át az ellenreformáció. Megszűnt a protestáns erdélyi fejedelemség. Úr lett a mindenható császár, kiszolgálója a kancellária, vezető vallása a katolikus. Mégpedig türelmetlenül vezető vallás, mert a betelepített jezsuiták templomokat, iskolákat foglaltak, erőszakkal térítettek, és nem riadtak vissza attól sem, hogy református anyától elvegyék gyermekeiket. így történt Bethlen Kata esetében is. Köleséri hiába tiltakozott sokadmagával a kancellária határozata ellen, a gyermekeket a katolikus nagybácsinak ítélték. Bethlen Kata árva" lett, Köleséri pedig életre szóló ellenségeket szerzett magának. Volt tanítványa, Bethlen Kata szerencsétlen házasságkötésében teljesen ártatlan volt. A katolikus Haller Lászlóval kötött frigy az anyai erőszak és valláskülönbség miatt futott zátonyra [10]. Ellenségei táborát első felesége vezette. Hoffärtige Martha" pazarló, féltékeny természetét tudós férje nehezen viselte. Húsz évi házasság után Köleséri törvényes elválasztását kérte a nagyszebeni egyházi hatóságtól, amit június 19-én ki is mondtak [9]. Egy év múlva feleségül vette Lázár György királybíró özvegyét, majd annak halála után harmadjára nősült. Ezalatt volt felesége szívós aknamunkába kezdett a válás érvénytelenítéséért. Először is rágalomhadjáratot indított, azután áttért katolikus hitre. (Ez a tény magában véve is elég ahhoz, hogy Kölesérit bigámistának bélyegezzék a fellebbezés újratárgyalásakor!) Bécsben megvesztegette Kászoni János kancellárt [9]. írásban lemondott Köleséri vessződi birtokáról, ha a főbenjáró bűnt kimondják. Már régen nem válásról volt szó, hanem Köleséri elveszejtéséről. Az asszony kegyetlen fegyvernek bizonyult a politikai ellenfelek, haragosok és irigyek kezében. A főkormányszéki titkár hivatalos intézkedései során nem kerülhette el a gyakran igazságtalan, az egyének kárát okozó döntések keresztülvitelét, ezért az orvos népszerűségét a hivatalnok csökkentette. (Hivatali anyagát nem sikerült megszerezni.) Haragudtak rá a protestánsok is azért, hogy érdekeiket nem elég erélyesen védelmezi, hogy egyházi gondokat okozott és nem adakozik. Amit mások adtak, az is oda van" felelte állítólag [9]. Igaza volt, de fukarságát már nemcsak volt felesége, perlekedő rokonai híresztelték, hanem a református egyház is. Harmadik felesége hozományát nem fogadta el, cselédeit, jobbágyait jól tartotta, Nádudvari Corvinájáért 100 tallért fizetett stb. Mindez ellentétes mind Teleki Sámuel, mind Bod Péter és Hermányi Dienes állításaival [5]. Az igaz, hogy a puritán Debrecenből nem hozta magával a tékozlás szellemét. Ellenségei voltak a jezsuita atyák reformált hite, magas állása miatt. Köleséri védelemért fordult régi patrónusához, Savoyai Jenő herceghez. Ajándékba vitte könyvtára két féltett kincsét, egy értékes kínai könyvet és Mátyás Corvináját [5, 14]. A beteg herceget meggyógyította, aki fáradozását consiliariusi kinevezéssel honorálta [9]. Csak védelmet kért kinevezést kapott. A szászok hevesen tiltakoztak a kiváltságaikat sértő előléptetés ellen és Köleséri elveszítette támogatásukat. Végnapjaihoz közeledett. Halálát Pataki megváltásnak nevezte, én közvetett gyilkosságnak [9, 11] Még sírkövére is helytelenül vésték életkorát (LXXII évet, LXIX helyett) [13]. A tények mellett minden más csak bizonyíthatatlan mendemonda. Politikai ambíciói nem nagyravágyásból fakadtak. Cselekvő részese kívánt lenni Erdély újkori történelmének. A császári Erdély guberniumába már a köznemes is hivatalt vállalhatott, nem volt elérhetetlen a bárói cím kiérdemlése sem. Hivatali állásai lehetővé tették, hogy közvetlen információkat gyűjtsön készülő művei számára, pl.: egészségügy, bányászat, régi és új Erdély. A kort meghatározó szatmári béke nemcsak az ország sorsára gyakorolt jelentős hatást, hanem Köleséri egyéni életére, szemléletére is. Államjogi érdek-

3 lődésén kívül sógora 2 történelemalak tó szerepe adta a példát, a kezdeti indíttatást [11] ben a szatmári békét megelőző tárgyalások Pálffy és Károlyi között a Savoyai Jenőtől végül is kicsikart engedély birtokában, Komáromi Csipkés György debereceni házában folytak, a főbíró közvetítése és aktív részvétele mellett [3, 15]. A császárhű, de református Köleséri, a református, kuruc érzelmű Komáromi és a katolikus kurucgenerális Károlyi Sándor gróf és családja között baráti jó viszony fejlődött. Komáromi főbíró gyakran tette a debreceniek hódolatát" Károlyiné Barkóczy Krisztina asztalára bor és ajándékok formájában, Károlyi Sándor pedig könyveket küldött Kölesérinek, többek között a szatmári pacifikáció történetét [12]. Köleséri tisztelte a gróf béketeremtő politikáját, ezen keresztül Károlyi személyét, akinek saját művei kíséretében könyvritkaságokat ajándékozott [12]. Barkóczy Krisztina szívpanaszait két ízben is orvosolta. Betege levelei a megbecsülhetetlen ember" tudományát és emberségét dicsérik [12]. Köleséri kulúraközvetítő szerepet is játszott: a korai német felvilágosodás szellemi és anyagi termékeit továbbította kelet felé. Mint a havasalföldi fejedelmekhez meghívott orvos, tájékoztatta őket a külföld tudományos újdonságairól, gondoskodott az udvarhoz tartozó írók műveinek elhelyezéséről és nemzetközi nyilvánosságáról. Érdekükben kiadókkal tárgyalt, és részükre könyveket szerzett be. C. Brincoveanu fejedelemnek patikaládát szereltetett fel, N. Mavrocordat fejedelemnek Pozsonyból numizmatikai gyűjteményt közvetített, kiegészítve azt saját gyűjteményéből. Cserébe kultúrtörténeti és az egészségügyre vonatkozó adatokat kért és kapott. Havasalföldi forrásból értesült a bozai meteorhullásról, a törököknél szokásos himlőoltás módjáról [4]. Az anyagiasnak mondott Kölesérivel szembe állíthatjuk az önzetlen Kölesérit. Ilyen jellegű szolgálatokat nem lehet pénzért tenni, arannyal megfizetni. Életmüve értékét tudományos-irodalmi levelezéssel növelte. Több kötethez elegendő leveleibe sok energiát fektetett. Takáts Sándor és főleg Jakó Zsigmond érdeme, hogy felhívták a figyelmet ezeknek a kultúrtörténeti dokumentumoknak páratlan jelentőségére és Köleséri kulcsfontosságú" szerepére az európai tudományos életen belül. Csak jelzésként említem levelezését Leibnitz-cel, Michael Gottlieb Hansch-sal, a Konstantinápolyban orvoskodó Scarlat Carageaval, a szentpétervári orvos Mihail Sendov-val, aki Olténia egyik 2 Köleséri Sámuel családja (Nagybákay Antal nyomán [8]) kereseéri Köleséry Sámuel debreceni prédikátor oo borosjenei Dómján Anna Sára Sámuel Mária Zsuzsanna oo Komáromi Csipkés orvos, Hodossy Sámuel Bernáth István György az erdélyi ref. debreceni főbíró gubernium prédikátor secretariusa 1. Meder Asnatha 2. gr. Bethlen Judit 3. Toroczkai Beta Nagyapja Köleséry néven szerepel a szatmári ref. kollégium anyakönyvében 1610-ben; még édesapja is y-nal írta nevét.

4 első leírását Kölesérinek címezte irodalmi levél formájában, Historico-physico topograpbica Valachiae Austriacae subterraneae descriptio" címen, 1724-ben. Nem nehéz felismerni rajta Köleséri Auraria Romano-Dacica"-jának hatását írja Jakó fentebb idézett munkájában. Orvosi tevékenysége soha nem volt vitatott, mindig a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. V. Bologa román orvostörténész Pápai-Páriz Ferenc mellett Köleséri Sámuelt tartotta a század Erdélye legkiemelkedőbb orvosegyéniségének [2]. Köleséri Sámuel meghalt: december 24-én, Nagyszeben városi tömlöcében, ahova első felesége juttatta. Halálának oka: hirtelen felindulásból eredő apoplexia cerebri. IRODALOM 1. A magyar orvosi iskola mesterei. Szerk. : Réti Endre. Bp Bologa, Valeriu: Adalékok a Román N. K. orvostudományának történetéhez. Bukarest, Hóman Bálint Szegfű Gyula: Magyar történet. Bp IV Jakó Zsigmond: A XVIII. század eleji román művelődési élet és a korai német felvilágosodás kapcsolatai Köleséri Sámuel levelezésének tükrében. Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények XIII. évf Jakó Zsigmond: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, Jakó Zsigmond: Köleséri Sámuel tudományos-irodalmi levelezése. (Kézirat) 7. Magyary Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. 1931, III Nagybákay Antal: Egy barokk-kori debreceni főbíró élete Szerem/ey Sámuel. Debrecen, 1942, 52. (A debreceni Tisza István Tud. Társaság kiadványa. VIII, 6.) 9. Pataki Jenő: Köleséri uram házasságai. Pásztortűz, 1925, XI Szádeczky Lajos: Gróf Bethlen Kata élete és végrendeletei. Bp Szentgyörgy völgyi Gábor: Kereseéri Köleséry Sámuel kapcsolata Debrecennel. Múzeumi Kurír. Debrecen, IV Takáts Sándor: Szálai Barkóczy Krisztina. Bp. 1910, 33, 68, Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 1. Bp. 1960, , Weszprémi István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza Bp. 1968, Zoltai Lajos: A Komáromy-ház története. Debreceni Képes Kalendárium, 1914, 125. Zusammenfassung Die Ereignisse seines privaten Lebens des Arztes, Politikers, Schriftstellers Sámuel Köleséri ( ) interessierte die öffentliche Meinung seiner Zeit mehr als seine Werke. Er wurde der Wankelmütigkeit, Bigamie, Geldsucht angeklagt. Die Studie versucht durch bisher bekannte und neue Daten und Einzelheiten diese Anklage zu dämpfen. Neben der Ausübung seiner ärztlichen Praxis bekleidete er ein hohes Amt im Siebenbürger Gubernium. Nach dem Friedensschluss von Szatmár der dem Rákóczi-Freiheitskampf ein Ende setzte 1711 betätigte er sich auf dem Gebiet der Kulturpolitik, welche die Konfessionen, Nationen und Nationalitäten versöhnen wollte: er war der Wegbereiter der frühen deutschen Aufklärungsideen und Zielsetzungen in Ost-Europa, die er auch in seinem literarischen Werk vertrat. Für ihn war die Macht kein Ziel, sondern ein Mittel seiner Ziele. Seine politischen Ansichten über Privatfreiheit, Glaubensfreiheit, ökonomische und soziale Fragen standen nicht im Einklang mit den gewaltsamen Militärverordnungen und Massnahmen des Habsburg-Reiches, die die Teilung der Nationalitäben bestrebten. Köleséri wollte mehr als eine kleinliche Wohltäterei verwirklichen und musste einen grossen Sturz erleiden. Sein Sturz wurde von seiner hasserfüllten

5 ersten Frau vorbereitet, von den formalen Fehlern der Scheidung ausgegangen, und vom erkauften Kanzler zu Siebenbürgen vollzogen. Im Kerker glaubte Köleséri mit einer Naivität eines Gelehrten an seine Unschuld und an die schnelle Hilfe des Herzogs Eugen von Savoyen. Die erfundene Todesnachricht des Herzogs verursachte bei ihm eine Gehirnblutung. Seine wissenschaftliche und literarische Korrespondenz bezeugt sein internationales Anerkennen, sein ärztlicher Ruhm steht heute unvermindert vor uns. G. SZENTGYÖRGYVÖLGYI, Dr. med. dentist Földes, Vöröshadsereg u. 2, Hungary, H-4177