XVIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL TOLNA MEGYE HELYSZÍNEK: DUNAFÖLDVÁR SZEKSZÁRD

Átírás

1 tmamk hírlevél IV. I. ÉÉVFFOLLYAM 6.. SSZZÁM JJÚNI IUSS XVIII. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL TOLNA MEGYE HELYSZÍNEK: DUNAFÖLDVÁR SZEKSZÁRD ALSÓNYÉK BOGYISZLÓ BÖLCSKE GYÖRKÖNY MADOCSA SIÓAGÁRD valamint Kalocsa és a Kalocsai Sárköz június A képeken: a baszkok, a lengyel gurálok, a karibiak és a pandzsábiak

2

3 BEKÖSZÖNTŐ OPENING BEKÖSZÖNTŐ OPENING BEKÖSZÖNTŐ Kedves Vendégeink! Dear Guests! Tolna megye száz arcát mutatja az ideérkezőnek, ha az őszintén ismerkedni akar vele. Kulturális kincseink gazdagsága és sokfélesége nagy mértékben köszönhető megyénkben az autentikus folklór, a néptánc és népzene, a kézművesség és az alkotó népművészet elevenen továbbélő hagyományainak. Népművészeink, néptáncosaink, népzenészeink és társaik sok sok együttesben, csoportban, közösségben viszik tovább az örökséget. Hazánkban e tekintetben Tolna megye az egyik leggazdagabb megye. Összefogásunk eredményeképpen így országosan párját ritkító eseményre kerülhet sor: a XVIII. Duna Menti Folklórfesztivál városaihoz méltó társakként csatlakoznak a megye népi hagyományairól híres községei is. Kívánjuk, hogy a Fesztivál során váljanak Tolna megyénk igazi barátaivá! Tolna County has the potential to show the visitors hundreds of its faces if they want to become familiar with it. The variety of our cultural treasures due to the living traditions of folk dances, folk music, handicrafts and folk art. Our folk dancers, musicians and artists keep this tradition alive in many dance groups, orchestras and communities. In Hungary, Tolna County can boast with being one of the richest in folk art. As a result of our faithful co operations, the county hosts this outstanding event of international acclaim, and we have found partners in nearby villages, famous for their precious folklore art. We sincerely hope that they will become true friend of Tolna County. Dr. Puskás Imre elnök Tolna Megyei Önkormányzat Dr. Imre Puskás President of Tolna County Council TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 1

4 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR Június 24. csütörtök Dunaföldvár: az érkezés napja A vendégegyüttesek delegációinak ünnepi fogadása a polgármesternél Városháza díszterme ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel LENGYEL EST Táncház Várudvar Június 25. péntek Vendégségben Kalocsán A vendégegyüttesek delegációinak ünnepi fogadása a polgármesternél Városháza díszterme FELVONULÁS MENETTÁNC a Fesztivál Tolna megyei és Bács-Kiskun megyei vendégegyüttesei, valamint helyi hagyományőrző együttesei Szent István király út NEMZETKÖZI SZABADTÉRI TÁNCMŰSOR a Fesztivál Tolna megyei és Bács-Kiskun megyei vendégegyüttesei (Tolna megye részéről: Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India) Érsekkert, szabadtéri színpad Thursday, 24 June Dunaföldvár: Day of arrival 5.00 PM Reception of Mayor for delegations of the guest groups Town Hall, Ceremonial Hall 7.00 PM OPENING CEREMONY 8.00 PM Festival Club Social gathering POLISH EVENING Dance House Party: featuring dances Castle Courtyard Friday, 25 June As guests in town Kalocsa 4.00 PM Reception of Mayor for delegations of the guest groups Town Hall, Ceremonial Hall 5.00 PM PROCESSION PARADE foreign guest groups participating in the Tolna and the Bács-Kiskun County Festivals, as well as local Hungarian groups Szent István Király Street 8.00 PM INTERNATIONAL DANCE SHAW foreign guest groups participating in the Tolna and the Bács-Kiskun County Festivals (Ont he part of Tolna County: Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India) Open-air Stage, Archiepiscopal Park 2 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

5 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR Június 26. szombat Sióagárd: a gasztronómia napja Országos Halfőző Verseny Folklór sokadalom Nemzetközi szabadtéri táncműsor Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India Leányvár Pincefalu, présházak és szabadtéri színpad Alsónyék: a népzene és népdal napja Falunap Folklór sokadalom Nemzetközi népzenei műsor Pandzsáb India és Tolna megyei együttesek a Sík közepe Dunaföldvár: a történelmi vár napja Felvonulás Menettánc Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország és Tolna megyei együttesek Fő utca és Belváros Nemzetközi Szabadtéri Táncműsor Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India és Tolna megyei együttesek Vár szabadtéri színpad Friday, 26 June Sióagárd: Day of gastronomy AM Fishcooking Competition Folklore Bustle International Folklore Dance Show Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India Winery Village, Presse Houses and Open-air Stage Alsónyék: Folk music and folk song day 3.00 PM Holiday of village Folklore Bustle International Folk Music Show Punjab India and local Hungarian groups Open-air Stage Dunaföldvár: Day of historic castle 5.00 PM Procession and Parade Euskadi Spain, Carpathians Poland and local Hungarian groups High Street 7.00 PM International Folklore Dance Show Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India and local Hungarian groups Open-air Stage Historic Castle TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 3

6 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR Június 27. vasárnap Vendégségben Szekszárdon a Szent László-napi ünnepségen Középkori játékok Vásár Kézműves foglalkozások Zenés és színpadi műsorok ÜNNEPI ORSZÁGLÁS ÉS HÓDOLAT- FOGADÁS (FELVONULÁS) a Fesztivál Tolna megyei vendégegyüttesei (Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország), valamint hazai történelmi csoportok és hagyományőrző együttesek Garay tér Béla király tér NEMZETKÖZI SZABADTÉRI TÁNCMŰSOR a Fesztivál Tolna megyei vendégegyüttesei: Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India Béla király tér, szabadtéri színpad Dunaföldvár: Váreste Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel BASZK EST Táncház Várudvar Sunday, 27 June As guests in town Szekszárd: St. Ladislaus Day Plays of the Middle Ages Folk art creations exhibit and demonstrations Music and stage programme 4.00 PM CEREMONIAL REIGNING AND HOMAGE (PROCESSION PARADE) foreign guest groups participating in the Tolna County Festivals (Euskadi Spain, Carpathians Poland), as well as local Hungarian historical and revival groups Garay Square Béla Király Square 7.30 PM INTERNATIONAL DANCE SHAW foreign guest groups participating in the Tolna County Festivals: Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India Béla Király Square Open-air Stage Dunaföldvár: Evening in the Castle 9.30 PM Festival Club Social gathering BASQUE EVENING Dance House Party: featuring dances Castle Courtyard 4 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

7 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR Június 28. hétfő Bogyiszló: a gyermektánc napja DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS GYERMEKTÁNC TALÁLKOZÓ Gyermek tánccsoportok bemutatója Közben: Nemzetközi Táncbemutató (Martinique, Baszkföld Spanyolország, Pandzsáb India) Népi játékok vetélkedő a gyermek tánccsoportok részére Gyermek tánccsoportok bemutatója Közben: Nemzetközi Táncbemutató (Kárpátok Lengyelország) Táncház gyermekeknek Bölcske: az erős emberek napja Római kori Kőtár megtekintése Séta a Pincefaluban Galambröptetés Virtusvetélkedő férfiaknak, nőknek, gyermekeknek Tekerőlant-bemutató Fafaragó bemutató Nemzetközi Táncbemutató (Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India) Pincefalu Györköny: a borospincék napja Séta a Pincefaluban borkostolóval Nemzetközi Táncbemutató (Martinique karibi táncok) Baráti találkozó a vendégegyüttessel MARTINIQUE-I EST Táncház Pincefalu Monday, 28 June Bogyiszló: Child s Dance Day SOUTH TRANSDANUBIAN REGIONAL CHILD S DANCE MEETING AM Child s Dance Opening Meanwhile: International Dance Shaw (Martinique, Euskadi Spain, Punjab India) 1.30 PM Folk play s competition for the child-groups 3.30 PM Child s Dance Opening Meanwhile: International Dance Shaw (Carpathians Poland) 5.00 PM Dance House Party for children Bölcske: Day of courage strenght 3.00 PM Seeing the Roman Stone-collections Guided tour in the Winery Village Pigeon-flying 5.00 PM Courage strenght for men, women and children 6.30 PM Hurdy-gurdy s opening Folk art demonstrations 8.00 PM International Dance Shaw (Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India) Winary Village Györköny: Day of wine-cellars 4.00 PM Guided tour in the Winery Village 6.00 PM International Dance Shaw (Martinique Caribbean dances) 8.30 PM Festival Club Social gathering CARIBBEAN EVENING Dance House Party: featuring dances Winary Village TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 5

8 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLNAPTÁR Június 29. kedd Madocsa: fesztiválzáró nap Megemlékezés a Temetőben Földesi János folklórkutató sírjánál Nemzetközi koszorúzás Beszédet mond: Dr. Pálos Miklós alelnök Tolna Megyei Önkormányzat Felvonulás Menettánc a Nyitott Porták útján Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India és Tolna megyei együttesek a Sportcsarnoktól a Művelődési Házig Kézművesek és Madocsai Csemegék utcája (Tolna megyei kézművesek és helyi termékek bemutatója) Faluház Földesi János Nemzetközi Hagyományőrző Néptánc Találkozó Baszkföld Spanyolország, Kárpátok Lengyelország, Pandzsáb India és Tolna megyei együttesek FESZTIVÁLZÁRÓ Faluház, szabadtéri színpad Baráti találkozó a vendégegyüttesekkel Táncház éjfélig Faluház tere Tuesday, 29 June Madocsa: Day of closing 3.00 PM Memorial tribute to folklorist János Földesi in the Cemetery International Wreath-laying Ceremony Speech Maker: Dr. Miklós Pálos Vice-President of Tolna County Council 4.00 PM Parade and Procession along Open to the World Avenue Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India and groups of Tolna County Route from Sports Center To the Culture Centre Folk arts and crafts fair and the delicacies of Madocsa (Introducing handcrafts of Tolna County and local goods) Community Centre 6.00 PM Folk Dance Performance Tribute in Honour of János Földesi Euskadi Spain, Carpathians Poland, Punjab India and groups of Tolna County CLOSING CEREMONY Community Centre, Open-air Stage 9.00 PM Festival Club Social gathering Dance House Party to Midnight Community Centre Square 6 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

9 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Szekszárd, a fesztiválok városa június 27. vasárnap Szekszárdi Pünkösdi Fesztivál Német nemzetiségi tánccsoportok közreműködésével egész napos folklór- és gyermekprogramok zajlanak sörkerttel, kirakodóvásárral, tájjellegű sváb gasztronómiai kínálattal, minden este bállal és sztár fellépőkkel. Német Nyelven Játszó Kisebbségi Színházak Fesztiválja Nemzetközi színházi találkozó a Deutsche Bühne Ungarn szervezésében. Nemzetközi Kékfrankos "Fesztivál" A Kékfrankos hazájában megrendezésre kerülő nemzetközi borversenyen a kékfrankos borok versenye zajlik konferencia kíséretében. Az eredményhirdetés és a díjkiosztás után a vendégek is megkóstolhatják a versenybe benevezett borokat. Streetball Fesztivál Országos szabadidős utcai rendezvény, különböző korosztályban csapatok versenyeznek egymással. Helyszíni nevezéssel egyéni dobóversenyre is lehet jelentkezni. Borok és Húrok Fesztivál A Wosinsky Mór Megyei Múzeum előtt megrendezésre kerülő nem mindennapi koncert, mely sajátos társítása az akusztikus és gasztronómiai élményeknek. A hallgatók élvezhetik a mediterrán zenével foglalkozó zenészek, gitárosok vérpezsdítő muzsikáit és a Szekszárdi Történelmi Borvidék kivételes borait. Szekszárdi Szent László Napok A város védőszentjét ünneplő fesztivál koronarendezvénye a középkor hangulatát idéző vigadalom vásári komédiákkal, középkori felvonulással és vásárral, lovagrendi bemutatókkal, gasztronómiai és boros programokkal. Felvezető rendezvények többek között a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe, Múzeumok Éjszakája, Irodalmi Zsongás, Szent László Konferencia és Kiállítás. Duna Menti Folklórfesztivál A nemzetközi találkozóra olyan tánccsoportok kapnak meghívást, melyek szintén hitelesen őrzik és tolmácsolják népük tradicionális tánckultúráját és komplex folklórhagyományait. A fesztivál helyszínei a leggazdagabb népi hagyományokkal rendelkező Tolna megyei falvak, kisvárosok élükön Szekszárddal, a megyeszékhellyel. Szekszárdi Szüreti Napok A szőlészeti hagyományok bemutatása és a szüreti felvonulás mellett folklórműsorok, borudvari vigasságok, versenyek, kiállítások, koncertek, irodalmi műsorok, kézműves kirakodó vásár is várják a látogatókat a történelmi borvidék szívében. Márton-napi Borünnep A Szekszárdi pincék és borházak is gazdag gasztronómiai programajánlatokkal várják az érdeklődőket. A Katolikus Templomban történik az ünnepélyes termény- és boráldás, majd este az újbor jegyében Borbál kerül megrendezésre. Szekszárdi Karácsonyváró Az advent időszakában folyamatosan karácsonyi kirakodóvásár a Garay téren, este zenei és irodalmi műsorok az advent jegyében. Városi Örömünnep Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése a toborzó helyszíneken zajló művészi produkciókkal, fáklyás felvonulással, majd a történelmi belváros központjában forralt boros koccintással, zenés műsorral, tűzijátékkal. TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 7

10 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Dunaföldvár, a Puszta kapuja június 26. szombat Dunaföldvár Budapesttől 90 km-re délre, a Duna jobb partján fekszik, szinte az ország közepén. A 6-os, a 61-es és 52-es számú főutak találkozása, a Dunán átívelő híd az ország egyik fontos csomópontjává avatta a kisvárost. A Dunaújváros, Paks, Kecskemét vonzáskörzetében fekvő település lakói ma is főként a mezőgazdaságból, illetve a kereskedelemből élnek. A honfoglalás kori "falucska" szerencsés fekvése és a nagy vonzáskörzete révén indult fejlődésnek. A XII. században itt hozott létre Bencés apátságot II. (Vak) Béla, s ez nagymértékben fejlesztette az iparban, de főképp a mezőgazdaságban tevékenykedők szakmai kultúráját. Fénykorát a XIV.-XV. században élte a település, hiszen itt vezettek át a nemzetközileg is jelentős kereskedelmi főútvonalak, s a révátkelőhely szerepe is meghatározó volt a város fejlődésében. A történelem során több esetben volt virágzó mezőváros, s a település igen sok törökkori emléket is őriz. A város hídja 1928 és 1930 között épült. Létesítése jelentős fejlődést hozott, mivel a Dunántúlt köti össze az Alfölddel. Ezért szokták Dunaföldvárt a "Puszta kapujának" nevezni. A város felszín alatti vizekben is gazdag. Egy 1966-os mélyfúrás során jó minőségű, ásványi sókban és szénsavakban gazdag C-os víz került felszínre, mely a helyi fürdőt is táplálja. A város kulturális életének központja a színházi előadások, hangversenyek otthonául szolgáló művelődési ház, a könyvtár, a Vár Múzeum, valamint a Fafaragó Galéria. Az utóbbi kettő nemcsak állandó, hanem időszaki képzőművészeti, régészeti, irodalmi, népművészeti kiállítások színhelye is. Az idegenforgalmi nevezetességek közül a város késő barokk műemlékeit érdemes kiemelni: a gyógyszertár Béke téri épületét, a Barátok templomát, a volt Ferences kolostort és a gimnázium épületét. Sajátos színfoltot jelent Dunaföldvár egyik legszebb helyén, a Duna-parti lösz dombon épült várerődítmény. Az épületegyüttesben található az úgynevezett Török (Csonka)- torony, melyet a XV. században gótikus stílusban építettek, a Fafaragó Galéria, a Vár Étterem és az udvar főbejáratánál újonnan felállított csodálatos kézi faragású nagy kapu. Kellemes kikapcsolódást, valamint több, helyi specialitást kínál a Kis-Duna melletti Horgásztanya is. A település 1989-től ismételten városi rangot vívott ki alközponti szerepével. 8 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

11 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Alsónyék, a Sárköz igazi arca június 26. szombat Alsónyék talán a legkarakteresebb sárközi falu, itt maradt fenn legnagyobb mértékben az egykori népi építészet jellegzetességeit őrző és bemutató épületállomány, oly mértékben, hogy egész utcák, sőt szinte egy, a modern átépítésektől mentes érintetlen településrész található. Összesen 91 objektum áll védettség alatt, melyből egy (a református templom) műemléki védettséget élvez. Alsónyéken a zártsorúan beépített utcaképek fémjelzik a jellegzetes sárközi településtípust, mely a régi Falura, a község központjára jellemző, a falu többi részén, a Síkon pedig az oldalhatáron álló beépítési mód jellemző. Apró telkek jöttek létre, melyeket a telek hátsó oldalán befordított beépítéssel igyekeztek minél jobban kihasználni, ezek az ún. L alaprajzú házak. A házak tehát körülölelték a telket egy szűk udvart hagyva. A meggazdagodásnak köszönhető díszes népi építészet az eredeti lakóhely funkcióját nem bővítette: a házak ugyan óriási méretűek, de a divatos bútorokkal, a viseletekkel és lakástextíliákkal zsúfolt szekrényekkel berendezett szobák inkább díszszobának nevezhetőek, egyetlen funkciójuk ugyanis a hivalkodás, a gazdagság bemutatása. Az is előfordult, hogy az óriási méretű háznak csak egyetlen szobáját használta a család vagy egyáltalán nem használták; kihúzódtak a kisházba (nyári konyhába). A zártsorúan beépült házak egyik jellegzetessége a hatalmas méretű zárt kapualj. Ilyen a terménytárolásra használt padlásterek falain található kis szellőző ablaksor, amely tökéletes példája a sárközi építkezés kreativitásának: a kis telken is helyet kell adni a terményeknek, ez esetben a padláson. A már használatos népi motívumokat (napsugaras dísz, karika, szív) keverték reneszánsz és barokk motívumokkal (meandervonal, rozetta). A német mesterek a gótikából elcsent csúcsíves megoldást, a reneszánsz, a barokk kacskaringóit vegyítették a népi motívumokkal. A gótikus csúcsívet az ablakok fölé helyezték. Általánosan elterjedt az a megoldás, hogy a homlokzaton, díszítés gyanánt feltüntetik az építés évét, vagy a férj és feleség monogramját. Az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes az 1940-es évek elején, a Gyöngyös Bokréta Mozgalom időszakában alakult, napjainkban már hatvan főt számlál a tagjai között. A felnőtt és utánpótlás csoport mellé nemrégiben újabb korosztály csatlakozott: az Aprók csoportja, melyet óvodás és kisiskolás gyerekek alkotnak, így már három korcsoportban táncolnak. Fellépéseiken külön koreográfiákkal, illetve közös táncokkal is megörvendeztetik a közönséget. Európa szerte bemutatták a jellegzetes sárközi táncokat. Repertoárjukban többek között szerepel az Aprók tánca, Lucázás, Nyéki táncok, Sárközi karikázó, Háromugrós, Játszó, Szőlőtaposó, Bekapáltuk szölleinket, Szőlőőrzés, Botos-tánc, Nyéki táncok című koreográfiák. Színpadon kizárólag a Sárközi tánchagyományokat eleveníti fel a csoport, ám a próbák alkalmával más: széki, szatmári, székelyföldi forgatós, cigány táncokat is tanulnak, így a táncosok más vidékeken, különböző táncházakban is megállják a helyüket ben szoros baráti kapcsolatot alakított ki a tánccsoport az erdélyi Kézdiszentlélek Perkő Tánccsoportjával. Fellépéseiken ragaszkodnak a nagyanyáiktól, nagyapáiktól örökölt régi éves ruhákhoz, az élő népzenei kísérethez, melyek értékesebbé, látványosabbá, teszik az együttes által előadott koreográfiákat. TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 9

12 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Bogyiszló, a túlról szakadt falu június 28. hétfő A Bogyiszlót a Dunántúltól elválasztó fő folyami meder természetes hajdani áttevődését valószínűleg egy komoly jeges árvíz jégtorlasza okozhatta. A település életében ez nagy változást jelentett, hiszen az addigi széles folyam helyén egy egyre vékonyodó vízfolyás, végül évszázadokkal később egy tó maradt. A község néphagyományokban és népszokásokban gazdag, különösen a néptánc és a népzene terén. A szépen díszített népviselet nagyon jellemző a helységre. A női népviselet élénk színei, valamint a rakott szoknyák együttesen nagyon kihangsúlyozzák a környékre jellemző csípőmozgást és a bukózást. A táncrendet leginkább a lassú csárdás, friss csárdás, az ugrós, a cinege és a mars alkotják tambura és hegedű kísérettel. Nevezetes a bogyiszlói paprika. Az ártéri erdők kiirtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a csípős paprika és a fűszerpaprika is, mely Bogyiszló híressége lett. Az erdőgazdálkodás, a halászat és a vadászat szintén jelentős hagyományokkal rendelkezik. A hagyományőrző együttes 1976-ban alakult, egyesületként pedig 1991 óta működik. Többszörös arany minősítéssel, kiváló együttesi elismeréssel, nívódíjjal, különdíjjal, Muharay Elemér-díjjal, és sok-sok oklevéllel ismerték el az egyesület eddigi munkáját. A tagok között a diákoktól a nyugdíjasig minden korosztály megtalálható. Műsoraikban feldolgozták a falu népszokásait (keresztelő, lakodalom, pásztorkodás, halászat, eszköztánc), viseletükben szeretnék továbbőrizni a bogyiszlói emberek viseletkultúráját. Részt vesznek számos hagyományőrző találkozón, hagyományőrző fesztiválon, valamint helyi és környékbeli rendezvényen. Az Együttes az elmúlt 33 év alatt nemcsak szűkebb hazánkban, hanem külföldön is nagy sikerrel mutatta be Bogyiszló kultúráját: Németország, Franciaország, Szicília, Szardínia, Svédország, Görögország, Belgium, Ausztria láthatta már vendégül őket. Az Egyesületnek tíz fő Fülöp Ferenc-díjas, valamint két fő Népművészet Mestere címmel rendelkező táncosa van. 10 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

13 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Bölcske, az ókori emlékek őre június 28. hétfő A hazai régészeti irodalom sokat emlegetett lelőhelye Bölcske, amely a római kori úthálózat egyik állomása volt, dunai átkelőhellyel. Ezt bizonyítja az első magyarországi víz alatti régészeti feltárás eredményeképpen előkerült oltárkövek sokasága. A víz alatti régészeti feltárásban részt vett Cousteau kapitány, a nemzetközi hírű francia tengerkutató és legénysége is. A 4. századtól a keleti lovasnépek rohamai ellen a védekezés új formáit kellett alkalmazni az átszervezett Pannóniában. Az eddigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára épített erődökre tevődött át. A bölcskei Dunaszakasz medrében egy ilyen jelentős méretű erőd maradványait találták meg. Az erőd falaiba nagy mennyiségű mészkövet, illetve a nagytétényi légiós tábor környékéről származó, a kereszténység elterjedésével pogánnyá átminősülő oltárkövet építettek be. Egy hajó balesete során kerültek elő az első leletek, amelyek elárulták a római kori építményt. A Dunának ezt a szakaszát a lelőhelylyel együtt azóta kikotorták. Évek alatt rajzolódott ki a Dunában a 76 m hosszú, 56 m széles, a négy sarkon kis tornyokkal, a parti oldal közepén egy nagyobb toronnyal, a víz felőli oldalon pedig széles bejárati nyílással rendelkező római erőd alaprajza. A falakba másodlagosan felhasznált feliratos, domborműves oltárköveket is beépítettek. Különösen értékesek azok az oltárkövek, melyek a Gellért-hegyről a kelta eraviscus törzs központi szentélyéből kerültek ide. A legfelső sorban szereplő IOM TEUTANO felirat arra utal, hogy ezeket a romantizált bennszülöttek főistene számára állították. Ezért kapta meg a legfőbb római isten, Jupiter jelzőit is. Az oltárköveket állító császárok, augurok (madárjósok) és más fontos tisztségviselők neve alapján a kőemlék állításának éve, sőt napja is megállapítható: a II-III. századi márványemlékeket mindig június 16- án, a főistenség napján állították. Ezt az anyagot mutatja be a nagyszerű bölcskei kőtár, de sok kő jutott innen a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba illetve az előtte lévő parkba is. TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 11

14 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Györköny, a pincefalu gazdája június 28. hétfő A török uralom alatt elnéptelenedő települést Meszlényi János földesúr vezényletével kezdték újranépesíteni. Meszlényi megígérte a betelepülőknek, hogy 7 évig adómentesen termeszthetnek szőlőt, minden család saját szőlőt telepíthet és házat építhet Györkönyben. Eleinte Ausztriából, Burgenlandból érkeztek telepesek, majd a német Hessen tartományból. A betelepülők magukkal hozták a bortermelési ismereteiket, hiszen borvidékekről érkeztek. Fellendítették az itteni szőlő- és bortermelést. Egyre több présházat építettek a falu keleti részének löszös domboldalán, ahol a boltozat nélküli pincék nem omlottak össze (ma is a pincék háromnegyede boltozatlan). A présházak egységes stílusban épültek, szorosan egymás mellett, hozzátartozó terület nélkül. Ennek is köszönhető, hogy ez a pincefalu csak 11 hektárnyi területre koncentrált. A XIX. század végén volt a legmagasabb a présházak száma, kb. 420 épület állt itt akkoriban. A II. világháborúig főként németajkúak éltek a faluban, s a fő jövedelemforrásuk a szőlőtermesztés és borkészítés volt. A présházak tulajdonosai összejártak, együtt szórakoztak. A présházak közötti kb. 1 hektáros terület lassan a legfrekventáltabb hely lett a faluban. Népünnepélyeket, felvonulásokat rendeztek a mai Május tér területén. A világháború után azonban sok szőlőültetvény és présház vált gazdátlanná. A 80-as években kezdtek el újra komolyabban foglalkozni az elhagyott pincékkel ben a település rendeletben szabályozta az épített értékek védelmét. A rendelet célja a terület egységes arculatának megőrzése, az elhanyagolt épületek helyrehozása, a köztes területek parkosítása, valamint az utak helyreállítása volt. A területrendezés mellett egy szabadidő központ létrehozása is bekerült a tervekbe, a már említett Május téren. A szabadidő központ helyét rendbe tették, füvesítették, parkosították, elkészült az elektromos légvezeték, térvilágítással ben az ivóvízhálózatot is kivezették a térhez, szabadtéri színpadot és egy 600 fős nézőteret hoztak létre, továbbá női, férfi mellékhelyiséget is. A téren fafaragó táborokat, tánctáborokat rendeznek. A fafaragó táborokban létrehozott csúszda, hinta, padok ma is díszítik a teret. Emellett fedett tekepálya szolgálja a kikapcsolódását kicsiknek és nagyoknak. A Pincemúzeumban (döngölt falú, nádfedeles présház) a területre jellemző tárgyak, hagyományos eszközök, viseletek tekinthetők meg. Jelenleg 490 lakóház van Györkönyben és 310 présház található a Pincefaluban. Pincefalvak közé azokat a településeket soroljuk, amelyek présházainak, pincéinek száma százas nagyságrendű, a pincék több sorban, egymáshoz viszonylag közel, egy jól körülhatárolható területen találhatók. Rendezett térszerkezettel bírnak. A település életének, szőlő-borkultúrájának szerves részét alkotó, hagyományosan is pincefaluként elismert települések, településrészek: Bóly, Bölcske, Cserépfalu, Györköny, Hajós, Monor, Paks, Palkonya, Sióagárd, Tibolddaróc. Pincesornak nevezik azokat a településeket, amelyeknél a pincék száma többnyire nem éri el a százat vagy ha magasabb is a számuk, térszerkezetük egyszerű, egy utcás jellegű. A pincék többnyire egységes arculattal bírnak, sorokban állnak, egymáshoz közel. Hagyományosan is pincesorként szerepelnek a köztudatban: Aszófő, Bogács, Budafok, Bükkzsérc, Cák, Etyek, Gyöngyös, Hercegkút, Nagyréde, Nemesnádudvar, Ócsa, Szólád, Szurdokpüspöki, Tök, Tokaj, Villány, Villánykövesd és Zsámbék adott részei. 12 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

15 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Madocsa, Földesi János faluja június 29. kedd A tolnai 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban régebbi keletű itt, egészen a rómaiakig visszavezethető. A szőlőművelés terén sokat köszönhetünk az e vidékre települő német nemzetiségűeknek, akik a XVI. századra már teljesen alábbhagyott szőlőtermesztés megerősítésében fontos szerepet játszottak. A tolnai borvidék települése Madocsa is. Madocsán a szőlők az Örsi-hegyen vannak, ami közigazgatásilag még ma is Bölcskéhez tartozik, de már a XVII. sz.-ban is madocsaiak művelték. Ma itt a szőlők már teljesen a madocsai gazdák tulajdonát képezik, a bölcskeiek saját szőlői a belsőség közelében, attól északra voltak és vannak. Az utóbbi időkben Madocsán jelentősebb a szőlő- és borkultúra a gyümölcstermesztésnél. A hegyen most (a hegyközség jelentése szerint) összesen 136 hektár szőlőterület van a 300 madocsai gazda tulajdonában. A szüreti tánc a munkához fűződő táncalkalmak csoportjába tartozik. Gyakori elnevezései: szüreti bál, szüreti mulatság. A múlt században még szüretelés közben az egyes munkanapokon főleg az esti alkalmi táncolás az általános. A munka bevégzése után némely vidéken ünnepélyes felvonulásokat és táncos mulatságokat is rendeztek. Olyan helyeken is elterjedt, ahol szőlőműveléssel nem is foglalkoztak. Egységes sablonos formái alakultak ki. A szüreti felvonulás után délután kezdődik el a bál a feldíszített teremben és másnap reggelig tart. Dömötör Tekla röviden így ír: "A szőlőszedést befejező szüreti mulatságot hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották. Ehhez általában látványos, többnyire lovas felvonulás tartozott, melynek résztvevői lehetőleg népviseletet öltöttek fel. A táncmulatság helyét az épületet, sátrat, lugast szőlőfürtökkel díszítették fel, és aki lopott a szőlőből annak büntetést kellett fizetnie." Az első szüreti bált Madocsán szeptemberében szervezte meg Földesi János. A '30-as évek végén, '40-es évek elején a faluban négy kocsma volt, s mind a négyben egyenként tartottak szüreti bált. Később, a II. világháború végén is megtartották a szüreti bálokat, csak akkor már nem volt ezeknek olyan hangulata, mert a férfiak katonák voltak, nem lehettek itthon. A rendezvények időpontja nem volt konkrét dátumhoz kötve (mint például a Búcsú), de mindig az aratás után, augusztus végén, szeptember elején tartották után a Művelődési Ház intézménye szervezte a szüreti bált minden évben. A szervezés a '60-as, '70-es években volt a legegyszerűbb ben különleges alkalom volt. Együtt öltöztek be kicsik, fiatalok és idősek. A kicsik alatt a gyerekeket, az idősek alatt a középkorosztályt kell érteni. Ezután változott meg a helyzet. Ettől kezdve minden évben két szüreti bált is tartottak: külön a fiataloknak és az "időseknek". Kivétel volt ez alól az 1998-as évi felvonulás, ahol a fiatalok és az idősek újra együtt voltak. Amíg élt, Földesi János bácsi lelke volt a madocsai hagyományőrzésnek. Nagy lelkesedéssel gyűjtötte össze a szellemi örökséget, és tudása továbbadásával éltette a hagyományőrző csoportokat. Tolna megye hagyományőrző néptánc-találkozóit ezért is nevezték el róla, és ezért is rendezik azokat immár hagyományosan Madocsán. A találkozók mindig a temetőben az ő sírjánál tartott rövid megemlékezéssel és koszorúzással kezdődnek. A helyieket nemcsak hagyományőrző néptanítóként-népművelőként lepte meg sok-sok örömmel, rendszeresen írt verseket is, amelyeket faluja nem felejt. TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 13

16 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLHELYSZÍNEK Sióagárd, a folyók közötti folklórsziget június 26. szombat Nemegyszer előfordul, hogy az agárdi viseletet összetévesztik a sárközi falvak ugyancsak színes, a nagyközönség által jobban ismert díszes ruházatával, pedig a település néprajzilag sosem tartozott a Sárközhöz. A legkorábbi, tárgyi emlékeket is hátrahagyó korszak az 1880-as évekre nyúlik vissza, a ruházkodás fő alapanyaga ekkor a maguk szőtte kendervászon és kékfestő, ezenkívül használtak fekete klottot, atlaszselymet és fekete posztót is. A ruhák díszítéséről ekkor még nem nagyon beszélhetünk; kevés fehér színű hímzés jelenik meg csupán az öltözeten. A legjellegzetesebb ruhadarabok: a kendervászonból készült apró redőkbe szedett korcos péntő, mellé varrott ujjú béümög és a ruhánál kéthárom centiméterrel mindig hosszabb kötény, ami a hétköznapokra és ünnepekre egyaránt kékfestőből készült. Az ünnepre használt péntőket nagy gonddal készítették. A szoknyát vizes ruhán redőkbe szedték, majd a kemence tetején szárították, ezáltal a röggye belevasalódott az anyagba. Az 1890-es években új divat született. Turcsik Kata néni ekkor készítette el az első szűküngöt körül egyre színesebbé vált öltözékük, s ez a tendencia a következő évtizedekben tovább erősödött. A századforduló után a színek a férfiak ruháján is megjelentek. A XX. század elején a vászongatyákat lassan kiszorította a fekete és sötétkék pantalló vagy nadrág, amihez rendszerint bőrpapucsot vagy cipőt, a módosabbak csizmát viseltek. A mellény és a szűr helyett a századforduló táján úgynevezett ümög battyát és rövid kordbársony kabátot hordtak a férfiak. A női viselet a századforduló után számos változáson esett át. Új anyagok jelentek meg, egyre inkább teret hódítottak a sötét tónusú virágos selymek és a kasmír, a színvilág azonban ekkor még eléggé visszafogott. A XX. század elején jött divatba ünnepnapokra az úgynevezett rödös péntő, ami úgy készült, hogy a szoknyát sűrű, kerek, egyenletes redőkbe szedték, anélkül azonban, hogy az anyagot megtörték, levasalták volna. Az új szabású péntők alá két-három alsószoknyát, rokollát is felvettek. Ünnepnap délelőtt aranycsipkével és színes szalaggal, úgynevezett islóggal díszített, varrott virágú selyemkötényt kerítettek a szoknya elé, amit délutánra kenyett kötényre cseréltek le ban jött divatba az úgynevezett zágrábi ümög. A messze járó paprikázók hozták magukkal az újfajta slingelt anyagot, a tüskerúzsás slingütt -et. Az ing fölé a lányok, fiatal asszonyok a nyakba való keszkenyő helyett most fodros díszt, úgynevezett nyaksit kötöttek. A XX. század elején átalakul a fejviselet is. Korábban a menyecskék a hátul csomóba tekert hajat szalagos konttyal fedték be. Az esküvő után egy évvel levették a szalagokat, és piros alapú rózsás kendővel kötötték be a fejüket. A századforduló után vált népszerűvé a szomszéd községből, Harcról átvett új kendőviselet. A dísztelen hajkontyot fedő ruhára, a pintlire papírral keményített, sisakszerű, hátrakötött kendőt tettek. Lábukra színes mintásra kötött harisnyát, a XX. század első évtizedétől kezdve bütykös kapcát, nyáron selyem- ill. bőrpapucsot, legtöbbször azonban fekete kötött és hímzett mamuszt vagy tutyit húztak, télen házkörülre facipőt, ún. klumpát viseltek. 14 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS

17 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLVENDÉGEK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLVENDÉGEK Gurálok Lengyelország Rajcza Zbójnicok Baszkok Spanyolország Donostia Gero Axular Szikhek India Pandzsáb Bhangra Karibiak Martinique Basse Pointe Pom Kanel TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS 15

18 TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLRENDEZŐK TOLNA MEGYEI FESZTIVÁLRENDEZŐK Fesztivál-igazgatóság Festival central office: Tolna Megyei Általános Művelődési Központ H-7100 Szekszárd, Szent István tér Telefon/fax: (36) Web: Fesztiváligazgató Festival director: Dr. Say István Fesztiválszervezők Festival organizers: Bajsz-Kiss Magdolna Czink Judit Földesi Gyula Kártyás József Komjáthi-Horváth Ágnes Mireider Beáta Sóhajda Mónika Polgármesterek Mayors: Alsónyék Dózsa Pál Tibor Bogyiszló Tóth István Bölcske Kiss József Györköny Braun Zoltán Madocsa Gelencsér-Tolnai Klára Sióagárd Háry János Társigazgatók Partner directors: DUNAFÖLDVÁR Pataki Dezső KALOCSA dr. Magó-Tóth Gyöngyi SZEKSZÁRD Matók-Kapási Julianna TMÁMK HÍRLEVÉL Kiadja: a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthi Tamásné Horváth Ágnes). Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Say István igazgató. Nyomdai munkák: SZLTISZK Nyomda, 7090 Tamási, Deák u TÁMOGATÓK: Tolna Megyei Önkormányzat Nemzeti Kulturális Alap 16 TMÁMK HÍRLEVÉL JÚNIUS