Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Átírás

1 ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTN ER OF F I B L SWIT ZER L AN D ÖMKi szántóföldi on-farm kutatások ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

2 Szántóföldi kutatások az ökológiai gazdálkodásban () Földi Mihály Borbélyné Dr. Hunyadi Éva Dr. Drexler Dóra Bevezetés A kalászos gabonák szántóföldi fajtatesztelése -ban kezdődött. Az ÖMKi kutatásai jellemzően on-farm típusúak, azaz üzemi kísérleteken alapulnak, ezért a kutatási témák kialakításának, a kísérletek megválasztásának egyik fontos szempontja az egyszerű kivitelezhetőség. A tervezés során arra törekedtünk, hogy a kutatási témák széles körű érdeklődésre tartsanak számot, így a termelők önkéntesen vesznek részt a kutatásban. Ennek kapcsán fontos megjegyezni az együttműködés hálózatépítő szerepét is: a közös munkában való részvétel bárki számára nyitott lehetőség, mely további együttműködést és párbeszédet indít el az ágazatban, így példát is mutat azoknak, akik a jövő ökológiai gazdálkodói lesznek. Közös kutatásaink eredményei, az azokhoz kapcsolódó rendezvényeink mindenki számára nyitottak, a megosztott tapasztalatok az ökológiai és a konvencionális gazdálkodók számára is hiánypótló információkkal szolgálnak. A hazai ökológiai gazdálkodás jelentősebb belső piac híján külpiacokra termel, elsősorban gabonaféléket. Az ökológiai termesztésen belül - területi arányát tekintve - a szántóföldi termesztés a legnagyobb volumenű, itt is elsősorban az olyan extenzív (kisebb élőmunka igényű) kultúrák termesztése a jellemző, melyek exportra értékesíthetők. Az exportpiac a nyersanyagot, azaz az alacsony feldolgozottsági fokú terméket igényli, a belföldi kereslet pedig mind a nyersanyag, mind a feldolgozott termék vonatkozásában mérsékelt. A gabonafélék tekintetében különösen a tönkölybúza és az őszi búza iránt folyamatos az érdeklődés. Keresettek a kisebb ipari növény kultúrák is: a napraforgó, a szója és még sok egyéb növény nyereségesen termeszthető, vagy termeszthető lenne megfelelő szakmai-technikai felkészültség és a szállítási mennyiségi minimumok figyelembevételével.. A kalászos fajtatesztek Az ÖMKi a kutatásaiban döntő szerepet szán a biológiai alapokkal kapcsolatos kísérleteknek. A termelés sikerességének a növelésében a biológiai alapok döntő szerepet játszhatnak, melyben van választási lehetőségünk. Hiszen a talaj és az éghajlati tényezők adottak, a növényvédelem, tápanyag-gazdálkodás terén pedig korlátozottak a lehetőségeink, és jellemzően nagy befektetéssel vagy hosszabb idő alatt tudunk eredményeket elérni. Az eltérő adottságok okán, minden gazdaságban más problémákat kell megoldani, így gazdaságonként eltérő lehet a megoldás is. Fajtatesztjeinkre vonatkoztatva, jellemzően más és más fajta termesztése tűnik sikeresebbnek a különböző termőhelyeken. Vannak olyan fajták, melyek alkalmazkodóbbak, és olyanok, melyek egyértelműen nem ökológiai termesztésbe valók. Manapság rengeteg fajta áll rendelkezésre, de ha ökológiai, vagy egyszerűen csak csávázatlan vetőmagot keresünk, akkor a választék leszűkül. Egy évszázada még a tájfajták termesztése volt jellemző, mára ezek teljesen kiszorultak a köztermesztésből. A tájfajtákat felváltották a nagyobb hozamú, a feldolgozóipari igényeket jobban kielégítő, homogén, nemesített fajták. A globalizáció hatására a határok nyitottakká váltak, ami sajátos sokszínűséget eredményezett. A nemesítők nem csak a hazai génbankok anyagait használják, hanem világszerte meg tudják osztani a nemesítési alapanyagaikat. Ez a trend előnyöket, és esetünkben hátrányokat is jelent, hiszen ezeket a fajtákat elsődlegesen nem az ökológiai gazdálkodás elvárásainak figyelembevételével nemesítették, mégis ezekből kell választanunk. A nemzeti fajtalistában százas nagyságrendben találhatók a forgalmazott hazai és külföldi fajták, s évente tucatszám bejelentésre kerülnek újabbak, azonban mindezekről nagyon kevés információ, termesztési tapasztalat áll rendelkezésünkre. Vannak ugyan fajták, melyeket az ökológiai gazdaságoknak nemesítettek, de nem a mi éghajlati viszonyaink között. E fajták beszerzése ugyan nehézkes, de mégis ígéretes lehet velük foglalkozni, amennyiben képesek alkalmazkodni a hazai viszonyokhoz.

3 A vetésterületben vezető fontosabb fajták tekintetében rendelkezésre állnak adatok, de csak a szaporítási területre vonatkozóan. Az ökológiai gazdálkodásban még rosszabb a helyzet, még kevesebb információ hozzáférhető: az ellenőrző szervezetek éves jelentései csak a fajok termesztési területeit tartalmazzák, de fajta szinten egyelőre nem érhető el kimutatás. A termesztett fajták ökológiai termesztésre való alkalmasságáról az ÖMKi vizsgálatait kivéve pedig semmilyen friss vizsgálati adat nem áll a gazdálkodók rendelkezésére. A konvencionális étkezési búza országos vonatkozásban a legfontosabb gabona, mint ahogy a biogazdálkodáson belül is fontos a szerepe. Ugyanakkor az összes búzaterülethez képest a bioterület egy százalék alatti hányada nem bír nagyobb hangsúllyal sem a nemesítés, sem pedig a vetőmag piac tekintetében. Magyarországon gyakorlatilag nincs ökológiai fajtanemesítés, de a nemesített fajták között vannak olyanok, amelyek többé vagy kevésbé alkalmasak lehetnek az ökotermesztésre. Az ökológiai vetőmag előállításra szánt fajták kiválasztását jellemzően nem alapozza meg egy széleskörű alkalmassági vizsgálat. A kezeletlen (=csávázatlan) konvencionális vetőmagvak beszerzése is nehézségekbe ütközik. Az új fajták, illetve kevésbé ismert fajok tesztelése tehát azért fontos, mert kevés a tapasztalat, vizsgálataink hiányt pótolnak, s mint azt már korábban is hangsúlyoztuk, a termesztési tényezők közül a biológiai alapok, azaz a faj és fajta megválasztása a legegyszerűbb. A fajták tesztelése viszonylag egyszerű vizsgálatokkal megvalósítható, kidolgozott szabványok és módszerek állnak rendelkezésünkre. Tesztjeink az eltérő termőhelyek okán nem mindig jelölnek ki egy általánosan értelmezhető legjobb fajtát, de arra mindenképpen választ kapunk, hogy a tesztelt fajták közül melyeket kockázatos, vagy egyáltalán nem érdemes termeszteni ökológiai gazdálkodásban.. A fajtatesztek helyszínei A fajtatesztben résztvevő gazdaságok (ld.. táblázat) jellemzően a Magyarországon általános termesztési technológiát alkalmazták, azaz a nemesítők, forgalmazók ajánlásai szerint jártak el (vetésidő, vetőmagnorma, stb.), mely értendő a vetésre és a gépi műveletekre is. Amennyiben a megszokottól eltérő technikát alkalmaztak, azt a Megjegyzés oszlopban tüntettük fel. Helyszín Helyszín nevének rövidítése Talajtípus (genetikai / fizikai) Elővetemény Megjegyzés (eltérések / kivételek) Hajdúböszörmény HB R / AV kukorica Mezőberény MB R /AV olajtök TM E / AV kukorica kései vetés, kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, gyomosodás; SV E / AV olajtök átlagosnál jobb termőhelyi viszonyok; ZH E / AV ugar vetés dupla-gabona sortávra és mulcsba; ND R /AV köles erős jégverés májusban, szárba induláskor; TI R /AV lucerna Magyarázat: a talajtípusok esetében csak a főtípust határoztuk meg. A talajok genetikai besorolása szerint: R = réti, E = erodált erdőtalaj; a talajok fizikai besorolása szerint: AV = agyagos vályog. Az elővetemény a betakarítást megelőző évre vonatkozik.. táblázat: A kísérletekben résztvevő gazdaságok termőhelyi sajátosságai

4 A /. gazdálkodási évben hét helyszínen végeztük el a fajtateszteket. A gazdaságok elhelyezkedését az. ábra mutatja. Hajdúböszörmény Mezőberény. ábra: A /. évi búza fajtatesztek helyszínei. A. évi fajtatesztben szereplő fajták A kísérleteink harmadik évére sikerült mind a fajták, mind a kísérleti helyszínek számát növelni (. táblázat). A tesztelendő fajták az eddigi gyakorlatnak megfelelően a nemesítők (forgalmazók) döntése alapján lettek kiválasztva, melynél limitáló tényező volt a hozzáférhető (csávázatlan) vetőmagkészletek mennyisége. A másik korlátozó tényező a termelői oldalról az a probléma, hogy a korábban már tesztelt, de nem elfogadható fajtákat nem akarják tovább tesztelni a gazdálkodók. Behatárolta a lehetőségeket a gazdák által a kísérletre szánt terület mérete is. Célunk a nemesítői/forgalmazói ajánlás alapján a széles alkalmazkodóképességű, nagyobb biztonsággal termeszthető fajták kiválasztása volt. Emellett a következő alapvető elvárásokat fogalmaztuk meg: középérésű, esetleg középkorai éréscsoport; szabvány szerint malmi (vagy javító minőség) elérése; fajtánként egy zsák (max. kg) biovetőmag, vagy annak híján csávázatlan vetőmag a kísérletben részt vevő minden gazdának; Egyes gazdaságokban a tesztsorba kerültek olyan standard fajták, melyek jellemzően a gazdaságban vagy más biogazdaságokban korábban már kipróbált és bevált fajták voltak (lásd bővebben: korábbi kutatási összefoglalók).

5 Fajta neve Származás és/vagy fajtaképviselet Tesztek éve Tesztek helyszínei -ben GK Fény HU Szegedi Gabona Kutató Intézet, MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH GK Hunyad Nonprofit Kft., Szeged MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH KG Kunhalom HU DE ATC Karcagi Kutatóintézet,, MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH KG Vitéz Karcag HB Bánkúti HU NÖDIK, Tápiószele ND, TI, ZH Fürjes HU Dr. Bartolák Zoltán, Szarvas MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH Forblanc MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH FR Tradisco Kft. Budapest Exotic ND, TI, TM, SV, ZH Antonius MB, ND, TI, TM, SV, ZH A Saatbau Linz (magyar képviselet) Stefanus MB, ND, TI, TM, SV, ZH Mv Karizma MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH HU MTA ATK MGI / Elitmag Kft. Mv Béres MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH Martonvásár Mv Kolompos MB, HB, ND, TI, TM, SV, ZH Lupus A - (gazda tesztfajtája) MB Laurenzio A FiBL Ausztria, Bécs TM. táblázat: A kísérletekben vizsgált őszibúza fajták évenkénti és területi megoszlása.. Az eredmények bemutatása és értékelése helyszínenként Általánosságban elmondható, hogy a -ös év egy kiváló évjárat volt a búza minősége és hozama szempontjából, azonban a biobúza-termesztésben az egyes helyszínek között nagy különbségek voltak a hozamokban és minőségben egyaránt: a malmi minőséget olykor sikerült elérni, de a prémium minőség ritkaságnak számított. A növénykórtani megfigyelések ( bonitálás ) eredményei nem mutattak kiugró értékeket, általánosságban elmondható, hogy mindenhol egészséges állományokkal találkoztunk a tenyészidő során. A korábban már bevált gyakorlatnak megfelelően, közvetlenül a betakarítás előtt fajtánként x négyzetméter mintát gyűjtöttünk. A minőség meghatározásánál ugyanazokat a műszereket használtuk, mint korábban: transzmissziós, szkenner típusú spektrofotométerekkel mértünk, melyeket a gyakorlatban a malmok és a nemesítők egyaránt használnak, és az e módszerrel meghatározott értékeket jellemzően a kereskedők is elfogadják. A közölt mérési eredmények az egyes minták mért értékeinek átlagai. Vizsgált minőségi jellemzők Minőségi besorolás elnevezése Nyersfehérje % (m/m) Nedvessikér % (m/m) Esésszám (mp.) W érték Deformációs munka (alveográfos érték) Zeleny-index prémium malmi I., malmi II., -, takarmány -, táblázat: Az étkezési búza esetében vizsgált fontosabb minőségi paraméterek és a vonatkozó szabvány (MSZ :) által meghatározott minőségi kategóriák elnevezései. Az egyes színek az eredmények kategóriába sorolását szemléltetik a további ábrákon is. A minőségi paraméterek közül a leginkább meghatározó a fehérjetartalom, mely megbízhatóan mérhető az általunk is használt Mininfra gabonaelemző készülékkel. Ha a fehérjetartalom nem megfelelő, akkor bizonyos, hogy a sikér, illetve az egyéb sütőipari értékek sem lesznek megfelelőek. (ml)

6 A szabványban szereplő Zeleny-index és a W-érték szinte minden fajtánál megfelelt a prémium minőség elvárásainak. Az esésszám elsősorban az időjárástól (éréskori csapadékos idő) függő érték. nem számított kritikus évnek, esésszám szempontjából minden fajta megfelelő, sőt leginkább prémium értékeket mutatott, ezért szorítkozunk a továbbiakban a termőhely- és fajtaspecifikus fehérjetartalom bemutatására. Az egyes helyszínek eredményeinek bemutatásakor az oszlopdiagramok jelölik a hozamokat (bal oldali függőleges tengely értékei, t/ha). A sorrendiséget a minőség határozza meg. A minőséget, azaz a fehérjetartalom értékeit a pontok mutatják (jobb oldali függőleges tengely értékei, %), továbbá az oszlopok színe is a minőségre utal (ld.. táblázat színei)... Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye) A gazdaságban bevált fajta a KG Kunhalom, mely immár harmadik éve szerepel a kísérletekben a GK Fény mellett, mely az általános standard fajta. A helyszínen mindkét martonvásári fajta (Mv Karizma, Mv Béres) nagyon jól szerepelt, megelőzte a bevált fajtákat hozamban is, míg a hozamgyőztes a GK Fény lett. Minőség-hozam összefüggésben az Mv Béres bizonyult leginkább kedvezőnek, amely eddig nem szerepelt korábbi tesztjeinkben. GK Fény KG Kunhalom KG Vitéz Antonius MV Karizma Az oszlopok színe a minőségi besorolásra utal (lásd.. táblázat). Mv Béres. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga (oszlopdiagram) és fehérjetartalma (ponttal jelölve) a hajdúböszörményi vizsgálati helyszínen (/)... Mezőberény (Békés megye) A gazdaságban bevált fajta az osztrák Lupus volt, ami óta szerepel a kísérletekben. Elérte a malmi II. minőséget, és csupán a Fürjes előzte meg hozamban, hasonló minőség mellett, ami először került vetésre ebben a gazdaságban. A hozam győztese a GK Hunyad, mely azonban nem érte el a malmi minőséget. GK Fény GK Hunyad KG Kunhalom Lupus Fürjes. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a mezőberényi vizsgálati helyszínen (/).

7 .. (Zala megye) A /-ös ősz-tél nem kedvezett a gabonáknak, hiszen a vetések optimális időben és minőségben való elvégzését hátráltatta a sok csapadék. Általánosan jellemző volt a fajtákra, hogy a növénymagasság és a bokrosodás tekintetében sem érték el az optimális szintet. Különösen jellemző volt e helyszínre, hogy az állomány az aratás idejére erősen elgyomosodott, így az agronómiai viszonyok (későn lekerülő elővetemény, vetési idő elcsúszása) és az évjárat is kedvezőtlenebb volt az átlagosnál. A gazdaság bevált fajtái az osztrák fajták voltak, az Antonius és különösen a Stefanus, melyek már -ben is szerepeltek a fajtatesztben. A Stefanus a -ös évet is eredményesen zárta és a minőség tekintetében is dobogós helyezést ért el. A legjobb minőséget azonban az Mv Karizma mutatta. A hozamban a tavalyiakhoz hasonlóan a Forblanc bizonyult a legjobbnak, míg ugyanez a fajta fehérjetartalom tekintetében sereghajtó lett. Mv Kolompos GK Fény Forblanc Antonius GK Hunyad KG Kunhalom Laurenzio Stefanus Exotic Fürjes Mv Béres Mv Karizma. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a tornyiszentmiklósi vizsgálati helyszínen (/).. (Somogy megye) A gazdaságban általában a martonvásári fajták használata jellemző, ugyanakkor ezen fajták többsége kimaradt a fajtatesztből. Az eredmények értelmezéséhez fontos tudni, hogy a gazdaság területei jellemzően domboldalban találhatók, míg a kísérlet a völgyben (egy patak árterében) került elvetésre. Mint a grafikonból is látható, hozam tekintetében nem voltak lényeges különbségek. Az eredményekből - különösen a hozamok alapján - jól érzékelhető az, hogy ez a patak-ártéri termőhely nem alkalmas búzatermesztésre, mert nem gazdaságos. E termőhely alkalmas lehet más, kevésbé igényes fajok, mint például a pelyvás gabonák vagy a rozs termesztésére. Antonius Exotic GK Fény Mv Kolompos Fürjes Forblanc KG Kunhalom GK Hunyad Stefanus. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a somogyvámosi vizsgálati helyszínen (/).

8 . (Zala megye) A zalaháshágyi gazdaságban sosem termesztettek korábban búzát a fajtákat egy füves, ugaroltatott területbe vetették, speciális mulcsvetőgéppel, a hazai gyakorlattól eltérően dupla gabona-sortávra ( cm). A gazda korábban Pest megyében a Bánkúti fajtát termesztette sikerrel. Ez a fajta itt is bizonyított (ld. fehérjetartalom), és nagyon hasonló eredményeket ért el a Bánkúti génekkel is rendelkező Fürjes. Az Exotic fajta nagy termőképessége ismert volt számunkra, mindezek ellenére a kiemelkedő terméseredmény ezen a helyszínen meglepetést jelentett. GK Fény Forblanc GK Hunyad KG Kunhalom Mv Kolompos Stefanus Exotic Antonius Mv Karizma Mv Béres Bánkúti Fürjes. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a zalaháshágyi vizsgálati helyszínen (/)... (Tolna megye) A gazdaság bevált fajtája a Bánkúti, melyet társítani is szokott más, elsősorban martonvásári fajtákkal. A kísérleti területet májusban egy nagyon erős jégverés érte, mely a kalászok fejlődését is megtörte, így erőteljes sarjképződés indult be az állományban. Ez az érést is széthúzta, ennek ellenére viszonylag jó eredményeket kaptunk, mind hozam, mind minőség szempontjából. KG Kunhalom Forblanc GK Hunyad GK Fény Antonius Exotic Fürjes Stefanus Bánkúti Mv Kolompos Mv Karizma Mv Béres. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a nagydorogi vizsgálati helyszínen (/).

9 . (Jász-Nagykun-Szolnok megye) A gazdaság bevált fajtája az Antonius, valamint a KG Kunhalommal is voltak már kedvező tapasztalataik. A lucerna elővetemény szakirodalomból ismert jótékony hatása ebben az évben nem nyilvánult meg a jobb minőségben. Egyedül a KG Kunhalom érte el a malmi II. minőséget, majd szorosan követte az egyébként általában stabil minőségi mutatókkal rendelkező Bánkúti, és a GK Hunyad, mely hozamban a legjobbnak bizonyult. Mv Kolompos GK Fény Forblanc Antonius Fürjes Mv Karizma Exotic Mv Béres GK Hunyad Bánkúti KG Kunhalom. ábra: A tesztelt búzafajták termésátlaga és fehérjetartalma a tiszaigari vizsgálati helyszínen (/).. Az eredmények elemzése és összefoglalása fajtánként A termesztés sikerességét számtalan tényező befolyásolja így például a termőhely és az időjárás, melyekre azonban kevés ráhatásunk van szántóföldi viszonyok között. A növények kártevői és betegségei hasonlóan befolyásolják a termesztés sikerét, de az ökológiai gazdálkodásban korlátozottak a lehetőségek a megelőzésre, védekezésre. A biológiai alapok milyensége azaz a fajta megválasztása a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele. Az immár negyedik éve tartó fajta-összehasonlító kísérleteinkben elsősorban két tényezőre fókuszálunk: a hozamra és a minőségre (fehérjetartalom). Az egyéb kedvezőtlen tulajdonságokat is igyekszünk feltárni pl. a gombás betegségekre való fogékonyság, melynek toxikológiai kockázata is lehet, azonban tapasztalataink alapján nem ez a legfőbb limitáló tényező. Az egyes fajták a különböző helyszíneken különbözően viselkednek. A hozam - minőség alakulásának egyik fontos alapmotívuma az, hogy mennyiségi és a minőségi értékek egymással fordítottan arányosak: ha magas a hozam, jellemzően gyengébb lehet a minőség, a jobb minőséget adó fajták esetében pedig gyakran alacsonyabb a hozam. Viszont hiába a kiváló minőség, ha a csekély termés nem kompenzálható a minőséget elismerő magasabb felvásárlási árakkal. Az egyes fajták a különböző helyszíneken eltérő képet mutattak mind minőség, mind hozam szempontjából. A kísérleteknek méretbeli korlátai vannak, így nem minden helyszínen szerepelt minden fajta, részben azért, mert a gazdaság nem volt képes mindet befogadni, részben azért is, mert korlátozottan álltak rendelkezésre a megfelelő vetőmagvak (. ábra). A óta standardként szereplő GK Fény -ben is nagy szórást mutatott a különböző helyszíneken, melyet a 9. ábra is jól szemléltet. A szórás a hozam/fehérje vonatkozásában: SD=,/,, mely indokolja azt, hogy a jövőben célszerűbb lenne egy nagyobb alkalmazkodóképességű, minden helyszínen egyenletesebb teljesítményű fajtát választani viszonyítási alapnak. A GK Fény melletti érv az, hogy szinte az egyedüli tarbúza, így egy mindenképpen könnyen megkülönböztethető standardnak alkalmas fajta. Hátránya azonban, hogy a vadak és rágcsálók kártételének kevésbé tud ellenállni, mint a szálkás fajták. 9

10 Hajdúböszörmény Mezőberény 9. ábra: A GK Fény búzafajta hozamai (oszlopdiagram) és fehérjetartalma (ponttal jelölve) -ben különböző helyszíneken. A kiegyenlített teljesítmény igényének, így viszonyítási fajtának is sokkal jobban megfelel a KG Kunhalom fajta, mely -ben is minden helyszínen szerepelhetett (. ábra). A szórási indexe a évben a hozam/fehérje vonatkozásában: SD=,/, Hajdúböszörmény Mezőberény. ábra: A KG Kunhalom búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. A KG Kunhalomhoz hasonlóan stabil teljesítményt mutattak az osztrák fajták, az Antonius és a Stefanus (. és. ábra). Sajnálatosan ezek a fajták nem szerepeltek minden helyszínen -ben, és a szaporítóanyag beszerzési nehézségek miatt a későbbiekben, így -ben sem tudtunk biztosítani vetőmagot mindenkinek. Hajdúböszörmény. ábra: Az Antonius búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe: SD=,/,

11 Zalaháshegy. ábra: A Stefanus búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe: SD=,/, Minőség tekintetében az Mv Béres, egy régi búzafajta nyújtott leginkább kiemelkedő teljesítményt (. ábra). Kísérleteinkben -ben szerepelt elsőként és valószínűleg utoljára is, mert kifutó fajtaként jelölte meg a forgalmazó. Hajdúböszörmény. ábra: Az Mv Béres hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe: SD=,/, A martonvásári fajták közül az Mv Karizma fehérje tekintetében kis szórást mutatott (,), a -es eredményhez hasonlóan (,). (. ábra) A tesztfajták között az egyedüli járó jellegű búza, mely kísérleteinkben -ben szerepelt elsőként. Hajdúböszörmény. ábra: Az Mv Karizma búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe: SD=,/,

12 A harmadik martonvásári fajtát, az Mv Kolompos-t -ben tesztelhettük első alkalommal. Hozamban jobban teljesített, minőségben azonban elmaradt a másik két martonvásári fajtától.. ábra: Az Mv Kolompos kísérleteinkben -ben szerepelt elsőként. Hozam/fehérje szórási indexe: SD=,/, A francia fajtákat (Exotic, Rustic) már -ban és -ben is tesztelhettünk, elsősorban Kelet-Magyarországon. -ben az Exotic és a Forblanc fajtákat vizsgáltuk, azokon a helyszíneken, ahol eddig még nem szerepeltek.. ábra: Az Exotic búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe öt helyszín figyelembevételével -ben: SD=,/, Az eddigi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy mérsékelt minőség azaz alacsony fehérjetartalom mellett a legstabilabban képesek a legmagasabb hozamot biztosítani (. és. ábra). -ben a járvány idején meggyőződhettünk arról, hogy rozsda (sárgarozsda) ellenállóságuk is kiváló. A Forblanc a fajtasorban az egyetlen világos, fehér szemű búzafajta.

13 . ábra: A Forblanc búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe -ben: SD=,/,. A szegedi kutatóintézet minden évben két fajtát javasolt tesztelésre. A GK Fény mellett évente lecserélte a másik fajtát, mivel nem megfelelő teljesítményt nyújtottak, így -ben a GK Hunyad fajtát javasolta. A GK Hunyad-ot -ban már egy helyszínen tesztelhettünk, akkor ígéretesnek tűnt. -ben a GK Fényhez hasonló átlaghozamot és kissé jobb minőségi értékeket mutatott (. ábra), ezért -ban tovább teszteljük. Termés, t/ha Fehérjetartalom, % Mezőberény. ábra: A GK Hunyad búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe hat helyszín alapján: SD=,/, A Fürjes fajtajelölttel -ban találkoztunk először. -ben már minden gazdaság tesztelhette, aki élni kívánt a lehetőséggel. (9. ábra). E fajta Bánkúti géneket is hordoz magában, ezért is tapasztalhattuk azt, hogy magasra növő, jó gyomelnyomó- és bokrosodó képességű. Minősége a Bánkúti -hez hasonló, hozama azonban a várakozások alatt maradt.

14 Termés, t/ha Fehérjetartalom, % Mezőberény 9. ábra: A Fürjes búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Hozam/fehérje szórási indexe hat helyszín alapján: SD=,/, A tesztünkben szereplő legrégebbi fajta, a Bánkúti, nagyon erős szórást mutatott és nem igazolta várakozásainkat a stabil minőség vonatkozásában (SD=,/,). A három helyszín adatait a. ábra szemlélteti. Termés, t/ha Fehérjetartalom, %. ábra: A Bánkúti búzafajta hozamai és fehérjetartalma -ben. Az évjáratok között természetesen nagy különbségek lehetnek, azonban ha egy adott fajta rosszul szerepel egy jobb évjáratban, akkor a gazdálkodók szerint nem érdemes tovább tesztelni. Ugyanezen az állásponton vannak a nemesítők is, inkább az újabb, jobb eredményekre esélyesebb fajtákat ajánlják kipróbálásra. Mint az egyes helyszínek bemutatásánál láthattuk, más-más fajták sikeresek a különböző termőhelyeken. Évjáratok összevetéséhez kevés adat áll rendelkezésünkre, hiszen az üzemi kísérletek egyik sajátossága, hogy az egyes évjáratokban mind a fajták, mind a gazdák köre változik, így egy adott helyszínről ritkán áll rendelkezésre több évnyi adat egyazon fajtáról. A GK Fény standard fajtaként mindhárom évben szerepelt, minden helyszínen, a folyamatosság azonban csak Mezőberényben valósult meg. Itt követhetjük az évjáratok hatásait úgy e fajtára, mint az adott évben tesztelt fajtasor (átlag) vonatkozásában (. ábra).

15 GK Fény GK Fény GK Fény Hozam (t/ha) Fehérjetartalom (%). ábra: A GK Fény standard és a többi tesztelt búzafajta átlagos hozama (t/ha) és átlagos fehérje (%) tartalma Mezőberényben ( ). A / évben is standard (viszonyítási alap, benchmark ) maradt a GK Fény fajta, mellette tovább tesztelhették a gazdálkodók a kevésbé ismert, illetve ígéretesnek látszó fajtákat. A fajták és a teszthelyszínek számát is sikerült növelni.. Összefoglalás A harmadik évre sikerült növelnünk mind a kísérletben résztvevő önkéntes biogazdaságok számát, mind a fajtaszámot, annak ellenére, hogy a biogabonák közül a tönköly iránti fokozott kereslet szinte háttérbe szorította a búza termesztését. Az adatsorok folytonossága szempontjából jó hír, hogy egyre több gazdaság folytatja a fajtateszteket a további években is. A /-ös évjárat növénykórtan, hozam és minőség szempontjából is átlagosnak volt mondható. Észlelhető volt a kísérletekben és a konvencionális gazdaságokban egyaránt tömegesen megjelenő kalászfehéredés, amely valószínűsíthetően a talajból eredő torsgomba (Gaumannomyces graminis) fertőzés következménye. Ez a tünet a -ös évben fokozottan érintette a konvencionális búza területeket, és úgy tűnik, a búza önmaga utáni gyakori visszakerülésével fokozódik. Az öko területeken alig észrevehető problémát jelentett, inkább tüneti jelleggel volt megfigyelhető. Nemesítői információk alapján a GK Fény fajta várhatóan kifutó lesz, így a jövőben más viszonyítási alapokra ( benchmark, azaz standard fajta) is szükség lesz. A következő évi kísérletek indításáról elmondható, hogy az érdeklődés fokozódik, egyre több lesz a tesztelő gazdaság, de a tesztelendő fajták száma is növekedni fog, annak ellenére, hogy több fajta (így pl. a francia búzák) a három év tapasztalata alapján kivezetésre kerülnek.

16 ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Research Institute of Organic Agriculture Forschungsinstitut für biologischen Landbau PARTN ER OF F I B L SWIT ZER L AN D Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Küldetésünk Személyre szabott szolgáltatások Az ÖMKi olyan kutatási és innovációs feladatokon dolgozik, melyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszertermelés magyarországi továbbfejlődését és hosszú távú versenyképességét. Hatékony, a kutatást és a gyakorlati gazdálkodást összekapcsoló hálózat megteremtésére törekszünk. Az ÖMKi alapelvei a hitelesség, a termelőkkel és a feldolgozókkal szoros együttműködésben végzett innováció, a gyakorlat-orientált kutatás és a hatékony ismeretátadás. Tudományos és ismeretterjesztő kiadványokkal fejlesztjük az ökológiai gazdálkodás hazai gyakorlatát és fokozzuk a bio ágazat szereplőinek eredményességét. Ökológiai szaktanácsadásunkkal közvetlenül támogatjuk a gazdálkodókat, míg megbízásos kutatásainkkal a fenntarthatóság iránt elkötelezett cégeknek segítünk megtervezni és végrehajtani kutatási-innovációs céljaikat. Fenntarthatósági értékelésekkel (SMART) pedig mezőgazdasági üzemeket és élelmiszeripari vállalatokat támogatunk környezeti, társadalmi és gazdasági teljesítményük növelésében. Részvételi on-farm kutatási hálózat Az ÖMKi óta működteti egyedülálló üzemi kísérleti rendszerét, az úgynevezett on-farm kutatási hálózatot. Az ökológiai gazdaságok aktív részvételén alapuló együttműködés hatékonyan kapcsolja össze a kutatást a fenntartható gazdálkodási gyakorlattal, melynek sikerét a szereplők közötti érdemi párbeszéd és szakmai hozzáértés alapozza meg. Az ÖMKi on-farm hálózat -ben elnyerte a. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár (OMÉK) Agrárfejlesztési Díját. On-farm kutatási témáink, több mint helyszínen yy Búza fajták tesztelése ökológiai gazdálkodásban yy Pelyvás gabona (tönke, alakor és tönköly) tájfajták és új öko nemesítésű fajták tesztelése yy Szója fajták és termesztés-technológiai variációk vizsgálata yy Talajoltó mikrobiológiai kezelések hatásának vizsgálata bur- Ismeretmegosztás és szakpolitikai szerepvállalás A hiteles és pontos kommunikáció elengedhetetlen a kutatási eredmények elterjesztéséhez, gyakorlatba való átültetéséhez. Az ágazaton belüli információáramlást segítjük elő szakmai konferenciákkal, képzésekkel, műhelytalálkozókkal, ahol konkrét termesztés-technológiai kérdések mellett szakmapolitikai és érdekképviseleti témákat is reflektorfénybe helyezünk. Célunk, hogy az ökológiai mező gazdaságnak és a fenntartható élelmiszertermelésnek a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi figyelmet biztosítsuk. Prioritásunk a gazdatársadalom és a nyilvánosság tényszerű tájékoztatása és megnyerése a környezettudatosság, a fenntartható élelmiszer termelés és fogyasztás, valamint a természettel való törődés érdekében. Tényleges változásokat igyekszünk elérni a döntéshozókkal folytatott párbeszéddel, és az öko ágazat érdemi képviseletével különböző szakmai és döntés-előkészítő fórumokon. gonya tesztnövényen yy Természetes savakra alapozott varroa atka elleni ökológiai méhegészségügyi módszerek alkalmazása és továbbfejlesztése yy Szőlősorköz gyepesítésre alkalmas sokfajú magkeverékek fejlesztése és vizsgálata a gyomelnyomó képesség és a talaj nedvességre gyakorolt hatás szempontjából Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton? című konferenciánk (. február., Gödöllő) Kapcsolat A. évi on-farm hálózat térképe. A narancssárga jelölők a méhészeti, a zöld a szőlősorköz, a barna a szója, a kék a burgonya, a citromsárga a gabona kísérleti helyszíneket mutatják. ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. Bejegyzett székhely: Budapest, Melczer utca. Iroda: Budapest, Miklós tér. Tel./Fax: +, + info@biokutatas.hu ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Az ÖMKi a nemzetközileg elismert FiBL Svájc hazai partnerintézete