Horgas Péternek, az AKKU Egyesület elnökének az elıadása. Balaton Európa Kulturális Tava

Átírás

1 Horgas Péternek, az AKKU Egyesület elnökének az elıadása Balaton Európa Kulturális Tava A kultúra meghatározó eleme a társadalmi és gazdasági folyamatoknak. A kultúrának regionális kohéziós szerepe van. Ennek formáját, lehetıségét kell megteremteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy röviden bemutassam egyesületünket, az AKKU-t, mely részben a Balaton Európa Kulturális Tava elnevezéső program ötletgazdája. Az AKKU Alternatív Kulturális Közösségek Uniója gondolata 2002-ben fogalmazódott meg: miként lehet közösségbe tömöríteni a civil kulturális, tudományos, technikai társulásokat, amelyek a maguk területén próbálnak a szokásostól, a beválttól eltérı mőködési formát keresni, illetve igyekeznek modern, 21. századi életszemléletet ökologikus mértékletességet, egészséget, esélyegyenlıséget, toleranciát, szolidaritást követni. Az AKKU célja, hogy otthona, kiemelkedı terepe legyen ezeknek a csoportoknak. Több olyan programot terveztünk és szerveztünk, vagy kezdeményeztünk, amelyben ideánkat próbáltuk konkrét formában megvalósítani május 1-jén Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozási ünnepén az AKKU Egyesület a Hungarofest Kht. szervezésében és meghívására a budapesti Andrássy úton, az úgynevezett

2 Európa Sétányra hangos padokat tervezett és készített. A 25 nagymérető pad egyedi és egyszeri mővészeti installációként az Európai Unió 25 akkori tagállamáról adott hanganyagot. A padra leülık az adott ország népzenéjén, klasszikus- és kortárs zenéjén, világzenéjén keresztül kaphattak akusztikus élményt Európa zenei világáról. A zenélı padok kulturális keretet alkotva jelentek meg, az adott országra jellemzı vizuális motívumokkal és egy-egy növény-, virágkompozícióval. Ugyanebben az évben a franciaországi Lille-ben tanulmányoztuk az Európa Kulturális Fıvárosa 2004 programot. Itt meghatározó élményeket szereztünk május 1-jén, az uniós csatlakozás évfordulójára a zenélı padok mellé Európai Illattárat készítettünk. Ezek a különleges illatkabinok az egy-egy tagállamra jellemzı főszerek, gyümölcsök, növények illatát tárolták. A Gráfium Stúdióval közösen, az akkori kulturális tárca felkérésére megterveztük Magyarország hivatalos Európa Kulturális Fıvárosa programjának logóját, arculati elemeit nyarán az AKKU egyik résztvevıje, alapítója, tulajdonosa volt a Balatonföldvári Kistérségben rendezett Part Akciósorozatnak, amely a Balaton Európa Kulturális Tava elnevezéső projekthez kötıdik. Ekkor találtunk rá a LEADER+ uniós vidékfejlesztési programra, és több mint féléves elıkészítı munkával a Balatonföldvári Kistérséget megismertettük a programban rejlı lehetıségekkel. Errıl késıbb még részletesen beszélek ıszén a Budapesti İszi Fesztivál keretén belül a VII. kerületben, egy ipari mőemléképületben ideiglenesen megnyitottuk leendı központi bázisunkat, az AKKU-t. Az épületrészt önkormányzati segítséggel és magántıkébıl átalakítottuk, felújítottuk, akadálymentesítettük. Ez a helyszín volt a

3 Fesztivál központi találkozóhelye. Az AKKU ideiglenes nyitánya épp arra az idıre esett, amikor az Európa Kulturális Fıvárosa 2010 pályázaton induló magyarországi városok terveit bírálta a nemzetközi zsőri. Az AKKU Egyesület a versenyben maradt hét várost Budapest, Debrecen, Eger, Gyır, Miskolc, Pécs, Sopron meghívta egy bemutatkozásra, HETEDHÉT 7 VÁROS A VII-BEN címmel. Ez volt az egyetlen, az uniós pályázathoz kapcsolódó civil kezdeményezéső eseménysor, minifesztivál zenével, tánccal, kiállítással, amelyet a fıvárosban rendeztek meg. A Budapesti İszi Fesztivál idején több mint száz programot valósítottunk meg az AKKU-ban ban részt vettünk a LEADER+ országos kommunikációjában. Megállapodást kötöttünk a Magyar Képzımővészeti Egyetemmel, a Pécs2010 Kulturális Irodával, hogy a Kulturális Fıváros budapesti megjelenését az AKKU-ban, az AKKU Egyesülettel szervezzük. A Szociális és Munkaügyi Minisztériummal közös projektek elıkészítésérıl állapodtunk meg. Kezdeményeztünk a budapesti színházak akadálymentesítési lehetıségeinek vizsgálatát, elıkészítését. December 23-án a Kálvin téri aluljáróban ajándékkoncertet szerveztünk AKKORD címmel, ahol több mint harminc mővész, színházi csoport, együttes ingyenesen lépett fel ben a VII. kerületben akadálymentesítési akciót indítottunk el, összefogva a kerületben tevékenykedı egyházakkal. De térjünk vissza a Balatonhoz! 2005 elején a Part Akciócsoport alapító-tagjaként részt vettünk a Balaton Európa Kulturális Tava elnevezéső projekt kitalálásában, elindításában.

4 Még 2004 végén gondoltuk azt: az Európa Kulturális Fıvárosa címre pályázó 11 magyar város mellett, tizenkettedikként, egy civil mozgalom keretén belül, a Balaton illetve egyik városa együttmőködésben a többiekkel is induljon a címért, mert így hozzájárulhat az európai szintő kulturális, társadalmi és infrastrukturális fejlesztési lehetıségekhez. (Sajnos ebben a pályázatban nem tudtunk részt venni.) Arra az elhatározásra jutottunk, hogy szervezzük meg mi, civilek az Európa Kulturális Tava programot. Ezzel a rehabilitációs kísérlettel és új gondolatokkal megteremthetı a Balaton új imázsa is. Gondolatainkat, szemléletünket a hozzáférhetı és megismerhetı adatok, felmérések, a helyiekkel folytatott konzultációk mellett nagyban befolyásolta az Európa Kulturális Fıvárosa, illetve a LEADER brüsszeli meghatározásai, elıírásai. Mintaként szerveztük a 2005-ös akciósorozatunkat a Balatonföldvári Kistérségben, hogy felmérhessük: a Balatonra kivetített gondolataink helyesek-e. Például mi kezdeményeztük a Balaton elnevezéső, a siófoki kikötıben álló hajó kulturális jellegő hasznosítását. Általunk sikerült a hajó ipari mőemlékké nyilvánítása, hiszen így lehetıség nyílhat uniós források elérésére. Ez lehetne Európában az elsı mozgó, interaktív múzeum, közösségi tér. És most hadd beszéljek egyik legfontosabb projektünkrıl, amely talán a legkedvesebb számomra, s amely a legerıteljesebben kapcsolódik a Pécs2010 gondolatiságához, a befogadó város koncepciójához. Kitaláltuk és megterveztük, hogy épüljön meg a Balaton elsı teljes körő akadálymentes stégje. Bár több hasonló építmény van már a tó mentén, ezek csak részlegesen mőködnek. A stég mellett az AKKU olyan hálózat kiépítését tervezi EGAL néven, mely az önkormányzatoknak, civil társaságoknak, vendéglátói és más turisztikai egységeknek csatlakozási lehetıséget biztosít.

5 Az AKKU Egyesület, amely alapvetı kulturális feladatnak tartja az esélyegyenlıséget, ezzel a projekttel szeretne hozzájárulni, hogy társadalmunkban végre szemléletváltozás kezdıdjön el ezen a területen. Az Európai Unió 2007-et az Egyenlı esélyek mindenki számára évének nyilvánította. Az ENSZ tagállamok 2006 végén deklarálták elkötelezettségüket a fogyatékkal élık esélyegyenlıségének biztosítása mellett. A Pécs 2010 Európa Kulturális Fıvárosa projekt vezetıivel kötött megállapodás kiváló lehetıséget teremt, hogy bemutassuk: kultúráról vagy kulturális alapú területfejlesztésrıl csak akkor beszélhetünk, ha az mindenki számára nyitott, mindenki számára lehetıséget teremt, és a szolidaritás eszméjén alapul. A stég megépítésének szükségszerőségét a megismerhetı és aggasztó statisztikai adatok is indokolják. Magyarországon jelenleg a regisztrált fogyatékkal élık száma fı, de a becsült adatok alapján az érintettek száma elérheti vagy meghaladhatja az 1 milliót is. Európában a legutolsó felmérések szerint a fogyatékkal élık száma elérte az 55 milliót. Az AKKU Egyesület, megismerve és felmérve egy ilyen teljes körő akadálymentes objektum jelentıségét, a stég elkészítésének és szakszerő üzemeltetésének folyamatos biztonsága érdekében állandó kapcsolatban kíván maradni a szakmai szervezetekkel, szakértıkkel. Javasoljuk, hogy az elsı teljes körő akadálymentes stég Balatonföldváron épüljön meg, hiszen itt már rendelkezünk önkormányzati szándékkal is, a második teljes körő akadálymentes objektum pedig egy állami felügyelet alá esı területen, Zánkán létesüljön, ami természetesen másfajta célokat és kihasználtsági prioritást is feltételez. A stég alapjait mozgássérült rehabilitációs szakmérnök tervezte.

6 A megismert kutatások, felmérések, illetve a személyes, többhavi, rendszeres konzultációk során érzékelhetı volt, hogy a Balaton Régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetıen befolyásolja földrajzi fekvésük, a tóparttól való távolságuk. A foglalkoztatottság többnyire szezonális jellegő elsısorban a tómenti idegenforgalomhoz, a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz köthetı, így a háttértelepüléseket a szők munkalehetıségek talán még jobban sújtják. A fiatalabb korosztály elvándorlása, a térség vonzerejének csökkenése egyre sürgetıbben veti fel a változtatás, a változás szükségességét. A helyi, még fellelhetı értékekre alapozott, modern és fenntartható kulturális fejlesztés, a civil szervezetekkel egyeztetett, átgondolt stratégia lehet a területnek egyik lehetséges kitörési pontja. A Balaton, az ismert történelmi események, a környezı országok és a hazai infrastrukturális fejlesztések, a turisztikai szokások változása miatt mára elvesztette egykori báját. A bájból baj lett. Baj, hogy évek óta egyre arctalanabb, hogy alig van igazán meghatározható, turisztikai szempontból egyedi terméke. Meglátásunk, tapasztalataink szerint a turisták keresik a különleges, csak arra a vidékre jellemzı egyedi szolgáltatásokat, lehetıségeket. Ahogy az egész országnak, úgy ennek a régiónak is a szélesen értelmezett kulturális beruházások, az egyedi kulturális termékek jelenthetnek megoldást. A háttértelepülések integrációja, kulturális, ökológiai arculatának fejlesztése a Balaton nagy tartaléka. A régió kivételes földrajzi elhelyezkedése, épített nemzeti öröksége, (kulturális) történelme lehetıséget teremtene, hogy az európai tavak, tengerek turisztikai versenyébe jó eséllyel vegyen részt. A fentiekbıl kiindulva, a következı javaslatokat tesszük, illetve partnereket keresünk elgondolásaink megvalósításához:

7 - Javasoljuk egy nemzetközi tótalálkozó létrehozását, esetleg a Living Lakes hálózatot is használva, mely a tavak kulturális hasznosítását tőzné ki témájául. Ezek a találkozók évente ismétlıdhetnek, másmás tematikával. - A Balaton építészeti képének javítása érdekében normák ajánlása, kialakítása tőnik szükségesnek. - Jöjjön létre a BFT felé javaslattételi kötelezettséggel rendelkezı Kreatív Balatoni Társaság, mely a különbözı kulturális eseményeket, fejlesztéseket, programokat felügyelné, összehangolná. - Javasoljuk olyan külön arculattal rendelkezı speciális bolthálózat létrehozását, amely igényes, a Balatonhoz köthetı termékeket gyárttat és árul. - Kapcsolódás a Kultúrák közötti Párbeszéd Európai Évé -hez 2008-ban, konkrét programokkal. Köszönöm a figyelmet!