Jogszabályi környezet

Átírás

1 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatása a villamosenergiatermeléshez, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó kapacitás-kiesések közzétételi kötelezettségének alsó határára vonatkozóan A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (Hivatal) az alábbi iránymutatót fogalmazza meg a villamosenergia-termeléshez, illetve fogyasztáshoz kapcsolódó kapacitás-kieséseknek a REMIT közzétételi honlapon ( való publikálására vonatkozóan. Jogszabályi környezet A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, október 25-i, 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT), a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény (VET) és a földgázellátásról szóló évi XL. törvény (GET), továbbá a bennfentes információk közzétételével kapcsolatos részletszabályokról szóló 57/2013. (IX. 27.) NFM rendelet (NFM rendelet) által előírt, a bennfentes információk közzétételi kötelezettségének teljesítése érdekében a bennfentes információ közzétételére szolgáló honlap (Közzétételi honlap) működtetésére és használatára vonatkozó szabályok. Az ajánlás célja A Hivatal iránymutatása támpontot kíván nyújtani a REMIT alapján kötelezett piaci szereplők számára a közzétételi kötelezettségeik teljesítésére vonatkozóan. A Hivatal úgy ítéli meg, hogy a 40MW, ill. az alatti kiesések, átlagos piaci körülményeket alapul véve, valószínűsíthetően nem gyakorolnak jelentős hatást a villamos energia nagykereskedelmi árára. Átlagos piaci körülményeket alapul véve tehát a piaci szereplők ezt szem előtt tartva alakíthatják ki a közzététellel kapcsolatos döntéseiket. Amennyiben a REMIT alapján közzétételre kötelezett piaci szereplők úgy ítélik meg, hogy az aktuális piaci körülményeket figyelembe véve ennél a határnál kisebb kapacitás-kiesés is jelentős hatást gyakorolna az árra, akkor az alsó határ alatti kapacitás-kiesést is közzé kell tenni a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. Indoklás A közzétételi kötelezettség alsó határára vonatkozó ajánlás megfogalmazását részletes piaci elemzés előzte meg a Hivatal részéről. Ennek összefoglalója az ajánlás mellékletében olvasható. Záró rendelkezések Az ajánlás a Hivatal által kiadott - piaci szereplőkre kötelező erővel nem rendelkező- jogi eszköz. A Hivatal elnöke által kiadott ajánlás tartalma kifejezi a jogszabályok által támasztott követelményeket, a Hivatal által javasolt jogalkalmazási gyakorlatra vonatkozó elveket, illetve módszereket, a piaci szabványokat és szokványokat. A Hivatal jelen ajánlásban meghatározott határértéket bármikor, saját hatáskörben jogosult módosítani, azzal, hogy azt a piaci szereplők számára a módosítást saját honlapján közzéteszi. A Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a piaci szereplő az ajánlás tartalmát szabályzatai részévé teheti. Ebben az esetben a piaci szereplő jogosult feltüntetni, hogy a szabályzatában foglaltak megfelelnek a Hivatal által kiadott vonatkozó ajánlásnak. 1

2 Melléklet Villamos energia termelői kiesések publikálási kötelezettsége a közzétételi honlapon: az árra valószínűsíthetően jelentős hatást gyakoroló termelés kiesés alsó határának meghatározása Kiinduló probléma Elemzés REMIT előírás, hogy minden olyan villamos energia termelői és fogyasztói kiesést publikálni kell, amely valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a villamos energia nagykereskedelmi árára. Ez az előírás nagyon nehezen értelmezhető a hazai villamosenergia-termelők körében. Ezért az a nagyon egyértelmű igény fogalmazódott meg a piaci szereplők részéről, hogy a Hivatal adjon útmutatást a publikálandó kiesés nagyságára vonatkozólag. A hivatal eleget téve a piaci szereplők igényeinek elemzést végzett az alsó határ meghatározásának vonatkozásában. Az alábbiakban összefoglaljuk az elemzés főbb lépéseit és az eredményt. A publikálandó minimális kiesési szint meghatározásának elve A Hivatal abban tud segíteni a piaci szereplőknek, hogy mindenki számára transzparens módon, publikus adatokból dolgozva megkísérli meghatározni a termelői kiesés azon szintjét, ami alatt kizárható, hogy az adott kiesés valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna a villamos energia nagykereskedelmi árára. Ennek a számításnak tehát transzparensnek kell lennie; a piaci szereplők által elérhető adatokon kell alapulnia; tartalmaznia kell a kereslet árérzékenységére és az árak mozgására vonatkozó adatot; a lehető legkisebb mértékben szabad támaszkodnia egyéb, a piaci szereplőktől igényelt információra, mivel ez sértené a lehető legnagyobb transzparenciára való törekvést, ill. az egyes piaci szereplők érdekei eltérhetnek ebben az ügyben. A probléma megoldása során külön célként fogalmaztuk meg, hogy az elemzés mutasson példát a transzparenciaára abban is, hogy a használt összes számítás noha meglehetősen nagy mennyiségű adat elemzéséről volt szó bármikor rekonstruálható is általános irodai szoftver környezetben. Ezért az elemzéshez kapcsolódó adatelemzés során csak Excelt és VBA programnyelvet használtunk. Megjegyezzük, hogy noha elemzésünk a termelői kiesésekre vonatkozik, azonban az véleményünk szerint az eredmények ugyanúgy értelmezhetőek a fogyasztói oldalra is. Az elemzés megközelítési módszere Akkor tekintjük a kieséseket olyannak, ami valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol az árra, ha az általa generált árváltozás statisztikai értelemben már megkülönböztethető a piac önmozgásából adódó árváltozástól. Ha ugyanis a piac önmozgásából adódó ármozgás nagyobb, mint a kiesések által potenciálisan generált árváltozás, akkor elvethetjük azt a hipotézist, hogy a kiesés jelentős hatást gyakorolhat a villamos energia nagykereskedelmi árára. Ellenkező esetben pedig a kiesést már tekinthetjük olyan mértékűnek, amely jelentős hatást gyakorolhat az árra. Az elemzésnek vizsgálnia kell az alábbi három kérdést: az egyensúly árak mozgása; a kiesések potenciális árnövelő hatása a keresleti függvény alapján; a fenti két ármozgás összehasonlítása. 2

3 Az elemzés által használt adatok Mivel az elemzésnek széles körben rendelkezésre álló transzparens adatokon kell alapulnia, a magyar szervezett villamosenergia-piac (HUPX) másnapi piacának (DAM market) az adatait használtuk fel. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem ez a piac, amely a rövid távú kiesések kezelésére szolgál. Azonban ez az egyedüli olyan magyar adatforrás, amely kapcsolható a piaci szereplők árérzékenységéhez és transzparens módon képes adatokat szolgáltatni a keresleti függvényről, ill. az egyensúlyi árakról és mennyiségekről. Elemzésünkben a áprilisi, májusi és szeptemberi adatokat használtuk fel, ugyanis ezekben a hónapokban meglehetősen kevés extrém árváltozás volt tapasztalható. Az extrém ármozgások hiánya ráadásul felnagyítja a kiesések által generált potenciális árnövekedés mértékét, még robosztusabbá téve az elemzés eredményét: bizonyosak lehetünk ugyanis ekkor abban, hogy a valóságban az alsó határ biztosan nem kisebb, mint az általunk meghatározott érték. Az egyensúly árak mozgása Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, hogy mit jelent a valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna kifejezés, értelmeznünk kell a piaci árak mozgását. Jelen esetben ezt két egymást követő napon az ugyanazon órára vonatkozó egyensúlyi árak különbségeként értelmeztük. Azon belül is csak a pozitív árváltozásokat vettük figyelembe (azaz, mikor nem csökkent az ár egyik napról a másikra), ui. a kiesés nyilvánvalóan nem generálhat árcsökkenést. A következő ábra mutatja az egyensúlyi árak változásának eloszlását. Az ábrán látható, hogy az esetek mintegy 11%-ban a piaci ár mozgása nem volt nagyobb 1 eurónál, és az esetek kicsit nagyobb, mint 4%-ban nagyobb volt, mint 40 euró. A kiesések potenciális árnövelő hatása a keresleti függvény alapján Ezen a piacon minden egyes órára vonatkozóan rendelkezünk egy részletes aggregált keresleti görbével, amely lehetőséget ad a nagykereskedelmi piacon a kereslet árérzékenységének a vizsgálatára. A kereslet árérzékenységét úgy határoztuk meg, hogy a keresleti görbén, az egyensúlyi ártól elindulva csökkentettük a mennyiséget és megnéztük, hogy az adott mennyiséghez mekkora ár tartozna a keresleti görbe alapján. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. 3

4 Így a különböző kiesési szintekhez meg tudtunk határozni egy empirikus eloszlást, amely megmutatja, hogy az adott kiesés mennyivel növelte volna az árat. A kieséseket 10 MW-ként csoportosítottuk egészen 50 MW-ig. Az alábbi ábra mutatja, hogy 10 MW-nál kisebb, ill. a 40 és 50 MW közötti kiesések esetén miként alakult volna az árváltozás. Az ábrán láthatjuk, hogy a 10 MW-nál kisebb kiesések esetén az esetek 45%-ban az árváltozás 1 eurónál kisebb volt, míg az esetek kb. 2%-ban nagyobb, mint 40 euró. A 40 és 50 MW közötti kiesések esetén az 1 eurónál kisebb árváltozások aránya csak 11%, míg kb. ugyanennyi a 40 eurónál magasabb árváltozások aránya is. A piac önmozgásának és a kiesések által generált árváltozásnak az összevetése Ahhoz, hogy össze tudjuk vetni vajon a kesés a piac önmozgásánál nagyobb mozgást generál-e, egy a statisztikában használatos ún. Monte-Carlo kísérletet végeztünk. Ennek lényege az, hogy véletlenszerűen vettünk egy elemet az egyensúlyi ára mozgását leíró eloszlásból és egy adott kiesés nagyság (pl. 10 MW-nál kisebb kiesések) által generált árváltozás eloszlásából. Ezt a kísérletet elvégeztük 500-szor, és ha az így kapott eloszlás várható értékére vonatkozó 95%-os konfidencia intervallum: csak a pozitív tartományban található, akkor a piac önmozgása nagyobb, mint az adott nagyságú kiesés; ha ez az intervallum lefedi a nullát, akkor a kiesés ugyanakkora mozgást generál, mint a piac önmozgása; csak a negatív tartományban található, akkor a piac önmozgása kisebb, mint az adott nagyságú kiesés. Fontos kiemelnünk azt is, hogy a fentebb említett megközelítés segítségével úgy tudjuk definiálni az árra gyakorolt valószínűsíthetően jelentős hatást, hogy nincs szükségünk pótlólagos információkra a 4

5 piaci szereplők részéről. Így elemzésünk a lehető leginkább transzparens marad, és nem befolyásolhatják azt a piaci szereplők különböző érdekei. Eredmények Ha megvizsgáljuk a fentebb említett megbízhatósági intervallumok értékeit a különböző csoportokra, akkor meghatározhatjuk az a kiesés nagyságot, amely még nem generál a piac önmozgásánál nagyobb ármozgást. Ez az a kiesés nagyság lesz, ahol a különbség átlagára vonatkozó 95%-os megbízhatósági intervallum lefedi a nullát. Az eredményeket az alábbi ábra tartalmazza. Az ábra adatai alapján azt mondhatjuk, hogy a 40 MW-os kiesés még nem generál a piac önmozgásánál nagyobb ármozgást, míg a 40 MW-nál nagyobb kiesések esetén ez az árváltozás, már érezhetően nagyobb, mint a piac önmozgása. A fentiek alapján, villamos energia termeléséhez, illetve fogyasztásához kapcsolódó közzétételi kötelezettség vonatkozásában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal úgy ítéli meg, hogy a 40MW, ill. az alatti kiesések, átlagos piaci körülményeket alapul véve, valószínűsíthetően nem gyakorolnak jelentős hatást a villamos energia nagykereskedelmi árára. Átlagos piaci körülményeket alapul véve tehát a piaci szereplők ezt szem előtt tartva alakíthatják ki a közzététellel kapcsolatos döntéseiket. Természetesen, ha a közzétételre kötelezettek úgy ítélik meg, hogy az aktuális piaci körülményeket figyelembe véve ennél a határnál kisebb kapacitás-kiesés is jelentős hatást gyakorolna az árra, akkor az alsó határ alatti kapacitás-kiesést is közzé kell tenni a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartja magának a jogot arra, hogy ezt a határértéket bármikor módosítsa. 5