PORTFÓLIÓ MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET. MA 60 Gordonka

Átírás

1 PORTFÓLIÓ MISKOLCI EGYETEM BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET Konzulens tanár: Dr. Iván Klára Készítette: Szabó Zsófia MA 60 Gordonka Miskolc

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 1. A tanuló személyiségének fejlesztése Hospitálási napló jegyzete G. Gábor csellista növendék órái alapján Reflexió a kiválasztott növendékről 6 2. A tanulói csoportok közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 7 2.1Csoportos (közös) hangszeres óra, csoportmunka terve, összegzése Reflexió 8 3. A pedagógiai folyamat tervezése Intézmény bemutatás Reflexió A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Egy hangszeres iskola kötetének ismertetése Reflexió Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése Számítógéppel segített tanulás keresőprogramok (zene és kotta), elektronikus könyvtárak internetes elérési címlistája Reflexió A tanulási folyamat szervezése és irányítása Saját tematikus terv Reflexió 27 7.A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Tanárokkal készített interjúk vázlata Reflexió Szakmai együttműködés és kommunikáció A Miskolci Szimfonikus Zenekar Ciróka babakoncertje Reflexió 33 9.Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre Szakcikk összegzése, értékelése Reflexió 35 Felhasznált irodalom 39 2

3 Bevezetés Diplomámat 2000-ben szereztem a Miskolci Egyetem Zeneművészeti intézetében, Iván Klára osztályában. Azóta a Miskolci Szimfonikus Zenekarban dolgozom, de sosem tanítottam. Az általam készített portfólió csupa új tapasztalat mentén készült, amiből nagyon sokat tanultam. Az első kompetenciában szakmai szempontok alapján elemzek egy növendéket és csatoltam hozzá egy hospitálási naplót. A másodikhoz vonószenekari foglalkozást látogattam meg, ami nagyon érdekes volt. Mivel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába jártam hospitálni, és mind a főiskolás koromat, mind ezt az egyetemi évet a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében töltöttem, ezért gondoltam a Zenepalota bemutatására. A negyedik kompetenciában Pejtsik Árpád: Gordonka-ABC című kiadványával ismerkedtem meg közelebbről. A következőben a számítógépes ismereteimet bővítettem. A hatodik egy tematikus terv elgondolásáról szól. Érdekes volt a 7.-ben megkérdezni több tanár ismerőst a tanításról és kérni némi segítséget, tanácsot. A nyolcadik a Miskolci Szimfonikus Zenekar Ciróka koncertjét írja le. Végül egy cikket találtam a zene és tanulás párhuzamáról. 3

4 1. A tanuló személyiségének fejlesztése 1.1 Hospitálási napló jegyzete G. Gábor csellista növendék órái alapján David Popper,Op.73, No.2 etűd G-dúr, legato etűdről van szó. Fontos az egyenletes vonóbeosztás és vonósebesség valamint a bal kéz fekvésváltása, azaz mindkettő kéz legato játékmódja. A még helyenként bizonytalan szövegtudás miatt a vonóbeosztás esetlegessé válik, ettől beszorul a hang. A kötőívek felezésével könnyítés érhető el gyakorlás közben. Figyelemmel kell kísérni a fekvésváltások előkészítését, azaz a bal kar-könyök megelőző indítását és a kézfej-ujjak befordulását az adott húron,a karsúly belehelyezését a hang megérkezésébe. Bíztatom a hang minőségének figyelésére és a vibrato lazítására, ami által nem csak szebbé válhat a hang, de a játék is kevésbé fárasztó. Az etűdben van számára egy intonációs szempontból kellemetlenebb hely, amelyet lassabban, fülelve átjátszik. Itt is fontosak a nagy fekvésváltások érkező hangjai, amelyeken nem túlesni kell, hanem hallhatóvá és széppé tenni. Gábor muzikális, de még inkább bíztatom a melodikus etűd zenei átgondolására, ami segítség lehet a technikai feladatok könnyebb megoldásához is. David Popper,Op.73, No.1 etűd Ez pedig egy C-dúr, staccato etűd. A staccato martelé alapú vonás. Lassabb tempójú játék közben a martelé vonásból kiindulva gyakorolja. A vonóval megcsípi a húrt, amelyet az indítás pillanatában kilazít. A vonónak mindig úgy kell megállnia, hogy a következő hangot indítani tudja, amire a hangok közötti szünetben kell felkészülnie. Fontos a jobb kar húrváltása, a helyenkénti több húr átugrása közben a jó húrsík megkeresése. Kérem az etűd zenei átgondolására. Az gyakorlat úgy van megírva,hogy a harmónia váltások vibratoval és kis tempó előkészítésekkel megoldva nem csak a zenei élvezhetőséget növeli,hanem rávezet a jobb kéz karsúly belehelyezésének megérzésére. 4

5 Jules Massenet: Thais Meditation Ez az előadási darab igazán nagy örömet adhat egy csellistának. Fontos szerepe van a hangnak. A bal és jobb kéz karsúlyának a legtermészetesebb behelyeződésére van szükség. Gábort kérem, hogy húzza ki magát és figyeljen a váll és lapocka kilazítására. Zeneileg átgondolt az előadása. Edward Elgar: e-moll cello concerto Az 1. tételt tanulja Gábor. Az előző félévben már játszotta, nagyobb rálátása van a darabra. A darab nehézségének a véget nem érő dallam folyamatban tartását tartom. A rövid bevezető indítása és megformálása ad számára feladatot. A kezdő akkordok játékmódját gyakorolja és az ezekre felfűzött folytatást. A következő belépés más karakter,ez által más hangszín, elbeszélő előadásmód. A témát piano kell megszólaltatnia. Ügyel a vonóbeosztásra és a vonósebességre. Az espressivo játékmódban több és sűrűbb vibratóra, valamint kisebb vonóhasználatra van szükség. A poco allargando felfutásban derül ki számomra, hogy mekkora hangon is tud igazán csellózni Gabi. Szó esik a dolce karakterről. Valamint bíztatom folyamatosan a nagyobb hangvételi különbségekre, a szélsőségesebb megformálásra. 5

6 1.2 Reflexió a kiválasztott növendékről G. Gábor 19 éves múlt, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola továbbképzős tanulója. A csellózást 2004-ben kezdte, Győri Nagy Ilona tanárnőnél. Hangszerválasztását egy véletlennek köszönheti. Az általános iskolában-ahová járt-ajánlotta egy szolfézs tanárnő a gordonkát, mint lehetőséget. Utána járt és megtetszett neki ben nyert felvételt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába, Farkas Zoltán osztályába ben érettségizett. Sikertelen felvételi után a 2. szakmai évét tölti a szakközépiskolában. Gábor szülei elváltak. Édesanyjával és öccsével sokáig éltek hármasban. Nagybátyja sokat segített nekik. Ekkor tájt tanulás mellett dolgozott is. Egy ideje édesanyjának van egy élettársa, akivel jó a viszonya és stabilabbak a család körülményei. Tanulását maximálisan támogatják. A csellózáshoz jó alkata van. Kisgyermek korában 6 évig versenytáncolt, de egy idő után inkább a zenét választotta. Jár túrázni és szeret horgászni. Jó a hallása, muzikális. Az egyik hobbija a zenehallgatás. Amikor adódtak a szimfonikus zenekarral koncertjeink, amire elhívhattam, ő azonnal igennel válaszolt és lelkesen jött. Az iskolán belül heti 2x jár kórusra, amit elmondása szerint kifejezetten szeret. Volt alkalmam meghallgatni egy szereplésüket és nagyon szép színvonalon működnek. Gábor nagyon tisztelettudó és visszafogott. Önmagától nem kezdeményez beszélgetést, de kérdéseimre szívesen válaszol. Tanítási gyakorlatomban is nagy segítségemre volt. Könnyen tudtam időpontot egyeztetni vele és mindig nagy figyelemmel volt jelen az óráinkon. Óráról órára mindig készül. De időnként hullámzó a teljesítménye. Amit megtanul, nem biztos,hogy azonnal be is tudja mutatni. Ha pedig valami nem sikerül, akkor mindig kudarcként éli meg. Úgy gondolom, ha ezen túl fog lendülni, akkor még nagyobb fejlődést tud majd mutatni. Az együtt töltött idők folyamán mindig próbáltam beszélgetni vele. Úgy érzem, hogy saját csellózásának megítélése nagy spektrumon mozog. Időnként alá vagy fölé értékeli magát. Elsősorban dicsérettel próbálom lelkesíteni, de mindig felhívom a figyelmét a még megoldandó feladatokra. Viszont elég nehéz megtalálni az arányokat. Vannak órák, amikor jobban terhelhető szárazabb információkkal, de adódnak olyanok, amikor ezek sorozata görcsösséget okoz nála. Ilyenkor inkább jobb a lazítására törekedni. Ugyanakkor szorgalmával sok mindent tud kompenzálni. Csak a zenei pálya fordult meg a fejében. Hosszú távon a zenekari-és kamaramuzsikálást tűzte ki célul. Kívánom, hogy ez az elképzelése valóra válhasson és továbbra is sok öröme legyen a zenélésben. 6

7 2. A tanulói csoportok közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 2.1Csoportos (közös) hangszeres óra, csoportmunka terve, összegzése 7

8 2.2 Reflexió Az Erkel Ferenc Zeneiskolában, Ács Gyuláné tanárnő kamarazenekari órájába volt szerencsém betekintést nyerni. A tanárnővel az óra után még hosszan beszélgethettem, ahol erről a foglalkozásról és általában a tanításról is sokat mesélt nekem. Ez a kamarazenekari tevékenység mint mindig, ebben a tanévben- péntek este 18 órakor kezdődött. Az intézményen belül egy nagyobb terem található, amely alkalmas csoportos hangszeres foglalkozás megtartásához. Így nagyon ügyesen kell kitalálni, hogy mikor legyenek a tanszaki koncertek, vizsgák és az ezt megelőző egyéb próbák. A 18 órai kezdés előtt már 15 perccel gyülekeztek a gyerekek, akik, amint felszabadult a terem, az őket megelőző fúvószenekar próbája alól, azonnal elkezdték átrendezni a saját igényeiknek megfelelően. Későbbiekben jegyezte meg a tanárnő, hogy azért játszanak mindig állva a hegedűsei, mert állandó időhiányban szenvednek, ezért inkább nem foglalkoznak a székek pakolásával. Így próbál a hátrányból előnyt kovácsolni. A kamarazenekar 8 főből áll.(10 főig kamarazenekarnak,11 főtől zenekarnak számít a csoport). 2 első hegedűs,2 második hegedűs, brácsa híján 2 harmadik hegedűs, valamint egy csellista és egy bőgős növendék alkotja a csapatot. A kották kiosztása után közösen behangolnak a tanárnő vezetésével. Ő egy külön kottaállványnál, szemben áll a csoporttal. Egy behangoló gyakorlattal kezdenek. Először szóban átbeszélik. 1.Mi a hangnem? (G-dúr) 2.Mi az előjegyzés? (1 kereszt) 3.Mi a neve az előjegyzésnek? (Fisz) 4.Mi az ütemmutató? (4/4) A számukra általános gyakorlat most is érvényes, a tanulandó dallamot kétszer játsszák el egymás után, először forte, másodszor pedig piano. A sikeres bemutatás után meglepetés ötlettel áll elő a tanárnő. Még pedig a már eljátszott, rövid dallam transzponálásával. A hangnem az F-dúr. Az előző kérdések mentén újra tájékozódnak a gyerekek az adott hangnemről. Mielőtt eljátszanák közösen a skálát, átbeszélik szóban a dúr skála hangközeit, oda és vissza. Tisztázzák, hogy nagy szekunddal kell lejjebb olvasni jelen esetben a kottát. A basszus szólamnak nehezebben megy a transzponálás, ezért külön is elolvassák. Ezek után először lassabban, majd másodszor tempóban is eljátsszák közösen a darabot. A tanárnő lelkesen dicséri a növendékeket, hozzám fordulva is kifejezi büszkeségét. Jutalomként különböző ritmusképletek közül választhatnak és így ritmizálva adják elő a transzponálandó anyagot. Minden szólam sorra kerül és miután kitalálták, hogy melyik ritmus tetszik, el is kell énekelniük és csak ezután veszik fel a hangszert. 8

9 Ezek után fognak bele az új darab előadásába, Mozart: Drága szempár, amelyet kórussal fognak előadni. Szólamonként olvassák át az új anyagot. A tanárnő a növendékekkel együtt hegedül, folyamatosan, szóban is tudatosítja a vonásirányokat és hogy miért ez a vonás.(zenei és a kórus tényleges levegő vétele miatt.) Addig ismétlik az eljátszást, amíg tudatosodnak a ritmusok, a tanár kéri a tizenhatodok beleérzését a negyedekbe, ez segítség a nyújtott ritmusok eljátszásában. Nagyon ügyesen intonálnak, a kromatika okoz külön megoldandó feladatot, amelyet ki is emelnek és átjátszanak. Ezek után játsszák el közösen a művet. Muzsikálás közben megfigyelik a többi szólamot, a tanárnő felhívja a figyelmet a közös zenélésre, hogy figyeljék a basszust és a másik szólam belépéseit és arra reagáljanak. A próba végén még elhangzik a Van-e valakinek bármilyen gondja az adott feladatta, és elköszönnek egymástól. A próba után még beszélgettünk a tanárnővel, aki elmondta, hogy immár 4. éve tart kamarazenekart. A saját növendékei alkotják a csapatot és csak egy új ember van most. Indultak kamaraversenyen, ahonnan első díjat hoztak el. Kísértek már növendék és tanár szólistát is. A kottakérdést saját iskolán belül oldják meg. Történetesen a tanárnő férje, Ács Gyula is írt számukra művet. De más kollégák is készítenek átiratokat részükre. Pld. a Kis éji zenét vonósokkal és marimbával. A próbákat nehéz összehangolni, mivel mindenki más iskolákból jár ebbe a zeneiskolába. Így ritka azoknak a próbáknak a száma, amikor teljes létszámmal vesznek részt. Tanárnő azt találta ki, hogy vagy az iskolai tanév végén vagy közvetlenül az elején tart közös kottaolvasást, hogy amikor elkezdődik az új tanév, már mindenki ismerje az új műveket. Így a hiányos létszám ellenére is tudnak tájékozódni a zenében. Amennyiben igény merül fel, akkor természetesen a hegedű óra utolsó 5 percében is szánnak időt az átjátszásra. Újabb távlati tervként merült fel, hogy gyerekdalokhoz ( Zsip-zsup.stb )írnának vonós kamarazenekari kíséretet,hogy az egészen kezdő hegedűsöket is ki lehessen állítani a pódiumra, ahol így még nagyobb élmény érhetné őket. Igazán nagyszerű élmény volt az órán jelen lenni és megfigyelni, ahogy Ács tanárnő tudatosította a zenekari játék alapjait. A foglalkozás elejétől törekedett a közös intonáció kialakítására és megőrzésére. Nagyon komolyan veszi a pontos ritmus eljátszását, mindeközben folyamatosan felhívja a növendékek figyelmét a többi szólamhoz való alkalmazkodásra. Társasjátékként kezeli a zenélést, amit én magam is nagyon élvezek a saját munkámban. Őt elnézve meggyőződtem arról, hogy hihetetlen energiákat kell megmozgatni tanítás közben De a szeretettel átadott tudás és a következetes számonkérés az esetek nagy részében sikerhez vezet. Mindenképpen előremozdító és fejlődéshez vezet. A gyerekeket elnézve a próbán azt éreztem, hogy tényleg örömet okoz számukra a közös zenélés. Jó és összeszokott a társaság. Ács Erzsike rendíthetetlen energiája és humora pedig folyamatos figyelemre bírja őket. Kívánom, hogy minden terve valóra váljon! 9

10 3. A pedagógiai folyamat tervezése 3.1 Intézmény bemutatás 3.2 Reflexió Miskolc első zeneiskolájának megalapítása a XIX. századig nyúlik vissza ben Klima Mihály zenetanár egy magán zeneiskolát alapított Miskolczi Zeneakadémia ( Conservatorium) néven. Az év szeptemberében a Széchenyi utca (akkori) 57 szám alatt kezdődtek meg az órák. Több mint száz diákkal, akikből énekkart és zenekart hozott létre és koncerteket szervezett. Tehát sikeres és szükséges volt a léte. Ez évben a Miskolczi Conservatorium segélyért folyamodott, de pénz helyett helyiséget kapott 3 évre, a Papszer utca 1 szám alatt. Két kikötése volt a városnak, mi szerint a polgármester vezetésével egy felügyeleti bizottság figyelje a Conservatorium működését, valamit 12 diák ingyen tanulhasson az intézményben. De másfél év után megszakadt a kapcsolat Klima Mihály és a város között, ekkor visszavették az épületet. Ez úton ráébredt a város, hogy a saját kezébe kell vennie az irányítást. 10

11 Akkoriban Lányi Ernő zeneszerző az egri székesegyház karnagya és a Miskolci Dalárda egylet emberei jó baráti viszonyt ápoltak. Soltész Nagy Kálmán, az akkori polgármester, aki a Dalárda egylet elnöke is volt, szimpatikusnak találta Lányi Ernőt. Az 1901-es esztendőben Miskolc elhatározza, hogy a város fennhatósága alatt zeneiskolát létesít. A régi kórház épületében, a régi Fáy-féle házban. Lányi Ernő lett az igazgató, aki jól képzett zenészként országos hírnévnek is örvendett. Augusztus 14-én már a Városi Zeneiskola tábla díszelgett az épület oromzatán. A tanítást október elsején kezdték meg. Hegedű tanári állásra Recht Sándort kérték fal, aki a Magyar Királyi Opera zenekari tagja volt és Joachim József tanítvány. Zongoratanárnak Gyöngyössy Ilona érkezett. Az iskola tanárai tevékenyen részt vettek a város kulturális és zenei életében ben nagy veszteség érte az iskolát, mivel 6 év után Lányi Ernő Szabadkára ment az ottani zeneiskolát igazgatni. Nagy szeretettel emlékeztek rá, a magával ragadó lelkesedésére, amivel tanított. Miskolci kötődését sosem feledte, sok művet írt az itteni barátaihoz és a városról. Így 1907-ben Recht Sándort nevezték ki igazgatónak. A bontásra ítélt épületből el kellett költöznie a zeneiskolának, különböző lakásokban helyezték ki őket. Ez természetesen szervezetlenséghez vezetett, ami a tanítás rovására ment, ez idő alatt hangversenyeket sem szerveztek. Július 18-án Grosz Ernő königsbergi zeneakadémiai tanárt nevezték ki igazgatónak. Az ő vezetésével folyamodott az iskola államsegélyért. Ennek fejében az állami tantervet kellett átvenniük, ami természetesen azonnal lehetetlen lett volna megvalósítani. Átmeneti tantervet készítettek, a hegedű és zongora mellett egyéb melléktantárgyak kerültek bevezetésre, mint a zeneelmélet, összhangzattan, karének, szavalás és olasz nyelv. Az iskola jó kapcsolatot ápolt a zeneakadémiával, előkészítette majd ott levizsgáztatta növendékeit május elsején a Hunyadi utca 6. szám alatt egyesítették az iskolát. A kórház telkére terveztek egy 2 emeletes épületet, de a tervek nem voltak megfelelőek, éppen ezért meghiúsult az építkezés. Grosz Ernő az iskolai év végén lemondott tisztségéről október elsején a bizottság kinevezte Szent-Gály Gyulát az iskola élére. Rengeteg nehéz feladat tornyosult előtte. De Szent-Gály nem csak jó zeneszerző, hanem fantasztikus szervezőerő is volt. Első teendőjeként a 2 üres állás betöltése szerepelt. Zongoratanárnak Halmay Irmát, hegedűtanárnak Loschdorfer Nándort tette meg. Valamint javaslatot tett az újonnan építendő iskolára. Decemberben összeállította a tanárok segítségével a tananyagot. A zongora és hegedű tanszék 2 tanfolyamra vált. A 4 éves alsó és a 6 éves középfokozatra. A magánének 5 éves lett. Szent-Gály Gyula február 7-én mutatkozott be a Közművelődési Egyesület hangversenyén. Az egyesületi támogatás fejében a tanárok sokat működtek közre a városi zenei élet színvonalának emelésében. Szent-Gály iskolán kívüli tevékenységet is vállat, ő lett 11

12 a karnagya az egyesület zenekarának. Helyiség kérdésében égető volt a helyzet őszén költöztek a Deák utca 1 szám alá. 7 tanterem, egy iroda és egy igazgatói lakás volt itt található őszéig folyt itt a tanítás. Közben az iskola létre hozta a Liszt Ferenc alapot, amiből a tehetséges diákokat szerették volna támogatni szeptemberében a két hegedű tanszakra Koller Ferencet és Rákos Arnoldot nevezték ki. Mind a ketten Hubay Jenő tanítványok voltak. Az igazgató 1912 őszén körutat tett Németországban, ahol szemrevételezte a zeneoktatást. A háború alatt a termekből kórtermek lettek, nehéz időszak következett az iskolában is. Pld. Haydu István tanárt is hadiszolgálatra küldték. De ennek dacára az iskola továbbra is jól teljesít. Ekkor mutattak be jelentős részleteket Haydn: Teremtés című művéből. Amúgy a vizsgákon kívül nem történtek nyilvános előadások. Közben a szénhiány lehetetlenítette el a téli hónapokban a tanítást. Koller Ferenc 20 éves pedagógiai jubileumát ünnepelve a tisztelői és barátai létrehozták az 1000 koronás alapot, amely kamatait a jelentős előmenetelű diákok jutalmazására fordították. Fontos intézkedések történtek az iskolai tanterv összehangolása ügyében a zeneakadémia tantervvel szeptemberében Hollósy Kornél zeneszerzőt és orgonistát választották meg tanárnak. De a forradalom miatt csak január elsején kezdhette el a munkát. Ekkor Szent-Gály már súlyos beteg volt augusztus 13-án Koller Ferencet igazgatói jogkörrel ruházták fel. A tanulmányi ügyeket pedig Rákos Arnold vette át. Amikor Szent-Gály meghalt, Koller Ferenc lett a kinevezett utódja.1919 szeptemberében zenekari osztályt alapított, később ebből lett a Filharmóniai Társaság március 5-én nevezték ki végleg Koller Ferencet. A háborús évek rombolása utáni lelkesedéssel próbálta irányítani a zeneiskolát. Javaslatot tett egy új épület építésére. Rajta kívül senki sem mer erre gondolni. Áldatlan állapot volt, hogy gyakorlatilag ekkor 3 helyszínen folytak az oktatások.1922 novemberében Dr. Hodobay Sándor lett a polgármester,aki szívügyének érezte Miskolc felvirágoztatását. Így többek között ígéretet tett az új épület felépítésére. Rövid időn belül visszatért az iskola a régi kerékvágásba a rendszeres és eredményes tanítás által. Nagy hangsúlyt fektettek a szülőkkel való kapcsolatra. Éppen ezért Koller leckekönyvet szerkesztett, amiben benne voltak a növendékek kötelezettségei, fegyelmi szabályzat, dicsérő vagy intő lap. A lecke óráról órára valamint az értesítő. Minden hónap végén pedig alá kellett iratni a nebulóknak a szülőkkel, így pontos tájékoztatót kaptak a tanuló előre meneteléről. 12

13 A legnagyobb esemény a 25. jubileumi év végén-1927-ben, a Zenepalota épületének létesítése volt. A megnyitó ünnepi hangverseny december 17 hangzott el. Az épület megépülése Hoday Sándor Dr. polgármester érdeme volt. Így lett a zeneiskolának és a városi női felső kereskedelmi iskolának otthona. Walder Gyula tervei alapján, egy pompás barokk palota jöhetett létre. Ezek után a Miskolci Városi Zeneiskola nevet Miskolc Városi Hubay Jenő Zeneiskolára változtatták. Hubay Jenőt kiváló hegedűsként és nagyszerű pedagógusként tartották számon. Sokan, mint zeneszerzőt Kodály és Bartók fölé emelték. Miskolcon érvényesült a leginkább a 13

14 Hubay kultusz. Az iskola pedig a 15 vidéki nagyváros közül a legnagyobb zeneiskolával büszkélkedhetett, ami így a legnépesebb tanári karral és diák létszámmal rendelkezett ben Koller nyugalomba vonult. A Városi Törvényhatóság Közgyűlés dicséretben és nagy elismerésben részesítette. Az ő érdeme, hogy a városi zeneiskola Miskolc város büszkesége lett. Őt Rákos Arnold követte az igazgatói székben. A II. világháborúig több mint növendék került ki innen. Ebből 1100-an tandíjmentességet élveztek. Országos hírt szerzett Fasang Árpád és Venetiáner (Vándor) Sándor, nemzetközit pedig Zöldy Sándor. Mint azt már írtam, az első kiemelkedő zenei esemény Miskolc és a zeneiskola életében az 1906-os év végi Haydn:Teremtés című oratóriumának jelentős részleteinek bemutatása volt. Ekkor állt készen először Szent-Gály Gyula vezetésével a zeneiskola növendékeiből zenekar és kórus, valamint énekes szólisták. Erre mindenki elsöprő élményként emlékezett. Természetesen a két világháború között is folyt tovább a hangversenyélet. A Tanácsköztársaság alatt szebbnél szebb kamaraestek szerveződtek a tanárok részvételével. A harmadik koncerten elhangzott Hollósy Kornél F-dúr triója is. De folyamatosan játszották Arenszkij és Csajkovszkij műveit, ami kétségtelenül szimpatizáns vonásokra utalt a Tanácsköztársaság politikai programjával ben találhatjuk az első adatokat arról, hogy a zeneiskola tanárai a magyar zenei élet lüktetésében éltek. Ez évben hangzott el először Bartók mű,az Este a székelyeknél és az Allegro Barbaro,amelyet Spiró László adott elő, Keresztes István volt a tanára. Az 1922-ben rendezett nagyzenekari hangversenyen mutatkozott be a zeneiskola kitűnő zongoratanára, Miskolci Simon Jánosné. Nagy zenei összefogás mozgatta az embereket. A háború előtt még nagy erőfeszítéseket tettek a zenekar működéséért május 16-án csendült fel egy emlékezetes vonószenekari koncert, amelyet Rákos Arnold vezényelte. Bach: Fuga, Corelli: Concerto Grosso és még más művek kerültek előadásra (a címek hiányoznak).valamint Mozart: Á-dúr hegedűversenyét Gránát József játszotta ban a háború zajlása közben ismét eljutott a zenekar alapításáig a zeneiskola. Ekkor nem csak az iskola tagjai, hanem a régi növendékek is csatlakoztak. A névsor megmaradt, de nem tudni, hogy eljutottak-e az előadásig. A Zenepalota 1945 után is folytatta tevékenységét és a zeneoktatás otthona maradt. Kezdetben az Egressy Béni Állami Zeneiskola tábla helyeződött az épület oromzatára. Az újabb névvel újabb feladatok születtek meg. Így lett a Bartók Béla Zeneművészeti és Énektanárképző szak miskolci tagozata nyarán Turcsányi Emil megbízást kapott a Művelődési Minisztérium akkori Művészetoktatási Osztályának vezetőjétől, miszerint szervezze át az oktatást főiskolai szintű zeneiskolai tanárképzésnek. Egy teljes évet kapott erre a feladatra. Az átalakítás lényege az volt, hogy az ország 6 szakiskolája (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged, Pécs) szétváljon az ezekkel szervesen egybeépült 6 szaktanárképzőtől. Valamint a szakiskolákat és szakgimnáziumokat a megye, a 6 szaktanárképzőt budapesti központtal a minisztérium felügyelete alá helyezzék. 14

15 Az átszervezés egyik indoka az volt, hogy a diákokat oktató közismereti tanárok képzése a tanítóképző intézetekben főiskolai szinten folyt. A fejlesztés tartalmi szempontja, hogy az alapfokú zenetanár képzés főiskolai rangjától a tanárképzés színvonalának ugrásszerű fejlődését remélték. Ennek az időszaknak a pozitív jelensége a zeneiskolák számának növekedés volt. 10 év alatt meg kétszereződött a létesítmények száma és ezzel együtt a diákok létszáma is. Ez a képzés változás elsősorban a vidék számára jelentett fejlődést és segítséget az új lehetőségek kibontakoztatására. Mivel Budapesten kívül mind az öt városban egy épületben szorongott a szakiskola és a szaktanár képző, feladatként megfogalmazódott ezek különválasztása. A főiskoláknak külön épületbe kell kerülnie, de legalább is egy önálló emeleten kell elhelyezkednie, valamint kollégiumot kell létesíteni a tanulók számára. A szakiskolák irányításával együtt az épületek is a helyi tanácshoz kerültek. Ugyanakkor a Zeneakadémiának nem volt elég pénze ennek a helyzetnek a finanszírozására,bár több helyen sikerült a helyi tanácsot meggyőzni arról, hogy jó befektetésnek számít a helyi főiskola támogatása. Természetesen az oktatási követelményi tervek is nőttek. Elvárásként szerepelt az alapfokú zenetanári képzésben a zenei felkészültség, a sokoldalú pedagógiai hozzáértés és a pálya iránti lelkesedés. Céljaként a zenét értő módon művelő és szerető fiatalok nevelése, esetlegesen a zenei pályára való irányítás,a zenekari játékra is alkalmas hangszeres tudás,általában fogékonyság a kultúrára. Ugyanakkor a képzési idő továbbra is három éves maradt, bár a többi pedagógiai főiskolai képzés négy éves volt ban a minisztérium 15 éves fejlesztési tervében szerepelt a képzési idő 4 évesre emelése. De ez még sokáig váratott magára Végül 1966-ban a miskolci tanács vezetői vállalták a költöztetést, így a főiskolai tagozat teljes emeletet kapott a Zenepalotában. Kollégiumi épület a mai napig nincsen. Szervezeti és irányítási vonatkozásban 4 lépcsős felépítésű rendszer (tagozat, intézeti központ, Zeneakadémia, minisztérium) alakult ki. Igen szűk hatásköre volt a főtanszakvezetőnek és ugyanakkor még kisebb a tagozatvezetőnek. Fontos szerepe volt a Tanszékvezetők Egyesületének. A tanszékvezetők budapestiek voltak, ők nagyban segítették a szakmai munkát. A pedagógiai vonatkozású oktatási feladatok kidolgozásában a Módszertani Kabinet vett részt. Ennek Budapesten Kalmár Márton volt a vezetője. Ő készítette elő a 12 kinyomtatott jegyzetet. A miskolci tagozat vezetőjének Laczó Zoltán főiskolai adjunktust nevezték ki, aki korábban a szakközépiskolában tanított, valamint a főiskolán pedagógiát és marxizmust. Rajta kívül még 6 kinevezett főiskolai tanárt alkalmaztak (Friedrich Józsefné, Harsányi Bálint, Reményi János, Veszprémi Ilona, dr. Molnár Sándorné, Rőczey Ferenc), továbbá 17 szerződéses szakiskolai és egyéb területen működő tanár tanított. Laczó Zoltán az oktatás mélységét szerette volna még intenzívebbé tenni. Folyamatosan tanszaki összejöveteleket tervezett. A tagozat szervesen bekapcsolódott Miskolc és Borsod megye zenei életébe. A harmadéveseknek engedélyezték a pedagógiai munka vállalását. Barta Péter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának vezetője-szerint a főiskolai tagozat 5 év alatt bebizonyította életképességét és létjogosultságát. Gyakorlatilag 15

16 minden hangszeren folyt képzés.12 kinevezett tanár és 18 óraadó oktatott. A végzett hallgatók Borsod és Heves megyeszerte tanítottak, de sokan váltak zenekari zenésszé. A főiskola létrehozásának egyik alapvető oka az volt, hogy a térség zenetanár-utánpótlását biztosítsa. Az érdeklődés folyamatos volt a növendékek iránt. Ez önmagában bizonyítja, hogy a város kulturális létesítményeinek, a zeneiskoláknak szükségük van a zenészekre, a zenetanárokra. A főiskola tanárai gyakran adtak koncerteket. Kincses Margit, Rőczey Ferenc, Gál Károly vagy Reményi János ismert alakjai voltak a megye és a város zenei életének. A fellépő művésztanárok többsége aktív zenekari muzsikus volt pld. a Miskolci Szimfonikus Zenekarban vagy a Miskolci Fúvós Ötösben. Szintén gyakori szereplők a hallgatókból alakult kamaraegyüttesek. A Nehézipari Műszaki Egyetem fiataljaival közösen működött egy Jeunesse-csoport is. Rendszeresen tartottak közös foglalkozásokat és előadásokat. A főiskola szélesítette kapcsolatait további intézményekkel, mint pld. weimari zeneművészeti főiskola. Az 1990-es évek is eseménydúsak voltak december 5-én Mozart halálának 200. évfordulója alkalmából rendeztek koncertet, ahol a főiskola zenekara játszott közkedvelt Mozart műveket,a koncert szólistája pedig Szatmári Zsolt volt július elseje egy újabb jelentős állomás a felsőfokú tanárképzés történetében. A Liszt Ferenc Tanárképző Főiskola tagozatát integrálták a Miskolci Egyetemhez. Az új név: Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete. A körülmények nem változtak, kizárólag az irányítást és a fenntartást érintette az egyesítés. Ez az áttekintés igazán nagy ívű és szép múltat mutat be. Mivel nem Miskolcon születtem, különösen szívesen találkozom a város történetével. Érdekesnek találom, hogy bár a város első sorban az iparból élt, ennek ellenére a polgármesterek fontosnak találták, támogatták a kultúrát. Igyekeztek megadni minden lehetőséget és aztán nagy szeretettel fogadták a művészek, tanárok és növendékek jelenlétét a kulturális életben. Az 50-es 60-as években Kodály országaként sok zeneiskolát alapítottak és ezekbe sok növendék járt. Nagyapám 1953-ban tette le az alapjait egy falusi zeneiskolának, Abonyban. a Szüleim elmondása szerint is rengetegen jártak zeneoktatásra. Még az én időmben is, az es évek végén és 1980-as évek elején is természetes volt a zenetanulás. Mostanra úgy érzem, hogy kikopott az emberek életéből. Az egyik kompetenciám kapcsán több tanárral beszélgettem, többen Budapesten dolgoznak. Elmondásuk szerint ott még mindig presztízskérdés a gyerekek zenetanulása, a szülőkkel hathatós az együttműködés. Míg Miskolcon nehéz gyerekeket toborozni. Meglátásom szerint sokat számítanak a társadalmi különbségek. De éppen ezért lenne fontos, ha Miskolcon újra éledne a kultúra támogatottsága, mert boldogabb embereket lehetne nevelni és ez által új fejlődés indulhatna Én érkeztem a főiskolára, Iván Klára osztályába.2000-ben történt diplomázásom óta a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja vagyok. Mostani master képzésemtől sok érdekes és figyelemre méltó dolgot kaptam. Érdekes pedagógiai tantárgyakat hallgathattam, valamint a hospitálásomat középiskolai szinten gyakorolhattam, Farkas Zoltánnál. Ismét lehetőségem 16

17 nyílt a csellózásra koncentrálnom tanári segédlettel. A portfólióírás pedig szembe hozott 1-2 érdekes kérdést és embert. Örülök, hogy belevágtam és új utat mutatott, elgondolkodtatott a tanári szakmáról, felkeltve irányába a figyelmemet. 17

18 4. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával. 4.1 Egy hangszeres iskola kötetének ismertetése. 4.2 Reflexió Pejtsik Árpád neve mindenki számára ismert lehet, akik csellózni tanultak vagy tanítanak. A szerző száznál is több kiadványt jelentetett meg, melyek egyik része tananyagot, a másik előadási darabok gyűjteményét tartalmazza. A méltán elismert zenepedagógus 1935-ben született. Családjában minden napos volt a kamarazenélés, édesapja sugallatára kezdett a hangszeren tanulni, aki azt szerette volna, ha fia csellózni tanul. Harminchárom évig játszott a budapesti Operaház zenekarában és e tevékenysége mellett végig tanított is. Egyszerre volt kiváló művész és nagyszerű zeneszerző, 18

19 csodálatos pedagógiai érzéke volt és hatalmas repertoár-ismerete, amelyet sok évtizedes tudatos anyaggyűjtéssel, jegyzeteléssel teremtett meg. Tanárai Banda Ede, Sebestyén Sándor és Zsámboki Miklós voltak, utóbbi a magyar gordonkaoktatás megalapozójának, Popper Dávidnak volt tanítványa, így Pejtsik folytatója ennek az iskolának. A szerző elmesélése szerint két előzménye volt a Gordonka- ABC megjelenésének. A 70-es évek elején elkészült egy csellóiskola első kötete, amiből kb. 50 fénymásolt példányt készítettek. A minisztériumból 4-4 példányt szétküldtek az országban 12 tanárnak, akik vállalkoztak arra, hogy kipróbálják kísérleti tanítás keretében. Egy év tanítás után egyértelműen sikeres volt,de utána közel 25 évig szóba sem került a kiadása. A másik előzmény a 80-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor a szerző már írt Gordonka ABC címmel egy kötetet. Szépen letisztázott kéziratot adott le, kérte a facsimile kiadását. Szöveges magyar népdalra épült, kizárólag magyar gyerekek számára.(a szokottnál fiatalabb korban kezdőkre gondolt a kötet összeállításakor.) Az új ABC-sorozatba viszont nem kerülhetett bele olyan kötet, amelyet nyelvi korlátai miatt csak az országhatáron belül lehetett nagyban forgalmazni.. A kiadott Gordonka- ABC t sorban tanítós iskolának nevezi Pejtsik. (Tehát ha a tanár az 1. után feladja a 2.-at, utána gyakorlatot, s így megy végig, akkor semmi probléma nem történhet.) Általában a sorban tanítós iskola jobb és megfelelőbb, de minden bizonnyal nagy számban vannak olyan pedagógusok, akik unatkoznának, ha a továbbiakban minden egyes növendék pontosan ugyanabban a sorrendben ugyanazokra a darabokra kellene tanítani. Megfogalmazása szerint hisz abban, hogy a legtöbb embernek megvannak a saját elképzelései és nem szeretné egy iskolának sem az anyagával, sem a sorrendjével ráerőszakolni a saját elképzelését a kollégákra. Olyan válogatási lehetőségeket szeretne kínálni, amiből mindenki meg tudja találni azt a sorrendet, amit ő jónak lát. Tehát, mint azt már korábban említettem, a Gordonka- ABC a hangszeres előképzősök számára készült. Nem szükségesek a szolfézs előképzőben szerzett ismeretek. Anyagának hatvan százaléka magyar gyerekdal és népdal, húsz százaléka műzenei szemelvény és mindössze húsz százaléka technikai tanulmány. A magyar népdallamnál nem érte be a szerző azzal, hogy fellapozott pár iskolai énekgyűjteményt, s ha talált bennük valamit, amit csellón is el lehet játszani, azt fölvette a, mert nem biztos, hogy az a legmegfelelőbb. A Magyar Népzene Tára addigi köteteit szorgalmasan végignézte, kijegyzetelte és onnan igyekezett kiválasztani a legmegfelelőbbeket. Előfordulhat, hogy ez nem mindig az a változat, amit a gyerekek az iskolai énekórán tanulnak, de biztos, hogy a hangszertanuláshoz a legjobb. A dalok szövege is olvasható a kötetben, hogy megkönnyítse az énekelve tanulást és a helyes ritmus megvalósítását. A magyar népdalfeldolgozások neves zeneszerzőktől származnak. Az 50-es évek elején, a korszak jelentős komponistái nem tartották méltatlan feladatnak, hogy pedagógiai kiadványok 19

20 számára komponáljanak darabokat. Azoknak az iskoláknak egy része feledésbe merült és Pejtsik úgy érezte, hogy kár lenne, ha ezek a pedagógiai célú darabok elfelejtődnének. Nagy mesterek írtak 8 és 16 taktusos darabokat gyerekeknek: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Járdányi Pál, Molnár Antal, Sugár Rezső, Hajdú Mihály, Veress Sándor, Szokolay Sándor és mások. Maga az anyag tizenkettő részből áll. Egy-egy lecke elvégzése 5-6 órát igényel a jó képességű növedékeknél. Az első hat lecke csak 2/4-es ütemet és kétféle ritmusképletet, negyedet és nyolcadot tartalmaz, így az elméleti ismeretek hiánya nem okoz gondot az alapvető hangszeres készségek kialakításának. Az első három lecke a két kéz külön képzésével foglalkozik. Alapvetően pizzicato szólalnak meg a darabok, majd később vonóval is eljátszhatóak ugyanazok. A balkéz fejlesztésére gyerekdalok helyettesítik az ujjgyakorlatokat. A vonógyakorlatok mondókákra épülnek, a ritmizált szövegmondás megkönnyíti a tanulásukat. Ezeket ne közvetlenül a kápánál gyakoroltassuk, mert nehéz egyensúlyoznia a kezdő növendéknek, hanem a vonó közepén, kb. fél vonóhosszal. Ügyeljünk, hogy a felhasznált vonóhossz legyen arányban a hang hosszával és a vonósebesség egyenletes legyen. A vonó közepén viszonylag könnyedén kialakítható az alsó és felsőkar összehangolt mozgása, itt érhető el legegyszerűbben szép hang. A 4. leckétől kezdődik a két kéz munkájának összehangolása. Két húrt először kvintváltó dallamokon kapcsolunk össze, de itt még nem jelentkeznek húrváltási problémák. A két húron történő játék továbbfejlesztésére hangsorok, hármashangzatok és a hozzájuk fűződő dallamok szolgálnak. A 6. leckében a skála három húron keresztül megy, különböző vonás nemekkel gyakoroltatja a hangsort. Innentől már van lehetőség a Csáth: Előadási darabok című gyűjteményből könnyebb műveket válogatni. A 7. lecke megismerteti a 4/4-es és 3/4-es ütemet. A 8. a fél értéket és az egész és részvonásokat. Ezek a vonóbeosztás alapjai. Értelemszerűen a fél értékre mindig egész vonó, a negyedekre pedig fél vonó jut. A 9. leckétől a legató kerül előtérbe, a 10-ben a portato vonás, a 11. a nyújtópontos ritmusokat, a 12. a staccato hangok tanítását érinti. Mindeközben a 9. és a 10. leckében a balkéz húrváltására valamint az egyes ujjak helyének beidegzésére helyezi a hangsúlyt. Fontos a balkéz legato gyakoroltatása, amit a terclépések és a hozzájuk kapcsolódó dallamok segítenek. Általában D-húron kezdődik a csellóoktatás, mivel a húr nem túl vastag, nem nehéz lenyomni, a mellette lévő Á-húr segít a megfelelő kéztartás kialakításának kontrolálásában, a gyermek hangterjedelmébe is esik, el tudja énekelni a dallamokat. Utána az iskolák megoszlanak, hogy az Á vagy G-húrt veszik hozzá. Ha a G-húrt választjuk, amennyiben sikerült kialakítania a D- húron a helyes kéztartást, itt még inkább el tudjuk mélyíteni. Az Á-húrnál könnyebben alakulhat ki tartási hiba, de szebben szól és könnyebb darabokat választani, talán nagyobb az élvezeti értéke. A döntésben segítség, hogy a 90-es gyakorlat után kettéválik az anyag. Ha valaki a kotta bal oldalát végzi el, akkor a D-húrhoz először az Á-húrt kapcsolja. Ha úgy érzi, hogy a G-húr praktikusabb, akkor a bal oldalakat kihagyva, a jobb oldalakat választja. Természetesen lehet párhuzamosan is tanítani, vagy apránként felváltva. A C-húr használata a vége felé vonódik be, amikor rögtön tudja is használni a nebuló. 20

21 Már az első leckében megjelennek a kamaradarabok, két csellóra, amit tanár és diák rögtön tud játszani. Pejtsik szerint fontos a közös zenélés az első órától kezdve. A tiszta intonáció egy másik szólammal együtt játszva sokkal könnyebben és gyorsabban elsajátítható. Fontos a harmóniaélmény. Valamint a diák ekkor hallhat igényes csellóhangot, amely tovább fejleszti a saját hangigényét. Amikor a növendék és tanára együtt játszik, az nemcsak a jó kapcsolatuk elmélyítését szolgálja, hanem az első lépést is jelenti a másik zenésszel való közös munka, egymásra figyelés megtanulására. A Pejtsik Árpád féle Gordonka-ABC-t számomra nagy élvezet volt átolvasni. Letisztultnak és magas szinten felépítettnek látom. Olyan alapot tudhat teremteni a csellójátékhoz, ami egy életen át nagy segítség. Amennyiben a tanítás felé fogok fordulni és adódik rá lehetőségem, biztosan fogom használni és átadni ezt a rendszerezett tudást, ami mellé külön öröm, hogy azonnal megadja a közös muzsikálás örömét diáknak és tanárnak egyaránt. 21

22 5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése. 5.1 Számítógéppel segített tanulás keresőprogramok (zene és kotta), elektronikus könyvtárak internetes elérési címlistája. Ezt a kompetenciát azért választottam a dolgozatom részeként, mert nagyon érdekesnek és sokrétűnek tartom. Mondják, hogy a mai világ eléggé felgyorsult. Ma már mindenki telefon, sőt, okostelefon, tablet vagy notebook nélkül gyakorlatilag el sem tudja képzelni a mindennapjait. Én úgy gondolom, hogy ezek az eszközök, az IKT használata teljesen beépült az életünkbe. Az oktatásban is külön tantárgyként oktatják, olyannyira, hogy a tananyag szerves részét képezi az informatika óra. Manapság a gyermekek szülei is sok intézményben már e-naplón követik a gyerekek jegyeit, ott tudják meg, hogy gyermekük hogyan halad az iskolai tanulmányokban. Az internet elérésével és a különböző böngésző programok, keresések alkalmazásával rengeteg azonnali segítségnyújtás lehetséges. Számos alkalom nyílik arra is, hogy a tanítási órán internet segítségével oldjunk meg egy-egy feladatot, sőt, mi zenészek is nagyban alkalmazzuk ezeket. Ha egy-egy stílusról többet, átfogóbban kívánunk beszámolni, vagy egy tempójelzést szeretnénk elmagyarázni, akkor is az internetet használjuk, de ha a növendékünknek más előadótól kívánunk megmutatni egy felvételt, azt is megtehetjük. Ezekre mind a miatt is szükség van a hangszeres oktatás keretén belül is, mert sajnos az iskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, de sok esetben középiskolák sem rendelkeznek olyan felszereltséggel ellátott tantermekkel, hogy ezt egy CD lejátszón vagy ehhez szükséges alkalmatosságon be lehessen mutatni. Nincsenek lexikonok, gyakorlatilag a kottaállványon és talán a félig felhangolt pianínón kívül sok mindennel nem lehet megszínesíteni a hangszeres vagy elméleti oktatást. Az alábbi internetes eléréseket ismerem és tudom ajánlani. Ha valamilyen szakcikket vagy érdekességet szeretnék elolvasni és bemutatni: Ha oktatással kapcsolatosan próbálok valamit keresni: Zenehallgatással, kottaprogrammal kapcsolatos webhelyek: 22

23 Vonós hangszerrel, a gordonkával kapcsolatos weboldalak: Tudnivalókkal kapcsolatos webhelyek: Reflexió Nagyon fontosnak tartom, hogy manapság minden a közelünkben lehessen, hiszen ahogy már említettem is, az idő számottevő tényezővé vált napjainkban. Lényeges, hogy mindenre azonnal reagáljunk, minden információ perceken belül kutatható és megszerezhető legyen. Gyakorlatilag a világ a lábunk előtt heverhet egy-két kattintással és mi is körbe utazhatjuk a világot ugyan így. Nem tudom,hogy ez majd hova vezet,egyenlőre ezt a sok információt és magát az áramlatot,amiben élünk,próbálom a magam és leendő növendékeim hasznára hajtani. Nem csak én tudhatok tanítani dolgokat, előfordulhat, hogy a gyerekek mutatnak olyat, egyegy érdekes weboldalt vagy portált, ami a fejlődésünkben segíteni tud. Mindenesetre, ahhoz, hogy ezeket a programokat és webhelyeket tökéletesen használni és alkalmazni tudjuk, nagyon komolyan ismerni kell a számítógépet és az internetet. Megfelelő módon lehet csak keresni és alkalmazni, erre is megvannak a legális lehetőségek. Az egészben pedig az a legszebb, hogy egy életen keresztül tesszük meg. 23

24 6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása 6.1 Saját tematikus terv A pedagógus neve: Szabó Zsófia A pedagógus szakja: gordonka tanár, kamaraművész Az iskola neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Műveltségi terület: Középfokú művészetoktatás zeneművészeti ágon Tantárgy: gordonka A tanulási-tanítás egység témája: A bal és jobb kéz legato játékának további fejlesztése A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere: A növendék feszültségmentesebb csellózása, minél átfogóbb zenei elképzeléssel. A tanulási-tanítási egység helye az éves fejlesztési folyamatban, előzményei: Előzménye: Egész éves készülés felvételire, mely eljutott egy bizonyos szintre. Az egész éves terv részeként a meglévő tudás stabil használata. Tantárgyi kapcsolatok: Szolfézs Osztály: Továbbképző Felhasznált források, eszközök: - Popper No. 73 etűdiskola, Elgar: é-moll csellóverseny, Massenet : Thais Meditation, Veracini: d-moll szonáta - Tükör, metronóm, hangoló gép, kottaállvány Dátum: 3 tanítási óra dátuma 2017.június 5, 13,19 24

25 Óra A téma órákra bontása Didaktikai feladatok Fejlesztési területek (attitűdök, készségek, képességek) Ismeretanyag (fogalmak, szabályok stb.) Módszer ek, munkafo rmák Szemlélteté s, eszközök Házi feladat Megjegyzések 1. Egy staccato és egy legato etűd. Kis darab bemutatása. A staccato és a legato vonás tudatossá és stabillá tétele.vibrat ó lazítása,bal kéz legato megérezteté se. A martelé vonásból kiindulva gyakorolta tom a staccato vonást Fontos megéreztet ni a karsúlyt a legatóban Zenei gondolatok megvalósít ása. Popper:op.73 No.2, No.3 Massenet:Thais Meditation hangológép metronóm Gyakor oltatás, megbes zélés, tanári bemutat ás Világos tanterem,t ükör, kottaállván y Az etűdben szereplő vonások lassabb majd eredeti tempóba n való gyakorlá sa. Zenei átgondolt ságra való törekvés. Fontos a hangszer lazább kezelése érdekében laza mozgássorozatokat elsajátítani. 25

26 Óra A téma órákra bontása Didaktikai feladatok Fejlesztési területek (attitűdök, készségek, képességek) Ismeretanyag (fogalmak, szabályok stb.) Módszer ek, munkafo rmák Szemlélteté s, eszközök Házi feladat Megjegyzések 2. Az etüdök átismétlése után egy szonáta eljátszása. Megfelelő hangképzés és könnyedség kialakítása. Balkéz fekvésváltás ának lazítása.a zenei ívek átgondolása és megvalósítá sa. A vállak és lapocka leengedése,lazításána k elérése.a balkéz könyökem elés fekvésvált ás előtt. Veracini:d-moll szonáta hangológép,met ronóm Gyakor oltatás, megbes zélés,ta nári bemutat ás Világos tanterem,t ükör és kottaállván y. Az órán megbesz élt gyakorlá si megoldás ok alapján törekedje n még szebb hangra, a futamok könnyed és stabil eljátszásá ra.emlék ezzen a darab megform álására.k érem a többi darab kézben tartására. Mindig segít a darab zenei átgondolása. 26

27 Óra A téma órákra bontása Didaktikai feladatok Fejlesztési területek (attitűdök, készségek, képességek) Ismeretanyag (fogalmak, szabályok stb.) Módszer ek, munkafo rmák Szemlélteté s, eszközök Házi feladat Megjegyzések 3. Koncert tétel eljátszása. Legato bal és jobb kéz,vibrato lazítása.a zenei részek külön választása. Figyeljen, hogy lapockáit és a karjait lazítsa,kars úlyát beleengedj e a hangszerbe.a vibratót lazítani. Elgar:e-moll csellóverseny,h angológép és metronóm. Gyakor lás,meg beszélé s éstanári bemutat ás. Világos tanterem,t ükör és kottaálván y. Az órán megbesz éltek szerint otthon folytassa a gyakorlá st.valami nt a többi darabbal is foglalkoz zon. Fontos a lazításra való törekvés. 6.2 Reflexió A növendék főiskolai felvételi előtt áll. Lényegében már nagy rálátással bír az anyagra. A hátralévő időben szeretnék segíteni neki abban, hogy a játéka stabillá, könnyedebbé és kiegyensúlyozottabbá válhasson. Az órákon mindig nagyon nyitott és befogadó. Fontosnak tartom a minél átgondoltabb zenei folyamatok megvalósítását. Az ehhez vezető úthoz a már meglévő technikai eszközök használatát valamint a lehetőségek bővítését. Megfigyelhető volt az elmúlt időszakban, hogy óráról órára mindig tudott fejlődni játéka egyegy részlete. Ezen részegységek összerakásában, az egész felépítésében, ez által egy teljesebb játékélmény kialakításához próbálok a segítségemmel hozzájárulni. 27

28 7.A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása 7.1 Tanárokkal készített interjúk vázlata 1.Mennyi ideje tanít Ön tanárként? 2.Milyen kezdeti nehézségei adódtak? 3.A kezdetekhez képest mennyiben kell másképpen foglalkozni a mai gyerekekkel? 4.Hogyan zajlik az óra bevezetése és levezetése? 5.Mivel telik a legtöbb idő az órán? 6.Hogyan motiválható, növelhető a növendékek gyakorlási hajlandósága? 7.Alkalmaz-e alternatív módszereket és/vagy eszközöket? 8.Tapaszatalata tükrében meg tud fogalmazni pár jó tanácsot? 7.2 Reflexió Ebben a kompetenciában arról próbáltam meg információt szerezni, hogy a megkérdezettek a tanári pályájuk kezdetén milyen nehézségekkel találkoztak, hogyan és milyen változások történtek pedagógusi pályájuk során. Mivel még nincs tapasztalatom a tanításban, tanácsot szeretettem volna kérni a jövőmre vonatkozóan. Különböző életkorú, személyiségű és tapasztalatú tanárokat kérdeztem meg. Van közöttük, aki 38 éve van a pályán, akad, aki 30, ketten 17 éve és van, aki a 3. éve tanít aktívan az iskolában. Szinesíti még az is a válaszokat, hogy alap- és felsőfokon is oktatnak. A kezdeti nehézségek elég összetettek. Amikor valaki belecsöppen egy nagy létszámú tanszak vezetésébe, sokféle gyerekkel találkozik. Van, aki már egy ideje tanul zenét, de akad, aki éppen akkor kezdi a tanulás folyamatát, mint tanár. A főiskolán megszerzett elméleti tudás alkalmazását nehéz a gyakorlatba átültetni. A kezdő pedagógus számára a tervezés több problémát is felvet. Egyfelől gondot jelenthet az órák kitalálása, az eredeti tervtől való eltérés, illetve az időhatárok betartása. Az idő elteltével már a hosszabb távú célok tűződnek ki elsőként és azokból bontja ki a kisebb egység feladatait. Mind e közben egyéniségekről beszélünk, akik mind személyre szabottan igénylik a segítséget, törődést. Szem előtt kell tartani a személyiségükből fakadó különbségeket, amiből egy másfajta munkatempó is adódhat, amihez alkalmazkodni kell. Fontos a bizalomra és elismerésre épített kapcsolat. A pedagógusnak tisztelettel és őszintén kell a diákjai felé fordulnia, vigyázva a megfelelő arány 28

29 megtartására. A kezdeti munkát nagyban befolyásolhatják még az adott iskola körülményei is. Hangszerproblémák, eszköz- és kottahiányok, amelyeket idővel valamelyest lehet fejleszteni. Érdekes kérdés a mai gyerekek élettempója. Akik régebben tanítanak, természetesen érzékelik a változásokat. Abban maximálisan megegyeznek, alapfokon, mint felsőfokon túl vannak terhelve a növendékek, éppen ezért nagyon kevés idő marad a gyakorlásra. A zeneiskolás korú gyerekek egész napos oktatáson vesznek részt és a zenetanulást iskolán kívüli tevékenységként művelik. Ehhez még adódhatnak egyéb külön órák is. Ez a hihetetlen információáramlás előnyökkel is járhat, hiszen kinyílik a világ számukra és tanárként tudni kell követni és ezen felül is újat mutatni. De figyelembe kell venni a diákok terhelhetőségét. Amennyiben a diákra túl nagy teher hárul, kedvét veszítheti, vagy ha az iskolai eredményei nem megfelelőek a szülők dönthetnek a zenetanulás abbahagyásáról. Ha sikerül a szülőkkel és a diákkal is jó, őszinte kapcsolatot kialakítani, segíthet a teendők összehangolásában és feszültség mentesebb megoldáshoz vezethet. Ám sokan azért is járnak hangszeres órára, mert az iskolában kevesebb sikerélményük van. Érdemes szem előtt tartani, hogy a különórák célja lehet magatartási problémák, figyelemzavar vagy tanulási nehézségek csökkentése, ezért a legkisebb jutalom vagy dicséret is mérhetetlen lendületet és örömet jelenthet. A zeneiskola fő céljának a zene megszerettetését látom. Soós Tibor ütőtanár megfogalmazásában: Az a gyerek, amelyiket elvarázsol a zene, az teljes odaadással csinálja még a kütyük világában is. Nagyon fontos pillanat az óra kezdete, amit kivétel nélkül mindenki beszélgetéssel indít. Már a növendék belépésekor érzékelhető, hogy mennyire kipihent vagy fáradt, vidám esetleg rosszkedvű a növendék. Fontos megteremteni a nyugodt körülményeket, hiszen a legtöbb nebuló más elfoglaltságból érkezik. Mindeközben visszaemlékezhetünk az előző órán átvettekre és megbeszélhetjük a soron következő óra anyagát Ezek után a legtöbb időt az eljátszatással és a gyakoroltatással töltik a megkérdezettek az órán. Az eljátszás alapján felmérhető, hogy milyen segítségre is van szüksége esetlegesen a tanulónak és a kritikus pontok gyakoroltathatók. Amit kihangsúlyoztak az interjúalanyok, az a személyre szabottság fontossága. Zeneiskolás korú növendékeknél úgy gondolom, hogy nagyobb döntési felelőssége van egy tanárnak, míg a középiskolai szakirányú zenei képzésben egyre fontosabbnak találnám az önálló gyakorlásra, gondolkodásra való nevelést, valamint az igény kialakítását a saját játék megfigyelésére és folyamatos önfejlesztésre, természetesen folyamatos tanári jelenléttel és segítséggel. A sikeres oktatás egyik fontos tényezője a motiváció kialakítása és annak fenntartása. A zeneiskolás korú, kezdő zenetanulók esetében szinte lehetetlen hosszú távú motivációról beszélni, hiszen a gyerekeknek lehet arról elképzelése, hogy mit szeretne felnőtt korára elérni, de az odáig vezető út nagyon hosszú. Gyermekkorban lehetetlen felmérni az elvégzendő feladatok mennyiségét és minőségét, éppen ezért értelmes rövidtávú célok kitűzésére van szükség. A tanár feladata folyamatosan figyelemmel kísérni és fenntartani a motiváltságot és úgy szervezni az oktatást, hogy a tudáson felül a zenetanulás, mint a tevékenység örömét is megélhesse. 29

30 Ahogy Kodály írja: Mit kellene tenni? Az iskolában úgy tanítani az éneket és zenét, hogy ne gyötrelem, hanem gyönyörűség legyen a tanulónak, s egész életére beleoltsa a nemesebb zene szomját...sokszor egyetlen élmény egész életére megnyitja a fiatal lelket a zenének. Ezt az élményt nem lehet a véletlenre bízni: ezt megszerezni az iskola kötelessége. (Kodály Zoltán: Gyermekkarok,1929) A megkérdezett beszélgetőtársaim különféle eszközökkel próbálják a tanítványok folyamatos érdeklődését fenntartani, ösztönözni. Ki kell tapasztalni, hogy kinél mi válik be. Akad, aki matricát oszt vagy osztályoz. Többen úgy gondolják, hogy egy közösen kiválasztott darab szárnyakat képes adni, előtte felkeltve a gyerkőc kíváncsiságát a tanári bemutatással. Iván Klára tanárnő pedig ezzel kapcsolatban számomra a hosszú távú célt fogalmazta meg, miszerint ha látják azt a testi- lelki- fizikai örömöt, amit a gyakorlás is adhat, biztosan nekifognak. Az alternatív módszerek és eszközök kapcsán 2 tanár említette a Kovács módszer alkalmazását, amit köszönök nekik. Íme, dióhéjban a módszerről. Az 1950-es években Kodály Zoltán,aki akkor az akadémián tanított felmérette az ott tanuló hallgatók fizikai állapotát Dr. Kovács Zoltánnal és arra jutott, hogy alapvetően kimerültek, nem véletlenül fáradékonyak és teljesítenek rosszabbul a lehetőségeikhez képest. Amennyiben rendszeresen aludnának, egészségesen étkeznének és speciálisan mozognának, akkor számottevően javítható lehetne a kondíciójuk. Kovács doktor ekkor talált ki egy finom motorikus mozgásokra épülő gyakorlatsort, ami kifejezetten könnyedén, lazán és játékosan végezhető és az érzet adoptálható a hangszerjátékra. Az eszközök egyszerűek, lufival, hullahopp karikával és ugrókötéllel végezhetőek a mozgások. Fontos szerepe van a helyes légzésnek. Ezek közös alkalmazása koncert előtt feszültségoldó, csökkenti a lámpalázat, alapvetően kondíciójavító, pár percig végezhető és így akár a tanórába is beépíthető. Már a korai előkészítő osztályban is alkalmazható. Még egy konkrét ötletet kaptam, hogy a facebookon alakult egy zárt csoport a növendékeknek, ami a Minden napra egy zene címet viseli és ezeken csellódarabokat, kamara és zenekari művek kerülnek megosztásra, egy kicsit érdekesebben, pld. ugyanaz a mű több művész előadásában. Az utolsó kérdésem az interjút adó tanárokhoz, hogy mondjanak nekem jó tanácsokat illetve fogalmazzanak meg számukra fontos összegzéseket. Íme pár gondolat: Célom megszerettetni a gyerekekkel a hangszeren való játékot, zenét. Türelmet és érdeklődést kell mutatni. A pedagógus legyen kedves, közvetlen, empatikus, reálisan értékelő, közösségfejlesztő, tanulást támogató egyéniség. 30

31 Légy következetes. Nem én hozom ki a növendékből az eredményt, hanem ő hozza ki magából azt, ennyi-annyi segítségemmel. A műveltség iránti igényt még mindig fontosnak tartom. Legyen az bármi és zenén kívüli. Ebben tudunk motiválni. Ne félj segítséget kérni tapasztaltabb kollégáktól. Ez úton is szeretném megköszönni az interjúban részt vett tanárok segítségét: Ács Gyuláné tanárnőnek Csécsi Hajnalka tanárnőnek Iván Klára tanárnőnek Smaraglyai Szabina tanárnőnek Soós Tibor tanár úrnak. 31

32 8. Szakmai együttműködés és kommunikáció 8.1 A Miskolci Szimfonikus Zenekar Ciróka babakoncertje 32

33 8.2 Reflexió A Miskolci Szimfonikus Zenekar nagyon fontos küldetésének tekinti, hogy a zenében rejlő hihetetlen élményt és lehetőséget minden korosztállyal megismertesse. Mivel aki egyszer eljegyezte magát a zenével, annak az egész életét és gondolkodásmódját meghatározza és jobbá teheti. A 0-3 éves korosztály számára a Ciróka babakoncertek nyújtanak rendhagyó körülmények között klasszikus zenei élményt. A Ciróka hangversenyeken a Miskolci Szimfonikus zenekar művészei és barátai Boróka, a kisróka egy kalandos felfedező útra hívják az apróságokat. Természetesen a forgatókönyv összeállítása során az az egyik elsődleges szempont, hogy a néhány hónapos karon ülők és az izgő-mozgó egy-három éves babák is aktívan kivehessék a részüket a közös játékból kísérőikkel együtt. A konvencióktól eltérő interaktív koncerteken játékos, vidám és önfeledt szórakozásnak lehet része minden csöppség. Mesebeli történeteken keresztül ismerkedhetnek meg a hangszerek világával, az ölbéli- és körjátékok során pedig ritmusérzékük és zenei hallásuk tökéletesedik. A zene csodálatos erejének köszönhetően olyan élmények részeseivé válhatnak a legkisebbek is, amelyek egy életen át elkísérik őket. A Ciróka sorozatban kényelmes környezettel várjuk a közönséget. A műsorok szakmai programjának kialakításán zenepedagógusok, zenészek és gyakorló szülők dolgoztak, akik figyelembe vették a gyerekek speciális igényeit. Itt nem a megszokott értelembe vett zenei nevelés a cél, hanem elsősorban egy élményt szeretnénk nyújtani, amely magával ragadja őket minden kötöttség és elvárás nélkül egyszerűen. Felkelteni a figyelmüket és olyan zenei ingerekkel körülvenni őket, amelyeket otthoni környezetükben talán nem kapnak meg. Cél, hogy mind a gyermekek, mind a felnőttek jól érezzék magukat a koncertjeinken. Ilyenkor más és más felállású, kis létszámú kamaracsapat játszik a koncerteken. Én egy vonósnégyessel működtem közre 33